KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZEREK - BMEGT42M108/M528 PDF

KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZEREK BMEGT42M108/M528 (RKG) Tantárgyismertetés Csuvár Ádám 1 Az oktatóról Neve, beosztása: Csuvár Ádám (Ph.D.), egyetemi adjunktus E-mail címe: [email protected] Iroda: BME Q épület, A szárny, 2...

KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZEREK BMEGT42M108/M528 (RKG) Tantárgyismertetés Csuvár Ádám 1 Az oktatóról Neve, beosztása: Csuvár Ádám (Ph.D.), egyetemi adjunktus E-mail címe: [email protected] Iroda: BME Q épület, A szárny, 235. szoba Szervezeti egysége: BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék Tanszékének vezetője és az ő beosztása: Buzási Attila (Ph.D.), egyetemi docens 2 A tantárgyról A tantárgy neve: Környezetmenedzsment rendszerek Tantárgykód: BMEGT42M108 (N) // BMEGT42M528 (L) Tantárgyfelelős: Csuvár Ádám (Ph.D.), egyetemi adjunktus Előadások száma hetente: 4 (M108) / 2 (M528) Gyakorlatok száma hetente: 0 Kreditérték: 5 A teljesítményértékelés módja: vizsgajegy [és félévközi („megajánlott”) érdemjegy] 3 Tematika (csak lista, sorrendiséget mutat, nem a heti beosztást) Bevezetés a Környezeti teljesítményértékelés környezetmenedzsmentbe Környezeti menedzsment Gazdasági keretrendszer és rendszerek környezeti trendek Öko-marketing Környezeti kockázatok Vállalatok társadalmi A vállalati környezetvédelem felelősségvállalása irányzatai Környezeti konfliktusok Vállalati környezeti stratégiák Környezeti számvitel és pénzügyek ZÁRTHELYI DOLGOZAT ZÁRTHELYI DOLGOZAT 4  Tervezett beosztás a 2024/25 őszi félévre Dátum Nappalisok (M108) Levelezősök (M528) 2024. 09. 06. 10:15:00 - 2024. 09. 06. 14:00:00 Bevezetés + Gazdasági keretrendszer és környezeti trendek 2024. 09. 13. 10:15:00 - 2024. 09. 13. 14:00:00 Gyakorlat Nincs óra 2024. 09. 20. 10:15:00 - 2024. 09. 20. 14:00:00 Kockázatok + Irányzatok + Stratégiák 2024. 09. 27. 10:15:00 - 2024. 09. 27. 14:00:00 Gyakorlat Nincs óra 2024. 10. 04. 10:15:00 - 2024. 10. 04. 14:00:00 1. ZH. + Teljesítményértékelés + KIR 2024. 10. 11. 10:15:00 - 2024. 10. 11. 14:00:00 Gyakorlat Nincs óra 2024. 10. 18. 10:15:00 - 2024. 10. 18. 14:00:00 SZÜNET (intenzív hét) 2024. 10. 25. 10:15:00 - 2024. 10. 25. 14:00:00 Marketing + CSR 2024. 11. 08. 10:15:00 - 2024. 11. 08. 14:00:00 Gyakorlat (CarbonClass) Nincs óra 2024. 11. 15. 10:15:00 - 2024. 11. 15. 14:00:00 Konfliktusok + Számvitel + Pénzügyek 2024. 11. 22. 10:15:00 - 2024. 11. 22. 14:00:00 Gyakorlat Nincs óra 2024. 11. 29. 10:15:00 - 2024. 11. 29. 14:00:00 SZÜNET (középisk. nyílt nap) + Beadandó határideje 2024. 12. 06. 10:15:00 - 2024. 12. 06. 14:00:00 2. ZH. 5 Tananyag Ajánlott Kötelező Kósi K. és Valkó L. (2008): Környezetmenedzsment. Az órákon átvett előadások tartalma Typotex Elektronikus Kiadó Kft., Minden PowerPoint fájlt az előadás Budapest végeztével feltöltök a Moodle-ba Csutora M. és Kerekes S. (2004): A környezetbarát vállalatirányítás eszközei. KJK Kerszöv, Budapest 6 Egyéb ajánlott anyagok KÖVET Egyesült - Honlap - YouTube csatorna KÖVET Lépések - Folyóirat Zöld Egyenlőség – Spotify podcast BCE KOVÁSZ – Folyóirat 7  Telj. feltétele: legalább 50 %-ot (40 pont) kell elérni a 2 zh-n együttesen + Követelmények csoportmunka leadása Ha nincs meg az 50%, 2 pót zh-ra (2 1. Évközi zh.: pótnap) van lehetőség a póthéten A tematika első felét tartalmazza Mindkét alkalommal bármelyik (mindkét) 20 feleletválasztós kérdés zh. pótlása lehetséges Maximum 40 pont Javításra is lehetőség van eredményektől 2. Év végi zh.: függetlenül A tematika második felét A második pótnapra kötelezően tartalmazza regisztrálni kell Neptunban (fizetős!) 20 feleletválasztós kérdés Az utolsó eredmény számít!!! Maximum 40 pont 50% vagy jobb zh. eredmény esetén 3. Csoportmunka (infó a következő összeadom a zh-k és a csoportmunka diákon) pontszámait és így határozom meg a Maximum 20 pont megajánlott érdemjegyet 8 Csoportos munka (dolgozat) Az órai előadások (és a gyakorlatok) alapján egy dolgozatot kell készíteni, amiben ismertetni kell 1. egy választott IPARÁGAT és annak legfontosabb környezeti és társadalmi vonatkozásait, a kapcsolódó általános problémákat, botrányokat stb. 2. és az iparágban tevékenykedő VÁLLALATOKAT (2-4 db), azok környezeti és társadalmi hatását, az általuk okozott problémák csökkentésének lehetőségeit stb. Teendők: 1. Alakítsatok 5 fős munkacsoportokat 2. Regisztráljátok magatokat a kiválasztott iparághoz: Ctrl + Kattintás → [IDE] 3. Dolgozzatok közösen, majd küldjétek be a munkátokat november 29-ig → [email protected] 9  A dolgozat szerkezete 1. Az iparág bemutatása A beadandó dolgozatról Gazdasági és társadalmi szerepe, mérete Fontos környezeti és társadalmi hatások Nagyobb balesetek/botrányok/speciális Nem az oldalak száma számít, problémák hanem a munka színvonala (5 – 2. A választott vállalatok bemutatása (2-4 db) 15 old.) Fő tevékenységek, telephelyek, méretek, Tartalmaznia kell kritikus más fontos adatok értékelést és összehasonlítást, A vállalat környezeti teljesítménye az általuk nem elég csupán használt indikátorok alapán felsorolásszerűen leírni az infókat Alkalmazott környezetvédelmi eszközök, A dolgozat első oldalán irányzatok szerepeljen minden csapattag Környezeti menedzsment rendszer (ha van) neve és Neptun kódja Környezeti marketing CSR 3. A vállalatok összehasonlítása, kritikus értékelés 10 A megajánlott jegy kialakítása Az összesített pontok alapján (maximum 100 pont = 40 [1. zh.] + 40 [2. zh.] + 20 [csoportos munka]) az alábbi értékeléssel határozom meg az érdemjegyet: 00 – 49 % 00 – 49 pont 1 (elégtelen) 50 – 59 % 50 – 59 pont 2 (elégséges) 60 – 69 % 60 – 69 pont 3 (közepes) 70 – 79 % 70 – 79 pont 4 (jó) 80 – 100 % 80 – 100 pont 5 (jeles) 11 A vizsgáról Megajánlott jegy szerzése híján, vagy javítás céljából van lehetőség vizsgázni A vizsgázás feltétele az aláírás megléte (50% + előadás) ÉS vizsgaregisztráció a Neptunban (határidő: a vizsga napját megelőző napon délig) A vizsga formája: Tanteremben, papíron, tollal 5 kérdés 3 nehézségi szinten Rövid kifejtős kérdések Maximum 55 pontot lehet elérni: 1 x 5 pont, 2 x 10 pont, 2 x 15 pont 60 perc áll rendelkezésre a megoldáshoz 12 A vizsgáról Osztályozás: 00 – 49 % 00 - 27 pont 1 (elégtelen) 50 – 59 % 28 – 32 pont 2 (elégséges) 60 – 69 % 33 – 38 pont 3 (közepes) 70 – 79 % 39 – 43 pont 4 (jó) 80 – 100 % 44 – 55 pont 5 (jeles) 13 Fontos időpontok Tanórák időpontja: péntek, 10:15 - 14:00 (QA407) Első zh.: október 4. 10:20 – 10:38 Második zh.: december 6. 10:20 – 10:38 Beadandó dolgozat határideje: november 29. Pót zh.: december 10. 1. zh.: 10:20 – 10:38 2. zh.: 10:45 – 11:03 Pót pót zh. (fizetős, Neptun regisztráció!): december 13. 1. zh.: 10:20 – 10:38 2. zh.: 10:45 – 11:03 Vizsgák: december 16*/19, valamint január 10/17, 12:15 – 13:15 *a megajánlott jegyek rögzítésére szolgáló alkalom, nem valódi vizsgaalkalom!!! 14 Tisztázandó kérdések ? ?? 15  KÖRNYEZETMENEDZSMENT Bevezetés a környezetmenedzsmentbe Csuvár Ádám 1  Tartalom 1. Környezetvédelem vs. Üzlet 2. Környezetszabályozás 3. Önkéntes vállalati környezetvédelem? Megjegyzés: Az előadás tartalma Csutora M. és Kerekes S. (2004) A környezetbarát vállalatirányítás 2 eszközei c. tankönyvén és Zilahy Gy. Környezeti Menedzsment Rendszerek c. diasorain alapul 1. Környezetvédelem vs. Üzlet Bevezetés a környezetmenedzsmentbe 3 A környezeti diszciplínák áttekintése a) Környezettudomány (studies, science) b) Környezetmérnökség/technológia (engineering, technology) c) Környezetgazdaságtan (economics) d) Környezetszabályozás (policy) e) Környezetmenedzsment (management) 4 „SZABAD” PIACON ALAPULÓ KÖRNYEZETVÉDELEM 5 ÁLLAMI SZABÁLYOZÁSON ALAPULÓ KÖRNYEZETVÉDELEM 6 Gyakori konfliktus a környezetvédelem és az üzleti érdek között – de miért? 1. Eltérő idődimenziók (Elvárt) üzleti eredmények 10 évnyi kutatás után Tudomány: 10 év kevés idő, inkább 30 év 7 Gyakori konfliktus a környezetvédelem és az üzleti érdek között – de miért? 2. Költségek külsővé tétele a profit maximalizálása, a költségek minimalizálása érdekében Externáliák 8 Gyakori konfliktus a környezetvédelem és az üzleti érdek között – de miért? 3. Szinte semmi nem ösztönzi a cégeket környezetvédelemre Költeni környezetvédelemre = Versenyhátrány 9  Normatív szabályozás Gazdasági szabályozás Információn alapuló szabályozás Honnan jöhet a változás? CSR, zöld imázs vásárlók szerzésére Tüntetés Nem-vásárlás kampány Rombolás 10 11 12 13 14 15 2. Környezetszabályozás Bevezetés a környezetmenedzsmentbe 16 Mit keres az állam a kapitalizmusban? Ezt: piaci kudarcok, extern hatások Mekkora államot? Milyen mértékű bürokrácia kell? Mekkora haszontalan/káros? Általános vélemény: túl sok az állam, „államtalanítani” kell Nincs hatékonyságjavítás privát szervezeteknél (pl. hulladékgazd., vízművek) → Profitabilitás növekvő árakkal Árképző (price-maker) cégek (monopólium): szemétgyűjtés, szennyvíz, ivóvíz stb. – a fogyasztó nem tud elmenekülni az magas árak elől 17 Az állam mérete GDP-aránnyal mérve A redisztribúció nőtt néhány EU országban (ES, PT, IT, FI, AT) Másokban csökkent (NL, IR) „Mindenki másképp csinálja" 18  Source: OECD, 2021 19 Az állam legfontosabb feladatai a kapitalizmusban Source: Mackinnin - Cumbers, 2007 20 Az állam legfontosabb feladatai a kapitalizmusban Source: Mackinnin - Cumbers, 2007 21 Állam a környezeti ügyekben 22 Az állami környezeti szabályozás eszközei Direkt eszközök Utasít és ellenőriz (Command and control) Pl. normák, tiltások felállítása és Indirekt eszközök ellenőrzése Környezeti költségek vállalatokra hárítása gazdasági eszközökkel Pl. díjak, adók Termelésre kivetett Szennyezésre kivetett 23 Az indirekt (vagy gazdasági) eszközökről Lehetséges-e olyan feltételeket teremteni, amelyek esetében az önérdek egyéni követése és a társadalom környezetvédelmi érdeke nincs ellentmondásban? Olyan rendszer kialakítása GAZDASÁGI eszközökkel, amiben megéri jól viselkedni (externáliák internalizálása) Mire használjuk az adót? Vitatott… A költség-haszon elemzéseknél hogyan, milyen súllyal vegyük figyelembe a jövendő generációk érdekeit? 24 Termelés vagy szennyezés „büntetése” adóval? A termékdíj A szennyezési díj Környezeti értelemben nem hatékony Érvényre juttatja a szennyező fizet (lásd az üzemanyagokat és azok elvet fogyasztását), de… Kevésbé diszkriminatív: a szennyezéskibocsátók szélesebb eszmei érték: elfogadottá tette, körére terjed ki hogy a környezet használata nem Ténylegesen javítja a ingyenes környezetvédelmi teljesítményt, a az importtermékek után is fizetni környezet állapotát kell → Versenysemleges Ösztönzi az innovációt, a megelőzést indokolt, csak a kivetés és a Csak a hazai területen kibocsátott felhasználás módja kérdéses szennyezés után kell fizetni (importot nem érinti, exporttermékek drágulnak) → Versenyhátrány  25 Néhány fontosabb megállapítás a gazdasági eszközökkel kapcsolatban Kellő körültekintéssel és ott használjuk, ahol érdemes - ne fetisizáljunk! A különösen ártalmas szennyezésekhez nem alkalmazhatók (pl. a karcinogén anyagok, nehézfémek, patogén mikroorganizmusok kibocsátása stb.) Az árak emelése ronthat a versenyképességen, az alacsony jövedelmű családok jólétén Nem teszi feleslegessé a normák állítását vagy a kikényszerítés eszközeinek széles körű alkalmazását Legfőbb probléma: a szabályozó hatóság (állam, önkormányzatok) és a szabályozottak (vállalkozók, lakosság) szembenállását eredményezi 26 Az együttműködés sikerre van ítélve Új szabályozási filozófia: fogyasztói tájékoztatás Működésének feltétele: civilizált fogyasztó, aki környezettudatos, van igénye a tiszta környezetre Az állam feladata: a vállalatok környezeti teljesítményéről, a termékek környezeti és egészségügyi előnyeiről-hátrányairól való tájékoztatás, az információk megbízhatóságának szavatolása Felértékelődnek az érdekeltek együttműködésére alapozó megoldások → EMAS, ISO 14 001 gyors terjedése Az intézményrendszer ébreszti rá a vállalatot, hogy belássa: megéri környezetbarát módon gazdálkodni Hátterét Coase elmélete jelenti: a vállalat saját érdekeit szem előtt tartva korlátozza szennyezését, mert az neki közgazdasági értelemben is megéri 27 A vállalkozások és a szabályozó hatóságok viszonya 3. Önkéntes vállalati környezetvédelem Bevezetés a környezetmenedzsmentbe 29 Miért kellene a vállalatoknak gondoskodni a környezetről? a) Mert erkölcsileg helyes: a vállalati szektor környezeti hatásai, felelősségtudat b) Mert kell: Állami szabályozás Civilek nyomása Lakossági nyomás c) Jót tesz az üzletnek: Csökkenő költség, kockázat Jobb imázs, termék differenciálás Egészséges, motivált dolgozók Stb. 30 A környezetvédelem fejlődési irányai UNEP - UNIDO, 1989: tisztább termelési programok, avagy a költségmegtakarítási és a szennyezés-csökkentési lehetőségek együttes alkalmazása World Business Council for Sust. Dev., 1992: ökohatékonyság koncepció - sajátos továbbfejlesztése a tisztább termelés fogalomának Termelési folyamat → Termék („bölcsőtől a bölcsőig”, ökodesign) „Utasít és ellenőriz” → Önszabályozás: a környezetvédelmi jogszabályok túlteljesítése a vállalati image javítása érdekében Irányítási-szervezési megoldások: a megfelelő technológia nem elégséges feltétel EU, 1993: Eco-Management and Audit Scheme (EMAS) Nemzetközi Szabványosítási Szervezet, 1996: ISO 14 000 szabványsorozat „Önkéntes áldozatok" A menedzser nem az osztalék maximálását tűzi ki célul, hanem hogy a társadalom hosszú távon elégedett legyen a vállalkozás tevékenységével Társadalmilag felelős vállalat (corporate social responsibility, CSR): Északi államok multinacionális cégei… …a harmadik világban, délen hozzák létre a termékeiket/szolgáltatásaikat, és északon értékesítik azokat Kezdetben: gyermekmunka, emberi jogok megsértése → A fejlett társadalom egy idő után nem fogadta ezekez → Kikényszerített CSR 32 ISO 14001 Aspects & Impacts Simplified 33 EMAS: Bridge business opportunities and environmental performance 34  Feltételezés: A vállalatvezetők morálisan elfogadható célok között választhatnak Legitimitás és Valóság: Csak legitimnek tekinthető alternatívák, az etika másodlagos kérdés üzleti etika? A döntés társadalmi elfogadásához elég, ha a döntésből következő cselekvés legitim A cigaretta értékesítés például legitim, de morális szempontból elfogadható-e…? 35 A legitimitás sem egyszerű… Mennyire képesek a vállalkozások az alkalmazottak változó elvárásaihoz és értékrendjéhez alkalmazkodni? Hogyan képesek a vállalkozások az olyan gazdasági növekedés negatív következményeit ellensúlyozni, amelyik nem növeli/csökkenti a foglalkoztatást? Mi a vállalkozások szerepe, és mekkora kell legyen a hozzájárulásuk az emberi élet ökológiai alapjainak a megőrzéséhez? A vállalat célrendszere A fenntartható fejlődés vállalati dimenziói  A nemzetközi fejlődést a hazai változások kis késéssel követik Magyarországi Javuló környezeti állapot a rendszerváltás óta (1990) Gazdasági növekedés, az anyagi fogyasztás gyors növekedése vonatkozások [-] hagyományos szennyezők (por, kén-dioxid, veszélyes hulladékok stb.) [+] újszerű problémák (+ÜHG, biodiverzitás-csökkenés stb.) 39 Másért vállalkozók 40 KÖRNYEZETMENEDZSMENT Gazdasági keretrendszer és környezeti trendek Csuvár Ádám 1  Tartalom 1. Az átáramlásos gazdaság problémái 2. Környezeti trendek 3. Feladat Megjegyzés: Az előadás tartalma Csutora M. és Kerekes S. (2004) A környezetbarát vállalatirányítás 2 eszközei c. tankönyvén és Zilahy Gy. Környezeti Menedzsment Rendszerek c. diasorain alapul 1. Az átáramlásos gazdaság és a problémák vele Környezeti trendek és a gazdasági keretrendszer 3 Forrás: Engelman, 2013 4  Mik a legfontosabb globális környezeti problémák? 5 Forrás: Steffen et al. 2015 Graev: Ha az üzleti világ olyan erős, és olyan sok jót tesz: miért van olyan sok baj a világgal? 6 Értékteremtő vállalat A szükségleteket kis entrópia növekedéssel elégíti ki Nagy entrópia növekedés = A természet javainak elpocsékolása Cél: nagyobb értéket kisebb káros hatással létrehozni = ÖKOHATÉKONYSÁG (EE = S/MI) S (service) = a nyújtott szolgáltatás értéke MI (material input) = az anyag input Reciproka: egységnyi szolgáltatásra jutó anyagintenzitás: MIPS = MI/S Hogyan mérjük? 7 Életciklus-elemzés, ökológiai lábnyom Ökológiai lábnyom Az adott technológiákat és erőforrás- gazdálkodást figyelembe véve mekkora terület szükséges egy adott népesség erőforrásigényének újratermeléséhez évente? Lábnyom kalkulátor: www.footprintcalculator.org 8 A gazdag, fejlett, iskolázott, demokratikus országok a legzöldebbek? 10  Vagyon = Környezet- pusztítás? 11 A britek és a németek harmada majdnem mindennap vesz egy új ruhát Forrás: Torontáli, 2021 12 Az én ökológiai lábnyomom 13 14 Nézzük meg a fenntarthatóság természeti pillérének regionális állapotát! Globális hektár (gha): olyan hektár, amelynek a termelékenysége egyenlő a Föld teljes bioproduktív hektárjának átlagos termelékenységével 1. Biokapacitás: az országban rendelkezésre álló termékeny területek globális hektárban mért nagysága; a környezeti termékek, szolgáltatások kínálata Biokapacitás (gha) = terület (ha) * egyenérték faktor (gha/ha) * hozam faktor 2. Ökológiai lábnyom: a környezeti termékek, szolgáltatások kereslete 3. A két oldal egyenlege: Ha az ökológiai lábnyom > biokapacitás → Ökológiai deficit, túlfutás  Biokapacitás „importőrök”: nagy népsűrűségű (Hollandia) vagy kedvezőtlen természeti adottságú (Etiópia) országok Biokapacitás „exportőrök”: Brazília, Kanada, Oroszország 15  1971.12.20. 1981.11.11 1989.10.12. 1995.10.05. 2004.09.01. Forrás: Earth Overshoot Day, 2019 2009.08.19. 2014.08.05. 2018.08.01. 16 Az egységnyi GDP környezeti terhének csökkennie kell… … de az emberek egyre többet szeretnének fogyasztani – ami számos régióban indokolt is! IPAT → I(mpact) = P(opulation) * A(ffluence) * T(echnology) P és A növekedni fog → A technológián van a szemünk „Természetes kapitalizmus” elmélet (Lovins Natural Capitalism): a GDP egységére jutó környezetterhelés a következő évtizedekben töredékére csökkenthető 1. a gazdaság szerkezetének megváltozása által 2. és a tudomány és a technika fejlődése által 17 A karbonintenzitás változása egyes gazdaságokban (1$ PPP GDP-re vetített CO2 emisszió kg) Forrás: WorldBank, 2021 Forrás: WorldBank, 2021 18 A GDP szerkezetének megváltozása – Mi áll mögötte? Forrás: Wikipedia, 2021 19  Meg tudjuk oldani a környezeti gondokat kizárólag technológiai fejlődés útján? Forrás: France-Presse, 2021 Forrás: Richter, 2021 20 A Jevons paradoxon és a visszapattanó hatás 21 2. Környezeti trendek Környezeti trendek és a gazdasági keretrendszer 22 Veszélyes tendenciák az erőforrások kapcsán Nehéz éles határvonalat húzni megújuló és kimerülő közé A technikai fejlődés még inkább elmossa a határokat, pl. rézfelesleg, kis fémtartalmú ércek gazdaságos hasznosíthatósága Hagyományosan kimeríthető erőforrások kimerülése lelassult Megújuló erőforrások megújuló képessége fenyegetetté vált (erdők, biodiverzitás) ENSZ, 1995: a következő negyed században a trópusi esőerdő fajainak 2-25%-a tűnhet el, ami 1000-10000 szerese a természetes kipusztulásnak Ceballos et al., 2017: A vizsgált 27 600 szárazföldi emlős, madár, kétéltű és hüllőfaj csaknem egyharmada számban és területi kiterjedésben egyaránt csökken 1900–2015 között az alaposabban elemzett 177 emlősfaj mindegyike elveszítette természetes életterének legalább 30 százalékát 23 A biodiverzitás csökkenésének okai Élőhelypusztulás és széttöredezettség Túlhasználat Szennyezés Invazív fajok A mezőgazdasági biodiverzitás is csökken (uniformizált növény- és állatfajták → fokozott sebezhetőség) 24 Az emlősök élőhelye is vészesen fogy 25 A biodiverzitás fontossága az emberiség számára Alapvető funkciók biztosítása (szénciklus, vízkörforgás, talajvédelem, klimatikus szabályozás) Esztétikai, tudományos, kulturális funkció Számos termék forrása (élelmiszer, textil, gyógyszer) Információs bázis (biomimikri, biotechnológiák) Forrása az állat- és növényfajok faj(ta)gazdagságának Forrása a rekreációnak, az (öko)turizmusnak 26 A rendszerhatárok kérdése Mit tekintünk inputnak/terméknek/hulladéknak? Vegyipari kombinátoknál Hulladék: ha nincs elég és ezért a hasznosításuk gazdaságtalan (Mellék)termék: ha van elég és a feldolgozásukra technológia települ Cél: ne legyen hulladék, váljon a gazdaság körkörössé – mint a természet! 27 Hulladék Kommunális Ipari Elszórt Területileg koncentrált Heterogén Homogén Elméletileg nehezebb újrahasznosítani Elméletileg könnyebb újrahasznosítani 28 Pénz = Hulladék? Vagy létezik Kuznets-görbe? 29 30 31 32 A hulladék hierarchia (4R stratégia) 1. Reduce - Csökkentsd Kevesebb csomagolás Termelj kevesebb nyersanyaggal Hosszabb élettartam, javíthatóság Vásárolj kevesebbet 2. Reuse – Használd újra változatlan formában 3. Recycle – Hasznosítsd az anyagát 4. Recover – Használd energiaként Ellentmondásos ügy… Legkevésbé kedvelt megoldás: lerakás 33 34 Forrás: Dormido, 2019 35 36 37 Hosszútávó levegőszennyezők Tartózkodási idő több mint 1 év Közvetlenül nem, koncentráltan veszélyes gázok Hosszútávú és globális problémák okozói Például: Üvegházhatású gázok (pl. szén-dioxid, dinitrogén- oxidok, metán) Halogénezett szénhidrogének, CFC (pl. freon) 38 Rövidtávú levegőszennyezők Image:Acid rain woods1.JPG Tartózkodási idő kevesebb mint 1 év Veszélyes gázok, szilárd anyagok Rövidtávú és helyi problémák okozói Például: Kéndioxid Nitrogén oxidok Talajközeli ózon Szálló por 39 A szálló porkoncentráció egészségügyi következményei 40 Mit tehetünk? 41 3. Feladat Környezeti trendek és a gazdasági keretrendszer 42 Állami beavatkozás értékelése Alakítsatok munkacsapatokat a bemutatott környezeti kategóriák szerint, azaz 1. biodiverzitás 2. hulladék 3. víz 4. talaj 5. levegő Nézzetek utána, hogy az adott kategóriára vonatkozóan milyen kormányzati célok/stratégiák/programok vannak Kritikusan vizsgáljatok meg néhány ilyen célt/stratégiát/programot, majd értékeljétek azokat Mi az, amit ti is így csinálnátok? Mit csinálnátok másként? Miért és hogyan? 43 Ajánlott anyagok Bartus Gábor: Magyarországon fenntarthatóság sose volt Qubit: A globális CO2-kibocsátás egyötödéért a nagy multik külföldi gyárai felelnek Hetesi Zsolt: Nincs tudományos összeesküvés, csak a könyörtelen valóság Mezei C., Varjú V: Mit dobunk ki a kukába? – Feltérképeztük a hazai hulladékhelyzetet R. York: Ecological Paradoxes: William Stanley Jevons and the Paperless Office Earth from Space: Gotland Baltic blooms – YouTube 44  KÖRNYEZETMENEDZSMENT A vállalati környezetvédelem irányzatai Csuvár Ádám 1  Tartalom 1. Csővégi módszerek (reaktív irányzat) 2. Tisztább termelés (proaktív irányzat) 3. Ipari ökológia (~körforgásos gazdaság) 4. Különböző irányzatok szakaszai és kombinációi 5. Feladat Megjegyzés: Az előadás tartalma Csutora M. és Kerekes S. (2004) A környezetbarát vállalatirányítás 2 eszközei c. tankönyvén és Zilahy Gy. Környezeti Menedzsment Rendszerek c. diasorain alapul 1. Csővégi módszerek (reaktív irányzat) A vállalati környezetvédelem irányzatai 3 A vállalat és a természeti környezet kapcsolódásai Termelés ➔ termék + hulladék A hulladék csökkentése a gazdálkodónak is érdeke Maradék (pl. festék) = veszteség, aztán veszélyes hulladék (ártalmatlanítás) M: material, anyag R: residual, maradék G: goods, áruk p: production, termelés c: consumption, fogyasztás r: recycling, visszaforgatás M = Rpd + Rcd = G + Rp - Rpr - Rcr A környezetterhelés csökkentése A nyersanyag (M), a termelési (Rpd) és a fogyasztási (Rcd) maradék (hulladék) csökkentése G csökkentése: a termék volumenének (millió db autó) és/vagy tömegének (kg/autó) csökkentését (környezetterhelés megelőzése) Rp csökkentése: a termék előállításakor keletkező hulladékok csökkentése (környezetterhelés megelőzése) Rpr növelése: a termelési hulladékok visszaforgatása (hulladékgazdálkodás) Rcr növelése: hulladékgazdálkodás Az ipari termelés sematikus modellje Jelentős mennyiségű inputtal (nyersanyag és energia) sok szennyezés keletkezik A termelés során 2 különféle hulladékot kapunk, a hulladékok veszélyessége eltér: szenny. 1 > szenny. 2 6 Csővégi megoldás A szennyezést egy kevésbé ártalmasnak tekintett szennyezéssé alakítja át valamilyen csővégi megoldással Pl. a légszennyező kén-dioxidot talajszennyező gipsszé alakítja 7 Csővégi technológia: levegőtisztító 8 Speciális csővégi megoldás: CO2 (ÜHG) átalakítása kővé Source: Panko, 2021 9 Alternatív csővégi megoldás Szennyvíztisztítás botanikus kerttel A tisztítást nem igazán a növények végzik Hanem a gyökereik: élőhelyet teremtenek más fajok számára (baktériumok, férgek, halak, kagylók), amelyek természetes anyagcsere-folyamataik során eltávolítják a vízből a szennyeződéseket 10  A reaktív környezetpolitika Kormányzati irányítás Ágazati jellegű környezetvédelmi minisztérium Problémakezelés A közegek és a szennyezés típusa szerint differenciált Utasít és ellenőriz: bírságok, termékdíjak, környezethasználati díjak, A szabályozás eszközei támogatások Környezetgazdaságtani gyökerek A Pigou adó A környezeti bürokrácia tevékenysége Ellenőrzés, büntetés, engedélyezés, kárelhárítás Műszaki megoldások Csővégi technológiák Finanszírozás Költségvetés, elkülönített alapok Környezetvédelmi kiadások a GDP százalékában, szennyezés csökkentés Eredményesség mérése százalékban Az eredmények időhorizontja Átmeneti látszateredmények, rövid távon jelentkeznek Érintettek részvétele Szűk körű, a „zöldek” ellenfelek Környezetvédelmi szektor Fejlett környezetvédelmi ipar és tanácsadói hálózat Problémák a reaktív gyakorlattal „Szennyező fizet”: igazságos, de közgazdaságilag nem biztos, hogy helyes Esetenként olcsóbb, ha az áldozat védekezik (sérül a Pareto-optimum) Mire használjuk fel az adót/büntetést? Az üzemanyag-termékdíjból finanszírozott fejlesztések (katalizátorprogram, ócskavasak cseréje stb.) az autózás előrehaladását, a tömegközlekedés elhalását gyorsították Akadályozza a preventív politika elterjedését: A tisztább termelés kutatási- fejlesztési gyökerei a technológiát létrehozó iparághoz kötődnek → Ez nem a környezetvédelmi ipar! 2. Tisztább termelés (proaktív irányzat) A vállalati környezetvédelem irányzatai 13 Tisztább termelés Tisztább, hatékonyabb technológia használatával kevesebb nyersanyagot, energiát használunk fel és kevesebb hulladék is keletkezik Az értékes alapanyagok nagyobb arányban, azaz jobban hasznosulnak 14 Tisztább termelés A környezetet érő kibocsátások mennyiségének és kockázatának folyamatos csökkentése az erőforrás-felhasználás hatékonyságának javításával A környezetvédelem előnyös lehet a vállalat számára: a környezettel kapcsolatos költségek csökkentésén keresztül növeli a versenyképességet (win-win szituáció) A különböző szervezetek megelőző irányzatainak elnevezése: US EPA: szennyezésmegelőzés World Business Council for Sustainable Development: öko-hatékonyság UNIDO/UNEP: tisztább termelés 15 Tisztább termelésre a festés példáján keresztül A gyártási folyamat során több ponton pazarolnak el nyersanyagokat és energiaforrásokat Ez a pazarlás gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt kedvezőtlen Az energia- és anyagáramlások nyomon követésével a veszteségek – mennyiségük és helyük – azonosíthatók 16 Tisztább termelésre a festés példáján keresztül A legfejlettebb technológiával való összehasonlítás megmutatja a gyenge pontokat Az anyagáramlás nyomon követése lehetővé teszi a hulladékok és egyéb káros kibocsátások „gyártási költségeinek” kiszámítását Az erőforrás-hatékonyság javításával a környezetbe történő kibocsátás csökkenthető 17 A tisztább termelés tágabb értelemben véve Termékek és szolgáltatások anyagintenzitásának csökkentése Termékek és szolgáltatások energiaintenzitásának csökkentése Mérgező kibocsátások csökkentése Anyagok újrahasznosíthatóságának növelése Megújuló erőforrások fenntartható használatának maximalizálása Felhasznált anyagok (és így a termékek) tartósságának növelése Megtermelt javakon belül a szolgáltatások arányának növelése (szolgáltatásintenzitás) 18 Az öko-hatékonyság koncepciója 19 A tisztább termelés eszközei A vállalati környezetvédelem hagyományos eszközei: Az erőforrás-felhasználás és a kibocsátás számszerűsítése Bemeneti és kimeneti elemzés, az anyag- és energiamérleg készítése Anyag- és energiaáramlás elemzése A vállalati környezetvédelem menedzsmentszerű eszközei: Környezetirányítási rendszerek Környezeti számvitel Környezeti jelentés 20 Legolcsóbb és legjobb környezetvédelem = Megelőzés „Gondos bánásmód” projektek: legkisebb költség, legnehezebb megvalósíthatóság (pl. ne szemetelj, kapcsold le a villanyt, csukd be az ajtót, ha légkondizol) A legsúlyosabb környezeti ártalmak kizárólag modernizációval szüntethetőek meg Az elavult technológiákhoz rendelt tisztítóberendezés (drága…!) csak elodázza a problémák megoldását Problémák a tisztább termeléssel: Tisztább termelés (proaktív) → Kevesebb adó, büntetés → Kevesebb bevétel A proaktív politika részletesebb és szakmaspecifikusabb szakértelmet igényel, mint a csővégi (reaktív) környezetvédelem Nagyvállalatok modernizációja (Magyarországon) Alumíniumipar: csökkent a bányászat, a timföldgyártás és a kohászat teljesítménye Vegyipar: az ágazat nehézvegyipari jellege szinte teljesen megszűnt (nagy volumenű műtrágya- és más alapanyaggyártás) Autóipar: a gyártás nem különösen környezetterhelő, de az automobilizmus gerjesztése problémás Fenntartható fejlődés Magyarországon = Természeti erőforrásokkal való takarékos, hatékony gazdálkodás → Az ipar modernizálása 22 Termelő kisvállalkozások Elavult eszközök → alacsony termelékenység, nagy fajlagos környezetszennyezés Ekkora kapacitásra nem lehet környezetkímélő megoldásokat találni Soha meg nem térülő csővégi fejlesztések - festőüzem pénzügyi támogatása: Gyakorlat, csővégi tech.: meglévő üzem + elszívó, elnyelető Ideális eset, megelőző eljárás: vizes diszperziós festési eljárással működő üzem létrehozása Kerekes (2004): fél milliárd forintnál kisebb árbevételű cégek 70 %-a nem ismeri a légszennyezési adatait 100 %-a nem ismeri a vízszennyezési adatait Környezetszennyezéshez jóval nagyobb, mint a GDP-hez való hozzájárulásuk → rontják az átlagos környezeti hatékonyságot  A proaktív (preventív) környezetpolitika Kormányzati irányítás A környezetvédelmi minisztérium integráló, koordináló szerepkörű Problémakezelés Integrált, holisztikus Környezetbarát adórendszer, önkéntes megállapodások, EMAS, korai veszélyjelző A szabályozás eszközei és elhárító rendszerek, tudatformálási programok stb. Környezetgazdaságtani gyökerek Coase-i alku és az intézményi közgazdaságtan elmélete A környezeti bürokrácia tevékenysége Tervkészítés, együttműködő problémamegoldás, szaktanácsadás Műszaki megoldások Tisztább termelési és fogyasztási eljárások Finanszírozás Üzleti szféra, önkormányzatok, alapítványok Jóléti mutatók (ISEW, HDI), biodiverzitási index, környezeti attitűd, életmód Eredményesség mérése változása Az eredmények időhorizontja Tartós eredmények, viszonylagos késéssel jelentkeznek Érintettek részvétele Széleskörű, a civil szervezetek partnerek Környezetvédelmi szektor Oktatási programok, információs rendszerek, tisztább termelési tanácsadók A tisztább termelési innovációkra való hajlandóság tényezői 3. Ipari ökológia (~ körforgásos gazdaság) A vállalati környezetvédelem irányzatai 26 Alapötlet: úgy működni, mint a természet A gazdasági rendszernek a természetes ökoszisztémákhoz hasonlóan kell működnie: ipari ökoszisztémák, ipari szimbiózis A természetes rendszerek jellemzői: 1. Működés integrált egészként 2. Minimalizálja a pazarlást: élve vagy holtan minden növény és állat, valamint azok hulladéka tápláléka valaminek 3. A lebontók (mikrobák és más élőlények) hulladékot fogyasztanak és a tápláléklánc más élőlényei megeszik őket 4. A toxinokat nem tárolják vagy szállítják ömlesztve, hanem szintetizálják és szükség szerint használják fel a fajok 5. Az anyagokat folyamatosan forgatja és átalakítja 6. Nagyrészt a Nap energiáját használja fel 7. Rendkívül dinamikus és gyorsan reagál 27 A hagyományos rendszertől az ipari ökológiáig I. típus: lineáris rendszer II. típus: megelőző környezetvédelem, tisztább termelés, Nap = korlátlan erőforrás, cél: anyaghasználat és hulladék minimalizálása III. típus: el kell kerülni a hulladékképződést, primer anyaghasználat Ipari ökológia „Olyan integrált rendszer, amelyben az energia és a nyersanyagok felhasználása az optimális szinten van, és az egyik folyamat mellékterméke egy másik folyamat nyersanyagaként szolgál” (Frosch és Gallopoulos, 1989) Több mint pusztán újrahasznosítás!!! Főleg gazdasági érdek környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve Gyakorlati tapasztalatok regionális szinten? (Kalundborg és Norvégia) 29  „~ felismeri, hogy a környezetterhelés nehezen Ipari ökológia csökkenthető csupán egyetlen termelési folyamaton belül, mert elkerülhetetlenül keletkezik hulladék, ezért célja a termelési folyamatok összekapcsolása anyagi körfolyamatokra épülő, összefüggő, kölcsönösen előnyös ésszerű rendszerré, amely a melléktermékek felhasználásával csökkenti a rendszer kibocsátását; ezért hangsúlyozza az ipari ökológiai rendszer kialakításának, egyrészt a természeti és technológiai folyamatok, másrészt a technológiák egymás közti összehangolásának, és a vállalatok, az üzemek együttműködésének szükségességét” (MIPOET) 30 Kalundborg symbiosis 31 32 33 Az ipari ökológia eszközei Anyag- és energiaáramlási vizsgálatok (ipari anyagcsere) Életciklus elemzés (LCA), tervezés és menedzsment Öko-tervezés (Design for Environment, DfE) Kiterjesztett gyártói felelősség (termékgondnokság) Ipari szimbiózis és ökoipari parkok Erőforrás- és termékorientált környezetpolitika Öko-hatékonyság Dematerializáció és dekarbonizáció 34 Milyen erőforrások oszthatók meg az ipari szimbiózis révén? Fizikai áramlások Más erőforrások Energia Információ Víz Képzés Hulladék/újrahasznostás/ Marketing helyettesítés Szabályozási funkciók Szállítás 35 A KG legfontosabb kérdései/területei Bartus G. szerint 36 4. Különböző irányzatok szakaszai és kombinációi A vállalati környezetvédelem irányzatai 37 A probléma helyes meghatározása… Mi a probléma az autózással? 1. Légszennyezés → Katalizátorok 2. Üvegházhatású gázok kibocsátása, fosszilis energiahordozók kimerülése → Alacsony fogyasztású autók 3. Forgalmi dugók, stressz→ Tömegközlekedés, bicikli, roller, gyaloglás 4. Túlzott mobilitásigény → Mobilitást nem igénylő, pl. online megoldások A környezetvédelem fejlődési lépcsői A környezetvédelem fejlődési lépcsői 1. Kezdetben: súlyos környezetkárosítás → közvetlen egészségügyi, vagyoni károk → Csővégi technológiák A környezetterhelés nem csökken, csak a hatásai elviselhetőbbek (pl. magas kémények) 2. Második szakasz: jobb hatású beavatkozások, de terhelés nem csökken, akár nő → Integrált szennyezés-megelőzés és -ellenőrzés (nyersanyagok, hatékonyság, pl. katalizátoros autó) Itt tartunk most (pl. EU - IPPC direktíva, ENSZ - tisztább termelés projektek) A fejletlenebb országok egyből „ideugranak” 3. Harmadik, negyedik szakasz: „flow” gazdaság (konferenciaturizmus helyett videokonferencia)  Environmental measures Prevention, Utilisation End-of pipe reduction Measures at Internal External Biological Use as the source recycling recycling cycles energy Product Modification Structural Material modification of process utilisation utilisation product Substitution Modification Good of materials of technology housekeeping 41 5. Feladat A vállalati környezetvédelem irányzatai 42 Feladat 1. Jelöljetek ki egy választott vállalaton belül egy olyan területet (folyamat, részfolyamat), ahol szükség lehet a tanult irányzatokra a) Reaktív: csővégi megoldások b) Proaktív: megelőző, tisztább termelés c) Ipari ökológia: újrahasznosítás, megosztás stb. 2. Készítsetek tervet arra vonatkozóan, milyen módszer(eke)t alkalmaznátok, és ennek milyen hatása lenne a környezetre (gazdasági és társadalmi hatásokat is említsetek)! 43 Ajánlott anyagok Bartus Gábor: Körforgásos gazdaság (Spotify podcast) Zilahy Gyula: A tisztább termeléstől az ipari ökológiáig Lépések (folyóirat): Körforgásos gazdaság Horváth Bence (444): Tényleg a körforgásos gazdaság lehet a csodafegyver a klímaváltozás elleni harcban? Kalundborg Symbiosis - The World's first industrial symbiosis 44  KÖRNYEZETMENEDZSMENT Vállalati környezeti stratégiák Csuvár Ádám 1  Tartalom 1. Steger-féle vállalati környezeti stratégiák 2. Reinhardt-féle vállalati környezeti stratégiák 3. A környezetvédelmi funkció szerepköre 4. Feladat Megjegyzés: Az előadás tartalma Csutora M. és Kerekes S. (2004) A környezetbarát vállalatirányítás 2 eszközei c. tankönyvén és Zilahy Gy. Környezeti Menedzsment Rendszerek c. diasorain alapul 1) Steger-féle vállalati környezeti stratégiák Vállalati környezeti stratégiák 3 A környezeti problémával foglalkoznia kell a vállalatnak, csakhogy hibákat véthet… 1. Nem ismeri fel a környezeti kihívásban rejlő kedvező üzleti lehetőségeket → Kiszorul egy új és bővülő piacról 2. Túlértékeli a környezetvédelemben rejlő üzleti lehetőségeket → Elszálló költségek 3. Túlértékeli a környezetvédelmi követelmények szigorodása miatti fenyegetettséget → Felhagy (legalább) egy jövedelmező tevékenységgel 4. Nem fordít megfelelő figyelmet a vállalat környezeti teljesítményére → Lemarad, konfliktusok A stratégiák segíthetnek a helyes döntésben, viselkedés kialakításában 4 Mik azok a vállalati környezeti stratégiák? „Environmental strategies at the corporate level involve developing green products and green markets, cleaner technologies, and integrating green business portfolios. Business strategy involves allocating organizational resources to achieve competitive advantage and also integrates the different business functions.” (Bobby Banerjee, S., 2001) 5 Környezeti stratégiák elemei (Engert, 2016) 6 Patagonia 7 Shell 8 Volvo 9 Vodafon 10 Apple 11 Henkel 12 Hilti 13 Steger-féle vállalati környezeti stratégiák Piaci lehetőség Offenzív Innovatív Indifferens Defenzív Környezeti kockázat 14 Defenzív stratégia A kockázatok jelentősek, de a kiemelkedő környezeti teljesítményeket a piac nem díjazza Reaktív irányzat, csővégi megoldások Környezetvédelem = Technikai kérdés A lényeg a szabályoknak való megfelelés (és nem több) Negatív kommunikáció, konfliktusok kerülése 15 Offenzív stratégia A környezetvédelem üzleti lehetőség Folyamatos fejlődés a környezeti teljesítmény terén, túlmegy az előírások betartásán Proaktív irányzat A szennyezés megelőzése, zöld termékek kifejlesztése Környezettudatos imázs kifejlesztése, kommunikálása 17 Alkalmazkodási tartomány A társadalom által a vállalatoktól elvárt környezetvédelmi reagálás mértéke Az elvárt reagálás a vállalat tevékenységeiből eredő környezeti kockázatoktól és a vállalat által érzékelt külső nyomás mértékétől függ Csak az alkalmazkodási tartomány felett teljesítő vállalatokról állíthatjuk azt, hogy környezetvédelmi szempontból offenzív, „jó” vállalatok Forrás: Csutora, 1998 19 Az alkalmazkodási tartomány változása Forrás: Csutora, 1998 20 2) Reinhardt-féle vállalati környezeti stratégiák Vállalati környezeti stratégiák 21 Üzleti lehetőségek a környezetvédelem alapján (Reinhardt-féle vállalati környezeti stratégiák) Termékdifferenciálás Költségcsökkentés Egyértelmű környezeti előnyökkel járó A beszerzés, a termelési folyamatok, termékek, melyeket a fogyasztók jól az elosztás és/vagy a termék meg tudnak különböztetni: használatával kapcsolatos költségek Bioélelmiszerek, -kozmetikumok csökkentése: Hibrid, elektromos autók Energiahatékonysági intézkedések Fair trade Kevésbé veszélyes alapanyagok A melléktermék hasznosítása 22 Üzleti lehetőségek a környezetvédelem alapján (Reinhardt-féle vállalati környezeti stratégiák) Kockázatcsökkentés Új piacok létrehozása A termelési technológia vagy a Új termékek és szolgáltatások, melyek termék/szolgáltatás kockázatainak határozott környezeti előnyöket csökkentése: jelentenek: Biztonságosabb ipari eljárások Autó és kerékpár megosztás Kevésbé toxikus anyagok Társadalmi vállalkozások Alacsonyabb energiaintenzitás Termék- szolgáltatás rendszerek 23 Üzleti lehetőségek a környezetvédelem alapján (Reinhardt-féle vállalati környezeti stratégiák) Piaci feltételek befolyásolása A piaci körülmények olyan befolyásolása, ami előnyt jelent a vállalat számára: Más vállalatok költségeinek a növelése Szigorúbb vagy kevésbé szigorú szabályozókért való lobbizás Iparági szabványok felállítása (Responsible Care) 24 Környezeti stratégia kontinuum (Lin, 2012) 25 Mit tanulhatunk a VW botrányából? Egyre szigorodó normák Beszűkült technológiai mozgástér Speciális „stratégia” 26 3) A környezetvédelmi funkció szerepköre Vállalati környezeti stratégiák 27  A környezetvédelmi funkció szerepköre a vállalat működésének környezeti kockázata alapján Endogén kockázat Üzemi szintű Stratégiai Támogató Változó Exogén kockázat 28 Forrás: Csutora – Kerekes, 2004 Támogató Kis szennyezőanyag-kibocsátás vagy nem veszélyes anyagok Keveseket érint a szennyezés Fő inputja nem kimerülő erőforrás, a tevékenység nem energiaintenzív, nem kapcsolódik a tevékenységhez nagy volumenű szállítás A vállalat számára elegendő, ha betartja a környezetvédelmi jogszabályok által támasztott követelményeket A környezetvédelmi osztálynak nem kell közvetlenül a felsővezetés irányítása alá tartozni 29 Üzemi szintű A szennyezés jelentős volumenű vagy veszélyes DE a negatív hatásokat ellensúlyozza az előnyös földrajzi elhelyezkedés/környezetvédelmi infrastruktúra A környezetvédelmi problémák üzemi szinten jelentkeznek és üzemi szinten kezelhetőek is Decentralizált körny. funkció javasolt, a kockázatosabb tevékenységet folytató gyáregységeknél közvetlenül a gyárigazgató irányítása alatt kellene működnie Feladatok: környezetvédelmi technológiák fejlesztése és adaptálása, monitoring rendszer működtetése, hatósággal és lakossággal való kommunikáció 30 Változó A szennyezés nem jelentős, mert nem nagy volumenű inputokkal dolgoznak vagy mert korszerű technológiával és kis emisszióval termelnek Azok a cégek is, amelyek közvetetten szennyeznek, áttételeken át Eü-i hatása nem jelentős, viszont mivel nagy tömegeket és területeket érint(het) a szennyezésük, a felsővezetés figyelmét és közbeavatkozását igényelhetik 31 Stratégiai Jelentős környezetszennyezők, amiknek a káros hatásait felerősítik a természeti/demográfiai- társadalmi viszonyok A környezetvédelem a vállalati stratégia fontos eleme, ilyenkor a vállalati felsővezetés szintjén kell kezelni a környezetvédelmi funkciót 32 4) Feladat Vállalati környezeti stratégiák 33 Feladat Alkossatok csapatokat a választott iparág (és munkacsoport) szerint Azonosítsatok 3 környezeti kockázatot az iparághoz kapcsolódóan Hogyan reagáljon egy az adott iparágban tevékenykedő vállalat ezekre a kockázatokra Steger kategóriáit felhasználva? 34 Ajánlott anyagok Porter, van der Linde – Green and Competitive: Ending the Stalemate 35