Koreai háború, ENSZ részvétel 1950-1953 PDF

Az **ENSZ csapatok partraszállása** 1950. szeptember 15-én történt meg MacArthur vezetésével. Az ellentámadás két irányból indult: Puszan és Incshon felől. Puszanból is kitörtek a szövetséges erők, és a hadosztályok egyesültek, ami a Koreai Néphadsereg összeomlásához vezetett. Szeptember 28-án a szö...

Az **ENSZ csapatok partraszállása** 1950. szeptember 15-én történt meg MacArthur vezetésével. Az ellentámadás két irányból indult: Puszan és Incshon felől. Puszanból is kitörtek a szövetséges erők, és a hadosztályok egyesültek, ami a Koreai Néphadsereg összeomlásához vezetett. Szeptember 28-án a szövetséges erőknek pár nap alatt sikerült visszafoglalniuk Incshont és Szöult, összesen 19 ezer katonával. **Kína tiltakozása** az USA azon elhatározása ellen irányult, hogy átlépik a 38. szélességi fokot és megdöntik a KNDK-t. A KNDK megszűnése stratégiailag nem kedvezett volna sem a Szovjetuniónak, sem a Kínai Népköztársaságnak, mivel egy USA-barát állam jött volna létre a szomszédságukban. A kínaiakat gazdasági okok is motiválták, mivel a japán gyarmatosítás alatt épült ipari létesítmények áramot szolgáltattak Kínának, és ha Dél-Korea nyeri a háborút, ez a szolgáltatás megszűnhetett volna. A **fegyveres konfliktusok** során az észak-koreaiak teljesen visszaszorultak októberre. Október 19-én az ENSZ csapatok elfoglalták Phenjant, majd egészen az Amnok-folyóig előrenyomultak. Kínai katonák nagy számban voltak jelen a határvidéken. A háború előtt Kim Ir Szen szövetségeseket keresett Mao Ce-tung és Sztálin személyében. Mandzsúria védelmét a szovjetek biztosították, és akár közvetlen amerikai-szovjet összecsapás is kialakulhatott volna, ami nagy háborús konfliktust eredményezhetett volna. Az amerikai katonáknak várniuk kellett az ENSZ döntésére. A **Kínai Népi Felszabadító Hadsereg megérkezése** novemberben történt, amikor a félsziget egyesülése dél-koreai zászló alatt már lehetségesnek tűnt. Kim Ir Szen segítséget kért Mao Ce-tungtól, és Kína a beavatkozás mellett döntött, népi önkénteseket küldve, akik a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg részeként érkeztek. Az északiak visszafoglalták Phenjant, és az 1-1,5 millió fős hadsereg ellenoffenzívát indított, elfoglalva területeket a 38. szélességi fok alatt, beleértve Szöult is. Az előrenyomulás 1950 novemberében kezdődött. A **stabilizáló frontvonal** kialakulása 1950 decemberének végén kezdődött, amikor a kínai alakulatok átlépték a 38. szélességi fokot és visszaverték az ENSZ állásokat. 1951. január 4-én az északiak, kínai támogatással, újra elfoglalták Szöult. Március közepére az ENSZ-erők visszatértek a Han-folyóhoz, és ismét visszafoglalták Szöult. 1951 közepétől a frontvonal stabilizálódott, és felmerült a béketárgyalások megkezdése Keszong városában, amit később Panmindzsonba helyeztek át. Magyarország csomagokat küldött Észak-Koreába, és megalakult egy magyar kórház is Észak-Koreában. Több ezer diák érkezett Közép-Európába. 1951-től kezdődött a felkészülés a béketárgyalásokra Keszongban, majd később Panmindzsonban. A **fegyverszünet** tárgyalások 1953. július 27-én zárultak le a 정전 협정 (fegyverszüneti egyezmény) aláírásával, amely az ENSZ, Észak-Korea és a Kínai Népi Önkéntesek között jött létre. Az ENSZ csapatokat William Harrison, Jr. tábornok (USA) és Mark W. Clark tábornok képviselte, az Észak-koreai Néphadsereget Nam Il tábornok (남일) és Kim Ir Szen (김일성), a Kínai Népi Önkénteseket pedig Peng Te-huaj képviselte. A dél-koreaiak nem írták alá a fegyverszünetet, mivel Li Szin Man nem akart részt venni egy olyan békeszerződésben, amely nem garantálta egy egységes Korea létrejöttét. Végül Li Szin Man hátrébb lépett, és az amerikaiaktól várták a déliek a biztonságot. A fegyverszüneti egyezmény 5 cikkelyből és 62 pontból állt: 1. **Cikk**: A katonai demarkációs vonal és a demilitarizált övezet - Tüzérségi fegyvereket mai napig tiltott a DMZ-nél használni, de tele van taposóaknákkal. - Katonai demarkációs vonalat kell megállapítani, és mindkét fél tartozik visszavonni fegyveres erőit ettől a vonaltól két-két kilométerre, hogy demilitarizált övezetet teremtsenek. - A demilitarizált övezet északi részében a polgári közigazgatásért és a segélyezés megszervezéséért a koreai néphadsereg főparancsnoka és a kínai népi önkéntesek parancsnoka együttesen felelősek. - A demilitarizált övezet déli részében a közigazgatásért és a segélyezés megszervezéséért az ENSZ haderejének főparancsnoka felelős. 2. **Cikk**: Gyakorlati rendelkezések a tűzszünetre és a fegyverszünetre vonatkozóan - 1994-ben Kína kilépett a katonai felügyelő bizottságból, így már csak Észak-Korea és az ENSZ (USA) van benne. - A két fél választotta ki a semleges felügyelőbizottság tagjait. - Általános rendelkezések: - 12 órán belül be kell szüntetni az ellenségeskedést. - 72 órán belül a demilitarizált övezetből mindkét félnek vissza kell vonnia összes katonai fegyveres erőit, el kell szállítania hadianyagát és fegyverzetét. 3. **Cikk**: A hadifoglyokkal kapcsolatos rendelkezések - A katonai fegyverszüneti bizottság a két fél által kinevezett öt-öt magas rangú tisztből áll. - A bizottság általános feladata, hogy ellenőrizze a fegyverszüneti egyezmény végrehajtását és tárgyalások útján rendezze a fegyverszüneti egyezmény bármilyen megszegését. - A fegyverszüneti egyezmény hatálybalépésétől számított 60 napon belül mindkét fél köteles hazatelepíteni az őrizetben levő összes olyan hadifoglyot, akik a hazatelepítéshez ragaszkodnak. 4. **Cikk**: Javaslat mindkét érdekelt fél kormányainak - Semleges felügyelőbizottságot kell alakítani semleges nemzetek képviselőiből. - A bizottság négy magas rangú tisztből tevődik össze: kettőt a koreai néphadsereg főparancsnoka és a kínai népi önkéntesek parancsnoka, kettőt pedig az ENSZ haderejének főparancsnoka nevez ki. - A koreai kérdés békés rendezésének biztosítása érdekében mindkét fél katonai parancsnokai javasolják a két fél érdekelt országai kormányainak, hogy a fegyverszüneti egyezmény aláírását követő három hónapon belül tartsanak politikai értekezletet a koreai kérdés békés megoldására. 5. **Cikk**: Egyéb rendelkezések **Magyarország hozzájárulásai** Észak-Korea újjáépítéséhez jelentősek voltak. Három gyárat építettek (mérleggyár, szerszámgépgyár, festékgyár), 1500 lakást terveztek meg, és 4500 lakás beépítési tervét készítették el. A Kim Ir Szen tér (김일성 공장) beépítési tervét is elkészítették, valamint az Orvosi Egyetem (평양의학대학), a Zeneakadémia, a Színiiskola és a Kim Ir Szen Tudományegyetem (김일성종합대학) diákszállójának építési terveit is. Az **államberendezkedés Észak-Koreában** sztálini diktatúra volt, több frakcióval, amelyek a japán gyarmati uralom alatti mozgalmak csoportosulása szerint alakultak ki: partizánfrakció/gerillafrakció, kínai frakció, szovjet frakció és hazai frakció. A kaotikus helyzetet súlyosbította, hogy nappal is égtek a lámpák, ami később áramhiányhoz vezetett. A **partizánfrakció** (만주파) volt a központi frakció, amely a mandzsúriai határvidéken folytatott japán-ellenes akciókat, és vezetőjük Kim Ir Szen volt. 1953 nyarától megkezdődött a bűnbak keresése, és Kim Ir Szen megerősítette hatalmát a Koreai Munkapárton belül, kialakítva személyi kultuszát. Koncepciós perekkel távolította el a pártból riválisait, és a Koreai Munkapárt lett az országot alapító párt, később levedlik a marxista, leninista elveket. A **kínai frakció** (연안파) a legfelsőbb népi gyűlés állandó elnökének posztját töltötte be, és Jenán területén jött létre. Kim Tu Bong (김두봉) volt egyik kiemelkedő alakja. A **szovjet frakció** (소련파) japánellenes felkelés miatt menekülniük kellett, és menekültekből álló párt volt. Az 1910-20-as években Oroszország távol-keleti részeire menekültek, sokakat 1937-ben Kazahsztánba és Üzbegisztánba deportáltak. Vezetőjük Alexei Ivanovich Hegai (허가이) volt, és Pak Den Áj (박정에) a frakció prominens figurája. A **hazai frakció** (남조선노동파) belföldi frakció volt, amely nem menekült el a félszigetről a japánellenesség alatt. Illegálisan, a föld alatt próbáltak szervezkedni a japánok ellen, és vezéralakjuk Pak Hon Jong (박헌영) volt. Az **1956-os szovjet Kommunista Párt XX. pártkongresszusa** februárban zajlott, ahol Hruscsov nyíltan bírálta a sztálini rendszert. Kim Ir Szen attól tartott, hogy az Észak-Koreában lévő szovjet frakció is desztalinizálódna, ami veszélyeztetné az ő hatalmát. **Szervezkedés Phenjanban Kim Ir Szen ellen**: A kínai frakció prominens alakja, Csve Csang Ik (최창익) vezetésével megpróbálták eltávolítani Kim Ir Szent a pártból. 1956 júniusában Kim Ir Szen kelet-európai körútra indult, ami jó lehetőséget adott a kínai frakciónak, hogy fellépjen ellene. **A szervezkedés bukása**: 1956 augusztusában Kim Ir Szent több kritika érte, többek között személyi kultusza, a túlzásba vitt iparosítási politika, valamint a szocialista országoktól kapott segélyek nem megfelelő felhasználása miatt. A fegyverkezésre fordított jelentős összegek is kritikát váltottak ki. Ennek ellenére a szervezkedés kudarcba fulladt. **Megtorlás**: Kim Ir Szen leszámolt a szervezkedőkkel, kizárva őket a pártból és megalázó munkákat adva nekik. Csve Csang Ik, a kínai frakció prominens alakja, sertéstelep igazgatója lett, ami jelentős lefokozást jelentett. **Az 1956-os forradalom hatásai Észak-Koreára**: 1956 októberében a kelet-európai események veszélyeztették Kim Ir Szen helyzetét. Körülbelül 1000 észak-koreai diák tanult ekkor Magyarországon, és a KNDK attól tartott, hogy a fiatalok információkat szereznek a desztalinizációról. Október 23-án az észak-koreai diákok is bekapcsolódtak a magyar eseményekbe. Decemberben 715 főt azonnal hazarendeltek, és egyhónapos politikai átképzésben részesítették őket. Az 1956-os forradalmat követően elhidegültek a kapcsolatok a KNDK és Magyarország között. Sövény Aladár koreai diákokat tanított és koreai szótárt hozott létre. Az észak-koreai diákok tapasztalataik miatt vagy katonai múltjuk révén bekapcsolódtak a magyar eseményekbe, és később átnevelő táborokba küldték őket. A **modern remetekirálysággá válás** folyamata során a KNDK úgy vélte, hogy jobb távol maradni Kínától és Kelet-Európától is, és arra törekedtek, hogy külföldi hatások ne érhessék el az országukat. Ez az elszigetelődés politikája volt. Az 1950-es években kötött nemzetközi házasságokat fel kellett bontani, és folytatódtak a tisztogatások. A Japánban maradt koreaiak többsége visszatért a félszigetre a II. világháború után, és az 1960-as évek elején 1200-1500 fő érkezett vissza egy-egy csoporttal a KNDK-be. 1962-ig körülbelül 75 ezren települtek vissza. Kim Ir Szen saját ideológiát alakított ki, a **csucshe-eszmerendszert** (주체사상), amely azt hangsúlyozza, hogy a legnagyobb érték egy nemzet számára, ha minden területen független tud lenni. Az elzárkózás következménye néhány évtized múlva éhínség lett.