Gestalt Terápia - Affektív Megközelítés II.

Teljes formát jelent

Fritz Perls

<p>False (B)</p> Signup and view all the answers

<p>False (B)</p> Signup and view all the answers

<p>Szorongó réteg (A), Holtpont réteg (B), Hamis réteg (C), Explozív réteg (D), Implozív réteg (E)</p> Signup and view all the answers

<p>Kísérletek (A), Túlzás (B), Üres szék (C), Gyakorlatok (D), Körforgás gyakorlat (E), Felelősséget vállalok (F), Mondhatok neked egy mondatot? (G), Konfrontáció (H)</p> Signup and view all the answers

A Gestalt terápiában a személyiségről alkotott kép, amely hangsúlyozza a különféle személyiségvonások és aspektusok integrálását, és nem a részekre bontást.

Fritz Perls által kifejlesztett terápiás megközelítés, amely a hiányosság és a teljesség érzékelésén alapul, és segíti az embereket személyiségük különböző vonatkozásainak összekapcsolásában és integrálásában.

A Gestalt terápia célja a "jelenben élés" ösztönzése, azzal, hogy felismerjük, hogy a jelenben megtapasztalt érzések, gondolatok és cselekedetek alkotják az életünket.

Az egyén arra törekszik, hogy a személyiség különböző részeit, mint például az érzelmeket, gondolatokat és viselkedési mintákat, összehangolja and egységbe foglalja.

A Gestalt terápia kiemeli, hogy a megértés és a változás nem csak az intellektuális vagy verbális síkon történik, hanem a konkrét élmények révén is.

Az emberi viselkedésre ható befejezetlen ügyek, amelyek olyan elmúlt gondolatok, érzések és reakciók, amelyek még mindig befolyásolnak. Például egy nem megbocsátott cselekedet.

A Gestalt terápia hangsúlyozza, hogy az egészséges egyén tudatos, képes felismerni és megnevezni a belső szükségleteit.

A Gestalt terapeuta olyan légkört teremt, amelyben a kliens szabadon felfedezheti, mire van szüksége a fejlődéséhez.

A Gestalt terápiában a múltban történtek helyett a „jelen” élményei a fókuszban állnak. Ez a jelen elve.

A Gestalt terápiában fontos a terapeuta és a kliens közötti kapcsolat, az „én és te” viszony. A terapeuta nem távolságtartó, hanem aktívan részt vesz a folyamatban.

A Gestalt terápiában az „Én” használata azt jelenti, hogy a kliensnek az első személyben, „én” formában, a saját tapasztalatairól és érzéseiről kell beszélnie.

A terapeuta segíti a klienst, hogy tudatosodjon a viselkedésének módján, hogyan és mire irányul, és nem a miértre koncentrálódik.

A kérdés kijelentésekké formálása azt jelenti, hogy a terapeuta segít a kliensnek, hogy a kérdéseit a saját szükségleteire és érzéseire vonatkozó kijelentések formájában fejezze ki.

Ez a réteg azt mutatja, hogy a személy nem mer szembenézni saját személyiségjegyeinek bizonyos részeivel, amelyeket inkább eltagad, mert fél, hogy mások elutasítanák őt.

Ez a réteg arról a félelemről szól, hogy a személy nem boldogul a környezetében, ha megmutatja a valódi énjét.

Ez a réteg a védekezések összeomlását jelzi, amikor az érzések felszínre kerülnek, ami lehetővé teszi az autentikusabb kapcsolódást a világgal.

Ez a réteg hirtelen, robbanásszerű reakciókat ír le, amiket erős belső feszültség vált ki, a kliens valódi érzéseit jelentik.

A Gestalt terápiában gyakran használt gyakorlat, ahol a kliensnek a személyiség különböző részeivel kell párbeszédet folytatnia, üres székeket használva a különböző énrészek reprezentálására.

A terapeuta közvetlen visszajelzést ad a kliens ellentmondásos viselkedéséről, például a szorongást mosolyogva kifejező klienssel kapcsolatban.

Csoportos gyakorlat, amelyben a terapeuta ugyanazt a mondatot mondja el minden csoporttagnak, így új lehetőségeket és perspektívákat nyitva a kliens számára.

Az „én vállalom a felelősséget” mondattal a kliens megtanulja tulajdonítani a gondolatait és érzéseit, és nem hibáztat másokat a gondolataiért.

A túlzáson alapuló gyakorlat, amely arra irányul, hogy a kliens kibillenjen a megszokott gondolkodásmódjából, túlzott érzelmekkel vagy jelzőkkel kifejezve a problémáját.

A csoportos gyakorlatban a terapeuta nyíltan megfogalmazza gondolatait a kliens problémájáról, általában egy mondatban.

A Gestalt terápia nem csak a verbális kommunikációra fókuszál, hanem a nonverbális (testbeszéd, mozdulatok) kifejezésre is.

A Gestalt terápia kiemeli a választás fontosságát az életben, és hangsúlyozza, hogy a kliens választásainak megélése része az életnek.

A Gestalt terápia egyik legfontosabb célja, hogy a kliens elfogadja a személyiségén belüli ellentmondásos érzelmeket, például a szeretet és a gyűlölet, a férfiasság és a nőiesség szembenállását.

A Gestalt terápia szembenáll a determinisztikus nézetekkel, és hangsúlyozza, hogy minden ember képes megváltozni és felelősséget vállalni a saját életéért.

Rogers szerint az emberek alapvetően jók és konstruktívak. A személyiség fejlődési célja az önmegvalósítás, amely folyamatos és egész életen át tartó folyamat.

A személyközpontú terápiában a terapeuta és a kliens egyenlő partnerként működik együtt. A terapeuta segít a kliensnek a saját változásainak gátlásainak és a mélyen fekvő érzéseinek a feltárásában.

Az empátia az együttérzést jelenti, mikor a terapeuta a kliens világában mozog és megpróbálja megérteni a tapasztalatait.

A kongruencia azt jelenti, hogy a terapeuta tud a saját érzelmeiről és tapasztalatairól, és őszintén kifejezi azokat a klienssel kapcsolatban.

A terapeuta, mint Carl Rogers szerint, feltétel nélkül elfogadja a kliensét. Ez nem jelenti feltétlenül az egyetértést, hanem az értékelő figyelmet.

Carl Rogers szerint a terapeuta egyik fő szerepe a kapcsolat megteremtése és a kliens segítése saját erőforrásainak azonosításában és kiteljesítésében.

A Q válogatás módszer olyan pszichológiai teszt, amelyben a kliens kártyákat rendez a saját személyiség tulajdonságai szerint.

A személyiségfejlődés egy folyamatos folyamat, nem egy statikus állapot, melynek eredményeként a személy egyre nyitottabbá, egzisztencialistábbá, kreatívabbá és konstruktívabbá válik.

Carl Rogers fontos megállapítása, hogy a személyes változáshoz szükséges kapcsolat.