Polgárháború Angliában és az alkotmányos monarchia létrejötte.pptx

Polgárháború Angliában és az alkotmányos monarchia létrejötte Előzmények – I. Erzsébet Az angol nemes polgárosodott, beszállt a termelésbe Bekerítések Vállalkozások, vállalkozó nemes = dzsentri Parasztok beáramlanak a városba és a manufaktúrákban dolgoznak Tőkés parasztok is vállalkoznak (...

Polgárháború Angliában és az alkotmányos monarchia létrejötte Előzmények – I. Erzsébet Az angol nemes polgárosodott, beszállt a termelésbe Bekerítések Vállalkozások, vállalkozó nemes = dzsentri Parasztok beáramlanak a városba és a manufaktúrákban dolgoznak Tőkés parasztok is vállalkoznak (yeoman) Angol reformáció Abszolutista uralkodás Fejlődő gazdaság, fellendülő kereskedelem    Vállalkozástámogató tevékenysége miatt azonban annyira megerősödött az egész társadalom, hogy nem volt szüksége az uralkodók gyámkodására.  Ez akkor fogalmazódott meg az angol társadalomban, amikor I. Károly (1625-49) került trónra, ugyanis ő: fényűző, drága udvart tartott, korrupt hivatalnokszervezetet működtetett, valamint bevezette az uralkodói monopóliumot,  Ezen felül korlátozta a földterületek szabad adás-vételét.  Ezek az intézkedések szembefordították a királlyal a társadalmat. Az elégedetlenség először vallási formában jelentkezett … Anglikán egyház, VIII. Henrik (1534) 1560-as években tűnt fel először a puritanizmus  presbiteriánusok (a püspökségek felszámolását követelték, viszonylag mérsékelt irányzat) és independensek (független egyházközösségeket kívántak) I. Károly 1625-49 1628-ban összehívta a parlamentet, az pedig elfogadtatta vele a Jogok Kérvényét 1629, miszerint csak a parlament által jóváhagyott adó szedhető be. Csak bírói ítélet alapján szabad bebörtönözni valakit, megtiltották a hadsereg beszállásolását. Ezután a király 1640-ig nem hívott össze parlamentet, megpróbált áttérni az  Jogok Kérvénye (1629) § A parlamenti törvény nélkül nem lehet senkit adó, kölcsön, ajándék, jótékonykodás vagy egyéb hasonló címen megterhelni. § Szabad embert törvényes eljárás nélkül nem lehet börtönbe vetni. § A hadsereg nem szállásolhatja el magát önkényesen a polgárok házaiban. § Tilos rendkívüli bíróságokat 1637: skót felkelés: Oka, hogy rá akarták kényszeríteni az angol szertartásokat a katolikus skótokra. Az uralkodó önerőből nem tudta őket leverni, ezért 1640-ben összehívta ismét a parlamentet. A nemzetgyűlés támogatás helyett jogokat követelt. Meg akarták szűntetni az abszolutizmust és szabad vallásgyakorlatot követeltek. A felháborodott király három hét múlva feloszlatta a gyűlést (név: rövid parlament) Ekkor tört ki az angol polgári  I. SZAKASZ: 1640-42 ◦ Zavargások London környékén, király kegyenceinek kivégzése, Csillagkamara megszüntetése, a „hosszú parlament” kezdete ◦ 2 kialakuló párt: gavallérok és kerekfejűek  II. SZAKASZ: 1642-49 ◦ Fegyveres harc kezdete 1642 Edgehill=> ◦ Oliver Cromwell és a „vasbordájúak” ◦ 1644 Marston Moore, 1645 Naseby, 1648 Preston ◦ 1649. jan. 30-án kivégzik I. Károlyt, megszűnik a királyság  III. SZAKASZ: 1649-60 ◦ ír és skót felkelések  Cromwell leveri, a 2 területet Angliához csatolja, létrehozva az általa vezetett Államszövetséget ◦ 1651: Hajózási törvény (1654-re Hollandia, a nagy rivális legyőzése) ◦ Cromwell, mint Lord Protektor a vezető 1653-58 között „köztársaság” ~ valójában a személyén alapuló katonai diktatúra  IV. SZAKASZ: 1660-88 ◦ Restauráció – a Stuartok visszahívása (II.Károly; II.Jakab) ◦ A nép és a parlament elégedetlen – behívják a holland Orániai Vilmost  1689: Jognyilatkozat – az alkotmányos monarchia alapjai I. Károly nyilvános kivégzése Jognyilatkozat - 1689  A felső- és alsóháznak […] összegyülekezett tagjai […] egy írásbeli nyilatkozatot adtak ki […], amint az itt következik: 1. Hogy a bitorolt hatalom, ti. a törvények ideiglenes hatályon kívül helyezése vagy a törvények végrehajtásának megakadályozása, csupán királyi tekintély alapján, a parlament hozzájárulása nélkül, törvénytelen. 3. Hogy egyházi törvényszékeknek és más hasonló bizottságoknak vagy törvényszékeknek elrendelése, illetőleg felállítása, törvénytelen és veszedelmes. 4. Hogy a korona céljaira való pénzfelvétel […] a parlament hozzájárulása nélkül […] érvénytelen. 5. Hogy az alattvalóknak joguk van a királyhoz folyamodni, és az ilyen kérelmezések miatt való minden elfogatás és üldözés törvénytelen. 6. Hogy az országban béke idején, a parlament hozzájárulása nélkül állandó hadsereg felállítása és tartása, törvénytelen. […] 7. Hogy azok az alattvalók, kik protestánsok, saját védelmükre fegyvert viselhetnek... 8. Hogy a parlamenti választások szabadok. 9. Hogy a szólás, vitatkozás és tárgyalás szabadságát, a parlamenten kívül semminemű hatóság, semmiféle helyen kérdés tárgyává nem teheti. 11. Hogy az esküdteket szabályszerűen kell meghívni és elbocsátani, és hogy esküdtek felségsértési pörökben csak szabad birtokosok lehetnek.  Az angol gazdaság a XVII. században a vállalkozások révén gyorsan fejlődött, folyamatosan növelte kivitelét.  A Stuartok abszolutisztikus kormányzása és rekatolizációs törekvései szembeállították az uralkodót a parlamenttel.  A forradalmat előbb a presbiteriánusok, majd a radikálisabb independensek vezették.  Oliver Cromwell személyi diktatúrát bevezetve visszaszorította a mérsékelt és a radikális csoportokat, és megszilárdította hatalmát.  A háborútól, a puritánok túlzásaitól megcsömörlött emberek békét akartak, és visszahívták a királyt, II.Károlyt.  A parlament, szemben a Stuartok politikájával, Orániai Vilmost választotta meg királynak.  Anglia alkotmányos monarchia lett: a tényleges hatalom a parlament és az annak felelős kormány kezébe került. Politikai-társadalmi irányzatok a XVII. századi Angliában