Távérzékelés célja, története PDF

A távérzékelés célja, története A távérzékelés szerepe a földtudományokban dr. Kern Anikó ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Geofizikai és Űrtudományi Tanszék 1 A távérzékelés célja A távérzékelés egy terület fizikai jellemzőinek észlelése és megfigyelése a...

A távérzékelés célja, története A távérzékelés szerepe a földtudományokban dr. Kern Anikó ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Geofizikai és Űrtudományi Tanszék 1 A távérzékelés célja A távérzékelés egy terület fizikai jellemzőinek észlelése és megfigyelése a visszavert és/vagy kibocsátott sugárzás távoli (jellemzően műholdról vagy repülőgépről történő) mérésével. Speciális mérőberendezések gyűjtik a távérzékelt adatokat, "érzékelnek” fizikai tulajdonságokat. Kazuya Kaku - 2019 2 A távérzékelés célja Egyfajta térinformatikai technológia A Föld szárazföldi, légköri és vízi ökoszisztémáiból kibocsátott és visszavert elektromágneses (EM) sugárzást mintavételez annak érdekében, hogy egy terület fizikai jellemzőit fizikai érintkezés nélkül észlelje és nyomon kövesse Jellemzően repülőgép- és műhold-alapú érzékelő technológiákat alkalmaz Passzív érzékelőkkel: – Egy tárgy vagy a környező tér által visszavert vagy kibocsátott sugárzást gyűjtenek – A passzív távérzékeléssel mért sugárzás leggyakoribb forrása a visszavert napfény – Pl. filmes fényképezés, raradiométerek Aktív érzékelőkkel: – Elektromágneses sugárzást bocsátanak ki a tárgyak és területek letapogatásához, majd a célpontról visszavert energiát méri. – A RADAR és a LiDAR tipikus aktív távérzékelési eszközök, amelyek a kibocsátás és a visszatérés közötti késleltetés mérésével határozzák meg egy objektum helyét, irányát és sebességét. 3 A távérzékelés módszerei Passzív Aktív A mérőműszer a más test által A mérőműszer sugárzást bocsát ki, kibocsátott sugárzást méri melynek visszaérkező részét méri – Vizuális megfigyelések – Felhőalapmérés – Fotográfia – Látástávolság-mérés – Fotometria – Radar (SAR, SLAR) – Radiometria – LIDAR – Spektrometria – SONAR Leképező szenzorok Szondázó berendezések SONAR - SOund Navigation And Ranging LIDAR - Light Detection and Ranging SLAR - Side-looking Airborne Radar SAR - Synthetic Aperture Radar 4 Elektromágneses sugárzás CBA 5 Az energiaforrás 6  A légkör sugárzási egyenlege Látható Infravörös NAPSUGÁRZÁS TERMÁLIS – hosszúhullám rövidhullám Emisszió Szóródás Visszaverődés Légköri emisszió Földi Visszaverődés emisszió 7 A légkör sugárzási egyenlege 8 Műholdak és a távérzékelés 9  Műholdak és a távérzékelés A Föld egy komplex rendszer Nagy térskálán átlátni és megérteni a folyamatokat Ugyanakkor kis skálán is információhoz jutni Sűrű időbeli felbontással Hosszú idő keresztül folyamatosan 10 A távérzékelés története 11 A távérzékelés története – Jelentősebb korszakok A kezdet: fotográfia és repülés (1858‒1918) A fotogrammetria gyors fejlődése (1918‒1939) Katonai szükségszerűségek/parancsok (1939‒1945) Hidegháborúk és környezetvédelmi aggályok (1946‒1971) Egy új korszak hajnala (1972‒1986) Kereskedelem és földrajzi helymeghatározás (1986‒1999) „Nincs hová bújni” (2000-jövő) 12 A távérzékelés története – Alapkövek A „távérzékelés” relatíve új fogalom, 1960-as évektől Alapkövek: – i.e. 5‒4. század: kínai és görög filozófusok leírják az optika és a fényképezőgép az alapelvét – 1664‒1666: Isaac Newton: a fehér fény különböző színekből áll – 1727: Johann Heinrich Schulze: az ezüst-nitrát fény hatására sötétedik – 1800: William Herschel: a fény hőmérsékletét mérte a különböző látható frekvenciasávokban. A napfényt egy prizmán keresztül vezette, hogy szétválassza a színeket. Egy közönséges kézi hőmérővel mérte a hőt az egyes színeknél: Meglepetésére: a vörösön túl melegebb volt, mint ahol a látható fény volt  van sugárzás a láthatón túl is 13 A távérzékelés története – A fényképezőgép A „távérzékelés” relatíve új fogalom, 1960-as évektől Alapkövek: – 1802: T. Wedgwood (fazekas) ezüst-kloriddal érzékenyített papíron és bőrön képet fogott fel a fényképezés segítségével próbálta a mintákat a kerámiára átvinni első, aki megpróbálta a camera obscura segítségével papírra vetett fényképet készíteni "kontaktlenyomatokat" készítettek levelekről: a tárgyat az érzékenyített papírra helyezték  "fotogram" "Shadow Pictures" or "Sun Pictures" 14 A távérzékelés története – A fényképezőgép A távérzékelés felé vezető út már ~150 évvel ezelőtt elkezdődött  Légifotózás, a fényképezőgép feltalálásával 1814: Joseph Nicéphore Niépce, első fénykép: camera obscurával, 8 óra expozició, később elhalványodott 1826: Joseph Nicéphore Niépce     1837: Louis Daguerre első dagerrotípia: az első kép, amely rögzült, nem halványult el, és < 30 perc fényt igényelt az expozíció       Érdeklődés kezdete a légi fotózásra 15 A távérzékelés története – A légi fotózás kezdete Első képek: – Ballonokról – Galambokról – Sárkányokról 1850: Gaspard-Félix Tournachon (Nadar)  1867: a fotogrammetria szó elsőnként került használatra publikált tanulmányban 16 A távérzékelés története – A légi fotózás kezdete 1896: Alfred Nobel: rakétakamera Az érdeklődését felkeltő területek között volt a rakétatechnika is (nem meglepő a dinamit feltalálójától) – Nem Nobel volt az első, akinek eszébe jutott, hogy egy fényképezőgépet rakétával indítson útnak. – 1896-ban szabadalmat nyújtott be "a fényképészeti térképek légi platformokról, többek között rakétákról történő készítésének továbbfejlesztett módjára". – Nobel még az év decemberében meghalt, de a svédországi Karlskogában működő kutatólaboratóriumának mérnökei továbbvitték az ötletet, és néhány hónapon belül megépítették a prototípust. – 1897. április 26-án a rakétakamerájuk két fényképet készített Karlskoga városára lenézve. 17 A távérzékelés története – A légi fotózás kezdete 1904: Alfred Maul rakétája 18 A távérzékelés története – A légi fotózás kezdete 1906: George Lawrence – San Franciso – Mindössze három héttel az 1906-os földrengés után – elkészítette híres fényképét: „San Francisco romokban” – egy 49 kilós fényképezőgépről, amelyet egy – Conyne-sárkányokból álló vonattal – 1000 láb magasra emeltek az öböl fölé. A távérzékelés története – Repülőgépek 1903: Wright-testvérek: repülőgépek 20 A távérzékelés története ‒ A fotogrammetria kezdete 1910: Robert W. Wood, első IR fotó – a klorofill erősen visszaverte az IR fényt – míg az ég kékje szinte feketének tűnt mindkettő a fekete-fehér infravörös fényképek jellemzője  a láthatatlan feltérképezése  1950: katonai alkalmazás kezdete 21 A távérzékelés története ‒ A fotogrammetria kezdete 1910: International Society for Photogrammetry (ISP), Ausztria 1913: Első Nemzetközi ISP konferencia 1914‒1918: az első világháború Az előnyei gyorsan nyilvánvalóvá váltak 22 A távérzékelés története ‒ Gyors fejlődés 1920‒1930 – A világháború után a repülőgépek, pilóták és kamerák gyors „elterjedése” – A fotogrammetriai eszközök fejlődése – A légi felvételek széles körű használata az erdők felmérésében – geológiai térképezés, talajfelmérés – Szoros együttműködés a katonai és nem katonai szervek között a légi felvételek használatának előmozdítása érdekében 1929: Robbert Goddard (GSFC) kísérlete Az 1929-ben végrehajtott rakétarepülése az első tudományos hasznos terhet, egy barométert és egy kamerát szállított. „It is difficult to say what is impossible, for the dream of yesterday is the hope of today and the reality of tomorrow.” „Nehéz megmondani, hogy mi lehetetlen, mert a tegnap álma a ma reménye és a holnap valósága.” 23 A távérzékelés története ‒ Gyors fejlődés, katonai igények & motiváció 1934: American Society of Photogrammetry (ASP) 1939‒1945: a második világháború – A légi fényképezés kulcsfontosságú katonai eszközzé válik – A fényképek értelmezése művészetté válik – A fotogrammetriai berendezések nagy fejlődése – Színes infravörös film kifejlesztése és használata – Álcázás felderítésére – A RADAR üzembe helyezése – A távérzékelés titkos technológiává válik 1944: Ballisztikus rakéták: V-2 Rakétafegyver, röppályájának nagy részén meghajtás nélkül, ballisztikus pályán repül Az első ember alkotta eszköz, ami nem a világűr elérése céljából, de kilépett a világűrbe 24 A távérzékelés története ‒ Gyors fejlődés, katonai igények & motiváció 1945‒1971: A Hidegháború évei – A katonai fotók értelmezői a civil életben is alkalmazzák képességeiket: topográfiai térképezés, geológia és mérnöki tevékenység – Új platformok jelennek meg, pl. kémrepülőgépek (U-2) és rakéták/műholdak – Képalkotó rendszerek kifejlesztése radar és a multispektrális szkennerek számára (a filmalapú képalkotó rendszerek helyett) – A távérzékelés politikája nemzetközi szintűvé kérdéssé válik 1960: a „Remote sensing” kifejezés első használata 1965: ISPRS Journal of Photogrammetry and Remote Sensing 1969: Remote Sensing of Environment 25 A távérzékelés története ‒ A műholdas távérzékelés kezdete 1957. Október 4: Sputnik – 1  a műholdas távérzékelés kezdete – Az ionoszféra tanulmányozására – Alacsony pályája miatt három hónap után megsemmisült a légkörben.  Lehetőség a földfelszín és a légkör folyamatos monitorozására: globálisan jó tér és időbeli felbontással precíz, folytonos műszerekkel 1958: NASA, és Explorer-1 (USA) – Első igazi mérőszenzorral: Van Allen sugárzási öv felfedezése  Űrkorszak kezdete – 1961: Yuri Gagarin – 1961‒1963: Mercury űrprogram – 1965‒1966: Gemini űrprogram – 1965: Apollo-9, etc. 26 A távérzékelés története ‒ A műholdas távérzékelés kezdete 1959: Explorer-VII (USA) – A Föld hőháztartásának műholdról történő mérésére tervezett radiométer korai változatát hordozta. – A hősugárzási kísérlet, amelyet Verner E. Suomi a UW-Madison mérnökprofesszorával, Robert J. Parenttel közösen dolgozott ki. Ő a "műholdas meteorológia atyjaként" emlegette Suomit. 27 A távérzékelés története ‒ A műholdas távérzékelés kezdete 1960. április 1: TIROS-1 (Television Infrared Observation Satellites) – Az első nem katonai célú földmegfigyelő műhold – alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit) (99,16 perces, 48,4°, 693‒750 km) A program lehetővé tette előbb az ESSA–program, majd a NIMBUS–program felépítését 28 A távérzékelés története ‒ A műholdas távérzékelés kezdete 29 A távérzékelés története ‒ A műholdas távérzékelés kezdete 1960. április 1: TIROS-1 (Television Infrared Observation Satellites) – Cél: televíziós képeket küldjön vissza az időjárás általános mintáit mutatva – Rendkívül sikeres, világméretű adatszolgáltatást biztosított a pontos időjárás- előrejelzésekhez – Új műholdak folyamatos pályára állításával folyamatos lefedettséget biztosítottak a Föld időjárásának előrejelzésénél – 1960. június 15-én bekövetkezett technikai hiba miatt befejezte aktív szolgálatát 1960–1965: TIROS 1–10 műholdsorozat A nagy területre kiterjedő meteorológiai mérések műholdas platformjának nagy előnye azonnal felismerhetővé vált: – Először láthattunk teljes képet a nagy időjárási rendszerekhez kapcsolódó felhőkről – Az operatív meteorológiai műholdprogram ezt követően gyorsan fejlődött – 10 TIROS műholdat bocsátottak fel (az utolsót 1965. július 2-án) – A nappali látható képalkotáshoz vidikon kamerarendszerek – A nappali és éjszakai érzékeléshez passzív IR radiométerek Fontos lépések: – APT (Automatic Picture Transmission) – Napszinkron kvázispoláris pályák 30 A távérzékelés története 1966‒1969: ESSA (Environmental Science Services Administration) – A kísérleti TIROS-sorozatból 9 működőképes műhold indult: ESSA 1‒9 – Ezzel párhuzamosan: 1964‒1978: Nimbus 1‒7 – Első legfontosabb kutatási célú földmegfigyelő műholdsorozat – Fő célja: a jövőbeni operatív poláris pályán keringő műszerek tesztelése – Nagyon eredményesen (pl. 3 tengelyes stabilizáció, fejlett vidikonos kamerarendszerek, infravörös képalkotók, mikrohullámú radiométerek és infravörös hangmérők, stb.) 1970 (jan): ITOS-1 (Improved TOS) = TIROS-M ‒ Globális lefedettség és APT ugyanazon a platformon ‒ 3 tengelyes stabilizáció 1970 (dec): ITOS-A = NOAA-1 (ITOS-B és -C nem került pályára) 1972: ITOS-D‒H = NOAA-2‒5: a vidikon korszak vége, a többcsatornás, kalibrált, leképező sugárzásmérők kezdete: VHRR: kezdetben csak látható és infravörös csatorna 31 A távérzékelés története 1961: napszinkron pályák bevezetése (poláris speciális esete) 1964: geostacionárius pályák bevezetése 32 A távérzékelés története ‒ Geostacionárius műholdak 1964: Syncom-3 (NASA) – Első geostacionárius műhold, 39 cm magas, 39 kg – (Syncom-2 még inklinációval rendelkezett) – 180°W (Csendes-óceán felett) – Élő televíziós közvetítést nyújtott az 1964-es tokiói olimpiai játékokról – Kommunikációs teszteket végzett – Az üzemeltetést 1965. január 1-jén átadták a Védelmi Minisztériumnak (vietnami kommunikációban volt szerepe) 1966: ATS-1 (Applications Technology Satellite, NASA) – Felhőkamerát (Suomi és Parent, 1968) is szállított – A spin scan felhőkamera beépítése az ATS-1-be Verner Suomi és Homer Newell rendkívüli erőfeszítéseinek köszönhető – 20 percenkénti képek a Föld korongról, felhőtakaróról – 142 cm magas, 353 kg –  felhők követésére és a szél detektálására irányuló kutatások kezdete – Az 1970-es évek elejére az ATS képsorozatokat már az operatív előrejelző központokban is használták 33 A távérzékelés története ‒ Geostacionárius műholdak A poláris pályán keringő műholdak képei segítettek a szinoptikus léptékű jelenségek megértésében A geostacionárius műholdak képei segítettek a mezoszintű jelenségek megértésében A NASA kutatásai és fejlesztései  az operatív geostacionárius műholdprogram Az ATS elsősorban kommunikációs rendszer tesztelésére szolgált A meteorológiai területen elért sikere azonban ahhoz vezetett, hogy a NASA kifejlesztette a szinkron meteorológiai műholdat (SMS), egy meteorológiai célú operatív prototípust. 1974: SMS-1 és 1975: SMS-2: – Az Egyenlítő fölött 75°W és 135°W pozícióban helyezkedtek el, amelyek ma is az Egyesült Államok keleti és nyugati geostacionárius műholdjainak (GOES) névleges pozíciói. – A NASA két prototípusa, az SMS-1 és SMS-2, valamint a későbbi NOAA GOES fontos funkciókat láttak el, amelyek ma is központi szerepet játszanak a geostacionárius műholdprogramban. 34 A távérzékelés története ‒ Geostacionárius műholdak 1975: GOES-1 (NASA) 1977: Meteosat (ESA) – Látható, infravörös és VÍZGŐZ csatornák: légköri képződmények 1980: GOES-4: VISSR Atmospheric Sounder (VAS): léghőmérséklet- és légnedvesség-szondázás 1994: GOES-8 ‒ 13: újabb generációs 2022: GOES-18: utoljára pályára állított 1979: Globális légkörkutatási program (GARP): közös program a COSPAR (Committee on Space and Atmospheric Research) által, benne 3 GOES és 1 Meteosat műhold adataival. 35 A távérzékelés története 1970‒1980: új műholdsorozatok indulnak: – 1972: ERTS (Earth Resources Technological Satellite) → Landsat-1 – 1972: Landsat 1975: ERTS-2 = Landsat-2 – 1977: Meteosat-1 – 1978: TIROS-N, AVHRR A hirtelen jött fejlődés egyszerre: – térbeli felbontásban – Időbeli felbontásban – frekvenciatartományban – Technikában (aktív, passzív) 36 A távérzékelés története 1972-: Landsat 37 A távérzékelés története 1978: TIROS-N, + NOAA-sorozat 1978-: Meteorológiai műholdak sorozata 38 A távérzékelés története 1991 és 1995: ERS-1 és ERS-2: – Első ESA misszió, mely mikrohullámú méréseken alapult – Ugyanazzal a felszereltséggel, kivéve: ERS-2: GOME – Tandem konstelláció (1 nappal később ugyanazon a pályán) – 2000: ERS-1 meghibásodása, misszió vége – 2011: ERS-2 vége Szenzoraik: – ATSR (Active Microwave Instrument) – GOME (Global Ozone Monitoring Experiment) – MWR vagy AMI (Active Microwave Instrument) – SAR (Synthetic Aperture Radar) – RA (Radar Altimeter) – WS (Wind Scatterometer) – LRR (Laser Retro Reflecto) – PRARE (Precise Range And Range-Rate Equipment) 39 A távérzékelés története ‒ A met. műholdas korszak kezdetének áttekintése 40 A távérzékelés története – Meteorológiai műholdak sorozata 41 A távérzékelés története ‒ A jelen 2000-: – 1998-: Földmegfigyelés NASA EOS: – 1999: Terra – 2002: Aqua – 2002: Envisat – MetOp-A: 2006: MetOp sorozat – MetOp-B: 2012 – MetOp-C: 2018 sorozat – 2011: SNPP – 2017: JPSS-1: JPSS sorozat (= NOAA-20) – 2022: JPSS2 (= NOAA-21) – 2014-: ESA Earth Explorers and Sentinel-sorozat 42 A távérzékelés története Megjelenik a kereskedelmi forgalomba hozatal: – 1986: SPOT: első francia műhold (akkori legnagyobb felbontást biztosítja, 10 méteres, pánkromatikus kép – A GIS (Geographic Information System) használata robbanásszerűen terjed – A GPS kifejlesztése 43 A távérzékelés története A földrajzi információs rendszer (GIS): az adatok gyűjtésének, kezelésének és elemzésének keretrendszere számos adattípust integrál elemzi a térbeli elhelyezkedést lehetővé teszi az adatbázisok és a térképek össze- kapcsolását és dinamikus megjelenítések létrehozását az információ rétegeit térképek és 3D-s jelenetek segítségével vizualizációkba rendezi A GIS integrálja a különböző tudományágakat és technológiákat, pl: – távérzékelés, – földmérés, – fotogrammetria, – térelemzés, – térképészet, – informatika. 44 A távérzékelés története ‒ A jelen Satellite Imaging Corporation: https://www.satimagingcorp.com/gallery/medium-resolution/ 45 A távérzékelés története Az űrkorszak előtt (1960) 1960 óta Csak egyféle és egy időpontban készült adat A távérzékelési adatok sokféle és sok (fénykép) időpontban készülnek. Az emberi értelmezésre való hagyatkozás Az automatizált elemzésre való hagyatkozás Egyszerű és olcsó berendezések Összetett és drága berendezések A "terepen dolgozók" által végzett elemzés Távérzékelési szakértők által végzett elemzés A megújuló erőforrásokkal való kevés törődés környezetvédelem, globális erőforrások 46 A távérzékelés célja Mire használják a távérzékelést? A távérzékelési technológiát a legkülönfélébb tudományágakban, több ezer különböző felhasználási esetben használják, beleértve a legtöbb földtudományt, pl. a: – meteorológiát, – geológiát, – hidrológiát, – ökológiát, – oceanográfiát, – glaciológiát, – földrajzot és a földmérést, – katonai, hírszerzési, kereskedelmi, gazdasági, tervezési és humanitárius területeken, etc. történő alkalmazásokat. 47 A távérzékelés A távérzékelés egy terület fizikai jellemzőinek észlelése és megfigyelése a visszavert és/vagy kibocsátott EM sugárzás távoli (jellemzően műholdról vagy repülőgépről történő) mérésével. Kazuya Kaku - 2019 Passzív Aktív A mérőműszer a más test által A mérőműszer sugárzást bocsát ki, kibocsátott/visszavert sugárzást méri melynek visszaérkező részét méri Leképező szenzorok Radar (SAR, SLAR) Szondázó berendezések LIDAR 48 A távérzékelés Optikai kamerák, fényképezőgépek (egyszer használatos filmen elektrooptikai leképező rendszerek (kiolvasható és újraírható memóriában rögzítették a mérési adatokat), továbbítás elektronikusan, rádiós kapcsolattal – A legelsők TV kamerákkal, időközönként készítettek képet, hogy a képek átfedjék egymást. Sávos letapogatás (szkennelés), forgótükörrel. Digitális jeltárolással és továbbítással Diódasoros leképező rendszer (soros letapogatás 49 Leképező rendszerek A leképező rendszerek alapvető Across-track csatornái: – 0,58‒0,68 mm – 0,72‒1,1 mm – 3,55‒3,93 mm – 10,3‒11,3 mm – 11,5‒12,5 mm Along-track IFOV (Instantaneous Field of View): Egy távérzékelő képalkotó rendszer térbeli felbontásának mérőszáma. Az optikai rendszer tengelyén egyetlen detektorelem által bezárt szögként határozható meg. IFOV 50 Leképező rendszerek „Whiskbroom” vs. „pushbroom” across track scanners along track scanners A detektorok sora a pushbroom mozgással kombinálva lehetővé teszi, hogy minden egyes detektor hosszabb ideig "lássa" és mérje az egyes képpontokból érkező radianciát. Ezáltal több energia detektálható, és nő a radiometrikus felbontás. A megnövelt mérési idő lehetővé teszi a kisebb IFOV-ok és szűkebb sávszélességek kialakítását az egyes detektorok számára. Így finomabb térbeli és spektrális felbontás érhető el a radiometrikus felbontás csökkenése nélkül. Mivel a detektorok általában szilárdtest mikroelektronikus eszközök, általában kisebbek, könnyebbek, kevesebb energiát igényelnek, megbízhatóbbak és hosszabb élettartamúak, mivel nincsenek mozgó alkatrészeik. Másrészt a detektorsoron belüli egységes érzékenység elérése érdekében a detektorok keresztkalibrálása szükséges, mely bonyolult. 51 Vertikális szondázás Cél: A légkör vertikális állapotára vonatkozó információ kinyerése Szondázó szenzorok: infravörös vagy mikrohullámú csatornák Hőmérséklet vertikális profilja Nedvesség vertikális profilja Légoszlopban a gázkoncentráció vertikális profilja ~ 1300 rádiószondás állomás Térben nem egyenletes Numerikus időjárás előrejelző modellekben rendkívül fontos!!! 52 Vertikális szondázás Óriási szerep az időjárás előrejelzésében 53 Vertikális szondázás Óriási szerep az időjárás előrejelzésében Az ECMWF operatív előrejelzés beválási jósága (500 hPa magasságára vonatkozó anomália korreláció) az extratropikus területekre (1980-2010) 54 Vertikális szondázás Óriási szerep az időjárás előrejelzésében Saunders et al., 2021 55  WMO – OSCAR Az OSCAR a WMO által a Föld-megfigyelési alkalmazások, tanulmányok és a globális koordináció támogatására kifejlesztett erőforrás. OSCAR - https://space.oscar.wmo.int/ 57 WMO 58 WMO 59 WMO 60 OSCAR 61 OSCAR 62 OSCAR - Űrügynökségek 63 OSCAR - Űrügynökségek 64 OSCAR - Űrügynökségek 65  OSCAR – Összegzés 2023.09.14. 102 szervezet: űrügynökségek ESA, EUMETSAT, NASA, NOAA, JAXA, JMA, KMA, CMA, … 301 mérési program (122) jelenleg is működik) 1015 bejegyzett műhold (345 jelenleg is működik) 118 Geo 532 Napszinkron 1109 távérzékelési műszer https://space.oscar.wmo.int/satellites 66 OSCAR – GEO – 118 db (27 op) 67 OSCAR – Molniya 68 OSCAR – Napszinkron – 532 db (234 op) 69 Legnagyobb műholdas központok Magyarország: 2015 Magyarország: 1999, 2009 70 Legnagyobb műholdas központok 71 ESA 72 https://discover.esa.int 73  NASA - ESO Earth System Observatory (ESO) 74 NASA – Earth Observatory https://earthobservatory.nasa.gov/ 75 NASA – Scientific Visualization Studio https://svs.gsfc.nasa.gov/Gallery/ 76  NASA – SVS – Climate Essentials https://svs.gsfc.nasa.gov/Gallery/ClimateEssentials.html A GCOS által megalkotott 50 ECV paraméter közül 26 műholdas adatokon alapszik 77 GCOS - Global Climate Observing System ECV - Essential Climate Variables NASA – SVS – Climate Essentials https://svs.gsfc.nasa.gov/Gallery/ClimateEssentials.html 78 NASA – SVS – Climate Essentials https://svs.gsfc.nasa.gov/Gallery/ClimateEssentials.html 79 NASA – Scientific Visualization Studio https://svs.gsfc.nasa.gov/Gallery/ 80  NASA – SVS – Rising Seas https://svs.gsfc.nasa.gov/Gallery/RisingSeas.html 81 NASA – Scientific Visualization Studio https://svs.gsfc.nasa.gov/Gallery/ 82  NASA – SVS – Arctic Sea Ice https://svs.gsfc.nasa.gov/Gallery/ArcticSeaIceResources.html 83  NASA – NEO https://neo.gsfc.nasa.gov/ NASA's Earth Minute 85