Nyelvészet alapjai

I. A nyelv és a nyelvtudomány

• A nyelvészet fogalma, vizsgálati területe
  • A nyelvészet határozza meg az emberi nyelv természetét és különböző formáit.
  • A nyelvi rendszer elemzésével foglalkozik.
• Az emberi nyelv természete, a beszéd és az írás
  • Az emberi nyelv egyedi emberi tulajdonságok halmaza
  • A nyelv társadalmi jelenség, objektív létező
  • A nyelv jelrendszer
  • A nyelv alapelemei hierarchikus struktúrákba szerveződnek

2. Az emberi nyelv természete, a beszéd és az írás (folytatás)

• A nyelv objektív létező

  • A nyelv szabályrendszerének, szókészletének változása nem az egyéntől függ, hanem a nyelvi közösségtől.

• A nyelv társadalmi jelenség

  • A nyelv a társadalom létének és fennmaradásának a biztosítéka. A nyelv a gondolatok, tapasztalatok továbbadásának eszköze. Nem létezik társadalom nyelv nélkül.

• A nyelv jelrendszer

  • A nyelvi jelek önmagukon kívül másra mutatnak, valóságelemeket neveznek meg.

• A nyelvi jel elemei

  • jellegzetes jellemzők megadása

• A nyelvi jelelemek hierarchikus struktúrákba szerveződnek.

Univerzális nyelvi sajátosságok, nyelvcsoportok

• A nyelvcsoportok tipológiai besorolása (izoláló, agglutináló, flektáló nyelvek)
  • Izoláló nyelvek: szavak formájának változatlansága
  • Agglutináló nyelvek: toldalékolás
  • Flektáló nyelvek: tőváltoztatás

A nyelv és a nyelvhasználat

• A nyelv a kommunikáció eszköze, a társadalom tagjainak egymással való ér- intkezését szolgálja.
• Az emberi kommunikáció működésének modellezése a különböző nyelvi funkciók bemutatásával (Jakobson-modell)
  • Feladó, címzett, üzenet, tartalom, kód, csatorna, visszacsatolás.

II. A magyar nyelv jellemzői

• Nyelvtörténeti ismeretek: A magyar nyelv történelmi alakulása és sajátosságai.

• A magyar nyelv négy történelmi korszakának jellemzői (ómagyar, középmagyar, újmagyar, újabb magyar kor).

  • Az 1526 előtti írásbeliségünk jellemzői.
  • A korszakok nyelvtani és hangtani jellemzőinek bemutatása
  • A nyelvújítás hatása és eszméi
  • A kortárs nyelvhasználat összefüggésében.

• A nyelvváltozatok, a magyar nyelv társadalmi és regionális tagolódása:

  • Magyar nyelv vízszintes (nyelvjárások) és függőleges (irodalmi, köznyelv, csoportnyelvek) tagolódása
  • A nyelvegyesülési, nyelvjárás-szigetesedési folyamatok leírása

• A nyelvváltozatok, a magyar nyelv társadalmi és regionális tagolódása (folytatás) A magyar nyelvjárások csoportjai és jellemzői

III. Fonetikai, fonológiai alapfogalmak

• Hangtan fogalma, területei (leíró, történeti, általános, speciális, alkalmazott).

• Fonetika, fonológia fogalma, és a közti különbség bemutatása.

• Hangvariánsok és fonémák

• Az összetett mondatok hangrendje

• A magánhangzók és mássalhangzók képzése, a magyar nyelv hangrendje

• A magánhangzók osztályozása (időtartam, nyelv helyzet, ajkak helyzete)

• A mássalhangzók osztályozása (időtartam, hangszalagok, képzéshely, képzésmód)

IV. A magánhangzók és mássalhangzók képzése (folytatás)

• Hangok osztályozása, hangvariánsok és fonémák

V. A szótag, szó, szókészlet, szókincs

• A szótag fogalma
• A szótagtípusok, és hogyan alkot szavakat.
• A szó fogalma
• A szókészlet, szókincs fogalma, és a viszonyuk leírása
• A szókészlet felosztása
  • alapszókészlet
  • kiegészítő-szókincs
• A szókincs felosztása (aktív és passzív szókincs)

VI. A mondatszók

• A mondatszók fogalma
• Az indulatszók, hangsúlyozási, és érzelmi szerepük
• A hangutánzók fogalma, jellemzői
• A felelő és kérdőszók fogalma, szerepe.

VII. A szófajok

• A szófajok fogalma, típusai

  • Névszók (főnév, melléknév, számnév, névmás)
  • Igenevek (főnévi, melléknévi, határozói igenév)
  • Határozószó
  • Viszonyszó (névelő, névutó, kötőszó, módosítószó, igekötő)

• A szófaji kategóriák és tagolódásuk

  • A szófajok alaki és tartalmi jellemzői
  • A szófajok viszonya egymáshoz és a mondatban

• A szófajkategóriák tagolódása

  • A szófajok osztályozása (alap, átmeneti, többes)

VIII. A mondat

• Az egyszerű mondat fajtái (teljes, hiányos, tagolt, tagolatlan)
• A mondatrészek funkciói és viszonyaik
  • alany
  • állítmány
  • tárgy
  • határozó
  • jelző
  • A mondatrészek kifejtésének fajtái (határozott, határozatlan, általános)
• Az összetett mondatok fajtái
  • Mellérendelő összetett mondatok (kapcsolatos, ellentétes választó, következtető, magyarázó)
  • Alárendelő összetett mondatok (alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói, jelzői)

IX. A szöveg

• A szöveg fogalma, jellemzői
  • A szöveg kohéziós elemei (nyelvtani, jelentésbeli)
• A szöveg szerkezete, a szabadmondat
  • A szöveg mondatainak viszonya, a szöveg típusai
• Implicit jelentések a szövegben