Nyelvészet alapjai

Study Notes

A nyelvészet fogalma, vizsgálati területe
- A nyelvészet határozza meg az emberi nyelv természetét és különböző formáit.
- A nyelvi rendszer elemzésével foglalkozik.
Az emberi nyelv természete, a beszéd és az írás
- Az emberi nyelv egyedi emberi tulajdonságok halmaza
- A nyelv társadalmi jelenség, objektív létező
- A nyelv jelrendszer
- A nyelv alapelemei hierarchikus struktúrákba szerveződnek

A nyelv objektív létező
- A nyelv szabályrendszerének, szókészletének változása nem az egyéntől függ, hanem a nyelvi közösségtől.
A nyelv társadalmi jelenség
- A nyelv a társadalom létének és fennmaradásának a biztosítéka. A nyelv a gondolatok, tapasztalatok továbbadásának eszköze. Nem létezik társadalom nyelv nélkül.
A nyelv jelrendszer
- A nyelvi jelek önmagukon kívül másra mutatnak, valóságelemeket neveznek meg.
A nyelvi jel elemei
- jellegzetes jellemzők megadása
A nyelvi jelelemek hierarchikus struktúrákba szerveződnek.

A nyelvcsoportok tipológiai besorolása (izoláló, agglutináló, flektáló nyelvek)
- Izoláló nyelvek: szavak formájának változatlansága
- Agglutináló nyelvek: toldalékolás
- Flektáló nyelvek: tőváltoztatás

A nyelv a kommunikáció eszköze, a társadalom tagjainak egymással való ér- intkezését szolgálja.
Az emberi kommunikáció működésének modellezése a különböző nyelvi funkciók bemutatásával (Jakobson-modell)
- Feladó, címzett, üzenet, tartalom, kód, csatorna, visszacsatolás.

Nyelvtörténeti ismeretek: A magyar nyelv történelmi alakulása és sajátosságai.
A magyar nyelv négy történelmi korszakának jellemzői (ómagyar, középmagyar, újmagyar, újabb magyar kor).
- Az 1526 előtti írásbeliségünk jellemzői.
- A korszakok nyelvtani és hangtani jellemzőinek bemutatása
- A nyelvújítás hatása és eszméi
- A kortárs nyelvhasználat összefüggésében.
A nyelvváltozatok, a magyar nyelv társadalmi és regionális tagolódása:
- Magyar nyelv vízszintes (nyelvjárások) és függőleges (irodalmi, köznyelv, csoportnyelvek) tagolódása
- A nyelvegyesülési, nyelvjárás-szigetesedési folyamatok leírása
A nyelvváltozatok, a magyar nyelv társadalmi és regionális tagolódása (folytatás) A magyar nyelvjárások csoportjai és jellemzői

Hangtan fogalma, területei (leíró, történeti, általános, speciális, alkalmazott).
Fonetika, fonológia fogalma, és a közti különbség bemutatása.
Hangvariánsok és fonémák
Az összetett mondatok hangrendje
A magánhangzók és mássalhangzók képzése, a magyar nyelv hangrendje
A magánhangzók osztályozása (időtartam, nyelv helyzet, ajkak helyzete)
A mássalhangzók osztályozása (időtartam, hangszalagok, képzéshely, képzésmód)

A szófajok fogalma, típusai
- Névszók (főnév, melléknév, számnév, névmás)
- Igenevek (főnévi, melléknévi, határozói igenév)
- Határozószó
- Viszonyszó (névelő, névutó, kötőszó, módosítószó, igekötő)
A szófaji kategóriák és tagolódásuk
- A szófajok alaki és tartalmi jellemzői
- A szófajok viszonya egymáshoz és a mondatban
A szófajkategóriák tagolódása
- A szófajok osztályozása (alap, átmeneti, többes)

Az egyszerű mondat fajtái (teljes, hiányos, tagolt, tagolatlan)
A mondatrészek funkciói és viszonyaik
- alany
- állítmány
- tárgy
- határozó
- jelző
- A mondatrészek kifejtésének fajtái (határozott, határozatlan, általános)
Az összetett mondatok fajtái
- Mellérendelő összetett mondatok (kapcsolatos, ellentétes választó, következtető, magyarázó)
- Alárendelő összetett mondatok (alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói, jelzői)

A szöveg fogalma, jellemzői
- A szöveg kohéziós elemei (nyelvtani, jelentésbeli)
A szöveg szerkezete, a szabadmondat
- A szöveg mondatainak viszonya, a szöveg típusai
Implicit jelentések a szövegben