Jogelmélet helye a jogi tudásban jogbölcs. 1- PDF

A JOGBÖLCSELET SZEREPE A JOGI GONDOLKODÁSBAN, A JOG ELMÉLETI ALAPFOGALMAI 2024. 09. 11. ▪ 1. A jogbölcselet értéke ▪ 2. A jog elméleti alapfogalmai Szöveg: Sólyom Péter: A jogelmélet általános jellemzői. A jog alapvető fogalmainak tisztázása (vázlat) – elearning- rendszer ▪„Mert...

A JOGBÖLCSELET SZEREPE A JOGI GONDOLKODÁSBAN, A JOG ELMÉLETI ALAPFOGALMAI 2024. 09. 11. ▪ 1. A jogbölcselet értéke ▪ 2. A jog elméleti alapfogalmai Szöveg: Sólyom Péter: A jogelmélet általános jellemzői. A jog alapvető fogalmainak tisztázása (vázlat) – elearning- rendszer ▪„Mert ha a professzor a jogbölcselet régi íróit nem csak szárazon recitálni akarja, hanem ha le akarja vonni a jogbölcselet történelmének tanulságait, akkor is arra kell oktatnia tanítványait, hogy ne boruljanak le a létező állapotok és tanok előtt, legyenek bátor gondolkodók…” /Somló Bódog: A jogbölcselet tanítása/ A vádlott Tereskén vezette autóját, amikor egy rendőrjárőr észrevette és követni kezdte őt, megkülönböztető fény- és hangjelzést használva. Ezt észlelve a vádlott nagy sebességgel tovább haladt, majd egy lakott területen kívüli útszakaszon leállította az autót és futva menekült tovább, azonban a szántóföldön elesett, így a rendőröknek sikerült elfogniuk. Az intézkedésnek ellenállt, ezért megbilincselték. Elfogása után kiderült, hogy közepes fokú alkoholos befolyásoltság alatt állt, és több más bűncselekmény miatt már elítélte a bíróság. (Legfőbb Ügyészség beszámolója.) Mi itt a jogi kérdés? Milyen ismeretekre van szükség a kérdés megválaszolásához? Meier Oppenheimer zsidó származású német állampolgár volt Németországban, tanárként dolgozott 20 évig, majd 1939-ben koncentrációs táborba kényszerítették. Szabadulása után Angliába menekült. 1941-ben a német kormányzat elfogadott egy törvényt, amely rögzítette, hogy azon zsidó polgárok, akik elhagyták Németország területét, a törvény erejénél fogva elveszítik állampolgárságukat. 1948-ban Oppenheimer angol állampolgárságot kapott. A világháború lezárulta után a német kormány az elszenvedett sérelmek miatt kompenzációként 1952-től először, majd 1961-től ismét nyugdíjat folyósított számára a német kormány által működtetett alapítványi forrásból. Az angol bíróságokon az a kérdés merült fel, hogy melyik állam (angol vagy német) részére kell fizetnie a juttatás után járó adót? Mi az oka, hogy ez az adózással kapcsolatos kérdés felmerült? Milyen mélyebb elméleti probléma húzódik meg háttérben?  1. Mit értünk jog alatt: jog = normatív társadalmi gyakorlat AZ ELMÉLETI Mit jelent ez? TEVÉKENYSÉG FUNKCIÓJA Alapja: jogászi tudás, jogra vonatkozó gyakorlati bölcsesség Jogászi tudás háttere: jogelmélet  → hozzájárulás a gyakorlati problémák megoldásához MI A JOGELMÉLET EGYIK Ezt hogyan teheti meg: fogalmi tisztánlátás kialakításával = az FUNKCIÓJA? élet történéseit absztrakt jogi fogalmakba kategorizáljuk -Fogalmakból rendszert építünk -Fogalmi pluralitás feltárása -Konstruktivizmus ▪1. Jogászi jogelmélet (tartalmi jogelmélet, jogdogmatika) ▪2. Nem jogászi jogelmélet Jogdogmatikák megalapozásra szorulnak. Hogyan lehet őket megalapozni: - Igazolási célú elméletek - Konceptuális elméletek  Jogi igény feltárása + hogyan döntsön a bíró?) Releváns jogdogmatikai összefüggések ismerete („jogászi jogelmélet”) Jogelméleti tudás Igazolási elmélet Konceptuális elmélet (a jogot igazoló erkölcsi értékek, (a jog érvényessége, engedelmességi elvek feltárása) kötelezettség)  Jogi igény/probléma (Minek minősül a rendőrök elől menekülő ittas sofőr cselekménye?) Releváns jogdogmatikai összefüggések ismerete (Bűncselekmény fogalma, ittas járművezetés, hivatalos személy elleni erőszak stb.) Jogelméleti tudás Igazolási elmélet Konceptuális elmélet (nem merül fel) (nem merül fel)  Jogi igény/probléma (Melyik államnak kell adót fizetnie az állampolgárságától 1941-ben megfosztott személynek?) Releváns jogdogmatikai összefüggések (állampolgárság fogalma, adózással kapcsolatos fogalmak) Jogelméleti tudás Igazolási elmélet Konceptuális elmélet (az állampolgárság elvi tartalma, elvi lényege,) (ÉRVÉNYES volt-e a német jogrend, KÖTELEZŐ volt-e neki engedelmeskedni?) Emberi méltóság tisztelete ▪ 1. Kiindulópont:normativitás (kötelezettségteremtés) általános magyarázata - Emberi cselekvés befolyásolására irányul - Észszerű belátáson alapul - Közvetett kényszer és normativitás megkülönböztetése - Kompetencia-dimenzió fontossága ▪Miért engedelmeskünk a jognak, mi a kompetencia-dimenzió? - Mert prudenciális indokokat szolgáltat? (mit jelent ez?) - Mert erkölcsi indokot szolgáltat? (miben nyilvánul ez meg?) – e nélkül nem lehet igazolt a jogi kötelezettségteremtés (miféle erkölcsről van itt szó?) ▪ 2. Érvényesség ▪A) Formális érvényesség ▪B) Morális érvényesség: jogi érvényességnek erkölcsi alapjai vannak mi a valódi erkölcsi alap: politikai moralitás vagy politikai kötelezettség = alkotmányok ▪C) Szociológiai érvényesség