Számvitel Alapjai Fogalmak PDF

Számvitel alapjai fogalmak ========================== - Gazdasági hasznok be- illetve kiáramlását idézik elő - Megbízható módon mérhetők, értékelhetők - A vagyon számviteli elszámoláshoz való leképezése, tehát bizonyos szempontból [leszűkítést jelent] az általános értelmezéshez képe...

Számvitel alapjai fogalmak ========================== - Gazdasági hasznok be- illetve kiáramlását idézik elő - Megbízható módon mérhetők, értékelhetők - A vagyon számviteli elszámoláshoz való leképezése, tehát bizonyos szempontból [leszűkítést jelent] az általános értelmezéshez képest: a számviteli értelemben vett kimutatáshoz feltétlenül szükséges az értékbeni - pénzértékben kifejezhetők és - hitelt érdemlő módon igazolhatók - Ezek önmagukban nem vagyonelemek, nem gazdasági események, de a következményeik azok lesznek, lehetnek: - Szerződéskötések, szerződésállomány, megrendelések, visszaigazolások - Egy hirdetés, egy telefonhívás, egy üzleti tárgyalás, szakmai rendezvények - Szerződés teljesítése, megrendelés leszállítása (áruvásárlás, ellenérték kifizetése stb.) - Telefonhívás díja, üzleti vacsora díja, szakmai rendezvény részvételi díja (ezeket ki kell fizetni **Gazdálkodó:** A gazdasági élet szereplői, amelyek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek: - Vállalkozások - Államháztartás szervezetei - MNB - Egyéb szervezetek - Külső: Tulajdonosok, befektetők, hitelezők, hatóságok (állam), közvélemény - Belső: Menedzserek, munkavállalók, igazgatóság - Számla, szerződés, kimutatás, összesítés, bankkivonat, pénztárbizonylat, hatósági határozat stb. stb. - vevő oldaláról vásárlás - eladó oldaláról értékesítés Könyvvezetés, könyvvitel fajtái: ================================ - **Kettős könyvvitel:** a teljes (számviteli) vagyonban bekövetkezett változások folyamatos, zárt rendszerben (a kettős feljegyzés elve alapján) való rögzítése. Teljesítés és elhatárolás alapú szemlélet: akkor könyvelünk, amikor a gazdasági esemény megtörténik, de arra az időszakra, amelyre vonatkozik. A gazdálkodóknál általánosan alkalmazott (előírt) forma. - **Egyszeres könyvvitel:** csak a pénzeszközökben és azok forrásaiban bekövetkezett változások rögzítése zárt rendszerben. Pénzforgalmi szemlélet: akkor könyvelünk, ha a gazdasági eseményhez pénzmozgás kapcsolódik. Csak az egyéb szervezetek kategóriába tartozók szűk körében használható! - Egyrészt mint eszközök (mint megjelenési forma) - Másrészt mint források (mint finanszírozási forma) - Ami két azonos értékösszeget fog jelenteni - előírt (standardizált) struktúrában,összevontan és pénzértékben,adott időpontra (fordulónapra) vonatkozóan, kettős vetületben (eszköz = forrás) jeleníti meg a vállalkozás vagyonát. A mérleg nem tételesen, jeleníti meg a vagyonelemeket, hanem több szempontból is összevontan, és kizárólag értékben. A leltár, mint a mérleg alapvető hitelesítő dokumentuma. **[Leltár nélkül nincs mérleg]**. A mérleg ugyan a könyvelés alapján készül, de mindig leltárral támasztjuk alá. [Mérlegképesség fogalmi megfelelése] ------------------------------------------------ 1. **Eszköz általános ismérvei:** múltbeli események eredményeként keletkező, a jelenben a vállalkozás ellenőrzése alatt álló erőforrás, amelyből a [jövőben] várhatóan gazdasági haszon fog származni. - **Befektetett eszközök:** Több működési periódusban (számviteli ciklusban) betölti ugyanazt a szerepet. Tartósan, többször biztosítja ugyanazt a gazdasági előnyt, hasznot. - **Forgóeszközök:** Rövid(ebb) ideig szolgálják a működést. Általában egyszer eredményez gazdasági előnyt, hasznot (felhasználjuk, eladjuk, kifizetik, kifizetjük). 2. **Kötelezettség általános ismérvei:** múltbeli eseményekből eredő, jelenben meglévő kötelem, amelynek rendezése várhatóan a vállalkozó eszközeinek [jövőbeni] kiáramlását eredményezi. - **Hosszú lejáratú:** A szokásos működési perióduson (számviteli cikluson) belül nem esedékes. (hitelek, kölcsönök) - **Rövid lejáratú:** A szokások működési perióduson (számviteli cikluson) belül esedékes. (szállítók, adók, munkabér stb.) 3. **Saját tőke általános ismérvei:** a kötelezettségek eszközökből való levonásával képződő maradvány, amely időbeli és felhasználásbeli korlátozás nélkül áll a gazdálkodó rendelkezésére. - - - Időszaki eredmény ================= - A számvitelben alkalmazott általános értékelési formula: KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK =aktualizált bekerülési érték BEKERÜLÉSI ÉRTÉK +/-ÉRTÉKKORREKCIÓK 1. Mérleg formai kialakítása: ========================== - [Kétoldalas] (hagyományos, kontinentális, mellérendelő, „bruttó") forma - Jól elkülönülő, egymás mellé rendelt eszköz és forrásoldal - Két (azonos) mérlegfőösszeg = „bruttó" vagyon - Mérlegegyezőség elve: Eszközök = Források - [Egyoldalas] (angolszász, alárendelő, „nettó") forma - Formailag a saját tőkét („nettó" vagyont) vezeti le az eszközök és kötelezettségek különbségeként - Nincs formális mérlegfőösszeg 2. A vagyonrészek sorrendje: ========================= - újratermelési folyamatban való lekötés szerint (tartós → rövid) [vagy] - likviditási sorrend szerint (rövid → tartós) - *[Magyar szabályozás:]* kötött (újratermelési folyamathoz való kapcsolódás) - Befektetett eszközök → Forgóeszközök - Saját tőke → Hosszú lejáratú kötelezettségek → Rövid lejáratú kötelezettségek 3. Horizontális (szélességi) tagolás: ================================== - értékoszlopok száma-legalább bázis és tárgyidőszak - *[Magyar szabályozás:]* bázis + tárgyidőszak (+ korábbi évek helyesbítései) 4. - mérlegfőcsoport - mérlegcsoport - mérlegtétel - (esetleg) mérleg-altétel - [magyar szabályozása:] Főcsoport: nagybetű - - - - A főcsoportok és csoportok kötöttek és kötelezők, a tételek módosíthatók, összevonhatók, elhagyhatók; - - A mérleg főösszeg nem változik: szerkezeti átrendeződés vagy eszköz, vagy a forrás oldalon. - Eszközforgás, forráskörforgás - A mérleg főösszege megváltozik: a szerkezeti átrendeződés mellett a vagyon összege is változik. - Tőkebevonás (a vagyon összege nő) - - Időponti adatokból: ZE -- NYE - Időszaki adatokból: Időszaki forgalmak különbsége: Növ. -- Csökk. Számlák alakisága: ================== - **Eszközszámlák:** A mérleg eszközoldalának részletezése. Aktív számlák, általában **T** egyenlegük van. - **Forrásszámlák:** A mérleg forrásoldalának részletezése. Passzív számlák, általában **K** egyenlegük van. [A könyvelés formái (részterületei)] ================================================ 1. - **SZÁMLASOROS (főkönyvi) könyvelés:** Gazdasági események vagyonrészenkénti könyvelése. Eszköze a főkönyvi számla (mérleg felbontása, számlarendszer kiegészítése: négyszámlasoros modell). - **IDŐSOROS könyvelés:** Gazdasági események időrendi sorrendben való könyvelése. Eszköze a napló: tartalma ugyanaz, mint a főkönyvi számla tartalma, csak más logikai sorrendben. Kivitelezése: - egynaplós szisztéma: minden gazdasági eseményt, függetlenül attól mit érint, egyetlen közös naplóban rögzítjük (vegyes napló). - - - - az összes többi eseményt pedig egy összevont, gyűjtőnaplóban - Idősoros elszámolás, a napló használata: Külön munkamenet először a naplóban majd a főkönyvben ,párhuzamosan. 2. Az adatok részletezettsége alapján: =================================== - **SZINTETIKUS könyvelés:** bizonyos szempontból összevont, csak értékbeni elszámolás. Főkönyvi és idősoros elszámolás együttese. Erről szól a négyszámlasoros modell és az ehhez kapcsolódó naplók rendszere. - Megjelenési formái: csak értékben (pl. vevő- szállító számlák), csak mennyiségben (pl. készlet), mennyiségben és értékben is (pl. tárgyi eszköz). [Analitikával összefüggő fogalmak] ---------------------------------------------- 1. **Leltár:** a gazdálkodó vagyonának adott időpontra vonatkozó tételes (jegyzékszerű) kimutatása (mennyiségben és értékben is) 2. **Leltározás:** az a tevékenység, amelynek során tételes számbavételre, felmérésre kerül a gazdálkodó vagyona. 3. Leltározás formái: ================== - Adott időpontra vonatkozó tételes, mennyiségi felvétel - Pl. készletek, tárgyi eszközök - Egyeztetés (mennyiségben nem kifejezhető vagyonrészek esetében) - Pl. vevők, szállítók, bankszámlák, hitelszámlák 4. **Leltárkülönbözet:** a leltár szerinti és a könyv szerinti adat (analitika) eltérése, amely lehet leltárhiány (leltár szerinti \< könyv szerinti), vagy leltártöbblet (leltár szerinti \> könyv szerinti). **[Analitika és szintetika lehetséges kapcsolódási formái:]** - Csak szintetika - Csak analitika - Analitika és szintetika párhuzamosan - vevő, szállító számlák - Először az analitikában, majd a szintetikában. Kapcsolat eszköze: **feladás** (másodlagos bizonylat) - Az analitikus nyilvántartás adataiból készített, a szintetikus elszámolás igényeihez igazított összesítő kimutatás. (pl. készletelszámolás, bérelszámolás, tárgyi eszköz értékcsökkenése) - pozitív sztornózás: A főkönyvi számla hibás tételével ellentétes oldalra kerül a sztornótétel. - - - MILYEN ERŐFORRÁST HASZNÁLUNK FEL? - **költségnemek:** a költség megjelenési formája, amit a felhasznált - MI AZ ERŐFORRÁS-FELHASZNÁLÁS CÉLJA? (minek az érdekében történik) - **költségviselők és költséghelyek:** A költségek elszámolhatósági módja, amit a felhasznált erőforrás célja határoz meg-[közvetett és közvetlen] [költségekösszetett költségek (többféle költségnemet is] [tartalmaznak)] [A költségnemek tagolása:] ====================================== - **Anyagjellegű költségek**: anyagfelhasználással és külső szolgáltatás igénybevételével összefüggő költségek - [**Anyagköltség**:] az üzleti évben felhasznált anyagok (alap-, segéd-, üzemanyagok, energiahordozók, víz, nyomtatvány, irodaszer, munka- és védőruha, szerszámok, stb.) bekerülési értéke - **[Igénybevett szolgáltatások költsége]**: az üzleti évben igénybevett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások számlázott összege - Például: szállítás, rakodás, utazás, raktározás, posta, telefon, internet, javítás-karbantartás, tanácsadás, újságelőfizetés, jogi szolgáltatások, bérleti díj, reklám-marketing, tagsági díjak, oktatás, számviteli - **[Egyéb szolgáltatások költsége]**: az üzleti évben felmerült hatósági-igazgatási, pénzügyi, biztosítási szolgáltatások értéke - **Személyi jellegű költségek:** humán erőforrás igénybevételével (alkalmazásával) összefüggő költségek - **[Bérköltség:]** az adott számviteli időszakhoz kapcsolódó bérként számfejtett (statisztikai besorolás szerint keresetnek minősülő) tételek összessége: alapbér/törzsbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, egyéb bér, prémium, jutalom - **[Személyi jellegű egyéb költségek]**: természetes személyek részére teljesített nem bérköltségnek és nem vállalkozási díjnak minősülő kifizetések: dolgozóknak fizetett költségtérítések (utazási, étkezési, lakhatási); - **[Bérjárulékok]:** minden olyan, adók módjára fizetendő, jogszabályi előírásokon alapuló tételek, amelyeket a bérek,S illetve a személyi jellegű egyéb kifizetések, vagy a foglalkoztatottak létszáma alapján állapítanak meg - - Értékcsökkenési leírás ====================== - Tárgyi eszközök és immateriális javak rendszeres, szokásos használatából eredő költség, ezen eszközök hozzájárulása a tárgyévi tevékenységhez - - termék - szolgáltatás - saját előállítású (nem értékesítési célú) eszköz - üzemi költséghely - vállalati (központi irányítás) költséghely - elméleti költséghely **Üzemi és eredménykör kapcsolata: [Költség és ráfordítás kapcsolata]:** A költség és ráfordítás nem szinonim fogalmak, de van közöttük kapcsolat: - a költség a teljesítmények létrehozásához (a termeléshez, működéshez), - a ráfordítás a teljesítmények kibocsátásához (az értékesítéshez) kapcsolódik; - a költségek a létrehozott teljesítmények bekerülési értékét adja meg, a ráfordítás pedig az értékesített teljesítmények bekerülési értékét. A származtatott ráfordítások értelmezésének lehetőségei: ======================================================== - A származtatott ráfordítások a költségekből erednek. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ami az üzemi kör bemeneti oldalán költség, az a kimeneti oldalán ráfordítás lesz. - Ez alapján értelmezhetünk kétféle eredmény levezetési szemléletmódot - - Az időszakban elszámolt összes költség = költségnemek - Függetlenül attól, hogy a létrehozott teljesítmény (termék, szolgáltatás) értékesítésre került vagy sem - Ráfordítást a teljesítmények létrehozása okozza - - Az időszakban értékesített teljesítmények (termékek, szolgáltatások) előállítási költsége - Függetlenül attól, hogy melyik időszakban állítottuk elő - Ráfordítást a teljesítmények kibocsátása okozza [Eredményfogalmak] ------------------------------ 1. **Realizált eredmény:** kibocsátott teljesítmények (kiszámlázott) ellenértéke -- kibocsátott teljesítmények bekerülési (előállítási) értéke (a pénzügyi teljesítéstől függetlenül!) → erre épül a kettős könyvvitel logikája (teljesítés szemlélet). 2. **Működési eredmény:** kibocsátott teljesítmények (kiszámlázott) ellenértéke -- időszaki működés költsége/létrehozott teljesítmények bekerülési (előállítási) értéke. 3. **Pénzügyileg realizált eredmény:** kibocsátott teljesítmények pénzügyileg is rendezett ellenértéke -- kibocsátott és pénzügyileg is rendezett teljesítmények bekerülési értéke. 4. **Pénzforgalmi eredmény:** pénzügyileg rendezett (befolyt) bevételek -- pénzügyileg rendezett (kifizetett) ráfordítások → erre épül az egyszeres könyvvitel logikája. - A költségelszámolás attól függően fog megvalósulni, hogy a költségek melyik tagolási szisztémája szerint kívánjuk kimutatni a felmerült költségeinket. - Az input költségelszámolás lényege, hogy a költségszámlák tartozik oldalon való növekedésével szemben ellenszámlaként jelenhet meg az Eszköz-számlák követel - Egyedi (önálló) költségelszámolások =================================== - költségnem szerinti elszámolás: , ez az a költségelszámolás, amelyet az összköltség-szemléletalkalmazása során az eredményképzésénél is alkalmazunk - költséghely-költségviselő szerinti elszámolás - - elsődleges költséghely-költségviselő, másodlagos költségnem szerinti elszámolás - elsődleges költségnem, másodlagos költséghely-költségviselő szerinti elszámolás - Az **összköltség szemléletben** az eredmény a ráfordítások és a bevételek alapján alakul ki. Az eredményszámla tartozik oldalán fognak megjelenni a költségekből előálló ráfordítások, azaz az időszak összes költsége, és a követel oldalra kerülnek a vevők általi pénzbevételek, azaz az időszakban értékesített termékek és - A **forgalmi költség szemléletben** pedig ráfordítások helyett az értékesítés közvetett és közvetlen költsége alkotja az időszaki eredmény tartozik oldalát. [Számlamagyarázatok:] ================================= - - társadalombiztosítással összefüggő befizetési kötelezettségek (levont egyéni nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok, szociális hozzájárulási adó) elszámolására szolgál - - - - - Oka: felmerülési és vonatkozási időszak eltérése miatt - - - FELMERÜLÉSI (a költség elszámolása) ÉS VONATKOZÁSI IDŐSZAK (a költség gazdasági hatása) VISZONYA: - - a költség a tárgyidőszakban merült fel, de nem a tárgyidőszakra, hanem b/1) a következő időszakra vonatkozik - a költség a tárgyidőszakra vonatkozik, de nem a tárgyidőszakban, hanem c/1) a következő időszakban merül fel - - - - - [Fajtái hatásuk szerint:] ===================================== - **AKTÍV időbeli elhatárolás (AIE):** - tárgyidőszakban felmerült költség nem a tárgyidőszakot terheli → - PASSZÍV időbeli elhatárolás (PIE): ================================== - tárgyidőszakot terhelő költség a tárgyidőszakban nem merült fel → - Eredménynövelő: =============== - tárgyidőszakban felmerült költség nem a tárgyidőszakot terheli → költségcsökkentés az előző vagy a következő időszakkal szemben → tárgyidőszaki eredmény nő - Aktív időbeli elhatárolás képzése - Passzív időbeli elhatárolás feloldása - Eredménycsökkentő: ================== - tárgyidőszakot terhelő költség a tárgyidőszakban nem merült fel → - Passzív időbeli elhatárolás képzése - Aktív időbeli elhatárolás feloldása - [**S**aját **t**ermelésű **k**észletek **á**llomány**v**áltozása] (**STK ÁV**) - hozamnövelő, amely az időszakban előállításra került, de nem került kibocsátásra (STK ÁV\>0), illetve - hozamcsökkentő, amely az időszakban került értékesítésre, de nem az időszakban került előállításra (STK ÁV \ - Minden költség előbb-utóbb ráfordításként jelenik meg - Anyagjellegű költségek → anyagjellegű ráfordítások - De nem minden ráfordítás keletkezett költségből! - Az ELÁBÉ anyagjellegű ráfordítás, de nem anyagjellegű költség! [A négyszámlasoros könyvelési modell] ================================================= - Műveleti számlákkal kibővített számlarendszerre épülő, általánosan használt könyvelési rendszer - Materiális számlaelmélet - (Vö. perszonális számlaelmélet!) - A számviteltörténetben ismert az egy-, a két- és a háromszámlasoros elmélet is A számlák rendszerezési szempontjai =================================== - alaki szempontból - Aktív és passzív számlák - tartalmi szempontból - Eszköz, forrás, költség, bevétel, ráfordítás számlák - könyvviteli okmányokhoz való kapcsolódásuk szerint - Mérleghez, eredménykimutatáshoz kapcsolódó számlák - A főkönyvi számlák fenti szempontokat érvényesítő, egységes rendszerezése a számlakeretben valósul meg ====================================================================================================== - A könyvtári kartotékozás (cédulatechnika) logikáját vették át [A számlakeret tagolási logikája:] ============================================== 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 1. Nyilvántartási számlák (nem mérlegképes vagyonrészek nyilvántartása) [Számlarend:] ========================= - a számlakeret adott gazdálkodóra érvényes használati útmutatója, amelynek tartalma: - a számlák száma, megnevezése (a számlatükör) - a számlák tartalma (ha a nevük alapján nem egyértelmű) - a számlákhoz kapcsolódó gazdasági események és könyvelési tételeik - analitikus kapcsolat, egyeztetések rendje, feladások - bizonylati rend (bizonylatok megnevezése, felépítése, tartalma, kezelése stb.) - Technikai számlák ================= - Biztosítják a kettős könyvvitel formai szabályának (kettős feljegyzés) maradéktalan érvényesülését, áttekinthetővé teszik az összetett(ebb) - Lásd (egyelőre) a Nyitó- és Zárómérleg számlát - Helyesbítő számlák ================== - Biztosítják egy-egy számviteli jelenség (pl. vagyonelem) egyes mozgásnemeinek elkülönült, önálló kimutatását. - Valamely AKTÍV vagy PASSZÍV alapszámlához kapcsolódó számla, amely az adott alapszámla egyenlegét növeli, vagy csökkenti. - A helyesbítő számlák mind tartalmi, mind alaki szempontból rendszerezhetők, tehát az egyenlegük önálló gazdasági tartalmat hordoz - A számlákra gyakorolt hatásuk alapján: - kiegészítő számla (növelő hatású) - ellentétesen helyesbítő (kontra) számla (csökkentő hatású) [A könyvviteli elszámolás periodicitása] ==================================================== - alapvető számviteli kategória - A könyvelési munka tehát periódikusan ismétlődő tevékenységekből, részfolyamatokból áll - A könyvviteli elszámolások célja, hogy a gazdasági eseményeket azonosítsa, feldolgozza a maga sajátos módszertanával, annak érdekében, hogy rendelkezésre álljanak azok az adatok, amelyekből összeállíthatók azok a kimutatások, amelyekből az érdekhordozók hasznos információkhoz juthatnak hozzá. [Zárlat:] ===================== - Kiegészítő, helyesbítő, összesítő, ellenőrző munkák sorozata, amelynek az a célja, hogy a beszámoló összeállítása előtt a formai, tartalmi szabályoknak, előírásoknak maradéktalanul érvényt szerezzünk, annak érdekében, hogy az üzleti évről összeállított beszámoló megbízható és valós összképet nyújtson a vállalkozásról - Ennek keretében történik többek között - - - - Fordulónapi értékelések elszámolása (erről részletesen a Pénzügyi számvitel kurzus keretében lesz majd szó) - - - [Összesítő-ellenőrző kimutatások:] ============================================== - alkalmasak az alkalmazott főkönyvi számlák (beszámoló összeállításához szükséges) rendszerezésére, - alkalmasak a könyvelési munka (egyes) számszaki összefüggéseinek ellenőrzésére [Fajtái:] ===================== - **Főkönyvi kivonat**: 2x2 értékrovatos kimutatás, amely tartalmazza az időszakban használt összes (mérleg, műveleti és rendszerező) számlát, bemutatva azok halmozott forgalmait és (záró)egyenlegét. A gyakorlatban általában ezt használják. A főkönyvi kivonat forgalom rovatpárját próbamérlegnek, egyenleg rovatpárját nyersmérlegnek is szokás nevezni. - **Forgalmi kimutatás:** 3x2 értékrovatos kimutatás, amely tartalmazza az időszakban használt összes főkönyvi számlát, bemutatva azok [nyitó egyenlegét], [időszaki] [forgalmait] és [(záró)egyenlegét)]. - **Záró kimutatás:** 4x2 értékrovatos kimutatás, amely tartalmazza az időszakban használt összes főkönyvi számlát, bemutatva azok halmozott forgalmait és (záró)egyenlegét, valamint az egyenlegek mérlegben, illetve eredmény-kimutatásban való elhelyezkedését. [Zárás:] ==================== 2. **műveleti számlák rendezése** - Szükségessége: a költség, a ráfordítás és a bevétel számlák nem mérlegképesek - Folyamata - Összköltség eljárás szerint (erről szóltak a költség- és eredménytan leckék!) - Forgalmi költség eljárás szerint (nem része a félév anyagának) - A műveleti számlák egyenlegei támasztják alá az eredménykimutatás egyes sorait mérlegszámlák formai zárása =========================== - Szükségessége: az üzleti év formális elkülönítése a következő üzleti évtől - Folyamata: a gyakorlatban a Zárómérleg (technikai) számlával szemben - A mérlegszámlák záró egyenlegeiből állítjuk összeg a mérleg egyes sorait - A zárótételek könyvelése után minden főkönyvi számla egyenlege (formailag) 0 lesz - üzleti év végi záró egyenlegei automatikusan a következő üzleti év nyitó egyenlegeivé válnak [Üzleti év bemutatása:] ----------------------------------- - a műveleti (ezen belül is elsősorban az eredmény)számlák megfelelő összevonásával betekintést biztosít az üzleti év jövedelmi, jövedelmezőségi helyzetébe. - Az eredmény megállapításának, kimutatásának az alapja is a könyvvezetés - Ehhez ki kell alakítani az eredménykör könyvviteli számláinak megfelelő rendszerét, amely a bevétel és ráfordítás számlák kellő részletezésével valósul meg - Az eredményszámlák rendszerezése igazodik az eredmény létrehozásában szerepet játszó (rész)tevékenységekhez