Módszertani ismeretek 2024 PDF

MÓDSZERTANI ISMERETEK HOL TARTUNK? ◾ Üzleti probléma meghatározása ◾ Szakirodalom kutatás, feldolgozás, hivatkozás ◾ Módszertani kérdések ◾ Adatok gyűjtése, elemzése ◾ Prezentáció készítése MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK ◾ Kutatási folyamata ◾ Szekunder módszerek - Szekunder módszerek megválasztás...

MÓDSZERTANI ISMERETEK HOL TARTUNK? ◾ Üzleti probléma meghatározása ◾ Szakirodalom kutatás, feldolgozás, hivatkozás ◾ Módszertani kérdések ◾ Adatok gyűjtése, elemzése ◾ Prezentáció készítése MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK ◾ Kutatási folyamata ◾ Szekunder módszerek - Szekunder módszerek megválasztásának és elemzésének kérdései ◾ Primer módszerek - Primer módszerek megválasztásának és elemzésének kérdései - Kérdőív - Fókuszcsoport - Interjú - Megfigyelés  Kutatási A kutatás kérdés, folyamata probléma Kutatási Mintavét Konceptualiz módszer eli áció kiválaszt módszer ása kiválaszt ása Operacionalizál Terepmunk ás a Adatelemzé s Kutatási Forrás: Babbie,Társadalomkutatás gyakorlata jelentés 4  Kutatási PROJEKTFELADAT I. kérdés, Üzleti probléma Mintavét Kutatási Konceptualiz eli módszer áció módszer kiválasztása kiválaszt ása Operacionaliz álás Terepmunk a Adatelemzé PROJEKTFELADAT II. , s SZAKDOLGOZAT Kutatá si A kutatás jelent5  Kutatási PROJEKTFELADAT kérdés, Üzleti TÉMAVÁLASZTÁS probléma Mintavét Kutatási Konceptualiz eli módszer áció módszer kiválasztása PROJEKTFELADAT kiválaszt ása Operacionalizálá s Terepmunk a Adatelemzé SZAKDOLGOZAT s Kutatá si A kutatás jelent5 AZ ÜZLETI PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA Az adott üzleti probléma (kutatási kérdés) meghatározása - Ötlet, érdeklődés alapján - Probléma bemutatása - A vizsgálat célja, célkitűzések meghatározása – mire vonatkoznak majd a javaslatok, mire kap választ a megrendelő – mi lesz a hozzáadott érték - Esetleg hipotézisek felállítása Az egyik legfontosabb lépés!!! A problémát világosan meg kell határozni. Az üzleti probléma meghatározza a választható 7 ÜZLETI PROBLÉMA / KUTATÁSI KÉRDÉS Döntési pontok: Nem túl általános a probléma megfogalmazása? Megalapozott, indokolt (nem „légből kapott”), már korábban létező elméletekből, tényekből kiindulva fogalmaztuk meg? A feltételezett változók között összefüggés van, ami ugyanakkor nem triviális, mindenki számára ismert kapcsolat? Tisztán, precízen van megfogalmazva? 8 ROSSZ KUTATÁSI KÉRDÉS Mennyire befolyásolta a potenciális munkavállalók jelentkezését a vállalat employer branding (munkáltatói márkázás) tevékenysége? JÓ KUTATÁSI KÉRDÉS Témakör - Hogyan fejleszthető az XY vállalat új belépők / gyakornokok / friss diplomások beilleszkedését segítő folyamata? ROSSZ KUTATÁSI KÉRDÉS  Marketingkommunikáció elemzése, fogadtatásának vizsgálata  Mennyiben befolyásolták a fogyasztók érdeklődését a márka elektromos személygépjárműi iránt, a ….. social media felületein közzétett marketingkommunikációs akciói? JÓ KUTATÁSI KÉRDÉS  Marketingkommunikáció elemzése, fogadtatásának vizsgálata  Hogyan ítélik meg a 18-59 éves gépjármű tulajdonosok az elektromos személygépjárművekre vonatkozó reklámokat? KUTATÁSI KÉRDÉS, HIPOTÉZIS A kutatási kérdés, hipotézisek: Ne túl általános, ne túl triviális Lerágott csont vagy túlságosan új? Vizsgálható, elérhető a célközönség? Vizsgálható a téma? Van megfelelő szakirodalmi háttér? Meg tudjuk válaszolni a kérdést/hipotéziseket a kutatás végén? Mennyire időigényes? 1 3 HÁTTÉR, SZAKIRODALOM A kutatás szempontjából fontos háttérismeretek meghatározása: kapcsolódó általánosan elérhető adatokat (KSH, OECD, EUROSTAT, jogszabályi háttér, vállalati, üzleti források) vizsgálati kérdésünk mögött milyen elméletek, fogalmak vannak (elméleti modellek, megközelítések, kapcsolódó tárgyakban tanultak) mi melyik elméleti megközelítés és definíció mellett köteleződünk el. Például: lojalitás fogalmak 1 4 MÓDSZERTANI RÉSZ A cél, egy jó minőségű szakdolgozat elkészítése! PRIMER ÉS SZEKUNDER MÓDSZEREK ◾ A szekunder adat olyan adat, amelyet más, nem az adott probléma céljából gyűjtöttek. Ezek az adatok gyakran gyorsan elérhetőek, és relatíve olcsók. ◾ A primer adatok a vállalat egy konkrét üzleti/kutatási probléma megoldására elsődlegesen gyűjtött információk. A primer adatgyűjtés folyamatát a kutatás folyamata mutatja be. SZEKUNDER A HÁTTÉRINFORMÁCIÓ, PRIMER AZ ÜZLETI PROBLÉMÁRA ÖNÁLLÓAN KÉSZÍTETT KUTATÁS Forrás: Malhotra (2009) SZEKUNDER MÓDSZEREK MEGVÁLASZTÁSÁNAK ÉS ELEMZÉSÉNEK KÉRDÉSEI SZEKUNDER KUTATÁSI MÓDSZEREK JELLEMZŐK ◾ A szekunder adatokat előzőleg, egy másik probléma megoldására gyűjtik, esetleg a mindennapi rutin során rögzítik (pl. jegyzőkönyvek, riportok, folyamatokkal, tevékenységekkel kapcsolatos nyilvántartások, reklamációk, egyéb üzleti dokumentumok). ◾ Előbb a szekunder adatok elemzését, áttekintését végezzük el, és akkor térjünk primer módszerre, ha a szekunder forrásokat kimerítettük  SZEKUNDER KUTATÁSI MÓDSZEREK FORRÁSOK Szekunder adatok Belső Külső (vállalati) Vevői CRM Közösségi Üzleti/ Szindiká adatbázisok adatbázisok média Nem lt kormányz adatbázis ati ok Adatbányászat Egyéb források Kormányzati (riportok, (pl. intézetek jegyzőkönyvek, beszámolók, publikációi, számvitel, hivatalos értékesítési, statisztikák) pénzügyi adatok) SZEKUNDER KUTATÁSI MÓDSZEREK JELLEMZŐK ◾ Előnyök: - Könnyű hozzáférhetőség - Az adatbázisok olyan témákat és adatmennyiséget képesek kezelni és hozzáférhetővé tenni, melyek primer módszerekkel nem kivitelezhetők ◾ Hátrány: - Gyorsan elavulhatnak az adatok - Nem biztos, hogy minden kérdésre találunk megfelelő szekunder információt - Nem biztos, hogy ki tudjuk szűrni a céloknak megfelelő releváns adatokat - Nem biztos, hogy azonos célcsoportra készült (pl. ha 18-29 éves  SZEKUNDER KUTATÁSI MÓDSZEREK MEGVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI ◾ Mit kell mérlegelni AZ ADATFORRÁSOK KIVÁLASZTÁSÁNÁL? - Az adatok pontosságát - Az adatok naprakészségét, eredetileg milyen céllal gyűjtötték azokat, milyen célcsoportra - Kulcsváltozók jellemzői: kategóriák, mértékegységek, viszonyítási alapok, területre, időszakra vonatkozó adatok AZOKAT AZ ADATFORRÁSOKAT KIVÁLASZTANI, AMELYEK LEGINKÁBB RELEVÁNSAK A KUTATÁS SZEMPONTJÁBÓL (INDOKOLNI) SZEKUNDER KUTATÁSI MÓDSZEREK ELEMZÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI ◾ Mit kell mérlegelni AZ ELEMZÉSNÉL? - Rendelkezésre állnak-e a vizsgálni kívánt adatok? - Hiteles, objektív, megbízható-e a kiválasztott dokumentum? - Milyen módon történik az adatfeldolgozás? Kvalitatív vagy kvantitatív? (lásd. adatgyűjtés, elemzés) SZEKUNDER KUTATÁSI MÓDSZEREK ELEMZÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI ◾ Mi lesz a HOZZÁADOTT ÉRTÉK szekunder adatok esetében (mi lesz itt a saját munka, saját eredmény) - Már kész elemzések felhasználása esetén  Az üzleti folyamatok bemutatása egy problémakör keretében  Kiindulási állapot, feltételek feltérképezése és értelmezése  Eddig elért eredmények, trendek elemzése  Hipotézisek kialakítása - Saját elemzés szekunder adatok alapján  Vállalati adatbázisokban meglévő nyers információk elemzése (pl. pénzügyi, jogi, menedzsment, értékesítési stb. adatok) PÉLDA ◾ A számviteli területen esettanulmányok: üzleti folyamatszámviteli oldala - egy konkrét vállalat könyvvizsgálatának bemutatása, - új költség-, kontrollingrendszer bemutatása, - prezentációs pénznem megváltoztatása, - IFRS beszámolásra történő átállás folyamata, stb. ◾ Tipikus hiba: leíró módon csak a folyamatot bemutatni. Önálló értéket akkor képvisel a dolgozat, ha megtörténik a folyamathoz kapcsolódó adekvát és széleskörű irodalomfeldolgozás, az eset szakszerű, irodalmakra, összehasonlító elemzésekre épülő kiértékelése, a 2 7 SZEKUNDER KUTATÁSI MÓDSZEREK MÓDSZERTANI LEÍRÁS A DOLGOZATBAN A szekunder kutatás módszertani leírásában be kell mutatni és indokolni a kiválasztás szempontjait minden felhasznált jellemző esetén: - FORRÁSOK - ADATBÁZISOK - VÁLTOZÓK - SZEGMENTÁCIÓS ISMÉRVEK - MUTATÓSZÁMOK - EREDMÉNYEK PRIMER MÓDSZEREK MEGVÁLASZTÁSÁNAK ÉS ELEMZÉSÉNEK KÉRDÉSEI PRIMER KUTATÁSI MÓDSZEREK A kutatás célja alapján Kutatás adatok fajtái szekunder primer Feltáró Leíró Ok-okozati PRIMER KUTATÁSI MÓDSZEREK A KUTATÁS CÉLJA MEGHATÁROZZA A MÓDSZERTANT Feltáró - Exploratory research  a probléma megismerése, döntési alternatívák vázolása  kvalitatív technikák Leíró - Descriptive research  esemény, helyzet leírása (piaci jellemzők, funkciók leírása)  termékjellemzők leírása, célcsoport leírása  kvantititív kutatás Magyarázó (ok-okozati) – Explanarory (Casual) research a vizsgált változók kapcsolatának meghatározása (miért) PRIMER KUTATÁSI MÓDSZEREK Az adatgyűjtés, elemzés alapján Kutatás adatok fajtái szekunder primer Kvalitatív Kvantitatív PRIMER KUTATÁSI MÓDSZEREK Az adatgyűjtés módja alapján Kutatás típusok szekunder primer Megkérdezés Megfigyelés Teszt, kísérlet 3 PRIMER KUTATÁSI MÓDSZEREK Kutatás fajtái szekunder primer Megkérdezés Teszt Kísérlet Megfigyelés Kvalitatív Kvantitatí Kvalitatí Kvantitatív Kvantitatív Kvalitatí Kvantitat v v v ív 35  PRIMER KUTATÁSI MÓDSZEREK Kutatás fajtái szekunder primer Megkérdezés Teszt Kísérlet Megfigyelés Kvalitatív Kvantitatí Kvalitatí Kvantitatív Kvantitatív Kvalitatí Kvantitat v v v ív fókuszcsopo interjú kérdőív rt 36 PRIMER KUTATÁSI MÓDSZEREK MÓDSZERTANI LEÍRÁS A DOLGOZATBAN A módszertani leírásban szerepelnie kell a következő információknak: 1. A kutatás/ adatgyűjtés módszere (pl. kérdőíves felmérés, személyes megkérdezésen alapuló) 2. Célcsoport 3. Mintanagyság 4. Mintavétel módja 5. A megkérdezés/kísérlet/megfigyelés átlagos időtartama 6. Az adatfelvétel időpontja PÉLDA MÓDSZERTANI HÁTTÉR - PREZENTÁCIÓ  Módszer: online kérdőíves megkérdezés  Célcsoport: 18 -29 éves budapestiek  Mintaméret: n=302 fő  Mintavétel: kvótás mintavétel (nem és korcsoport szerint)  Kérdőív hossza: kb. 15-20 perc hosszúságú  Az adatfelvétel időpontja: 2020. február-március  PÉLDA MÓDSZERTANI HÁTTÉR - DOLGOZAT Szövegesen: A primer kutatás online kérdőíves megkérdezéssel készült a 18-29 éves budapestiek körében, kvótás mintavétellel (nem és korcsoport szerint). A kérdőívet 380 fő töltötte ki, a hiányos kérdőívek törlése után a végső mintanagyság 302 fő volt, a kérdőív kitöltése átlagosan 15-20 percet vett igénybe. Az adatfelvételre 2020. február és március között került sor. ELŐZETESEN INDOKOLNI A CÉLCSOPORT VÁLASZTÁS, A MÓDSZER VÁLASZTÁS SZEMPONTJAIT! PRIMER MÓDSZEREK JELLEMZŐI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK BUKTATÓI  Empirikus kutatási adatok fajtái szekunder primer Kvalitatív Kvantitatív Közvetlen Közvetett Megkérdezés Megfigyelés Fókuszcsoport Mélyinterjú Teszt, kísérlet Projektív technikák PRIMER KUTATÁSI MÓDSZEREK JELLEMZŐK 1. Kérdőíves felmérés (kvantitatív, megkérdezés)  Jellemzően attitűdök, ismeretek, vélemények, elvárások, tapasztalatok bemutatására – vevői/munkavállalói csoportra, iparágra, termékkategóriára…  Elsősorban leíró céllal készül, olyan fogalmak vizsgálatára pl. elégedettség, lojalitás, márkahűség, preferenciák, minőség. Összehasonlítás - Előnye: Megfelelően szerkesztett és kitöltött kérdőívek releváns információkat szolgáltatnak - Hátránya: A válaszok korlátoltsága TÉVHIT: „kérdőívet mindenki tud csinálni” Komoly módszertani megfontolások szükségesek!  KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS LÉPÉSEI ÉS BUKTATÓI ◾ Mire akarok válaszolni a kérdőívvel, a kapott adatokkal és eredményekkel? - Mi a kutatás célja? Ehhez milyen információkra van szükségem?  ezek fogják meghatározni a kérdések tartalmi és logikai menetét - A kérdések megfogalmazásánál tudni kell milyen elemzést akarunk végezni – úgy kell a kérdést feltenni!!! - Validitás és megbízhatóság kérdése ◾ Milyen típusú kérdőívet fogok használni? - Validált skálák (kérdéscsoportok, kérdőív részletek) – kutatási kérdéshez kapcsolódó korábbi kutatás során használt - Saját kérdőív esetén – validitás és megbízhatóság ellenőrzése KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS LÉPÉSEI ÉS BUKTATÓI ◾ Indexek és skálák alkalmazása – kérdőíves felmérés - Attitűdök, vélemények, állapotok feltárásakor - Indexek alkalmazása pl. elégedettség mértékének a kifejezésére - Leggyakrabban numerikus skálák, amelyek számértékkel fejezik ki az értékelő ítéletét  Pl. Likert skála, Stappel skála, JAR skála KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS LÉPÉSEI ÉS BUKTATÓI ◾ Saját szerkesztésű kérdőív - Célpopuláció jellemzőinek figyelembe vétele – kérdések megfogalmazása - Világos, egyértelmű, rövid kérdések (idegen szavak, összetett mondatok kerülése) - Udvarias, semleges hangnem - Egyszerre egy dologra kérdezzünk (a kérdésben ne legyen „és”, „vagy”) - Olyan dolgokra kérdezzünk rá, amire a válaszadó tud válaszolni - Ne haladja meg az elvárható tudását - Legyen hajlandó válaszolni (érzékeny kérdések) KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS LÉPÉSEI ÉS BUKTATÓI ◾ Kérdések funkciói szerint: - Főkérdések és kiegészítő kérdések ◾ Válaszlehetőségek szerint: - Egy-, többválaszos zárt kérdések  Teljesség elve: a válaszlehetőségek teljes körének lefedése  Kizárólagosság elve: a válaszlehetőségek között ne legyen étfedés  Szelektív kérdések (legalább három lehetőség közül lehet választani), dichotóm (két válaszlehetőség van) kérdések + közbülső álláspont - Nyitott kérdések ◾ Kérdések irányultsága szerint: - Indirekt és direkt kérdések KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS LÉPÉSEI ÉS BUKTATÓI ◾ Kérdőív összeállítása: - Legyen rendezett, áttekinthető, igényesen szerkesztett - Kitöltési instrukciók: bemutatkozás, kérdőív célja, adatvédelem, anonimitás, útmutatás a kitöltésre - Kérdések sorrendje: befolyásolja a válaszadást! - Hibák: formai, tartalmi, logikai hiba KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS LÉPÉSEI ÉS BUKTATÓI ◾ Milyen és mekkora minta? - Nem elvárt a reprezentativitás, de törekedni kell a megfelelő célcsoport elérésére - Általában önkényes, kvótás vagy hólabda mintavétel - Tipikus mintaelemszámnak min. 100 fő javasolt – de nagyobb minta több lehetőséget jelent TOVÁBBI RÉSZLETEK: Malhotra: Marketingkutatás, Szokolszky: Kutatómunka a pszichológiában  PRIMER KUTATÁSI MÓDSZEREK JELLEMZŐK 2. Interjú (egyéni mélyinterjú – kvalitatív, megkérdezés) Célja az emberi viselkedést befolyásoló attitűdök, motivációk, érzések mélyebb megértése, vélemények, hiedelmek minőségi megismerése A kutatott terület részletes, kimerítő feltárása, de nem cél a reprezentatitivás ◾ 1 interjúalany, 1 óra ◾ Kérdéscsoportok alkalmazása konkrét kérdéssor helyett ◾ Projektív technikák alkalmazása ◾ Az interjú készítő szerepe ◾ Guide/vezérfonal írása ◾ Speciális formái: páros/ triád interjú  PRIMER KUTATÁSI MÓDSZEREK JELLEMZŐK 3. Fókuszcsoportos kutatás (kvalitatív, megkérdezés) Célja az emberi viselkedést befolyásoló attitűdök, motivációk, érzések mélyebb megértése, vélemények, hiedelmek minőségi megismerése A kutatott terület részletes, kimerítő feltárása, de nem cél a reprezentatitivás ◾ 6-12 fő, 1,5-2 óra ◾ Kérdéscsoportok alkalmazása konkrét kérdéssor helyett ◾ Csoportdinamikai hatások ◾ Moderátor szerepe ◾ Forgatókönyv írása FÓKUSZCSOPORT/ INTERJÚ LÉPÉSEI ÉS BUKTATÓI ◾ Mi a kutatás célja? Ehhez milyen információkra van szükségem?  ezek fogják meghatározni a kérdések tartalmi és logikai menetét ◾ Hogyan fogok kérdezni? - Képzett kérdező (a moderátor, kérdező) – felkészülés! - Személyes (pl. fókuszlabor, kérdezett lakása) - nyugodt környezet ◾ MIKOR MELYIKET ÉRDEMES VÁLASZTANI? - Interjú – nehezen elérhető célcsoport, szakértők, érzékeny téma, ! kevés moderátori tapasztalat, mélyebb ismeretek egyénenként - Fókuszcsoport – fontos a csoportdinamika, könnyen elérhető célcsoport, FÓKUSZCSOPORT/ INTERJÚ LÉPÉSEI ÉS BUKTATÓI ◾ Milyen típusú guideot/vezérfonalat fogok használni? - Nyitott kérdések - Projektív technikák - A kutatási kérdések mentén felépített váz TÉVHIT ? „INTERJÚT KÉSZÍTENI KÖNNYŰ” ? Jó minőségű interjú készítés alapos szakmai felkészültséget igényel - TOVÁBBI FORRÁSOK: Malhotra: Marketingkutatás, Szokolszky: Kutatómunka a pszichológiában FÓKUSZCSOPORT/ INTERJÚ LÉPÉSEI ÉS BUKTATÓI ◾ Elemzés I. - Kvalitatív elemzési módszerek, tartalomelemzés - Leiratok, átiratok készítése - Mintázatok, vélemények feltárása - Nem egyesével mutatjuk be az interjúkat - Számszerűsítés kerülése (tilos!!!!! számszerűsíteni) - Anonimitás (nevek nem, maximum a kvótaszempontok) - Az interjúk leírása, kérdések, és arra adott válaszok bemutatása nem egyenlő az elemzéssel FÓKUSZCSOPORT/ INTERJÚ LÉPÉSEI ÉS BUKTATÓI ◾ Elemzés II. - Nem általánosíthatunk a sokaságra nézve, nem igazolunk hipotéziseket kvalitatív adatokkal - Nem a kvantitatív kutatás helyett használjuk! (mert ez könnyebbnek tűnik) - A fentieket figyelembe véve, sok esetben arra használható, hogy az üzleti problémát és feltételrendszerét alaposan feltárjuk, hipotéziseket fogalmazzunk meg PÉLDA MÓDSZERTAN  Módszer: fókuszcsopo rt  Célcsoport: 18 -29 éves budapestiek  Mintaméret: 4 csoport, 6 fő / csoport  Mintavétel: önkényes mintavétel  Fókuszcsoport hossza: kb. 120 perc hosszúságú  Az adatfelvétel időpontja: 2020. február-március PRIMER KUTATÁSI MÓDSZEREK JELLEMZŐK 4. Megfigyelés (kvalitatív vagy kvantitatív) Célja az emberi viselkedés megfigyelése, laboratóriumi vagy valós körülmények között Típusok: álcázott vásárlás, etnográfia, netnográfia, szemmozgás követés, adatbányászat ◾ Megfigyelés szempontjainak pontos meghatározása ◾ Megfigyelési napló, utólagos kérdőív használata jellemző ◾ Fontos a megfigyelők számára pontosan meghatározni, mit kell megfigyelni (képzés, ellenőrzés)  PRIMER KUTATÁSI MÓDSZEREK JELLEMZŐK 5. Kísérlet (elsősorban kvantitatív) Változók közötti ok-okozati összefüggések feltárására – egy elért eredmény egy adott beavatkozásnak tulajdonítható-e vagy sem Pl. képzési program hatása, folyamatfejlesztési beavatkozások hatása, alkalmazott eszközök hatásának ◾ hogyan működik egy eljárás ◾ Beavatkozások hatékonyságának bizonyítása Felmerülhet kontroll csoport alkalmazása, hogy bizonyítsuk, hogy a vizsgált változó felelős az eredményért. RITKÁN ALKALMAZZUK PRIMER KUTATÁSI MÓDSZEREK JELLEMZŐK 6. Teszt (kvantitatív vagy kvalitatív) Célja az emberi viselkedés megfigyelése, laboratóriumi vagy valós körülmények között Típusok: termékteszt, árteszt, reklámteszt, célpiacok tesztelése ◾ Vakteszt x márkázott teszt ◾ Hol? (otthon – in-hall) ◾ Típusok: - Monadikus (1 fogyasztó 1 termék) - Szekvenciálisan mondaikus (egyszerre 1, de összességében több terméket) - Round robin (véletlenszerűen kiválasztott terméket) - Összehasonlító termékteszt RITKÁN ALKALMAZZUK  PRIMER KUTATÁSI MÓDSZEREK JELLEMZŐK Esettanulmány ◾ Korlátozott számú esemény elemzése. ◾ Általában egy eseménysort ír le - összetevői általában: körülmények, érintettek, események, problémák, konfliktusok ◾ Alkalmazása: például egy vagy több vállalat esetén keresztül elemzi az adott üzleti / kutatási problémát ◾ Forrásai lehetnek primer (például interjúk a vállalat vezetőivel) és/vagy szekunder adatok (vállalati pénzügyi, számviteli adatok elemzése) ◾ Előny: Segít megérteni mélységében egy adott problémát egy konkrét eseten keresztül – alkalmas lehet hipotézisek kialakítására ◾ Hátrány: Az eredmények nem általánosíthatóak a teljes iparágra 59 ESETTANULMÁNY LÉPÉSEI ÉS BUKTATÓI Lépései és a módszertani leírásban szerepelnie kell: ◾ Kutatási kérdés meghatározása ◾ Az esetek kiválasztása: egy vagy több eset ◾ Az adatgyűjtés és elemzési technikák kiválasztása ◾ Adatgyűjtés előkészítése és kutatói reflexió (szubjektivitás) ◾ Adatgyűjtés ◾ Adatok elemzése és interpretálása ◾ Kutatási beszámolók elkészítése ◾ Minőségi kritériumok meghatározása 60 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET