Accountancy Notes 2022 PDF

Dr. Karai Éva – Dr. Szekeres Bernadett: Számviteli jegyzetek Alapvető számviteli fogalmak és feladatmegoldások 2022. 1 Tartalomjegyzék Bevezetés................................................

Dr. Karai Éva – Dr. Szekeres Bernadett: Számviteli jegyzetek Alapvető számviteli fogalmak és feladatmegoldások 2022. 1 Tartalomjegyzék Bevezetés................................................................................................................................................. 3 A számviteli tevékenység........................................................................................................................ 4 A vállalati vagyon..................................................................................................................................... 6 Alapismeretek...................................................................................................................................... 6 Mintafeladat a vagyonelemek besorolására....................................................................................... 8 Mintafeladat a mérleg összeállítására.............................................................................................. 10 Gazdasági események hatása vagyonelemekre.................................................................................... 11 Esettanulmány - Január..................................................................................................................... 12 Teljesítésszemléletű számviteli elszámolás........................................................................................... 18 Alapismeretek.................................................................................................................................... 18 Esettanulmány - Február................................................................................................................... 20 Könyvelés eszköz- és forrásszámlákon.................................................................................................. 29 Alapismeretek.................................................................................................................................... 29 Esettanulmány - Március................................................................................................................... 31 Négyszámlasoros könyvelés.................................................................................................................. 37 Alapismeretek.................................................................................................................................... 37 Esettanulmány – Április..................................................................................................................... 40 Könyvelés analitikában és szintetikában............................................................................................... 45 Alapismeretek.................................................................................................................................... 45 Esettanulmány – Május..................................................................................................................... 46 Az eredménykimutatás.......................................................................................................................... 52 Alapismeretek.................................................................................................................................... 52 Esettanulmány – Június..................................................................................................................... 57 A cash flow kimutatás........................................................................................................................... 66 Alapismeretek.................................................................................................................................... 66 Esettanulmány – Cash flow............................................................................................................... 69 A számviteli szabályozás rendszere....................................................................................................... 78 A számvitel jogszabályi környezete.................................................................................................... 78 A számviteli politika, a számviteli alapelvek....................................................................................... 79 A számviteli beszámolási kötelezettség, számviteli szolgáltatás és könyvvizsgálat............................ 80 2 Bevezetés A számviteli jegyezetek összeállításakor az cél vezetett bennünket, hogy a hallgatók számára a lényegre fókuszálva, esetpéldákon keresztül ismertessük az alapvető számviteli ismereteket. Ennek érdekében a bevezetés és a számviteli tevékenység fejezeteket követően az alapismeretek alfejezet a legfontosabb definíciókat foglalja össze, majd ezt követően mintafeladatokon és konkrét számszaki példákon keresztül mutatjuk be azok alkalmazását. A főbb tárgyalásra kerülő területek:  A vállalati vagyon  Gazdasági események hatása vagyonelemekre  Teljesítésszemléletű számviteli elszámolás  Könyvelés eszköz- és forrásszámlákon  Négyszámlasoros könyvelés  Könyvelés analitikában és szintetikában, az eszközök és források értékelése  Összesítő, ellenőrző kimutatások  Eredménykimutatás,  Cash flow kimutatás A jegyzetet a számviteli szabályozás rendszerének összefoglalásával zárjuk. A tantárgy elsajátítását követően a hallgatók képesek lesznek magabiztosan eligazodni az üzleti élet nyelvében, valamint a kapcsolódó alapvető fogalmak és összefüggések rendszerében. A félév végére a hallgatók elsajátítják a gazdálkodó szervezetek vagyoni-, pénzügyi-, és jövedelmi helyzetére vonatkozó gazdasági események számbavételével kapcsolatos elméleti és módszertani alapokat, eljárásokat, képesek a mérleg, az összköltség, illetve forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás összeállítására, a cash flow kimutatás levezetésére. 3 A számviteli tevékenység A számvitel az üzleti élet nyelve, melynek célja  a vállalkozások beszámolójának összeállítása, amely megbízható és valósághű képet ad a cég pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetéről és az abban bekövetkezett változásokról.  a gazdálkodó szervezetek működésének, az újratermelési folyamat egészének, részletes, teljes körű, szervezett megfigyelése, információk gyűjtése, feldolgozása, új, rendezett információk nyújtása, gyakorlati tevékenység. Kinek van szüksége a számviteli információra? KÜLSŐ ÉRINTETTEK BELSŐ ÉRINTETTEK  Hitelezők  Munkavállalók  Vevők/Szállítók  Érdekképviseleti szervek  Kormányzati tényezők  Tulajdonosok  Befektetni szándékozók  Vállalkozás vezetői, menedzserek  Közvélemény A számvitel célja: információ nyújtása a gazdálkodó szervezetről a vele kapcsolatba került érdekhordozóknak. A számvitel feladata: a vagyonváltozás – gazdálkodás – eseményeinek nyomon követése, információ szolgáltatás az érdekhordozók részére. A számvitel tárgya: a gazdálkodó szervezet, annak működése, felmerülő események alapítástól megszűnésig. Gazdálkodás: jövedelem megszerzése érdekében végzett rendszeres tevékenység, a rendelkezésre álló vagyon mozgatása (megtartása, növelése) egy meghatározott cél, feladat (profit, nonprofit) érdekében. Újratermelési folyamatok típusai: Termelés: pénz  anyag (Szállító)  termelés  késztermék  értékesítés (Vevő)  pénz Kereskedelem: pénz  áruvásárlás (Szállító), készletezés  áruértékesítés (Vevő)  pénz Szolgáltatás: pénz  anyag (Szállító)  szolgáltatás-nyújtás = értékesítés (Vevő)  pénz A számvitel területei: 1. Beszámoló 2. Költségszámítás, önköltségszámítás 3. Könyvvezetés 4. Bizonylati rend A számvitel a gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét bemutató információs rendszer, a tájékoztatás, a kommunikáció és a vagyonvédelem eszköze. A számvitel két alapvető területének elkülönítése a számviteli információt felhasználók eltérő körén alapul:  Pénzügyi számvitel: a vállalkozáson kívüli felhasználók (tulajdonos, befektető, hitelező, stb.) informálása a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről. 4  Vezetői számvitel: a vezetők informálása, így a vezetői információs rendszer szerves része. 5 A vállalati vagyon A fejezetben megismerik a vagyon fogalmát, legfőbb elemeit, a vagyonváltozások formáit, a mérleg legalapvetőbb összefüggését: a mérlegegyezőség elvét. Alapismeretek Vagyon (polgárjogi értelmezésben):  egy adott időpontban, adott személy (kizárólagos) rendelkezésére álló,  pénzértékben kifejezett  javak és jogok (ideértve a követeléseket is)1,  nem csökkentve az adott személy tartozásaival, kötelezettségeivel. Vagyon (számviteli értelmezésben):  adott időpontban, adott gazdálkodó rendelkezésére álló, pénzértékben kifejezett vagyonelemek összessége  a vagyonelemek két megközelítésben is bemutatásra kerülnek: o megjelenési formájuk szerint (mije van?) – Eszközök (Aktívák) Pl. termelő berendezések, pénzeszközök, követelések, értékpapírok, vagyoni értékű jogok, bútorok, készletek, stb … o eredet szerint (honnan van?) – Források (Passzívák) Pl. tartozásból, ezeket visszafizetési kötelezettség terheli (idegen források) vagy a vállalat rendelkezésére álló saját vagyonból (saját források), amellyel a gazdálkodó megszűnéséig szabadon rendelkezik  dokumentuma: a mérleg. Mérleg:  kimutatás, mely a gazdálkodó vagyoni helyzetét mutatja be  megbízhatóan, valósan és teljeskörűen,  két vetületben (eszközök és források),  adott időpontra vonatkozóan,  előírt értékelési módszerrel és szerkezetben, pénzértékben összesítve. Mérlegegyezőség elve:  Eszközök = Források  hiszen ugyanaz a vagyon, ugyanazzal a módszerrel, de két vetületben kerül bemutatásra. 1 vagyontárgyak 6 Kisvállalatok mérlegének szerkezete:2 Bázis Tárgy : Bázis Tárgy A. Befektetett eszközök D. Saját tőke I. Immateriális javak I. Jegyzett tőke II. Tárgyi eszközök II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke III. Befektetett pénzügyi eszközök III. Tőketartalék B. Forgóeszközök IV. Eredménytartalék I. Készletek V. Lekötött tartalék II. Követelések VI. Értékelési tartalék III. Értékpapírok VII. Adózott eredmény IV. Pénzeszközök E. Céltartalékok C. Aktív időbeli elhatárolások F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelez. III. Rövid lejáratú kötelez. G. Passzív időbeli elhat. ESZKÖZÖK összesen FORRÁSOK összesen Befektetett eszközök:  olyan eszközök, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. Forgóeszközök:  azok az eszközök, amelyek nem minősülnek befektetett eszköznek, tehát a tevékenységet legfeljebb egy évig szolgálják. Aktív időbeli elhatárolások:  az időszak eredményének pontosítását (növelését) szolgáló mérlegfőcsoport. Saját tőke:  olyan vagyonrész, amelyet a tulajdonos bocsájtott a gazdálkodó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos az eredményből a vállalkozásban hagyott.  a tőke (források) ezen része tartósan és időbeli korlátozás nélkül finanszírozza a vállalkozás tevékenységét. 2 egyszerűsített éves beszámolót és a mikrogazdálkodói beszámolót alkalmazó vállalatok mérlegének szerkezete 7 Kötelezettségek:  azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett, elismert tartozások, amelyeket a másik fél már teljesített, a vállalkozás által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. Céltartalékok:  olyan forráselemek, amelyek feladata, hogy fedezetet teremtsenek olyan jövőben felmerülő várható veszteségekre, amelyek múltbeli vagy folyamatban lévő eseményekből erednek. Passzív időbeli elhatárolások:  az időszak eredményének pontosítását (csökkentését) szolgáló mérlegfőcsoport. Mintafeladat a vagyonelemek besorolására Jelölje meg mérlegcsoport mélységig, hol jelennek meg a mérlegben az alábbi tételek!3 Az igazgató által használt személygépkocsi Eszközök / Befektetett eszközök / Tárgyi eszközök (Egyéb berendezések, felszerelések és járművek) Termelő berendezések Eszközök / Befektetett eszközök / Tárgyi eszközök (Műszaki gépek, berendezések, járművek) A vállalat alaptőkéje Források / Saját Tőke / Jegyzett tőke Aktív időbeli elhatárolások Eszközök / Aktív időbeli elhatárolások Áruszállításra használt tehergépjármű Eszközök / Befektetett eszközök / Tárgyi eszközök (Műszaki gépek, berendezések, járművek) Vásárolt szabadalom Eszközök / Befektetett eszközök / Immateriális javak Befejezetlen termelés Eszközök / Forgóeszközök / Készletek Lekötött betét után kapott kamatok Források / Saját Tőke / Adózott eredmény Ingatlan bérleti joga4 Eszközök / Befektetett eszközök / Tárgyi eszközök (Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok) Tartozások a társadalombiztosításnak Források / Kötelezettségek / Rövid lejáratú kötelezettségek Üzemépületek Eszközök / Befektetett eszközök / Tárgyi eszközök (Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok) Készpénz Eszközök / Forgóeszközök / Pénzeszközök Értékesített áru ellenértéke Források / Saját Tőke / Adózott eredmény5 Értékesített áru beszerzési ára Források / Saját Tőke / Adózott eredmény6 Árubeszerzésre fizetett előleg Eszközök / Forgóeszközök / Készletek Tartós részesedések kapcsolt vállalatokkal Eszközök / Befektetett eszközök / Befektetett pénzügyi szemben eszközök Irodabútorok Eszközök / Befektetett eszközök / Tárgyi eszközök (Egyéb berendezések, felszerelések és járművek) Éven belül elhasználódó szerszámok Eszközök / Forgóeszközök / Készletek Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Források / Saját Tőke / Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 3 évre lekötött bankbetét Eszközök / Befektetett eszközök / Befektetett pénzügyi eszközök Tőketartalék Források / Saját Tőke / Tőketartalék 3 Példatár 1., 4. feladat kidolgozása 4 Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok nem az immateriális javak között, hanem a tárgyi eszközök között szerepelnek! 5 Az áru eladásra került, az érte kapott ellenérték növeli az eredményt. 6 Az áru eladásra került, a korábban érte fizetett összeg csökkenti az eredményt. 8 Számítógép (ügyvitel) Eszközök / Befektetett eszközök / Tárgyi eszközök (Egyéb berendezések, felszerelések és járművek) Spekulációs céllal vásárolt kötvények Eszközök / Forgóeszközök / Értékpapírok Elszámolási betét Eszközök / Forgóeszközök / Pénzeszközök Munkavállalóknak fizetett, le nem vont előlegek Eszközök / Forgóeszközök / Követelések 8 hónapra kapott kölcsönök Források / Kötelezettségek / Rövid lejáratú kötelezettségek Termelést támogató számítógépek Eszközök / Befektetett eszközök / Tárgyi eszközök (Műszaki gépek, berendezések, járművek) Áruértékesítésre kapott előlegek Források / Kötelezettségek / Rövid lejáratú kötelezettségek Követelések áruszállításból és szolgáltatásból Eszközök / Forgóeszközök / Követelések Áruk Eszközök / Forgóeszközök / Készletek Csomagoló gépsor Eszközök / Befektetett eszközök / Tárgyi eszközök (Műszaki gépek, berendezések, járművek) Árubeszerzésből származó tartozások Források / Kötelezettségek / Rövid lejáratú kötelezettségek Üzembe helyezés előtt álló gépsor Eszközök / Befektetett eszközök / Tárgyi eszközök (Beruházások, felújítások) A vállalat által kibocsátott kötvények Források / Kötelezettségek / Hosszú lejáratú kötelezettségek A vállalat által fizetett hitelkamatok Források / Saját Tőke / Adózott eredmény7 ÁFA tartozás Források / Kötelezettségek / Rövid lejáratú kötelezettségek ÁFA visszaigénylés Eszközök / Forgóeszközök / Követelések Késztermékek Eszközök / Forgóeszközök / Készletek Gyártó gépsor beszerzésére fizetett előlegek Eszközök / Befektetett eszközök / Tárgyi eszközök (Beruházásokra adott előlegek) Munkavállalókkal szembeni tartozások Források / Kötelezettségek / Rövid lejáratú kötelezettségek 7 A fizetett kamatok a táegyévi eredményt csökkentik. 9 Mintafeladat a mérleg összeállítására Az alábbi adatok alapján állítsa össze a vállalat 20x1.12.31-i mérlegét csoport mélységig eFt-ban! 5 évre adott kölcsön: 36.000.000,- Ft; Adott kölcsön következő üzleti évben esedékes része: 3.000.000,- Ft; Passzív időbeli elhatárolások: 6.500.000,- Ft; Iroda bérleti joga: 30.000.000,- Ft; Bértartozás: 12.000.000,- Ft; Pénztár: 6.000.000,- Ft; Irodai szoftverek: 24.000.000,- Ft; Vevőktől kapott előleg: 6.000.000,- Ft; Szállítókkal szembeni tartozás: 24.000.000,- Ft; Mérnökök számítógépei: 28.000.000; Áruszállításból származó követelések: 27.000.000,- Ft; Céltartalékok várható kötelezettségekre: 2.500.000,- Ft; Jegyzett, de be nem fizetett tőke: 15.000.000,- Ft; Elszámolási betét: 36.000.000,- Ft; Irodabútorok: 2.000.000,- Ft; Beruházási hitelek: 72.000.000,- Ft; Anyagok: 9.000.000,- Ft; Eredménytartalék: 119.500.000,- Ft; Áruk: 51.000.000,- Ft; Jegyzett tőke: 80.000.000,- Ft; Befejezetlen szolgáltatás: 6.000.000,- Ft; Spekulációs céllal vásárolt kötvények: 15.000.000,- Ft; Aktív időbeli elhatárolások: 3.000.000,- Ft; Adózott eredmény: ……………,- Ft. MÉRLEG (eFt) 20x1.12.31. : 20x1.12.31. A. Befektetett eszközök 120.000 D. Saját tőke8 180 000 I. Immateriális javak 24 000 I. Jegyzett tőke 80 000 II. Tárgyi eszközök9 60 000 II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke -15 00010 III. Befektetett pénzügyi eszközök 36 000 III. Tőketartalék 0 B. Forgóeszközök 180 000 IV. Eredménytartalék 119 500 I. Készletek11 66 000 V. Lekötött tartalék 0 II. Követelések12 30 000 VI. Értékelési tartalék 0 III. Értékpapírok 15 000 VII. Adózott eredmény13 -4 500 IV. Pénzeszközök14 69 000 E. Céltartalékok 2 500 C. Aktív időbeli elhatárolások 3 000 F. Kötelezettségek 114 000 I. Hátrasorolt kötelezettségek 0 II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 72 000 III. Rövid lejáratú kötelezettségek15 42 000 G. Passzív időbeli elhat. 6 500 ESZKÖZÖK összesen16 303 000 FORRÁSOK összesen 303 000 8 Hiányzó értékét a mérlegegyezőség elvére építve határozzuk meg: D = MF-E-F-G 9 Tárgyi eszközök: Iroda bérleti joga: 30.000,- eFt; Mérnökök számítógépei: 28.000,- eFt; Irodabútorok: 2.000,- eFt 10 Figyeljünk, a Jegyzett, de még be nem fizetett tőke előjele negatív! 11 Készletek: Anyagok: 9.000,- eFt; Áruk: 51.000,- eFt; Befejezetlen szolgáltatás: 6.000,- eFt 12 Követelések: Áruszállításból származó követelések: 27.000,- eFt; Kölcsönkövetelések (rövid lejáratú): 3.000,- eFt 13 Adózott eredmény: D-I-II-III-IV-V-VI. Negatív értéke tárgyévi veszteséget jelez. 14 Pénzeszközök: Pénztár: 6.000,- eFt; Elszámolási betét: 36.000,- eFt 15 Rövid lejáratú kötelezettségek: Bértartozás: 12.000,- eFt; Vevőktől kapott előlegek: 6.000,- eFt; Szállítók: 24.000,- eFt 16 Mérlegfőösszeg: Eszközök összesen = A+B+C 10 Gazdasági események hatása vagyonelemekre Megtanultuk, hogy a mérleg egy adott pillanatban mutatja meg a gazdálkodó vagyoni helyzetét. Ha a pillanatfelvételt később újra elvégezzük, az addig bekövetkező tranzakciók, gazdasági események hatásai eltérő mérlegértékeket eredményeznek. Nézzük meg példákon keresztül, hogy különböző gazdasági események milyen hatással lehetnek a vállalat vagyonára! 1. BALANCE vállalat árut vásárol 100,- PE készpénzért. A gazdasági esemény hatására nő az árukészlete 100,- PE értékű áruval, ugyanekkor a pénzeszközei csökkennek 100,- PE-gel. Az árukészlet növekedése 100,- PE értékű eszköznövekedést, a pénzkészlet csökkenése ugyanekkora értékű eszközcsökkenést eredményezett. A vállalat vagyonának az összértéke nem változott, összetétele igen, hiszen egyszerűen eszközök cseréje történt: a vállalat a készpénzt árukészletre cserélte. ΔMF (mérlegfőösszeg) = 0. 2. BALANCE vállalat számlavezető bankjától 1000,- PE hitelt vesz fel. A bank a hitelt a vállalat elszámolási betét számláján jóváírta. A jóváírt hitel hatása, hogy nőnek a vállalat pénzeszközei, ugyanakkor ezzel együtt növekednek a tartozásai is. A gazdasági esemény hatására a vállalat eszközei nőttek és ezzel egyidejűleg a vállalat idegen forrásai (kötelezettségei) is növekedtek. Azaz, egyszerre, azonos összegben történt eszköz- és forrásnövekedés. A gazdasági esemény hatására nőtt a vállalat vagyona. A vagyonnövekedéshez mindenképpen az szükséges, hogy növekedjen az eszköz- és a forrásoldal is. Jelen gazdasági eseményben a vagyonnövekedést idegen forrásból finanszírozta a vállalat. A tartozást pedig a hitelszerződésnek megfelelően vissza kell fizetni, a törlesztés pedig vagyoncsökkenéssel fog együttjárni. ΔMF = +1000,- PE. 3. BALANCE vállalat törleszt rövid lejáratú hiteléből 500,- PE-t bankszámlájáról. A hiteltörlesztés eredményeként csökken a vállalat pénzeszköze és fennálló tartozása. A tranzakció hatására tehát csökken a vállalat vagyona 500,- eFt-tal. ΔMF = -500,- PE. 4. BALANCE megállapodik a bankkal fennmaradt 500,- PE hitelének átütemezéséről: a hiteltartozás visszafizetésének határideje 2 év múlva lesz esedékes. A rövid lejáratú hitelből a megegyezés hatására hosszú lejáratú hitel lesz. A gazdasági esemény hatására átrendeződés történik a forrásoldalon, a vállalat vagyonának összértéke nem, de összetétele megváltozik. ΔMF (mérlegfőösszeg) = 0. A gazdasági események tehát változást idéznek elő az érintett eszközök vagy források értékében, de bármikor készül a vagyoni helyzetről a pillanatfelvétel, mindig igaz lesz a mérlegegyezőség elve, azaz 11 az ESZKÖZ = FORRÁS. Ebből következik, hogy a vállalat vagyona csak négyféleképpen változhat (ők az alapvető gazdasági műveletek): a) Eszköz ↑ és Eszköz ↓: összetételváltozás az Eszköz oldalon (eszközcsere) b) Eszköz ↑ és Forrás ↑: vagyon összértékének növekedése (vagyonnövekedés) c) Eszköz ↓ és Forrás ↓: vagyon összértékének csökkenése (vagyoncsökkenés) d) Forrás ↓ és Forrás ↑: összetételváltozás a Forrás oldalon (forráscsere) Esettanulmány - Január 20X0. december 31-én 20 millió Ft jegyzett tőkével megalakul a KLEID Zrt. Feltételezzük, hogy a megalakulásról a cégbírósági bejegyzés aznap megérkezett. 18 millió Ft a vállalat bankszámláján, 2 millió Ft irodabútor formájában áll a vállalat rendelkezésére. Az Rt. gyapjú és viszkóz alapanyagból állít elő alkalmi ruhákat, valamint bőrtáskák forgalmazásával foglalkozik. A vállalat teljes állásban öt főt foglalkoztat. Divattervezőként foglalkoztatja havonta 650 ezer Ft-ért Divat Terézt, a varrodában Szabó Szilviát és Ollós Ottót havi 450-450 ezer Ft-ért, az ügyviteli teendőket Kontó Kornél látja el havonta 550 ezer Ft-ért. Az értékesítést az Rt. tulajdonosa Kleid Lea maga végzi havonta 1.000 ezer Ft-ért. Január havi gazdasági események: 1. Jan. 5. A vállalat 4 millió Ft készpénzt vesz fel a bankszámlájáról. A készpénzfelvételről a bankértesítés megérkezett. 2. Jan. 7. A vállalat számláján a bank 6 millió Ft-os 9 hónap futamidejű hitelt ír jóvá. Törlesztés és kamatfizetés negyedévenként, Kamat 9%. 3. Jan. 12. A Kft. 3.000.000 Ft-ért varrógépet vásárol, amit azonnal használatba is vesz. Az ellenértéket bankkártyával egyenlítették ki. A bankértesítés megérkezett. 4. Jan. 15. A vállalat gyapjúszövetet vásárol 1,2 millió Ft-ért, viszkóz anyagot 1 millió Ft-ért, cérnát 100 ezer Ft-ért, 1000 db bőrtáskát összesen 6.000 ezer Ft-ért. Kontó Kornél a vásárolt tételeket átutalással azonnal kifizette. A terhelésről a bankértesítés megérkezett 5. Jan. 22. Kleid Lea azonnali bankkártyás fizetéssel értékesített 750 db bőrtáskát egyenként 15.000 Ft-ért. A bankértesítés megérkezett. 6. Jan. 31. Elszámolják a január havi béreket és átutalják a nettó fizetéseket 2.100 ezer Ft-ot, az SZJA tartozást 450 ezer Ft-ot, a társadalombiztosítási járulékot 550 ezer Ft-ot. A bérjárulék 340 ezer Ft szintén átutalásra került. A bankértesítés megérkezett. Feladatok: a) Állítsa össze a vállalat 20x1. január 1-i nyitó mérlegét! Használja a megadott segédletet! b) A mellékelt táblázatban rögzítse, hogy a januári gazdasági események hogyan befolyásolták (összeg és irány) a vállalati vagyon nagyságát! c) Mutassa be, mely gazdasági események befolyásolták az eredmény nagyságát, határozza meg a január havi eredményt! d) Állítsa össze a vállalat 20x1. január 31-i záró mérlegét! 12 Megoldás: a) Állítsa össze a vállalat 20x1. január 1-i nyitó mérlegét! Használja a megadott segédletet! 20X1. 20X1. Eszközök: 01.01. 01.31. Források: 20X1. 01.01. 20X1. 01.31. A. Befektetett eszközök 2 000 D. Saját tőke 20 000 I. Immateriális javak 0 I. Jegyzett tőke 20 000 Jegyzett, de még be nem II. Tárgyi eszközök 2 000 II. fizetett tőke 0 Befektetett pénzügyi III. eszközök 0 IV. Eredménytartalék 0 B. Forgóeszközök 18 000 VII. Adózott eredmény 0 I. Készletek 0 E. Céltartalékok 0 II. Követelések 0 F. Kötelezettségek 0 Hosszú lejáratú III. Értékpapírok 0 II. kötelezettségek 0 Rövid lejáratú IV. Pénzeszközök 18 000 III. kötelezettségek 0 Aktív időbeli Passzív időbeli C. elhatárolások 0 G. elhatárolások 0 ESZKÖZÖK 20 000 FORRÁSOK 20 000 b) A mellékelt táblázatban rögzítse, hogy a januári gazdasági események hogyan befolyásolták (összeg és irány) a vállalati vagyon nagyságát! 1. Jan. 5. A vállalat 4 millió Ft készpénzt vesz fel a bankszámlájáról. A készpénzfelvételről a bankértesítés megérkezett. A készpénzfelvétel hatására csökken a bankszámlán lévő összeg, ugyanakkor megnő a pénztárban lévő készpénz értéke 4 000,- eFt-tal. Változásmérleg (eFt) Nyitó 1. Eszközök 20 000 0 Műszaki berendezések Egyéb berendezések 2 000 Anyagok Áruk Pénztár 4 000 Elszámolási betét 18 000 -4 000 Források 20 000 0 Jegyzett tőke 20 000 Adózott eredmény Rövid lejáratú hitelek 2. Jan. 7. A vállalat számláján a bank 6 millió Ft-os 9 hónap futamidejű hitelt ír jóvá. Törlesztés és kamatfizetés negyedévenként, Kamat 9%. 13  A folyósítás hatására a bankszámlán nő a pénzeszköz, ezzel együtt megjelenik a rövid lejáratú hiteltartozás is 6 000,- eFt értékben. A törlesztés és a kamatfizetés felmerüléskor, először 3 hónap múlva lesz gazdasági esemény. Változásmérleg Nyitó 1. 2. Eszközök 20 000 0 6 000 Műszaki berendezések Egyéb berendezések 2 000 Anyagok Áruk Pénztár 4 000 Elszámolási betét 18 000 -4 000 6 000 Források 20 000 0 6 000 Jegyzett tőke 20 000 Adózott eredmény Rövid lejáratú hitelek 6 000 3. Jan. 12. A Kft. 3.000.000 Ft-ért varrógépet vásárol. Az ellenértéket bankkártyával egyenlítették ki. A bankértesítés megérkezett. A varrógép a ruhákat készítő vállalatnál műszaki berendezés lesz, de csak akkor, ha már használatba vették. Mindaddig amíg ez nem történik meg, a „Beruházások” között szerepel a varrógép. A varrógép azonnal kifizetésre került, azaz a Beruházások növekedése együttjárt a bankszámlán lévő pénz csökkenésével. Változásmérleg Nyitó 1. 2. 3. Eszközök 20 000 0 6 000 0 Műszaki berendezések 3 000 Egyéb berendezések 2 000 Anyagok Áruk Pénztár 4 000 Elszámolási betét 18 000 -4 000 6 000 -3 000 Források 20 000 0 6 000 0 Jegyzett tőke 20 000 Adózott eredmény Rövid lejáratú hitelek 6 000 4. Jan. 15. A vállalat gyapjúszövetet vásárol 1,2 millió Ft-ért, viszkózanyagot 1 millió Ft-ért, cérnát 100 ezer Ft-ért, 1000 db bőrtáskát összesen 6.000 ezer Ft-ért. Kontó Kornél a vásárolt tételeket átutalással azonnal kifizette. A terhelésről a bankértesítés megérkezett A gyapjúszövet és a viszkóz a vállalatnál alapanyagok, a cérna segédanyag, felhasználásukkal készül a termék: a ruha. A bőrtáska is készlet, de sem nem anyag, sem nem termék. Olyan vásárolt készlet, amelyet változatlan formában értékesít tovább a vállalat: áru. Összesen tehát 14  2 300 eFt értékű anyagot és 6 000,- eFt-ért árut vásárol. A kiegyenlítés átutalással megtörtént, azaz a vállaltnak 8 300,- eFt-tal csökken a bankszámlán a pénzkészlete. Változásmérleg Nyitó 1. 2. 3. 4. Eszközök 20 000 0 6 000 0 0 Műszaki berendezések 3 000 Egyéb berendezések 2 000 Anyagok 2 300 Áruk 6 000 Pénztár 4 000 Elszámolási betét 18 000 -4 000 6 000 -3 000 -8 300 Források 20 000 0 6 000 0 0 Jegyzett tőke 20 000 Adózott eredmény Rövid lejáratú hitelek 6 000 5. Jan. 22. Kleid Lea azonnali bankkártyás fizetéssel értékesített 750 db bőrtáskát egyenként 15.000 Ft-ért. A bankértesítés megérkezett. A 750 db bőrtáskáért kap összesen 11 250,- eFt-ot, ez az összeg jelenik meg a bankszámláján. Az értékesítés azonban nem csak pénznövekedéssel, de árucsökkenéssel is jár. Megvizsgáljuk, milyen értéken szerepelnek az áruk a vállalat könyveiben, ezen a könyv szerinti értéken határozzuk meg az árucsökkenést. A táskákat egyenként 6 000 Ft-ért vásárolta, a 750 db táska könyv szerinti értéke: 750 x 6ezer = 4 500,- eFt. Láthatjuk, hogy 4 500,- eFt-ért vásárolt árut a vállalat 11 250,- eFt-ért adja el, azaz az értékesítésen 6 750 nyereséget realizált. Ez a nyereség, mint tárgyidőszakhoz kapcsolódó pozitív eredmény, az Adózott eredményt növeli. Változásmérleg Nyitó 1. 2. 3. 4. 5. Eszközök 20 000 0 6 000 0 0 6 750 Műszaki berendezések 3 000 Egyéb berendezések 2 000 Anyagok 2 300 Áruk 6 000 -4 500 Pénztár 4 000 Elszámolási betét 18 000 -4 000 6 000 -3 000 -8 300 11 250 Források 20 000 0 6 000 0 0 6 750 Jegyzett tőke 20 000 Adózott eredmény 6 750 Rövid lejáratú hitelek 6 000 6. Jan. 31. Elszámolják a január havi béreket és átutalják a nettó fizetéseket 2.100 ezer Ft-ot, az SZJA tartozást 450 ezer Ft-ot, a társadalombiztosítási járulékot 550 ezer Ft-ot. A bérjárulék 340 ezer Ft szintén átutalásra került. A bankértesítés megérkezett. 15  A KLEID Zrt. alkalmazottai részére összesen 3 100,- eFt17 bért fizet. Az alkalmazottaknak azonban nem utalható a teljes összeg: a fizetésből le kell vonnia a személyi jövedelemadó előleget (SZJA): 450,- eFt-t és a társadalombiztosítási járulékot: 550,- eFt-ot. A KLEID Zrt eredményét terheli a bruttó béren kívül az állam részére fizetendő bérjárulék: 340 eFt is, összesen 3 440,- eFt. Ez az összeg azonnal kifizetésre is kerül: a munkavállalóknak fizet 2 100,- eFt-ot és az állam részére az adókat és járulékokat, összesen 1 340,- eFt-ot. Változásmérleg Nyitó 1. 2. 3. 4. 5. 6. Záró Eszközök 20 000 0 6 000 0 0 6 750 -3 440 29 310 Műszaki berendezések 3 000 3 000 Egyéb berendezések 2 000 2 000 Anyagok 2 300 2 300 Áruk 6 000 -4 500 1 500 Pénztár 4 000 4 000 11 Elszámolási betét 18 000 -4 000 6 000 -3 000 -8 300 250 -3 440 16 510 Források 20 000 0 6 000 0 0 6 750 -3 440 29 310 Jegyzett tőke 20 000 20 000 Adózott eredmény 6 750 -3 440 3 310 Rövid lejáratú hitelek 6 000 6 000 c) Mutassa be, mely gazdasági események befolyásolták az eredmény nagyságát, határozza meg a január havi eredményt! A vállalat eredményére hatást az 5. és a 6. gazdasági események gyakoroltak: az áruértékesítés nyeresége: 6750,- eFt-tal növelte, a munkabérek és járulékai pedig 3 440,- eFt-tal csökkentették az eredményt, amely így januárban 3 310,- eFt lett. 17 A bruttó bérek: Divat Teréz: 650 eFt; Szabó Szilvia: 450 eFt; Ollós Ottó: 450,- eFt; Kontó Kornél: 550,- eFt; Kleid Lea: 1 000,- eFt. Összesen: 3 100,- eFt. 16  d) Állítsa össze a vállalat 20x1. január 31-i záró mérlegét! MÉRLEG (eFt) 20X1. 20X1. 20X1. 20X1. Eszközök: 01.01. 01.31. Források: 01.01. 01.31. Befektetett A. eszközök 2 000 5 000 D. Saját tőke 20 000 23 310 I. Immateriális javak 0 I. Jegyzett tőke 20 000 20 000 II. Tárgyi eszközök 2 000 5 000 II. Jegyzett, de be nem 0 0 Befekt. pénzügyi III. eszk. 0 0 IV. Eredménytartalék 0 0 B. Forgóeszközök 18 000 24 310 VII. Adózott eredmény 0 3 310 I. Készletek 0 3 800 E. Céltartalékok 0 0 II. Követelések 0 0 F. Kötelezettségek 0 6 000 Hosszú lejáratú III. Értékpapírok 0 0 II. kötelezettségek 0 0 Rövid lejáratú IV. Pénzeszközök 18 000 20 510 III. kötelezettségek 0 6 000 Aktív időbeli C. elhatárolás 0 0 G. Passzív időbeli elhat. 0 0 ESZKÖZÖK 20 000 29 310 FORRÁSOK 20 000 29 310 17 Teljesítésszemléletű számviteli elszámolás Az előző fejezetben a vagyonváltozások bemutatásakor olyan gazdasági eseményekkel találkoztunk, amelyek azonnal pénzeszközeinkben is változást okoztak. A kettős könyvvezetésre épülő számviteli rendszerek azonban naturál szemléletűek. Ebben a fejezetben ezt a kérdéskört járjuk körbe. Folytatjuk esettanulmányunkat a februári gazdasági eseményekkel, a februári nyitó mérleget a folytonosság elvét követve készítjük el. Alapismeretek Folytonosság:  Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záróadataival. Pénzforgalmi szemlélet:  a gazdasági eseményeket akkor rögzítjük, amikor pénzügyi rendezésük is megtörténik. Teljesítésszemlélet:  a gazdasági események megjelenítése nem függ annak pénzügyi rendezésétől,  teljesítés alapján történik a számviteli elszámolás. A definíciókat megismerve példákon keresztül értelmezzük a pénzforgalmi és a teljesítésszemléletű számviteli elszámolás különbségeit. 1. A vállalat anyagot rendel 20x1. február 1-jén, a szállító a megrendelést elfogadja, létrejön az adásvételi szerződés. Az anyag és az 1000,- eFt-ról szóló számlája 20x1. február 4-én megérkezik a vállalathoz. A számla kifizetése átutalással történik február 8-án. a) Vizsgáljuk meg hogyan történne az elszámolás, ha pénzforgalmi szemlélet szerint rögzítenénk a vagyonváltozást!  20x1. február 1.: szerződékötéskor nincs számviteli elszámolás, mert nem történt pénzmozgás.  20x1. február 4.: teljesítéskor nincs számviteli elszámolás, mert nem történt pénzmozgás.  20x1. február 8.: pénzügyi rendezéskor számolnánk el az 1 000,- eFt anyagnövekedést és ezzel egyidőben az 1 000,- eFt pénzeszköz csökkenést. (Anyagok: +1000 és Elszámolási betét: -1000) b) Vizsgáljuk meg hogyan történik az elszámolás a kettős könyvvitel rendszerében, amikor teljesítésszemléletben rögzítjük a gazdasági eseményt!  20x1. február 1.: szerződékötéskor nincs számviteli elszámolás, mert nem történt még egyik fél részéről sem teljesítés. 18   20x1. február 4.: teljesítéskor megtörténik a számviteli elszámolás. Az anyagok értéke 1 000,- eFt-tal nő és ezzel együtt a szállítónkkal szemben egy 1 000,- eFt értékű kötelezettség keletkezik. (Anyagok: + 1000 és Szállítók: +1000)  20x1. február 8.: pénzügyi rendezéskor elszámoljuk az 1 000,- eFt pénzeszköz csökkenést, mely egyben azt is jelenti, hogy megszűnik, 1 000,- eFt-tal csökken a szállítóval szembeni kötelezettség. (Szállítók: -1000,- és Elszámolási betét: -1000,- ) 2. A vállalat szerződést köt 20x1. február 10-én vevőjével áru értékesítésre. Az áruk átadására és számlázására 20x1. február 15-én kerül sor, a kiszámlázott összeg: 5000,- eFt. A vevő az ellenértéket 20x1. február 18-án egyenlíti ki átutalással. Az értékesített árut a vállalat 3000,- eFt-ért vásárolta. a) Vizsgáljuk meg hogyan történne az elszámolás, ha pénzforgalmi szemlélet szerint rögzítenénk a vagyonváltozást!  20x1. február 10.: szerződékötéskor nincs számviteli elszámolás, mert nem történt pénzmozgás.  20x1. február 15.: teljesítéskor nincs számviteli elszámolás, mert nem történt pénzmozgás.  20x1. február 18.: pénzügyi rendezéskor számolnánk el az 5 000,- eFt pénzeszköznövekedést és ezzel egyidőben a 3 000,- eFt értékű készletcsökkenést. A különbség: +2000,- eFt, az értékesítés eredménye (Elszámolási betét: +5000,- Áruk: -3000,- és Adózott eredmény: +2000) b) Vizsgáljuk meg hogyan történik az elszámolás a kettős könyvvitel rendszerében, amikor teljesítés elvén (naturál szemléletben) rögzítjük a gazdasági eseményt!  20x1. február 10.: szerződékötéskor nincs számviteli elszámolás, mert nem történt még egyik fél részéről sem teljesítés.  20x1. február 15.: teljesítéskor megtörténik a számviteli elszámolás. Az áruk értéke 3 000,- eFt-tal csökken és ezzel együtt a vevőnkkel szemben egy 5 000,- eFt értékű követelés keletkezik. A különbség: +2000- eFt az értékesítés eredménye. (Vevők: + 5000, Áruk: -3000 és Adózott eredmény: +2000)  20x1. február 18.: pénzügyi rendezéskor elszámoljuk az 5 000,- eFt pénzeszköz növekedést, mely egyben azt is jelenti, hogy megszűnik, 5 000,- eFt-tal csökken a vevővel szembeni követelés. (Elszámolási betét: +5000,- és Vevők: -5000) A fenti példáinkban az eltérő szemléletből következő hatásokra világítunk rá. Ugyanakkor adódnak olyan helyzetek is, amikor a pénzügyi rendezés és a teljesítés azonos időpontra esnek: - a teljesítéssel egyidőben kifizetésre kerülő beszerzések, - a teljesítéssel egyidőben befolyt / megkapott értékesítésből származó ellenértékek, - jóváírt kapott kölcsönök, hitelek, stb. 19 Előfordulhatnak azonban olyan esetek is, hogy a pénzügyi rendezés megelőzi a fizikai teljesítést (pl. az adott vagy kapott előlegek esetén). Ilyen esetekben el kell számoljuk pénzügyi rendezéskor a pénzeszközváltozást. Nézzünk erre is példát! 3) A vállalat laptopot vásárol webshopon keresztül 20x1. február 20-án az egyik adminisztrátor részére. Megrendeléskor a teljes összeg: 500,- eFt azonnal bankkártyával kifizetésre kerül. A laptopot a szállító 20x1. február 23-án leszállítja a vállalat részére. A laptopot az adminisztrátor azonnal használatba veszi.  20x1. február 20.: szerződéskötéskor megtörténik a pénzügyi rendezés, ami elszámolásra kerül: a pénzeszközök csökkennek 500,- eFt-tal, és megjelenik egy a megrendelt áru leszállítására vonatkozó követelés, az adott előleg 500,- eFt értékben. (Elszámolási betét: -500,- és Beruházásra adott előlegek: +500)  20x1. február 23.: megtörténik a fizikai teljesítés, leszállításra kerül a laptop. Mivel az eszköz azonnal használatba kerül az Egyéb berendezések értéke nő 500,- eFt-tal és megszűnik az eszközre szóló követelés, az adott előleg. (Egyéb berendezések: +500,- és Beruházásokra adott előlegek: -500) Esettanulmány - Február Február havi gazdasági események: 7. Feb. 3. A vállalat a folyószámláján leköt háromszor 1 millió Ft-ot. Az egyik lekötés futamideje 2 hónap, a másodiké 1 év, a harmadiké 3 év. A lekötésről a bankértesítés megérkezett. 8. Feb. 6. A vállalat értékesíti a megmaradt 250 db bőrtáskát a Léder Kft-nek. Az értékesítésből származó nyeresége 2.100.000,- Ft volt. A vevőnek a kiállított számlát február 16-ig kell kiegyenlítenie. 9. Feb. 7. A vállalat 250 bőrtáskát rendel a Szűcs és Tsa Bt-től. A táskák lista szerinti ára 6000,- Ft/db. Szállítás: február 11. 10. Feb. 11. Megérkezik a rendelt 250 db bőrtáska és a Szűcs és Tsa Bt. számlája. A Szűcs és Tsa Bt a Kleid Rt. számára a listaárból a teljes rendelésre 10 % mennyiségi engedményt ad és eszerint számláz. Fizetési határidő: február 21. 11. Feb. 13. Kleid Lea értékesített 50 db táskát 12.000,- Ft/db-ért. A vevők azonnal készpénzben fizettek. 12. Feb. 18. Megérkezik a bankértesítés, miszerint vevőnk, a Léder Kft. kiegyenlítette tartozását. 13. Feb. 23. Megérkezik a bankértesítés, miszerint a Kleid Kft átutalt a Szűcs és Tsa Bt. számára 1 millió Ft-ot. Szűcs Úr telefonon beszél Kontó Kornéllal és figyelmezteti, hogy hátralékát mielőbb rendezze, hiszen az adásvételi szerződés értelmében 24 %-os késedelmi kamatfizetési kötelezettség is terheli. 14. Feb. 28. Elszámolják (de nem fizetik még ki!) a február havi béreket. A nettó fizetés összesen 2.100 ezer Ft, az SZJA tartozás 450 ezer Ft, a munkavállalóktól levont költségvetési befizetési kötelezettségek összege 550 ezer Ft volt. A vállalatot terhelő összes bérjárulék összege: 340 ezer Ft volt. Feladatok: 20  a) Állítsa össze a vállalat februári nyitó mérlegét! Használja a megadott segédletet! b) A mellékelt táblázatban rögzítse, hogy a februári gazdasági események hogyan befolyásolták (összeg és irány) a vállalati vagyon nagyságát! c) Számszerűsítse, hogy a februárban bekövetkezett pénzeszköz-változások mely más vagyonrészekre hatottak! Használja a megadott segédletet! d) Mutassa be, mely gazdasági események befolyásolták az eredmény nagyságát, határozza meg az első két hónap összesített eredményét! e) Állítsa össze a vállalat februári záró mérlegét! Megoldás: a) Állítsa össze a vállalat 20x1. február 1-i nyitó mérlegét! Használja a megadott segédletet! A folytonosság elvéből következik, hogy a február 1-i nyitómérleg megegyezik a január 31-i zárómérleggel. 20X1. 20X1. 20X1. 20X1. Eszközök: 02.01. 02.28. Források: 02.01. 02.28. Befektetett A. eszközök 5 000 D. Saját tőke 23 310 I. Immateriális javak 0 I. Jegyzett tőke 20 000 Jegyzett, de még be II. Tárgyi eszközök 5 000 II. nem fizetett tőke 0 Befektetett III. pénzügyi eszközök 0 IV. Eredménytartalék 0 B. Forgóeszközök 24 310 VII. Adózott eredmény 3 310 I. Készletek 3 800 E. Céltartalékok 0 II. Követelések 0 F. Kötelezettségek 6 000 Hosszú lejáratú III. Értékpapírok 0 II. kötelezettségek 0 Rövid lejáratú IV. Pénzeszközök 20 510 III. kötelezettségek 6 000 Aktív időbeli Passzív időbeli C. elhatárolások 0 G. elhatárolások 0 ESZKÖZÖK 29 310 FORRÁSOK 29 310 b) A mellékelt táblázatban rögzítse, hogy a februári gazdasági események hogyan befolyásolták (összeg és irány) a vállalati vagyon nagyságát! A február 1-i nyitó tételek felvezetését követően, rögzítjük a februári gazdasági események vagyonra gyakorolt hatását. 7) Feb. 3. A vállalat a folyószámláján leköt háromszor 1 millió Ft-ot. Az egyik lekötés futamideje 2 hónap, a másodiké 1 év, a harmadiké 3 év. A lekötésről a bankértesítés megérkezett. A folyószámlán (az elszámolási betéten) szereplő összeg 3 000,- eFt-tal csökken. A lekötések besorolásánál odafigyelünk a lekötés futamidejére: a következő üzleti évben lejáró lekötések mind a forgóeszközök közé, a le nem járók pedig a befektetett eszközök közé kerülnek. 21  Változásmérleg Nyitó 7. Eszközök 29 310 0 Műszaki berendezések 3 000 Egyéb berendezések 2 000 Tartósan lekötött bankbetét 0 +1 000 Anyagok 2 300 Áruk 1 500 Vevők 0 Pénztár 4 000 Elszámolási betét 16 510 -3 000 Lekötött bankbetét 0 +2 000 Források 29 310 0 Jegyzett tőke 20 000 Adózott eredmény 3 310 Rövid lejáratú hitelek 6 000 Szállítók 0 Munkavállalókkal szembeni tartozás 0 SZJA tartozás 0 Költségvetési befizetési kötelezettség 0 8. Feb. 6. A vállalat értékesíti a megmaradt 250 db bőrtáskát a Léder Kft-nek. Az értékesítésből származó nyeresége 2.100.000,- Ft volt. A vevőnek a kiállított számlát február 16-ig kell kiegyenlítenie. Február 6-án megtörténik az értékesítés (a teljesítés), az áruk átadásra, a számla kiállításra kerül. A bőrtáskákat a 4) gazdasági eseményben vásárolta a vállalat 6 000,- Ft/db-ért. Az eladott 250 db táska bekerülési értéke 250*6 eFt= 1 500,- eFt. Az értékesítésen 2 100,- eFt nyeresége volt, ebből tudjuk, hogy az eladási ár: 1500 + 2100 = 3 600,- eFt volt. Február 6-án pénzmozgás nem történik, így a vevőkkel szembeni követelések nőnek 3 600,- eFt-tal. Változásmérleg Nyitó 7. 8. Eszközök 29 310 0 2 100 Beruházások 3 000 Egyéb berendezések 2 000 Hosszú lej. bankbetét 0 1 000 Anyagok 2 300 Áruk 1 500 -1 500 Vevők 0 3 600 Pénztár 4 000 Elszámolási betét 16 510 -3 000 Lekötött betét 0 2 000 22  Források 29 310 0 2 100 Jegyzett tőke 20 000 Adózott eredmény 3 310 2 100 Rövid lejáratú hitelek 6 000 Szállítók 0 Mváll. sz. tartozás 0 SZJA tartozás 0 Kötségv. befiz. köt. 0 9. Feb. 7. A vállalat 250 bőrtáskát rendel a Szűcs és Tsa Bt-től. A táskák lista szerinti ára 6000,- Ft/db. Szállítás: február 11. Egyik fél részéről sem történt teljesítés, a megrendelésnek (szerződéskötésnek) számviteli beszámolóra nincs hatása. 10. Feb. 11. Megérkezik a rendelt 250 db bőrtáska és a Szűcs és Tsa Bt. számlája. A Szűcs és Tsa Bt a Kleid Rt. számára a listaárból a teljes rendelésre 10 % mennyiségi engedményt ad és eszerint számláz. Fizetési határidő: február 21. Február 11-én megtörténik a teljesítés: megérkezik az áru és a számlája. A táskák beszerzési (számla szerinti) ára 5 400,- Ft/db. A gazdasági esemény hatására az árukészlet nő 250*5,4 = 1 350,- eFt-tal és ezzel egyidőben keletkezik egy szállítóval szembeni tartozás 1 350 eFt értékben, hiszen pénzmozgás még nem történt. Változásmérleg Nyitó 7. 8. 9. 10. Eszközök 29 310 0 2 100 0 1 350 Műszaki berendezések 3 000 Egyéb berendezések 2 000 Hosszú lej. bankbetét 0 1 000 Anyagok 2 300 Áruk 1 500 -1 500 1 350 Vevők 0 3 600 Pénztár 4 000 Elszámolási betét 16 510 -3 000 Lekötött betét 0 2 000 Források 29 310 0 2 100 0 1 350 Jegyzett tőke 20 000 Adózott eredmény 3 310 2 100 Rövid lejáratú hitelek 6 000 Szállítók 0 1 350 Mváll. sz. tartozás 0 SZJA tartozás 0 Kötségv. befiz. köt. 0 23 11. Feb. 13. Kleid Lea értékesített 50 db táskát 12.000,- Ft/db-ért. A vevők azonnal készpénzben fizettek. A gazdasági eseményben megtörténik a (fizikai) teljesítés és a pénzügyi teljesítés is. A pénztárban a pénzkészlet 600,- eFt-tal nő, az árukészlet 50*5,4 = 270,- eFt-tal csökken. Az értékesítés nyeresége: 330,- eFt. Változásmérleg Nyitó 7. 8. 9. 10. 11. Eszközök 29 310 0 2 100 0 1 350 330 Műszaki berendezések 3 000 Egyéb berendezések 2 000 Hosszú lej. bankbetét 0 1 000 Anyagok 2 300 Áruk 1 500 -1 500 1 350 -270 Vevők 0 3 600 Pénztár 4 000 600 Elszámolási betét 16 510 -3 000 Lekötött betét 0 2 000 Források 29 310 0 2 100 0 1 350 330 Jegyzett tőke 20 000 Adózott eredmény 3 310 2 100 330 Rövid lejáratú hitelek 6 000 Szállítók 0 1 350 Mváll. sz. tartozás 0 SZJA tartozás 0 Kötségv. befiz. köt. 0 12. Feb. 18. Megérkezik a bankértesítés, miszerint vevőnk, a Léder Kft. kiegyenlítette tartozását. A Léder Kft tartozása a vállalat felé 3 600,- eFt volt, ez átutalásra került, azaz a bankszámlán nőtt a pénz 3 600,- eFt-tal és csökkent a követelés 3 600,- eFt-tal. Változásmérleg Nyitó 7. 8. 9. 10. 11. 12. Eszközök 29 310 0 2 100 0 1 350 330 0 Műszaki berendezések 3 000 Egyéb berendezések 2 000 Hosszú lej. bankbetét 0 1 000 Anyagok 2 300 Áruk 1 500 -1 500 1 350 -270 Vevők 0 3 600 -3 600 Pénztár 4 000 600 Elszámolási betét 16 510 -3 000 3 600 24  Lekötött betét 0 2 000 Források 29 310 0 2 100 0 1 350 330 0 Jegyzett tőke 20 000 Adózott eredmény 3 310 2 100 330 Rövid lejáratú hitelek 6 000 Szállítók 0 1 350 Mváll. sz. tartozás 0 SZJA tartozás 0 Kötségv. befiz. köt. 0 13. Feb. 23. Megérkezik a bankértesítés, miszerint a Kleid Kft átutalt a Szűcs és Tsa Bt. számára 1 millió Ft-ot. Szűcs Úr telefonon beszél Kontó Kornéllal és figyelmezteti, hogy hátralékát mielőbb rendezze, hiszen az adásvételi szerződés értelmében 24 %-os késedelmi kamatfizetési kötelezettség is terheli. A Kleid Kft. összes tartozása 1 350,- eFt, de ebből február 23-án 1 000,- eFt rendez. Mivel ekkor csak ennek az összegnek a rendezése történt meg, így csak ennek van hatása a mérlegre. Az átutalás hatására csökken a bankszámlán a pénz 1 000,- eFt-tal és ekkora összeggel csökken a szállítóval szembeni tartozás is. Változásmérleg Nyitó 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. Eszközök 29 310 0 2 100 0 1 350 330 0 -1 000 Műszaki berendezések 3 000 Egyéb berendezések 2 000 Hosszú lej. bankbetét 0 1 000 Anyagok 2 300 Áruk 1 500 -1 500 1 350 -270 Vevők 0 3 600 -3 600 Pénztár 4 000 600 Elszámolási betét 16 510 -3 000 3 600 -1 000 Lekötött betét 0 2 000 Források 29 310 0 2 100 0 1 350 330 0 -1 000 Jegyzett tőke 20 000 Adózott eredmény 3 310 2 100 330 Rövid lejáratú hitelek 6 000 Szállítók 0 1 350 -1 000 Mváll. sz. tartozás 0 SZJA tartozás 0 Kötségv. befiz. köt. 0 25  14. Feb. 28. Elszámolják (de nem fizetik még ki!) a február havi béreket. A nettó fizetés összesen 2.100 ezer Ft, az SZJA tartozás 450 ezer Ft, a munkavállalóktól levont költségvetési befizetési kötelezettségek összege 550 ezer Ft volt. A vállalatot terhelő összes bérjárulék összege: 340 ezer Ft volt. Ahogy már a 6) gazdasági eseménynél megállapítottuk, az eredményt terheli az alkalmazottak bruttó bére18, 3 100,- eFt és a bérjárulék 340,- eFt. Az alkalmazottak nettó bérét, a bérükből levont SZJA előleget, a TB járulékot és a bérjárulékokat rövid időn belül ki kell fizetni az illetékesek részére, ezért ezek kötelezettségként jelennek meg bérelszámoláskor. Változásmérleg Nyitó 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. Záró Eszközök 29 310 0 2 100 0 1 350 330 0 -1 000 0 32 090 Műszaki berendezések 3 000 3 000 Egyéb berendezések 2 000 2 000 Hosszú lej. bankbetét 0 1 000 1 000 Anyagok 2 300 2 300 Áruk 1 500 -1 500 1 350 -270 1 080 Vevők 0 3 600 -3 600 0 Pénztár 4 000 600 4 600 Elszámolási betét 16 510 -3 000 3 600 -1 000 16 110 Lekötött betét 0 2 000 2 000 Források 29 310 0 2 100 0 1 350 330 0 -1 000 0 32 090 Jegyzett tőke 20 000 20 000 Adózott eredmény 3 310 2 100 330 -3 440 2 300 Rövid lejáratú hitelek 6 000 6 000 Szállítók 0 1 350 -1 000 350 Mváll. sz. tartozás 0 2 100 2 100 SZJA tartozás 0 450 450 Kötségv. befiz. köt. 0 890 890 18 A bruttó bérek: Divat Teréz: 650 eFt; Szabó Szilvia: 450 eFt; Ollós Ottó: 450,- eFt; Kontó Kornél: 550,- eFt; Kleid Lea: 1 000,- eFt. Összesen: 3 100,- eFt. 26  d) Számszerűsítse, hogy a februárban bekövetkezett pénzeszköz-változások mely más vagyonrészekre hatottak! Használja a megadott segédletet! Pénz- Egyéb Idegen Ssz. Gazdasági események eszköz eszköz forrás Eredmény ∆ MF 7. Lekötések az Elszám. betétről 0 0 0 0 0 8. Áruértékesítés vevőnek 0 2 100 0 2 100 2100 9. Árurendelés 0 0 0 0 0 10. Árubeszerzés szállítótól 0 1 350 1350 0 1350 11. Készpénzes áruértékesítés 600 -270 0 330 330 12. Vevő átutalása 3 600 -3 600 0 0 0 13. Átutalás a szállítónak -1 000 0 -1 000 0 -1000 14. Bérelszámolás 0 0 3 440 -3 440 0 3 200 -420 3 790 -1 010 Összes változás 2 780 2 780 2 780 Látható az összefüggés a pénzeszközök változására: ∆Pénzeszköz = ∆Idegen forrás + ∆Eredmény - ∆Egyéb eszköz 3 200 = 3 790 + (-)1 010 – (-)420 ∆Pénzeszköz = ∆Forrás - ∆Egyéb eszköz 3 200 = 2 780 – (-)420 d) Mutassa be, mely gazdasági események befolyásolták az eredmény nagyságát, határozza meg az első két hónap összesített eredményét! Hivatkozás Gazdasági esemény megnevezése Összeg (eFt) 5. Áruértékesítés azonnali bankkártyás rendezéssel 6 750 6. Bérelszámolás azonnali pénzügyi rendezéssel -3 440 8. Áruértékesítés vevőnek 2 100 11. Készpénzes áruértékesítés 330 13. Bérelszámolás későbbi pénzügyi rendezéssel -3 440 Januári és februári realizált összes eredmény +2 300 Az eredmény pozitív előjele nyereségre utal. A fenti levezetésből is látható, hogy ez a nyereség hozzáadott érték létrehozásából fakad. Termelő, kereskedő vállalatoknál a nyereség alapvetően készletek, szolgáltatások értékesítéséből ered. A nyereséget nem csak az eladott készlet (szolgáltatás) bekerülési értéke csökkenti, hanem az ehhez használt erőforrások értéke is (példánkban az alkalmazottak bére, bérjárulékai). 27  f) Állítsa össze a vállalat februári záró mérlegét! 20X1. 20X1. 20X1. 20X1. Eszközök: 02.01. 02.28. Források: 02.01. 02.28. Befektetett A. eszközök 5 000 6 000 D. Saját tőke 23 310 22 300 I. Immateriális javak 0 0 I. Jegyzett tőke 20 000 20 000 Jegyzett, de még be II. Tárgyi eszközök 5 000 5 000 II. nem fizetett tőke 0 0 Befektetett III. pénzügyi eszközök 0 1 000 IV. Eredménytartalék 0 0 B. Forgóeszközök 24 310 26 090 VII. Adózott eredmény 3 310 2 300 I. Készletek 3 800 3 380 E. Céltartalékok 0 0 II. Követelések 0 0 F. Kötelezettségek 6 000 9 790 Hosszú lejáratú III. Értékpapírok 0 0 II. kötelezettségek 0 0 Rövid lejáratú IV. Pénzeszközök 20 510 22 710 III. kötelezettségek 6 000 9 790 Aktív időbeli Passzív időbeli C. elhatárolások 0 0 G. elhatárolások 0 0 ESZKÖZÖK 29 310 32 090 FORRÁSOK 29 310 32 090 28 Könyvelés eszköz- és forrásszámlákon Az eddigiek során megértettük, hogy a mérlegben a vagyont kettős szemléletben: megjelenési forma (eszközök) és eredet szerint (források) mutatjuk be és ez egy adott állapotról készült pillanatfelvétel. A vállalatok életében történnek ugyanakkor események, melyek a vagyonban változást eredményeznek. Ezeket a változásokat egy ún. változásmérleg segítségével számszerűsítettük. A változásoknak ez a típusú rögzítése azonban túlságosan elnagyolt, a gazdasági folyamatok leképezését, megértését, kiértékelését kellően nem segíti. Ezért született meg a kettős könyvelés rendszere. Ebben a fejezetben ennek az alapjait mutatjuk be az Olvasó számára. Alapismeretek Kettős könyvvitel:  gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól,  továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni,  amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja.19 Luca Pacioli:  XV. században élt olasz ferences rendi szerzetes, matematikus.  1494-ben jelent meg a Summa de arithmetica, geometria, proportioni et proportionalita című műve, melyben bemutatja azt a könyvvezetési módszert, amely később kettős könyvelés rendszereként terjed el a világon. Főkönyvi számla: T K (TARTOZIK) Számla száma és neve (KÖVETEL)  azonos funkciójú, tulajdonságú vagyonelemekhez egy főkönyvi számla tartozik,  az egy vállalatnál használt főkönyvi számlák számossága függ a vállalat méretétől, gazdasági tevékenységétől, a vonatkozó jogszabályi előírásoktól.  eszköz számla: olyan főkönyvi számla, melynek egyenlege a mérleg eszköz oldali tételébe épül be.  forrás számla: olyan főkönyvi számla, melynek egyenlege a mérleg forrás oldali tételébe épül be.  tartalmazza a számla nyitó értékét és mozgásait (növekedéseit, csökkenéseit), ami alapján meghatározzuk a számla záró értékét. 19 Számviteli törvény 159. § 29 Főkönyvi számla száma:  azonosítja a főkönyvi számlát,  a kódrendszeréből következően megkönnyíti a számlak áttekintését, értelmezését.  decimális kód: balról jobbra haladva a számjegyek újabb alcsoportokat jelölnek. Az első számjegy azonosítja a számlaosztályt, a második számjegy a számlaosztályhoz tartozó számlacsoportot, a harmadik számjegy a csoporton belül a számlát és minden újabb számjegy ezt további alszámlákra tagol(hat)ja.  az első számjegy (a számlaosztály) a számviteli törvény szerint meghatározott, a többi számjegyet a vállalatok működési sajátosságuk figyelembe vételével maguk alakíthatják.  egy lehetséges számlaszám és számlanév: 1141 Szoftverek: o első számjegye: 1, azaz befektetett eszköz o a második számjegye: 1, azaz immateriális eszköz o a harmadik számjegye: 4, azaz szellemi termék o a negyedik számjegy: 1, a vállalat ezen tartja nyilván a szoftvereit. Számlaosztályok: 0. Nyilvántartási számlák 1. Befektetett eszközök 2. Készletek 3. További eszközök 4. Források 5. Költségnemek 6. Közvetett költségek 7. Közvetlen költségek 8. Ráfordítások 9. Bevételek Alapvető gazdasági műveletek könyvelése főkönyvi számlákon GAZDASÁGI MŰVELET TÍPUSA TARTOZIK KÖVETEL I. Vagyonnövelő Eszköz ↑ Forrás ↑ II. Vagyoncsökkentő Forrás ↓ Eszköz ↓ III. Eszközcsere Eszköz ↑ Eszköz ↓ IV. Forráscsere Forrás ↓ Forrás ↑ Tartozik könyvelés (T):  eszköz számlákon a növekedés (és a pozitív nyitó érték)  forrás számlákon a csökkenés (és a negatív nyitó érték) Követel könyvelés (K):  eszköz számlákon a csökkenés (nagyon ritkán fordulhat elő negatív nyitó érték),  forrás számlákon a növekedés (és a pozitív nyitó érték). Forgalom:  a főkönyvi számla egyik (Tartozik vagy Követel) oldalára könyvelt tételek összege. 30 Egyenleg:  a főkönyvi számla Tartozik és Követel forgalmának különbsége.  Tartozik egyenleg: ha a T forgalom > K forgalom  Követel egyenleg: ha a T forgalom < K forgalom Kettős könyvvitel a hallgatók nyelvén (a la Szekeres):  „Addig nem emeljük fel a ceruzánkat, ameddig ugyanakkora összeget nem könyveltünk a Tartozik és a Követel oldalra” (természetesen a megfelelő számlák, megfelelő oldalára, megfelelő összegeket). Számlasoros könyvelés  a gazdasági események rögzítése főkönyvi számlákon. Idősoros könyvelés (naplókönyvelés):  a gazdasági események rögzítése időrendi sorrendben.  A Tartozik számla az a főkönyvi számla, amelyiknek a Tartozik oldalán könyvelünk.  A Követel számla az a főkönyvi számla, amelynek a Követel oldalán könyvelünk.  Értelemszerűen Tartozik összeg lesz az az összeg, amelyet a Tartozik számlára, a Követel összeg pedig amit a Követel számlára könyvelünk. Napló:  az idősoros könyvelés eszköze. Hiv. Gazdasági esemény Tartozik számla Követel számla T összeg K összeg Esettanulmány - Március Március havi gazdasági események: 15. Márc. 6. A vállalat pénztárból kifizeti munkavállalói számára a február havi béreket, illetve átutalja a munkavállalók béréből levont tételeket, illetve a bérjárulékot. A bankértesítés megérkezett. 16. Márc. 16. Kleid Lea értékesítette a Léder Kft. számára a februári rendelésből megmaradt 200 db bőrtáskát 15.000 Ft/db-ért. Fizetési határidő: Március 26. 17. Márc. 18. Kontó Kornél 2 millió Ft készpénzt fizet be a bankba. A bankértesítés megérkezett. 18. Márc. 19. A Léder Kft. a táskák minőségi átvételekor megállapította, hogy a márciusi szállításból 20 db táska esetében a bőr elhasadt, ezeket visszaküldi a Kleid Rt. számára. Kleid Lea a hibás árut visszavette, Kontó Kornél a helyesbítő számlát megküldte. 19. Márc. 20. Megérkezik a bankértesítés, miszerint a Kleid Kft. átutalja a Szűcs és Tsa Bt. számára februárból maradt hátralékát, valamint az egy hónapra esedékes késedelmi kamatot. 31  20. Márc. 16. A vállalat a ruhakészítéshez szükséges segédanyagokat (cérnát, gombokat) vásárol 40.000,- Ft készpénzért. 21. Márc. 17. A Kleid Rt. visszaküldi a Szűcs és Tsa Bt-nek a visszavett hibás táskákat. A Szűcs és Tsa Bt. a hibás árut visszavette, a helyesbítő számla megérkezett. A felek megegyeztek, hogy a jóváírást úgy érvényesítik, hogy a következő beszerzéskor a Kleid Zrt. kevesebbet fizet. 22. Márc. 20. Kleid Lea vásárolt a Szűcs és Tsa Bt-től 500 db bőrtáskát 5000,- Ft/db-ért. Fizetési határidő: április 5. 23. Márc. 26. Megérkezik a bankértesítés, miszerint a Léder Kft. kiegyenlítette tartozását. 24. Márc. 31. Elszámolják a március havi béreket és bérjárulékot. Nettó fizetés: 2.100 ezer Ft, SZJA tartozás 450 ezer Ft, a levont költségvetéssel szembeni befizetési kötelezettségek 550 ezer Ft. A vállalatot terhelő bérjárulék összege: 340 ezer Ft volt. Feladatok: a) A mellékelt táblázatban rögzítse, hogy a márciusi gazdasági események hogyan befolyásolták (összeg és irány) a vállalati vagyon nagyságát! b) Számszerűsítse, hogy a márciusban bekövetkezett vagyonváltozások mely más vagyonrészekre hatottak! Használja a megadott segédletet! c) Könyvelje kétszámlasorosan (eszköz és forrás számlákon) a nyitást, az első negyedévi gazdasági eseményeket és a negyedévi zárást! d) Állítsa össze a vállalat negyedéves záró mérlegét! 32  a) A mellékelt táblázatban rögzítse, hogy a márciusi gazdasági események hogyan befolyásolták (összeg és irány) a vállalati vagyon nagyságát! Változásmérleg Nyitó 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. Záró Eszközök 32 090 -3 440 1 920 0 -192 -357 0 -108 2 500 0 0 32 413 Műszaki berendezések 3 000 3 000 Egyéb berendezések 2 000 2 000 Hosszú lej. bankbetét 1 000 1 000 Anyagok 2 300 40 2 340 Áruk 1 080 -1 080 108 -108 2 500 2 500 Vevők 0 3 000 -300 -2 700 0 Pénztár 4 600 -2 100 -2 000 -40 460 Átvezetési számla 0 0 Elszámolási betét 16 110 -1 340 2 000 -357 2 700 19 113 Lekötött betét 2 000 2 000 Források 32 090 -3 440 1 920 0 -192 -357 0 -108 2 500 0 0 32 413 Jegyzett tőke 20 000 20 000 Adózott eredmény 2 300 1 920 -192 -7 -3 440 581 Rövid lejáratú hitelek 6 000 6 000 Szállítók 350 -350 -108 2 500 2 392 Mváll. sz. tartozás 2 100 -2 100 2 100 2 100 SZJA tartozás 450 -450 450 450 Kötségv. befiz. köt. 890 -890 890 890 33 c) Számszerűsítse, hogy a márciusban bekövetkezett vagyonváltozások mely vagyonrészekre hogyan hatottak! Használja a megadott segédletet! Ss Δ Pénz- Δ Egyéb Δ Idegen Δ z. Gazdasági események eszköz eszköz forrás Eredmény ∆ MF 15. Bér- és járulékfizetés -3 440 0 -3 440 0 -3 440 16. Áruértékesítés vevőnek 0 1 920 0 1 920 1 920 Készpénz befizetése 17. bankszámlára 0 0 0 0 0 18. Vevői visszáru 0 -192 0 -192 -192 19. Szállítónak átutalás + kamat -357 0 -350 -7 -357 20. Készpénzes anyagbeszerzés -40 40 0 0 0 Visszáru szállítónak számla 21. nélkül 0 -108 -108 0 0 22. Árubeszerzés szállítótól 0 2 500 2 500 0 2 392 23. Vevő átutalása 2 700 -2 700 0 0 0 24. Bérelszámolás 0 0 3 440 -3 440 0 -1 137 1 460 2 042 -1 719 Összes változás 323 323 323 d) Állítsa össze a vállalat negyedéves záró mérlegét! 20X1. 20X1. 20X1. 20X1. Eszközök: 03.01 03.31 Források: 03.01 03.31 A. Befektetett eszközök 6 000 6 000 D. Saját tőke 22 300 20 581 I. Immateriális javak I. Jegyzett tőke 20 000 20 000 II. Tárgyi eszközök 5 000 5 000 II. Jegyzett, de be nem 0 0 III. Befekt. pénzügyi eszk. 1 000 1 000 IV. Eredménytartalék 0 0 B. Forgóeszközök 26 090 26 413 VII. Adózott eredmény 2 300 581 I. Készletek 3 380 4 840 E. Céltartalékok 0 0 II. Követelések 0 0 F. Kötelezettségek 9 790 11 832 III. Értékpapírok 0 II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 0 0 IV. Pénzeszközök 22 710 21 573 III. Rövid lejáratú kötelezettségek 9 790 11 832 C. Aktív időbeli elhatárolás 0 G. Passzív időbeli elhat. 0 0 ESZKÖZÖK 32 090 32 413 FORRÁSOK 32 090 32 413 34 Eszköz számlák: 1. Műszaki berendezések 1. Egyéb berendezések 1. Hosszú lejáratú bankbetét 3) 3 000 Z) 3 000 Ny) 2 000 Z) 2 000 7) 1 000 Z) 1 000 2. Anyagok 2. Áruk 3. Vevők 4) 2 300 Z) 2 340 4) 6 000 5) 4 500 8) 3 600 12) 3 600 20) 40 10) 1 350 8) 1 500 16) 3 000 18) 300 18) 108 11) 270 23) 2 700 22) 2 500 16) 1 080 Z) 0 21) 108 Z) 2 500 3. Pénztár 3. Átvezetési számla 3. Elszámolási betét 1a) 4 000 15) 2 100 1b) 4 000 1a) 4 000 Ny) 18 000 1b) 4 000 11) 600 17a) 2 000 17a) 2 000 17b) 2 000 2) 6 000 3) 3 000 20) 40 5) 11 250 4) 8 300 Z) 460 12) 3 600 6) 3 440 3. Lekötött bankbetét 17b) 2 000 7) 3 000 7) 2 000 Z) 2 000 23) 2 700 13) 1 000 15) 1 340 19) 357 Z) 19 113 35 Forrás számlák: 4. Jegyzett tőke 4. Rövid lejáratú hitel 4. Szállítók Z) 20 000 Ny) 20 000 Z) 6 000 2) 6 000 13) 1 000 10) 1 350 19) 350 22) 2 500 21) 108 Z) 2 392 4. Munkaváll. sz. köt. 4. SZJA tartozás 4. KBK 15) 2 100 14) 2 100 15) 450 14) 450 15) 890 14) 890 Z) 2 100 24) 2 100 Z) 450 24) 450 Z) 890 24) 890 4. Adózott eredmény 6) 3 440 5) 6 750 14) 3 440 8) 2 100 18) 192 11) 330 19) 7 16) 1 920 24) 3 440 Z) 581 Technikai számlák: 4. Nyitómérleg szla 4. Zárómérleg szla JT 20 000 Ebr 2 000 Ber 3 000 Jt 20 000 Ebt 18 000 Ebr 2 000 Rh 6 000 TF 20 000 KF 20 000 Hlb 1 000 Sz 2 392 Ag 2 340 Mk 2 100 Ár 2 500 Szja 450 Pt 460 KBK 890 Lb 2 000 Er 581 Eb 19 113 32 413 32 413 36 Négyszámlasoros könyvelés Amikor eszköz- és forrás számlákon könyveltünk, akkor általában az eszközeinket és forrásainkat a szükséges mértékben részleteztük a főkönyvi számlák szintjén. Ez alól azonban volt egy kivétel: az „Adózott eredmény”. A vállalkozás eredményét olyan szerteágazó, sokféle és sokszínű gazdasági események hatásai határozzák meg, hogy ezeket a hatásokat egyetlen számlán gyűjteni nem biztosítja az áttekinthetőséget, érthetőséget. Ebben a fejezetben ezért az eredményhatásokat már nem egyetlen számlán: az „Adózott eredmény” rögzítjük, hanem megismerjük a bevétel, ráfordítás és költség számlákat. Ebben a fejezetben megismerjük az általános forgalmi adóval kapcsolatos számviteli elszámolásokat is. A könnyebb számolás érdekében a gyakorlatban használt ÁFA kulcsoktól eltérően egységesen azonos oktatási kulccsal, 25%-os adókulccsal dolgozunk. Alapismeretek Az eredményt meghatározó számlák típusai:  bevétel (hozam) számlák,  ráfordítás számlák.  Eredmény = Bevételek - Ráfordítások Tartozik 4. Adózott eredmény Követel     8. 9. T Ráfordítások K T Bevételek K       Bevételek:  az időszakhoz tartozó olyan sajáttőke-növekedések,  melyek nem közvetlen tulajdonosi hozzájárulásból származnak és 