Stratégiai menedzsment alapjai PDF

***[Megfontolandó kérdések]*** *[1. előadás]* *[\ ]* *[2. előadás]* **[A stratégiai versenyképesség, a stratégia, a versenyelőny, a kiváló teljesítmény, a részvényesi érték és a stratégiai menedzsmentfolyamat meghatározása]** - **Stratégia:** Egy vállalat vezetői által hozott olyan döntések é...

***[Megfontolandó kérdések]*** *[1. előadás]* *[\ ]* *[2. előadás]* **[A stratégiai versenyképesség, a stratégia, a versenyelőny, a kiváló teljesítmény, a részvényesi érték és a stratégiai menedzsmentfolyamat meghatározása]** - **Stratégia:** Egy vállalat vezetői által hozott olyan döntések és cselekvések integrált rendszere, amelyek célja a teljesítmény növelése. A stratégia a versenyelőny megszerzését célozza meg a rendelkezésre álló erőforrások legjobb kihasználásával. - **Versenyelőny:** Az a helyzet, amikor egy vállalat jövedelmezősége meghaladja az iparági átlagot, és fenntartható stratégiát képes kialakítani​ **[A versenykörnyezet, a versenyelőnyök és a különböző versenyfeltételek forrásai]** - **Versenykörnyezet:** Az iparágak különböző piaci feltételei és dinamikái, például technológia, vásárlói igények, innovációs szintek​ - **Versenyelőny forrásai:** Például a vállalati kultúra, technológia, innováció, minőség, ügyféltapasztalat, fenntarthatóság és elhelyezkedés​ **[Hogyan tud egy vállalat versenyelőnyt teremteni riválisaival szemben?]** A vállalat úgy hozhat létre versenyelőnyt, hogy: - Egyedi értéket teremt az ügyfelek számára, amelyet a versenytársak nem tudnak könnyen lemásolni. - Innovációt és fenntartható stratégiákat alkalmaz. - Méretgazdaságosságot és technológiai fejlesztéseket hajt végre **[Különböző versenyfeltételek]** - Vásárlói igények kielégítésének módja. - Megkülönböztető kompetenciák. - Iparági szerkezet és szabályozási környezet​ **[Stratégiai vezetés, vezetők típusai és tevékenységeik]** **Stratégiai vezetés:** A szervezet és környezete közötti harmónia megteremtése a hosszú távú célok eléréséhez szükséges változások vezetésével **Vezetők típusai:** CEO, általános menedzserek (GM), funkcionális vezetők. **Tevékenységek:** Küldetés és vízió kialakítása, célok és stratégiák meghatározása, szervezeti tanulás elősegítése​ **[A stratégiai menedzsment kognitív előítéletei és a döntéshozatalt javító technikák]** **Kognitív előítéletek:** Megerősítési torzítás, merevség, reprezentativitási heurisztika, irányítás illúziója, elérhetőségi hiba **Javító technikák:** Ördög ügyvédje módszer, dialektikus vizsgálat, külső nézet alkalmazása​ **[Stratégiai menedzsment folyamatának lépései]** 1\. **Környezet vizsgálata:** Külső és belső tényezők elemzése (SWOT). 2\. **Stratégia kialakítása:** Célok és politikák meghatározása. 3\. **Stratégia megvalósítása:** Programok, költségvetések és eljárások kialakítása. 4\. **Ellenőrzés és értékelés:** Teljesítmény nyomon követése és javítása​ **[Vízió és misszió, hozzájárulásuk a szervezet stratégiájához]** - **Vízió:** Hosszú távú jövőkép, amely meghatározza, hol szeretne lenni a szervezet. - **Misszió:** A szervezet célja és működésének alapja, meghatározza az üzletágakat és az ügyfeleket. Ezek együttesen egységes irányt adnak a stratégiának​ **[Jó küldetésnyilatkozat és annak értékelése]** - **Jellemzők:** Inspiráló, releváns, konkrét, érthető. - **Értékelés:** Pontozási rendszer alapján, amely megmutatja a nyilatkozat hatékonyságát​ *[\ ]* *[3. előadás]* **[A cég külső környezetének elemzésének és megértésének fontossága]** A külső környezet elemzése segít azonosítani azokat a lehetőségeket és fenyegetéseket, amelyek befolyásolják a vállalat stratégiai döntéseit. Ezáltal a szervezet jobb válaszokat adhat a versenykörnyezet kihívásaira és növelheti versenyképességét. Az általános környezet (PESTEL) és az iparági környezet elemzése különösen fontos a jövedelmezőségi lehetőségek és korlátok megértéséhez **[Mik azok az érintettek? Érintett csoportok és hatásuk]** - **Érintettek (stakeholders):** Azok az egyének, csoportok és szervezetek, amelyek hatással vannak a vállalat céljaira, vagy akikre a vállalat tevékenységei hatnak. - **Érintett csoportok:** - **Elsődleges érintettek:** Beszállítók, alkalmazottak, vásárlók, helyi közösségek, részvényesek. - **Másodlagos érintettek:** Kormányok, nem kormányzati szervezetek, aktivisták, kereskedelmi szövetségek, versenytársak​: Az elsődleges érintettek közvetlenül befolyásolják a vállalat napi működését, míg a másodlagos érintettek inkább szabályozási és társadalmi nyomást gyakorolnak. - **Hatásuk a szervezetre:** Az elsődleges érintettek döntő szerepet játszanak a vállalat napi működésében és közvetlenül befolyásolják az eredményeket. A másodlagos érintettek inkább szabályozási, társadalmi és környezeti elvárásokat támasztanak, amelyek hosszú távú hatást gyakorolnak a vállalatra **[Határozza meg és írja le az általános környezetet és az iparági környezetet.]** - **Általános környezet:** A makrokörnyezet elemei, amelyek közvetett hatást gyakorolnak a vállalat működésére. Ez magában foglalja a PESTEL tényezőket: politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai, környezeti és jogi tényezők. - **Iparági környezet:** Az adott iparágra jellemző elemek, amelyek közvetlen hatással vannak a vállalat működésére, például versenytársak, új belépők, beszállítók, vásárlók és helyettesítő termékek **[Mi a különbség az általános környezet és az iparági környezet között?]** - Az **általános környezet** a makroszintű tényezőkre fókuszál, amelyek hosszú távon befolyásolják a szervezetek működését (pl. politikai stabilitás, technológiai fejlődés). - Az **iparági környezet** közvetlen hatást gyakorol a vállalat versenyképességére és stratégiájára (pl. piaci verseny, vásárlói erő, beszállítók alkupozíciója)​ **[Nevezze meg és írja le az általános környezet szegmenseit]** A PESTEL-elemzés szerint az általános környezet szegmensei: 1. **Politikai:** Szabályozások, adópolitikák, kormányzati döntések. 2. **Gazdasági:** Infláció, kamatlábak, gazdasági növekedés. 3. **Társadalmi:** Demográfiai változások, életstílus-trendek, fogyasztói magatartás. 4. **Technológiai:** Innováció, technológiai fejlődés, digitalizáció. 5. **Környezeti:** Klímaváltozás, fenntarthatósági trendek, természeti erőforrások. 6. **Jogi:** Szabályozások, trösztellenes törvények, munkajogi előírások **[Azonosítsa az öt versenyerőt, és magyarázza el, hogyan határozzák meg az iparág jövedelmezőségi potenciálját]** Porter öt erő modellje szerint az iparág jövedelmezőségi potenciálját a következő tényezők határozzák meg: 1. **Új belépők fenyegetése:** Az iparágba való belépés akadályai és a meglévő szereplők várható reakciói befolyásolják az új belépők számát. 2. **Beszállítók ereje:** A beszállítók áralkuereje és a nyersanyagok elérhetősége közvetlenül hat a költségekre. 3. **Vásárlók ereje:** Az ügyfelek alkupozíciója meghatározza az árakat és a szolgáltatás szintjét. 4. **Helyettesítő termékek fenyegetése:** Az alternatívák elérhetősége korlátozza az iparág árszabási lehetőségeit. 5. **Versenytársak közötti rivalizálás:** Az intenzív verseny csökkentheti az iparág jövedelmezőségét​ **[Mit kell tudnia a cégeknek a versenytársaikról, és milyen információgyűjtési módszereket alkalmazzanak?]** - **Fontos információk:** - Versenytársak stratégiája, erősségei és gyengeségei. - Piaci részesedés, árpolitika, innováció. - Ügyfélbázis és termékek minősége. - **Információgyűjtési módszerek:** - Nyilvános pénzügyi jelentések. - Piackutatási adatok. - Vásárlói visszajelzések. - Versenytársak termékeinek elemzése **[Milyen gyakorlatokat kell alkalmaznia egy cégnek a versenytársak információinak gyűjtésére, és miért?]** - **Ajánlott gyakorlatok:** - Etikus és jogszerű adatgyűjtés (pl. nyilvános adatok, piacfelmérés). - Adatgyűjtés ügyfelektől és beszállítóktól. - Piaci trendek figyelemmel követése. - **Miért fontos?** - Az információgyűjtés lehetővé teszi, hogy a vállalat azonosítsa a versenyelőny forrásait és hatékonyabb stratégiát alakítson ki, ezáltal növelve piaci pozícióját *[\ ]* *[4. előadás]* **[Ismertesse a szervezetek által alkalmazott belső elemzés alapvető típusait! Miért fontos azonosítani a belső erősségeket és gyengeségeket?]** - **Belső elemzés alapvető típusai:** 1. **Erőforrások elemzése:** Az erőforrások (tangible és intangible) azonosítása és értékelése. 2. **Képességek elemzése:** Az erőforrások felhasználási módjának vizsgálata. 3. **Kulcs kompetenciák azonosítása:** A versenyelőnyt biztosító kompetenciák feltárása. 4. **Értéklánc elemzés:** A vállalat tevékenységeinek rendszerezése, amelyek értéket teremtenek. - **Fontosság:** 1. A belső erősségek azonosítása segíti a versenyelőny kiaknázását. 2. A gyengeségek kezelése csökkenti a kockázatokat, növeli a hatékonyságot. 3. Segíti a stratégiai döntések meghozatalát a szervezeti célok eléréséhez **[Ismertesse az erőforrások, kompetenciák és képességek típusait és szerepét a versenyelőny megszerzésében.]** - **Erőforrások típusai:** - **Kézzelfogható (tangible):** Pénzügyi források, gépek, infrastruktúra. - **Megfoghatatlan (intangible):** Márka, szellemi tulajdon, vállalati kultúra. - **Képességek:** Az erőforrások felhasználásának és integrációjának módja (pl. logisztikai hatékonyság). - **Kompetenciák:** A képességek és erőforrások stratégiai összehangolása; magkompetenciák, amelyek hosszú távú versenyelőnyt biztosítanak. - **Szerep:** A versenyelőny alapja a ritka, értékes és utánozhatatlan erőforrások és képességek összehangolása **[Mi a szerepe a tudásmegosztásnak? Magyarázza el a különbséget az explicit és a tacit tudás között!]** - **Tudásmegosztás szerepe:** - Innováció elősegítése. - Hatékonyság javítása. - Szervezeti tanulás gyorsítása. - **Explicit tudás:** Könnyen dokumentálható és átadható (pl. kézikönyvek, jelentések). - **Tacit tudás:** Tapasztalatokon és intuíciókon alapul, nehezebb formalizálni és megosztani (pl. szakértelem, intuíció)​ **[Értékelje a VRIO keretrendszert és az értéklánc elemzését.]** - **VRIO keretrendszer:** - Értékelési szempontok: - **Értékes (V):** Az erőforrás értéket teremt. - **Ritka (R):** Mások számára nehezen elérhető. - **Utánozhatatlan (I):** Nem reprodukálható egyszerűen. - **Szervezett (O):** A vállalat képes kiaknázni az erőforrást. - **Előnye:** Segít azonosítani a fenntartható versenyelőnyt biztosító erőforrásokat - **Értéklánc elemzés:** - Az elsődleges és támogató tevékenységek azonosítása, amelyek hozzájárulnak az értékteremtéshez. - Segít a gyengeségek feltárásában és a versenyelőnyt biztosító kulcsterületek azonosításában **[Ismertesse a SWOT-elemzés, a TOWS-elemzés és az SFAS létrehozásának és felhasználásának módját a stratégia kialakításában.]** - **SWOT-elemzés:** - Az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és fenyegetések rendszerezése. - Stratégiai illeszkedés kialakítása a belső és külső tényezők között. - **TOWS-elemzés:** - A SWOT eredményeinek konkrét stratégiákba való átültetése (pl. SO, WO stratégiák). - **SFAS (Strategic Factor Analysis Summary):** - Az IFAS (belső tényezők) és EFAS (külső tényezők) súlyozott kombinációja. - Segíti a prioritások meghatározását a stratégiai döntésekhez **[Mi a hiperverseny, mik a jellemzői, és hogyan tud alkalmazkodni hozzá egy cég?]** - **Jellemzői:** - Gyorsan változó piaci környezet. - Rövid termék-életciklusok. - Folyamatos innovációs nyomás. - **Alkalmazkodás:** - Rugalmasság növelése a stratégiában. - Innováció és adaptáció előtérbe helyezése. - Gyors reagálás a piaci változásokra **[Mi az a forgatókönyv-tervezés, miért és mikor van rá szüksége egy vezetőnek?]** - **Forgatókönyv-tervezés:** - Alternatív jövőbeli forgatókönyvek kidolgozása az ismeretlen tényezők hatásainak kezelésére. - **Mikor szükséges?** - Magas bizonytalanság esetén (pl. gazdasági válság, technológiai változások). - Hosszú távú stratégiai tervezés során​ **[Melyek a fő okai annak, hogy a vállalat nem alkalmazza a vezetési elképzeléseket?]** - Ellenállás a változásokkal szemben. - Hiányos erőforrások vagy kompetenciák. - Rossz kommunikáció a vezetés és alkalmazottak között. - Nem megfelelő prioritások vagy rosszul definiált célok **[Értékelje a fenntarthatóságot és a társadalmi felelősségvállalást, mint a fenntartható versenyelőny eszközét.]** - **Fenntarthatóság:** - Hosszú távú versenyelőnyt biztosít a környezeti, gazdasági és társadalmi tényezők figyelembevételével. - **Társadalmi felelősségvállalás (CSR):** - Javítja a vállalati hírnevet. - Erősíti az érintettek lojalitását. - Innovációt és hosszú távú üzleti sikert eredményez *[\ ]* *[5. előadás]* Nincsenek kérdések, szóval összefoglalás: **[Stratégia eredete és meghatározása]** - A stratégia fogalma a hadviselésből ered, és jelentése a \"hadvezér művészete\". - Szun-Ce híres munkája, *A háború művészete* (i. e. 544--496), a stratégiai gondolkodás korai példája. - A stratégia modern meghatározásai közé tartozik Henry Mintzberg 5P modellje: **Plan (Terv), Ploy (Manőver), Pattern (Minta), Position (Pozíció), Perspective (Jövőkép)**​ **[A stratégiai gondolkodás fejlődése]** - **Időszakok:** 1. Informális tervezés (20. század eleje): A menedzserek fejében formálódtak a tervek, írásos rögzítés nélkül. 2. Pénzügyi tervezés időszaka (1950-es évek): Rövid távú, pénzügyi mutatókra építő tervek. 3. Hosszú távú tervezés (1955--1970): Ötéves vagy hosszabb időtávú tervezések. 4. Stratégiai tervezés (1970-es évek): Az üzleti stratégiák rendszerszemléletű megközelítése. 5. Stratégiai menedzsment (1980-as évek): Porter-féle öt erő modell és értéklánc elemzés. 6. Globális stratégiák (21. század): Rugalmas, innováció-orientált megközelítés **[Stratégiai modellek és eszközök]** - **Ansoff-mátrix:** A termékek és piacok kapcsolata alapján négy stratégiát azonosít: piaci behatolás, piacfejlesztés, termékfejlesztés, diverzifikáció. - **BCG-mátrix:** Termékportfólió-elemzés két tényező alapján: piaci részesedés és növekedés. - **GE-McKinsey mátrix:** Részletesebb elemzés a piaci vonzerő és versenyképesség alapján. - **Értéklánc elemzés:** A vállalati tevékenységek értékteremtő folyamatainak azonosítása​ **[Stratégiai irányzatok: Vörös és kék óceán stratégia]** - **Vörös óceán:** Versengés a meglévő piaci térben, magas verseny és alacsony jövedelmezőség. - **Kék óceán:** Új piaci terek létrehozása innovációval, verseny nélküli környezet megteremtése. Példa: Cirque du Soleil, amely művészi előadásmódjával új piacot hozott létre **[Stratégiai tervezés folyamata]** - **Külső és belső környezet elemzése:** Az iparági és vállalati tényezők vizsgálata (PESTEL-elemzés, SWOT-elemzés). - **Küldetés és jövőkép meghatározása:** A vállalat hosszú távú céljainak és értékeinek azonosítása. - **Stratégiai célok kijelölése:** Konkrét, mérhető célok megfogalmazása. - **Akciók és implementáció:** A tervek megvalósítása konkrét lépések révén​ **[Modern kihívások és trendek]** - **Hiperverseny:** Gyorsan változó piaci környezet, rövid termék-életciklusok és folyamatos innovációs kényszer. - **Fenntarthatóság és CSR:** A fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás mint stratégiai eszközök a versenyelőny megszerzésében. - **Globális stratégia:** A kulturális különbségek és technológiai fejlődés kihasználása a globális versenyben *[6. előadás]* Nincsenek kérdések, szóval összefoglalás: **[Bevezetés a változásmenedzsmentbe]** - A változásmenedzsment célja, hogy a szervezetek hatékonyan alkalmazkodjanak a külső és belső kihívásokhoz. - Főbb hajtóerők: piaci verseny, technológiai változások, globális trendek, belső hatékonyság javítása. - A sikeres változás feltétele a megfelelő tervezés, kommunikáció és végrehajtás. **[A változás típusai]** - **Inkrementális változás:** Apró, fokozatos javítások. - **Radikális változás:** Átfogó, nagy léptékű átalakítás. - **Evolúciós változás:** Természetes fejlődési folyamat. - **Revolúciós változás:** Gyökeres, gyors transzformáció. **[Változásmenedzsment modellek]** - **Kurt Lewin modellje:** - Három lépés: \"Unfreeze\" (felengedés), \"Change\" (változás bevezetése), \"Refreeze\" (megszilárdítás). - Alkalmas az ellenállás leküzdésére és a változások elfogadásának elősegítésére. - **Kotter nyolclépéses modellje:** - Fontos elemek: sürgősség megteremtése, jövőkép kommunikálása, gyors győzelmek elérése, változások beépítése a kultúrába. - **ADKAR modell:** - Öt fókuszpont: Tudatosság, Vágy, Tudás, Képesség, Megerősítés. **[Az ellenállás kezelése]** - **Okai:** - Egyéni szinten: félelem az ismeretlentől, önérdek, önbizalomhiány. - Szervezeti szinten: erőforráshiány, rossz kommunikáció, merev struktúrák. - **Megoldások:** - Oktatás és képzés. - Nyílt kommunikáció. - Részvétel és bevonás. **[Életciklus-modellek]** - **Adizes modell:** A szervezeti fejlődés szakaszai a növekedéstől a hanyatlásig. - **Greiner növekedési modell:** Válságok és fejlődési szakaszok váltakozása, amelyek újratervezést követelnek meg. **[Tanuló szervezetek]** - Jellemzőik: rendszergondolkodás, közös jövőkép, személyes irányítás, csoportos tanulás. - Ezek a szervezetek alkalmazkodók és képesek a változásokat lehetőségekké alakítani. **[A változás sikeres végrehajtásának kulcselemei]** 1. **Stratégiai tervezés:** A célok és az erőforrások meghatározása. 2. **Kommunikáció:** Minden érintett fél tájékoztatása. 3. **Képzés és fejlesztés:** Az új képességek elsajátítása. 4. **Értékelés:** Folyamatos visszacsatolás és finomhangolás. **[Modern trendek és kihívások]** - **Fenntarthatóság:** A szervezeteknek nemcsak gazdasági, hanem környezeti és társadalmi szempontokat is figyelembe kell venniük. - **Hiperverseny:** Gyors döntéshozatal és innovációs képességek fejlesztése szükséges a versenyképesség fenntartásához. *[7. előadás]* Nincsenek kérdések, szóval összefoglalás: **[Konfliktusok alapjai]** - **Meghatározás:** A konfliktus akkor alakul ki, ha az egyik fél úgy érzi, hogy érdekeit egy másik fél akadályozza vagy negatívan befolyásolja. - **Főbb típusok:** - **Intraperszonális konfliktus:** Egyénen belüli ellentétek, pl. értékrend és viselkedés ütközése. - **Interperszonális konfliktus:** Két személy közötti nézeteltérés. - **Csoportközi konfliktus:** Csapatok vagy szervezeti egységek közötti feszültségek **[Konstruktív és destruktív konfliktusok]** - **Konstruktív konfliktusok:** - Elősegítik az innovációt és kreativitást. - Támogatják az új ötletek kidolgozását és a változást. - Javítják a lojalitást és a teljesítményt. - **Destruktív konfliktusok:** - Negatív hatással vannak a munkakörnyezetre. - Rontják az alkalmazottak mentális és fizikai egészségét. - Csökkentik a szervezeti hatékonyságot és növelik a költségeket​ **[Konfliktuskezelési stílusok]** Az egyéni konfliktuskezelési módok a cél és a kapcsolat fontosságától függnek: 1. **Elkerülő stílus:** Konfliktus kerülése, ha az érdekek nem túl fontosak. 2. **Alkalmazkodó stílus:** Kapcsolatok fenntartása érdekében a másik fél igényeinek előnyben részesítése. 3. **Versengő stílus:** Saját érdekek előtérbe helyezése; fontos döntések meghozatalánál használható. 4. **Kompromisszumkereső stílus:** Mindkét fél részleges nyeresége és vesztesége. 5. **Együttműködő stílus:** A lehető legjobb megoldás keresése közös érdekek alapján​ **[Konfliktuskezelési stratégiák]** - **BCF modell (Behavior, Consequences, Feelings):** - A konfliktus helyzet leírása viselkedés, következmények és érzések alapján. - Példa: „Amikor ezt tetted (viselkedés), ez történt (következmény), és ezt éreztem (érzés)"​ - **Mediálás:** - Egy semleges harmadik fél (mediátor) segíti a feleket a konfliktus megoldásában. - A mediátor feladata pártatlan maradni és a közös megoldást elősegíteni​ **[Konfliktusok hatása a teljesítményre]** - **Optimális konfliktusszint:** Javítja a döntéshozatalt, kreativitást és csapatkohéziót. - **Túl kevés konfliktus:** Innováció hiánya, asszertivitás csökkenése. - **Túl sok konfliktus:** Agresszió, csapatmunka romlása és erőforrás-pazarlás​ **[Vezetők szerepe a konfliktuskezelésben]** - A vezetők hetente átlagosan 7 órát töltenek konfliktusok kezelésével. - Fontos vezetői készségek: - Nyitott kommunikáció elősegítése. - Konfliktusmegoldó képességek fejlesztése. - Csapaton belüli lojalitás és együttműködés növelése **[Mediáció folyamata]** 1. **Probléma megfogalmazása:** A felek álláspontjainak és érzelmeinek tisztázása. 2. **Érdekek és pozíciók azonosítása:** Az álláspont mögötti valódi érdekek feltárása. 3. **Megoldások kidolgozása:** Kölcsönösen elfogadható alternatívák keresése. 4. **Megállapodás:** Világos és konkrét lépések meghatározása​ **[Záró gondolatok]** - A konfliktus nem feltétlenül negatív; helyes kezelés esetén hozzájárulhat a szervezeti fejlődéshez. - A vezetők és munkatársak konfliktuskezelési készségei közvetlen hatással vannak a szervezet teljesítményére és hatékonyságára​ *[8. előadás]* Nincsenek kérdések, szóval összefoglalás: **[A stratégiai menedzsment alapjai]** - A stratégiai gondolkodás az ókorban kezdődött (pl. Szun Ce, Periklész), míg az üzleti világban az 1960-as évektől vált meghatározóvá. - **Kulcsfigurák:** Igor Ansoff (stratégiai tervezés), Bruce Henderson (BCG-mátrix). - A stratégia meghatározása: hosszú távú irányvonalak kidolgozása a szervezeti célok eléréséhez​ **[A stratégiai vezetés szintjei]** - A stratégia három szinten értelmezhető: - **Vállalati szintű stratégia:** Összvállalati célok meghatározása. - **Üzletági stratégia:** Piaci versenyben való helytállás stratégiái. - **Funkcionális stratégia:** Specifikus részterületek stratégiái, mint marketing vagy HR **[Stratégiai típusok és modellek]** - **Növekedési stratégiák (Ansoff-mátrix):** - Piaci behatolás, termékfejlesztés, diverzifikáció. - **Versenystratégiák (Porter-féle modell):** - Költségvezetés, termékdifferenciálás, fókuszálás. - **Portfólió-modellek (BCG-mátrix):** - A termékek piaci növekedési üteme és részesedése alapján osztályozva: sztárok, fejőstehenek, kérdőjelek, kutyák **[A stratégiai iskolák Mintzberg szerint]** - **Normatív iskolák:** - Koncepcióalkotási, tervezési, pozicionáló iskola: Szisztematikus és előíró megközelítések. - **Leíró iskolák:** - Vállalkozási, tanulási, kulturális iskolák: A szervezetek adaptív és emergens folyamatai. - Az iskolák eltérő szemléletmódokat kínálnak a stratégiaalkotásra **[Stratégia és vezetés kapcsolata]** - A vezetőknek fontos szerepe van: - A jövőkép és célok meghatározásában. - A stratégia implementálásában. - A munkatársak bevonásában és motiválásában. - A sikeres stratégiai vezetés alapvető funkciói közé tartozik a közösségi szellem kialakítása, a változások irányítása és a csapat motiválása **[Miért van szükség stratégiákra?]** - Növeli a szervezeti tudatosságot és egységességet. - Segíti a döntéshozatal racionalizálását és az erőforrások optimalizált elosztását. - Hozzájárul a hosszú távú versenyelőny megszerzéséhez és fenntartásához *[9. előadás]* **[A vezetés jelentése és különbsége a menedzsmenttől]** - **Vezetés:** Emberek motiválása, jövőkép megfogalmazása és követésre ösztönzése, formális és informális módon is. A vezetők célja az innováció és változás elősegítése. - **Menedzsment:** A szervezeti működés operatív irányítása, tervezés, koordináció, szervezés és kontroll. A fókusz a meglévő folyamatok fenntartása és javítása. - **Különbségek:** - A vezetők \"helyes dolgokat csinálnak\" (jövőkép-vezéreltek), míg a menedzserek \"dolgokat helyesen csinálnak\" (hatékonyság-orientáltak). - A menedzsment inkább strukturált, míg a vezetés személyiségvezérelt folyamat **[Életcélt befolyásoló tényezők]** - **Énkép:** Pozitív énkép (pl. érzelmi stabilitás, belső kontroll) erősíti a célorientált gondolkodást. - **Hagyaték:** Mi marad utánunk? Az örökség gondolata ösztönző hatású. - **Kulturális örökség:** Társadalmi normák és értékek szerepe. - **Hit és értékek:** Vallási, filozófiai vagy etikai támaszok segítik az életcél formálását. - **Személyes érdeklődés:** Az egyén számára értelmes dolgok motiválnak **[Karizmatikus vezetők jellemzői és megkülönböztetése]** - **Jellemzők:** - Inspiráló jövőkép, erős kommunikációs készség, önbizalom, erkölcsi meggyőződés. - Szokatlan stratégiák, amelyek eltérnek a status quo-tól. - **Megkülönböztetés:** A nem karizmatikus vezetők gyakran kevésbé képesek inspirálni vagy mozgósítani követőiket **[Karizmatikus vezetés hatásai]** - **Pozitív hatások:** - A követők motivációja és elkötelezettsége nő. - Magasabb célok elfogadása, növekvő önbizalom. - Szervezeti hatékonyság javulása. - **Negatív hatások:** - Túlzott függőség a vezetőtől, esetleges manipuláció. - Szélsőséges példák: öncélú karizmatikus vezetők, pl. Adolf Hitler​ **[Bass vezetői tényezői]** Bass szerint az átalakító vezetés 7 tényezőből áll: 1. Idealizált befolyás (karizma). 2. Inspiráló motiváció. 3. Szellemi stimuláció. 4. Egyénre szabott figyelem. 5. Kontingens jutalmak. 6. Aktív és passzív felügyelet. 7. Nem beavatkozó (\"laissez-faire\") vezetés **[Átalakító vezetés természetrajza]** - **Természet:** A vezető a jövőkép és értékek révén változást ér el, követőit magasabb célok elérésére ösztönzi. - **Különbségek a karizmatikus vezetéstől:** - Az átalakító vezetés a közös célokra és csapatmunkára épít, nem kizárólag a vezető személyiségére. - **Átalakulási folyamat négy fázisa:** 1. Változás szükségességének felismerése. 2. Inspiráló jövőkép kialakítása. 3. Közös célok elérése érdekében történő együttműködés. 4. A változás végrehajtása és megszilárdítása **[Stewardship és szolgáló vezetés különbségei]** - **Stewardship:** - Követők felhatalmazása, egyenlőség, decentralizáció, jutalmazás. - A vezető segíti a követőket céljaik elérésében. - **Szolgáló vezetés:** - Mások szükségleteinek előtérbe helyezése. - Önzetlenség és aktív figyelem jellemzi. - A szolgáló vezető erkölcsi kötelességként éli meg mások segítését​ **[Hiteles vezetés]** - **Három perspektíva:** 1. Intraperszonális: önismeret, önazonosság. 2. Interperszonális: vezető-követő kapcsolat. 3. Fejlődési: tapasztalatokból tanulva formálódik. - **Öt dimenzió:** Önazonosság, értékek, kapcsolatok, átláthatóság, következetesség. - **Hatások:** Növeli a munkavállalói elkötelezettséget, biztonságérzetet, kreativitást és csökkenti a munkahelyi fluktuációt *[10. előadás]* **[Mi a diádikus elmélet definíciója? Sorolja fel a diádikus elméletek fejlődésének három szakaszát!]** - **Diádikus elmélet definíciója:** A vezető és beosztott közötti egyéni kapcsolatokat vizsgálja, amelyeket \"diádoknak\" vagy páros kapcsolatoknak nevez. Ez a kapcsolat alapvetően meghatározza a munkacsoport dinamikáját és a szervezeti eredményeket - **Fejlődés három szakasza:** 1. **Vertical Dyadic Linkage (VDL):** Egyedi vezető-beosztott kapcsolatok, belső és külső csoportok megkülönböztetése. 2. **Leader-Member Exchange (LMX):** A kapcsolat minőségének szervezeti hatásai, a belső körök szerepe. 3. **Team Building:** Minden követővel pozitív kapcsolat kialakításának hangsúlya **[Mi a különbség a csoporton belüli és a külső csoportok között? Magyarázza el a kétféle kapcsolatot!]** - **Csoporton belüli (in-group):** - Erős szociális kötődés, magas szintű bizalom, tisztelet és lojalitás. - Több felelősség, támogatás és döntéshozatalban való részvétel. - **Külső csoport (out-group):** - Formális, feladatközpontú kapcsolat, kevés interakció. - Alacsony szintű támogatás és kevesebb lehetőség - **Kétféle kapcsolat:** - Magas minőségű LMX kapcsolat: Erős támogatás, együttműködés, döntéshozatali befolyás. - Alacsony minőségű LMX kapcsolat: Formális, minimális erőforrás-hozzáférés, korlátozott kommunikáció​ **[Milyen hatással van az LMX a követőkre?]** - **Pozitív hatások:** - Nagyobb elégedettség, magasabb teljesítmény. - Fokozott szervezeti elkötelezettség. - Szervezeti polgár magatartás (altruizmus, lelkiismeretesség). - **Negatív hatások:** - A külső csoport tagjai magasabb fluktuációt mutatnak. - Csökkent morál és elkötelezettség **[A csoporton belüli kapcsolatok fejlesztésének fázisai]** 1. **Ismerkedési fázis:** Kezdeti kapcsolatépítés, kölcsönös megismerés. 2. **Bizalom kialakulása:** Lojalitás, tisztelet és együttműködés növekedése. 3. **Érett kapcsolat:** Kölcsönös elkötelezettség és bizalom, magas szintű csapatmunka **[A kiváló minőségű LMX kapcsolatok meghatározó tényezői]** - **Követő tulajdonságok:** Proaktív hozzáállás, magas munkamorál. - **Vezető-követő észlelés:** Kölcsönös elismerés és tisztelet. - **Szituációs tényezők:** Véletlenszerű események, amelyek erősítik a kapcsolatot​ **[A követőség két meghatározó tényezője és az öt követőtípus]** - **Meghatározó tényezők:** 1. **Bevonódás szintje:** Az elkötelezettség és aktivitás mértéke. 2. **Kritikus gondolkodás szintje:** Az önálló döntéshozatal és véleményformálás. - **Öt követőtípus:** 3. **Hatékony követő:** Magas kritikus gondolkodás és elkötelezettség. 4. **Elidegenedett követő:** Magas kritikus gondolkodás, alacsony bevonódás. 5. **Konformista követő:** Alacsony kritikus gondolkodás, magas bevonódás. 6. **Passzív követő:** Alacsony kritikus gondolkodás és bevonódás. 7. **Pragmatikus követő:** Vegyes jellemzők a helyzettől függően **[A követési és vezetési stílusok integrált modellje]** - A modell összekapcsolja a követők típusait a vezetési stílusokkal: - Támogató vezető és elidegenedett követő. - Alkalmazkodó vezető és konformista követő. - Delegáló vezető és példát mutató követő. - Magyarázó vezető és passzív követő **[Mi az (és mi nem) a delegáció?]** - **Mi a delegáció?** - Feladatok és hatáskörök átadása a követők fejlesztése és a hatékonyság növelése érdekében. - **Mi nem delegáció?** - Nem tartalmazza a vezető felelősségéről való lemondást. - **Előnyök:** - Idő és energia megtakarítása. - Utódlástervezés és követői fejlesztés. - **Kérdések:** - Milyen feladatokat delegáljon a vezető, és hogyan biztosítsa a megfelelő támogatást? **[Feladatok, amelyeket delegálni lehet és nem lehet]** - **Delegálható feladatok:** - Papírmunka, rutinfeladatok, technikai problémák. - **Nem delegálható feladatok:** - Személyzeti ügyek, bizalmas tevékenységek, válsághelyzetek **[A delegálási modell négy lépése]** 1. **Magyarázza el a delegálás szükségességét.** 2. **Határozza meg a célokat és felelősségeket.** 3. **Dolgozzon ki egy tervet.** 4. **Állítson fel ellenőrzési pontokat és biztosítson visszacsatolást** *[11. előadás]* Nincsenek kérdések, szóval összefoglalás: **[Mi a stratégia lényege?]** - **Egyedi piaci pozíció:** A vállalat olyan stratégiát alkalmaz, amely eltér a versenytársakétól, és amelyet nehéz másolni. - **Értékes tevékenységek:** A tevékenységek olyan kombinációja, amely növeli a versenyelőnyt és nyereséges működést tesz lehetővé. - **Porter és Blue Ocean stratégiák:** Az iparági versenytényezők átrendezése és új piacok teremtése a kulcs **[Dinamikus képességek és VUCA környezet]** - **Dinamikus képességek (Teece modell):** - **Sensing:** Piaci lehetőségek és fenyegetések érzékelése. - **Seizing:** Lehetőségek kiaknázása, erőforrások mozgósítása. - **Transforming:** A szervezet átalakítása az új környezethez igazodva. - **VUCA környezet:** - Volatilitás (instabilitás), Bizonytalanság, Komplexitás, Többértelműség. Ezek a tényezők határozzák meg a modern üzleti környezetet​ **[Az EE-modell: Kiaknázás vs. Felfedezés]** - **Kiaknázás (Exploitation):** - Rövid távú nyereségre fókuszáló, stabilitást kereső megközelítés. - **Felfedezés (Exploration):** - Innovatív megoldások és hosszú távú versenyelőny keresése. - A két megközelítés közötti egyensúly kulcsfontosságú a vállalat hosszú távú sikerességéhez **[Stratégiai eszközök és példák]** - **Activity Systems Mapping (IKEA):** Az aktivitások és erőforrások egymást erősítő rendszerének bemutatása. - **Strategy Canvas (Value Curve):** Az értékteremtő tevékenységek vizualizálása és összehasonlítása a versenytársakkal. - **Példa az Amazonról:** - Innovációk (pl. online könyvkereskedelem, raktárlogisztika) és meglévő képességek kiaknázása **[Innováció és vezetési stílusok]** - **Kétkezes vezetés:** Az exploráció és exploitáció egyensúlyának megteremtése a vezetési folyamatokban. - **Kultúra és struktúra:** A szervezeti kultúrának támogatnia kell a változást, az alkalmazottak felhatalmazását és a gyors döntéshozatalt​ **[Kulcskérdések a stratégiában]** - **Mely tevékenységekre érdemes fókuszálni?** - **Hogyan hozhat létre szinergiákat a meglévő és új képességek között?** - **Hogyan kezelhetők az erőforrások korlátozottságából adódó kihívások?** *[12. előadás]* Nincsenek kérdések, szóval összefoglalás: **[Menedzsment tanácsadás alapjai]** - **Tanácsadói szerep:** - A tanácsadók feladata a problémák megoldása, az ügyfelek támogatása objektív elemzésekkel. - Kulcsfontosságú a bizalomépítés, az ügyfél elkötelezettségének megnyerése és a változások menedzselése. - **Sikeres tanácsadás alapelvei:** - Világos és célzott kommunikáció. - Alapos szakértelem és hitelesség. - Rugalmasság a változásokhoz való alkalmazkodásban **[Az üzenetvezérelt kommunikáció alapjai]** - **Üzenet központúság:** - Az üzenet legyen érthető, egyszerű, és minden tartalom ennek támogatására épüljön. - Fő fókusz: probléma → komplikáció → megoldás bemutatása. - **Minto-piramis elve:** - A logikus struktúra szerint az üzenet a csúcs, amelyet érvek és bizonyítékok támasztanak alá. - A tartalom legyen MECE-elvű (Mutually Exclusive, Collectively Exhaustive), azaz egymást nem fedő, de teljes egészet alkotó​ **[Prezentációkészítés folyamata]** 1. **Cél meghatározása:** - Ki a közönség? Mi a prezentáció célja? (pl. döntéshozatal támogatása, információátadás). 2. **Struktúra kialakítása:** - Egyértelmű logikai ív: probléma → megoldás. - Támogató érvek világos szervezése. 3. **Vizualizáció és dizájn:** - Egyszerű, jól érthető vizuális elemek. - Maximum 3-4 színt használj; kerüld a zsúfolt diákat. - Az üzenet kiemelése a vizuális elemekkel​ **[Hatékony kommunikáció eszközei]** - **Eszközök:** - Prezentációk, Excel- és Word-riportok, e-mailek. - Az eszköz kiválasztása a célcsoport és az üzenet függvénye. - **Siker tényezői:** - Az üzenet világos átadása. - Logikus struktúra és professzionális dizájn. - A közönség figyelmének fenntartása **[Ellenőrzési pontok egy jó prezentációhoz]** - **Cím és tartalom:** - Egyértelmű, rövid címek. - Az információk legyenek logikusan felépítve, az érvek támogassák az üzenetet. - **Dizájn:** - Kerüld a túl komplex grafikonokat és a zsúfolt diákat. - Az üzenet mindig legyen a fókuszban