Magyar büntetőjog. Általános rész PDF

Büntetőjog Könyv: Magyar büntetőjog. Általános rész ​ Hatályos büntetőjog kinyomtat ​ hatályos btk ​ alkotmány határozatok – elévülés Zh: nov. 20 héten, tényállas 2-vel bezárólag Büntetőjog fogalma: tett büntetőjogi alapon nyugszik, a bűncselekmény áll a középpontban....

Büntetőjog Könyv: Magyar büntetőjog. Általános rész ​ Hatályos büntetőjog kinyomtat ​ hatályos btk ​ alkotmány határozatok – elévülés Zh: nov. 20 héten, tényállas 2-vel bezárólag Büntetőjog fogalma: tett büntetőjogi alapon nyugszik, a bűncselekmény áll a középpontban. tágabb: -​ büntető anyagijog - 2012. évi 100-as tv. -​ büntető eljárási jog – 2017. évi XC. tv. -​ büntetés végrehajtási jog – 2013. évi CCXL. tv szűkebb: anyagi jog: elkövető, büntetés a középpontban Büntető anyagi jog – általános rész (különös rész), záró rész 18. században indult meg. 19- század polgári társadalom létrejötte rögzült külön tv-ben 20 század második felétől zajlott a büntetésvégrehajtási elválása – Kant nevét meg kell említeni Kölcsönösen feltételezik egymást Magánindítvány: kisebb súlyú pl.: becsületsértés, nagyobb nemi erőszak, sértett dönti el hogy tesz-e feljelentést. Különös rész: egyes tv. tényállása kerül meghatározásra fejezetekre tagolódik – szakasz/ paragrafus – bekezdések Büntetőjog tárgy: bűnözés, mint társadalmi tömegjelenség -​ társadalmi együttélés szabályok között zajlik -​ jogi tárggyá teszi, hogy büntetőjogi védelem alá teszik Büntetőjog feladata a társadalmi együttélés rendjének védelme, a társadalomra káros vagy veszélyes cselekményekkel szemben, büntetőjog rendelkezik a legszigorúbb és leghatékonyabb állami kényszerítő eszközökkel. Tilalmazó szabályokat tartalmaz. Parancsoló normákkal találkozunk. Nem rendezi a társadalmi alapviszonyokat. nem közvetlenül szabályozza a társadalmi életviszonyokat. Kényszerítő eleme is van. Büntetéssel fenyegeti - repressziv jelleg, megtorló jelleg, prevenciós cél. Büntetőjog helye a jogrendszerben: közjogi jellem dominál, magánjog. Legszorosabb kapcsolatban az alkotmányjoggal áll. Emberi jogok, szabadság korlátozása. nemzetközi jog, EU jog is meghatározó. Közigazgatási jog: kihágások egy része került át. szabálysértések 2012. évi II. tv. – 50.000Ft határ. járásbíróság dönt. Preventív jellegű. reprseszív, kikényszeríthetőség, emberek együttélésének védelme, alaptörvényben meghatározott kriminalizáció- dekriminalizáció Bűnügyi tudományok: nézetek, elméleti tételek, fogalmi meghatározások rendszere Jogi – nem jogi tudományok Jogi: -​ büntető anyagi -​ b. eljárás -​ b. végrehajtási nem jogi -​ kriminológia, mint összetett társadalmi jelenség (megvalósulás), victimológia -​ kriminalisztika: nyomozástan -​ bűnügyi segédtudományok: igazságügyi orvosszakértő, igazságügyi elmekór tan. Büntető, kriminál politika Irányzatok: -​ tett-büntetőjogi/klasszikus/dogmatikai, indeterminizmus, múltba tekint, igazságos megtorlás, tettarányosság -​ tettes büntetőjogi irányzat: antopológiai, szociológia, bűncselekmény megelőzése, az elkövetőre koncentrál, determinizmus, a jövőbe tekint -​ közvetítő: tett, tettes, igazságos megtorlás, megelőzés. bcs. súlyát nézi Büntetőjogi szakmodul 9000Ft jogtáron keresztül lehet megvenni, de a könyvtárban is van. 2. óra - A magyar büntetőjog fejlődése Code Penal: 1810 francia büntetőtörvénykönyv Kodifikáció: valamely jogág, jogterület meghatározott elvek alapján történő egységes, átfogó rendszeres szabályozása Feudalizmus elleni fellépő liberális polgárság politikai programjának egyik alapja volt, 19. században indul el Európában a büntetőjogi gondolkodás Magyar büntetőjog fejlődése a 18.század vége az igazságszolgáltatás korszerűsítése, kínvallatás megszűntetése, halálbüntetés korlátozása, nem szabad kiszakítani a büntetőjogot a társadalmi, kulturális, politikai részből. Állomások -​ 1795. első magyar bűntető törvénykönyv javaslat -​ 1787 II: József császár hatályba léptette Magyarországon az osztrák büntető törvénykönyvet -​ 1795. első magyar bűntető törvénykönyv javaslat: első korszerű btk javaslat: eljárásjogi szabályok is vannak, felvilágosodás eszméi jelentek megtörvények uralma – büntetések alkalmazásában nem ismeri a rendi különbségeket, kivéve a vesszőzés, Büntetés célja nem a megtorlás: prevenció – nevelés, javítás, halálbüntetés szűkebb körben csak 6 esetben, helyette szabadságvesztés állt a középpontban. Finkey Ferenc méltatta ezt a javaslatot, ezt a legjobbak közé sorolta. Hátránya: vallásellenes bűncselekmények benne voltak (Isten káromlás) -​ 1827. évi tervezet: visszalépést jelentett, fent tartotta a rendi különbségeket -​ 1843. évi törvényjavaslatok: o​ előzmények: Ny-Európában társadalmi változások, jogegyenlőség, polgárosodás, nemzeti függetlenség kivívása, eszköznek tűnt reformtörekvések a büntetőjog terén is o​ Széchenyi István: Stádium 1833 – törvény előtti egyenlőség o​ Kossuth Lajos: büntetőjogi kodifikációt sürgette o​ Deák Ferenc 1843. évi javaslatok fűződnek hozzá -​ 1843. évi törvényjavaslatok: országos bizottságot hozott létre a reformok végrehajtására. kódextervezetet dolgozott ki, különválasztotta az általános és a különös részt. Nem fogadták el: börtönbüntetés miatt. Nullum crimen – nulla poena sine lege elve. Hogyan kategorizálta az adott jogszabályt: dichotóm rendszer: büntettek és kihágások (trichoton: bűntett, vétség, kihágás), súlyok szerinti felosztás, bűntetőjogi felelősségre vonás rendszere: kísérlet, részesség. o​ halálbüntetés és testi büntetés kiiktatása o​ szabadságvesztes (rabság, fogság) o​ közhivatal elvesztése o​ pénzbüntetés o​ bírói megdorgálás Szankciók: nem kell szabályozni a minimumot, csak a maximumot kell szabályozni. Szabályozta a súlyosbító és enyhítő körülményeket Szabályozta a büntethetőséget, büntetés elévülés és a királyi kegyelem jogintézményét. Különös rész: bűncselekmények 4 csoportját szabályozza: o​ személy o​ vagyon o​ társadalom o​ állami érdek ellen irányuló cselekmények Mittermaier: Európa legeredetibb és legbátrabb törvényhozási kísérlete -​ 1878.évi V. tv. Csemegi- Kódex: Csemegi Károlyt bízták meg, hogy foglalkozzanak vele. 1852-ben neoabszolutizmus hatályon kívül helyezi a magyar büntetőjogot, Hatályba lépése: 1880. szeptember 1. Első magyar bűntetőtörvénykönyv. Klasszikus jogtudományi iskola hatása – tett a középpontban. Általános rész 9 fejezet, különös rést, nullum crimen, nulla poena sine lege elve, tettbüntetőjogi szemléletek. Büntetőjog felelősségre vonás: 12. életév – beszámítható bírói jogalkalmazóra bízta a szándékosság és a gondatlanság fogalmát Büntetési rendszer: monsita: csak a büntetéseket ismerte: fő és mellékbüntetések Halálbüntetést: két esetben szabályozta: (visszalépés) király elleni szándékos emberölés vagy gyilkosság ezeknek kísérlete, befejezett gyilkosság (egyéb emberek ellen) Büntetési rendszer:  o​ fő büntetések: halálbüntetés, szabadságvesztés: 5 neme fegyház 2-15, börtön6 hónap -10 év, fogház1nap-5év, államifogház1nap-15év, elzárás; pénzbüntetés: csupán három vétség esetén szerepel, mint főbüntetés o​ mellék: hivatalvesztés, politikai jogok gyakorlásának ideiglenes felfüggesztése, elkobzás, külföldi kiutasítása, pénzmellékbüntetés, szakképzettséget kívánó foglalkozástól eltiltás o​ nem rendelkezett a büntetés céljáról a büntetéskiszabás irányelveiről Bűncselekmények felosztása 1879. évi 40es tc. trichotóm rendszer: bűntett vétség, kihágás, bűntett és a vétséget szabályozta a kihágásokat külön 1879. évi 70 tv kihágások, külön törvényben. Különös rész: 5 nagy kategória: o​ uralkodó és állam ellen o​ társadalmi rend o​ személy és vagyon ellen o​ közbiztonság elleni o​ állam és államigazgatás rendje elleni bűncselekmény és a hivatali bűncselekmények összesen 486 § Hatály Általános része 1951-ig, Különös rést: 1961 évi Btk. hatályba lépéséig, 1962-ig volt hatályban, összesen három novellája volt. Pozitívum: precíz jogi megfogalmazás, törvényesség, garanciák Kritikája: nem határozza meg a szándékosság és a gondatlanságig, előkészület és befejezett bűncselekmény, tettesség fogalmát, túl bonyolult, visszaesőkről és fiatalkorúakról nem volt rendelkezések Novellák o​ 1908. évi XXXVI. tc. o​ 1928. évi X. tc. o​ 1948. évi XLVIII. tc. Első novella: fiatalkorúak, feltételes elítélése bevezetése o​ új elvi alapok o​ 12 és 18 év között fiatalkorú, intézkedések – az egyénnel foglalkozik: dorgálás, próbára bocsátás, javító-nevelés, o​ szabadságvesztés: fogház és államfogház o​ halálbüntetés kiszabása 20 évestől. Feltétels elítélés: egy hónapot meg nem haladó fogház, pénzbüntetés, felnőttekre alkalmazható 1913. évi XXI. tc közveszélyes munkakerülők, bevezette a dologházat, elkövetőre koncentrál. Második novella: szigorított dologház: megrögzött bűntettesek, ma: a visszaesők, élet, szemérem és vagyon elleni bcs. esetén. Legalább három bűntett követett el, 5 éven belül követte el, üzletszerűen követte el, állandó hajlamot mutat. Tartama minimum 3 év max életfogytiglan pozitivitista Harmadik novella:  pozitivitista, Elmebeteg elkövetőkkel szemben biztonsági intézkedések, új tényállás, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, segítségnyújtás elmulasztása, ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekmény, országhatár tiltott átlépése 3. óra A büntetőjogi alapelvek: Az ártatlanság vélelme: „Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős határozatában nem állapította meg” Alapelv: általános téteke, elvi követelmények, amelyek áthatják az egész jogrendszert., több területét hatják át – általános alapelvek, csak egy adott csoportot: speciális vagy specifikus alapelvek -​ értékeket határoznak meg és garantálják azáltal, hogy befolyásolják a jogalkotást és a jogalkalmazást -​ 11/19992. (III. 5.) Ab. hat. -​ alkotmányos jogállamban a büntetőjog nem pusztán eszköz, hanem értékeket véd Történeti kialakulása: -​ 18. század -​ nem a jogban keresendő, hanem a filozófiai társadalmi, politikai gyökere van (angol, francia, filozófusok Locke, Montesquie stb.) -​ cél az önkénytől mentes igazságszolgáltatás filozófiai alapjának megteremtése -​ 1789 Emberi és Polgári jogok Nyilatkozata: o​ törvény mindenkire egyformán vonatkozik o​ minden polgár egyenlő a törvény előtt o​ vád alá helyezni, letartóztatni s fogva tartani bárkit is csak a törvény által meghatározott esetekben s törvény által előírt módon lehet -​ 1978. évi Btk. nem foglalta külön rendelkezésbe az alapelveket, de a 2012. évi Btk. egy alapelvet meghatároz (a törvényesség elve) -​ Magyarország által aláírt számos nemzetközi egyezmény (pl.: kínzás elleni egyezmény) -​ Alkotmánybíróság számos határozata: (pl.: 11/1992. (III.5.) Ab. hat.) -​ Alapelvek fajtái: általános-különös/specifikus (pl.: büntetőjog) Általános: -​ jogállamiság eszméje és követelményei o​ formális: jogbiztonság követelményének felel meg, speciális alapelvet is hordoz a törvényesség elvét o​ materiális: igazságosság követelménye tartalmilag igazságos Specifikus: -​ törvényesség elve: anyagi jogi legalitás elve -​ humanizmus elve -​ tettfelelősség elve -​ bűnösségen alapuló felelősség elve -​ arányosság elve -​ szubszidiaritás elve -​ kétszeres értékelés tilalma Alapelvek csoportosítása: Prof. Nagy Ferenc: -​ Általános: o​ jogállamiság o​ humanizmus elve -​ specifikus o​ törvényesség elve: anyagi jogi legalitás elve o​ tettfelelősség elve o​ alapuló felelősség elve o​ arányosság elve o​ szubszidiaritás elve o​ kétszeres értékelés tilalma Jogállamiság: -​ történelmi kialakulás: 17. század Anglia – 18- sz. Rule of law -​ Filozófiai alapok német jogi gondolkodó 19. sz. Rechtsstaatlichkeit -​ Fogalma: gyűjtőfogalom: államszemély, amely alapján az állam köteles biztosítani jog törvények uralmát -​ Hazánkban: büntető jogirodalomban jelenik meg a jogállamban, jogbiztonság fogalma 19. sz. 1848, 1868, -​ tartalmát az alkotmánybíróság határozza meg 20/2020 (VIII.4.) AB: határozat Alaptörvény: B, cikk (1) bek. – Magyarország független, demokratikus jogállam Jogállamiság: jogbiztonság: -​ jogrendszer egészét áthatja. tételes jogból merített fogalom -​ belső ellenmondás található, amely a jogalkalmazás soron szükséges értelmezéssel nem küszöbölhető ki -​ szabályozás célját és a címzettek körét figyelembe kell venni -​ értelmezéshez szükséges és más akkor is, ha az általánosságban érinti a jogalanyokat o​ világosnak o​ egyértelműnek o​ kiszámíthatónak o​ előre láthatónak kell lennie Materiális: -​ kétféle értelmezés bizonyos történelmi helyzetekben szembe kerül egymással o​ 20. sz. hitleri Németország – zsidótörvények -​ 11/1992 (III.5) Ab. hat.: előzmény: A parlament 1991 nov. Lex Zétényi-t elfogadják -​ elküldték előzetes normakontrollra -​ 1944. dec. 21(ideiglenes Nemzetgyűlés, Zsedényi Béla jogakadémiai tanár) -1990. május 2 (rendszerváltás után Szűrös Mátyás ? alapuló ülés) között elkövetett és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözöttségét lehetővé tette -​ Köztársasági elnök Ogy. által elfogadott, de még ki nem hirdetett rörvény előzetes alkotmányossági vizsgálatát kérte  -​ Ab. rendszerváltás a legalitás alapján (vét nélkül) -​ jogbiztonság előre valóbb, Alkotmánybíróság: jogbiztonság elsődlegesség 2011. évi CCX. törvény az emberiség elleni bűncselekmények büntetendőségéről… Németországban: Nevezhetjük utólag jogtalannak? -​ Német bíróságok 1945 után igenlő választ adtak erre a kérdése: Radbruchi formula -​ Gustav Radbruch: Törvényes jogtalanság és törvényfeletti jog 1946 -​ igen: ha a pozitív jog ellenében áll az igazságossággal -​ müssen – kötelező, sollen – erkölcsi parancs, gelten – érvényesség -​ Főszabály: a pozitív írott jogszabály akkor is érvényes, ha tartalmilag igazságtalan és célszerűtlen -​ DE, kivétel: igazságosággal való ellentmondás elviselhetetlen (erről akkor beszélhetünk, ha a jogalkotó nem törekedett az igazságosságra) – igazságtalan jog (unrichtiges Recht, hiányzik a jog jogi jellege, törvényes jogtalanság pl.: berlini fal előtti lelövések Összeütközések feloldása: -​ alkotmánybíróság utólagos megsemmisítése -​ felülvizsgálatok, ha a jogszabály alkotmányellenesnek ítélnek Speciális büntetőjogi alapelvek: Törvényesség elve: -​ általános alapelvekkel szoros kapcsolat – jogbiztonság -​ Kialakulása: klasszikus büntetőjogi iskola: nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege elve -​ kodifikáció: Code Poenal, Csemegi kódex -​ hatályos: Alaptörvény- alkotmányi rangú, Btk. 4§, 2§ bűncselekmény fogalma, időbeli hatály, 11/1992 (III.5.) AB. hat. -​ Nemzetközi: Európa Tanács: Európa Emberi Jogi Egyezmény -​ Európai Unió: Alapjogi Charta -​ Alaptörvény XXVIII. Cikk -​ Btk 1§ Főszabály -​ időbeli hatály 2§ - bírálandó aláhúz -​ Kivétel Btk. 2§, 3 bek, nemzetközi jog általánosan elismert szabályai aéapján Követelmények: Tilalom Elkövetéskor hatályos törvény alkalmazása súlyosabb büntető törvény visszaható (Praevia) N. C. S. L./N. P. S. L. hatályának a tilalma Pontos törvényi meghatározottság (Certa), határozatlan büntető tv. és jogkövetkezmény követelmény N. C. S. L./N. P. S. L., büntetendő tilalma: kényszergyógykezelés – relative magatartás törvényi tényállásban való határozatlan: meg kell szüntetni, ha a meghatározása, szankció, tiltott megengedett szükségessége már nem áll fel közötti határ Írott büntető törvény (scripta), bűncselekmény Büntethetőségét ill. szankciót megalapozó vagy szankció szigorító szokásjog és bírói jog. folytatólagosság- bírói jog alakította ki ma a Btk-ban szabályozott. Kúria jogegységi határozatai  Jogalkalmazónak a törvénye normaszövegéhez analógia alkalmazásának tilalma: áramlopás kötése (stricta) (áram nem dolog) /járművezetés bódult állapotban (kezdetben csak az ittas vezetés volt büntetendő) 11/1992. Ab. hat.: büntetőjogi legalitás -​ törvény határozhatja meg a büntetendő cselekményeket -​ alkotmányos indokon kell nyugodnia -​ bűnőssé csak a bíróság nyilváníthat -​ elkövetéskor hatályos tv. alapján Elhatárolása: Büntetőeljárási legalitás: az állam büntető igényének érvényesítési kötelezettsége: kivétel opportunitás elve: feltételes ügyész felfüggesztése; közvetítői eljárás Humanizmus: -​ felvilágosodás idején, Kant tétele: minden ember méltósággal bír -​ igazságszolgáltatás egész, leginkább a büntetéseknél, kiszabásnál, végrehajtásnál Tettfelelősség: -​ klasszikus büntetőjogi iskola -​ cselekményért vonják felelősségre -​ büntetést, amit kiszabnak az elkövetett cselekményből indulnak, ki de vannak egyes esetek amikor figyelembe kell venni: pl.: fiatalkorúak, visszaesők, kóros elmeállapot Bűnfelelősség elve: -​ Nulla poena sine culpa – -​ bűncselekmény tan Btk. 4§ -​ csak a bűnösen megvalósított cselekményért lehet a bűntetőjogi felelősséget megállapítani. -​ büntetéskiszabásnál: eshetőleges szándékkal elkövetett cselekmény enyhítő körülmény -​ kivétel: a bűnösségen alapuló felelősség elve alól: önhibából eredő itta vagy bódult állapotban elkövetett cselekményért való felelősség Btk. 18§ Arányosság elve: -​ kialakulása: demokratikus jogállam eszméje -​ érvényesülése: jogalkotásnál: büntetendő nyilvánítás arányossága -​ jogalkalmazói szinten -​ Alkotmánybíróság -​ jogkövetkezmény o​ abszolút: szanció rendszeren belül o​ névleges kiszabott szankcióra o​ általános a szankció súly szigora arányban a tettel Szubszidiaritás elve: -​ kisegítő jellegű jogág, jogrendszer egészében -​ a szankció zárköve: utolsó esetben lehet alkalmazni – alkotmánybíróság szerint  -​ érvényesülése: jogalkotás és jogalkalmazás során Kétszeres értékelés tilalma: Ne bis in idem elve -​ tág értelemben: igazságszolgáltatás egészére, ugyanazért a tettért amiért már felelősségre vonták ne lehessen újból -​ szűkebb értelemben: büntetés kiszabásának körében, jogalkotó valamilyen körülményt értékel a Btk.-ban akkor ez mind minősítő körülmény, a büntetési kiszabás magasabb, akár életfogytiglan is lehet, de nem vehető kétszeri körülmény, ha már az egyik értékelte -​ Kivétel: minősítő körülmény, ami fokozható: különös kegyetlenség 160§ 2. be. brutalitás fokozása -​ ez az eljárásnál, végrehajtásnál, nemzetközi jognál is érvényes 4. óra Magyar büntetőjog forrásai: -​ fogalma: azon intézmények (jogszabályok és egyéb jogaktusok) összessége, amelyek meghatározzák: o​ a büntetőjog alapvető fogalmait o​ jogintézményeit o​ büntetőjogi felelősségére-vonás feltételeit o​ jogkövetkezmények rendszerét o​ egyes bűncselekményeket és büntetési tételeiket Jogforrás fogalma: maga a jogszabály + jogalkotó hatáskör + annak gyakorlása a jogalkotási eljárás a jogalkolkotó tény Jogforrások szabályozása: kizárólag az Alaptörvény feladata – az alaptörvény attól a jogrendszer alapja, hogy a jogszabályok kötelező erejét és fajtáit maga határozza meg – 2011. ápr. 25, az alaptörvényben felsoroltokon kívüli jogforrás nem létezhet Jogforrások rendszere: -​ nemzeti (belső): o​ jogszabály: Alaptörvény, egyéb törvény, törvényerejű rendelet o​ egyéb jogforrás: Alkotmánybíróság, Kúria (legfelsőbb bíróság), bírói jogértelmezés, szokásjog -​ nemzetközi: o​ sokféle dokumentum o​ vannak kötelezőek, EU-s(kúrja) o​ általános, speciális, regionális o​ norma típusok o​ nemzetközi egyezmények. nemzetközi szokásjog, nemzetek által elismert … o​ kerethatározat, irányelv, rendelet Büntető jogszabályok rendszere: -​ büntetőtörvények több típusai: o​ büntető kódex o​ bontető novellák  o​ büntető jogszabályok Érvényességük: anyagi és alaki feltétel Jogi norma: -​ hipotézis: jelenségek, tényállások körülmények összessége -​ diszpozíció: beálltak esetére meghatározott követendő magatartás -​ jogkövetkezmény: teljesítés esetén beálló joghatás vagy joghátrány Büntető jogi norma: -​ diszpozíció: egybeolvad a hipotézissel -​ szankció: jogkövetkezmény mindig szankció Büntető jogi normák: -​ általános rész -​ különös rész o​ leíró, egyszerű, keret, hivatkozó Büntető törvény értelmezésének célja: törvény immanens részének megismerése – meg kell történnie -​ eredmény szerint: o​ megállapító o​ megosztó -​ alanya szerint: o​ jogalkotói: értelmező rendelkezés, fejezet végén, konkrét tényállás végén, maga a rendelkező rész o​ jogalkalmazói o​ tudományos -​ módja szerint: o​ nyelvtani o​ történeti o​ teleológikus o​ rendszertani o​ logikai: ▪​ többről a kevesebbre: nagyobb súlyú normasértő magatartás nem minősül büntetendőnek, akkor az enyhébbet sem, ▪​ kevesebbről a többre: ha az enyhébbet szankcionálom, akkor a súlyosabbat is, ▪​ ellentétből: két hasonló jogintézmény, az egyik tartalmaz egy kritériumot, az nem elvárás mert nem tartalmazza mindkettő: Kénszergyógykezelés: nem beszámítható, nincs tudatában, vagy nem rendelkezik akarati képességgel, hiányzik a beszámítási képessége, magatartása erőszakos, feltételezhető, hogy további bűncselekményt fog okozni 5. óra 1996. tv, 2017. évi 186. Jogsegély: nemzetközi büntető jog??? Büntető nemzetközi jog: 1993: ENSZ biztonsági tanács: Ex-Jugoszláv védelmi bizottság (népírtás) Ruandai törvényszék – népírtás elkövetőinek felelősségre vonása Viszonosság: Magyar jogsegély törvény nem sértheti a nemzetközi szerződéseket a hierarchia miatt Kegyelem: -​ egyéni -​ közkezgyelem 7. óra Tényállástan I: őőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőő A büntető jog a bűncselekménnyel, bűnelkövetőkkel, és a büntetés kiszabással foglalkozik Tényállásszerűség a bűncselekmény fogalmának eleme, cselekmény+ büntetni rendeltség (Tényállásszerűség) = tényállástan + társadalomra veszélyesség (materiális jogellenessé) + bűnösség A törvényi tényállás fogalma: -​ történeti tényállás/ konkrét: nincs a BTK-ban konkrét történet leírása inkább bíróságokon található -​ Törvényi: ad egy befejezett, tettesi alakzat körülírása, törvényi ismérvek összesége, a különös részben szerepelnek -​ Általános törvényi tényállás: elméleti, egyes egybe gyűjtött törvények ismérve Törvényi tényállás Előzményei: -​ Büntetendő cselekmény ténybeli és jogi elemekből tevődik össze ezek összesége a tényálladék (mai tényállás) mint azon ismérvek együttese, melyeket a törvény a büntetendő cselekmény fogalmához kíván -​ a tényállást a magyar dogmatikai egyik legjobban kidolgozott területet viszonylag önálló -​ a jogalkotó a BTK-ban a törvényi tényállás megalkotásával nyilvánít bűncselekményeket -​ A büntetőeljárásjogból került át az anyagi büntetőjogba  o​ a középkori corpus delicti processzuális fogalomra vezethető vissza o​ a büntetőperekben az elkövetési tárgyat, eszközt, nyomot bűnjelet értetettek alatta -​ 18. század végétől kezdődően került be a büntető anyagi jogba, és a bűncselekmény összes ismérvének a fogalmát Napjainkban: -​ A bűncselekmény törvény tényállása mindazon jogi ismérvek összessége, amelyek a BTk. Különös részében meghatározzák az adott bűncselekménytípust, kiegészítve azt az Általános Rész vonatkozó rendelkezésével -​ a törvényi tényállások egy-egy bűncselekmény ismérveinek összefoglalását jelenti. Tényállás fajtái: o​ történeti/konkrét: büntető eljárás során kerül leírásra, a büntetőjogilag releváns történés o​ törvényi o​ általános (tudományos) Ablakzatai: -​ alapeset -​ minősített eset alapeset+ minősített körülmény -​ privilegizált eset: alapeset+ privilegizáló körülmény Tényállás kifejezés a törvényi tényállás mellett más értelemben is használható: történeti tényállás: -​ egy konkrét elkövetett bűncselekmény büntetőjogi szempontból lényeges körülményeinek összessége -​ a bíróság ítéletből ismerhetjük meg Általános törvényi tényállás -​ a büntetőjog- tudomány által a különböző bűncselekmények... Törvényi tényállás 3 lehetséges alakzata -​ alaptényállás: minden bűncselekménynél van -​ súlyosabban minősülő tényállás o​ a bcs- többségének van – az alapesethez képest … Általános törvényi tényállás elemei: Csoportosítás 1.​ A bűncselekmény tárgya, jogi tárgy 2.​ a tárgyi oldalhoz tartozó objektív tényállási elemek 3.​ bűncselekmény alanya (elkövetője) 4.​ az alanyi oldalhoz tartozó szubjektív tényállási elem Jogi tárgy: 1.​ elkövetési tárgy 2.​ elkövetési magatartás 3.​ eredmény  4.​ okozati összefüggés 5.​ szituációs elemek Szükséges: 2; Gyakori: 1, 3, 4; Esetleges:5 Alanyi: 1.​ Szándékosság 2.​ gondatlanság 3.​ motívum 4.​ célzat Szükséges: 1, 2; Esetleg: 3, 4 Szükséges: elkövetési tárgy, elkövetési magatartás, alany, szándékosság vagy a gondatlanság szükséges Leíró: -​ a leíró tényállási elem nem azonos a leíró diszpozícióval -​ értelmezést nem igényel, csal felismerésre van szükség -​ pl.: lopás esetén kisebb nagyobb jelentős a különösen nagy vagy különösen jelentős érték Normatív tényállás elemei: -​ mérlegelést, értékelést értelmezést igényel a jogalkalmazótól -​ pl.: környezetkárosítás esetén a jelentős mértékű szennyezés A törvényi tényállás elemeit a büntetőeljárás során mindig bizonyítani kell. Jogi tárgy: -​ szükséges eleme valamennyi bűncselekménynek -​ Jhering: a jogvédte érdek a jogi tárgy -​ Fogalma: o​ a büntetőjog által védett érdek/érték, amelyet a bűncselekmény sért vagy veszélyeztet, illetve amit az elkövető támad o​ a társadalmi érdekből védelmezett életviszonyokat értjük alatta o​ pl.: emberölés – emberi élet; lopás – tulajdonjog -​ Szinonim fogalom: társadalomra veszélyesség -​ Btk 4§ 2 bek: öt legfontosabb általános jogi tárgy: o​ mások személye o​ agy jogai o​ Magyarország társadalmi o​ gazdasági o​ állami rendje -​ bűncselekmény társadalomra veszélyessége (materiális jogellenesség) és jogi tárgy között logikai kapcsolat van -​ jogi tárgy nélkül nincs társadalomra veszélyesség, ahogy bűncselekmény sem -​ a bűncselekmények azért veszélyes a társadalomra, mert sérti vagy veszélyezteti a védendő társadalmi viszonyokat, érdekeket, értékeket. -​ Szerepei: o​ a tövényi tényállások megalkotásának (kriminalizálás) o​ rendszerezésének (fejezetek)  o​ jogalkalmazásnak kiindulópontja a jogi tárgy -​ fajtái: o​ általános: jogrend o​ különös jogi tárgy: ▪​ egymáshoz kapcsolódó közvetlen jogi tárgyak gyűjtőfogalma ▪​ a BTK egyes fejezetei ez alapján alakítja a jogalkotó o​ közvetlen jogi tárgy: ▪​ egyes bűncselekmények által támadott értékek ▪​ azonos közvetlen jogi tárgya a bűncselekménynek is lehet ▪​ vannak olyan komplex bűncselekmények, aminek több jogi tárgy is van Elkövetési tárgy: -​ nincs minden báncselekménynek – gyakori tényállási elem -​ fogalma: a törvényi tényállásban szereplő személy, vagy dolog, amire vagy akire az elkövetési magatartás behatást gyakorol vagy irányul -​ fajtái: o​ dolog: pl.: lopásnál az idegen dolog o​ személy: (passzív alany) – lehet természetes vagy jogi személy is, pl.: rágalmazás. Emberölésnél élő ember o​ vannak báncselekmények, amelyeknek mindkettő van: rablásnál mind, dolog, mind pedig passzív alanyról szó van o​ meghatározott bűncselekményeknek csak személyes kvalifikáltsággal rendelkező személy lehet passzív alanya pl.: hivatalos személy elleni erőszak -​ Fontos: Passzív alany és a sértett fogalmának elhatárolása -​ passzív alany: terminológia büntető alanyi jogi szempontból releváns -​ a sértett elsősorban büntető eljárásjogi fogalom… Általános elv: -​ passzív alany mindig sértett, de a sértett nem minden esetben passzív alany -​ azoknál a bűncselekményeknél, amelyek elkövetési tárgya személy, a passzív alany és a sértett többnyire egybeesik -​ de vannak kivételek: amikor elválik a két fogalom -​ sértettek köre tágabb, mint a passzív alanyok fogalmi köre: elkövetési tárgy nincs minden bcs.-nek s az … Elkövetési tárgy elhatárolása a jogi tárgyról: -​ jogi tárgy minden bűncselekménynek, szükséges elem -elkövetési tárgy gyakori tényállás -​ jogi tárgy fogalma: jogilag védedett társadalmi viszony, amit a büntetőjog védelemben részesít, illetve amit a bűncselekmény támad -​ jogi tárgy fajtái: közvetlen, különös, általános -​ bűncselekmény fogalmának része Elkövetési magatartás:  -​ emberi cselekmény egyrészt az elkövetési magatartás alapvető jellemzője, másrészt a bűncselekmény fogalmi elemei -​ szükséges eleme a törvényi tényállásnak -​ redukált cselekményfogalom: a cselekmény emberi magtartás – nem tertozik ide pl.: földrengés, állat magatartása – a cselekmény objektív hatóképessége: következménye van pl.: halál, sérülés, vagy arra alkalmas (potenciális hatóképesség, mulasztás esetén) – nem tartozik ide pl.: bűnös gondolat -​ szubjektív akaratlagossága: testmozgás akarata, de nem a testmozgás következményeinek akarása pl.: célba vett személy megölése ez alanyi oldalhoz tartozik -​ először az objektív hatóképességet vizsgáljuk, utána a szubjektív akaratlagosságat Cselekménytani irányzatok: -​ természetes cselekménytan -​ kauzális cselekménytan -​ finális cselekménytan -​ szociális cselekménytan elkövetési magatartás: formái: -​ Tevéssel -​ mulasztással -​ tevéssel és mulasztással nem határozza meg külön, nyitott törvényi tényállás – jogalkotó nem írja le a tényállás az elkövetési magatartást, az eredményre összpontosít, materiális deliktumok. több elkövetési magatartás lehet vagylagos és konjunktív is eredményt tartalmazó tényállás (materiális deliktum) -anyagi eredmény nem tartalmazó tényállás (immateriális deliktum) - alaki materiális sértő és materiális veszélyeztető deliktumok. okkiválasztó elméletek Eredmény lehet minősített esetben is, nem minden következmény eredmény, az eredmény a tényállásban van benne és bizonyítani kell. tiszta és vegyes mulasztás 8. óra Tényállástan: Bűncselekmény fogalma: Bűncselkemény az a szándékosan vagy, ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra … Tényállás: mindazon jogi ismérvek összesége, amelyek a Btk. Különös részében meghatározzák az adott bűncselekményt, kiegészítve az Általános rész vonatkozó rendelkezéseivel 3 lehetséges alakzata: -​ alaptényállás (alapeset) -​ súlyosabb minősülő tényállás (minősített eset) -​ enyhébben minősülő tényállás (privilegizált eset) Történeti tényállás: egy konkrét elkövetett bűncselekmény büntetőjogi szempontból lényeges körülményeinek összesége általános törvényi tényállás: a büntetőjog-tudomány által a különböző bűncselekmények törvényi tényállásai, azok közös vonásai alapján kialakított modell -​ Bűncselekmény tárgya: jogi tárgy - szükséges -​ tárgyi oldal: o​ elkövetési tárgy o​ elkövetési magatartás o​ eredmény o​ okozati összefüggés o​ elkövetési szituáció -​ bűncselekmény alanya: alany -​ alanyi oldal: o​ bűnösség o​ szándékosság o​ motívum o​ célzat Jogi tárgy: valamilyen társadalmilag védett érték vagy érdek, amelyet a büntetőjog véd, illetve a bűncselekmény támad elkövetési tárgy: az a dolog vagy személy melyre a bűncselekmény irányul vagy behatást gyakorol elkövetési magatartás: tevékenység vagy mulasztás, amellyel az elkövető megvalósítja a bűncselekményt eredmény: szabályozott külvilági változás, mely az elkövetési magatartással okozati összefüggésben jött létre + okozati összefüggés Elkövetés szituációjához tartozó elemek: az elkövetés helye, ideje, módja, eszköze Bűncselekmény alanya: -​ szükséges tényállási elem – minden bűncselekménynek van -​ a bűncselekményt, mint emberi magatartást az elkövető tanúsítja – az elkövetők lehetnek tetteset vagy részesek. -​ Btk. Különös Részi tényállásokban általában: „Aki” -​ rendelkeznie kell az alannyá válás feltételeivel o​ természetes személy: (de: jogi személyekkel szemben is lehetőség van büntetőjogi intézkedéseket alkalmazni) o​ megfelelő életkor: (fő szabály 14. életév betöltése, kivételesen: 12. életév – meghatározott bűncselekmények elkövetése + belátási képesség) o​ beszámítási képesség (felismerési + akarati képesség) -​ Btk. 16. § - bűncselkemény alanya (9 db bűncselekmény megtanulása)  -​ életkori határok: o​ gyermekkorú személy (14 év alatti személy) ▪​ büntetőjogi szankció nem alaklmazható (kivétel intézkedések – vagyonelkobzás, elkobzás) ▪​ gyermekvédelmi intézkedések o​ 12. életévét betöltött személy ▪​ meghatározott bűncselekmények esetén (9 tényállás), ha rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással o​ Fiatalkorú (Btk. 105. §) ▪​ 12-18 közötti személyek ▪​ büntethető, de enyhébben, mint a felnőtt korúakra o​ Felnőttkorú: ▪​ a cselekmény elkövetésekor a 18. életévét már betöltötte ▪​ általános jelleggel büntethetőek o​ Fiatal felnőtt: ▪​ 18 -21 év ▪​ a Btk. nem tartalmazza – bírói gyakorlat ▪​ a büntetés kiszabása során enyhítő körülmény lehet o​ időskorú személy ▪​ a nyugdíjkorhatár meghaladó életkor ▪​ a Btk. nem tartalmazza – bírói gyakorlat ▪​ a büntetés kiszabása során enyhítő körülmény lehet o​ az elkövetéskori életkort kell alkalmazni o​ ha valaki pont a születésnapján követi el a bűncselekményt, akkor a kedvezőbb kort kell nézni. Beszámítási képesség: -​ képes a cselekménye következményeinek felismerésére (felismerési képesség) -​ az e felismerésének megfelelő cselekvésre (akarati képesség) -​ teljesen beszámíthatatlan: nem büntethető Btk. 17 (1) bek. – kóros elmeállapot -​ korlátozott beszámítási képességgel rendelkező- Btk. (2) bek. büntethetőek, de a büntetés korlátlanul enyhítő -​ teljesen beszámítható – az általános szabályok szerint büntethető A bűncselkemények csoportosítása az alany szempontjából: -​ általános bűncselekmény (delictum commune): a bűncselekmény elkövetője bárki lehet, aki rendelkezik az alannyá válás feltételeivel (pl.: lopás, emberölés, testi sértés)  -​ különös bűncselekmény (delictum proprium): a bűncselekmény elkövetőjének további speciális ismérvekkel, illetve speciális ismérvekkel kell rendelkezni (pl.: hivatali visszaélés – hivatali személy, fogolyszökés - fogoly) Vannak olyan bűncselekmények, amelyeket fogalmilag csak több személy képes elkövetni – szükségképpeni többes közreműködés: -​ konvergens bűncselekmények: az elkövetők cselekménye párhuzamosan halad egy közös cél felé (lázadás, fogolyzendülés) -​ találkozó bűncselekmények: csak két tettes van, akiknek a cselekménye egymás felé irányul (pl.: vérfertőzés, kettős házasság) Alanyi oldal tényállásai: A bűnösség: A Btk. nem a bűnösséget, hanem annak két fajtáját definiálja – szándékosság és gondatlanság (a kettő valamelyike nélkül nem jöhet létre a báncselekmény) -​ Szándékosság: Btk. 7. § (egyenes szándék, eshetőleges szándék) -​ Gondatlanság: Btk. 8. § (tudatos gondatlanság, hanyagság) (ezeket szó szerint, latin is kell) -​ a gondatlan elkövetés csak akkor büntetendő, ha a törvény kifejezetten elrendeli – a szándékossághoz képest alacsonyabb büntetési tétellel -​ szándékosság/ gondatlanság két alakzatának a bűncselekmény minősítése szempontjából rendszerint nincs jelentősége Szándékosság: Btk. 7. § Egyenes szándék (dolus Eshetőleges szándék (dolus directus) eventualis) tudati (értelmi oldal) előre látja a magatartása előre látja a magatartása következményeit (tények + következményeit (tények + társadalomra veszélyesség társadalomra veszélyesség tudata) tudata) akarati-érzelmi oldal a magatartása a magatartása következményeit kívánja következményeibe belenyugszik (közömbösség) Egyéb fajtái: -​ rögtönös szándék: (dolus repentinus): a szándék intenzitásával kapcsolatos és az emberölési cselekmények körében jut jelentőséghez – ha az ölésre irányuló szándék kifejlődése és a cselekmény -​ előre megfontolt elkövetési szándék -​ sértő szándék: át kell fognia a tényállásban szereplő sérelmet (pl.: emberölés esetén a halált) -​ veszélyeztető szándék: a szándék csak a veszély helyzet előízeséére terjedhet ki -​ limitált veszélyeztetési szándék: szándékos veszélyeztetési bűncselekmények esetén az elkövetőnek szándéka csak a veszélyhelyzet kialakítására terjedhet ki, a veszélyhelyzet előidézésen túlmenően (a minősített alakzatokba foglalt) bármely káros eredményre kizárólag csak a gondatlansága terjedhet ki (pl.: Btk 234. § közúti veszélyeztetés) Gondatlanság:  eshetőleges szándék (dolus tudatos gondatlanság (luxuris) eventualis) Tudati oldal (értelmi) előre látja a magatartása előre látja magatartása következményeit lehetséges következményeit akarati – érzelmi oldal a magatartása könnyelműen bízik a következményeibe magatartása következmények belenyugszik elmaradásában Könnyelmű bizakodás: -​ a bizakodás könnyelmű jellegének a megítélése értékelést igényel – vizsgálni kell, hogy van-e alapja a bizakodásnak? -​ ilyen esetben az elkövető bízik abban, hogy konkrét körülmény miatt a lehetséges eredmény elmarad, de a helyzet megítélésben könnyelműen bizakodott -​ konkrét körülmények hiányában az lekövető alaptalanul bizakodik – ami azonos a belenyugvásával – eshetőleges szándék Hanyagság: negligentia -​ hiányzik a tudati (értelmi) oldal, az elkövető nem látja előre magatartása következményeit, pedig az elvárható gondosság alapján láthatta volna -​ tudati oldal hiány miatt az akarati- érzelmi oldal is hiányzik -​ a felelősség alapja? elvárható előrelátás hiánya: az elkövetőnek előre kellett volna látnia a cselekménye következményeit, ha a kellő gondosságot, vagyis, ha a tőle elvárható figyelmet, körültekintést tanúsított volna o​ objektív gondossági kötelesség – jogszabályok, o​ szubjektív gondosságra való képesség – függ az elkövető iskolázottságútól, értelmi színvonal, gyakorlati ismereteitől stb. Vegyes bűnösség: -​ A Btk. nem ismeri főszabály szerint a fogalmát -​ alaptényállási elemekre vonatkozó bűnösség: o​ szándékos bűncselekmény csak akkor állapítható meg, ha valamennyi tényállási elem vonatkozásában fennáll az elkövető szándékossága o​ amennyiben akár egy tényállási elem gondatlan, akkor a bűncselekmény gondatlan lesz o​ gondatlanság bűnösséghez elég, ha az elkövetőnek legalább egy eleme kiterjedjen a gondatlansága -​ minősítő körülmény: o​ nem eredmény a minősítő körülmény: ki kell terjednie az elkövető szándékának, pl.: különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés o​ ha a minősítő körülménye valamilyen eredményt tartalmaz – az eredményre elkövetőnek legalább a gondatlansága kell kiterjedjen – Btk. 9. §: feltétel: az alaptényállás tekintetében az elkövető szándékossága áll fenn + a minősített körülményként szereplő eredményre nézve az elkövetőt legalább gondatlanság terheli pl.: életveszélyt okozó testi sértés (vegyes bűnösséggel is elkövethető), halált  okozó testi sértés (kizárólag vegyes bűnösségek elkövethető bűncselekmény – prateriutentionális bűncselkemény) o​ jogkövetkezmény szempontjából szándékos bűncselkemények Motívum, Célzat: Motívum: indíték, szükségletet vágyat jelent, mely az elkövetőt cselekvésre készteti: aljas indok, nyereségvágy emberölés Célzat: törvényi tényállásban megfogalmazott cél, elképzelés, amelynek az elérése az elkövető törekszik pl.: lopás – jogtalan eltulajdonítás, csalás – jogtalan haszonszerzés -​ nem kell ténylegesen realizálódnia -​ célzatos bűncselkemények csak egyenes szándékkal követhetőek el 9/10.óra Büntethetőségi akadályrendszer: Büntethetőséget kizáró és korlátozó okok: -​ kizáró: jogi értelemben ne, beszélhetünk bűncselekményről, egy olyan ok vagy körülmény áll fenn mely kizár egy tényállást, kizárja a tényállásszerűségét, jogellenességét, elkövető bűnösségét, nem büntethető, pl.: jogos védelem, kóros elmeállapot, végszükség, a döntés felmentő ítélet lesz. Társadalmi megítélés: nem kapcsolódok erkölcsi hátrány. -​ korlátozó: kóros elmeállapot: alanyi kizáró ok, ha nem rendelkezik beszámítási képességgel akkor nem lehet alany, enyhítő körülmény a büntetés kiszabásánál, bármelyik büntetési nem legkisebb büntetése is kiszabható -​ Btk. 15§. Büntethetőséget megszűntető okok: -​ az elkövetett cselekmény az elkövetés pillanatában bűncselekménynek minősül, a jogkövetkezmény: nem büntethető. A bűncselekmény elkövetése után felmerül egy olyan körülmény, amely folytán megszűnik a büntető jogi felelősségre vonása: meghal a bűncselekmény elkövetése után, egy eljárás megszűntető végzéssel szünteti meg a büntető eljárást, van egyfajta negatív társadalmi értékítélet -​ Btk. 25§. -​ 2007 óta létezik, s dértettnek nagyobb szerepet adjon, A büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályai: -​ bizonyos szempontból hasonlít a megszüntető okokhoz, az elkövetett cselekmény az elkövetés pillanatában bűncselekménynek minősül, ebben az esetben: a bűncselekmény elkövetésén kívül szükség lenne egy további feltétel, ami hiányzik pl.: magánindítvány officialitás elve érvényesül, hivatalból kell eljárni, kivétel a magánindítvány: a sértett rendelkezési joga, hogy akar-e büntetés kiszabását: testi sértés: 8 napon belül gyógyuló, rágalmazás, becsületsértés: kisebb súlyú, személye, szexuális erőszak: a sértett kímélete indokolja -​ Btk. 30§. Tudományos elméleti rendszer: Nagy Ferenc  1.​ a büntethetőségi akadályok rendszere a.​ elsődleges büntethetőségét kizáró okok b.​ másodlagos büntethetőségi akadályok Wiener Imre: -​ objektív: minden elkövetőre kihat pl.: jogos védelem -​ szubjektív: elkövetőnként vizsgálandó: jogos védelem túllépése Horváth Tibor: -​ Büntethetőséget kizáró okok -​ büntethetőséget megszűntető okok -​ büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok Jogellenességet kizáró okok: -​ jogos védelme -​ végszükség -​ jogszabály engedélye -​ Btk. Különös részében meghatározó okok: o​ hivatali, illetve hivatalbeli kötelességek teljesítése o​ megengedett kockázatvállalás o​ sértett beleegyezése o​ fegyelmezési jog gyakorlása Alannyá válás kizáró ok: -​ kóros elmeállapot -​ életkor -​ ? Bűnösséget kizáró ok: -​ tévedés o​ ténybeli tévedés o​ cselekmény társadalomra veszélyességében való tévedés -​ elöljáró parancsa: nem tudja, hogy bűncselekmény a parancs teljesítése Büntethetőséget megszüntethető okok: -​ elkövető halála -​ kegyelme -​ alévülés -​ tevékeny megbánás -​ törvényben meghatározott egyéb okok: előkészület kísértet: az önkéntes visszalépés esetei: az elkövető ölési szándékkal rálő a sértettre, emberölés kísérlete, de meggondolja magát és meg akarja menteni: aki az eredmény önként elhárítja, az nem büntethető emberölés kísérlete miatt, a maradék miatt vonjuk felelősségre pl.: testi sértésért. Büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok: -​ magánindítvány hiánya -​ feljelentés hiánya  -​ büntethetőséget szükséges egyéb jogcselekmények hiánya: pl.: nem magyar állampolgár külföldön elkövetett, de a magyar törvény hatálya alá tartozó cselekménye esetén büntetőeljárást a Legfőbb Ügyész nem rendeli el -​ Btk. Különös Részében meghatározott ok. pl.: állam elleni bűncselekmények esetén az elkövető hozzátartozója nem büntethető a feljelentési kötelezettség elmulasztása miatt Jogellenességet kizáró okok: Tárdadalomra veszélyesség: -​ Btk. 4§. (2) -​ materiális jogellenesség: társadalomra veszélyesség: kodifikált materiális jogellenesség, -​ ontológiai és normatív értelemben… Jogellenességet kizáró okok: Jogszabályban szabályozott jogellenességet kizáró okok: -​ Btk. Általános Részében szabályozott, általános jellegű okok -​ Btk. Különös Részében szabályozott, speciális egy-egy bűncselkeményre vonatkozó okok -​ Más törvényben szabályozott okok Az elméleti és gyakorlat által kimunkát okok -​ sértett beleegyezése -​ indokolt kockázat -​ fegyelmezési jog gyakorlása -​ jogellenességet kizáró kötelesség-összeütközés -​ hivatásbeli jogok és kötelezettségek gyakorlása Btk. Általános részében: -​ jogos védelem Btk. 22§ (1) -​ jogellenességet kizáró végszükség Btk. 23. § (1) -​ jogszabály engedélye Btk. 24. § -​ nem büntethető az a cselekmény, amelyet a jogszabály megenged vagy bűntetetlennek nyilvánít. o​ absztrakt engedély: önmagában a jogszabály engedélye zárja ki pl.: tetten ért elkövető elfogása Be. 273. § o​ konkrét engedély: van egy jogszabályi engedély, de csak akkor nem büntetendő, ha van rá külön egy konkrét engedély pl.: terhesség-megszakítás 1992. évi LXXIX törvény Btk. Különös Részében: -​ valóság bizonyítása Btk. 229§ -​ nem büntethető pl.: rágalmazás miatt elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul (amennyiben a valóság bizonyításának helye van) Más törvényben -​ hivatali, hatósági jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése -​ lőfegyverhasználat -​ eljárási kényszerintézkedések Jogos védelem: -​ Btk. 22. § (1) Nem büntetendő a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges -​ (3) nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét vagy menthető felindulásból lépi túl. -​ (4) a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. -​ Jogos védelmi helyzet: o​ intézett vagy közvetlenül fenyegető támadással jön létre o​ 4/2013 büntető jogegységi határozat a jogos védelem kérdéseiről Jogos védelmet megalapozó támadás: -​ emberi magatartás -​ tipikusan aktív magatartás, de passzív magatartás sem kizárt pl.: jogtalan támadás fenntartását szolgálja -​ jogtalanság – objektív ismérv: gyermek, beszámíthatatlan személy támadás is o​ jellemzően büntető jogellenesség, de nem szükségszerűen o​ kölcsönös és egyidejű támadás o​ provokáció -​ a támadás közvetlensége (intézett vagy közvetlenül fenyegető) -​ támadás befejezetlensége -​ a támadás iránya o​ saját, más vagy mások személye, javai vagy a közérdek Az elhárító cselekmény: -​ szükségesség -​ szükséges mérték: arányosság? -​ kitérési kötelezettség nem áll fenn -​ a támadónak okoz sérelmet 11. óra Alannyá válást kizáró okok: kóros elmeállapot, kényszer és a fenyegetés, a kényszergyógykezelés