Szellemi Alkotások Kérdések PDF

GYAKORLÓ FELADATOK A SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA TÉMAKÖRHÖZ I. JELÖLJE MEG, HOGY AZ ALÁBBI ÁLLÍTÁSOK IGAZAK VAGY HAMISAK! 1.) A szellemi alkotások joga alapvetően két fő területre osztható: a szerzői jog és az iparjogvédelem területére. 2.) A szerzői jog alapvetően az irodalmi, mű...

GYAKORLÓ FELADATOK A SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA TÉMAKÖRHÖZ I. JELÖLJE MEG, HOGY AZ ALÁBBI ÁLLÍTÁSOK IGAZAK VAGY HAMISAK! 1.) A szellemi alkotások joga alapvetően két fő területre osztható: a szerzői jog és az iparjogvédelem területére. 2.) A szerzői jog alapvetően az irodalmi, művészeti és tudományos alkotásokkal, valamint az ezekkel rokon, ezekhez kapcsolódó területek teljesítményeivel foglalkozik. 3.) A szabadalmi oltalom tárgya minden olyan találmány, amely új, feltalálói tevékenységen alapul és iparilag alkalmazható a technika bármely területén. 4.) A szerző halála után – függetlenül attól, hogy a védelmi időn belül vagy túl lenne – az örökösei vagy akit a hagyatékának a gondozásával megbízott, az sem léphet fel a szerző jogainak érvényesítéséért. 5) Az iparjogvédelem terén két alterületet tudunk elhatárolni: a műszaki alkotások védelmét (szabadalmi jog, használati mintaoltalom, formatervezési mintaoltalom, topográfia-oltalom és ide tartozik a növényfajta-oltalom), illetve a művészeti alkotások védelmét. 6.) Akkor alapul feltalálói tevékenységen a találmány, ha a technika állásához képest is a szakember számára nyilvánvaló. 7.) Alkalmazotti találmánynak nevezzük, ha a feltalálónak munkaviszonyból eredő kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. 8.) A törvény szerint egy tárgy kialakítása, szerkezete vagy részeinek elrendezése (minta), ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható, használati mintaoltalomban részesülhet 9.) A formatervezési mintaoltalom megszerzését az SZTNH-nál lehet kérvényezni, a hivatal eljárása, a minta és a mintaoltalom bitorlás megvalósulása és az ebből eredő jogok érvényesítése hasonló a szabadalomnál és a használati mintánál meghatározottakhoz. 10.) A szabad felhasználás esetében is díjazás illeti meg a szerzőt. 12.) Szabadalmi oltalomban részesülhetnek az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. 13.) A szerzői jog az alkotás létrehozásának, az alkotás jogi oltalma megteremtésének és az alkotás felhasználásának a jogi szabályozásával foglalkozik. 14.) Az iparjogvédelem kizárólag a műszaki területen létrehozott szellemi alkotások védelmével foglalkozik. 15.) A szerzői jog nem a műszaki alkotások védelmét szabályozza, hanem az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokét. 16.) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilletik a szerzői jogok. Ez azt jelenti, hogy a szerzői jogi védelem keletkezéséhez nem szükséges semmilyen regisztráció vagy hatósági eljárás – ellentétben az iparjogvédelem tárgyaival. 1 II. AZ ALÁBBIAKBÓL JELÖLJE MEG MELYIK (MELYEK) AZ IGAZ (IGAZAK)! 1.) Jelölje meg, hogy mi minősül szabad felhasználásnak! a.) Könyvtár, oktatási intézmény, múzeum, közgyűjteménynek minősülő archívum is készíthet másolatot tárolás céljára. b.) ha természetes személy magáncélra másolatot készít. c.) A szerző és a mű pontos megadásával egyrészt a műből történő – megfelelő célú és terjedelmű – idézés, másrészt egy részletének, vagy más kis terjedelmű mű (pl. rajz, fénykép) megfelelő célú átvétele. d.) Az oktatási, tudományos kutatási, tájékoztatási célú másolat készítése. 2.) Jelölje meg, hogy a szabadalmas engedélye nélkül a kizárólagos hasznosítási joga alapján a szabadalmas milyen tevékenységet folytató vagy folytatókkal szemben léphet fel! a.) Aki előállítja, használja, forgalomba hozza a találmány tárgyát képező terméket, vagy e terméket ilyen célból raktáron tartja. b.) Aki használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy – ha tud arról, illetve a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az eljárás nem használható a szabadalmas engedélye nélkül – másnak az eljárást használatra ajánlja, c.) Aki az engedélye birtokában forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza a találmány tárgyát képező terméket. 3.) Jelölje meg, hogy mi lehet védjegy! a.) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat b.) betű, szám c.) ábra, kép, sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját d.) szín, színösszetétel, fényjel, hologram e.) hang 4.) Az alábbiakból jelölje meg a helyes kijelentést! a.) Pusztán az alkotás létrejöttével a szerzői jogi védelem még nem jön létre, így bejelentés vagy nyilvántartásba-vétel nem szükséges! b.) Pusztán az alkotás létrejöttével a szerzői jogi védelem még nem jön létre, de bejelentés vagy nyilvántartásbavétel szükséges! c.) Pusztán az alkotás létrejöttével a szerzői jogi védelem is létrejön, semmilyen bejelentés vagy nyilvántartásba-vétel nem szükséges! 5.) Az alábbiakból jelölje meg a helyes kijelentést! a.) A szerzői jogi védelem mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalától is függ. b.) A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalától. c.) A szerzői jogi védelem csak az esztétikai jellemzőktől függ. 2 6.) Jelölje meg, hogy mi lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek! a.) ötlet b.) eljárás, működési módszer c.) matematikai művelet d.) építészeti alkotás és annak terve e.) zenemű szöveg nélkül f.) rádió- és a televíziójáték 7.) Jelölje meg a szerzői jogi védelemből kizárt alkotásokat! a.) jogszabállyal kötelezővé tett szabványok b.) a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei c.) a bírósági vagy hatósági határozatok 8.) Jelölje meg a személyhez fűződő jog (jogok) jellemzőit! a.) forgalomképesek b.) le lehet mondani róluk c.) a védelmi idő letelte után is van fellépési lehetőség (szerző emlékének megsértése) d.) időben korlátlanok Az előadások anyagában és a tankönyvben megtalálja a helyes válaszokat. 3