Számvitel 1 - Számviteli Alapjai - Történet, Tárgy, Szabályozás PDF

SZÁMVITEL 1, SZÁMVITEL ALAPJAI 1. rész Ing. Gyurián Norbert, PhD. A számvitel története  A számvitel eredete A számvitel kialakulásának és fejlődésének az egyik legfontosabb tényezője a kereskedelem, az egyéni- és közvagyon léte, valamint az egyének közti jogviszonyok....

SZÁMVITEL 1, SZÁMVITEL ALAPJAI 1. rész Ing. Gyurián Norbert, PhD. A számvitel története  A számvitel eredete A számvitel kialakulásának és fejlődésének az egyik legfontosabb tényezője a kereskedelem, az egyéni- és közvagyon léte, valamint az egyének közti jogviszonyok.  Az első bejegyzések nem írásos formában történtek, jelek segítségével a természetben könnyen hozzáférhető puha kőzetekbe, vesszőkbe stb. Később előtérbe kerültek olyan „nyersanyagok, melyekhez való hozzáférés nehezebb volt” (nemes fémek), továbbá agyagtáblák és a papirusz is. A számvitel története  Ókori Egyiptom és Mezopotámia  megnyíltak az első állami-, majd magánbankok; megjelentek az adóslevelek (az értékpapírok elődei) is,  a korai pénzintézetek a könyvviteli feljegyzéseken kívül, minden hónap végén havi kimutatásokat állítottak össze, melyet a felsőbb szerveknek továbbítottak – mindezt tekinthetjük az éves beszámoló kezdetleges formájának is,  az állami számvitelen kívül elterjedt a magánszemélyek számvitele is (kb. Kr. E. 300-200 körül). A számvitel története  Római Birodalom  széleskörűbbek voltak a gazdasági tevékenységek,  virágzott a banki tevékenység kezdetlegesebb formája,  a császárok gyakran hitelekből finanszírozták építkezéseiket, ill. háborúikat,  a birodalomban elengedhetetlen volt a megfelelő nyilvántartások vezetése. A számvitel története  XIII.-XVI. század A könyvvezetés szükségessége, középkori legjelentősebb fejlődése a reneszánsz idejére tehető.  Az Észak-Európában és a Balti-térségben működő Hanza-szövetség, az itáliai városállamok (Velence, Genova, Pisa, Firenze stb.) bekapcsolódása a kereskedelembe fokozta az igényt az átlátható és jól értelmezhető nyilvántartások iránt.  A számvitel története  A kettős könyvvitel megjelenése  Megjelent az igény egy olyan könyvvezetési rendszer iránt, amely tartalmaz ellenőrzési, egyezőségi szabályokat is.  A legkorábbi bizonyítható példák Genovában, valamint Lübeckben (a Hanza-szövetség központi városában) találhatók, még 1340-ből.  Új lehetőségeket biztosított Gutenberg is, aki a XV. század közepén feltalálta a könyvnyomtatást. A számvitel története  Fra Luca Bartolomeo de Pacioli A pápa kérésére 1473-ban belépett a ferences rendbe.  Élete egyik főműve a Summa de arithmetica, geometrica, proportioni et proportionalita (Az aritmetika, a geometria, az arányok és árnyalatok összefoglaló tárgyalása, továbbiakban „Summa”), melynek kéziratát az 1470-es évek folyamán készített el.  A művét 1494-ben Velencében nyomtatták ki. A kiadott példányszámot eltérően említik az irodalmi források (van forrás, amelyben 300, valamely 1000, vagy akár azt meghaladó példányszámot említ).  A számvitel története  A Summa jelentősége A Summa a kor matematikai tudásanyagának összegzése, ugyanakkor példái az üzleti életből vettek, a gazdasági ismereteken keresztül „adja el” a matematikai tudást.  A könyvvezetésről szóló mindössze 25 oldalas rész (harmadik fő rész), mint matematikai ismeretanyag jelenik meg a könyvben.  A számvitel története  Pacioli munkásságának hozadéka  Pacioli legnagyobb érdeme a könyvvezetés területén, hogy könyvében részletesen leírta a kettős számvitel módszertanát. Ez a könyvvezetési módszer egyik alapfeltétele volt a kapitalizmus kialakulásának. Megérdemelten viseli Pacioli a „számvitel atyja” címet. A számvitel tárgya A számvitel tárgyát (kettős számvitelben) a következő tényekről való könyvvezetés képez:  vagyoneszközök mozgásáról és egyenlegéről,  kötelezettségek (források) mozgásáról és egyenlegéről,  saját tőkéről,  költségekről (ráfordításokról) és hozamokról,  pénzbevételekről és (pénz)kiadásokról,  gazdálkodó gazdálkodásának (gazdasági) eredményéről. A számvitel feladata (funkciói)  Dokumentációs funkció – a számviteli adatok dokumentálják a gazdálkodónál végbemenő eseményeket.  Tájékoztató funkció – a számviteli információk kimutatások (beszámolók) által kerülnek nyilvánosságra (külső és belső felhasználók részére).  Ellenőrző funkció – a gazdálkodó által elért eredmények (terv-/tényállást) ellenőrzése megvalósítható a számviteli információk révén.  Döntéstámogató funkció – globális/analitikus információk biztosítása a vezetők részére. A számvitel definíciója A számvitel önmagában zárt és belsőleg rendezett információs rendszert képvisel, mely pénzegységben kifejezett információkat nyújt a gazdálkodó gazdasági tevékenységéről és e tevékenység eredményéről. A számvitel szabályozása Napjainkban a számvitel alábbi szabályozási szintjeit különböztetjük meg:  Nemzetek feletti szint.  Egy állam által elfogadott jogszabályok szintje.  Vállalati szinten elfogadott szabályozás. A számvitel szabályozása  Nemzetek feletti szint  napjaink egyik legtöbbet vitatott problémaköre,  állami csoportosulások közös céljai közé tartozik,  célja a nemzeti szintű számviteli eltérések minimalizálása/eltörlése – mely által a nemzetközi vállalatok számviteli problémái csökkenthetők az egyik oldalon, a másikon pedig a visszaélések minimalizálása érhető el. A számvitel szabályozása  Állam által elfogadott jogszabályok szintje - Szlovákiában elfogadott jogszabályok:  Törvények ◼ Számvitelitörvénykönyv – 431/2002 Z. z. ◼ Kereskedelmi törvénykönyv. ◼ Adótörvények.  Pénzügyminisztérium rendeletei ◼ 23054/2002-92 – „Számviteli eljárások”  Pénzügyminisztérium metodikus iránymutatásai A számvitel szabályozása  Vállalati szinten elfogadott szabályozás  Minden gazdálkodó (számviteli alany) egyéni tulajdonságokkal rendelkezik.  A számviteli jogszabályok bizonyos számviteli eljárásokat szabadon kezelnek – ezeket a számviteli alanynak kell pontosítania belső előírásaiban. A számvitel alapfogalmai  Vagyoneszközök – olyan aktívumok, melyek a múlt eseményeinek az eredményeként keletkeztek, és majdnem biztos, hogy a jövőben hozzájárulnak a gazdálkodó gazdasági hasznának növeléséhez, valamint megbízható módon értékelhetőek és az éves beszámoló mérlegében mutatják ki ezen elemeket. A számvitel alapfogalmai  Kötelezettségek – a gazdálkodó meglévő kötelességei (kötelmei), melyek a múlt eseményei révén keletkeztek, és valószínűsíthető, hogy a jövőben csökkentik a gazdálkodó gazdasági hasznát, valamint megbízható módon értékelhetőek és az éves beszámoló mérlegében mutatják ki ezen elemeket.  Kötelezettségek tágabb értelemben = Idegen források  Kötelezettségek szűkebb értelemben = Kötelezettség egy személlyel szemben (beszállító, alkalmazott stb.) A számvitel alapfogalmai  Hozamok – alatt a gazdálkodó gazdasági hasznának növekedését értjük az adott számviteli időszakban, melyek megbízható módon értékelhetőek.  Költségek (ráfordítások) – alatt a gazdálkodó gazdasági hasznának csökkenését értjük az adott számviteli időszakban, melyek megbízható módon értékelhetőek.  A számvitel alapfogalmai  Gazdasági haszon – a pénzeszközök és ekvivalenseinek áramlásához való közvetlen vagy közvetett hozzájárulás.  Pénzbevételek – a pénzeszközök és ekvivalensek állományának növekedése.  Kiadások – a pénzeszközök és ekvivalensek állományának csökkenése.  Gazdálkodási (gazdasági) eredmény – a gazdálkodó a számviteli időszakban végzett tevékenységének számban értékelt végeffektusa. A számvitel alapfogalmai  Aktívumok – vagyoneszközök, melyek a múlt eseményeinek az eredményeként jöttek létre, s melyektől elvárható, hogy a jövőben hozzájárulnak a gazdasági haszon növeléséhez. Az aktívumokat az vagyoneszközök és egyéb (függő) aktívumok alkotják. Az egyéb aktívumokat az éves beszámoló Kiegészítő mellékletében mutatjuk ki. A számvitel alapfogalmai  Passzívumok – a vagyoneszközök forrásai, melyek magukba foglalják a kötelezettségeket, beleértve az egyéb (függő) passzívumokat is, valamint a vagyoneszközök és a kötelezettségek különbözetét (saját tőkét). Az egyéb passzívumokat az éves beszámoló Kiegészítő mellékletében mutatjuk ki.