Történelem érettségi témavázlatok II. (2024)

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI TÉMAVÁZLATOK II. Közép- és emelt szint egy kötetben Hatodik, a 2024-től érvényes érettségi követelmények szerint átdolgozott kiadás Vásárló neve: Beszeda Tímea Rendelési szám: 3787811 Vásárlásával támogatta, hogy Magyarországon az elektronikus könyvkia...

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI TÉMAVÁZLATOK II. Közép- és emelt szint egy kötetben Hatodik, a 2024-től érvényes érettségi követelmények szerint átdolgozott kiadás Vásárló neve: Beszeda Tímea Rendelési szám: 3787811 Vásárlásával támogatta, hogy Magyarországon az elektronikus könyvkiadás fejlõdni tudjon, a digitális kereskedelemben kapható könyvek választéka egyre szélesebb legyen. Köszönjük, és reméljük webáruházunkban hamarosan viszontlátjuk.  B. Mátyus Gyöngyi Bori István TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI TÉMAVÁZLATOK II. Közép- és emelt szint egy kötetben Hatodik, a 2024-től érvényes érettségi követelmények szerint átdolgozott kiadás AMTAK Bt. 2023.  © B. Mátyus Gyöngyi © Bori István © AMTAK Bt. ISBN 978-615-6683-06-9 Kiadja: AMTAK Bt, Budapest Szerkesztőségünk címe: 2040 Budaörs, Semmelweis u. 6/B Telefon: +36 20 218 6762 E-mail: [email protected] Weblap: www.amtak.hu Kiadványaink megrendelhetők a fenti címen, telefonszámon és e-mailben. Szerkesztés és tipográfia: Vári Gabriella Nyomda: www.bookfactory.hu Nyomdavezető: Marosi Attila Tartalom Előszó........................................................................................................................ 11 1. Az ókor................................................................................................. 13 1.1 Politika.................................................................................................................. 13 Az athéni államszervezet és működése a demokrácia virágkorában.......................... 13 Köztársaságból egyeduralom: a római köztársaság működése, Caesar és Augustus (E).................................................................................... 18 A sztyeppei állam: a Hun Birodalom és hódításainak iránya (E).............................. 26 1.2 Ókori civilizációk öröksége.................................................................................... 30 A görög és a római építészet................................................................................... 30 A pénz megjelenése, formái és szerepe az ókori gazdaságban (E)............................. 35 Ókori írások, a görög filozófia, a római jog alapelvei (E)......................................... 37 1.3 Vallások................................................................................................................. 43 A zsidó monoteizmus.............................................................................................. 43 A kereszténység kialakulása, tanai, elterjedése........................................................ 45 Politeizmus az ókori Keleten (E)............................................................................. 49 2. A középkor........................................................................................... 55 2.1 Az iszlám világ....................................................................................................... 55 Mohamed tanításai és a Korán; az arab hódítás és feltartóztatása Európában.......... 55 2.2 Gazdaság, társadalom, állam................................................................................... 60 Az uradalom, a földbirtokosok és jobbágyok kötelességei és jogai............................ 60 Az uralkodói hatalom és korlátai (hűbériség, rendiség, rendi monarchia) (E)........... 64 A középkori város és lakói, a város kiváltságai, a céhek, a helyi és távolsági kereskedelem..................................................................... 72 2.3 Egyház és kultúra Európában és Magyarországon................................................... 76 Az egyházi hierarchia, az egyházi intézményrendszer, a szerzetesség Európában és az Árpád-kori Magyarországon............................ 76 Egyházi és lovagi kultúra, a középkori egyetemek Európában és Magyarországon (E).................................................................................... 81 Román, gótikus és reneszánsz építészet – európai és magyar példák......................... 88 Az egyházszakadás, a nyugati és a keleti kereszténység fő jellemzői (E).................... 94 2.4. Magyar őstörténet és honfoglalás........................................................................... 99 A honfoglalás okai és menete, a kalandozások/támadó hadjáratok........................... 99 Az eredet kérdései (nyelvészet, régészet, néprajz, genetika), a magyar törzsszövetség az Etelközben (E)..................................................... 104  2.5 A keresztény államalapítás és az Árpád-kor...........................................................108 Géza és I. (Szent) István államszervező tevékenysége, a földbirtokrendszer és a vármegyeszervezet................................................... 108 A magyar állam megszilárdulása: I. (Szent) László és Könyves Kálmán törvényei (E)....................................................................112 A kül- és belpolitika új irányai: III. Béla uralkodása (E).........................................114 Az Aranybulla legfontosabb elemei........................................................................118 IV. Béla uralkodása: tatárjárás és újjáépítés..........................................................121 2.6. A vegyesházi királyok kora..................................................................................125 A királyi hatalom újbóli megszilárdítása Anjou I. Károly idején, a visegrádi királytalálkozó.............................................................................. 125 Nagy Lajos külpolitikája és az 1351-es törvények (E).............................................129 Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás törökellenes harcai.......134 Hunyadi Mátyás: a központosított királyi hatalom, jövedelmek és kiadások, birodalomépítő tervek.................................................................140 3. A kora újkor........................................................................................147 3.1.A földrajzi felfedezések és következményeik.........................................................147 A portugál és spanyol felfedezések, a korai kapitalizmus (árforradalom, manufaktúrák, bankok és tőzsde, a jobbágyrendszer átalakulása)....................147 A gyarmatosítás a 16-17. században, a világkereskedelem kialakulása (E)................... 153 Magyarország gazdasága az európai munkamegosztásban (16-17. század) (E)............ 156 3.2. A reformáció és katolikus megújulás Európában és Magyarországon.....................160 A reformáció, a protestáns egyházak megszerveződése és a protestantizmus elterjedése Európában és Magyarországon...................... 160 Az ellenreformáció, a katolikus megújulás és a barokk Európában és Magyarországon......................................................................165 3.3 Törökellenes és rendi küzdelmek...........................................................................172 A mohácsi csata és közvetlen előzményei, a kettős királyválasztás...........................172 Az ország három részre szakadása; a várháborúk (1541–1568)..............................174 Rendi és abszolutista törekvések, konfliktusok a 17. században: a Bocskai-szabadságharc, Bethlen Gábor bekapcsolódása a harmincéves háborúba, Zrínyi Miklós pályafutása (E)..................................177 3.4 Erdély...................................................................................................................184 Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete................................................................184 Az Erdélyi Fejedelemség államszervezete (E).........................................................186 3.5 Magyarország a Habsburg Birodalomban..............................................................189 A török kiűzése (E)................................................................................................189  A Rákóczi-szabadságharc okai, céljai, fordulópontjai és a szatmári béke..................... 191 Magyarország újranépesülése és újranépesítése............................................................. 197 Magyarország a Habsburg Birodalomban (Pragmatica Sanctio, kormányzat) (E)....... 199 3.6 A felvilágosodás..............................................................................................................205 A brit alkotmányos monarchia és az amerikai köztársaság működése..................... 205 Az európai világkép változása (alapvető kérdések, tudományos gondolkodás, társadalomkép, vallás) (E)....................................................................................... 215 A felvilágosodás államelméletei, az Emberi és polgári jogok nyilatkozata.................... 218 A jakobinus diktatúra (E).......................................................................................222 Napóleoni háborúk és a bécsi kongresszus (E)................................................................ 225 Mária Terézia és II. József reformjai............................................................................... 229 4. Az újkor........................................................................................................ 237 4.1. Politikai eszmék...................................................................................................237 Új eszmék: liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus..................................... 237 4.2. Az ipari forradalom első hulláma......................................................................... 240 Az ipari forradalom első hulláma: textilipar, közlekedés, gyáripar............................... 240 Az ipari forradalom társadalmi hatásai, urbanizáció(E).........................................243 4.3. A reformkor........................................................................................................ 246 A rendi országgyűlés és a megyerendszer a reformkorban(E)........................................246 A reformkor fő kérdései (a magyar nyelv ügye, a jobbágykérdés, a polgári alkotmányosság kérdése), Széchenyi és Kossuth programja és vitája.....248 4.4. A forradalom és a szabadságharc..........................................................................259 A pesti forradalom és az áprilisi törvények.............................................................. 259 A szabadságharc főbb eseményei: harc a dinasztiával és a nemzetiségekkel, tavaszi hadjárat. Függetlenségi nyilatkozat, a szabadságharc leverése.................264 A nemzetiségek és a kisebbségek részvételének (németek, szlávok, és zsidók) bemutatása a szabadságharcban és az azt követő megtorlás során (E).................268 4.5. Az ipari forradalom második hulláma a világban és Magyarországon...................272 Az ipari forradalom második hulláma: kutatás és fejlesztés, közlekedés, vegyipar, gépipar, elektronika – a világban és Magyarországon............................ 272 A második ipari forradalom gazdasági és társadalmi háttere: tőkekoncentráció, népességrobbanás, urbanizáció, környezeti hatások – a világban és Magyarországon (E)....................................................................... 275 Gazdasági kiegyezés és állami gazdaságpolitika a dualista Magyarországon.............. 279 Pest-Buda/Budapest fejlődése a reformkortól az első világháborúig(E)........................284 4.6. A szocializmus.................................................................................................... 288 A szocializmus eszméje (marxizmus)..................................................................... 288  A munkásmozgalom irányzatai: szociáldemokrácia, kommunizmus, keresztényszocializmus (E)...................................................................................... 290 4.7. Polgári állam, nagyhatalmi törekvések.................................................................. 294 A polgári nemzetállam jellemzői, alkotmányosság és jogegyenlőség Németország, az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország példáján.................................... 294 A gyarmatosítás okai és céljai, nagyhatalmi érdekek és konfliktusok az imperializmus korában (E)......................................................................... 304 4.8. A dualizmus kora................................................................................................. 313 A kiegyezés okai, a közös ügyek, a magyar államszervezet............................................ 313 Politikai eszmék és pártrendszer (kormánypárt, közjogi ellenzék, agrármozgalmak, világnézeti pártok) a dualizmus kori Magyarországon (E)....... 317 A zsidóság és a németség szerepe a polgárosodásban (E)...............................................324 4.9 A nemzetiségi kérdés Magyarországon.................................................................. 326 Etnikai viszonyok, zsidó emancipáció, cigányok/romák Magyarországon a dualizmus korában...................................................................................... 326 Magyar nemzetiségi politika, a nemzetiségek autonómiatörekvései és irredenta mozgalmai a dualizmus korában (E)............................................. 333 5. A világháborúk kora................................................................................... 337 5.1. Az első világháború.............................................................................................. 337 A háború jellemzői, hadviselő felek – Magyarország részvétele a háborúban...............337 A világháború kirobbanása, a nyugati front, tengeri hadviselés (E)............................. 348 5.2. Politikai változások a háború után........................................................................ 352 Bolsevik hatalomátvétel Oroszországban (E)..................................................................352 A forradalmi átalakulás kísérlete, tanácsköztársaság, ellenforradalom Magyarországon 1918–1920-ban..................................................355 5.3 Párizs környéki békék........................................................................................... 362 A Párizs környéki békék, Közép-Európa átalakítása (E).......................................... 362 A trianoni békediktátum születése, tartalma és következményei.............................. 371 5.4 Állam, ideológia és gazdaság a két világháború között........................................... 378 A fasiszta állam és ideológia (E)......................................................................................378 A nemzetiszocialista Németország......................................................................... 380 A kommunista Szovjetunió..................................................................................... 387 A világgazdasági válság, kezelése az USA-ban (E).........................................................391 5.5. Politika és gazdaság Magyarországon................................................................... 399 Politikai és gazdasági konszolidáció Magyarországon az 1920-as években.................. 399 A világgazdasági válság hatása, kezelése és következményei Magyarországon az 1930-as években (E)................................................................ 409  5.6. Társadalom és életmód Magyarországon.............................................................. 416 Oktatás és kultúrpolitika Magyarországon..................................................................... 416 A társadalom és az életmód átalakulása Magyarországon (E)...................................... 421 5.7 A második világháború........................................................................................ 424 A második világháború kitörése, hadviselő felek, a világháború jellemzői (háborús bűnök, polgári célpontok és lakosság elleni erőszak, hátország, ellenállás)................................................................................................ 424 A második világháború: frontok, fordulópontok, a háború lezárása (E).......................430 5.8. Magyarország a második világháborúban............................................................ 440 A területi revízió lépései, az ország hadba sodródásának folyamata.............................440 Magyarország háborús részvétele 1944. márciusig (E).................................................. 444 5.9 A holokauszt Európában és Magyarországon........................................................ 448 A zsidóság jogfosztásának folyamata és a holokauszt Európában és Magyarországon...................................................................................................448 5.10 Magyarország pusztulása.................................................................................... 458 Német megszállás, nyilas diktatúra – a hadszíntérré vált ország, deportálások a Szovjetunióba......................................................................... 458 A határon túli magyarság tragédiái 1944-46 (E)............................................................462 6. A hidegháború kora.................................................................................... 467 6.1. A hidegháború kora............................................................................................. 467 A szovjet–amerikai szembenállás, a két Németország létrejötte, a két világrend jellemzői..........................................................................................467 India függetlenné válása, kommunista fordulat Kínában, Izrael megalapítása, arab– izraeli háborúk (E)................................................................................................... 477 A szembenállás és enyhülés hullámai, hidegháborús konfliktusok: Korea, Szuez, Kuba, Vietnam, Afganisztán (E)................................................ 494 6.2 A kétpólusú világ felbomlása................................................................................ 502 Németország újraegyesítése, a Szovjetunió felbomlása, a kommunista diktatúrák bukása Közép-Európában........................................502 Jugoszlávia felbomlása, a délszláv háború (E)................................................................ 507 6.3 A kommunista diktatúra kiépítése és működése.................................................... 513 A szovjetizálás Magyarországon: a kommunisták térnyerése, a korlátozott többpártrendszer, az egypárti diktatúra kiépítése (E).................... 513 A Rákosi-diktatúra: a pártállam, a terror, egyházüldözés, koncepciós perek, államosítás és kollektivizálás, erőltetett iparosítás, propaganda és mindennapok a diktatúra idején..................................................................520 6.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc...............................................................525 A forradalom okai és céljai a kormánypolitika változásai,  a szabadságharc és leverése, a megtorlás................................................................525 A forradalom nemzetközi háttere (E)...................................................................... 528 6.5 A kádári diktatúra................................................................................................ 531 A pártállam, a téeszesítés, a tervgazdaság, a kultúrpolitika, az elnyomás változó formái – a kádári alku..................................................... 531 A pártállam válsága, az ellenzék megszerveződése és irányzatai 1988-ig (E)............... 538 6.6 A rendszerváltoztatás Magyarországon................................................................. 541 A rendszerváltoztatás (1989–1991)................................................................................. 541 A piacgazdaságra való áttérés, gazdasági szerkezetváltás, privatizáció, a külföldi tőke szerepe, a külkereskedelem átalakulása.................... 544 7. A jelenkor.....................................................................................................549 7.1 Nemzetközi együttműködés, globális világ............................................................ 549 Az európai integráció főbb állomásai és kérdései: mélyítés és bővítés, nemzetek Európája vagy föderatív Európa. (E)...................................................... 549 Az Európai Unió főbb szervei és működésük........................................................... 557 Magyarország a nyugati integrációban (NATO, EU) és a közép-európai együttműködés (E).................................................................... 562 A világgazdaság átalakulása az ezredfordulón: hagyományos és új centrumok, a globális gazdaság (E)......................................... 566 A globalizáció kulturális hatásai az ezredfordulón (E)...................................................573 Demográfiai változások, a népmozgások irányai a világban és Magyarországon 1945-től napjainkig............................................... 577 7.2 Politikai intézmények............................................................................................ 584 Az Alaptörvény, a hatalmi ágak és intézményeik, az önkormányzatok és a választási rendszer.................................................... 584 7.3 Nemzet.................................................................................................................600 A politikai rendszerek változásai és hatásaik a magyar kisebbségekre és a magyarországi nemzetiségekre a 20. században (E)....................................... 600 A határon túli magyarok helyzete napjainkban (demográfia, asszimiláció, autonómia, oktatás)..................................................... 607 A magyarországi nemzetiségek és a cigányság helyzete napjainkban (demográfia, kisebbségi jogok, oktatás)................................................................... 610 Előszo A 2005-től bevezetett új, kétszintű érettségi rendszerben az egyik legjelentősebb változás a történelem tantárgynál történt. Túl azon, hogy a vizsga egy írásbeli résszel bővült, a vizsgázótól kompetencia-központú, a történelmi források használatát igénylő, különböző megközelítéseket alkalmazó feladatok megoldását várják el úgy közép-, mint emelt szinten. Egy valami azonban nem változott: a sikeres érettségihez a történelem legfontosabb szereplőit, eseményeit, fogalmait, színhelyeit ugyanúgy ismerni kell, mint azelőtt. A Történelem érettségi témavázlatok hatodik, a 2024-es érettségi követelmények szerint frissített, a közép- és az emelt szintű témaköröket is tartalmazó kiadása igyekszik megtartani a korábbi változatok jó tradícióit, ugyanakkor egy fontos újítással további segítséget adhat a tör- ténelem érettségire történő felkészüléshez. A korábbi érettségi követelményekhez képest jelentős változások történtek: a nagy témakörökön belül keverednek az egyetemes és a magyar történelmi témák, illetve egyes témák kikerültek, más, új témák pedig bekerültek a követelménybe. A tar- talmi változások lekövetése mellett a szerzők továbbra is – a tanulhatóságot szem előtt tartva – igyekeztek szisztematikusan áttekinteni az adott történelmi témákat, amelyeknél az érettségi követelményekben megadott, kötelező lexikai elemek (fogalmak, nevek, évszámok, topográfiai ismeretek) is felsorolásra kerültek. Míg a korábbi években és kiadásokban a középiskolákban időhiány miatt alig vagy csak részlegesen érintett jelenkortörténeti részek jelenthettek hiány- pótlást, ebben a kiadásban fontosak lehetnek azok a részek is, amelyek akár az ókor, a középkor vagy éppen az újkor olyan témáit járják körül részletesebben, amelyekre a kerettanterv adta lehetőségek miatt a tanórákon nem kerülhet általában sor. A szerzők mindezeken túl igyekez- tek kapaszkodókat nyújtani – az egyes témák közötti kapcsolatokat, tágabb összefüggéseket megjelenítve – az emelt szintű írásbeli érettségin megjelenő, korszakokon átívelő vagy össze- hasonlító komplex esszéfeladatokhoz is. A Történelem érettségi témavázlatok 2023-ban lett „nagykorú” – az első, 2005-ös kiadás óta több ezer diáknak volt segítségére a legfontosabb történelmi személyek, események, fogal- mak és folyamatok ismétlő áttekintésében, rendszerezésében. Reméljük, hogy ez most sem lesz másképp és hozzá tudunk járulni a sikeres emelt szintű történelem érettségi letételéhez. A szerzők B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok II. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT 13 1. Az okor 1.1 Politika Az athéni államszervezet és működése a demokrácia virágkorában Érettségi követelmények Fogalmak Személyek Kronológia Topográfia középszint Akropolisz, Kleiszthenész, Kr. e. 3000 körül – Olümpia, Athén, városállam/polisz, Periklész, Kr. u. 476 az ókor; Alexandria, Spárta, arisztokrácia, Nagy Sándor Kr. e. 776 az első Marathón démosz, feljegyzett olümpiai demokrácia, játékok; Kr. e. 508 népgyűlés, Kleiszthenész re- sztratégosz, formjai; Kr. e. 490 cserépszavazás, a marathóni csata; falanx, rabszolga, Kr. e. 5. sz. közepe polgárjog az athéni demokrácia fénykora csak emelt szinten esküdtbíróság, Kr. e. 6. század Olümposz, Delphoi türannisz Szolón reformja A város Athén az Attikai-félszigeten jött létre, 5 km-re a tengertől (kikötője Pireusz). kialakulása A város magja az Akropolisz (fellegvár), amely már a mükénéi korban is létezett. A Kr. e. XIV–VIII. században Athén élén királyok álltak. Az egyik ilyen király Thészeusz volt, aki miután egyesítette Attika telepü- léseit, a lakosságot 3 foglalkozási csoportba osztotta (a törzsi-nemzet- ségi szervezet felbomlása): ▪ arisztokraták (eupatridák); ▪ földművesek (georgoszok); ▪ mesteremberek (demiurgoszok). Az arisztokratikus A Kr. e. VIII. században megszűnt a királyság. A várost ezután az arisz- köztársaság tokrácia vezette. Közülük kerültek ki az arkhónok: ▪ kezdetben 1, később 3, végül 9 arkhón volt; ▪ kezdetben életük végéig, majd 10 évig, végül 1 évig voltak hivatalban. A volt arkhónokból jött létre az arisztokratikus vének tanácsa, az Arei- oszpagosz. A démosz (köznép) A Kr. e. VIII. századtól kezdődő görög gyarmatosítás (új poliszok megerősödése alapítása a Földközi-tenger medencéjében), illetve az ezáltal fellendült hajózás és kereskedelem több szempontból is komoly hatást gyakorolt Athén társadalmi életére: 14 B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok II. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT A démosz (köznép) ▪ a gyarmatokról behozott olcsó gabona csökkentette az arisztokrá- megerősödése cia súlyát a város gabonaellátásában, ezáltal csökkent gazdasági, politikai erejük; ▪ felemelkedett és meggazdagodott egy széles ipari, kereskedő, hajó- tulajdonos réteg, amely a démosz jogi egyenlőségéért szállt síkra; ▪ az arisztokratákból álló lovashadsereg is háttérbe szorult – megha- tározóvá vált a nehézfegyverzetű gyalogság (hopliták) és a tengeri flotta. A megerősödött démosz céljai a következők voltak: ▪ adósrabszolgaság megszüntetése; ▪ jogi egyenlőség, a törvények írásba foglalása; ▪ a polgárság területi alapon történő besorolása. Az arisztokrácia Drakón arkhón Kr. e. 621-ben írásba foglalta a törvényeket: és a démosz ▪ rendkívül szigorúak voltak a törvények („drákói szigor”); küzdelmének ▪ bár az arisztokrácia érdekeit védte, mégis gátat szabott az önkényes állomásai jogértelmezésnek és a vérbosszúnak. Szolón reformtevékenysége ▪ Kr. e. 594-ben arkhón volt, ekkori intézkedései: → a polgárok adósságainak eltörlése (szeiszaktheia – a terhek lerázása); → az adósrabszolgaság eltörlése, a külföldre eladott adósok álla- mi pénzen való visszavásárlása, és földjeik visszaadása. ▪ Későbbi, törvényhozói munkája kapcsán megteremtette a demok- rácia (népuralom) alapjait: → Évi jövedelme alapján vagyoni osztályokba sorolta Athén lakosságát. Ebben a timokratikus alkotmányban (timosz = vagyon) 4 vagyoni osztály volt, mindenki részt vehetett a népgyűlésen, a politikában: 1. ötszáz mérősök (leggazdagabbak, arisztokraták); 2. lovagok vagy háromszáz mérősök; 3. ökörfogatosok vagy kétszáz mérősök; 4. napszámosok. → Létrehozta a 400-ak tanácsát, a bulét, amely a népgyűlés napi- rendjét készítette elő, és az első három vagyoni osztályból lehettek tagjai. → Megszervezte az esküdtbíróságokat (heliaia), amelynek min- den athéni polgár tagja lehetett. → Gazdasági jellegű törvényei közül fontos az, hogy az olivao- laj kivételével megtiltotta mindennemű agrártermék kivitelét, illetve elősegítette idegen iparosok betelepülését. → Családjogi intézkedéseiben engedélyezte a szabad végren- delkezést, igyekezett megakadályozni az érdekházasságot és a családok felbomlását. B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok II. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT 15 Az arisztokrácia A türannisz kora (Kr. e. 560–510) és a démosz ▪ Türannisz=zsarnokság; türannosz=zsarnok. küzdelmének ▪ Athén első türannosza Peiszisztratosz volt (Kr. e. 560–527), aki a állomásai démosz szegényebb rétegeire támaszkodva szerezte meg a hatalmat: → az ellenálló arisztokraták földjeit elvette és kiosztotta a föld- nélkülieknek; → évi adót vezetett be, amelyből zsoldossereget tartott fenn; → nagyszabású építkezéseket folytatott (Athéné-templom az Akropoliszon, Zeusz-templom Olümpiában); → vidékre kiszálló bíróságokat hozott létre; → előnyös kereskedelmi szerződéseket kötött más poliszokkal, megteremtette az athéni hajók szabad mozgását a tengereken; → elterjedt a Dionüszosz-kultusz, bevezették a drámajátékokat. ▪ Peiszisztratoszt halála után fiai, Hippiasz és Hipparkhosz követték, de uralmukat már nemcsak az arisztokrácia, hanem a démosz sem nézte jó szemmel. Hipparkhoszt meggyilkolták egy felvonuláson, Hippiaszt pedig Kr. e. 510-ben elüldözték. Kleiszthenész reformjai (Kr. e. 508) ▪ A politikai berendezkedést territoriális (területi) alapra helyezte, Attika területét három részre osztotta: → Athén és környéke; → Attika középső (sík) vidéke; → tengerpart. ▪ Mindhárom területen 10–10 harmadot jelölt ki. A 30 harmadból ezu- tán 10 phülét (kerületet) alakított ki úgy, hogy mindegyik terület 1–1 harmaddal képviseltette magát. A phülékben így az arisztokráciával (síkvidék) szemben többségben volt a démosz (város+tengerpart). A phüle-rendszerre épült a katonai szervezet és a politikai élet. ▪ A türannisz rendszerének és a türannoszoknak a visszatérését meg- akadályozandó vezette be Kleiszthenész a cserépszavazás (osztra- kizmosz) intézményét. A periklészi A demokrácia kiteljesedése: virágkor ▪ Még a perzsa háborúk idején (Kr. e. 490-ben győzelem Marathon- nál, Kr. e. 480-ban győzelem Szalamisznál) jelentősen csökkentet- ték az Areioszpagosz bíráskodási hatáskörét (Kr. e. 462). ▪ Az arkhóni hivatalt megnyitották a kétszázmérősök előtt is (Kr. e. 458). ▪ Periklész – aki Kleiszthenész unokaöccse, és Kr. e. 444–429 kö- zött 15 évig sztratégosz volt – reformjai: → az ötszázak tanácsának és az esküdtszékeknek a tagjai napi- díjat kaptak; → napidíjat kaptak a színházi előadásokon megjelenő polgárok is; → a gazdagokra különféle kötelezettségeket rótt (színházi előa- dások, tornaversenyek rendezése, hadihajók felszerelése). 16 B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok II. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT Államszervezet Népgyűlés (ekklészia): (a periklészi ▪ tagja minden 20. életévét betöltött athéni polgár; virágkorban) ▪ felépítése: Kleiszthenész Kr. e. 508-as reformja alapján (a 10 db 3 részből álló phülé szavazatai döntöttek); ▪ évente 40 alkalommal ülésezett, bárki felszólalhatott; ▪ hatásköre: háború és béke kérdése, szövetségkötés, adók kivetése, törvényhozói intézkedések szentesítése, polgárok száműzetésbe küldése osztrakizmosszal (cserépszavazás). Tanács (bulé): ▪ tagjait évente sorsolták a 30. életévüket betöltött polgárok közül (10 phülé egyenként 50 tagot delegált → ötszázak tanácsa); ▪ ellenőrizte a tisztségviselők munkáját, irányította az állam pénz- ügyeit, elővéleményezte a népgyűlés elé kerülő javaslatokat. Bíróság(ok): ▪ Areioszpagosz (vének tanácsa): Kr. e. 462-ig az Árész hadisten dombján gyűlésező vének tanácsa gyakorolta a főbírói funkciókat. Tagjai általában a legtekintélyesebb, hivatalviselt arisztokratákból (arkhónok) kerültek ki. ▪ Heliaia (esküdtbíróság): Kr. e. 462-től vette át a bírói szerepkört az athéni polgárok közül phülénként sorsolt 6000 tagú esküdtbíróság, amely tanácsokra bontva ülésezett. Az egyes ügyekben meghallga- tás után azonnal, szavazással döntöttek. Tisztségviselők: ▪ Arkhón: az állam élén 9 arkhón állt (első arkhón, kultikus, továbbá hadügyeket irányító, és 6 törvényhozó arkhón), de szerepük ekkor már formálissá vált. Évente sorshúzással választották őket. ▪ Sztratégosz: a phülé élén álló katonai parancsnok. A 10 sztratégoszt szavazással választották. Az első sztratégosz irányította Athént. ▪ Tamiasz: pénzügyekért felelős tisztségviselő, 10 tagból álló testü- letet alkottak. Társadalom Teljes jogú polgárok (kb. 150 ezer fő): ▪ többségük saját munkájából élt, Periklész idején már napidíjat kap- tak az esküdtszékek tagjai; ▪ szerepet vállaltak a politikában, működtették a demokráciát; ▪ 18-60 éves kora között katonáskodott (a nehézfegyverzetű gyalogos katonák, a hopliták alkotta zárt alakzat volt a falanx); ▪ Kr. e. 451-től csak az lehetett athéni polgár, akinek mindkét szülője az volt. Metoikoszok (kb. 75 ezer fő): ▪ személyükben szabadok, de polgárjoggal nem rendelkező beván- dorlók, „idegenek” voltak; ▪ nem vehettek részt a politikában, nem vásárolhattak földbirtokot, ezért iparral és kereskedelemmel foglalkoztak; ▪ adót fizettek, nagyobb háborúkban katonáskodtak. B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok II. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT 17 Társadalom Rabszolgák (kb. 50–100 ezer fő): ▪ Athénban alakult ki először az érett vagy klasszikus rabszolgatartó társadalom, ahol a rabszolgáknak már komoly szerepük volt a gaz- dasági életben; ▪ a rabszolgák helyzete általában jobb volt, mint majd lesz Rómában. A demokrácia Athénnak igen jelentős mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi tevékeny- gazdasági alapjai sége volt, amelyekből nagy jövedelmekre tettek szert a polgárok és a metoikoszok, adóikból pedig az állam is. A rabszolgák nagyfokú alkalmazása olcsó termelést tett lehetővé, és pó- tolta a politikával foglalkozó polgárok munkaerejét is. Athén szövetségeseitől (déloszi szövetség) súlyos adókat követelt és kapott. Csúcspont, válság Nagyhatalmi politika: és hanyatlás ▪ A Kr. e. 478-ban létrehozott déloszi szövetséget Athén saját céljaira használta fel: gazdaságilag megsarcolta szövetségeseit, továbbá át kellett venniük az athéni politikai rendszert (demokrácia). A szö- vetség tagjai ezért lázadozni kezdtek. ▪ Athén és Korinthosz között a kereskedelmi verseny ellentétté vált, mindez a Spárta vezette peloponnészoszi szövetséggel (amelybe Korinthosz is beletartozott) való szembekerülést is jelentette. A gazdasági-politikai-katonai ellenségeskedés elvezetett a peloponné- szoszi háborúhoz (Kr. e. 431–404): ▪ A háború során pestisben meghalt Periklész (Kr. e. 429). ▪ Athénban kiéleződött a politikai versengés, ami meggyengítette a poliszt. ▪ Végül Athén vereséget szenvedett, felbomlott a déloszi szövetség. A poliszok egymás elleni végtelen harcának időszaka következett. Ez már a hanyatlás kora volt. ▪ A háborúk miatt (katonáskodás, pusztítások) ellehetetlenültek az attikai kis- és középbirtokosok, deklasszálódtak, számuk, társadal- mi és politikai súlyuk csökkent. ▪ A városi iparosok, kereskedők is deklasszálódtak, miközben növe- kedett a rabszolgák száma és szerepe a gazdaságban. ▪ Átalakult a hadsereg is: megnövekedett a pénzért harcoló (zsoldos) katonák száma. ▪ A háborúk alatt a görög gyarmatvárosok „leváltak” anyavárosaikról, egyre kevésbé töltötték be a nyersanyagbázis és felvevőpiac szerepét. Athénban a demokrácia meggyöngült, megszűnt a politikai egyenlőség. Az elszegényedett polgárság elveszítette poliszpolgári öntudatát, polisz- hazafiságát, és irányítható, szavazatát pénzért értékesítő tömeggé lett. A demokrácia Az ókorban a legszélesebb néptömegeket az állam irányításába az athéni értékelése demokrácia vonta be, habár a nők, a metoikoszok és a rabszolgák nem ren- delkeztek jogokkal (a lakosságnak kb. 10%-a vehetett részt a népgyűléseken). 18 B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok II. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT A demokrácia A közvetlen demokrácia (azaz minden polgár személyesen gyakorol- értékelése hatta jogait) a városállami keretben viszonylag jól működött, veszély- helyzet esetén azonban anarchiához, illetve diktatúrához vezetett. Athén demokratikus berendezkedése nagyban támaszkodott szövetsé- gesei kizsákmányolására, akikre erőszakkal rá is kényszerítette a de- mokráciát. Köztársaságból egyeduralom: a római köztársaság működése, Caesar és Augustus (E) Érettségi követelmények Fogalmak Személyek Kronológia Topográfia középszint monda, patrícius, Augustus Kr. e. 753 Róma Itália, Róma, plebejus, consul, senatus, alapítása a hagyomány Római Biroda- dictator, néptribunus, szerint; lom, Pannónia, császár, amfiteátrum, Kr. e. 510 a köztársaság Aquincum, kezdete Rómában gladiátor, provincia, Savaria légió, limes csak emelt cenzor, arisztokratikus Julius Caesar, Kr. e. 44 Caesar halála; Hispania, Gallia, szinten köztársaság, triumvirátus, Pompeius, Antonius Kr. e. 31 az actiumi Actium principátus csata A köztársaság Róma megalapítása (Kr. e. 753) után királyok uralkodtak a város- államszervezete ban. A királyság korának végén (Kr. e. 510 körül) a patríciusok (Róma jogokkal rendelkező nemzetségi arisztokráciája) elűzte az utolsó királyt és megkezdődött a köztársaság időszaka. A köztársaság korának első részében a plebejusok (Róma jogokkal nem rendelekező néprétege) lépésről-lépésre megszerezték azokat a jogokat, amelyekkel teljes jogú tagjai lettek az államnak (néptribunus választás, törvényes házasság joga, tisztségek betöltésének joga). A római köztársaságot választott tisztségviselők irányították ▪ A tisztségek betöltésének elvei: → a megbizatás általában 1 évre szól; → egy időben több azonos jogkörű személy tölti be ugyanazt a tiszséget; → nem járt a tisztségviseléssel fizetés (csak vagyonosok vállal- hattak hivatalt). ▪ Legfontosabb állandó tisztségek: → consul: 2 consult választottak évente, akik békében a legfőbb politikai hatalmat gyakorolták, összehívták a senatust, hábo- rúban a hadsereget vezették;  B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok II. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT 19 A köztársaság → praetor: a consulok társai és helyettesei, feladatuk a rend államszervezete fenntartása, bíráskodás; → questor: a consulok pénzügyi segítői, kincstárnokok; → aedilis: a városi rendőrség irányítói, a piacok rendjének fel- ügyelői, a nyilvános játékok szervezői; → censor: ötévente választják őket, feladatuk a vagyonösszeírás, a szenátus névjegyzékének az összeállítása; ▪ Néptribunus: a plebejusok polgárjogi küzdelmének eredménye- ként Kr. 494-től 2 (később 4, majd 10) néptribunus képviseli a ple- bejusok érdekeit úgy, hogy beleszólhat a tisztségviselők intézke- déseibe, megvétózhatja a senatus határozatait, személyük szent és sérthetetlen. ▪ Rendkívüli tisztségviselő a dictator → válsághelyzetben fél évre a senatus javaslatára a consulok ne- vezik ki és teljhatalommal ruházzák fel; → nem vonható felelősségre. ▪ Papi tisztségviselő a pontifex maximus, aki egy testület élén fel- ügyelte a kultuszokat és a hagyományok betartását. Senatus ▪ Vének tanácsaként már létezett a királyság korában is. Eredetileg a patríciusok voltak a tagjai, később a megfelelő vagyonnal rendelkezők is bekerülhettek. ▪ 100, majd 300 Sulla korától 600, Caesar korától 900 tagú volt, ülé- seit a Curia épületében tartotta. ▪ Döntési jogköre volt bel-és külpolitikai kérdésekben, jóváhagyta a népgyűlés döntéseit, rendelkezett az állam bevételeivel. Népgyűlés(ek) ▪ A legősibb, már a királyság korában is létező, rokon-nemzetségen- ként (curia) szerveződő népgyűlés a köztársaság korában foko- zatosan elvesztette jelentőségét, már csak családjogi kérdésekben döntött. ▪ A római polgárok vagyoni osztályokba sorolását követően, a Kr. e. IV. századtól létezett, a vagyoni alapon szerveződő és a katonás- kodás alapjául (katonai század - centuria) is szolgáló népgyűlés, amelyben megválasztották a főbb tisztségviselőket, illetve a há- borúval kapcsolatos kérdésekben döntött. ▪ A harmadik népgyűlés eredetileg a plebejusok gyűlése volt és fo- kozatosan vált a meghatározó népgyűléssé. Ebben a szavazás a törvényekről már vagyoni helyzettől függetlenül, lakóhely (tri- bus) beosztás szerint történt. A hódítások Róma rövid idő alatt nagy birodalommá vált, a sikerrel megvívott pun- társadalmi hatásai és keleti háborúk révén meghódította a Földközi-tenger medencéjét, annak vezető hatalma lett. A hódítások megváltoztatták az egyes társa- dalmi rétegek jellemzőit is. 20 B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok II. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT A hódítások Nobilitas: társadalmi hatásai ▪ földbirtokaik megnövekedtek; ▪ a nagybirtokokon egyre több (olcsó) rabszolga dolgozott; létrejött a latifundium (szórtan elhelyezkedő birtoktestekből álló rabszolga- tartó nagyüzem): → általánossá vált az árutermelés; → a gabona mellett szőlőt, olajbogyót, zöldségeket és gyümölcsöt termeltek; ▪ a senatorok, mint hadvezérek, és mint a provinciák helytartói nagy jövedelmekre tettek szert; ▪ uralmuk biztosításának eszköze a senatus volt, amely egyre kevésbé engedett tagjai közé új embereket („homo novus”-okat). Lovagrend: ▪ a pun háborúk idején alakult ki a vagyonos, pénz- és ingatlan- ügyekkel, kereskedelemmel foglalkozó lovagrend; ▪ érdekeik védelmében kereskedőtársaságokat hoztak létre; Kr. e. 218-tól, a lex Claudia alapján (amely megtiltotta a senatoroknak ke- reskedelmi hajók birtoklását) pedig egyeduralkodók lettek a ten- geri kereskedelemben; ▪ a hódítások nagy haszonélvezőjévé váltak, mert az egyes tar- tományokban megszerezték az adószedés jogát: adóbérlő társaságaik öt évre előre befizették az államkincstárba az előírt adót, majd a gyakorlatban a maguk hasznára ennek többszörösét hajtották be a lakosságtól. Parasztság: ▪ a kisbirtokos parasztság létszámában és anyagi erejében egyaránt megfogyatkozott: → katonaként harcoltak és meghaltak, megrokkantak; → amíg a férfiak harcoltak, a család többi tagja kevésbé hatéko- nyan művelte a földeket, kevesebb volt a termés; → háborús fosztogatások, pusztítás is sújtotta őket és földjeiket; → megtermelt gabonájukat alig tudták értékesíteni, egyrészt az olcsóbban termelő latifundiumok, másrészt a még olcsóbb importgabona miatt. Rabszolgák ▪ rendkívüli mértékben megnövekedett a számuk, ugyanakkor csökkent az értékük, gazdájuk korlátlan tulajdonát képezték; ▪ voltak városi házakban alkalmazott, vidéki birtokon, illetve bá- nyákban dolgozó rabszolgák; speciális csoport volt a gladiátoroké. A köztársaság A háborúk tönkretették a birtokos parasztságot, akik elveszítették válságának tünetei birtokaikat: ▪ megélhetésüket elveszítve Rómába mentek, és ott áruba bocsátot- ták szavazati jogukat, proletárrá váltak – ez lehetőséget teremtett arra, hogy a politikusok pl. ingyen gabona osztásával, vagy földosz- B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok II. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT 21 A köztársaság tás ígéretével és megvalósításával (Gracchus testvérek reformmoz- válságának tünetei galma) megszerezzék a támogatásukat; ▪ vagyonuk nem lévén, nem is katonáskodhattak, ezért hadkiegészí- tési válság is kialakult – erre a megoldást Marius hadseregreformja (Kr. e. 104.) adta: innentől fogva a nincsteleneket is besorozták a hadseregbe, akik szolgálati idejük alatt zsoldot, majd veteránként földet kaptak. A rabszolgák számának ugrásszerű növekedése egyben fokozta a lázadás veszélyét is – először Szicíliában (Kr. e. 138–132 és Kr. e. 104–101) robban- tak ki rabszolgafelkelések, majd Kr. e. 74/73–71 között zajlott le a Sparta- cus vezette rabszolgafelkelés. Mindegyiket katonai erővel kellett leverni. A nobilitason belül egymással rivalizáló csoportok (néppárt és az opti- maták) alakultak ki, amelyek komoly belpolitikai harcot vívtak egymással. Lázadozni kezdtek a szövetségesek (Kr.e. 91–89: szövetséges háború), kötelességeik mellé jogokat is követeltek. Nagy erejű barbár (kimber-teuton) támadások érték a birodalmat, továbbá Numídia (Jugurtha) és Pontosz (Mithridatesz) ellen is háborúzni kellett. A köztársasági államgépezet akadozni kezdett, hiszen az egy városál- lamra volt „kitalálva”. Időközben azonban Róma birodalommá lett, és szükségessé vált a szakszerű, koncepcionális és folyamatos (nem egy- éves) hivatalviselés. Az államgépezet ▪ Az egyeduralomig vezető út állomásai: működési → Hosszabb hatalomgyakorlás: Mariust többször egymás után válságának is consullá választották; Sulla időbeni korlátozás nélküli, megoldási széles jogkörű diktatúrája (Kr. e. 82–79). kísérletei → Titkos szövetség, a hatalomról való megállapodás: I. triumvi- rátus (Kr. e. 60: Caesar, Pompeius, Crassus), amely Caesar és Pompeius polgárháborúja végén (Kr. e. 48: Pharszalosz) egye- duralomba torkollt. → Caesar egyeduralma (Kr. e. 48–44) – Caesar mindenféle tiszt- séget (diktátor, néptribunus, imperator, pontifex maximus stb.) viselt egyszerre. Zsarnoki uralma miatt meggyilkolták. → Újabb titkos szövetség, a II. triumvirátus (Kr. e. 43.: Octavi- anus, Antonius, Lepidus), amely Octavianus és Antonius pol- gárháborúja végén (Kr. e. 31: Actium) a tényleges, hosszútávú egyeduralomhoz vezetett (principátus). Julius Caesar Caesar (élt: Kr. e. 100–44) családja a senatori rend legelőkelőbb köreihez tartozott, de családi kapcsolatai révén a néppárthoz is kötődött. ▪ Sulla idején el kellett menekülnie Rómából. ▪ Sulla halála után visszatért és különböző papi tisztségeket és hiva- talokat viselt, majd Hispania Ulterior propraetora lett. ▪ Céltudatos, ügyes politikus, ragyogó szónok volt. 22 B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok II. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT Az első Caesar Kr. e. 60-ban tért vissza Rómába és – kibékítve őket egymással triumvirátus – szorosabbra fűzte kapcsolatát a kor két kiemelkedő hadvezérével és politikusával, akik Caesarral együtt komolyabb befolyást szerettek volna szerezni a politikában: ▪ Crassus: az egyik leggazdagabb patrícius, aki Sulla idején, a proscriptio révén hatalmas vagyonra tett szert, és hadvezérként részt vett a Spartacus rabszolgafelkelés leverésében. ▪ Pompeius: a keleti hadszíntéren (Pontosz, Szíria, Judea) aratott fontos győzelmeket, hazatérése után azonban az optimaták nem teljesítették kéréseit (pl. veteránjainak letelepítése). Kr. e. 60-ban Caesar, Crassus és Pompeius titkos megállapodást kö- töttek, létrejött az első triumvirátus (triumvir=háromfős testület). A megállapodás szerint: ▪ Kr. e. 59-ben Caesar consul lett: → teljesítette Pompeius kéréseit; → leszállította Asia provincia adóbérleteinek összegét, ezzel ked- vezve Crassus lovagrendi barátainak. ▪ Kr. e. 58-tól Caesar proconsulként megkapta a galliai tartomá- nyok irányítását, amely rendkívül fontos volt számára: → sikeres hadjáratokat vezetett a germánok ellen, amelyek során megnövelte Gallia területét és nagy hadizsákmányra tett szert; → erős, fegyelmezett, vezéréhez ragaszkodó hadsereget ala- kított ki. ▪ Kr. e. 56-ban Lucca-ban találkoztak a triumvirek: → megállapodtak, hogy Kr. e. 55-ben Crassus és Pompeius lesz- nek a consulok, majd Crassus Szíriába, Pompeius Hispániába megy helytartónak; → Caesar galliai megbizatását meghosszabbították. Az első A triumvirek együttműködése lazulni kezdett: triumvirátus ▪ Crassus Kr. e. 53-ban a Parthus Birodalom ellen vívott háborúban felbomlása életét vesztette. ▪ Caesar Galliában további sikereket aratott, kétszer is átkelt Bri- tanniába. ▪ Pompeius kihasználta, hogy csak ő volt Rómában és egyedüli consullá választották, majd meg akarta akadályozni, hogy Caesar consul lehessen. Kr. e. 49-ben Caesart a senatus hazarendelte, de ő a törvényi tiltások ellenére nem egyedül, hanem egy légiója élén lépte át a tartománya és Itália határát jelentő Rubico folyót. Híres mondása „Alea iacta est” („A kocka el van vetve”) egy új polgárháború kezdetét jelentette. ▪ Pompeius a Balkánra menekült Rómából. ▪ Caesar bevonult Rómába, ahol előbb diktátornak nevezték ki 14 napra, majd Hispániába vonulva legyőzte Pompeius ottma- radt légióit. B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok II. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT 23 Az első Kr. e. 48-ban triumvirátus ▪ Caesart consullá választották, majd felépítette a flottát, amivel felbomlása áthajózhatott a Balkánra; ▪ Kr. e. 48. június 6-án Pharszalosznál Caesar kisebb létszámú, de ütőképesebb serege élén legyőzte Pompeiust, aki Egyiptomba me- nekült, ahol végül meggyilkolták. ▪ Caesar Pompeius után ment Egyiptomba, ahol megismerkedett VII. Kleopátrával, akitől gyereke is született (Cesarion). Caesar Egyiptomból hadjáratot indított Pontosz ellen → Kr. e. 47-ben Zelánál legyőzte a pontoszi uralkodót, innen küldte „Veni, vidi, vici” („Jöttem, láttam, győztem”) jelentését Rómába. → Kr. e. 46-ban Afrikában, majd Kr. e. 45-ben Hispániában is legyőzte Pompeius fiait. Caesar Caesar győztesen visszatért Rómába és teljhatalmú vezetője lett a bi- egyeduralma rodalomnak. Hatalmának alapját azon tisztségek jelentették, amelyeket már ko- rábban (pl. pontifex maximus), illetve ekkortól viselt: ▪ Diktátor – Kr. e. 49-ben 14 napra, Pharszalosz után meghatározat- lan időre, Kr. e. 46-ban 10 évre, Kr. e. 44-ben életfogytiglan. ▪ Consul, néptribunus, örökös censor, imperátor (hadvezér). Nagyon jelentős reformintézkedéséket hozott: ▪ Letelepítette a veteránjait, földosztást hajtott végre, elengedte az adósságok egy részét, ingyen gabonát osztott Róma népének. ▪ Csökkentette a rabszolgák katonai és politikai súlyát, nem sorozta be őket a hadseregbe. ▪ A polgárháború utáni pacifikációt, az eliten belüli ellentétek csök- kentését szolgálta a bevezetett széleskörű amnesztia, ugyanakkor 900 főre emelte a senatus létszámát, amivel csökkentette a szerepét. ▪ Javította Róma és a provinciák viszonyát azzal, hogy római és la- tin jogot adományozott sok provinciabelinek, illetve előkelőiket meghívta a megemelt létszámú senatusba. ▪ Egységesítette a birodalom pénzforgalmát, értékálló aranypénzt (denarius) veretett. ▪ Kibővítették és fejlesztették Róma kikötőjét, Ostiát. ▪ Caesar pontifex maximusként Sosigenesz egyiptomi csillagász segít- ségével naptárreformot hajtott végre (Julián-naptár), bevezetve a négyévenkénti szökőnapot. Caesar megölése Caesar intézkedéseivel kedvezett a plebsnek és a lovagrendnek, azon- ban semmibe vette a köztársasági hagyományokat (örökös diktatúra, senatus szerepének csökkentése) és így szembekerült a senatorok különböző csoportjaival. Kr. e. 44. március idusán (15-én) a senatusban 3 összeesküvő több tőrdöféssel meggyilkolta Caesart. Caesar az egyik merénylőnek, 24 B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok II. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT Caesar megölése M. Iunius Brutusnak csak ennyit mondott: „Et tu mi fili Brute?” („Te is fiam, Brutus?”) ▪ Caesar gyilkosainak nem volt semmiféle terve a jövőre nézve, csak a diktátort akarták megölni. Caesar a polgárháborús korszaknak, illetve a birodalomban az egyed- uralom kialakulásának egy nagyon fontos szereplője volt, aki azon- ban azzal, hogy nyíltan szakított a köztársaság hagyományaival, sem- mibe vette intézményeit, és nem alkalmazta a kegyetlen megfélemlítés eszközét ellenfeleivel szemben, illetve nem törődött saját biztonságával, nem tudott hosszú ideig hatalmon maradni. A II. triumvirátustól Caesar meggyilkolása után zűrzavar lett úrrá Rómán. És bár először az egyeduralomig a Rómába visszatérő Octavianus, a senatus sugallatára Caesar gyilko- saival szövetkezett, és győzte le Caesar egykori hadvezérét, Antoniust, végül mégis vele és Lepidusszal kötött szövetséget. Octavianus, Antonius és Lepidus Kr. e. 43. november elején megkö- tötték a II. triumvirátust: ▪ öt évre szóló, rendkívüli teljhatalmat szereztek az állam ügyeinek intézésére; ▪ felosztották egymás között a birodalmat; ▪ és készültek Caesar gyilkosainak megbüntetésére, legyőzésére. A triumvírek és Caesar gyilkosai között a döntő ütközetre Makedóni- ában került sor, ahol Kr. e. 42-ben Philippinél a triumvírek legyőzték Brutus és Cassius seregeit. A győztes csata után a triumvírek már egymás ellen fordultak, de szövetségük még egy ideig fennmaradt: ▪ Lepidus végül lemondott triumvíri hatalmáról és Africa provin- ciába vonult vissza. ▪ Antonius keletre utazott és a keleti tartományokat irányította. A Parthusok elleni hadjárat szervezésekor megismerkedett Egyip- tom királynőjével, Kleopátrával is. ▪ Octavianus Rómában maradt és a nyugati tartományokat vezette. Kihasználta a lehetőséget: Róma népét sikeres propagandával An- tonius ellen hangolta azzal, hogy Antoniust egy elkényelmesedett keleti kényúrként mutatta be. A két triumvír között a viszony teljesen megromlott. Octavianus elérte a senatusnál, hogy megszavazzák Egyiptom elleni keleti hadjáratát. Oc- tavianus és Antonius végső összecsapására Épeirosz partjainál került sor, Kr. e. 31-ben Actiumnál, tengeri csatában Octavianus győzött, Antonius Egyiptomba menekült. Octavianus Kr. e. 30-ban Egyiptomba ment, ahol Antonius – Kleo- pátrával együtt – öngyilkos lett. Octavianus még megölette Cesariont is (aki állítólag Caesar és Kleopátra gyereke volt), majd Egyiptomot elfoglalta és saját birtokává tette. B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok II. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT 25 A principátus Egyiptom elfoglalása után, Kr. e. 29-ben Octavianus visszatért Rómába. Politikai jelszava: „Pax Romana” (római béke): ▪ belpolitikailag a véres polgárháború lezárását, társadalmi, politikai konszolidációt; ▪ külpolitikailag pedig egy ugyancsak nyugalmasabb időszak kez- detét jelentette. Octavianus a „köztársaság helyreállítójaként” jelent meg: ▪ Uralmának törvényes és jogi kereteit különböző tisztségei adták: consul, censor (ő állíthatta össze a szenátus névsorát), tribunus (minden állami ügyben vétójoggal rendelkezett), pontifex maxi- mus (rendelkezhetett a templomok kincseivel), imperator (hadse- reg főparancsnoka). ▪ Egy valami nem volt: dictator – okult Caesar hibáiból, nem akart zsarnoknak látszani. Kr. e. 28-tól ő volt a szenátus első embere (princeps senatus), innen a kialakított rendszer elnevezése: principátus. A principátus burkolt egyeduralom volt, ahol az uralkodó (caesar=császár) a köztársaság politikai intézményein keresztül gyakorolta hatalmát. A principátus tényleges kezdetének a Kr. e. 27-et tartjuk, mert Octa- vianus ekkor mondott le rendkívüli triumvíri hatalmáról, és „adta át a szenátusnak és a római népnek” a hatalmat. ▪ Ekkortól hivatalos neve: Imperator Caesar Augustus divi filius (Augustus=„fenséges”; divi filius=„az isteni fia”, azaz a Kr. e. 42- ben istenné nyilvánított Caesar fia). ▪ Hatalmának alapjai: → Hadserege, letelepített veteránjai, továbbá a testőrség, azaz a praetoriánusok, amely Róma és Itália (valójában a császár) biztonságára ügyelt. → A császár személyétől függő hivatalnokrendszer. Csökken- tette a köztársasági hivatalok szerepét, velük párhuzamosan pedig elkezdte kiépíteni a császári intézményeket, a pénz- ügyek és a provinciák igazgatása területén (első császári pro- vincia: Egyiptom). → Ellenfeleit megölette, vagy megfélemlítette/megnyerte. Társadalom- Augustus igyekezett a polgárháborúban megfogyatkozott senatori politikája rend és lovagrend létszámát és támogatását fenntartani, a fellazult er- kölcsöket újból megszilárdítani. ▪ Családjogi törvényei: büntette a házasságtörést, kötelezővé tette a házasságkötést, támogatta a gyermekvállalást. A közrendűek számára: ▪ „Panem et circenses” – ingyen gabona és cirkuszi játékok. ▪ Középítkezésekkel munkalehetőséget teremtett. Igyekezett a (felszabadított) rabszolgák megnövekedett társadalmi sze- repét visszaszorítani, szabályozta a rabszolgafelszabadítás idejét, módját. 26 B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok II. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT Külpolitikája Külpolitikában teljhatalmúlag döntött. A „Pax Romana” jegyében célja a birodalom határainak a természe- tes védővonalakig való kiterjesztése, és ezen határok védelme volt. A hadsereg nagyságát a polgárháború korához képest a felére csökkentet- te, a légiókat a határmenti provinciákban állomásoztatta. Határfolyók: Rajna, Duna, Eufrátesz. Egyetlen nagy veresége: Kr. u. 9-ben a teutoburgi erdőben a germánok legyőztek és lemészároltak 3 római légiót. Ezután Augustus lemondott a Rajnán túli hódításról. Új területeket elsősorban Közép-Európában hódított meg: ▪ az Alpok és a Duna felső folyásának vidékén: Raetia és Noricum provincia; ▪ a Duna középső folyásánál: Kr. e. 12–9 között elfoglalt Pannónia provincia; ▪ a Duna alsó folyásánál: Moesia. Kultúrpolitikája „Augustusi aranykor” ▪ Szerette és támogatta a művészetet: ő és barátja, Maecenas sokat tett a művészet és művészek támogatásáért. ▪ Költészetben: Vergilius (Aeneis), Horatius (Ódák), Ovidius (Átvál- tozások). ▪ Építészet: befejezték „Marcellus színházának” építését, újjáépítet- ték a Circus Maximust, új fórumot építtetett (Augustus fóruma), megépült a Pantheon és Caesar temploma. Utódlás Augustusnak fiú örököse nem volt, így utóda Tiberius lett, amikor 76 évesen meghalt. A sztyeppei állam: a Hun Birodalom és hódításainak iránya (E) Érettségi követelmények Fogalmak Személyek Kronológia Topográfia középszint népvándorlás, hunok Attila csak emelt szinten 395 a Római Birodalom Hun Birodalom kettéosztása; 451 a catalaunumi csata; 476 a Nyugatrómai Birodalom bukása A hunok A hunok voltak az elsők azon lovasnomád népek sorában, akik a IV. századtól kezdve keletről nyomultak be Európába. B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok II. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT 27 A hunok A hunok nagyállattartó nomádok voltak. ▪ Laza politikai szervezetben, törzs- és nemzetségfők vezetése alatt éltek. ▪ A korabeli források rendkívül kegyetlen, vad népként írtak ró- luk, a Római Birodalom lakói „Isten ostorának” (flagellum Dei) tartották őket. A hun név eredete: hiungnu-ként szerepeltek a kínai forrásokban, de nem lehet tudni, hogy török, mongol vagy iráni eredetű népek voltak-e? A nomád életforma A nomadizmus: vándorló állattartáson alapuló életforma, amely az ókorban Belső-Ázsiától a Kárpát-medencéig húzódó sztyeppövezetet jellemezte: ▪ nagyállattartó pásztorkodással foglalkoztak: ló, szarvasmarha, juh, kecske voltak a fő tartott állatok; ▪ a nomád népek legelőterületeiket szabályosan váltogatták, a le- gelők területéről egymás között megegyeztek, de gyakran hábo- rúztak is miattuk; ▪ a vándorlás során gyorsan összeállítható és szétszedhető nemez- jurtákban laktak, de voltak állandó szálláshelyeik is: általában folyók mellett, ahol az állatokkal átvészelték a téli hónapokat. A lónak volt kiemelkedő szerepe: a belső-ázsiai lófajta kis termetű, igény- telen (akár gallyakat is eszik) és szívós (átvészeli a hosszú, rideg teleket). ▪ A ló a hadsereg alapja – a nomádok lovas katonák. ▪ A ló az étkezésben is fontos szerepet játszott: tejét, húsát fogyasztották. A nomád törzsek a nomád életformából adódóan elsősorban állati termé- kekkel rendelkeztek, ezért bizonyos növényi élelmiszereket és kézműves termékeket a környező, letelepült népektől kellett beszerezniük: ▪ békés úton, kereskedelem révén vagy ▪ rablással, háborúskodással. A nomád Az eurázsiai sztyepp zónában a Hérodotosz révén megismerhető társadalom szkítáktól kezdve, a szarmatákon, hunokon, avarokon, türkökön és állam keresztül a besenyőkig és a magyarokig, végül a mongolokig évszá- zadokon keresztül vándoroltak nomád népek, alakultak és tűntek el nomád államalakulatok. A nomád társadalmak nemzetségi-törzsi alapon szerveződtek: ▪ a nemzetségeket a vérségi összetartozás tudata tartotta össze; ▪ a rokonnemzetségekből álló törzseknél pedig a közös eredettudat, esetleg a törzsi vallás volt az összetartó erő. A nomád államot a tízes szervezet jellemezte: ▪ tíz családot (tized) fogott össze egy vezető, aki irányította őket a harcban, bíráskodott és adót szedett; ▪ a tizedek századokba, azok ezredekbe, és az ezredek tízezredekbe szerveződtek. 28 B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok II. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT A nomád A nagyobb területeket uraló nomád államok (törzszsövetségek) sokszor társadalom három szárnyra (keleti-központi-nyugati) tagolódtak, melyek közül a és állam központi területet irányította a törzsszövetséget vezető uralkodó (kán), a másik két területet pedig közeli rokonai (fiai, testvérei). ▪ Az uralkodók általában égi származásúnak tartották magukat, szi- gorú törvényekkel, erős központi hatalmat hoztak létre. A hunok A hunok sikereiket katonai fölényüknek köszönhették, amelynek megjelenése fontosabb tényezői: és hódításaik ▪ bár kengyelt nem használtak, de magas kápájú nyeregben ülve, aszimmetrikus visszacsapó íjaikkal messzire tudtak lőni és biz- tosabban célozni, mint ellenfeleik (éppen ezért ezen íj használatát tiltották katonai segédnépeiknek is, csak ők rendelkeztek vele); ▪ fegyelmezett, gyors összehangolt, meglepetésszerű támadásokat hajtottak végre, melyekben a cselvetés és a harapófogóba zárás is megjelent. A hunok európai történetének, hódításainak fontosabb lépései: ▪ 375-376 körül legyőzték az Aral-tótól a Donig terjedő sztyeppöve- zetet uraló alánokat, majd a Dontól a Dnyeszterig levő területen élő keleti gótokat (osztrogótok). ▪ A legyőzött alán és osztrogót seregeket is hadrendbe állítva a Bal- kánra vonultak és 378-ban Hadrianapolisznál (ma Edirne) le- győzték a kelet-római birodalom seregeit, a csatában maga Valens császár is meghalt. ▪ Az V. század elején a hunok fokozatosan elfoglalták a Kárpát-me- dencét, ahonnan az ott élő germán népek (gótok, vandálok, gepi- dák) egy újabb népvándorlási hullám keretében nyugati irányba, a Nyugatrómai Birodalom területére vándoroltak tovább. ▪ A hunok sok esetben ezután a Nyugatrómai Birodalom szövetsé- geseként harcoltak a germán népekkel, illetve zsákmány és adófi- zetés reményében a nyugati résznél ekkor már gazdagabb Kelet-ró- mai Birodalom seregeivel. A hun birodalom fénykora a 430–450-es évekre esett: ▪ A 430-as években a hun törzsszövetség vezetője Ruga lett, majd őt egyik testvérének gyerekei, Bleda (Buda) és Attila követték. Attila megölette testvérét, és 445-től egyedül uralkodott. ▪ A hun birodalom központja a Kárpát-medencében volt, területe a Dontól a Rajnáig, az Alpoktól a Balti-tengerig húzódott. ▪ Több sikeres hadjáratot indítottak → 437-ben a burgundok ellen vívtak véres és győztes csatát, amelyben a burgund király is meghalt és amelynek történetét a germán Nibelung ének örökítette meg. → A hun-bizánci kapcsolatokat továbbra is háborúskodás jel- lemezte, de voltak béketörekvések is: pl. 448/449-ben egy bi- zánci követség ment a hunokhoz, amelynek Priszkosz rétor B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok II. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT 29 A hunok is tagja volt – az ő fennmaradt leírása az egyik legfontosabb megjelenése történeti forrás a hunok életmódjáról, szokásairól, Attila vala- és hódításaik hol a magyar Alföldön fából felépített városáról. Attila a bizánciakkal megkötött béke után, 451-ben indította el nagy nyugati hadjáratát, amelynek a célja a nyugati (vizi)gót királyság terü- letének elfoglalása volt: ▪ 451-ben a hun seregek Galliába betörve, a Troyes környéki catala- unumi mezőn ütköztek meg a vizigót-(nyugat-)római seregekkel: → hatalmas, öldöklő küzdelem zajlott – mindkét oldalon domi- náltak a gyalogosok, ugyanis a hunoknál is sok germán segéd- nép harcolt és viszonylag kevesebb hun lovas; ▪ Theodorik vizigót király ugyan meghalt a csatában, de az végül döntetlenül zárult és a hunok visszavonultak. Attila 453-ban váratlanul meghalt → bizonyos források egyes értelmezései szerint hármas (arany, ezüst és vas) koporsóban, talán a Tisza medrében temethették el; → fiai harcolni kezdtek egymással, a birodalom szétesett és a hunok egy csoportja keletre vándorolt. 30 B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok II. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT 1.2 Ókori ciuilizaciok öröksege A görög és a római építészet Érettségi követelmények Fogalmak Személyek Kronológia Topográfia középszint jósda, olümpiai játékok Zeusz, Pallasz Athéné csak emelt szinten Colosseum, bazilika, Aphrodité, Arész, Forum Romanum, Circus Poszeidon, Héra Maximus Égei kultúrák Az Égei-tenger térségében kialakult kultúrák (Kréta, Mükéné) építésze- tének jellemző építőanyagai: terméskő, fa és napon szárított agygtégla voltak. Kréta: Knosszoszi palota, aminek Arthur Evans angol régész kezdte meg a feltárását. Mükéné ▪ a városkapu fölött háromszögletű kőtömb, amelyben két oroszlán van (Oroszlános kapu); ▪ palota: a tömör fallal védett fellegvárak közepén, nyitott belső ud- var köré szerveződött; ▪ sírok: kör alakú, földalatti kamrasírok – a legnevezetesebb Átreusz kincsesháza. Görög építészet A hellén poliszok legjellegzetesebb alkotásai a templomok ▪ az istenség szobrának helye volt és nem szolgált a hívők gyülekezőhelyeként: → a szertartások a templomon kívül, a főhomlokzattal szemben elhelyezkedő oltárnál zajlottak; ▪ a templom kelet felé nézett és körbefutó három lépcsős talapzaton állt; ▪ a téglalap alaprajzú templomnak egyszerű volt a szerkezete, de a görögök figyeltek az arányokra és a díszítésre, színezésre; → szerkezetében meghatározó az oszlopcsarnok és a belsejében az istenség szobrát magába foglaló cella; → a díszítést a domborműsorok (fríz) és a háromszög alakú oromzat (timpanon) adta. A templomok jellegzetesen háromféle, kör keresztmetszetű oszlop- renddel épültek: a Kr. e. VII. századtól jelent meg a dór, a Kr. e. VI. sz.-tól a ión és a Kr. e. V. sz.-tól a korinthoszi oszlop. ▪ A dór oszlopnak még nincs elkülönült lábazata, az oszloptörzsön hosszanti vájatok vannak, az oszlopfő egyszerű. Az oszlopon nyugszik a kőgerenda (architráv), fölötte a fríz, amelyet vájatok és sima mezők tagolnak. A fríz fölött az eresz és a párkány zárja le a tetőzetet. Elsősorban a görög szárazföldön és Dél-Itáliában volt B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok II. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT 31 Görög építészet jellemző, a fennmaradt görög templomok nagy része dór stílusú: pl. Parthenon az Akropoliszon. ▪ Az ión oszlop már lábazaton áll, az oszloptörzsön több a vájat, mint a dóron és magasabb, karcsúbb is nála. Az oszlopfő díszesebb, jellegzetesen lefelé csavarodó csigavonalban végződik. Elsősorban Kis-Ázsiában és az égei szigeteken volt jellemző. Athénban az Ak- ropoliszon Athéné Niké temploma ión stílusú. ▪ A korinthoszi oszlop elemei az iónhoz hasonlóak, de annál is véko- nyabb, magasabb, illetve az oszlopfőn akuntuszlevelek futnak körbe. Jellegzetes épülettípusok: ▪ sztoa (fedett oszlopcsarnok): sokféle funkciója lehetett – piac, hiva- talok székhelye, közéleti fórum, beszélgető-politizáló hely; ▪ színház → kihasználva a természeti adottságot, a domboldalon félkörben kialakított nézőtér vette körbe a kör alakú táncteret (orkheszt- ra: ahol a kórus szavalt); → a tánctér mögött helyezkedett el a palotát vagy templomot idé- ző szkéné, amely a színészek darab közbeni jelmez- és maszk- cseréjét tette lehetővé; ▪ sportjátékok épületegyüttesei → gümnaszion: tornacsarnok, ahol a testedzés helyiségei mellett öltözők, könyvtár, előadótermek is voltak; → stadion: futó- és lovaskocsi versenyeknek épült pálya, amelyek hossza hosszmértékként is szolgált. Fontosabb görög Az athéni Akropolisz épületek ▪ Már a mükénéi korban is létező erődítmény lehetett, amelyet a Kr. e. V. században, Periklész korában épülhetett ki teljesen. Több templom, kultuszhely, szabadban álló szobor állt itt. ▪ A központi épület a Parthenon: → rövidebb oldalán 8, hosszabb oldalán 17 dór oszlop tagolja a pentelikoni márványból készült épületet; → a timpanon és a frízek szobrászi munkáit Pheidiász készítette ugyanúgy, ahogy az arannyal és elefántcsonttal borított 11 méteres Athéné szobrot, amely a belső cellában állt. ▪ Athéné Niké temploma: ión stílusú, pentelikoni márványból épült. ▪ Erektheion: Athéné és Poszeidon Erechteiusz tiszteletére épült, déli oldalán levő előcsarnokának jellegzetes, az oszlopokat helyettesítő nőalakjai a kariatidák. ▪ A szabadban is állt egy Athéné szobor, amelynek mára csak a talap- zata maradt meg. ▪ Az Akropolisz déli lejtőjén volt a Dionüszosz-színház. Az athéni Agóra ▪ A klasszikus kori Athéni politikai, kereskedelmi és közéleti köz- pontja volt. 32 B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok II. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT Fontosabb görög ▪ Itt voltak a város fontos középületei, hivatalépületei (pl. a bulé ta- épületek nácskozási épülete vagy az esküdtbíróság tárgyalóterei). Kultikus helyek és terek ▪ Olümpia: itt rendezték a pánhellén játékokat (az elsőt Kr. e. 776- ban). A szent ligetben egykor Zeusz templom, Héra templom, kincsesházak, gümnaszion és stadion is volt. ▪ Epidaurosz: Apollón fiának, Aszklépiosznak volt gyógyító szen- télye. Itt építették ki a ma is még látható, 14.000 főt befogadó szín- házat. ▪ Delphoi: Apollón szentély, ahol a jós papnő (Püthia) bódulatában hallucinálva szaggatottan rikácsolt, amit a papság időmértékes verssorokba átültetve közvetített – ez szolgált a híres jóslatok alap- jául. Kincsesházak, színház és stadion is volt itt. A LEGFONTOSABB GÖRÖG ISTENEK ÉS RÓMAI MEGFELELŐIK görög név romai neu funkcio Zeusz Jupiter főisten Héra Juno főisten felesége, a házi tűzhely őrzője Poszeidón Neptunus tenger istene Démétér Ceres termékenység istennője Hesztia Vesta családi és állami béke őrzője Hádész Pluto alvilág istene Aphrodité Venus szerelem istennője Árész Mars hadisten Héphaisztosz Vulcanus kovácsolás istene Artemisz Diana erdők és vadállatok szűz úrnője Apollón Apollo jóshelyek és művészetek istene Hermész Mercurius kereskedők, vándorok, tolvajok istene, istenek hírnöke Pallasz Athéne Minerva bölcses