Marketing alapfogalmak PDF
Document Details
Uploaded by Deleted User
Tags
Summary
Ez a dokumentum a marketing alapvető fogalmait mutatja be. A 4P, 5C, 7P elméletekkel, valamint az AIDA és ambient fogalmakkal ismerkedhetünk meg. Lehetőség van a piaci tendenciák, a fogyasztói viselkedés és a vállalati stratégiák megértésére is. Az Ansoff mátrixról, valamint az árdifferenciálásról, és az árérzékenységről is szó esik.
Full Transcript
1. **4P (Marketing-mix):** termék (Product), ár (Price), hely (Place) és promóció (Promotion), 4P elemeihez számos marketingdöntés fűződik, 2. **5C-modell** (az eladó szempontjainak összehasonlítása a vevő érdekeivel (az ábra) -- a logisztikai ábrarész nem kell: A modell szembeáll...
1. **4P (Marketing-mix):** termék (Product), ár (Price), hely (Place) és promóció (Promotion), 4P elemeihez számos marketingdöntés fűződik, 2. **5C-modell** (az eladó szempontjainak összehasonlítása a vevő érdekeivel (az ábra) -- a logisztikai ábrarész nem kell: A modell szembeállítja az eladó szempontjait a vevő érdekeivel, vevőérték (customer value), költség (cost), kényelem (convenience), kommunikáció (communication), kapcsolat (connection) 3. **7P**: a marketing mix 4P-je tovább bővítve -- emberi tényező (people, belső marketing a vállalati alkalmazottak felé irányuló marketingtevékenység pl.: képzés-ösztönzés, a vevők minél jobb igény-kielégítése érdekében, valamint az interaktív marketing a vásárlókkal személyes kapcsolatba kerülő alkalmazottakra koncentrál.), tárgyi bizonyíték (physical evidence, a szolgáltatás tárgyi elemei közé tartoznak a külső és belső környezeti elemek pl.: parkoló, berendezések, és az egyéb, kézzel fogható tényezők pl.: hajlandóság bankkártya elfogadására), folyamat (process, szolgáltatási folyamatok menedzselése, olyan műveletek feltárása és elemzése, amelyek kihatással lehetnek a szolgáltatás minőségének megítélésére) 4. **AIDA modell**: A koncepció lényege, hogy az eladók megértsék a fogyasztók reakcióját egy konkrét üzleti ajánlatra. Attention -- figyelemfelkeltés, Interest -- érdeklődés, Desire -- vágy, Action -- cselekvés. A kommunikáció felkelti az emberek figyelmét a termék, szolgáltatás iránt, információt gyűjtenek és érdeklődnek, ajánlat iránt, majd eljutnak a vágy állapotába, és megveszik. 5. **általános piac**: a piac első szintje, ahol az eladók egymást helyettesítő termékeket és szolgáltatásokat kínálnak, amelyek azonban fizikai tulajdonságaik, jellemzőik, és kinyilvánított céljaik alapján különbözőek pl.: társasjáték, mozijegy, edzőcipő. 6. **ambient**: az összes többi szabadtéren vagy zárt térben megjelenő reklámot, ami nem sorolható a klasszikus értelemben vett közterületi reklámok közé szokás ambient médiának nevezni. Ide tartoznak a közlekedési eszközökön (buszokon, villamosokon, metrókon és a várótermekben) elhelyezett reklámok, valamint az épületeken megjelenő reklámok: épületgrafika, falfestés, neonreklám, tetőtábla. 7. **Ansoff mátrix**: termék-piac növekedési mátrix marketing, célja a profitot termelő vállalati növekedés elősegítése, amely a piaci lehetőségek azonosítását, értékelését és kiaknázását jelenti 8. **ár**: Az ár a „pénzben" kifejezett érték, amelyet a vevő a termékért, illetve a szolgáltatásért hajlandó és képes fizetni, ami egyben a társadalmilag szükséges absztrakt munkamennyiség külső alakja is. Szerepei: fedezze a költségeket és nyereséget is biztosítson, fejezze ki a társadalmi preferenciákat, tükrözze a piaci viszonyokat, orientálja a vásárlókat. 9. **árakat és árak kialakítását meghatározó tényezők**: vállalat, vevők, versenytársak, értékesítési csatorna, kereskedelem résztvevői, kormány 10. **árdifferenciálás**: Az árdifferenciálás az az árpolitikai döntés, melynek során a vállalkozás ugyanarra a termékre - annak kisebb változtatásai vagy eltérő értékesítési feltételei következtében - különböző árakat állapít meg. Akkor áll fenn, ha a vállalkozás ugyanazt a termékét vagy szolgáltatását különböző vevőknek eltérő áron értékesíti 11. **árérzékenység**: Azt fejezi ki, hogy a termék fogyasztói ára mennyire befolyásolja a vásárlási hajlandóságot 12. **aspirációs csoport**: Olyan csoport, ahova tartozni szeretnénk, szeretnénk olyanná válni, mint ők, ezért viselkedésünkben, termékhasználatunkban követjük őket. 13. **aszociális csoport**: Olyan csoport, ahova nem szeretnénk tartozni. Az aspirációs csoport ellentéte, elutasítjuk azokat a termékeket, amelyek ilyen csoporthoz köthetőek. 14. **attitűd**: Az attitűd az egyén tárggyal vagy gondolattal kapcsolatos általános, kedvező vagy kedvezőtlen kognitív értékelését, érzéseit vagy cselekvési tendenciáit írja le. 15. **BCG mátrix**: portfólió-tervezési módszer, két dimenzió, a piaci növekedés és a vállalati piaci részesedés alapján kategorizálja a vállalat üzletágait. Négy csoportja van: fejőstehenek, sztárok, kérdőjelek, döglött kutyák-sereghajtók. 16. **behatoló ár**: egy speciális árképzési módszer, leginkább a termékéletciklus érettség szakaszában alkalmazzák. Jellemzője, hogy miután egy már ismert termék vagy szolgáltatás piaci részesedése és árbevétele stagnál, úgy próbálják meg azok eladásait növelni, hogy „érzékelhetően" csökkentik azok fogyasztói árát. 17. **beszerzési központban megfigyelhető beszerzési szerepkörök (felsorolás**): Ajtónállók, felhasználók, befolyásolók, döntéshozók, vásárlók 18. **beszerzési szituációk (csak felsorolni a 4 típust)**: Egyszerű újravásárlás, módosított újravásárlás, új beszerzés (vásárlás), rendszerbeszerzés. 19. **buying center**: beszerzési központ, feladata a szervezeti vásárlás. egyes tagjaitól származó inputoknak is az a célja, hogy biztosítsák a szervezet lehető legjobb vásárlási döntését, olyan egyének és szervezetek összessége, akik a beszerzési döntésekben valamilyen módon érintettek 20. **célpiac**: a célpiacot a vállalkozás termékeinek és szolgáltatásainak elsődleges fogyasztói/felhasználói alkotják. 21. **célpiaci marketing**: A célpiaci marketing a piac különböző csoportjai között tesz különbséget, és minden egyes célpiac igényeinek megfelelő termékeket és marketing-mixet fejleszt ki. 22. **differenciáltalan vagy tömegmarketing**: minden lehetséges vevőnek ugyanazt kínálja, egyfajta módon, nem pedig a különböző szegmentumoknak. 23. **diszkrecionális** **jövedelem**: szabadon elkölthető jövedelem, amit a fogyasztó megtakarításra vagy olyan termékekre fordít, amely a mindennapi élethez nem szükségszerűek, kihagyhatóak. 24. ![](media/image2.png)**divatéletgörbe rajza és jellemzése**: A divattermékek életgörbéje a megjelenés után meredeken ível felfelé, majd egy rövid csúcson eltöltött idő után ugyanolyan hirtelen lehanyatlik, legfontosabb jellemzője a ciklikusság. 25. **eladáshelyi reklám -- POP (Point of Purchase)**: A vásárlás vagy eladás helyén megjelenő kommunikációs eszközök, melynek számos változata úgymint kiállítóállvány, bemutatóállvány, üzlettérben kihelyezett reklámanyagok, a márka arculati elemeivel ellátott bolti berendezéseket, például hűtőszekrény. Két fő csoportba sorolhatók az elhelyezésüktől függően, vagyis a polchelyi, valamint a polc-közeli megoldások. 26. **eladásösztönzés**: Az eladásösztönzés (sales promotion) többnyire rövid ideig ható ösztönző eszközök együttese, amelyek célja a fogyasztás ösztönzése. A vásárló meggyőzésének közvetlenebbül ható módja, mint a hirdetés, sokkal inkább külső indítékokkal veszi rá az embereket a vételre, mintsem a termék belső tulajdonságainak tudatosításával és hirdetésével. 27. **ellátási lánc**: Az ellátási lánc hosszabb csatornát jelent, amely a nyersanyagoktól az alkatrészeken keresztül, a végfelhasználónak szállított késztermékekig terjed. Két fontos területe a fuvarozás-szállítmányozás és a raktározás. 28. **elsődleges referenciacsoport**: olyan csoport, ahol jobb esetben pozitív tagsági csoportról beszélhetünk, informális, azaz nem követ szabott, hatalmi - hierarchikus felépítést, normatív, információs, utilitariánus és értékkifejező funkcióval rendelkezik az esetek többségében. 29. **értékesítési csatorna**: Értékesítési csatornán azt az utat értjük, amelyen a termékek, szolgáltatások a termelőtől a végső fogyasztóig jutnak, végső célja a keresletteremtés és a termékek eladása. Típusai: közvetlen ért. csat., ért. csat. 1 vagy 2 vagy 3 közvetítővel. 30. **értékesítési csatorna hossza**: az értékesítési csatorna függ a közvetítők számától. Ha nincs közvetítő akkor a termelő közvetlenül az eladónak adja el a termékét, ha 1 közvetítővel, akkor egy kiskereskedés adja el a vevőnek. Ha 2 közvetítővel, akkor elsőnek egy nagykereskedéshez kerül az áru, ezután a kisker-hez, majd a fogyasztóhoz. Ha 3 közvetítő van, akkor nagykereskedelem-ügynök-kisker, majd a végső fogyasztó az értékesítési csatorna útja. 31. **értékesítési csatorna szélessége**: Az értékesítési út szélességét az határozza meg, hogy egy-egy szinten hány viszonteladót kapcsolunk be az adott termék forgalmazásába, 32. **exkluzív értékesítés**: a termék kevés, termékre vagy márkára szakosodott üzleti ponton kapható, a közvetítők száma kevés, különleges minőségű, egyedi/különlegesen magas árú (órák, ékszerek, autók) termékek elosztási rendszere. A termékek a piac egyedi igényeit követik, a kiszolgálás előtérbe kerül, fontos, hogy az eladó ismerje a terméket és a vevőt. A piaci verseny a minőségen, ill. a bevezetett márkanév piaci elismertségén alapul. 33. **fedezeti pont**: Fedezeti pontnak nevezzük azt a termelési szintet, amelynél az árbevétel megegyezik az összköltséggel, sem nyereség, sem veszteség nincs 34. **FMCG termékek**: fast moving consumer goods, gyorsan forgó fogyasztási cikkek napi szükségleteket kielégítő termékek, mint például az élelmiszerek, testápolási szerek, valamint a tisztítószerek. 35. **fogyasztási javak**: Fogyasztási cikkek mindazon termékek, amelyek egyéni vagy háztartási célra szolgálnak és további ipari átalakítást nem igényelnek. 36. **fogyasztói piac**: termékeket és szolgáltatásokat személyes szükségletük kielégítésére vásárló egyének vagy háztartások összessége, a fogyasztói piacokat a termék végső felhasználói alkotják. 37. **fókuszcsoportos vizsgálat**: kvalitatív eljárás, melyben 8-12 fő képzett moderátor segítségével beszélget egy bizonyos témáról, 1-3 óra az átlagos időtartam, jellemzi a dinamizmus, a különböző ötletek felmerülésének lehetősége. 38. **gerillamarketing**: nem hagyományos marketingkommunikációs eszközök gyűjtőneve. Azon kommunikációs célokra alkalmazott szokatlan, szórakoztató, ötletes akciókat jelenti, amelyek a fogyasztót minimális költségvonzat mellett a leghatékonyabban, pozitív befogadói szituációban, meglepetésszerűen, tehát egy gerillaharcos módszereihez hasonlóan érik el. A hír spontán módon terjed tovább, de terjedését a vállalat is elősegítheti. 39. **gócponti kereslet**: Gócponti kereslet esetén van valamilyen csoportosítási ismérv, amely segítségével azonosíthatóak bizonyos csoportok. Itt a termékek esetében találhatunk egy olyan jellemzőt, amely alapján a fogyasztó képes és akar is differenciálni. Pl.: sampon, mosószer, autó. A piac szegmentáláshoz megfelelő alapot biztosít. 40. **hatékony szegmentálás kritériuma**: mérhetőség (legyen mérete, vásárlóereje mérhető), méret (legyen elég nagy és jövedelmező), elérhetőség (legyen hatékonyan elérhető és kiszolgálható), megkülönböztethetőség (reagáljon eltérően a többi szegmenshez képest a marketingakciókra), kezelhetőség (legyen marketing programok segítségével kiszolgálható) 41. **helyettesítő termékek**: A helyettesítő termékek olyan termékek, amelyek lényegében azonos vevői igényeket elégítenek ki. Pl.: sütésnél étolaj, kókuszolaj, margarin. *Fontos: Pepsi és Coca-Cola nem helyettesítő termék.* 42. **homogén kereslet**: Homogén kereslet esetén az adott piacon a fogyasztók ugyanazt akarják, mind a fizetőképességük és a fogyasztási hajlandóságuk is hasonló. A márka nem fontos, háttérbe szorul. Ilyenkor a szegmentálás szükségessége megkérdőjelezhető. 43. **igény**: A fogyasztó érzi, hogy valamire szüksége van, valamilyen diszharmónia jelentkezik benne. A következő lépésben ez már tudatosodik, és lényegében a fogyasztó valamilyen megoldási lehetőség után kutat. Itt már igénnyel szembesülünk, amely a szükséglet olyan speciális formája, amely már tudatos, és a fogyasztó személyisége által behatárolt termékekre/szolgáltatásokra irányul. 44. **imázs**: imázs nem más, mint a szervezetről szóló üzenetek, vagy azok következményeinek fogadása. Jelenség, melyet a kommunikáció eszközeivel alakítani, változtatni, módosítani lehet, adott esetben kell. A változtatása a PR fel-adatai közé tartozik.\ Az imázs három befolyásoló tényező alapján alakul ki: saját elvárások, mások véleménye, személyes benyomások. 45. **impulzusvásárlás**: hirtelen fellépő, külső impulzus hatására vásárolunk meg termékeket, csak röviden járjuk végig a döntési folyamat szakaszait és meghozzuk a döntést. Feltétele, hogy a vásárlással járó kockázati tényezők alacsonyak legyenek. 46. **ingadozó kereslet**: Az ipari piacokon a kereslet, ingadozó, csekély fogyasztói keresletváltozás is jelentős ipari keresletet indukálhat, ez a jelenség akcelerációs (gyorsulási) hatásként ismert. 47. **intenzív értékesítés**: a termék számos, nem szakosodott üzleti ponton való eladását jelenti. A közvetítők száma sok. Egyszerű, szabványosított, alacsony árfekvésű, hosszabb ideje a piacon lévő, eladás utáni vevőszolgálatot nem igénylő termékek (FMCG) 48. **jó márkanév kritériumai**: utaljon a termék előnyeire, vagy tulajdonságaira, utaljon a termék sajátos hatására, legyen tömör, azonnal felismerhető és könnyen megjegyezhető, legyen jó hangzású vagy figyelemfelkeltő, legyen egyedi, megkülönböztető, ne hasonlítson más márkanévre, ne jelentsen rosszat más országokban 49. **kereskedelmi (saját márkás termékek) márka**: A márkát nem a gyártó biztosítja a termék számára. Előnye, hogy jó nevű termelőknek biztosítja az anonimitást, a méretgazdaságosság feltételei teljesülhetnek, az ismeretlen termelők pedig megjelenhetnek a piacon. A kereskedői márka ára általában kedvezőbb, így a kereskedő saját termékkínálata révén érheti el a vevők márkahűségét. A termék csak az adott kereskedelmi láncnál kapható és kismértékű reklámtámogatást kap. Gyártását elsősorban a biztos piac, a kapacitások jobb kihasználása motiválja. 50. **kereslet**: A kereslet (demand) egy konkrét termék iránti igény, amely mögött vásárlóképesség és vásárlási hajlandóság áll. Tehát a kereslet a piacon megjelenő fizetőképes igény.