A távérzékelés célja és története
37 Questions
0 Views

A távérzékelés célja és története

Created by
@SnazzyClarity8834

Podcast Beta

Play an AI-generated podcast conversation about this lesson

Questions and Answers

Melyik állítás igaz a távérzékelés céljára vonatkozóan?

  • Lehetővé teszi a terület fizikai jellemzőinek nyomon követését fizikai érintkezés nélkül. (correct)
  • Csak passzív érzékelőkkel lehet végezni.
  • Csak műholdas technológiákat használ.
  • A távérzékelés kizárólag légköri mérésekre alkalmazható.

    • Mi a passzív távérzékelő működési elve?

  • Az elektromágneses sugárzást kibocsátják a területek letapogatásához.
  • Visszavert vagy kibocsátott sugárzást gyűjtenek a környezettől. (correct)
  • Csak műholdas forrást használnak.
  • Aktívan mérik a céltárgy energiáját.

    • Melyik eszköz jellemző az aktív távérzékelésre?

  • Meteorit megfigyelés
  • Raradiométer
  • Filmes fényképezés
  • Radarmérések (correct)

    • Milyen sugárzás forrás a leggyakoribb passzív távérzékelés során?

    <p>Visszavert napfény</p> Signup and view all the answers

    Mi a fő különbség az aktív és a passzív távérzékelés között?

    <p>Az aktív távérzékelés által kibocsátott sugárzást méri a visszaverődés alapján.</p> Signup and view all the answers

    Melyik évben jelent meg az első francia műhold, a SPOT?

    <p>1986</p> Signup and view all the answers

    Mi a GIS fő funkciója?

    <p>Adatok gyűjtése, kezelése és elemzése</p> Signup and view all the answers

    Melyik műhold a NASA EOS program részeként indult el 2002-ben?

    <p>Aqua</p> Signup and view all the answers

    Mi jellemzi a távérzékelési adatokat az űrkorszak előtt?

    <p>Csak egyféle és egy időpontban készült adat</p> Signup and view all the answers

    Melyik műhold része a MetOp sorozatnak?

    <p>MetOp-A</p> Signup and view all the answers

    Milyen területeket integrál a GIS?

    <p>Számos tudományágat és technológiát</p> Signup and view all the answers

    Melyik évtizedben indult el a GPS fejlesztése?

    <p>1980-as évek</p> Signup and view all the answers

    Melyik műhold képviseli a JPSS sorozat első tagját?

    <p>SNPP</p> Signup and view all the answers

    Mi volt a fő célja a Nimbus 1‒7 műholdsorozatnak?

    <p>Operatív poláris pályán keringő műszerek tesztelése</p> Signup and view all the answers

    Melyik műhold volt az első geostacionárius műhold?

    <p>Syncom-3</p> Signup and view all the answers

    Mikor vezették be a napszinkron pályákat?

    <p>1961</p> Signup and view all the answers

    Melyik évben vált a légi fényképezés kulcsfontosságú katonai eszközzé?

    <p>1939</p> Signup and view all the answers

    Mi jellemezte az ITOS-1 műholdat?

    <p>Globális lefedettség és APT azonos platformon</p> Signup and view all the answers

    Melyik technológiai fejlődés nem kapcsolódik a második világháborúhoz?

    <p>Ballisztikus rakéták fejlesztése</p> Signup and view all the answers

    Melyik műhold volt the vége a vidikonos korszaknak?

    <p>ITOS-D</p> Signup and view all the answers

    Mi volt a szerepe a 3 tengelyes stabilizációnak az 1970-es ITOS műholdaknál?

    <p>Stabilizálta a műhold pozícióját</p> Signup and view all the answers

    Mikor használják először a 'Remote sensing' kifejezést?

    <p>1960</p> Signup and view all the answers

    Melyik évben indultak el az ESSA műholdak?

    <p>1966</p> Signup and view all the answers

    Mi volt az első műholdas távérzékelés kezdete?

    <p>Sputnik-1</p> Signup and view all the answers

    Milyen típusú műholdas távérzékelést tanulmányozott a Sputnik-1?

    <p>Ionoszféra tanulmányozás</p> Signup and view all the answers

    Melyik műhold indult 180°W felett és nyújtott élő közvetítést az 1964-es tokiói olimpiai játékokról?

    <p>Syncom-3</p> Signup and view all the answers

    Melyik nem jellemző a Hidegháború éveire a távérzékelés fejlődésében?

    <p>Ballisztikus rakéták felfedezése</p> Signup and view all the answers

    Melyik területen alkalmazták a katonai fotók értelmezési képességeit a civil életben a Hidegháború alatt?

    <p>Geológia</p> Signup and view all the answers

    Mi jellemezte a távérzékelés politikájának fejlődését 1945 után?

    <p>Nemzetközi szintű kérdéssé válik</p> Signup and view all the answers

    Mi az IFOV a távérzékelő képalkotó rendszerben?

    <p>A távérzékelő rendszer szögbeli felbontása</p> Signup and view all the answers

    Melyik jellemzője a pushbroom leképezésnek?

    <p>Könnyebb, megbízhatóbb és hosszabb élettartamú detektorokat igényel</p> Signup and view all the answers

    Mi a célja a vertikális szondázásnak?

    <p>A légkör vertikális állapotának információinak kinyerése</p> Signup and view all the answers

    Milyen típusú szenzorok alkalmazhatók a vertikális szondázásnál?

    <p>Infravörös vagy mikrohullámú szenzorok</p> Signup and view all the answers

    Melyik állítás hamis a Diódasoros leképezéssel kapcsolatban?

    <p>Soros letapogatáskor minden detektor ugyanakkora mérési időt kap.</p> Signup and view all the answers

    Melyik felbontási kategória nem szerepel a leképező rendszerek alapvető csatornái között?

    <p>0,5‒1 mm</p> Signup and view all the answers

    Melyik tényező miatt nő a radiometrikus felbontás a pushbroom rendszerekben?

    <p>Hosszabb mérési idő</p> Signup and view all the answers

    Miért szükséges a detektorok keresztkalibrálása a leképező rendszerekben?

    <p>Az egységes érzékenység elérése érdekében</p> Signup and view all the answers

    Study Notes

    A távérzékelés célja

    • A távérzékelés egy terület fizikai jellemzőinek távoli észlelése és megfigyelése a visszavert és/vagy kibocsátott sugárzás mérése révén, általában műholdról vagy repülőgépről.
    • A távérzékelési adatokat speciális mérőberendezések - szenzorok - gyűjtik, melyek fizikai tulajdonságokat érzékelnek.
    • A távérzékelés egyfajta térinformatikai technológia, amely a Föld ökoszisztémáiból kibocsátott és visszavert elektromágneses (EM) sugárzás mintázatait elemzi.
    • Célja egy terület fizikai tulajdonságainak fizikai érintkezés nélküli észlelése és nyomon követése.
    • A távérzékelésben repülőgép- és műhold-alapú szenzortechnológiákat alkalmaznak.
    • A szenzorok lehetnek passzív, azaz a visszavert vagy kibocsátott sugárzást gyűjtik (pl. filmes fényképezés, radiométerek), vagy aktív, azaz elektromágneses sugárzást bocsátanak ki a célpontok letapogatásához (pl. RADAR, LiDAR).

    A távérzékelés története

    • A távérzékelés gyors fejlődésén a katonai igények és motivációk játszottak kulcsszerepet.

    • 1934: Az American Society of Photogrammetry (ASP) megalakulása.

    • 1939-1945: A második világháború:

      • A légi fényképezés alapvető katonai eszközzé válik.
      • A fényképek értelmezése művészetté válik.
      • A fotogrammetriai berendezések jelentős fejlődése.
      • Színes infravörös film kifejlesztése és alkalmazása az álcázás felderítésére.
      • RADAR üzembe helyezése.
      • A távérzékelés titkos technológiává válik.

    • 1944: A V-2 rakéta első ballisztikus pályáját megtevő rakétává válik, amely elhagyja a Föld légkörét.

    • 1945-1971: A hidegháború évei:

      • A katonai fotóértelmezők tudásanyagát civil területeken is alkalmazzák, például a topográfiai térképezésben, geológiában és mérnöki tevékenységben.
      • Új platformok jelennek meg, például kémrepülőgépek (U-2) és rakéták/műholdak.
      • Képalkotó rendszerek kifejlesztése RADAR és multispektrális szkennerek számára (a filmalapú képalkotás helyett).
      • A távérzékelés politikája nemzetközi szintűvé válik.

    • 1960: A "Remote sensing" kifejezés első használata.

    • 1965: A ISPRS Journal of Photogrammetry and Remote Sensing megalapítása.

    • 1969: A Remote Sensing of Environment folyóirat megalapítása.

    • 1957. október 4.: A Sputnik-1 felbocsátása a műholdas távérzékelés kezdetét jelenti.

      • A műholdat az ionoszféra tanulmányozására tervezték.
      • A nappali látható képalkotáshoz vidikon kamerarendszereket, a nappali és éjszakai érzékeléshez passzív IR radiométereket alkalmaztak.

    • Fontos lépések a műholdas távérzékelés történetében:

      • APT (Automatic Picture Transmission) bevezetése.
      • Napszinkron kvázispoláris pályák.

    • 1966-1969: A kísérleti TIROS-sorozatból 9 működőképes műhold indul: ESSA 1-9.

    • 1964-1978: A Nimbus 1-7 sorozat:

      • Első jelentős kutatási céllal tervezett földmegfigyelő műholdsorozat.
      • Célja: a jövőbeni operatív poláris pályán keringő műszerek tesztelése.
      • Jelentős eredményeket ért el (pl. 3 tengelyes stabilizáció, fejlett vidikonos kamerarendszerek, infravörös képalkotók, mikrohullámú radiométerek és infravörös hangmérők).

    • 1970 (jan): ITOS-1 (Improved TOS) = TIROS-M:

      • Globális lefedettség és APT ugyanazon a platformon.
      • 3 tengelyes stabilizáció.

    • 1970 (dec): ITOS-A = NOAA-1 (ITOS-B és -C nem került pályára).

    • 1972: ITOS-D-H = NOAA-2-5:

      • A vidikon korszak vége, a többcsatornás, kalibrált, leképező sugárzásmérők kezdete.
      • VHRR: kezdetben csak látható és infravörös csatorna.

    • 1961: A napszinkron pályák bevezetése (a poláris pálya speciális esete).

    • 1964: A geostacionárius pályák bevezetése.

    • 1964: Syncom-3 (NASA):

      • Első geostacionárius műhold (a Syncom-2 még inklinációval rendelkezett).
      • 180°W (Csendes-óceán felett).
      • Élő televíziós közvetítést nyújtott az 1964-es tokiói olimpiai játékokról.
      • Kommunikációs teszteket végzett.

    • 1970-es évek: A meteorológiai műholdak fontos sorozata (pl. TIROS, Nimbus, NOAA).

    • 2000-es évek: A modern műholdas távérzékelés korszaka:

      • 1998-tól: Földmegfigyelés.
      • NASA EOS:
        • 1999: Terra
        • 2002: Aqua
        • 2002: Envisat
      • MetOp-A (2006): MetOp sorozat
        • MetOp-B (2012)
        • MetOp-C (2018)
      • 2011: SNPP
      • 2017: JPSS-1 (= NOAA-20): JPSS sorozat
        • 2022: JPSS2 (= NOAA-21)
      • 2014-től: ESA Earth Explorers and Sentinel-sorozat

    • 1986: SPOT: első francia műhold, amely a korábbiakhoz képest nagyobb felbontást biztosít (10 méteres, pánkromatikus kép).

    • A GIS (Geographic Information System) használata rohamosan terjed.

    • A GPS kifejlesztése.

    A Földrajzi Információs Rendszer (GIS)

    • A GIS egy keretrendszer az adatok gyűjtéséhez, kezeléséhez és elemzéséhez.
    • Integrál számos adattípust.
    • Elemzi a térbeli elhelyezkedést.
    • Lehetővé teszi az adatbázisok és a térképek összekapcsolását, dinamikus megjelenítések létrehozását.
    • A GIS integrálja a különböző tudományágakat és technológiákat, pl. távérzékelés, földmérés, fotogrammetria, térelemzés, térképészet, informatika.

    Leképező rendszerek

    • A leképező rendszerek alapvető csatornái a következő hullámhossz tartományokban működnek:

      • 0,58‒0,68 mm
      • 0,72‒1,1 mm
      • 3,55‒3,93 mm
      • 10,3‒11,3 mm
      • 11,5‒12,5 mm

    • Az IFOV (Instantaneous Field of View) egy távérzékelő képalkotó rendszer térbeli felbontásának mérőszáma.

    • A detektorok sora lehet across track (pásztázó) vagy along track (folyamatos).

    • Az across track pásztázás esetén a detektorok sorban, a pálya vonalára merőlegesen pásztáznak.

    • Az along track pásztázás esetén a detektorok sora a pálya irányában mozog, és egyidejűleg rögzíti az adatokat.

    • A pushbroom rendszerben a detektorok sora a mozgással kombinálva hosszú ideig érzékeli az egyes képpontokat, ezáltal nagyobb radiometrikus felbontás érhető el.

    • A pushbroom rendszer kisebb IFOV-okat és szűkebb sávszélességeket tesz lehetővé, ami finomabb térbeli és spektrális felbontást eredményez.

    • A pushbroom rendszernek előnye, hogy nincsenek mozgó alkatrészek, így kisebb, könnyebb és megbízhatóbb rendszer.

    • A pushbroom rendszer hátránya a detektorok közötti egységes érzékenység elérése érdekében szükséges bonyolult keresztkalibrálási folyamat.

    Vertikális szondázás

    • Célja a légkör vertikális állapotára vonatkozó információk kinyerése.

    • Szondázó szenzorok: infravörös vagy mikrohullámú csatornák.

    • Mérhető adatok:

      • Hőmérséklet vertikális profilja.
      • Nedvesség vertikális profilja.
      • Gázkoncentráció vertikális profilja a légoszlopban.

    • Körülbelül 1300 rádiószondás állomás létezik világszerte, de a térbeli eloszlás nem egyenletes.

    • A vertikális szondázás eredményei rendkívül fontosak a numerikus időjárás-előrejelzési modellek számára.

    Studying That Suits You

    Use AI to generate personalized quizzes and flashcards to suit your learning preferences.

    Quiz Team

    Related Documents

    Távérzékelés célja, története PDF

    Description

    Ez a kvíz a távérzékelés célját és fejlődését járja körül. Megismerhetjük a távérzékelési technológiákat és az alkalmazások különböző típusait, valamint a szenzorok szerepét e folyamatban. Ideális azok számára, akik érdeklődnek a térinformatika és a távoli érzékelés iránt.

    More Like This

    Remote Sensing Quiz
    10 questions

    Remote Sensing Quiz

    SuperiorVision avatar
    SuperiorVision
    Introduction to Remote Sensing
    5 questions

    Introduction to Remote Sensing

    RegalIndigo avatar
    RegalIndigo
    Remote Sensing Platforms and Sensors Quiz
    11 questions

    Remote Sensing Platforms and Sensors Quiz

    CheerfulArtNouveau avatar
    CheerfulArtNouveau
    Remote Sensing Applications - AEGIS3A Module
    21 questions

    Remote Sensing Applications - AEGIS3A Module

    ImprovingPrime3132 avatar
    ImprovingPrime3132
    Use Quizgecko on...
    Browser
    Open
    Browser
    Browser