Énkép és identitás fejlődése PDF

Énkép és identitás fejlődése FEKÉSHÁZI PANNA, SZARVÁK RENÁTA Család fontossága Szülő és gyermek közötti szociális kapcsolat Anya és gyermeke viselkedésének össze...

Énkép és identitás fejlődése FEKÉSHÁZI PANNA, SZARVÁK RENÁTA Család fontossága Szülő és gyermek közötti szociális kapcsolat Anya és gyermeke viselkedésének összehangoltsága A család az, ahol a gyermek először tanulja a szociális kapcsolatok létrehozásának “technikáját”  Ragaszkodás Ainsworth a ragaszkodás 3 típusát különbözteti meg: Bizonytalan, ambivalens Elkerülő gyerek Biztosan kötődő gyerek csoport Szeparáció alkalmával a Az idegennel nem volt Nem kereste a közelséget kétségbeesés változó hajlandó kapcsolatba lépni mértékű Kétségbeestek, Lényeges különbséget Nem sírt, amikor anyja játéktevékenységük tesznek anyjuk és az elhagyta a szobát monotonná vált, amikor idegen között anyjuk elhagyta a szobát Reunió alkalmával mintha Anyjuk visszatértével Reunió alkalmával nem képtelenek lettek volna mindig örömmel mutatta az öröm jelét megbocsátani üdvözölték őt Biztos kötődés kialakulásához legfontosabb tényezők Szeretetteljes viszony A 3-4 éves óvodások még nem adják túl sok jelét az empátiának Anyai magatartás emocionális töltése  Felnőtt-gyermek kapcsolatok “A legfontosabb másik” Első 2 hónap: a baba még nem ismeri fel édesanyját, mint másik, tőle független személy 3. hónap: első jelei, hogy az anya kiléte már nem közömbös - nagyobb valószínűséggel hagyja abba a sírást, ha anyja ölébe veszi 3-6. hónap: fokozatosan egyértelművé válik, hogy a csecsemő határozott különbséget tesz az idegenek és ismerősök között - éles kontúrokkal bontakozik ki az anya jelentősége -> “szociális mosoly” 6. hónap: szeparációs félelem - ha az anyja magára hagyja, megjelenik az elhagyatottság félelem Felnőtt-gyermek kapcsolatok “A legfontosabb másik” 1,5 éves gyermekeknél: "tankolás" (refueling) 2 éves kor táján: “árnyékolás” (shadowing) Dackorszak  Felnőtt-gyermek kapcsolatok Apa és gyermeke Pruett: A gondoskodó apa (Nurturing Father, 1988): a férfiakat abban a hamis hiedelemben nevelik fel, hogy természetükből adódóan eleve alkalmatlanok a gondoskodó magatartásra Gubenick és munkatársai, 1999: a gyermekeik születésekor az apák hormonszintje is megváltozik Az apa két legfontosabb funkciója: -társadalmi normák bevitele a családba -megszüntesse, illetve átformálja azt a dependens viszonyt, ami a korai anya-gyermek kapcsolat jellemzője Felnőtt-gyermek kapcsolatok Apa és gyermeke 4-5 éves kortól, mint szankcionális személy Fiúk: annál maszkulinabbak, minél férfiasabb az apjuk Lányok: az apa meleg és korlátozó -> kislány hagyományosan feminin lesz az apa kevésbé dependens –> önérvényesítésre alkalmas, szellemileg és fizikailag is vállalkozó szellemű kislány (Hetherington, 1978)  Felnőtt-gyermek kapcsolatok Apa nélkül Fiúk: antiszociálissá válnak Lányok: látszólag gyorsabban alkalmazkodnak, de serdülőkorban jelenhetnek meg zavarok a viselkedésükben Óvodáskorú gyerekek: egocentrikus gondolkodásuk miatt a válás = maguk "rosszaságának" büntetése Kisiskolás korban: önvád helyett az elszakadás félelmét élik meg, és a szülőkre haragszanak  Felnőtt-gyermek kapcsolatok Pedagógus Amikor átlépi az óvoda kapuját, egy új világ nyílik meg a gyermek előtt Osztoznia kell, tekintetbe venni mások jogait, együttérezni és segíteni Legfontosabb új: a gondoskodó és irányitó felnőtt itt már az óvónő Az óvodáskorú gyermek csak személyes identifikációra képes A "másikról" alkotott kép 7-8 éves korig: elsősorban látható cselekedeteik és a környezeti körülmények alapján határozzák meg az embereket Már a 6-7 hónapos csecsemők különbséget tesznek az emberek között életkor alapján A “másikról” alkotott kép folyamatosan fejlődik a gyermekkorban és nyolcéves kor táján érkezik el a pszichológiai megértéshez Serdülőkorban válik képessé arra, hogy pszichológiai jellemzők alapján értékelje a másikat A kommunikáció Patterson, 1983: a 4-6 éves gyerekek 86%-a már érti, hogy a hallgató nem tudja előre, mit fognak mondani neki, és az üzenet célja valójában az ő informálása “Szerepátvétel” képességének gyengesége miatt időnként “elfelejtik”, mi az, amit a másik nem tud, és egocentrizmusukból adódóan úgy vélik: kommunikációs partnerük automatikusan rendelkezik azokkal az ismeretekkel, melyeknek ők maguk birtokában vannak  Kortárskapcsolatok Testvérek Dunn és Kendrick, 1982: a testvérek kapcsolatát egyfajta reciprocitás (kölcsönösség) jellemzi Valamennyi testvérpár ambivalens A testvérek interakcióinak körülbelül harmada kötekedő Amikor anya és gyermeke között szeretetteljes viszony alakul ki, a kistestvér születését az idősebb rendszerint ellenséges érzésekkel fogadja  Jószívűség és vetélkedés Már a másfél éves gyerekek is megpróbálják megvigasztalni szeretteiket Együtt éreznek, de fogalmuk sincs, hogyan segíthetnének Két- és hároméves kor között már segítenek 8-9 éves korra a jószívűség a fejlődés csúcsára ér -> segítségnyújtásra kevésbé hajlamosak, mint korábban Jószívűség és vetélkedés Környezeti tényezők, melyek a gyerekek jószívűségét befolyásolják Értelmes, jó képességű, megfelelő önkontrollal rendelkező gyerekek -> jószívűbbek, segítőkészebbek az átlagosnál félénk, bizonytalan, gyerekek -> legnagylelkűbbek, egyrészt félelemből, másrészt a szeretet egyfajta megvásárlásának igényéből A jószívűséghez a két legfontosabb személyiségjegy a szerepátvétel és az empátia Az agresszivitás Az agresszív óvodás A többi gyereket rendszeresen fenyegetik, fizikailag bántalmazzák Örökké attól félnek, hogy kimaradnak valamiből, ingerlékenyek és kötözködők A gyermek magatartási zavarának első jeleivel 1,5 éves kor körül találkozunk, amikor szociális interakcióba lép környezetével Az agresszív óvodás Az identitás fogalma Definíciója kettős: 1. szelf/énkép: én foltonossága, autentikussága 2. társadalomban betöltött szerep, státuszunk elfogadása -> Nem lehet elválasztani egymástól a két fogalmat, "egyedi, mégis közösséghez tartozó" Az identitás fogalma Figyelembe kell venni a társadalmi kontextust is (pl. Társadalmi szerepek, nem, hanyadik gyerek stb...) De! társadalmi szerepek nem ugyanolyan fontosak az identitásunk formálásában (pl. nem, foglalkozás) Identitásunk többszörös és változékony, amihez az én rugalmasan alkalmazkodik  Henri Tajfel o Négy társadalom-lélektani kulcsmozzanat: 1. Kategorizáció ▪ Beérkező ingerek redukált, rendszerezett észlelése -> hatékonyabb tájékozódás 2. Társadalmi azonosságérzet ▪ Szociális hovatartozás ▪ De! Csak abban az esetben, ha pozitív érzések a csoport felé ha ez nem valósul meg => késztetés a csoportból való kilépésre (~ asszimiláció jelensége)  Henri Tajfel 3. Társas összehasonlítás ▪ Támpontok amik segítségével összehasonlítjuk és ezzel értelmezzük magunk és mások eredményét, véleményét, stb... ▪ Önmagunk megkülönböztetése másoktól relatív depriváció - másik hozzánk viszonyított relatív előnye a megfosztottság érzését eredményezi -> helyzet elhagyását, pozitív énérzés akadályozását eredményezi  Henri Tajfel 4. Csoport-megkülönböztetés ▪ Ötvözi az előző három fogalmat ▪ Addig nem érvényesek az előzőek, ameddig nincs egy csoport a közelben , amelytől eltérőek vagyunk Az identitás és fejlődés Jean Piaget - szakaszelmélet o előtte: fejlődés -> biológiai érés vagy kizárólag a környezet hatásai o Piaget: a gyermek a környezettel állandó kölcsönhatásban van o A környezet alakít bennünket, de mi is igyekszünk alakítani környezetünket Az identitás és fejlődés Jean Piaget - szakaszelmélet...minőségileg elkülönülnek. Egyes szakaszok......szervezett egészt alkotnak....sorrendje kötött....hiearchikusan épülnek A szakaszok... egymásra....minden kultúrában megjelennek. Az identitás és fejlődés Szakaszelméletek A szakaszelmélet a pszichológiai univerzalizmusra épül "= minden gyerek azonos módon fejlődik, csak időbeli eltérés van" A pszi. uni.-t feltétel nélkül elfogadják = nem tartja lehetségesnek a fejlődés alternatív útjait A modell szerint minden normálistól való eltérés -> fejletlenség Az identitás és fejlődés Szakaszelméletek Modern fejlődéslélektan: erős kritika o De! domináns szemléletté vált a hétköznapokban ill. szakmai gondolkodásban Korszerű fejlődéselméletek Fejlődés -> ko-konstrukció - funkciók fejlődésére a gyermek és környezete is hatással van Az identitás befolyásoló hatások Családi előtörténet - lelki terhek, traumák hordozója akár Várandóság, szülés, szoptatás, elválasztás, szobatisztaság, stb... Szülő -> átadja a gyereknek a szerinte elképzelt helyét a társadalomban Az énfejlődés elméletei Mérei Ferenc o Kiscsoportban mutatkozó szociabilitás vizsgálata o Egyéni különbségek meghatározzák a csoporton belüli szerepeket -> De! csoport változásával megváltozhatnak = Mérei "együttes élmény" vizsgálata o De! megvalósulás feltételeit a környezet dinamikusan befolyásolhatja Az énfejlődés elméletei Nemi kategorizáció Az első amit megtanul (kategorizációk közül) Nem stabil tudás -> nem tudja, hogy nem változtatható meg De! nemekkel kapcsolatos sztereotípiák alkalmazása már a kategorizáció előtt Etnikai kategorizáció 3-4 év: fizikai különbségek felismerése Kategóriákhoz sztereotípiák kötése: külvilág ítéletei szerint Az énfejlődés elméletei Mindegyik elmélet a maga módján megadja a koragyermekkori identitás előképét Az énfejlődés elméletei Nincs jó/rossz elmélet, a lényeg, hogy a szülő az általa képviselt értékeket autentikusan át tudja adni a gyermeke számára Pl. hiedelmek, szokások, lehetőségek, stb... Fontos átadni való értékek pl.: o indivudalizmus - önállóságra nevelés o kollektivizmus - együttműködés, másért érzett felelősség Az identitás fenyegetettsége Etnikai identitás többségi társadalomtól eltérő értékek Kisebbségi csoport tagjai elítéletek => pozitív énkép kialakulásának akadályai Negatív énkép/ellenazonosulás - ha egy személy identitását elsősorban az határozza meg, hogy melyik csoport nem fogadja be őt Az identitás fenyegetettsége Erving Goffman - stigma stigma - mássághoz társuló szégyen érzése 1. gyakran zavarónak érzi magát 2. nem st. sz. tanácstalan nem stigmatizált stigmatizált személy 3. félelem, agresszió személy Az identitás fenyegetettsége Személyes identitás elfogadása -> csak társas elismerésben lehetséges Kulturális másság elfogadása o Megérteni, hogy mindenkit a saját kulturális szokásai irányítanak Kulturális sokféleség felismerése => kisebbségi csoportok tagjainak önelfogadása Csoporthoz tartozás ismeretét nem követi automatikusan a csoporttal való azonosulás Javaslatok az identitás fejlődésének lehetőségeiről minden gyerek (etnikumtól függetlenül) azonos módon tart igényt a pozitív énérzetre, ne tapasztaljon elutasítást Nevelésben fontos a gyermek felkészítése a társadalmi diverzitásra -> konkrét, személyes tapasztalatok útján Javaslatok az identitás fejlődésének lehetőségeiről Mesék amik a diverzitást (sokféleséget) értékként mutaják be Forrásaink: Ranschburg J. (2014). Az Én és a Másik. (64-131. old.) Kende A. (Biztos Kezdet II) (348-376. old.) Köszönjük a figyelmet!