Termékinnováció PDF

Termékinnováció 1. ötletgyűjtés megfelelő általános vállalati környezet az ötletekhez munkavállalók ismerjék a stratégiát vezetés és munkatársak közt intenzív kapcsolat O’Hare, új ötletek generálása: - makrotrendek elemzése - ötletek átvitele e...

Termékinnováció 1. ötletgyűjtés megfelelő általános vállalati környezet az ötletekhez munkavállalók ismerjék a stratégiát vezetés és munkatársak közt intenzív kapcsolat O’Hare, új ötletek generálása: - makrotrendek elemzése - ötletek átvitele egyik piacról a másikra - más iparágak analógiája - váratlan sikerek és kudarcok elemzése - technológiai korlátok elemzése, tágítása - diszkontinuitások figyelése, értékelése - értéklánc elemzése - külső kapcsolatok 2. innovációs ötletek kiértékelése 3 fázis: 1. felmerülés után 2. első piaci tesztelés után 3. második piaci tesztelés után + célokkal, erőforrásokkal össze kell vetni 3. termék tervezése és fejlesztése - Mi az új minőség amit nyújtunk? - Kinek? - Hogyan valósítjuk meg? 4. piaci tesztelés Első piaci tesztelés: annak módszeres kiértékelése a termék tényleges létrehozását megelőzően, kísérleti körülmények között, hogy létezik-e megfelelően intenzív piaci igény az innováció fogadására. Kotler: erre kell választ kapnunk: – Világosak és hihetők-e a terméknek a vállalat által vélt előnyei? – Jelent-e a termék megoldást a fogyasztó valamilyen problémájára, illetve kielégíti- e eddig beteljesületlen igényét? – Ismer-e olyan más termékeket, amelyek ezt az igényt kielégítik? – Elfogadható-e a tervezett ár a fogyasztó számára a terméknek tulajdonított érték alapján?  – Megvásárolná-e a megkérdezett fogyasztó a terméket? – Kik, milyen gyakran és milyen minőségben használnák a terméket? 5. termelés még hiányzik a rutin! 6. piaci bevezetés Kotler: mikor? hol? kinek? hogyan? 7. innováció utóélete: fogyasztói fogadtatás  5. Az emberi erőforrás menedzsmentje Emberi erőforrás: a szervezetek tevékenységében közreműködő embereknek a munkavégzéshez szükséges képességeik, ismereteik és a munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint struktúrált összessége Tartós erőforrás Hosszú életciklus, nem raktározható Innovatív Változásra képes Döntéseket hoz A vállalat értékét növeli Nem tulajdona a cégnek Mobil A EEG legfontosabb tárgyalt területei 1. Tervezés 2. Toborzás és kiválasztás 3. Teljesítmény értékelés 4. Fejlesztés 5. Javadalmazás és juttatások 6. Munkaügyi kapcsolatok, szakszervezetek Motivációs és ösztönzési rendszer: a munkavállalók teljesítményének fokozására szolgáló pénzbeni és nem pénzbeni juttatások rendszere. Bér- és jövedelemgazdálkodás: a vállalatvezetésnek a munkavállalók pénzbeni juttatásaival kapcsolatos tevékenysége. Munkakapcsolatok: a vállalati működés belső érintettjei között a munkavégzéssel, annak körülményeivel és díjazásával összefüggésben létrejövő kapcsolatok. 2 féle munkanélküliség: strukturális (pl. képzettsége nem keresett), súrlódásos (megfelelne, de még nem találták meg a munkaadóval egymást) gyors technikai fejlődés miatt munkanélküliség és munkaerőhiány egyszerre Környezeti tényezők: - adott ország, régió kultúrája, törvényei - általános gazdasági feltételek - munkaerőpiac (szívásos, nyomásos) - demográfiai trendek - gazdasági ciklusok (fellendülés, válság) - jogi szabályozás - szakszervezetek - földrajzi helyzet Az emberi erőforrás kiemelt szerepe o emberi munka minőségével kapcsolatos igények nőttek (alig van helye a hibának) o megváltoztak az emberek elvárásai a munkahellyel szemben o összetettebbé vált az EEM (többet tudunk az emberről és a szervezetekről) o tövényhozás javította a munkavállalók helyzetét Fő stratégiai kérdések: 1. Hogyan szerezzük meg az alkalmas munkaerőt? 2. Hogyan vonjuk be leghatékonyabban? 3. Hogyan érjük el, hogy elégedett legyen és tudásából a lehető legtöbbet nyújtsa? 4. Make or buy? Külső vagy belső erőforrás? § Szervezeti struktúra: egy adott szervezet elemeinek belső elrendezése; főbb dimenziói a szervezeten belüli munkamegosztás, hatáskörmegosztás, koordináció és konfiguráció (szervezeti felépítés). § Szervezeti kultúra: az egyes szervezetek alapfilozófiájának, közösen elfogadott értékrendjének, szellemének, hagyományainak, szokásainak tartósan érvényesülő rendszere. § Munkaerő-szükséglet: a vállalatnál adott időszakban elvégzendő feladatok ellátásához vállalatvezetés megítélése szerint szükséges munkaerő munkakörök szerint strukturálva. § Munkaerő-kereslet: a munkaerő-szükségletnek a külső munkaerőpiacon megjelenő része. § Munkakör: a vállalati munkafeladatok egy személyre lebontott része, amely meghatározható ismeretek és képességek alkalmazását igényli. EEM lépések felvétel előtt: 1. vállalati stratégia, célok lebontása 2. szükséges szakértelem meghatározása 3. munkaerő-szükséglet és -kereslet meghatározása 4. szükséglet kielégítését szolgáló teendők meghatározása Felvétel: 1. toborozás 2. kiválasztás 3. teljesítmény értékelése (ítélkező VS fejlesztő) 4. emberi erőforrás fejlesztése (indokai: hiányosságok, célok véltozása, környezet változása) Elbocsátás: § ideiglenes § végleges § nyugdíj Munkafeltételek javítása  - munkarend rugalmasabbá tétele - munkarotáció - munkafeladat szélesítés - munkakör szélesítés - csoportos munkavégzés - karriertervezés, továbbképzés Ösztönzés: a) motiváció 1. belső motiváció (elégedett a munkájával) 2. külső motiváció (bérezés, előléptetés stb.) o jutalom néha csökkentheti a munkateljesítményt o szubjektív o pszichológiai szerződés: „Nem mérjük percre az itt töltött munkaidőt, a feladat elvégzése a lényeg...” / „Szeretnék majd továbbtanulni...” o teljesítményértékelés!!! b) bérezés o korrekt kereseti struktúra o megfelelő arányok a kereset elemei közt (alapbér, pólék, jutalom stb.) o hatékony pénzbeli ösztönzési rendszer c) nem pénzbeni juttatások o kedvezmények o szabadságok, ünnepek o szociális szolgáltatások o cégautó, mobiltelefon,munkaruha d) pszichológiai tényezők § Karriertervezés: a vállalat munkavállalóinak jövendő tevékenységére, beosztására, képzésére vonatkozó tervezés. § Motiváció: az emberi szükséglet kielégítésére irányuló ösztönzés, amelynek hatására az ember a cél érdekében kifejtett tevékenységbe hajlandó belekezdeni. § Pszichológiai szerződés: A munkaadó és a munkavállaló kölcsönös kapcsolatára vonatkozó informális megállapodások összessége. § Kereset: a munkavállallónak az adott vállalatnál képződő, munkavégzésből származó jövedelme. § Kereseti struktúra: a vállalatnál különböző munkaköröket betöltő munkavállalók keresetének egymáshoz viszonyított arányai. § Nem pénzbeni juttatás: olyan természetbeni járandóság; amelyet a vállalat a munkavállaló számára az alkalmaztatás jogán nyújt. Érdekegyeztetés - szakszervezetek - felügyelőbizottságban munkavállalók delegációi is - munkavállalói részvénytulajdonos programok - üzemi tanács Érdekegyeztetés: a vállalatvezetés és a munkavállalók szempontjait kölcsönösen figyelembe vevő, a munkavégzés körülményeire és díjazására vonatkozó megállapodások kötését célzó folyamat. Kollektív szerződés: a vállalatvezetés és a munkavállalók hosszú távra szóló megállapodásait rögzítő keretszerződés. Üzemi tanács: a vállalat tevékenységét érintő kérdésekben tanácsadási joggal rendelkező, a vezetés és a munkavállalók képviselőiből álló intézmény Vállalati kultúra: a legfőbbnek tartott értékekre épülő alapmeggyőződések, viselkedési, értékelési normák, szokások, szabályok, legendák, történetek, rítusok. ® megnyilvánulásai: § egyén-közösség viszony § hatalmi távolságok § véleménynyilvánítás módja § minősítés, előreléptetés EEG világtrendjei: karcsúsítás, újratervezés, leépítés, kiszerződés, alkalmi munka új foglalkoztatási / munkavégzési feltételek (ön)képzés virtuális vállalat társadalmi értékek / struktúra változásai EEG Magyarországon: magas képzettség + relatív olcsóság Þ külföldi tőke vonzása munkaerőpiac megváltozása szerkezeti alkalmazkodás intézményi és szabályozási rendszer átalakulása  5. Az információ és a tudás menedzsmentje A tudás Tudás: az emberek azon képessége, hogy információt használjanak fel komplex problémák megoldására és a változásokhoz való alkalmazkodásra. a) Átadhatóság Tacit tudás: személyhez kötött és nem, vagy korlátozottan átadható tudás. Explicit tudás: leírható és közvetlenül átadható tudás. b) A felhalmozódásra való képesség tacit emberekben, explicit adatbázisokban c) Nem kisajátítható tacit nem, explicit csak nehezen kisajátítható a vállalat által Szervezeti tudás Szevezeti tudás: egyéni tudás + egyének közötti kapcsolati rendszer A vállalat szerepe: egyéni tudások hatékony integrációja ösztönzéssel, munkamegosztással növelése: – az egyes egyének tanulása – nagyobb tudású egyének belépése a szervezetbe – az egyének közti tudásátadás magasabb színvonalú szervezése Tudáskonverziós mátrix / szervezeti tanulás:  Tudásmenedzsment Tudásmenedzsment: a vállalat alapvető céljának megvalósításához szükséges szellemi tőke folyamatos rendelkezésre állásának és hatékony felhasználásnak biztosítása ritkán van külön szervezeti egység rá, de ha igen: CKO (Chief Knowledge Officer) - alkazottak tudáskészletének fejlesztése - hatékony tudásmegosztás és -csere segítése - megfelelő vállalati kultúra kialakulásának segítése - megfogalmazza a az információrendszer követelményeket - kapcsolatot tart a külső partnerekkel 1. Alap (core) tudás: versenyben lévő vállalatok midnegyike rendelkezik vele 2. Fejlett (advanced) tudás: ami az adott vállalatnak versenyelőnyt biztosít 3. Innovatív tudás: amellyel a vállalat piacvezetővé válhat Tudásmenedzsment megvalósítása 1. adatoknak a szereplők tartalmat tulajdonítanak ® információ 2. információt kezelhető rendszerré alakítják ® információrendszer 3. a rendszer alkalmas a döntések alátámasztására, összehangolt irányításra ® döntési rendszer 4. a rendszer beilleszkedik a vállalat struktúrájába és kultúrájába ® kontrolling  Információ Információ: a bizonytalanságot csökkentő ismeret, a vállalatok működését integráló folyamatok egyik összetevője. Döntés: cselekvési változatok közötti választás. Problémamegoldás: egy nem megfelelő helyzet feloldására irányuló kreatív folyamat. Jól strukturált probléma: a célok és a cselekvési változatok ismertek és megfelelő algoritmus áll rendelkezésre a kedvező változat kiválasztásához. Kinek milyen információ a fontos? tulajdonos: pénzügyi menedzser: működési folyamatok munkavállalók: folyamatok lebonyolítása, bérezés o piaci szereplők: vállalat piaci helyzete, változtatási szándékai o Fogyasztó: kínálat o Szállító: kereslet o Versenytárs: tervek, lehetőségek o Stratégiai szövetséges: tervek, lehetőségek o többi külső érintett: vállalati működés szabályszerűsége Ä gyakori probléma: nem ugyanazok végzik a döntéshozást mint a döntéselőkészítést Döntéshozói attitűd: a döntéshozó viszonya a döntéshez a döntési folyamat egésze során. Bizonytalanság: az emberek és a környezet viszonyának azon tulajdonsága, hogy e viszony alakulása nem látható előre. ¯ ¯ Kockázat: egy cselekvési változat lehetséges negatívan értékelt következményeinek teljes leírása, beleértve a következmények súlyának és bekövetkezésük valószínűségének megmutatását is. Információrendszer Adat: Nyers tények és számok. Információ: az adatok értelmes és hasznos interpretációja. Információrendszer: az adatok transzformálása a vállalati működésben felhasználható információvá, ezek rendszerezése, tárolása, továbbítása a vezetés által meghatározott módon. FORMÁLIS pl. könyvviteli rendszer intézményesített, szabályozott struktúra 1. emberek munkamegosztásnak megfelelő funkciókat töltenek be 2. információ kezelésére létrehozott szervezeti struktúra 3. működtető rendszer, technológia 4. vállalati folyamatok amiket az információrendszerrel irányítani kívánunk INFORMÁLIS pl. munkatársk egymás közti e-mailjei kevésbé ellenőrzött Stratégiai döntések: a vállalat működésének főbb irányait megszabó, a célokat és eszközöket egymáshoz rendelő, hosszabb távú döntések. Irányítási döntések: a vállalat működését a stratégia keretei között konkrétan szabályozó döntések. Operatív döntések: a tevékenységek konkrét végrehajtására irányuló döntések. Vállalati információrendszer formális: § Számviteli információrendszer § Vezetői információrendszer: a vezetői döntések támogatására hivatott, számszerű és nem számszerű információkat is kezelő számítógépes rendszer informális: § Informális információrendszer: a jogszabályokban illetve a vállalat szabályzataiban rögzített információk mellett, nem szabályozottan áramló, nem csak üzleti információk köre Számviteli információrendszer - tranzakciók nyilvántartása - jelentések - adatok szolgáltatása o bevételi ciklus (az áru értékesítését és a belőle származó bevételhez való hozzájutást foglalja össze); o kiadási ciklus (az árubeszerzéstől a fizetési kötelezettség teljesítéséig terjedő folyamatokat fogja át);  o erőforrás-menedzsment ciklus (a vállalat működéséhez szükséges erőforrások beszerzéséhez, tárolásához és felhasználásához kapcsolódik) Vezetői információrendszer § EAF Elektronikus Adatfeldolgozó o gazdálkodási műveletek adatai o tranzakciók követésére koncentrál § VIR Vállalatirányítási Információrendszer o ember-gép rendszer o adatok, beszámolók, összefoglalók, elemzési és döntési modellek § DTR Döntéstámogató Rendszer o adatbázis és adatfeldolgozó rendszer o modellbázis o dialóguskezelő rendszer – lehetővé teszi az interaktivitást a rendszerrel § Szakértői Rendszer o olyan feladatokat old meg, mint az emberek o mesterséges intelligencia § FVTR Felsővezetői Támogató Rendszer o pénzügyi helyzet összefoglalása o fontos adatok, értékek o aktuális problémák o értéklánc elemzése o teljesítmények felelősökhöz csatolása o piaci pozíció ÚJ TRENDEK: „big data” - az adatok tömege szokatlanul nagy - eltérő adatfajták - nagy sebességű feldolgozás - tudják kezelni megbízhatatlan forrásból érkező adatok beilleszetését Kontrolling Kontrolling: a tervezési, ellenőrzési és információellátási tevékenységeket integráló vállalati funkció. Feladatai: o előkészíti, ellenőrzi a tervkészítést (pl. a vállalat hogyan kezelje az inflációt, de már nem dolga az infláció mértékének megbecslése) o összehangolja az egyes részterveket és előterjeszti a felsővezetésnek o folyamatosan ellenőrzi a vállalat működését o az eredményeket visszacsatolja a felsővezetésnek  E-business, E-commerce - új üzleti modelleket hoz létre - csökkenti a tranzakciós költségeket - új versenytényezők - új tartalommal tölti meg a vállalati funkciókat - teljes iparágakat forradalmasít Elektronikus kereskedelem változatai: § C2C: (pl. ebay használt holmik) § B2C: kiskereskedelmi tevékenység § B2B: legnyereségesebb piactér Virtuális vállalat: a hagyományos működési formákat, fizikai tevékenységeket az információs technológia és menedzsment eszközeivel helyettesítő vállalat.  6. Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje (logisztika, termelés, szolgáltatás) Értékteremtő folyamatok: erőforrások beszerzése, kezelése és felhasználása abból a célból, hogy a fogyasztó számára értéket állítsunk elő. Fogyasztó értékek: - használati érték ® termelés és szolgáltatás - hely- és időérték ® logisztika 5 fő kritérium: 1. minőség 2. költség 3. megbízhatóság 4. rugalmasság 5. fogyasztói szolgáltatás színvonala Ellátási láncok Kiszerződés (outsourcing): a vállalat olyan tevékenységek végzését, amelyeket maga is el tudna látni, de nem tartoznak tevékenysége lényegéhez, külső partnerre bízza. Ellátási láncok elemzése: a) szállító-vevő kapcsolatok b) elemzés középpontjában a „mi” vállalatunk áll c) a lánc egy meghatározhatatlan hosszúságú kapcsolatrendszer, fő célja a fogyasztó kielégítése Kettős érdekeltség 1. a lánc egészének a sikere 2. az értékből való minél nagyobb részesedés Kulcskérdés P rendszeres, hatékony kommunikáció P átláthatóság P megbízhatóság 4 integráció § fizikai: pl. csomagolás, árukezelés standardizálása § információs: elektronikus adatkezelési rendszerekkel harmozálják a kapcsolatot § szabályozási: fizikai folyamatok egészben összehangoltan mennek végbe § strukturális: pl. harmadik fél (logisztikai szolgáltató) közös megbízása; egyik vállalat átvesz funkciókat a másiktól Kockázatok O külső sokkhatások O egy szereplő fizetési nehézségei kihathatnak a láncra O közös információrendszerben mutatkozó zavar O valutaárfolyamok változásai O ostorhatás (pl. mindenki „egy kicsit” túlrendel) Termelés Termelés: a rendelkezésre álló erőforrások egy részének felhasználása arra, hogy más erőforrásokon tartós változásokat végrehajtva új javakat hozzunk létre. Termelési ág: a termelési tevékenységnek az input és output jellemzőitől függő csoportja. főbb csoportok: kitermelőipar, feldolgozóipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, építőipar termelés stb. JELLEMZŐI 1. a gyártmány jellege (Gyártmány: a termelés végső eredménye, a létrejött új jószág.) 2. a gyártási rendszer jellege (folyamat-, műhely-, projektrendszerű) 3. a gyártás tömegszerűsége (tömeg, sorozat, egyedi)  Szolgáltatások Szolgáltatás: erőforrások felhasználása fogyasztói igényeket kielégítő, nem termelő tevékenységre. § elosztó szolgáltatások (pl. szállítás, raktározás) § termelői szolgáltatások (pl. pénzügyi, biztosítási, ingatlan, mérnöki, jogi) § társadalmi szolgáltatások (pl. egészségügyi, oktatási) § személyi szolgáltatások (pl. vendéglátási, javító) Jellemzésük: - Kézzelfoghatóság (hajvágás VS tanácsadás) - Előállítási folyamat (eszköz- vagy emberalapú) - Piacosítható, nem piacosítható (hiányzik a felhasználók száma és a termék minősége pl. városi rendőrszolgálatnál) - Termeléshez való viszony o minden termelési tevékenység szolgáltatás o termeléshez kapcsolódnak szolgáltatások o a fogyasztói igény kimondottan a szolgáltatásra irányul - Fogyasztáshoz való viszony o folyamatos (pl. biztosítás) o nem folyamatos, de ismétlődő (pl. karbantartás) o egyszeri (pl. vendéglátás) - Szállíthatóság Alanyok: Emberek Dolgok Szolgáltatás fizikailag étterem, egészségügy, javítás, fuvarozás, tisztítás megragadható fodrászat Fizikailag nem könyvelés, biztosítás, okatatás, rádió, múzeum megragadható bankügyletek Termelés és szolgáltatás kapcsolata Megoldás: Termelési és szolgáltatási tevékenységek kombinálása meghatározott szükséglet kielégítése, a fogyasztói elégedettség elérése érdekében. § Értékesítési szolgáltatások  § Termékhez kötődő szolgáltatások § Fogyasztótámogató szolgáltatások (pl. közös terméktervezés) Termelési stratégia 1. Mit és hogyan (marketing, innovációval együtt) 2. Termelés menedzsmentjének fő célkitűzései 3. Szükséges gyártási hardver, gyártás helye, gépek 4. Alkalmazandó termelésszervezési elvek Kapacitás: egy adott vállalat adott időpontban értelmezett maximális teljesítőképessége. Tárgyi eszközök: a vállalati vagyon naturális formában megtestesülő elemei, amelyek több termelési cikluson át szolgálják a működést. Beruházás: pénzügyileg a tárgyi eszközök bővítésébe való befektetés, szervezését tekintve tárgyieszköz-létesítési projekt. Tárgyieszközfenntartás: a tárgyi eszközök folyamatos üzemképességének biztosítása Termelésirányítás és – szervezés - hagyományos: folyamat-, műhely-, projektszerű gyártás - napjainkban: egyre rugalmasabb rendszerek Minőség Minőség: a termék vagy szolgáltatás azon tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik kifejezett vagy elvárt igények kielégítésére Teljes körű minőségellenőrzés (TQM): a magasminőségű, hibátlan termék előállításának garanciáit magába a termelési folyamatba beépítő működési elv. - folyamatos javítás - vevű-központúság - minden üzleti folyamatnak van vevője Elemek: § oktatás és képzés § jutalmazás § kommunikáció § mérés hagyományos: utólagos minőségellenőrzés ma: a minőséget bele kell gyártani a termékbe, TQM  Termeléstervezés Termeléstervezés: az erőforrások szükséges mennyiségének és termelésbe való bevonásuk rendjének a keresletkielégítés igényeinek megfelelő meghatározása. a) Integrált termelésszervezés: § hosszú távú kapacitászükségletek meghatározása § hosszú távú értékesítési előrejelzés § termelési terv lefordítása bruttó becslésekre Termelési vezérprogram: a termelés tervezett mennyiségét és ütemezését a vállalat valamennyi végtermékére nézve meghatározó program. b) Szükséglettervezési rendszer (SZTR): Anyagszükséglet-tervezési rendszer: a teljes anyagszükséglet lebontása a termelési vezérprogram által adott termelési mennyiségnek és időzítésnek megfelelően. § Anyagjegyzék: egy adott végtermék előállításához szükséges valamennyi elemet (anyag, vásárolt alkatrész, segédanyag stb.) tartalmazó lista. § megadja az összetevők szükséges mennyiségét § összeveti a készlettel § meghatározza a termelés és beszerzés ütemezését c) Végrehajtás  Logisztikai stratégia Logisztika: az a tevékenység, mely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségleteknek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak. Logisztikai rendszer: az anyagi áramlások és készletek, valamint a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák rendszere. Anyagi folyamatok: a különböző készültségi fokú termékeknek vállalaton belüli és a vállalatok közötti áramlása. Logisztikai folyamat 3 fő szakasza: - beszerzés (erőforrások biztosítása külső szállítóktól) - termelésellátás (a termelési folyamaton belüli anyagellátási feladatok megoldása) - értékesítés (a vevői igénykielégítés tényleges technikai lebonyolítása) + Visszutas logisztika: a vevőtől a vállalat felé megvalósuló anyagáramlást jelenti, ahol a termék visszajuttatásának célja valamilyen, leggyakrabban környezetvédelmi célú szolgáltatás igénybevétele. 2 fő szempont: a szolgáltatás színvonala + előállítás költsége Színvonalat meghatározza: - rendelkezésre állás (a logisztikai rendszernek az a képessége, hogy kielégítse a vele szemben jelentkező keresletet) - kiszolgálási idő - kiszolgálás minősége (a vevő elvárásainak megfelelő igénykielégítés mértéke) Költséget meghatározza: § adminisztratív költségek (beszerzés, értékesítés költségei stb.) § logisztika fizikai megvalósításának költségei (szállítás, tárolás stb.)  A logisztikai stratégia összetevői a) Értékesítés Û rendszer felépítése o szállítási útvonalak kialakítása, raktárak elhelyezése, stb. Û rendelésre vagy készletre gyárt-e o Rendelésre gyártás: a termelési folyamat elkezdésekor ismert a vevő személye. o Készletre gyártás: a termelés egy előrejelzett, becsült kereslet kielégítése érdekében folyik, a vevők nem ismertek. Û szállítás technológiája b) Termelési ellátás termelési folyamat fizikai elrendezése gyártáselőkészítés o anyagszükséglet, mennyiség, határidők stb. infrastuktúra termelési és értékesítés/beszerzési kapcsolat megszervezése o kamiontól futószalagig hogy jut el az anyag raktározás követelményei c) Beszerzés - venni vagy gyártani - szállítóval szembeni követelmények - beszerzési forrás megválasztása - beszerzési információs rendszer d) Készletezés o tőkeállomány megfelelő nagysága legyen készletbe fektetve o vállalati működés rugalmassága o készletekkel kapcsolatos folyamatos ráfordítások e) Anyagi folyamatok raktárak hol, szállítás köztük hogyan Logisztikai szolgáltató: a vállalat logisztikai funkcióját (vagy annak egy részét) kiszerződés keretében végző partner. Logisztikai központ: a logisztika anyagi, pénzügyi és szervezési feladatának komplex ellátására képes, rendszerint regionális és/vagy közlekedési központban létrehozott intézmény.  Készletek forgalmi szféra (beszerzés): alapanyagok, segédanyagok, alkatrészek, gyártóeszközök termelési szféra: félkész termékek, késztermékek +árukészlet: termék, amit a vállalat megvásárol és változtatás nélkül értékesít ÖSSZKÉSZLET Karcsú (lean) értékfolyam - veszteséget okozó tevékenységek azonosítása, felszámolása - minden értékteremtő tevékenységet folyamatos áramlásban kell végezni - éppen időben gyártás - átláthatóság! KELL: „éppen időben” elv, teljes körű minőségmenedzsment, szoros partnerkapcsolat a szállítókkal, folyamatos fejlesztés, rugalmas termelésirányítás, teljes körű megelőző karbantartás, csoportos munkavégzés, a munkaerő felhatalmazása döntésekre Éppen időben elv (JIT) - TQM - egyenletes, rugalmas termelés - készlet nélküli termelés - átláthatóság! ESZKÖZÖK: Minőségi kör: egy adott munkahely dolgozóinak a minőség javítására létrejött, elsősorban munkaidőn kívül működő társulása. Körülsétálással történő vezetés: a vezetésnek olyan módszere, amely a vezetőknek a munkavállalókkal való intenzív, mindennapos kapcsolatára épül. Kanban: a terméket a termelés fázisain végigkísérő kártya, amely tartalmazza a termék megmunkálására vonatkozó információkat. A „kanban” e kártya japán neve. Értékteremtő folyamatok értékelése a fogyasztó szerint o Minőség: az ajánlott megoldás mennyiben felel meg a fogyasztó várakozásainak o Költség: mennyibe kerül a fogyasztónak az ajánlott megoldás o Megbízhatóság: mennyiben számíthat a fogyasztó arra, hogy a megoldás megfelelő időben és helyen, a megegyezés szerinti specifikációban rendelkezésre áll. o Rugalmasság o Válaszképesség o Bizalomkeltés: azok munkájának minősége, akikkel a vevő közvetlen kapcsolatba kerül o Empátia o Kiszolgálási körülmények: az üzlet lebonyolításának környezete o Vevőkiszolgálás: a vétellel, illetve a termék használatával együtt járó, azokat támogató tevékenységeksegítségnyújtás, javítási szolgáltatás, fejlesztésről szóló értesítés, stb.