Érzelem és megismerés kapcsolata

Érzelem és megismerés kapcsolata

• Az érzelmek kognitív megközelítése, valamint két terület összekapcsolása, melyeket addig elkülönültnek tartottak.

Kogníció, konáció, affekció

• A kogníció a gondolkodással, emlékezettel és racionalitással függ össze.
• A konáció a motivációt, szándékokat, akaratot, célorientált viselkedést és intencionalitást foglalja magában.
• Az affekcióhoz tartozik az érzelem, érzés, hangulat és motiváció.

Pszichológiatörténeti áttekintés

• A XX. század első felében a konáció túlsúlya volt jellemző, főként a célorientált viselkedés és motiváció kutatások terén.
• Az 1960-as évektől a kogníció túlsúlya figyelhető meg, ezzel összhangban a motiváció és érzelem is kognitív természetűnek tekintendő.
• Az 1980-as évektől az affekció elsődlegessége került fókuszba.
• A kilencvenes évektől integrációs törekvések jelentek meg, kísérleti eredményekkel az affektív állapotok gondolkodásra és viselkedésre gyakorolt hatásairól, pl. hangulat és emlékezet.
• Az affektív idegtudomány, pszichológia és tudomány Jaak Panksepp és Richard Davidson nevéhez fűződik.

Alapkérdések

• Hogyan definiáljuk az érzelmeket és a megismerést, figyelembe véve a tudatosság és racionalitást?
• Milyen nézőpontból vizsgáljuk ezt a kérdéskört, beleértve az idegtudományi, fejlődési, társas-kulturális, filozófiai, klinikai és kísérleti pszichológiát?
• Hogyan értelmezzük az érzelem-megismerés viszonyt?

Klasszikus fogalmak és elméletek

• Kognitív stílus; TOP-DOWN feldolgozás.
• Kognitív érzelemelméletek, az érzelmek kognitív elméletei: Schachter és Singer kéttényezős érzelemelmélete, Weiner attribúciós elmélete, Lazarus és Zajonc vitája, kiértékelés elméletek.
• Hangulat és emlékezet (pl. hangulatfüggő felidézés) és Bower hálómodellje.

Schachter és Singer kéttényezős érzelemelmélete

• Az érzelem szempontjából azonos vegetatív arousal esetén az észlelt arousal és a kognitív kiértékelés eredményezi az átélt érzelmet.

Weiner attribúciós elmélete

• Weiner attribúciós elméletében különféle érzelmeket (büszkeség, bűntudat, harag, hála, szomorúság) ír le a kimenet, a kontroll és a belső/külső tényezők függvényében.

Kétirányú kapcsolat az érzelem és megismerés között

• Az érzelem befolyásolja az információfeldolgozást (hangulatindukciós módszerek).
• Az adott helyzet/inger értékelése (gondolataink) meghatározza az érzéseket (kognitív érzelemszabályozási stratégiák).

Az érzelmi élményt meghatározó tényezők (Parkinson, 1994)

• A kognitív értékelés, érzelmi élmény, arckifejezés, testi reakciók és viselkedés mind befolyásolják egymást.

Kiértékelés elmélet (Lazarus, 1982)

• Elsődleges: az inger pozitív, fenyegető vagy semleges.
• Másodlagos: a rendelkezésre álló erőforrások számbavétele a helyzet kezelésére.
• Újra-értékelés: inger és coping stratégiák monitorozása, szükség esetén módosítása.

2+4 kiértékelési komponens (Smith & Lazarus, 1993)

• Motivációs relevancia: mennyire fontos a helyzet?
• Motivációs kongruencia: a helyzet mennyire van összhangban az egyén céljaival?
• Problémafókuszú megküzdési potenciál: a személy mennyire képes alakítani a helyzetet?
• Érzelemfókuszú m.p.: mennyire tud alkalmazkodni a személy, ha a helyzet nemkívánatos?
• Felelősség, elszámoltathatóság: mennyire tartja magát felelősnek a személy a helyzetért?
• Jövőbeli kilátások: mi a valószínűsége annak, hogy a helyzet változik majd?

Smith és Lazarus (1993) folyt.

• Különböző kiértékelési mintázatokhoz különböző érzelmek tartoznak.
• A modell előnye, hogy differenciáltabb a kétdimenziós modelleknél.

A kiértékelés folyamat-modellje (Smith & Kirby, 2000)

• Több párhuzamos kiértékelő mechanizmus létezik.
• 3 típusú információforrás: Szenzoros információ, asszociációk, logikus gondolkodás.
• Fontosak a kiértékelés detektorok.

Kognitív torzítások főbb területei

• Figyelem: szelektív figyelem fenyegető ingerekre (semleges ingerekhez viszonyítva).
• Jelentéstulajdonítás: kétértelmű ingerek interpretálása negatív irányba.
• Emlékezet: jobb felidézési teljesítmény negatív/kellemetlen ingerek esetén (semleges vagy kellemes ingerekhez viszonyítva).

A kognitív torzítások módosíthatók

• Kognitív terápiás eszközökkel.
• Két kiemelt klinikai terület: szorongás és depresszió.

Laborhelyzet vs. hétköznapok

• Az ökológiai validitás kérdése, miszerint a kísérleti személyek nem semleges érzelmi állapotban vannak.
• A kísérleti helyzetekben a résztvevők motiváltak, kíváncsiak, izgulnak, félnek, izgatottak, sietnek, fáradtak és igyekeznek megfelelni az elvárásoknak.

Megismerés-érzelem interakció két fő kutatási területe

• Az érzelmi-hangulati állapotok hatása a különböző kognitív folyamatokra (pl. észlelés, figyelem, jelentéstulajdonítás, tanulás, emlékezet, döntés).
• Kognitív stratégiák alkalmazása az érzelmi állapotok módosításának érdekében (pl. kognitív érzelemszabályozás, mindfulness).

Érzelmi-hangulati állapotok módosítása vizsgálati helyzetben

• A résztvevő személyes életéből idéznek fel egy epizódot.
• Hangulatindukció zenével, hangokkal, szavakkal, mondatokkal (Velten), képekkel vagy filmrészletekkel.

Hangulat és emlékezet (Bower, 1981)

• Ha a hangulati állapot tanuláskor és felidézéskor azonos, akkor a felidézési teljesítmény magasabb.

Hangulatkongruencia

• Ha az egyén hangulati állapota illeszkedik a megtanulandó anyag érzelmi töltetéhez, a felidézési teljesítmény jobb.
• Negatív hangulat esetén a hangulatkongruencia nehezen igazolható, mivel az egyének igyekeznek módosítani a negatív érzéseiket.

Összegzés a kognitív folyamatok felől

• A kognitív változásokat különböző normál és patológiás érzelmi állapotok kísérhetik.
• Specifikus információ-feldolgozási mintázat jellemző az egyes a szorongásos és depressziós zavarokra, ami hatékony terápiás módszerek kidolgozásához vezethet.
• Fontosak a dinamikus kölcsönhatások az egyes reprezentációs rendszerek között.

Összegzés az érzelmek felől

• Alapérzelmek és/vagy érzelmi dimenziók.
• Normatív érzelmek és érzelmi zavarok kontinuuma.
• A 90-es években az undor kutatások elterjedtek.
• Klinikai populációk vizsgálata: kényszer, fóbia, evészavarok, depresszió visszavezetése az undorra mint alapérzelemre.
• Idegtudományi eredmények: bazális ganglionok szerepe az undor kialakulásában.
• Komplex érzelmek vizsgálata: szégyen, zavar, büszkeség, bűntudat, féltékenység, irigység.

Érzelmi képességek fejlesztésének lehetséges területei

• Érzelmekről alkotott tudás, érzelmek megértése, pozitív, negatív, kevert érzelmek.
• Mások érzelmeinek felismerése.
• Saját érzelmek kifejezése (arc, gesztusok, testtartás) és verbális érzelemkifejezés (érzelmi szótár).
• Érzelemszabályozás.

A gyakorlati alkalmazhatóság kérdése

• Pszichoedukáció: érzelmekről való tudás gazdagítása, érzelmi tudatosság, érzelmi szókincs gazdagítása.
• Figyelem és kontroll fejlesztése: eltérő módszerek internalizáló és externalizáló problémák esetén, életkort figyelembe vevő programok.
• Lehetséges alkalmazási területek: szervezetfejlesztés, börtön, sportpszichológia.