Globalizáció és jogállam PDF

Globalizáció és jogállam 2  Az előadás szerkezete 1 A globalizáció fogalma 2 A jogállam 3 A tudásalapú gazdaság 4 A közgazdaságtan fogalma 5 A gazdaság teljesítménye 3  A globalizáció korszaka Új világ...

Globalizáció és jogállam 2  Az előadás szerkezete 1 A globalizáció fogalma 2 A jogállam 3 A tudásalapú gazdaság 4 A közgazdaságtan fogalma 5 A gazdaság teljesítménye 3  A globalizáció korszaka Új világrend: Új világrend: az egyetemes értékrend, biztonság, szabadság, demokrácia és jólét következetes érvényesítése. Az új világrend formája a globalizáció, a jogállam és a világpolitikai demokrácia. Van globális kormányzás. A globális kormányzás biztosítja a jogállam működését és a világpolitikai demokráciát. A globalizáció a 20. században kezdődik el, az egész 20. század a globalizációra való áttérés időszaka. A globalizáció infrastruktúrája és intézményrendszere a feltétele annak, hogy a jogállam érvényesüljön. A jogállam az emberi méltóság és az értékrend következetes és feltétel nélküli érvényesítése. A jogállamiság megvalósítása a gazdaságban a tömegtermelés. A közgazdaságtan tárgya a fenti fogalmak gazdasági megvalósulása és az ösztönzés 4 gazdasági eszközökkel az értékrend érvényesítésére, az üzleti modellekben a tömegtermelés érvényre A régi világrend utolsó elmélete a neoliberalizmus – ennek kritikája a globalizáció elmélete Globalizáció új korszaka Neoliberális felfogás Értékrend elsődlegessége – biztonság, Önzés szabadság, demokrácia, jólét Világpiac öntörvényű Geopolitika vezeti a piacot Állam és piac elválasztása Állam és piac egysége Multinacionális vállalatok dominanciája Körkörös gazdaság. Centrum-periféria viszony Felzárkózás és kiegyenlítődés 5 Az új világrend szerkezete – policentrikus világrend Kiegyenlítődés a világpolitikai szerepvállalásban – világpolitikai demokrácia Kiegyenlítődés a gazdasági teljesítményben, termelékenységben, termelési kultúrában. A közép-kelet-európai lejtő vége, a szegénység és elmaradottság felszámolása a periférián. Nem multipoláris, hanem policentrikus, mert az értékrend egyetemes. 6  A JOGÁLLAM Az emberi méltóság elsődlegessége. Technológiai, gazdasági, kulturális és jogi aspektus 7 Jogállam és termelési kultúra Teljesítmény-elv és jogállam. Az élés a jogokkal gazdasági- technológiai feladat, és mások segítése abban, hogy éljenek a jogaikkal a szolgáltatás lényege. Az élés a jogokkal egyben a megszabadítás a rabszolga, illetve szolgai jellegű munkától. Ez részben automatizáció, részben a szabadsághoz szükséges műveltség elsajátítása. A jogállam gazdasági megvalósulása a tömegtermelés. 8  A tudásalapú gazdaság A globalizáció új szakasza a tudásalapú gazdaság, mert megszűnik a szolgai, rabszolga tevékenység szükségessége A tudás a fő termelési tényező. A tudás az értékrend alkalmazása – alkalmazkodás a globalizáció új korszakához A tudás infrastruktúrája az elsődleges, ezt közvetítik a globalizáció intézményei. Az elmúlt időszakban ezt a tudást jellemzően a világkereskedelemben megjelenő javak és szolgáltatások közvetítették, az új korszakban a tudás közvetlenül megjelenik a gazdaság szerkezetében. Erősebb szerepe van a tudás intézményeinek a gazdaságban. 9  OECD jelentés A tudomány biztonságpolitikai kérdéssé vált Közös értékek kellenek a tudomány műveléséhez A közvélemény meggyőzésének szükségessége – stratégia-alkotás Technológiapolitika szükségessége Etikai szabályok az egyetemeken 10  A globális kormányzás történelmi kontextusban A globalizáció intézményi rendjének első megfogalmazása a New Deal, ez tekinthető a globalizáció „0.” szakaszának Globalizáció 1. szakasza – 1945-1989, a hidegháború kora Globalizáció 2. szakasza: 1989-2024 - Az átmeneti korszak – neokonzervatív- neoliberális időszak Globalizáció 3. szakasza: A globalizáció új korszaka A közgazdaságtan jelenlegi feladata az átmenet támogatása, kutatása a második korszakról a harmadikra 11  A New Deal Új szerződés: az államnak gazdasági felelőssége is van a szabadság fenntartásában Négy szabadság elve: ⚬ szólásszabadság, ⚬ vallásszabadság, ⚬ szabadság a félelemtől, ⚬ nélkülözéstől való szabadság, 12  A tömegtermelés 1.A tömegtermelésben a tömegek tömegek számára termelnek a tömegek részvételével. 2.A tömegtermelés célja a gondoskodás és a Ellentéte: szabadság egyesítése, a termelési és elit jóléte, tömegek szegénysége, fogyasztási kultúra fejlesztése. az öncélú foglalkoztatás, 3.A vállalat fogalma átalakul, célja a társadalmi a vállalatok céljának korlátozása a szükséglet kielégítése. profit növelésére, 4.Ez egyben felelősség a társadalmi szükséglet a vállalatok kirekesztése a tervezésében is. demokratikus intézményrendszerből. A tömegtermelés az új termelési kultúra közvetítése. 13  A II. világháború utáni fő gazdaságpolitikai szakaszok a nyugati szövetségi rendszerben 1945-1973 – a New Deal kiterjedése a nyugati szövetségi rendszerre Nyugat-Európa, jóléti állam, Marshall-terv, gyarmati rendszer felszámolása 1973-1990 Neokonzervativizmus, ami túlnyúlik 1990-en ⚬ jólét helyett biztonság ⚬ olajárrobbanás, ⚬ SDI, számítástechnika, AIDS – család megerősítése, ipartalanítás, monetarizmus ⚬ a neoliberalizmus problémája ⚬ Kínai nyitás – globalizáció és szocialista elmélet 14 A New Deal hagyománya globális méretekben  A közgazdaságtan és a politikai gazdaságtan Magaskultúra és szubkultúra megkülönböztetése – a magaskultúra az értékrend alkalmazása. A globalizáció jelenlegi korszakában, a tudásalapú gazdaságban a magaskultúrák egységesülnek. Az értékrenddel összhangban levő kulturális hagyományok integrálódnak. Ezek a hagyományok tartalmaznak gazdaságra vonatkozó tudást, ennek újrafelfedezése zajlik most. A tömegtermelés egyesítése a magaskultúrával. 15 A közgazdaságtan meghatározásai – Smith elmélete A Nemzetek gazdagsága – 1776 (Függetlenségi Nyilatkozat) – klasszikus politikai gazdaságtan A hatalom anyagi formáját kell kutatni (produktív és improduktív munka) Munkamegosztás szerepe – kollektív hatékonyság (tűmanufaktúra) A munkamegosztásban harmóniát a láthatatlan kéz teremt. 16  A láthatatlan kéz tétele Három termelési tényezőt különböztet meg: föld-tőke- munka Ezek között hierarchia van. Láthatatlan Kéz tétele:„Ebédünket nem a sörfőző, a pék vagy a mészáros jóindulatának köszönhetjük, hanem önszeretetükhöz kell fordulnunk.” 17  A klasszikus politikai gazdaságtan Smith (1723-1790) David Ricardo (1772-1823): A politikai gazdaságtan és az adózás alapjai (1817) Karl Marx (1818-1883): A tőke (1867) A klasszikus politikai gazdaságtan szerint a dolgoztatás, a fizikai, szolgai munkához szükséges gazdasági kényszer a haladás feltétele. Ennek elméletét és ezen elmélet kritikáját dolgozták ki. 18 XX. századi közgazdaságtan – az átmenet a globalizációba Piac és állam konfliktusa. Kollektív hatékonyság Pareto-hatékonyság Szűkös erőforrások 19 A kollektív hatékonyság és a Pareto hatékonyság A kollektív hatékonyság – az együttműködésből fakadó többlet. Ez a munkamegosztás működésének eredménye a társadalomban Pareto-hatékony állapot: az egyik gazdasági szereplő helyzete csak úgy javulhat, ha a másiké romlik. Pareto-hatékony elmozdulás, ha legalább az egyik szereplő helyzete javulhat anélkül, hogy a másiké romolna. Ez nem azonos a Pareto-hatékony állapottal. A Pareto-hatékonyság a kollektív hatékonyság tudatosítása 20  Határelemzés A Pareto-hatékonyság alkalmazásának módszertana a határelemzés. A határelemzés azt jelenti, hogy független változó elmozdulásának hatását vizsgálom. Ez a döntési helyzet modellezése. A klasszikus politikai gazdaságtan az átlag fogalmát állította a középpontba. A határelemzéssel a gazdálkodó döntési szabadságára kerül a hangsúly. 21 A közgazdaságtan meghatározásai – XX. századi közgazdaságtan Szűkös erőforrásokkal való racionális gazdálkodás. A gazdálkodási racionalitás a határelemzés másik összetevője, a tömegtermelés működése. Ma már ez kevés, mert a szűkösség helyett a mértékletesség az alapvető gazdálkodási alapelv, ez a részvétel a bőséggel való gazdálkodásban 22  A közgazdaságtan meghatározásai A közgazdaságtan: a gazdaságra vonatkozóan a helyes döntés tudománya, a kultúra gazdaságban való érvényesítése Michael Porter: Közös értékek létrehozása (Harvard Business Review, 2011, január–február) ⚬ Társadalmi értékek létrehozása ⚬ A fejlődést az értékek alapján kell meghatározni ⚬ Profit és non-profit közötti határok elmosódása ⚬ Termékek és piacok új szemlélete ⚬ Termelékenység új szemlélete (eü) 23 ⚬ Holisztikus szemlélet A gazdasági teljesítmény mérése A gazdasági teljesítményt 1953-tól a GDP-ben számolják a világban. A GDP a gazdasági tevékenységek összesítésének egy mércéje. A GDP adott évben, adott ország területén végső felhasználásra szánt javak és szolgáltatások összessége. A GDP a javak és szolgáltatások pénzben mért értékének összesítése. A GDP mérésének módszertanára az ENSZ szakosított intézményei adnak ajánlást. Az Európai Unió szervezete, az Eurostat kötelező jelleggel egységesíti a mérést. 24 25 26  Összefoglalás A közgazdaságtan a jelenkorban a tudásalapú gazdaság gazdasági elméletével foglalkozik. Ez a globalizáció jelenlegi korszakának gazdaságpolitikája. A globalizáció elméletéhez a neoliberalizmus meghaladása szükséges. Ebben a meghatározó fogalom a tömegtermelés. A közgazdaságtan a tömegtermeléshez szükséges gazdasági feltételeket, intézményeket és technikai-gazdasági feltételeket vizsgálja. A gazdasági teljesítményt a GDP-vel mérjük. 27 Köszönöm a figyelmet! 28  Videó és Kérdések Nézze meg az alábbi videót, majd válaszoljon a következő dián található kérdésekre. 29 Magyar felirathoz kapcsolja be a feliratokat, majd kattintson a beállításokra ⚙️→ feliratok → automatikus fordítás → magyar nyelv  Videó és Kérdések 1, Mire kell koncentrálnia a közgazdásznak? 2, Melyek korunk nagy kihívásai? 3, Mivel foglalkozott Stiglitz? 30