Politológia Jegyzet PDF

### Politológia Jegyzet #### *1. Politikai tudás és politikatudomány* - Tárgy: A politikatudomány a politika tudományos vizsgálatára összpontosít. #### *2. Tudományos vizsgálat lehetőségei* - Értékmentesség: A politikatudomány positivista megközelítése értékmentes elemzést kíván. -...

### Politológia Jegyzet #### *1. Politikai tudás és politikatudomány* - Tárgy: A politikatudomány a politika tudományos vizsgálatára összpontosít. #### *2. Tudományos vizsgálat lehetőségei* - Értékmentesség: A politikatudomány positivista megközelítése értékmentes elemzést kíván. - Kutatói értékek: Max Weber szerint a kutatók nem hagyhatják figyelmen kívül saját értékeiket, de nem ítélkezhetnek. - Legitim célok: Leo Strauss a hatalom legitimitásának kérdését vizsgálja. #### *3. A politikatudomány természete* - Történeti háttér: Ősi tudományág vagy modern tudomány? - Specializáció: A politikatudomány a szaktudományos specializáció eredménye. - Presztízs: A politikatudomány elfogadottsága és presztízse változó. #### *4. Modern politikatudomány* - Demokrácia tudománya: A modern, pozitivista politikatudomány a demokrácia tanulmányozására összpontosít. - Információhiány: Kockázati tényező, amely befolyásolja a politikai döntéseket. - Politikai közösségek: A politikatudomány helyzete és témái függnek a politikai közösségek szükségleteitől és céljaitól. #### *5. Fogalmak és tudományos módszerek* - Társadalomtudományi fogalmak: - Szociológia: aggregátum, asszimiláció, elit, tömegtársadalom, szocializáció. - Pszichológia: elidegenedés, attitűd, viselkedés. - Közgazdaságtan: források elosztása, GDP. - Filozófia: anarchizmus, zsarnokság, monarchia. #### *6. A politikatudomány alapelvei* - Ismeretelméleti nyitottság: Minden elmélet felülvizsgálható (Popper). - Tárgyilagosság: A megismerés folyamatát nem befolyásolhatják külső korlátok. #### *7. Elméleti irányok és módszerek* - Főbb elméleti irányok: - Normatív-ontológiai: Értékek és normák hangsúlyozása. - Empirikus-analitikus: Pozitivista megközelítés. - Dialektikus-kritikai: Hegel és Marx társadalomkritikája. - Politikai módszerek (Beyme): - Történeti módszer. - Intézményközpontú megközelítés. - Behaviorista megközelítés. - Funkcionalista és strukturalista módszerek. - Összehasonlító módszer. #### *8. Megközelítések a politikatudományban* - Ciklus: Az institucionalista és behaviorista irányzatok versengése. - Közpolitikai irányzatok: 1960-as évektől a közpolitikai és szakpolitikai irányzatok megjelenése. ### Politológiai Háromszög #### *1. Polity* - Fogalom: Az állami keretek között kialakuló intézményrendszer. - Funkció: Az intézmények (pl. alkotmány, választási rendszer, parlament) biztosítják a teret és a szabályokat a politikai folyamatokhoz, amelyek lehetővé teszik a politikai szereplők cselekvését. #### *2. Politics* - Fogalom: A politikai cselekvés és részvétel. - Alapja: Tömöges részvétel és a társadalmi szereplők közötti küzdelem az erőforrásokért. - Funkció: Érdekek és értékek érvényesítése, döntések befolyásolása (pl. pártok, társadalmi és politikai mozgalmak). #### *3. Policy* - Fogalom: A döntéshozatal folyamata. - Cél: A közösség egészét érintő politikai döntések meghozatala és a közcélok megvalósítása. - Tartalom: Konkrét társadalmi problémákra keres megoldásokat. ### A Politika Elméleti Diszciplinái - Politológia: A politika tudományos vizsgálata. - Politikai filozófia: A politika etikai és normatív alapjainak vizsgálata. - Politikatörténet: A politika történeti fejlődése. - Politikai eszmék története: Az eszmék és ideológiák fejlődése. - Politikai pszichológia: A politikai magatartás pszichológiai aspektusai. - Politikai szociológia: A politika és társadalom kapcsolata. - Nemzetközi politikai viszonyok elmélete: A nemzetközi kapcsolatok és politikai viszonyok vizsgálata. - Államelmélet: Az állam természete és működése. - Alkotmánytan: Az alkotmányos jog alapelvei. - Közigazgatás-tudomány: A közigazgatás működése. - Összehasonlító állam- és politikaelmélet: Különböző politikai rendszerek és elméletek összehasonlítása. ### A Magyar Politikatudomány - Kihívások: A vélemények és publicisztika dominanciája; alacsony presztízs a társadalomtudományokon belül; kevés kutató és szakmai közösség hiánya. - Egyetemi képzés: A politikatudomány helye az oktatásban. ### Alapkérdések a Politikai Tudományban - Kié a hatalom? Ki irányít? - Hogyan születnek meg a döntések? - Milyen törvények vannak életben? → Ezek a kérdések a politikatudomány alapfogalmait érintik: hatalom, törvény, legitimitás, autoritás. ### A Politika Jelentései - Mai köznapi jelentés: Politika = hivatásos politikusok tevékenysége, amit a média követ. - Demokratikus értelem: A politika a közügyek optimális eldöntésére irányuló tevékenység, amelyben minden választójoggal rendelkező állampolgár részt vehet. ### A Politika Céljai - Hatalom megszerzése: A politika célja nemcsak a hatalom megszerzése, hanem az egyes osztályok, csoportok érdekeinek érvényesítése is. - Érdekelvű tevékenység: A politika érdekeken nyugvó, hatalomra törekvő akarat. ### Modern Politikai Kép - Közélet és magánvilág: A közélet és a magánélet megkülönböztetése. - Közösségi célok: A közhatalom megszervezése, az állam fenntartása, a közösség biztonsága, javak elosztása. ### Érdekek és Hatalom - Érdek fogalma: Az egyén szükségletei, igényei és a társadalom lehetőségei közötti kapcsolat. - Érdekartikuláció: A társadalmi érdekek érvényesítése, a politikai névtelenség elkerülése. - Érdek-aggregáció: Különböző érdekeket képviselő csoportok szerveződése és működése. ### A Hatalom Értelmezése #### *1. A Hatalom Definíciója* - Max Weber: „A hatalom az az esély, hogy akaratunkat mások ellenállásával szemben is érvényesíteni tudjuk, bármin nyugodjon is ez az esély." - A hatalom soha nem abszolút, mindig számítani kell ellenállásra. #### *2. Hatalom Modelljei* - Voluntarista Modell: - Az akarat a középpontban, az egyénből indul ki. - Egy csoport befolyásolja a másikat, akár akarata ellenére is (pl. Hobbes). - Hatalom = a mozgásba hozás képessége. - Hermeneutikai Modell: - A hatalom alapja a kommunikáció és a közös jelentések. - „A hatalom egyeztetett cselekvés" (Hannah Arendt). - Strukturalista Modell: - A hatalom különböző társadalmi csoportok közötti kapcsolatokban létezik. - Posztmodern Modell: - A hagyományos fogalmak nem alkalmazhatóak. - A hatalom társadalmilag konstruált. #### *3. A Hatalom Forrásai és Eszközei* 1. Akcióhatalom: - Kényszeren alapul, totális diktatúrák jellemzik. - Külsődleges, félelem vezérelte behódolás. - Állandó kontrollt igényel. 2. Preferáló Hatalom: - Anyagi és szellemi javak elosztása preferencia szerint. - Jutalmazás, lojalitás, nepotizmus. 3. Szimbolikus Hatalom: - Presztízs és tekintély alapú hatalom. - Demokratikus rendszerek jellemzője. - Belső azonosulás a politikai hatalommal. 4. Információs Hatalom: - Információ birtoklása és kezelése. - A mozgás és szabadság korlátozása. 5. Instrumentális Hatalom: - Technikai fölény, fejlettebb eszközök használata. #### *4. A Politikai Hatalom Összefoglaló Magyarázata* - A hatalom társadalmi viszony, amely a társadalmi relációkban működik. - Cél: - A javak elosztási rendjének meghatározása. - Konfliktusok megoldása és a társadalom irányítása. #### *5. Politikai Hatalom Jellemzői* - Akarati tartalmú viszony, ahol résztvevői érdekek határozzák meg a hatalmat. - Döntések formájában jelenik meg, irányított befolyásolásra irányul. - A lényege: érdek és akarat érvényesítése a döntések birtoklása révén. ### Max Weber Hatalom- és Uralomelmélete #### *1. Hatalom és Uralom* - Hatalom: A befolyás és a tudatos akaratérvényesítő képesség mások ellenállásának legyőzése révén. - Uralom: A hatalom gyakorlása, amely sajátos intézményi rendszeren keresztül valósul meg. Stabil kormányzáshoz konszolidált rendszer szükséges. #### *2. Az Uralom Megvalósulását Szolgáló Rendszerek* - Bürokrácia: Az eljárások ésszerűségét biztosító hivatal intézményi rendszere. - Technokrácia: Gazdaságosságra és hatékonyságra ügyelő rendszer. - Logokrácia: Tudományos tanácsadás és stratégiai tervezés rendszere. - Demokrácia: Polgárok befolyása, többségi döntés intézményrendszere. #### *3. A Hatalomgyakorlás Feltételei* - A hatalom gyakorlásához szervezett rend szükséges. - Ellenőrzést támogató intézmények létrehozása: rendfenntartás, fegyveres erők, igazságszolgáltatás. #### *4. Legitimitás* - Fogalom: A politikai hatalom indoklása. Ha nincs legitimáció, a hatalom cselekvésképtelen. - Történeti Igazolás: Korábban isteni akarattal, újkor óta népszuverenitással igazolták. #### *5. Max Weber Hármas Legitimitás Tétel* - Tradicionális Uralom: Hagyomány és szokás szentsége. - Karizmatikus Uralom: A vezér rendkívüli képességeibe vetett hit. - Legális-Racionális Uralom: Racionális szabályok szerint működő törvénykezés. #### *6. A Legitimitás Módjai* - Alkotmányos Demokrácia: Jogállamiság és demokratikus választás elvei. - Jóléti Állam: Szociális szolgáltatások a polgárok szükségleteinek kielégítésére. #### *7. Kritikai Megközelítések* - Habermas: A legitimitás eljárások eredménye. - Offe: A legitimitás helyett tömeglojalitás. #### *8. Hatalom és Autoritás* - Autoritás: Tekintély, amely a rendszerek működőképességét biztosítja. - Különbség a Hatalom és a Befolyás Között: - A befolyás nem jelenti az akarat teljes érvényesítését. - A hatalom öncélú is lehet. #### *9. Szuverenitás* - Fogalom: A legfőbb hatalom gyakorlása, a határok sérthetetlensége. - Nemzetközi Jog: Az állam függetlensége a nemzetközi kapcsolatokban. ### Összegzés - A hatalom és az uralom az intézményi keretek és társadalmi viszonyok révén működik. - A legitimitás különböző módjai és a politikai hatalom elfogadottsága szorosan összefonódik, és a stabil politikai rendszer fenntartásához elengedhetetlen. ### Ideológia Fogalma - Definíció: Az ideológia olyan eszmék rendszere, amely bemutatja, magyarázza és igazolja egy szervezett társadalmi cselekvés céljait és eszközeit. Célja a társadalmi cselekvés ösztönzése. - Követők: Az eszmék követőkre találnak, ha hitelesnek és igazságosnak tűnnek. - Fontosság: Az ideológiák racionális magyarázatot kívánnak adni a társadalmi világról, és a társadalom széles rétegeire próbálnak hatni. ### Ideológia vs. Vallás - Hit: Az ideológiák követői „hisznek" abban, hogy az általuk képviselt eszme a legjobb útmutatás a közösség számára. - Emberkép: Minden ideológia rendelkezik emberképpel és vonzó jövőképet próbál felrajzolni. ### Az Ideológia Fogalmának Változásai - XVIII\. Század Vége: Antoine Destutt de Tracy vezette be az \"ideológia\" fogalmát, amely az eszmék tudományát jelenti. - Karl Marx: Az ideológia a burzsoázia érdekeinek kifejezésére szolgál, és a proletariátus nem ideológiai, hanem tudományos forradalmi eszmerendszert képvisel. ### XX. Századi Változások - Lenin: Az ideológia nem hamis tudat, a munkásosztálynak is lehet ideológiája, amelyet egy forradalmi elit dolgoz ki. - Mannheim: Az ideológia a fennálló rend védelme, míg az utópia a létező rend jogosságát kérdőjelezi meg. - II\. Világháború Után: Az ideológiák háttérbe szorultak a jóléti kapitalizmus miatt, és az ideológiákat okolták a totális rendszerek kialakulásáért. ### Marcuse és Az Ideológiák Vége - Marcuse szerint a tömegfogyasztás az emberek elidegenedéséhez vezet, így az kritikai gondolkodás feloldódik a fogyasztásban. - Új Baloldali Mozgalmak (1960-as Évek): Az életminőség kérdései, ifjúsági és diákmozgalmak, nők, kisebbségek, környezetvédelem. ### Politikai Ideológiák Típusa - Baloldal: Társadalmi egyenlőség, állami beavatkozás, jóléti állam. - Jobboldal: Hagyományok tisztelete, szabadpiac, lassú változások. - Liberalizmus: Szabadság eszméje, egyenlőség, tulajdon védelme. - Konzervativizmus: Tradicionális értékek, lassú evolúció, a múlt tisztelete. - Szocializmus: Társadalmi egyenlőség, racionalizmus, jóléti állam. - Anarchizmus: Az uralmi rend elvetése, egyéni felelősség. ### Szuverenitás Fogalma - Definíció: A legfőbb hatalom, amely független minden más hatalmi közegtől. Kiterjed a közösségen belüli minden cselekedetre. - Külső és Belső Szuverenitás: Külső: nemzetközi jogi környezet, Belső: közösségen belüli hatalomgyakorlás. ### Politikai Ideológiák Típusai #### *1. Jobb- és Baloldaliság* - Eredet: A Francia Forradalom időszakából ered, ahol a parlamenti ülésrend alakult ki, az ideológiai elhelyezkedés a politikai spektrumon. - Változékonyság: A bal- és jobboldali fogalmak országonként és történeti időszakonként eltérő jelentéssel bírnak. #### *2. Baloldal Jellemzői* - Társadalmi Egyenlőség: A baloldal középpontjában a társadalmi egyenlőség és az esélyegyenlőség áll. - Beavatkozás: Az állam szerepe a társadalmi viszonyokba való beavatkozás szükségességén alapul. - Alapok: Természetjogi és racionalista alapok. - Gazdasági Beavatkozás: A baloldali ideológiák általában támogatják az állam gazdasági beavatkozását, beleértve a jóléti állam megteremtését. - Torzulások: - Ideológiai elkötelezettség alapján diszkrimináció, például a vezető párthoz tartozás előjogokat adhat. #### *3. Jobboldal Jellemzői* - Változások: A jobboldali ideológia a lassú, szerves változásokat támogatja. - Hagyományok Tisztelete: A hagyományok és a történeti, vallási alapú társadalomfelfogás kiemelkedő szerepet játszik. - Állami Gazdasági Szerep: A jobboldal általában ellenzi az állam gazdasági szerepvállalását, hangsúlyozva a szabadpiac és a verseny fontosságát. - Társadalmi Különbségek: A jobboldali ideológiák gyakran nagyobb társadalmi különbségek elfogadását szorgalmazzák. - Torzulások: - Faji, vallási és nemzeti-etnikai alapú diszkrimináció. A társadalmi státusz (születés, rang, nemzethez tartozás) jelent kiváltságot. ### Liberalizmus #### *1. Alapfogalom* - Szabadság Eszméje: A liberalizmus középpontjában a szabadság áll. Az emberek szabadságát nem szabad korlátozni a velük született vagy kialakított különbségek miatt. E szabadságot mindenki számára garantálni kell. #### *2. Történeti Háttere* - Felvilágosodás Társadalomfilozófiája: Az új emberkép az individualizmusra épít, amely a feudális társadalmi rend kritikáját jelenti. - Származási Kiváltságok Eltörlése: A liberalizmus célja a származási kiváltságok eltörlése és a szabadpiaci viszonyok támogatása, gyakran antiklerikalizmus formájában. #### *3. Központi Eszmék* - Polgárság Eszméi: Alkotmányosság (pl. Voltaire, Condorcet, T. Jefferson) és a szabadpiac működésébe vetett hit (pl. Adam Smith, David Ricardo). - Negatív Szabadság: Valamitől (leginkább az állami beavatkozástól) való szabadság. #### *4. A Szabadság és a Tulajdon* - A szabadság mellett a tulajdon védelme is kiemelten fontos. - Szociáldarwinizmus: Herbert Spencer nézetei, amelyeket a liberalizmusra alkalmaztak. - Tocqueville: A liberalizmus és a demokrácia konfliktusainak vizsgálata. #### *5. Változások a XIX. Század Végére* - A gazdasági és társadalmi változások hatására a liberalizmus alkalmazkodott. Felmerült a kérdés, hogy nem lehet mindenki tulajdonos, és hogy bizonyos társadalmi különbségek tartósan fennmaradhatnak. - Szociálliberalizmus (Új Liberalizmus): Az állam korlátozott beavatkozására van szükség, a monopóliumok ellenes piacvédelem szükséges, a közjó szabadsága mellett. #### *6. Jóléti Állam és Liberális Demokrácia* - Jóléti Állam: A jóléti állam támogatja a társadalmi igazságosságot és a szolidaritást. - Pozitív Szabadság: A közjó érdekében az állam aktívan beavatkozik a társadalmi viszonyokba. ### Konzervativizmus #### *1. Alapfogalom* - Definíció: A konzervativizmus egy modern eszmeáramlat, amely a francia forradalomra és a jakobinizmusra adott válaszként született. Célja a hagyományok megőrzése és a fokozatos változások támogatása. #### *2. Jellemzői* - Tradicionális Keresztény Világkép: A konzervativizmus a keresztény értékek védelmén alapul. - Antropológiai Pesszimizmus: Az emberi tökéletlenség elfogadása. Az ember nemcsak racionális lény, hanem érzelmek és ellentmondó motivációk is vezérlik. - Organikus Társadalomfelfogás: A konzervativizmus támogatja az olyan intézmények létrejöttét, amelyek természetes módon alakulnak ki, külső beavatkozás nélkül. - Forradalmi Radikalizmus Elvetése: A konzervatívok a forradalmak ellen vannak, és a lassú, evolutív fejlődést támogatják. - Reformok Igenlése: A konzervativizmus nem a változások ellen van, hanem a fokozatos reformokat támogatja. - Múlt és Jelen: A múlt értékei fontosak, az új dolgoknak nincs önértékük. #### *3. Konzervativizmus Típusai (O'Sullivan)* 1. Mérsékelt Konzervativizmus: - Korlátozott állam, közösségek megerősítése, piac nagyobb szabadsága. - Jellemző országok: Nagy-Britannia, USA. 2. Reakciós Konzervativizmus: - Az organikus állam és intézmények védelme (pl. egyház). - Jellemző ország: Franciaország. 3. Forradalmi Konzervativizmus: - A modernitás és kapitalizmus elvetése, totális állam iránti vágy. - Jellemző ország: Németország. 4. Neokonzervativizmus: - Gazdasági liberalizmus és konzervatív társadalompolitika kombinációja. - Jellemző időszak: 1980-as évek Nagy-Britanniában és az USA-ban. ### Szocializmus #### *1. Alapfogalom* - Eredet: A szocializmus a felvilágosodás és az iparosodás terméke, de egyben kritikusa is. Az utópikus szocialisták, mint például a falanszterek, alternatív társadalmi rendszerek megvalósítását célozták meg. - Megvalósult Formák: Az állampárti formák, amelyekben az állam korrigálja a piacot és képviseli az össztársadalmi értékeket. #### *2. Kettősség* - A szocializmus modernizációs ideológia, de néha szembefordul a modernizációval (pl. forradalom). #### *3. Állandó Fogalmi Elemei* - Egyenlőség: A társadalmi egyenlőtlenségek elvetése. - Optimista Emberkép: Hit a jobb, igazságosabb rendszer megvalósíthatóságában. - Racionalizmus: Megvalósítható egy jobb társadalom. - Liberalizmus: Emancipáció és felszabadítás hangsúlyozása. #### *4. Célok* - A szocializmus célja a szabadság és egyenlőség mellett a testvériség és szolidaritás hangsúlyozása, valamint az alkotmányos demokratikus rendszerek kiterjesztése a XIX. században. #### *5. Előzmények* - Fontos Gondolkodók: Morus Tamás, Campanella, Owen, Fourier, Saint-Simon. #### *6. Marx és a Szocializmus* - Tudományos Szocializmus: Marx szerint a proletariátus felszabadítása a proletárok feladata. - Osztályharc: „Az emberiség története osztályharcok története." A kapitalista társadalom tőkekoncentrációval és a tőkések antagonisztikus szembenállásával jellemezhető. - Végkifejlet: A proletariátus forradalma szükségszerű, de csak a legfejlettebb kapitalista társadalmakban. #### *7. Lenin és Mao-Ce Tung* - Kapitalista Szakasz Átugorható: Lenin és Mao szerint a kapitalista fejlődési szakaszok elhagyhatóak. #### *8. Neomarxisták* - A neomarxisták szerint a kapitalizmus globális szinten újra termelte önmagát. #### *9. Szocialista Munkásmozgalom Eredményei* - Általános Választójog: Demokratikus követelés. - Jóléti Állam Modellje: A II. világháború után válságban van. - Szociáldemokrácia: A XX. század meghatározó baloldali mozgalma, amely a parlamentáris keretek között maradva baloldali reformpárttá vált. #### *10. Kommunizmus* - A kommunizmus a szocializmus forradalmi-voluntarista, antidemokratikus tradíciója. ### Anarchizmus #### *1. Alapfogalom* - Definíció: Az anarchizmus az egyéni felelősségtudatot helyezi középpontba, és elutasítja a bármilyen uralmi rendet. Az uralmi intézmények léte nem az emberi természetből, hanem kényszerűségből ered. - Cél: Az állam eltörlése, a szabad emberek szabad társadalmának megteremtése. Nem politikai, hanem társadalmi forradalmat akarnak. - Anarchia: Nem káosz vagy zűrzavar, hanem önszabályozó, spontán rend, amely az egyének együttműködésén alapul. #### *2. Típusai* 1. Kollektivista Anarchizmus: - A fő áramlat, amely tulajdonellenes, antiklerikális és antikapitalista. - Jellemzője az erőszakos kollektív mozgalmak, pl. gyári sztrájkok. 2. Individualista Anarchizmus: - Az egyéni kivonulás a társadalomból, amely a társadalmi harmóniát a piac analógiájára képzeli el. 3. Vallásos-Misztikus Anarchizmus: - Az őskereszténység és más tekintélyellenes vallási elvekhez fordul. - Feltételezi, hogy az állam a legmegfelelőbb kerete a nemzetnek. #### *3. Kialakulásának Tényezői* - Modern Központosított Területi Államok: Az abszolút monarchiák kialakulása. - Kapitalizálódás: Gazdasági rendszerek átalakulása. - Szekularizáció: Az egyetemes egyház felbomlása. - Nemzeti Mozgalmak: A nemzetállamok létrejötte, dinasztikus birodalmak (pl. Habsburg) felbomlása. #### *4. Politikai Doktrína* - Az anarchizmus célja, hogy a nemzet és az állam a lehető leginkább átfedje egymást. Politikai doktrínaként a nemzeti tudat összekapcsolódik a saját államiság megteremtésével és megőrzésével. - Patriotizmus: A lelki beállítottság és a közösséghez való kapcsolódás érzése. ### Nacionalizmus #### *1. Alaptételei* 1. A világot nemzetek alkotják: A nacionalizmus alapja, hogy a világot különböző nemzetek alkotják, amelyek saját identitással és kultúrával rendelkeznek. 2. Minden politikai hatalom forrása a nemzet: A politikai hatalom legitimációját a nemzet adja. 3. A nemzet iránti lojalitás minden fölött áll: A nemzet iránti elköteleződés elsődleges fontosságú. 4. A valódi szabadság: A szabadság csak a nemzettel való azonosuláson keresztül valósulhat meg. 5. Világbéke és szabadság: Ezek a nemzetállamok közösségében valósulhatnak meg. 6. Szuverén állam: A nemzetek csak saját szuverén államukban lehetnek szabadok. #### *2. A Nacionalizmus Formái* - Sovinizmus: A nacionalizmus agresszív formája, amely a nemzeti érdekek védelme érdekében más népek leértékelésével jár. #### *3. A Nacionalizmus Kettős Felfogása* - Nyugati (Polgári) Nacionalizmus: - A nemzethez kapcsolódás egybeesik az állampolgári hovatartozással (citizenship). - Fő jellemzője az asszimiláció, amely a társadalmi integrációt célozza meg. - Keleti (Etnikai) Nacionalizmus: - A nemzethez való tartozás etnikai alapú. - Jellemzője a kirekesztés, amely a nemzeti identitás megőrzését hangsúlyozza más etnikai csoportokkal szemben. ### Fasizmus #### *1. Alapfogalom* - Definíció: A fasizmus az akarat és a tett aktivizmusa, amely az ösztönösen, veszélyesen élő ember ideálját helyezi előtérbe. Az akarat kultuszát az ész kultusza elé helyezi. - Önmegvalósítás: Az önmegvalósítás lehetséges formája az erőszak. #### *2. Általános Jellemzői* - Felfokozott Nacionalizmus: A nemzeti identitás túlhangsúlyozása. - Erős Állam: Az állam iránti hódolat, amely minden más érték fölé helyeződik. - Kollektivizmus: Az egyéni jogok háttérbe szorítása a közösség érdekében. - Korporativizmus: A gazdasági érdekeltségek és állam közötti szoros kapcsolat. - Erőszakos Szociáldarwinizmus: Az erősebb csoportok jogainak érvényesítése a gyengébbek rovására. - Vezérelvűség: Egy vezető irányítása alá vonja a politikát és a társadalmat. #### *3. Olasz Fasizmus* - Modernista Képződmény: Az állam fontosabb a nemzetnél. - Náci Ideológia: A fajelmélet és az élettér elmélete, ahol az állam háttérbe szorul a faj és a párt mögé. ### Populizmus #### *1. Alapfogalom* - Definíció: A populizmus ideológia, politikai stílus és beszédmód, amely a nép vélelmezett akaratát minden más jognál, törvénynél vagy morális szabálynál fontosabbnak tartja. #### *2. Törésvonalak* - Vertikális Törésvonal: Elit és tömeg közötti feszültség, képviseleti paradoxon. - Diktatúrában: A vezérelvet erősíti. - Demokráciában: A tömegeket mozgósítja, érzelmi alapú politikát folytat. ### Feminismus #### *1. Alapfogalom* - Cél: A nők társadalmi felszabadítása, jogi és társadalmi egyenlőségük megvalósítása. #### *2. Történeti Szakaszok* - Liberális Szakasz: 1920-ig az egyenjogúságért küzdöttek. - Szocialista Szakasz: A kizsákmányolás megszüntetése. - Radikális Szakasz (1960-as évek): A nemek közötti különbségek feloldása, a férfiuralom elleni küzdelem. ### A Szuverenitás #### *1. Alapfogalom* - Definíció: A szuverenitás a legfőbb hatalom, amely az állampolgárok és alattvalók felett gyakorolt, abszolút és örökös hatalmat jelent. - Főbb Jellemzők: - Végső Döntés: A szuverén hatalom birtokosa mindig a végső döntést hozza meg. - Kiterjedtség: A hatalom kiterjed a közösségen belüli minden cselekedetre. - Függetlenség: A hatalom független minden más hatalmi közegtől. - Államformától Független: A szuverenitás nem kötődik egyetlen államformához sem. #### *2. Szuverén Meghatározása* - Államforma: Milyen államformáról van szó? (pl. köztársaság, monarchia) - Hatalom Gyakorlója: Ki gyakorolja a hatalmat? (pl. választott vezetők, monarcha) - Hatalomgyakorlás Ideális Szereplője: Kinek kellene a hatalmat gyakorolnia? #### *3. Külső és Belső Szuverenitás* - Külső Szuverenitás: Az állam nemzetközi jogi környezetben való függetlensége. - Belső Szuverenitás: A hatalom gyakorlása a közösségen belül, amely nem függ más hatalmi struktúráktól. #### *4. A Szuverenitás Jegyei* - Jogalkotás: A törvények létrehozása, módosítása és eltörlése. - Hadüzenet és Békekötés: A háborúba lépés és a békekötés joga. - Szövetségek: Szövetségek kötése és felbontása. - Magasabb Tisztségviselők Kinevezése: A vezetők kiválasztása és leváltása. - Bírói Fórum: A legfőbb bírói fórum működtetése. - Kegyelmezés és Amnesztia: A kegyelem és amnesztia joga. - Hódolat Fogadása: Az alattvalói hűségeskü betartatásának joga. - Pénzkibocsátás: A pénz kibocsátása és értékének meghatározása. - Mértékegységek: A súlyok és mértékegységek meghatározása. - Adóztatás: A közterhek és rendkívüli adók kivetése. ### Az Állam Fogalmi Összetevői #### *1. Alapfogalom* - Népesség: Az állam lakossága, amely tagjai alkotják a politikai közösséget. - Meghatározott Földrajzi Terület: Az államnak van egy konkrét földrajzi területe, amelyen gyakorolja hatalmát. - Erőszakszervezet: Az állam központilag érvényesülő uralma, amely a legális erőszak monopóliumát birtokolja (Max Weber). #### *2. Állam és Állampolgárság* - Machiavelli: Az állam uralmi képződmény, amely biztosítja és legitimálja a társadalmi csoportok hatalmi pozícióját. - Hegel: Az állam közvetítő kapocs, amely a társadalom centrifugális erőit összefogja. Feladata az egyéni szabadság és jogegyenlőség biztosítása. - Marx: Az állam az osztályuralom fenntartására szolgáló elnyomó szervezet, amely nem pártatlan. - Weber: „Az állam az az emberi közösség, amely egy bizonyos területen belül a fizikai erőszak monopóliumát igényli." #### *3. Az Állam Formája és Kormánya* - Államforma: Az állam alapját képező végső politikai alapelvek (pl. köztársaság, monarchia). - ha örökléssel akkor az államforma monarchia - ha választás útján akkor köztársaság - Kormányforma: A tényleges működés intézményes berendezkedése. - Fontos Megkülönböztetés: Az állam ≠ kormány! Az állam a legfőbb közhatalmi szervek és testületek összessége. #### *4. Az Állam Keletkezése* - Ókori Államok: Nem különült el a közhatalom az uralkodó személyétől; az állam vertikális apparátusa nem alakult ki. - Modern Állam: A közhatalom független a hatalom aktuális gyakorlójától; bürokrácia, amelynek hatalma a szakértelmen alapul. #### *5. Különböző Felfogások* - Konzervatív Felfogás: Az állam fokozatosan alakult ki, misztériumként tekintve. - Liberális Felfogás: Az állam szerződés révén keletkezett, amely módosítható, és ellenőrzés alatt áll. #### *6. Az Állam Típusai* 1. Demokratikus: - Szabad választások rendszeres megtartása, tisztességes verseny. 2. Autokratikus: - Centralizált hatalom (egyszemélyes vagy oligarchikus), hiányzik a valós politikai alternatíva. 3. Totális: - Nyílt és nyers erőszakon alapul, egy vezető irányítása alatt. 4. Fundamentalista: - Vallási előírásokból vezeti le az állam működésének szabályait. #### *7. Az Állampolgárság* - Jogi Megközelítés: A politikai közösség tagjává válás jogi keretei (törvények által szabályozva). - Normatív Megközelítés: A „jó állampolgár" fogalmának vizsgálata; jogok és kötelezettségek. #### *8. Az Állam Funkciói* - Kizsákmányolás Biztosítása: Karl Marx szerint az állam a társadalom alávetett tagjainak kizsákmányolását biztosítja. - Munkaszervezet: A társadalom munkaszervezetének működtetése. - Belső Rend Fenntartása: A magántulajdon védelme. - Szociális Gondoskodás: A társadalom tagjainak védelme a külső támadásoktól Államformák ----------- ### 1. Az államforma definíciója - Az államforma a politikai rendszer kereteit és a hatalom megszerzésének módját határozza meg. - Két fő típusa van: - Monarchia: Az államfői poszt örökléssel betöltött. - Köztársaság: Az államfői poszt választás útján betöltött. ### 2. Demokrácia és diktatúra - Fontos megjegyzés: A demokrácia és a diktatúra nem államformák! - Mind a demokráciáknak, mind a diktatúráknak van saját államformájuk. ### 3. Államformák típusai #### *a. Monarchiák* - Abszolút monarchiák: Az uralkodónak teljes hatalma van, nincs politikai korlátozás (pl. Szaúd-Arábia). - Alkotmányos monarchiák: Az uralkodó hatalma nem abszolút, létezik alkotmány. A törvényhozás a parlament feladata, de a kormány az uralkodónak felelős (pl. Jordánia, Liechtenstein, Monaco). #### *b. Köztársaságok* - Szocialista népköztársaságok: Határozott hatalommegosztás mellett a kommunista párt vezető szerepe rögzítve van (pl. Kína, Kuba). - Teokratikus köztársaságok: Az állam vallási alapokra épül, a vallási vezetők a politikai hatalom birtokosai (pl. Iráni Iszlám Köztársaság). #### *c. Katonai kormányzás* - A civil kormányzás felfüggesztve, általában ideiglenes jelleggel, de sok esetben évtizedekig eltarthat (pl. Mianmar). ### 4. Hatalommegosztás területi alapon #### *a. Unitárius államok* - Az állam teljes területén egységes jogi kereteket biztosítanak, a központi kormányzat birtokolja a szuverenitást. #### *b. Föderációk* - A szuverenitás a szövetségi szinten van, de a tagállamok bizonyos hatásköröket átengednek (pl. Egyesült Államok, Németország). #### *c. Konföderációk* - Az államszövetségek esetében a szuverenitás a tagállamoké, ők engednek át hatásköröket a szövetségi szintnek (pl. egyes történelmi példák, mint a Svájci Államszövetség). Kormányformák ------------- ### 1. Definíció A kormányforma a törvényhozó és végrehajtó hatalom viszonyát, valamint a kormány belső szerkezetét határozza meg. ### 2. Típusok - Elnöki (prezidenciális) - Parlamentáris - Kancellári (miniszterelnöki) - Vegyes (félelnöki) ### 3. Elnöki (prezidenciális) kormányforma - Fő jellemzők: - Az elnök egyaránt államfő és kormányfő. - Közvetlen választás, széles jogkörrel, erős vétójoggal bír. - Politikai felelőssége nincs (impeachment lehetséges). - A minisztériumokat államtitkárok vezetik, akik csak az elnöknek felelnek. - Fékek és ellensúlyok rendszere érvényesül. - Föderalizmus és független igazságszolgáltatás jellemzi. - Gyenge választási pártok. - Példa: Egyesült Államok. ### 4. Parlamentáris kormányforma - Fő jellemzők: - A parlament primátusa, politikailag felelős kormány. - Az államfő és a kormányfő személyének elkülönülése. - A kormányfő politikai felelőssége: parlamenti ellenőrzés, bizalmatlanság. - Az államfő politikailag felelős, függetlenül a legitimációtól. - A törvényhozói és végrehajtói hatalom szétválasztásának hiánya, a jogi elkülönülés ellenére. - Összeférhetetlenségi szabályok. - Példa: Nagy-Britannia (kabinet kormányzás), Bulgária, Benelux-országok (Svédország, Lettország). ### 5. Kancellári (miniszterelnöki) kormányforma - Fő jellemzők: - A kormányzati stabilitás biztosítása a cél. - A miniszterelnök kiemelése, a miniszterek parlamenti ellenőrzésének korlátozása. - Konstruktív bizalmatlanság létezik. - A kormányt a miniszterelnök állítja össze, de a személyekről a képviselők nem szavaznak. - Bizalmatlanság csak a miniszterelnökkel szemben nyújtható be. - Példa: Németország. ### 6. Vegyes (félelnöki) kormányforma - Fő jellemzők: - Az elnöki és a parlamentáris rendszer ötvözete. - Erős elnök, felelős kormány. - Közvetlenül választott államfő, aki a külügy és hadügyek vezetője. - Széles kinevezési jogkörrel bír, nem felelős a parlamentnek. - Vétójoga van, és feloszlathatja a parlamentet. - Példa: Franciaország. ### 7. Követelmények a politikai rendszerek demokratikusságához - Stabilitás vs. elmozdíthatóság. - Alkotmányosság: - Népképviselet. - Hatalommegosztás. - Törvények uralma (jogállamiság). - Jogegyenlőség (törvény előtti egyenlőség). - A kisebbségi jogok biztosítása és intézményes védelme. Demokrácia 1\. Definíció - Demokrácia: A „népuralom" fogalma, amely akkor valósul meg, ha a polgárok többsége részt vesz a politikai döntések meghozatalában. - Részvétel célja: Választás. - Ókori demokrácia: Közvetlen demokrácia; modern népszavazások a modern képviseleti demokráciák keretében, amely a köztársasági kormányzati forma egyik változata. 2\. A fogalom története - Kr. e. V. századig: A demokrácia fogalma nem létezett. - Eredete: A „démosz" szó, amely a polgárok összességét, sokaságot, többséget, illetve csőcseléket jelentheti. 3\. Kulcsfogalmak - Részvétel - Választás - Kommunikáció 4\. Ókori értelmezés - Platón: A demokráciát a csőcselék uralmának és szabadosságnak tekintette. - Arisztotelész: A demokráciát a sok ember általi rossz kormányzásnak nevezte; a törvénynek kell uralkodnia, nem a népnek. A demokrácia gyengesége a vezetők és vezetettek közötti ellentét. 5\. Középkori értelmezés - Aquinói Szent Tamás: A szegények elnyomják a gazdagokat; ha a törvény mindenkire vonatkozik, helyénvaló, ha annak megalkotásához mindenki hozzájárul. - XVII\. század: Az angol forradalom idején a jó népi kormányzás pozitív tartalmú megfogalmazása. - Rousseau: A népszuverenitás fensőbbsége. - Tocqueville: A többség zsarnoksága. 6\. Demokrácia elméletek 1. Versengés elmélet: A demokrácia egy döntéshozatali mechanizmus, ahol a képviselőjelöltek versengenek a szavazatokért (Schumpeter). 2. Részvételi demokrácia koncepciója: Az emberek tevékeny részvétele a döntésekben. 3. Pluralista demokrácia elmélete: A sokféleség politikai normává válik. 7\. A modern demokráciák két felfogása - Lincoln: „A nép kormányzása, a nép által, a népért". 8\. A közvetlen demokrácia korlátai - Többségi elv: Legitimitás a nép nevében. - Procedurális demokrácia kritériumai (Robert A. Dahl): - Rendszeres, általános választójog alapján megtartott versengő választások. - A megválasztott döntéshozók mandátumának korlátozottsága és hatalommegosztás. - Alternatív információforrásokból való tájékozódás (szólásszabadság). - Politikai csoportosulások formálásának lehetősége (gyülekezési szabadság). - Befogadó állampolgárság. - A fegyveres testületek feletti civil kontroll. - Konszenzus elv: A választási eredmény a kezdeményezés előnyét jelenti a győztes politikai erőnek, biztosítékok a kisebbség számára az érdekérvényesítésre. 9\. Demokrácia modellek összehasonlítása (Lijphardt kategóriarendszere) - Többségi demokrácia jellemzői: - Végrehajtó hatalom összpontosítása. - A parlament mint alapintézmény, de szavazógép szerepe. - Aszimmetrikus kétkamarás törvényhozás. - Kétpártrendszer. - Egydimenziós pártrendszer. - Egyszerű többségen alapuló választási rendszer. - Egységes kormányzati rendszer. - Íratlan alkotmány. - Konszenzusos demokrácia jellemzői: - Megosztott végrehajtó hatalom (nagykoalíciók). - Formális és informális hatalommegosztás. - Kétkamarás törvényhozás. - Többpártrendszer. - Többdimenziós pártrendszer. - Arányos képviselet. - Föderalizmus és decentralizáció. - Írott alkotmány, kisebbségi vétó. 10\. Részvételi demokrácia - Miben több a képviseleti demokráciánál? - Javaslattételi jog. - Informálás és informálódási jog. - Vitázási jog. - Döntési jog. - Mai demokráciák: Képviseleti demokrácia részvételi elemekkel = aktív demokrácia. - Szereplők: - Központi állami szereplők. - Helyi önkormányzatok. - Gazdálkodó szervezetek. - Oktatási és kutatási intézmények. - Szakmai szervezetek. - Civil/nonprofit szervezetek. - Állampolgárok. 11\. Társadalmi részvétel - Kikkel vehetnek részt a társadalmi szereplők? - Helyi/térségi döntéshozókkal együtt: helyi közügyek alakítása, jogszabályok létrehozása, fejlesztési ügyek. - Helyi/térségi döntéshozók nélkül: hétköznapi ügyek megvitatása. Társadalmi részvétel - Részvételi lehetőségek: Közösségi és helyi közügyek, jogszabályalkotás, hétköznapi ügyek megvitatása, valamint országos, megyei és helyi fejlesztési programok tervezése és végrehajtása. - Közösségi tervezés: Gazdaságfejlesztési tervek kidolgozása és megvalósítása. Demokratikus rendszerek fő jellemzői 1. Képviseleti rendszer: Az állampolgárok választások útján ruházzák át döntéshozói hatalmukat a képviselőkre. 2. Versenyelvek és választások: A hatalomért való verseny nyílt és szabályozott. 3. Részvétel és politikai egyenlőség: Az állampolgárok közötti egyenlőséget és részvételi lehetőségeket biztosítják. 4. Államhatalom ellenőrizhetősége és hatalom leválthatósága: A hatalom békés úton, szabályozott eljárásban váltható le, és a többségi elvet is mérséklik a kisebbségek védelme érdekében. 5. Szabadságjogok tiszteletben tartása és pluralizmus elismerése: Az állam védi a különféle társadalmi és kulturális csoportok jogait. Diktatórikus rendszerek fő jellemzői - Diktatúra formái: Autokratikus és totalitárius rendszerek, például kommunizmus, fasizmus, nemzeti szocializmus. - Jellemzők: Ezek a rendszerek erőszakos eszközöket alkalmaznak a hatalom megtartására, és kisajátítják a kommunikáció eszközeit, depolitizálják a társadalmat. Politikai rendszer elemei és funkciói - Fő elemek: Állami szervezetek, pártok, érdekképviseletek, tömegkommunikáció, valamint egyéb politikai szervezetek, például lobbik és egyesületek. - Politikai normák: Jogi és íratlan szabályok, amelyek meghatározzák a politikai viselkedést. - Politikai kultúra: Tudati elemek, ideológiák, szimbólumok és politikai tradíciók. - Politikai ideológiák és közösségek: Meghatározó politikai elméletek és azok követői. Politikai rendszer funkciói - Input funkciók: Politikai szocializáció, érdekkifejezés, kommunikáció és toborzás. - Output funkciók: Szabályalkotás, jogszabályok végrehajtása és ítélkezés. - Átváltoztatási funkciók: A társadalmi követelések és támogatások politikai döntésekké és hivatalos cselekedetekké alakulnak. A politikai rendszer strukturalista-funkcionalista megközelítése - A társadalom összefüggő alrendszerekként funkcionál, amelyek között Parsons szerint a kulturális minták, az adaptáció, a célkitűzés és az integráció biztosítja a társadalmi kohéziót. - Almond szerint minden politikai rendszerben megtalálhatók a politikai interakciók legális mintái, és a rendszerek többfunkciósak és kulturálisan kevertek. Pártok típusai 1. Honorácior pártok: Max Weber által bevezetett fogalom, amely arra utal, hogy a pártot a hivatal betöltésére való igény tartja össze, inkább elitista, kevésbé szervezett formában működik. 2. Szervezett párt: Hivatalos, állandósult szervezettel rendelkező pártok, amelyeknek országos hálózatuk van és stabil, folyamatos működésre épülnek. 3. Tömegpárt: Szélesebb tagsággal rendelkeznek, amelyet közös világnézet és ideológiai elkötelezettség fűz össze. Az ilyen pártok tagjai és apparátusa szoros együttműködésben működik. 4. Világnézeti vagy ideológiai párt: Egy jól meghatározott ideológiát követ, amelyet a tagok elfogadnak, és ezen elvek mentén működnek. 5. Programpárt: Meghatározott programot képvisel, konkrét politikai célokkal és aktuális reflexiókkal rendelkezik, ám ezek gyakran inkább pragmatikusak, mint ideológiai alapúak. 6. Érdekpárt: Egy jól körülhatárolt csoport érdekeit képviseli, például egy meghatározott társadalmi réteg vagy foglalkozási csoport érdekeit. 7. Osztálypárt, rétegpárt: Specifikus társadalmi csoportokhoz, osztályokhoz kapcsolódik, és azok érdekeinek képviseletére fókuszál. A pártok fő funkciói 1. Politikai verseny biztosítása: A pártok szabályozott keretek között versengenek a hatalomért. 2. Politikai vezetők kiválasztása: A pártok utánpótlást biztosítanak, valamint vezetőket toboroznak, kiválasztanak és felkészítenek. 3. Érdekek képviselete: A pártok integrálják a társadalmi érdekeket, és közvetítik azokat a politikai rendszer felé. 4. Választási funkció: Jelölteket és listákat állítanak, és kampányolnak a választásokon való részvételért. 5. Közvélemény befolyásolása: A pártok tájékoztatják a közvéleményt, és befolyásolják az emberek politikai nézeteit. 6. Politikai szocializáció: A pártok formálják a politikai kultúrát és az állampolgárok politikai tudatosságát. 7. Nemzetközi funkciók: Egyes pártok nemzetközi kapcsolatok kiépítésével és ápolásával is foglalkoznak. A pártrendszer típusai 1. Egypártrendszer: Egyetlen politikai párt dominál, jellemzően totalitárius rendszerekben. 2. Kétpártrendszer: Két domináns párt váltja egymást a hatalomban, amely általában stabil kormányzást biztosít. 3. Többpártrendszer: Két vagy több párt verseng a hatalomért, a kormányzás koalíciókban történhet. 4. Hegemonisztikus pártrendszer: Egy párt dominál ugyan, de formálisan létezhetnek más pártok is. 5. Pluralista versengő rendszerek: Számos párt verseng a hatalomért, és az állampolgárok széles politikai spektrumon választhatnak képviseletet. Politikai irányultság szerinti csoportosítás 1. Baloldali pártok: Ide tartoznak a szociáldemokrata, kommunista és újbaloldali pártok, amelyek általában a társadalmi igazságosság, egyenlőség és szociális kérdések támogatására koncentrálnak. 2. Jobboldali pártok: Kereszténydemokrata, konzervatív és új jobboldali radikális pártokat tartalmaz, amelyek általában a hagyományos értékekre, a nemzeti szuverenitásra és a gazdasági liberalizmusra helyezik a hangsúlyt. 3. Centrum pártok: Liberális és agrárpártok, amelyek gyakran kiegyensúlyozott, középutas megoldásokat képviselnek. A pártok funkciói a pártrendszerben A pártrendszerben a pártok a politikai rendszer szerkezetét meghatározó kulcsszereplők, amelyek lehetővé teszik a társadalmi csoportok érdekeinek integrálását és a politikai döntéshozatal folyamatait. A társadalmi változásokkal együtt módosulnak, alkalmazkodnak az új kihívásokhoz és követelményekhez, így biztosítva a politikai rendszer stabilitását és dinamizmusát. A magyar pártrendszer kialakulása és története 1949-1989: Egypártrendszer - A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) egyeduralma jellemezte az időszakot. - A pártirányítás alatt nem alakultak ki lojális szatelit pártok sem, és valódi ellenzéki szervezetek csak a 80-as évek elején jelentek meg. 1987-1990: Pártosodás időszaka - Új pártok alakultak, amelyek a demokratikus politikai átalakulás előfutárai voltak: - Magyar Demokrata Fórum (MDF) -- 1987 ősze - Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) -- 1988 ősze - Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ) -- 1988 tavasza - Történelmi pártok is visszatértek: - Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt (FKgP) - Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) - Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP) - Az MSZP az MSZMP utódpártjaként jelent meg. A pártrendszert strukturáló dimenziók 1. Kulturális-ideológiai dimenzió (bal-jobb tengely): - Jobboldali pártok: nemzeti eszme és hagyományok, állam központi szerepe, morális és család központú értékek. - Baloldali pártok: állam és egyház szétválasztása, autonómia támogatása, kisebbségi jogok, társadalmi tolerancia. 2. Gazdasági dimenzió: - A gazdasági kérdések a magyar pártpolitikában kisebb szerepet játszanak. A magyar pártverseny szakaszai 1. 1987-1990: Kommunista-ellenkommunista dimenzió. - A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások és az MDF-SZDSZ szembenállás. 2. 1990-1994: Három pólusú pártrendszer. - Az első választások két nagy pártot hoztak a parlamentbe (MDF, SZDSZ) és négy kisebbet (Fidesz, KDNP, FKgP, MSZP). 3. 1994-1998: Kétpólusú rendszer. - Az SZDSZ koalícióba lép az MSZP-vel, elveszítve független liberális arculatát. 4. 1998-2010: Blokkosodás. - A pártrendszer koncentrálódik, és kvázi kétpártrendszerré válik. 5. 2010-napjainkig: Domináns pártmodell. - A Fidesz-KDNP kétharmados többséget szerez, az ellenzék megosztott. - Az ellenzék részéről összefogási kísérletek 2019-ben és 2022-ben. A magyar választási rendszer jellemzői - Kétcsatornás, vegyes rendszer: arányos és többségi elemeket kombinál. - 386 képviselői hely 199 választókerületből, 106 egyéni, és 93 országos listás mandátumból áll. - Választási küszöb: 5%, amelyet a pártoknak el kell érniük a parlamenti bejutáshoz. - Az új töredékszavazat számítási mód a győztes pártot erősíti. A választási rendszerek típusai 1. Egyéni kerületi többségi rendszer: - Alapelv: a „győztes mindent visz" -- általában kétpártrendszer kialakulásához vezet. - Példák: Egyesült Királyság, USA. 2. Arányos-pártlistás rendszer: - Alapelv: a választók pártlistákra szavaznak, biztosítva a kisebbségi pártok képviseletét. - Példák: Hollandia, Izrael, Németország. 3. Magyar vegyes rendszer: - Kombinálja az egyéni és arányos elemeket, amely egy stabil, de kevésbé arányos rendszert hoz létre. A parlament és az önkormányzati választások rendszere - Parlamenti képviselők: a rendszer vegyes, arányos és egyéni választókerületi ágakkal. - Önkormányzati választások: relatív többségi rendszer, ahol a polgármestereket közvetlenül választják, nincs részvételi küszöb. Politikai intézmények jellemzői 1. Parlament: népképviselet, többségi döntéshozatal. - Magyarország egykamarás parlamentje gyors döntéshozatalt tesz lehetővé. 2. Önkormányzatok: vegyes rendszer szerint működnek, és jelentős átalakulásokon mentek keresztül a 2010-es évektől. ### A Parlamentek Funkciói 1. Törvényhozás - A parlament a törvényalkotás formális helye, azonban a törvények előkészítése egyre inkább a kormány feladata. - Képviselői önálló indítványok száma alacsony és általában kevésbé hangsúlyos. - A törvényalkotási folyamat során fontos szempont a törvények számának változása és más jogszabályok kiadása. 2. Legfőbb Állami Tisztségviselők Megválasztása - A parlament választja meg az alábbi tisztségviselőket: - Kormány és Miniszterelnök: Egyszerű többséggel. - Köztársasági Elnök: Kétharmados többséggel, de a harmadik fordulóban már egyszerű többség is elég. - Alkotmánybírák, Legfelsőbb Bíróság Elnöke, Legfőbb Ügyész: Kétharmados többséggel. - Állami Számvevőszék Elnöke és Ombudsmanok: Kétharmados többséggel. 3. A Kormány Ellenőrzése - A kormányt a parlament többféle módon ellenőrzi: - Plenáris viták: Kérdések és interpellációk keretében. - Ad hoc vizsgálóbizottságok: Különböző témák kivizsgálására alakított bizottságok. - Az ellenőrzés korlátai: A parlamenti többség által megválasztott kormányt gyakran ugyanez a többség \"ellenőrzi\", ami korlátozhatja az ellenőrzés hatékonyságát. 4. A Politikai Nyilvánosság Biztosítása - A parlament nyilvános működése biztosítja, hogy az ellenzék is helyet kapjon a közbeszédben. - Szocializációs funkcióval is bír: a képviselők tapasztalatokat szerezhetnek és tanulhatnak a politikai folyamatokról. 5. A Politikai Rendszer Legitimációja - A parlament demokratikus működése hozzájárul az egész politikai rendszer legitimációjához, segítve ezzel a rendszer elfogadottságát és hitelességét. ### A Parlament Szervezeti Felépítése - Az Országgyűlés Tisztségviselői: - Elnök: Egyben a Házbizottság elnöke. - Alelnökök (3-5 fő): Segítik az elnök munkáját. - Jegyzők (8-10 fő): Üléseken való adminisztratív feladatokat látnak el. - Bizottságok: - Állandó Bizottságok: Kötelező jelleggel működnek; ide tartozik többek között az alkotmányügyi, honvédelmi, külügyi, költségvetési, összeférhetetlenségi, mentelmi és mandátumvizsgáló bizottság. - Eseti Vizsgálóbizottságok: Meghatározott ügyek kivizsgálására alakítják. - Házbizottság: A parlament szervezeti ügyeit és működését irányítja. - Politikai Tagolódás: - Frakciók: Képviselők önkéntes társulásai, amelyek képviselik az egyes pártok érdekeit. - Frakcióvezető és Frakciófegyelem: A frakcióvezető irányítja a frakció működését, a frakciófegyelem pedig a tagok együttes fellépését biztosítja. ### A Parlament Működése - Házszabály: A parlament működésének rendjét szabályozza. - Ülésszakok: Évente két rendes ülésszakot tartanak. - Ülésezési Rend: Általában heti vagy háromheti rendszerességgel. - Tanácskozási Rend: Nyilvános, de szükség esetén zárt ülések is elrendelhetők. - Szólásjog: A képviselők felszólalási joga és az obstrukció lehetősége is biztosított. ### A Törvényalkotás Menete 1. Beterjesztés: A törvényjavaslatot a parlament elé terjesztik. 2. Tárgysorozatba Vétel és Általános Vita: A plenáris ülésen vitatják meg az indítványt. 3. Részletes Vita: Az állandó bizottságokban folytatódik a vita. 4. Törvényalkotási Bizottsági Eljárás: A bizottság ülésén folytatódik az indítványok tárgyalása. 5. Plenáris Vita a Bizottsági Jelentésekről: Az összegző jelentés és módosító javaslatok megvitatása. 6. Szavazás: Az összegző módosító javaslatról, majd a törvényről zárószavazás során dönt a parlament. ### Határozathozatal Módjai - A szavazás során eltérő arányok szükségesek bizonyos esetekben: - Jelenlévő képviselők fele - Megválasztott képviselők fele - Jelenlévő képviselők kétharmada - Megválasztott képviselők kétharmada - Jelenlévő képviselők négyötöde ### Az Ellenőrzési Funkció - Ellenőrző Szervek: Például az Állami Számvevőszék. - Beszámolók, Vitanapok, Kérdések és Interpellációk: A képviselők rendszeres tájékozódási lehetőségei a kormány munkájáról. - Vizsgálóbizottságok: Fontos ügyek kivizsgálására jönnek létre. ### Az Államfő Szerepe - Modern Demokráciákban: Az államfői hatalom megosztott és korlátozott. - Magyarországon a Köztársasági Elnök: Kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az állam demokratikus működése felett. - Választás: Az Országgyűlés kétharmados többséggel választja meg, harmadik fordulóban pedig egyszerű többség elég. - Szimbolikus Jogkörök: Például állami ünnepségeken való részvétel, kitüntetések adományozása. - Kinevezési Jogkörök: Az államfő fontos tisztségekre nevezhet ki, például államtitkárokat, nagyköveteket és katonai vezetőket, de sok esetben szükséges a miniszteri ellenjegyzés. Politikai jogkörök ------------------ ### Az államfő jogai - Törvényjavaslat kezdeményezése: Az államfő joga javaslatot tenni törvények elfogadására. - Népszavazás kezdeményezése: Képesség népszavazás kiírására fontos kérdésekben. - Politikai és alkotmányossági vétó: A törvények vagy jogszabályok megakadályozása. - OGY választások időpontjának kitűzése: A parlamenti választások időpontjának meghatározása. - Szükség ill. rendkívüli állapotok kihirdetése: Rendkívüli helyzetekben szükségállapot kihirdetése. - Szerepe a kormány megalakításában: A kormány megalakítására vonatkozó felkérés. ### Törvényhozással kapcsolatos jogkörök - Törvényjavaslatok benyújtása: Javaslatok előterjesztése az Országgyűléshez. - Törvények fölötti vétójog: Jog a törvények elutasítására. ### Rendkívüli elnöki jogkörök - Hadi állapot kihirdetése: Hadi állapot szükségessége esetén. ### Politikai szerepvállalás - Ellensúly: Az államfő szerepe a kormányzati hatalom egyensúlyozásában. A kormány --------- ### A kormány szerepe és funkciói - Politikaformálás: Prioritások és válaszalternatívák kidolgozása. - Kül- és hadügyek irányítása: A kormány feladatai közé tartozik a külpolitikai döntések meghozatala. - Rendeletalkotás: Kormányrendeletek kidolgozása. - Végrehajtás: Döntések végrehajtása a közigazgatás által. ### Kormányzati struktúra - A miniszterelnök az Országgyűlés által választott. - A minisztereket a köztársasági elnök nevezi ki a kormányfő javaslatára. - A kormány tagjai: miniszterek és az államtitkárok. ### Kormány és Parlament viszonya - Konstruktív bizalmatlansági indítvány: Az alkotmányos keretek között a parlament bizalmatlansági indítványt terjeszthet elő a kormány ellen. ### A koalíciók típusa - Pozíció-orientált: Minimális szükséges többség elérésére irányuló koalíció. - Szakpolitikai modell: Ideológiai alapú koalíciók létrehozása. - Kapcsolt többségi koalíció: Politikai távolságok áthidalása érdekében létrehozott koalíciók. Közigazgatás ------------ ### Közigazgatás fogalma - A közigazgatás feladata a döntések végrehajtása és jogalkotás. - Közigazgatási szervek: A minisztériumok és helyi önkormányzatok szervezetei. ### A közigazgatás funkciói - Igazgatástudomány: A közigazgatás célkitűzései és végrehajtási feladatainak vizsgálata. - Államelmélet: A közigazgatás társadalmi rendeltetése. - Jogtudomány: Az állami döntések előkészítése és végrehajtása. ### Közigazgatási feladatok jellemzői - Közfeladatok: A közigazgatási szervek által ellátott feladatok. - Heterogenitás: A feladatok sokszínűsége. - Joghoz kötöttség: Minden tevékenység jogszabályok keretein belül történik. Igazságszolgáltatás ------------------- ### Bíróságok szerepe - Jogalkalmazó bíróságok: A jogszabályok betartásának felügyelete. - Döntések típusa: Büntetőügyek, polgári jogviták, közigazgatási határozatok jogszerűsége. ### Személyi és szervezeti függetlenség - A bírák választásának vagy kinevezésének hatása a bírósági függetlenségre. ### Új igazgatási rendszer - Országos Bírói Hivatal: A bíróságok felügyeletét ellátó központi szerv. - Többszintű rendszer: Kúria, ítélőtáblák, törvényszékek és járásbíróságok ### A bíróságok és az igazságszolgáltatás alapelvei 1. Bírói függetlenség elve: A bírók függetlenek, és döntéseiket szabadon, a törvények alapján hozzák meg. 2. Bírói monopólium: Az igazságszolgáltatás kizárólagos joga a bíróságok kezében van. 3. Igazságszolgáltatás egysége: Az igazságszolgáltatás különböző ágazatai (büntető, polgári) között szoros összhang szükséges. 4. Társas bíráskodás: Ülnökök részvétele a bírói eljárásokban, amely a társadalmi kontrollt erősíti. 5. Nyilvánosság elve: A bírósági tárgyalások nyilvánosak, hogy a társadalom ellenőrizhesse az igazságszolgáltatást. 6. Anyanyelv használata: A bírósági eljárások során az anyanyelv használatának biztosítása. 7. Ártatlanság vélelme: Mindenki ártatlannak tekintendő, amíg bűnössége be nem bizonyosodik. 8. Védelem joga: Minden vádlott joga van védelemhez, ügyvéd segítségéhez. 9. Jogorvoslati jogosultság: Az eljárás során jogorvoslatra van szükség. 10. Tisztességes eljárás: A bírósági eljárások során minden résztvevőnek jogai védettek. ### Az ügyészség szerepe - A közérdek védelme és az egyéni jogok érvényesítése érdekében jár el. - A büntetőeljárásban a közvádló szerepét tölti be, és felügyeli a nyomozás és a büntetés-végrehajtás törvényességét. - Hierarchikus felépítése: járási ügyészségek, megyei és fővárosi főügyészségek, fellebbviteli főügyészség, legfőbb ügyészség. ### Alkotmánybíráskodás - Alkotmánybíráskodás szervezeti megoldásai: - Írott alkotmány mellett elkülönült Alkotmánybíróságok (pl. Németország, Magyarország). - A Legfelsőbb Bíróság végezheti az alkotmányi feladatokat, ha nincs külön Alkotmánybíróság. - Mozaikok a bíráskodás működéséről: - Az Alkotmánybíróság vizsgálja a jogszabályok és az alaptörvény összhangját. - Különböző normakontroll típusok (előzetes, utólagos). ### Önkormányzatok és hatalommegosztás - Hatalommegosztás: - Horizontális (ágak szétválasztása) és vertikális (területi szintek közötti megosztás). - Kettős legitimitás és decentralizáció jellemzi őket. - Állammodellek: - Centralizáció vs. decentralizáció, unitárius vs. föderatív államok. - Szubszidiaritás elve: a hatalom gyakorlását a legalkalmasabb szinten kell végezni. ### Társadalmi törésvonalak - Hagyományos törésvonalak (vallás, etnikai hovatartozás, város-vidék, társadalmi osztály). - Az újabb törésvonalak, mint ökológiai konfliktusok, munkanélküliség, és generációs ellentétek.