Japán záróvizsga tételsor (2020) PDF
Document Details
Uploaded by CohesiveIguana7376
ELTE
2020
ELTE
Umemura Yukó, Varga Ádám Máté
Tags
Summary
This document is a list of topics for a final exam in Japanese Studies (2020). It covers Japanese society and culture, literature, and history. The topics include geography and climate, political system, labor conditions, religion and the emperor system.
Full Transcript
日 本 学 ELTE JAPÁN TANSZÉK 卒 JAPÁN ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 業 試 SZERKESZTÉS UMEMURA YUKO 験 VARGA ÁDÁM MÁTÉ 問 題 2 | OLDAL OLDAL | 3 ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR JAPÁN 2020 SZERKESZTETTE: UMEMURA YUKO VARGA ÁDÁ...
日 本 学 ELTE JAPÁN TANSZÉK 卒 JAPÁN ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 業 試 SZERKESZTÉS UMEMURA YUKO 験 VARGA ÁDÁM MÁTÉ 問 題 2 | OLDAL OLDAL | 3 ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR JAPÁN 2020 SZERKESZTETTE: UMEMURA YUKO VARGA ÁDÁM MÁTÉ FORRÁSOK: ÓRAI ELŐADÁSOK ÉS JEGYZETEK JAPÁN KULTÚRA ÉS TÁRSADALOM (UMEMURA YUKO, PAPP MELINDA) JAPÁN IRODALOM (UMEMURA YUKO) JAPÁN TÖRTÉNELEM (SZABÓ BALÁZS) 4 | OLDAL ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR JAPÁN, 2020 そつ ぎょう し けん も ん だい 卒 業 試験問題 に ほん しゃかい ぶん か I. 日本の社会 と文化 JAPÁN TÁRSADALOM ÉS KULTÚRA......................................................... 7 に ほん ち り き こう 01. 日 本 の地理と季候 Japán földrajza és éghajlata......................................................................................................................................................................... 9 せい じ たいせい こっ かい げんじょう せん きょ せい ど がい こう 02. 政 治 体 制 、 国 会 の現 状 、選 挙 制 度と外 交 A politikai rendszer, az országgyűlés jelenlegi állapota, a választási rendszer és a külpolitika............. 25 ろう どう かんきょう き ぎょう でん とう しゅうかん 03. 労働 環 境 とモラル、 企 業 における伝 統と 習 慣 A munkakörnyezet, a munkamorál, és a vállalati kultúra hagyományai, szokásai................................................ 35 に ほんじん しゅうきょう てんのうせい 04. 日 本 人の 宗 教 と天皇 制 A japánok vallásai és a császárság intézménye........................................................................................................................... 45 じ ょ せいもんだい れき し てきへんせん 05. 女 性 問 題 とその歴史的 変 遷 A japán nők helyzetének változása........................................................................................................................................................ 64 に ほん きょう いくせい ど と く ちょう 06. 日 本 の 教 育 制 度と特 徴 A japán oktatási rendszer és sajátosságai........................................................................................................................................ 78 に ほん かんけい し 07. 日 本 ・ハンガリー関 係 史 Japán–magyar kapcsolattörténet.............................................................................................................................................................91 に ほん でん とう てき ねんじゅうぎょう じ つう か ぎ れい 08. 日 本 の伝 統的な年 中 行 事と通過儀 礼 Hagyományos japán ünnepek és átmeneti rítusok................................................................................................................... 109 に ほんぶんがく II. 日本 文学 JAPÁN IRODALOM......................................................................................................131 な ら じ だい ぶんがく こ じ き まん よう しゅう ちゅうしん 09. 奈良時 代 の文 学 (古事記と万葉 集 を 中 心に) A Nara-korszak (710 – 794) irodalma (A Kojiki (Kodzsiki) (712) és a Man’yōshū (Manjósú) (759) előtérbe helyezésével)..................................................................... 136 へいあん じ だい ぶんがく にっ き ものがたり ちゅうしん 10. 平 安時 代 の文 学 (日記、 物 語 を 中 心に) A Heian-korszak (794 – 1185/1192) irodalma (Naplók és monogatarik előtérbe helyezésével).................................................................................................................................... 149 ちゅうせいぶんがく ものがたり ずいひつ ちゅうしん 11. 中 世 文 学 (物 語 、 随 筆 を 中 心に) A középkori irodalom (1185/1192 – 1600) (Monogatarik és esszék (zuhitsu (zuhicu)) előtérbe helyezésével)................................................................................................. 164 へいあん ちゅうせい わ か はってん へんせん か ろん 12. 平 安 、 中 世 における和歌の発 展と変 遷 、 歌論 A Heian- és a középkor (794 – 1600) waka (vaka)-költészete, irodalmi átalakulása, versgyűjteményei és elméleti írásai.................................................................................................. 179 きんせい ぶんがく しょうせつ はいかい げいのう ちゅうしん 13. 近 世 の文 学 ( 小 説 、 俳 諧 、 芸 能を 中 心に) A kora újkori irodalom (1603 – 1867) (A novellák, a haiku költészet, és az előadóművészetek előtérbe helyezésével).....................................................................195 OLDAL | 5 もり おうがい なつ め そう せき さ く ひん ぶんがくてき い ぎ 14. 森鴎 外 と夏 目漱石 の作品 とその文 学的意義 Mori Ōgai (Mori Ógai) (1862 – 1922) és Natsume Sōseki (Nacume Szószeki) (1867 – 1916) művei, irodalmi jelentőségeik.................................................................................................................................................................... 213 たん び は さっ か さ く ひん なが い か ふう たにざきじゅんいち ろう ちゅうしん 15. 耽美派の作家と作品 (永 井荷風、 谷 崎 潤 一郎を 中 心に) Az esztéticista Tanbi-ha irányzat szerzői és műveik (Nagai Kafū (Nagai Kafú) (1879 – 1959) és Tanizaki Jun’ichirō (Tanizaki Dzsunicsiró) (1886 – 1965) előtérbe helyezésével).......................................................................................................................................................................................... 222 しん し ちょう は しんかん かく は さっ か さ く ひん あくたがわりゅう の すけ よこ みつ り いち かわばたやす なり ちゅうしん 16. 新思 潮 派、 新 感 覚派の作家と作 品 ( 芥 川 龍 之介 、 横 光 利一 、 川 端 康 成らを 中 心に) A Shinshichō-ha (Sinsicsó-ha) és a Shinkankaku-ha (Sinkankaku-ha) irányzatok írói, műveik (Akutagawa Ryūnosuke (Akutagava Rjúnoszuke) (1892 – 1927), Yokomitsu Riichi (Jokomicu Riicsi) (1898 – 1947), Kawabata Yasunari (Kavabata Jaszunari) (1899 – 1972) szerzők előtérbe helyezésével)..................................................... 233 に ほん れき し III. 日本の歴史 JAPÁN TÖRTÉNELEM................................................................................... 243 に ほん こ だいこっ か し せいせい ど 17. 日 本 の古 代 国家、 氏 姓 制 度 Az ókori japán állam és az uji (udzsi)-kabane rendszer.......................................................................................................249 あすか な ら じ だい りつりょうせい ど かく りつ 18. 飛鳥、 奈良時 代 、 律 令 制 度の確立 Az Asuka (Aszuka)-korszak (538 – 710), a Nara-korszak (710 – 794), és a Ritsuryō (Ricurjó) intézménye 255 へいあん じ だい 19. 平 安 時 代 A Heian-korszak (794 – 1185/1192)............................................................................................................................................................ 265 かま く ら なんぼくちょう むろまち じ だい 20. 鎌倉、 南北 朝 、 室町時 代 A Kamakura- (1185/1192 – 1333), a Nanboku-chō (Nanboku-csó / Északi és Déli Udvar különállásának a korszaka)- (1336 – 1392) és a Muromachi (Muromacsi)-korszak (1338 – 1573)............................................................. 278 お だ のぶなが とよ とみひでよし 21. 織田 信 長 と豊臣 秀 吉 Oda Nobunaga (1534 – 1582) és Toyotomi Hideyoshi (Tojotomi Hidejosi) (1536/1537 – 1598)......................... 299 え ど じ だい ばくはんせい ど ほうけんちつ じ ょ 22. 江戸時 代 の幕 藩 制 度と封建秩序 Az Edo-kori (1603 – 1867) sógunátus rendszere és feudális berendezkedése...........................................................311 え ど じ だい こう はん かいかく ぶん か はってん 23. 江戸時 代 後 半 の改 革と文 化の発 展 Reformok és kulturális vívmányok az Edo-korszak második felében (1716 – 1867)............................................... 330 めい じ い しん 24. 明 治維新 A Meiji (Meidzsi)-restauráció (1868 után)........................................................................................................................................... 355 ふた たいせん き かん に ほん 25. 二 つの大 戦 期 間 の日 本 Japán a két világháború között (1914 – 1933).................................................................................................................................... 371 だい に じ せ かいたいせん ご ふっ こう 26. 第 二次世 界 大 戦 とその後の復興 Japán a II. világháborúban, és az ország újjáépítése (1937 – 2020)............................................................................... 378 6 | OLDAL ふ ろく IV. 付録 FÜGGELÉK.......................................................................................................................... 403 に ほん てんのう いちらん 日 本 の天皇の一覧 Japán császárok listája.............................................................................................................................................................................. 404 に ほん しょうぐん いちらん 日 本 の 将 軍の一 覧 Japán sógunok listája................................................................................................................................................................................... 412 に ほん ねんごう いちらん 日 本 の年 号の一覧 Japán éranevek listája.................................................................................................................................................................................. 415 に ほん そう り だいじん いちらん 日 本 の総理 大 臣の一 覧 Japán miniszterelnökök listája...............................................................................................................................................................426 OLDAL | 7 日 に ほ I 本ん の 社ゃし JAPÁN TÁRSADALOM 会い か ÉS KULTÚRA と ぶ 文ん 化 か 8 | OLDAL に ほん しゃかい ぶん か 日本の社会と文化 I に ほん ち り き こう 日本の地理と季候 ö01 せい じ たいせい こっかい げんじょう せんきょせい ど がいこう 政治体制、国会の現 状 、選挙制度と外交 ö02 ろうどうかんきょう き ぎょう でんとう しゅうかん 労働環 境 とモラル、企 業 における伝統と 習 慣 ö03 に ほんじん しゅうきょう てんのうせい 日本人の 宗 教 と天皇制 ö04 じょせいもんだい れき し てきへんせん 女性問題とその歴史的変遷 ö05 に ほん きょういくせい ど とくちょう 日本の 教 育制度と特 徴 06 に ほん かんけい し 日本・ハンガリー関係史 07 に ほん でんとうてき ねんじゅうぎょう じ つう か ぎ れい 日本の伝統的な年 中 行 事と通過儀礼 ö08 OLDAL | 9 に ほん しゃかい ぶん か 日 本 の社 会 と文 化 I に ほん ち り き こう 日本の地理と季候 ö01 Alapvető földrajzi adatok Japánról Terület: kb. 378.000 km2 Lakosság: kb. 126,8 millió → 2010-ben elérte a 128 milliót, azóta csökkenő tendenciát mutat. Főváros: Tōkyō (Tokió) (é. sz. 35° 41′, k. h. 139° 46′) (Lakossága: kb. 14 millió) Főszigeteinek száma: 4 Összes szigeteinek száma: 6852 あ かんたい 亜寒帯 おんたい 温帯 ねったい 熱帯 Kuril-szigetek 千島列島 és Okinawa (Okinava) 沖縄 közti távolság: kb. 3000 km. Az évszakok száma Magyarországhoz hasonlóan négy, bár Japánban olykor elég viszontagságos időjárás tapasztalható (esőzés és tájfun). はる 春 ° なつ 夏 ° あき 秋 ° ふゆ 冬 ° 10 | O L D A L う りょう 雨量 こうせつりょう 降雪 量 じ しん 地震 か ざん 火山 たいふう 台風 き りゅう かいりゅう 気 流 /海 流 / しお 潮 → プレート こう ち 耕地 やま さんがく 山/山岳 もり しんりん はやし 森/森林/ 林 こうぶつ し げん 鉱物資源 ほっかいどう 北海道 ほんしゅう 本州 し こく 四国 きゅうしゅう 九 州 O L D A L | 11 かいよう 海洋 たいへいよう 太平洋 かいこう マリアナ海溝 うみ 海 に ほんかい 日本海 せ と ないかい 瀬戸内海 かい オホーツク海 ひがし かい 東 シナ海 12 | O L D A L みずうみ 湖 び わ こ 琵琶湖 かすみ が うら 霞 ヶ浦 い なわしろ こ 猪苗代湖 はま な こ 浜名湖 と わ だ こ 十和田湖 はちろうがた 八郎潟 こ クッチャロ湖 す わ こ 諏訪湖 あし こ 芦ノ湖 O L D A L | 13 かわ 川 いしかりがわ 石狩川 きたかみがわ 北上川 と ね がわ 利根川 し な の がわ ち くまがわ 信濃川(千曲川) き そ がわ 木曽川 し まん と がわ 四万十川 つ がるかいきょう 津軽海 峡 かんもんかいきょう 関門海 峡 つし ま かいきょう 対馬海 峡 14 | O L D A L おう う さんみゃく 奥羽山 脈 に ほん 日本アルプス ふ じ さん 富士山 き い さん ち 紀伊山地/ き い さんみゃく 紀伊山 脈 ちゅうごくさん ち 中 国山地 O L D A L | 15 ほっぽうりょう ど もんだい 北方 領 土問題 ち しまれっとう 千島列島 えとろふとう くなしりとう しこたんとう は ぼ ま い とう 択捉島、 国後島、 色丹島、 歯舞諸島 しもきたはんとう 下北半島 つ がるはんとう 津軽半島 ぼうそうはんとう 房総半島 さどがしま 佐渡島 の と はんとう 能登半島 い ず はんとう 伊豆半島 あわ じ しま 淡路島 き い はんとう 紀伊半島 りゅうきゅうしょとう 琉 球 諸島 お がさわらしょとう 小笠原諸島 16 | O L D A L と とうきょう と 1 都:東 京 都 と どう ふ けん どう ほっかいどう 都道府県 1 道: 北海道 ふ きょう と ふ おおさか ふ 2 府: 京 都府、大阪府 けん ほか 43 県: 他の O L D A L | 17 と どう ふ けん しゅよう と し ち ほう ち しつ 都道府県 主要都市 地方 ほんとう 地質 本島 ほっかいどう さっぽろ し ほっかいどう ほっかいどう 北海道 札幌市 北海道 北海道 あおもりけん あおもり し とうほく ち ほう ほんしゅう 青森県 青森市 東北地方 本州 いわ て けん もりおか し とうほく ち ほう ほんしゅう 岩手県 盛岡市 東北地方 本州 みや ぎ けん せんだい し とうほく ち ほう ほんしゅう 宮城県 仙台市 東北地方 本州 あき た けん あき た し とうほく ち ほう ほんしゅう 秋田県 秋田市 東北地方 本州 やまがたけん やまがた し とうほく ち ほう ほんしゅう 山形県 山形市 東北地方 本州 ふくしまけん ふくしま し とうほく ち ほう ほんしゅう 福島県 福島市 東北地方 本州 18 | O L D A L いばら き けん み と し かんとう ち ほう ほんしゅう 茨 城県 水戸市 関東地方 本州 とち ぎ けん う つのみや し かんとう ち ほう ほんしゅう 栃木県 宇都宮市 関東地方 本州 ぐん ま けん まえばし し かんとう ち ほう ほんしゅう 群馬県 前橋市 関東地方 本州 さいたまけん し かんとう ち ほう ほんしゅう 埼玉県 さいたま市 関東地方 本州 ち ば けん ち ば し かんとう ち ほう ほんしゅう 千葉県 千葉市 関東地方 本州 とうきょう と とうきょう かんとう ち ほう ほんしゅう 東京都 東京 関東地方 本州 か な がわけん よこはま し かんとう ち ほう ほんしゅう 神奈川県 横浜市 関東地方 本州 O L D A L | 19 にいがたけん にいがた し ほくりく ち ほう ほんしゅう 新潟県 新潟市 北陸地方 本州 と やまけん と やま し ほくりく ち ほう ほんしゅう 富山県 富山市 北陸地方 本州 いしかわけん かなざわ し ほくりく ち ほう ほんしゅう 石川県 金沢市 北陸地方 本州 ふく い けん ふく い し ほくりく ち ほう ほんしゅう 福井県 福井市 北陸地方 本州 やまなしけん こう ふ し ちゅう ぶ ち ほう ほんしゅう 山梨県 甲府市 中 部地方 本州 なが の けん なが の し ちゅう ぶ ち ほう ほんしゅう 長野県 長野市 中 部地方 本州 ぎ ふ けん ぎ ふ し ちゅう ぶ ち ほう ほんしゅう 岐阜県 岐阜市 中 部地方 本州 しずおかけん しずおか し ちゅう ぶ ち ほう ほんしゅう 静岡県 静岡市 中 部地方 本州 あい ち けん な ご や し ちゅう ぶ ち ほう ほんしゅう 愛知県 名古屋市 中 部地方 本州 20 | O L D A L み え けん つ し かんさい ち ほう ほんしゅう 三重県 津市 関西地方 本州 し が けん おお つ し かんさい ち ほう ほんしゅう 滋賀県 大津市 関西地方 本州 きょう と ふ きょう と かんさい ち ほう ほんしゅう 京 都府 京都 関西地方 本州 おおさか ふ おおさか し かんさい ち ほう ほんしゅう 大阪府 大阪市 関西地方 本州 ひょう ご けん こう べ し かんさい ち ほう ほんしゅう 兵 庫県 神戸市 関西地方 本州 な ら けん な ら し かんさい ち ほう ほんしゅう 奈良県 奈良市 関西地方 本州 わ か やまけん わ か やま し かんさい ち ほう ほんしゅう 和歌山県 和歌山市 関西地方 本州 O L D A L | 21 とっとりけん とっとり し ちゅうごく ち ほう ほんしゅう 鳥取県 鳥取市 中 国地方 本州 しま ね けん まつ え し ちゅうごく ち ほう ほんしゅう 島根県 松江市 中 国地方 本州 おかやまけん おかやま し ちゅうごく ち ほう ほんしゅう 岡山県 岡山市 中 国地方 本州 ひろしまけん ひろしま し ちゅうごく ち ほう ほんしゅう 広島県 広島市 中 国地方 本州 やまぐちけん やまぐち し ちゅうごく ち ほう ほんしゅう 山口県 山口市 中 国地方 本州 とくしまけん とくしま し し こく し こく 徳島県 徳島市 四国 四国 か がわけん たかまつ し し こく し こく 香川県 高松市 四国 四国 え ひめけん まつやま し し こく し こく 愛媛県 松山市 四国 四国 こう ち けん こう ち し し こく し こく 高知県 高知市 四国 四国 22 | O L D A L ふくおかけん ふくおか し きゅうしゅう きゅうしゅう 福岡県 福岡市 九 州 九 州 さ が けん さ が し きゅうしゅう きゅうしゅう 佐賀県 佐賀市 九 州 九 州 ながさきけん ながさき し きゅうしゅう きゅうしゅう 長崎県 長崎市 九 州 九 州 くま もとけん くま もと し きゅうしゅう きゅうしゅう 熊本県 熊本市 九 州 九 州 おおいたけん おおいた し きゅうしゅう きゅうしゅう 大分県 大分市 九 州 九 州 みやざきけん みやざき し きゅうしゅう きゅうしゅう 宮崎県 宮崎市 九 州 九 州 か ご しまけん か ご しま し きゅうしゅう きゅうしゅう 鹿児島県 鹿児島市 九 州 九 州 りゅうきゅうしょとう おきなわけん な は し きゅうしゅう 琉 球 諸島 沖縄県 那覇市 九 州 O L D A L | 23 りょうせいこく きゅうこくめい 令 制国/ 旧 国名 24 | O L D A L じ しん 地震 かんとうだいしんさい 関東大震災 はんしん あわ じ だいしんさい 阪神・淡路大震災 おおさか こう べ (大阪・神戸) ひがし に ほんだいしんさい 東 日本大震災 O L D A L | 25 に ほん しゃかい ぶん か 日 本 の社 会 と文 化 I せい じ たいせい こっかい げんじょう せんきょせい ど がいこう 政治体制、国会の現 状 、選挙制度と外交 ö02 Előzmények: Úton az alkotmányos monarchia felé だいにっぽんていこく 大日本帝国 1881 – Határozat: 1890-re a Japán Birodalomnak alkotmányt kell kibocsátani. 1885 – Japánnak kabinetszerű európai típusú kormánya lesz, európai mintájú kétkamarás parlamentje. A japán történelem első miniszterelnöke Itō Hirobumi (1841 – 1909) lesz 1885-ben. (szobra a japán parlament előtt található). い とうひろぶみ 伊藤博文 1889. február 11.: Elkészül és proklamálják a japán alkotmányt. Február 11-e az Államalapítás Napja, a hagyomány szerint az első japán császár, Jinmu (Dzsinmu) is ezen a napon lépett trónra, Kr. e. 660. február 11-én. Japán felsorakozik a modern országok közé. Itō Hirobumi 伊藤博文 (Itó Hirobumi) (1841 – 1909) だいにっぽんていこくけんぽう 大日本帝国憲法/ めい じ けんぽう 明治憲法 ていこく ぎ かい 帝国議会 ていこく ぎ かい 上院 (帝國議會) 下院 き ぞくいん 貴族院 しゅう ぎ いん 衆 議院 1890. november 29.: Az első japán alkotmány hatályba lép. (Érvényes: 1947. május 3–ig.) ✓ Kétkamarás parlament (Teikoku-gikai 帝 国 議 会 ): Pártok, Polgárjogi tövénykönyv, Porosz/német és angol mintájú politikai rendszer ✓ Alkotmányos monarchia, Birodalmi Parlament (Teikoku Gikai), korlátozott választási rendszer (a választás cenzushoz való kötése) ✓ Választópolgár: 25. életévét betöltött férfi, évi 15 yen adózással) 26 | O L D A L だい に じ せ かいたいせん ご へん か 第二次世界大戦後の変化 れんごうこくぐんせんりょう か に ほん 連合国軍占 領 下の日本 しんちゅうぐん アメリカ進 駐 軍 1947. május 3.: Japán új, amerikai mintára készített alkotmányt kap. Máig is ez van érvényben. にっぽんこくけんぽうはっ ぷ だいきゅうじょう 日本国憲法発布第 九 条 りっけんくんしゅせい 立憲君主制 げんしゅ 元首 さんけん 三権 こっかい 国会 ないかく 内閣 さいばん 裁判 O L D A L | 27 こっかい 国会 に いんせい 二院制 しゅう ぎ いん 衆 議院 さん ぎ いん 参議院 710 Alsóház (a képen alább) Felsőház (Shūgi-in (Súgi-in) 衆議院) (Sangi-in (Szangi-in) 参議院) (2019) (2019) 28 | O L D A L Japán parlament (Kokkai 国会) (707–730 mandátum) (törvényhozó testület) ▪ Nők aránya a parlamentben: kb. 10% ▪ 1 fordulósak a választások Tōkyōn belül is vannak körzetek (ahogy nálunk Budapesten is) Saját körzete minden politikusnak van (pl. Abe Shinzō volt miniszterelnök körzete Yamaguchi-prefektúra 4. körzet) しょうせんきょ く 小 選挙区 ち ほう く ぜんこく く ひ れいだいひょう 地方区 、全国区 比例代 表 せんきょけん せいじん 選挙権、成人、 ねんれいせいげん 年齢制限 せんきょうんどう 選挙運動 えんぜつかい 演説会 ポスター こくせいせんきょ 国政選挙 ち ほう じ ち たいせんきょ 地方自治体選挙 O L D A L | 29 せいとう 政党 じ みんとう 自民党/ じ ゆうみんしゅとう kormánypártok 自由民主党 与 よと 党う こうめいとう 公明党 右う jobboldal 派は こくみんとう 国民党/ こくみんみんしゅとう 国民民主党 にっぽん い しん かい 日本維新の会 ellenzéki pártok や 野と 党う りつみんとう 立民党/ りっけんみんしゅとう 立憲民主党 左さ baloldal 派は に ほんきょうさんとう 日本 共 産党 30 | O L D A L ねんたいせい 55年体制 Japán miniszterelnökök a 21. században: Koizumi Jun’ichirō (Koizumi Dzsun’icsiró) 小泉純一郎 miniszterelnök (2001 – 2006) (自民党 Jimintō) Külföldön viszonylag ismertebb politikusnak számított, népszerű miniszterelnök volt. Belpolitikáját a gazdaság helyzetének javítása, külpolitikáját a szoros japán-amerikai kapcsolatok határozták meg. Abe Shinzō (Abe Sinzó) 安倍晋三 miniszterelnök (2006 – 2007) (自民党 Jimintō) 1954-ben született. Politikus-dinasztia tagja. Kishi Nobusuke 岸信介 (Tōjō (Tódzsó)-kabinet 東條 内閣 tagja 1941 – 1943)) unokája, Abe Shintarō 安倍晋太郎 (külügyminiszter 1982 – 1986) fia. Fukuda Yasuo (Fukuda Jaszuo) 福田康夫 miniszterelnök (2007 – 2008) (自民党 Jimintō) Asō Tarō (Aszó Taró) 麻生太郎 miniszterelnök (2008 – 2009) (自民党 Jimintō) 2012-től pénzügyminiszter és miniszterelnök-helyettes. Hatoyama Yukio 鳩山由紀夫 miniszterelnök (2009 – 2010) (民主党 Minshutō) Okinawai amerikai gépekkel nem tud érdembeli intézkedéseket hozni, lemond. Abe Shinzō 安倍晋三 (1954) Kan Naoto 菅直人 miniszterelnök (2010 – 2011) (民主党 Minshutō) miniszterelnök Felsőházi választásokon bukik meg, lemond. (2006 – 2007), (2012 – 2020) Noda Yoshihiko (Noda Josihiko) 野田佳彦 miniszterelnök (2011 – 2012) (民主党 Minshutō) A 2012. évi választások során bukik meg. Abe Shinzō (Abe Sinzó) 安倍晋三 miniszterelnök (másodszor: 2012 – 2020) (自民党 Jimintō) 2012 – Koalíciós kormányzat a Kōmeitō párttal. 2012 – 2014 – Gazdasági reformokon a hangsúly (Abenomics). Jimintō (Dzsimintó) 自民党 2015 – Az alkotmány újraértelmezése (9. cikkely) az önvédelmet illetően, védelmi költségvetés folyamatos növelése (Észak-Korea fenyegetései és rakétatesztelései) 2017. október 22.: Előrehozott választásokon Abe Shinzō ismét győzelmet arat. pozitívumok: 20 éve nem tapasztalt politikai és gazdasági stabilitás, nemzetközileg Japán tárgyalópartner negatívumok: diplomáciai deficit Kínával, Oroszországal, Dél-Koreával, revizionizmus és militarizmus veszélye 2018. április 27.: Panmindzsoni béke a két Korea közt. Észak-Korea tárgyalási szándékokat kezd mutatni Japánnal. 2020. szeptemberében Abe Shinzō egészségügyi okokra hivatkozva lemondott pártelnöki és miniszterelnöki tisztségéről, amelyben Suga Yoshihide (Szuga Josihide) 菅義偉 követte. Suga volt, aki 2019. április 1-jén elsőként mutathatta be a nyilvánosságnak, hogy a 2019. május 1-jén kezdődő új japán korszak neve Reiwa 令和 lesz. Suga Yoshihide 菅義偉 (1948) (Szuga Josihide) japán miniszterelnök (2020 – ) O L D A L | 31 すがよしひで 菅義偉 あ そう た ろう 麻生太郎 たけ だ りょう た 武田 良 太 もて ぎ としみつ 茂木敏充 はしもとせい こ 橋本聖子 おおしまただもり 大島理森 ちゅうおうしょうちょう 中央省 庁 ほう む しょう 法務 省 そう む しょう 総務 省 がい む しょう 外務 省 もん ぶ か がくしょう 文部科学 省 ざい む しょう 財務 省 こうせいろうどうしょう 厚生労働 省 のうりんしょう 農林 省 けいざいさんぎょうしょう 経済産 業 省 こく ど こうつうしょう 国土交通 省 ぼうえいしょう 防衛 省 かんきょうしょう 環境 省 ないかく ふ 内閣府 32 | O L D A L こっ か こうあん い いんかい 国家公安委員会 けい し ちょう とうきょう 警視 庁 (東 京 ) く ないちょう 宮内 庁 こくぜいちょう 国税 庁 さいばんしょ 裁判所 さんだんかい 三段階 ち ほうさいばんしょ 地方裁判所 こうとうさいばんしょ 高等裁判所 さいこうさいばんしょ 最高裁判所 か ていさいばんしょ 家庭裁判所 かん い さいばんしょ 簡易裁判所 けんさつ 検察 し ほう し けん 司法試験 さいばんかん 裁判官 けんさつかん 検察官 べん ご し 弁護士 さいばんいんせい ど 裁判員制度 O L D A L | 33 がいこう 外交 にちべいどうめい 日米同盟 こくさいれんごう こくれん 国際連合/国連 1964 – OECD-tag lesz Japán. (1989-ben Magyarország is) (OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet / Organisation for Economic Co-operation and Development) 1987 – Japán a NATO szövetségesének számít. (De nem tagja) 1989 után baráti kapcsolatok létesítése a posztszocialista országokkal is, így Magyarországgal is. ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége, Association of Southeast Asian Nations) – ENNEK NEM TAGJA JAPÁN! 1997 – ASEAN Plus Three (ASEAN +3), amelynek célja az együttműködés az ASEAN és Kína, Dél-Korea, Japán között. Ez egy külön együttműködés, a három távol-keleti ország nem ASEAN-tag. とうなん しょこくれんごう 東南アジア諸国連合 Kínával és Dél-Koreával is jó Japán kapcsolata. Kína fontos gazdasági partner, de Kína gazdasági expanziója és a dél-kínai tengeren való mesterséges szigetépítései különösen hat a távol-keleti térségre. Kína az USA-val közvetlenül szövetséges és az ASEAN amerikabarát erőket próbálja távol tartani a kontinentális Ázsiától. りっ か こくきょう ぎ 六カ国 協 議 かんたいへいようれんけいきょうてい 環太平洋連携 協 定 こくさいれんごう 国際連合 あんぜん ほ しょう り じ かい 安全保 障 理事会 おうしゅうれんごう 欧 州 連合 2018 – JEFTA Európai Unió–Japán szabadkereskedelmi megállapodás: Az egyik legátfogóbb szabadkereskedelmi és befektető- védelmi megállapodás: A textiliparra, marhahúsra, sertéshúsra és borra kivetett japán vámok csökkentése, a mezőgazdasági termékekre kivetett vámok 85%-a megszűnik, ill. a protekcionizmus elutasítása. 34 | O L D A L ほっぽうりょう ど もんだい 北方 領 土問題 ち しまれっとう 千島列島 えとろふとう くなしりとう しこたんとう は ぼ ま い とう 択捉島、 国後島、 色丹島、 歯舞諸島 https://sputniknews.com/infographics/20120907175820440/ O L D A L | 35 に ほん しゃかい ぶん か 日 本 の社 会 と文 化 I ろうどうかんきょう き ぎょう でんとう しゅうかん 労働環 境 とモラル、企 業 における伝統と 習 慣 ö03 II. világháború (1939 – 1945) és az amerikai megszállás (1945 – 1952) után: „japán csoda”, 1960 – 1970-es évek Japán szembetűnő gazdasági fejlődéséhez nagymértékben hozzájárult a gazdasági és foglalkoztatási rendszer, amelynek központi jellemzőit számos kutató az élethosszig való foglalkoztatásban és a szenioritás elve alapján történő bérezésben látta. A „japán csoda”: http://antiskola.eu/hu/beszamolo-beszamolok-puskak/26165-a-japan-gazdasagi-csoda Az 1945-ben elvesztett II. világháborút követően a japán gazdaság romjaiban hevert. A nemzeti vagyon ¼-e megsemmisült. Átgondolt gazdasági tervezés keretében „step by step” elérték, hogy Japán ma a világ egyik legfejlettebb országa. Az USA a háború után a japán nehézipar visszaszorítását és szigorú ellenőrzését irányozta elő, és a San Fransiscó-i különbéke (1951) megkötéséig ennek megfelelően cselekedett. Első lépés: A nyersanyagokban és energiahordózókban szegény ország saját szűkös erőforrásainak (szén, kén, vízerő) alapos kihasználására kényszerült. Infrastruktúra kiépítése, a metropolitán térségek megszilárdítása, a településhálózat reformja A gyors eredményeket hajszoló iparosodás, a robbanásszerű városfejlődés káros következményeinek (telek árának megnövekedése, környezetszennyezés) leküzdése adta a következő időszak programját. Második lépés: A gazdaság, és külkereskedelem tartós többletbevételei megadták a lehetőséget az éles és fékező hatású regionális különbségek kezeléséhez. 1950’s – 1960’s: átlagosan 10%-kal bovült Japán termelési teljesítménye. Technopolis–program (1960-es évek) Napirendre került az integrált életterek kialakítása (1979 – 1984) Harmadik lépés: A multipoláris térszerkezet tervszerű kiépítése (1985 – 1990) Techno-polis–program (1990-es évek) A Tōkyōt övező városhalmazban sikerült lefékezni, Osaka és Nagoya vonzáskörzetében pedig visszafordítani a munkahelyek és a népesség koncentrációját. Az 1990-es években stagnálás jelentkezett (ez globális), az új növekedés még várat magára. Gátló a versenytársak felerősödése, és piacvédelme, a yen felértékelődése fékezi az exportot. Japánnak mind a belső fogyasztásra kell támaszkodnia, ezt a lakosság életszínvonala lehetővé teszi. 1980 – 1995: Japán 700 milliárd dollár külkereskedelmi többletből származó tőkére tett szert, ezzel a világ legnagyobb hitelezőjévé vált. Nemzeti össztermék (szektorok) (1947 → 2020): ✓ mezőgazdasági szektor 40% → 4% ✓ ipar/gyárszektor 30% → 24% ✓ szolgáltatási szektor 30% → 72% A beruházások első hulláma, a nyersanyag és energia szállítását célozta meg. Lelőhelyek feltárását finanszírozták Ausztráliában, a Perzsa-öbölben, és több délkelet-ázsiai országban. Érctömörítőket, kohászati bázisokat hoztak létre, hogy az országtól távol tartsák a szennyező műveleteket. A másik a kereskedelem-helyettesítő típusa az importkorlátok, illetve a vámfalak megkerülésére irányult. Pl.: gépkocsi- gyártó üzem telepítése több ázsiai országba, Ausztráliába, Európába, de foleg az USA-ba. Mivel a külföldi áruk előállítása így olcsóbb, mint a hazai, ezért a nagy részét visszaexportálják az országba. Japán legújabb beruházási offenzívája a DK-Ázsia országaiban a bankok, szállodák és kereskedelmi hálózatok birtokbavételére irányul. 36 | O L D A L Japánok önjellemzése munkamoráljukról: Dolgos méhek, szorgos hangyák, munkamániások Sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a munkára, mint pl. Európában A japán társadalom folyamatosan fejlődik, 1947 óta robbanásszerűen Az egyetem 4. éve és a pályaválasztás: Az egyetem 4. és egyben utolsó éve az úgynevezett „munkakereső év” Állásinterjún nem a képesítés és a képzés a lényeg (maximum presztízs, ha egy jó egyetemen végzett pl. Tōkyō Daigaku) Munka: ált. nem az egyetemi végzettségnek megfelelő → egyetem: „műveltség felhalmozása” Akik komolyan veszik és szakmán belül helyezkednek el: kutatók, természettudósok, mérnökök, orvosok, jogászok, közalkalmazottak, stb. A frissen végzett egyetemistákat egy időben alkalmazzák, és együtt kezdik meg a munkaviszonyukat がくれきへんちょう 学歴偏 重 harcok a felvételin → sikeres felvételi → jó egyetem → híres, és akár nemzetközileg is ismert cégeknél való munkalehetőség kínálkozhat a fiatal munkavállaló számára とうきょうだいがく 東 京 大学 きょう と だいがく 京 都大学 A vállalat hasonló egy nagy családhoz (az „ie 家” szervezetét vitték át a vállalatokra), apa-fiú kapcsolat áll fenn a cégvezetővel szemben, ezért nincs fiatal magas posztban. Biztonság, cserébe viszont teljes odaadást követel a munkában pl. pénteken is későig dolgoznak, túlórák, üzleti utak, hétvégék. こう む いん し けん 公務員試験 いえせい ど 家制度 しゅうしん こ よう 終 身雇用 ねんこうじょれつ 年功序列 ちゅう と さいよう 中 途採用 O L D A L | 37 かいしゃ 会社 かぶしきがいしゃ 株式会社 ざいばつ 財閥 재벌. けいれつ 系列/グループ じ どうしゃ 自動車メーカー じ どうしゃかぶしきがいしゃ トヨタ自動車株式会社 ほん だ ぎ けんこうぎょうかぶしきがいしゃ 本田技研工 業 株式会社 にっさん じ どうしゃかぶしきがいしゃ 日産自動車株式会社 かぶしきがいしゃ マツダ株式会社 みつびし 三菱グループ かぶしきがいしゃ スズキ株式会社 かぶしきがいしゃ スバル株式会社 かぶしきがいしゃ ヤマハ株式会社 でん し き き 電子機器メーカー かぶしきがいしゃ パナソニック株式会社 ふ じ つうかぶしきがいしゃ 富士通株式会社 とうしばかぶしきがいしゃ 東芝株式会社 かぶしきがいしゃ ソニー株式会社 かぶしきがいしゃ シャープ株式会社 かぶしきがいしゃ オリンパス株式会社 38 | O L D A L けいさん き かぶしきがいしゃ カシオ計算機株式会社 と け い かぶしきがいしゃ シチズン時計株式会社 ふ じ かぶしきがいしゃ 富士フイルム株式会社 ひ たちせいさくしょかぶしきがいしゃ 日立製作所株式会社 に ほん かぶしきがいしゃ 日本ビクター株式会社 かぶしきがいしゃ 株式会社ニコン にんてんどうかぶしきがいしゃ 任天堂株式会社 さんようでん き かぶしきがいしゃ 三洋電機株式会社 セイコーホールディングス かぶしきがいしゃ 株式会社 しょうしゃ 商社 みつ い 三井グループ みつびし 三菱グループ すみとも 住友グループ い とうちゅうしょう じ かぶしきがいしゃ 伊藤 忠 商 事株式会社 まるべにかぶしきがいしゃ 丸紅株式会社 そうじつかぶしきがいしゃ にっしょういわ い 双日株式会社/日 商 岩井 デパート だいまる 大丸 はんきゅう 阪急 い せ たん 伊勢丹 きんてつ 近鉄 まつ や 松屋 まつざか や 松坂屋 みつこし 三越 O L D A L | 39 40 | O L D A L A japán munkáltatók szeretik, ha egy munkavállaló minél több területen szerzett ismerettel és munkatapasztalattal rendelkezik, hogy könnyebben megismerhesse és átláthassa a cég felépítését előny: kibővül a dolgozók látóköre és a korrupciót is könnyebb megelőzni hátrány: nehéz jó szakembereket kiképezni Bérezés, munkaviszonybeli évek ねんこうじょれつ 年功序列 A bérezésen minden évben emelnek, főleg a shūshinkoyō (súsinkojó 終 身 雇 用 )-féle munkaviszonynál (amikor valaki egyszer munkába áll fiatalon, és nyugdíjas koráig egy cégnél dolgozik) van évi fizetésemelés. Munkahelyváltást követően az új cégnél újra kezdődnek éveinek számlálása, így ismét kezdőfizetést kap. Ezért megfontolandó a munkahelyváltás pl. 10-15 év után. Az munkaviszonybeli évek száma nagyon fontos, fiatalok ekképp nem sűrűn kerülnek vezetői pozíciókba. Bónusz: cégtől függ (átlagfizetés 450 ezer JPY havonta (kb. 1,26 millió HUF), ennek a felét kapják egy évben bónuszként, háromhavonta részletekben) Tōkyō a világ második legdrágább városa drága az élelmiszer, az útiköltség, tandíj és az orvosi ellátás (az orvosi ellátás 30%-át önerőből kell fizetni) Átlagos fizetés Japánban, szektoronként (2019) ekképp az évi 5,4 millió JPY-s (kb. 15,12 millió HUF) fizetés egyáltalán nem magas, átlagos élet élhető vele https://blog.gaijinpot.com/what-is-the-average-salary-in-japan-in-2019/ https://blog.gaijinpot.com/japan101/jobs-and-employment/#average-salaries-in-japan lakáshitel: olykor kb. 20-30 éves futamidőre igényelve こくないそうせいさん 国内総生産 しょう ひ ぜい 消 費税 ちんぎんたいけい 賃金体系 じん じ い どう 人事異動 し ごとちゅうどく 仕事 中 毒 ひょうじゅんてききゅうりょう 標 準的給 料 せいかつすいじゅん 生活水 準 ろうどうけいたい 労働形態 しょくたく 嘱託 O L D A L | 41 さ ぎょう しゅるい 作 業 の種類 せいしゃいん 正社員 ひ せい き こ よう 非正規雇用 ひ じょうきん (非 常 勤) Összehasonlítás a ledolgozott órák tekintetében: Japán: évi 2000 ledolgozott óra → A japánok sokszor még ünnepnapokon is dolgoznak Franciaország: évi 1600 ledolgozott óra Németország: évi 1500 ledolgozott óra Két napos hétvége sem túl régóta van, előfordulnak cégek, ahol kéthetente szombaton is kötelező dolgozni か ろう し 過労死 ざんぎょう 残業 かいしゃ せいかつ 会社の生活 ちゅうせいしん 忠 誠心 じゅうぎょういん き たい 従 業 員に期待する うんめいきょうどうたい 運命 共 同体 ゆうきゅうきゅう か 有給 休暇 ニート フリーター つ あ 付き合い の かい 飲み会 せったい 接待ゴルフ 42 | O L D A L ぎん ざ 銀座 ぎん ざ 銀座のバー A kollégák a műszak után sűrűn mennek közösen vacsorázni, iszogatni, szünnapokon golfozni. Az új kollégákat köszönteni szokás, közös vacsorával, iszogatással. 1 – 1,5 óra a bejutás a munkahelyre átlagosan reggel hatalmas a csúcsforgalom https://www.youtube.com/watch?v=AGDRBtfCjq4 este nagyon későn érnek haza Ginza 銀座 -negyed, Tōkyō つうきん 通勤 てんきんぞく 転勤族 がいこく ふ にん 外国赴任 ろうどうくみあい 労働組合 O L D A L | 43 Nők helyzete és a GYES a munkavállalásban A nők szerepe régen az anyaszerep volt elsősorban, mára ez némiképp változott. だんじょ こ よう き かいきんとうほう 男女雇用機会均等法 A női újságírók és diplomaták száma növekszik, de a társadalom még mindig férfiközpontú, a nők a férfiak fizetésének 67–70%-át kapják Fizetés, munka fontosságát tekintve hátrányosan kezelik őket. Rövid időre alkalmazzák őket. Ha nem mennek férjhez, megtarthatják az állást, de nem nagyon kerülnek magas pozícióba. Kettős rendszer: irodai munka előléptetés és jó fizetés nélkül, vagy vállalják, hogy áthelyezhetik őket. Part-time: gyakorlatilag 8 órás, de nem kell tovább bent maradniuk. Napjainkban egyre több nőt alkalmaznak Ma már inkább GYES-re mennek csak (ezt egyébként kiveheti a férfi is, de ez nem annyira jellemző) しゅっさんきゅう か 出 産 休 暇/ いく じ きゅう か 育児 休 暇 はいぐうしゃ て あて 配偶者手当 ことぶきたいしゃ 寿 退社 いっぱんしょく 一般 職 そうごうしょく 総合 職 Nyugdíjba menetel, elöregedő társadalom ていねん 定年 へいきんじゅみょう 平均寿 命 だんかい せ だい 団塊の世代 こうれい か しゃかい 高齢化社会 II. világháború utáni „baby boom”-generáció a legnépesebb generáció, most érnek nyugdíjas korhatárba, ezen felül még kevés gyermeket is vállalnak a családok (1,4 gyermek / család) → elöregedő társadalom sokan továbbra is a munkát részesítik előnyben a magánélet előtt. 44 | O L D A L けいざい 経済セクター のうぎょう 農業 → こうぎょう 工業 → サービス → けんきゅう はってん 研 究 ・発展・ イノベーション Japán mezőgazdaságiból szolgáltatói országgá vált, a falusi lakosság száma lecsökkent, a japánok 80%-a városlakó. elektronika és autóexportban világelsők (olcsó gyártás Délkelet-Ázsiában, Japánból ide került át a gyártás) rengeteg élelmiszert importálnak けいざい バブル経済/ けい き バブル景気 Változások a hagyományos modellhez képest, 1991-től a buborékgazdaság véget ér („Lost Decade” válság) Cégek mentek tönkre, nagy elbocsátásokra kényszerülnek, bár korábban minden lehetséges intézkedéssel próbálták megakadályozni ezt, például idő előtti nyugdíjazással, áthelyezésekkel, ideiglenes dolgozók alkalmazásával. Munkanélküliség, éhezés, bank- és hitelválság, deviancia-jelenségek tapasztalhatóak. Az életen át tartó munka elve megbillent, kevesebb teljes munkaidejű dolgozót foglalkoztatnak, a fizetés sem emelkedik így, hiszen a részmunkaidejű, illetve határozatlan munkaszerződésű dolgozóknak kevesebbet kell fizetniük, és a juttatásokkal sem tartoznak Nők szerepvállalása egyre növekszik (ekképp 1,4 gyermeket vállalnak csak átlagosan), a gyermekközpontú munkabeosztás megvalósult, de fogyó tendenciát mutat a lakósságszám! A jóléti társadalom megvalósult, de rengeteg hátrány is származott belőle, nem csak a munkaviszony terén. A hagyományos japán családmodellen alapuló ie-rendszer vállalati kultúrában tapasztalható gyengülése, vállalatok tehát a globális versenyben egyre inkább a költséghatékonyságot hangsúlyozzák, nem elsősorban a vállalat család- jellegét, vagy a munkabiztonságot. Gyakran a fizetéseken akarnak spórolni a női, vagy ideiglenes munkaerő alkalmazásával is, a fiatalok pedig egyre nehezebben jutnak munkához, mert a cégek kevesebb új munkaerőt alkalmaznak. A fiataloknak így kevesebb bérre és lassabb előléptetésre számíthatnak a jövőben, ezért nem szívesen maradnak ugyanazon munkahelyen. Az idősebbek viszont a bércsökkenés ellenére hajlamosak megtartani munkahelyüket, mivel cég specifikus ismereteik miatt nehezen találnának máshol munkát, a vállalatnál eltöltött idő alapján történő bérezés következtében pedig fizetéscsökkenésre számíthatnának. Tehát napjainkban a japán munkakörülményekben és a munkamorálban épp azoknak az elemeknek az átalakulása figyelhető meg, amelyeket eddig a japán gazdasági siker kulcsának tekintettek. Munkamorálban kialakult változások pl.: hikikomori (引きこもり): szociális visszahúzódás, egyes japán emberek nem járnak el dolgozni, akár hónapokig, kerülik a szociális kapcsolatokat. Neet „kultúra” (Not in Education, Employment or Training): Eredetileg először Angliában figyelték meg először, de japánban vált tömeges „problémává”. 15-35 éves fiatalok, akiknek vagy nincs jogviszonyuk oktatási intézményben, vagy nem hajlandóak elmenni dolgozni, munkanélküliként élik az életüket. A kétezres évek elején a média és a közvélemény mélységesen lenézte őket, mára 600 ezerre becsülik a számukat. O L D A L | 45 に ほん しゃかい ぶん か 日 本 の社 会 と文 化 I に ほんじん しゅうきょう てんのうせい 日本人の 宗 教 と天皇制 ö04 A japán eszmetörténeti hagyományok alapjai: a shintō (sintó), buddhizmus a taoizmus, a konfucianizmus és a sinocentrikus kultúrkör: kínaközpontú kultúrkör, és az ainuk hagyományos ainu vallása (animizmushoz hasonló, amelyben szellemlények, tündérek, démonok jellenek meg) is felfedezhető Japánban. A tradicionális vallási kulturákhoz képest alig fél évezredes kapcsolatokkal bír a kereszténység. Fontos kiemelni, hogy a mai napig a shintō (sintó) és a buddhizmus a két legmeghatározóbb a vallások közül, és a kettő együtt jellemzi a japánok vallásos meggyőződését. A két vallás gyakorlatilag párhuzamosan él egymás mellett Japánban, így gyakran egyszerre vallják magukat sintó vallást követőknek és buddhistának is. しんとう 神道 Shintō (Sintó) 神道 A shintō Japán nemzeti vallása, tradicionális vallási tanításokat és rítusokat foglal magába. A shintō szó jelentése: az istenek útja, pontosabban „a szellemek útja”, vagy „a kamik útja”. A hagyományos értelemben vett istenek, istenségek, szellemek helyét szellemek (kamik) töltik be. A shintō a japán császárokat (akik a Yamato-család tagjai, és a Yamato-térség vezetői) a Napistentől (Amaterasu Ōmikami) származtatják. A legenda szerint az ő unokája volt Japán első császára: Jinmu (uralkodási ideje: Kr. e. 660. február 11. – Kr. e. 585. április 9.) A japán császár így vallási (szakrális) és politikai vezetőként is funkcionált. Itsukushima-szentély torii kapuja 厳島神社の鳥居 Itsukushima-sziget, Miyajima, Eredetileg népi hiedelemvilág, később alakult vallássá. A nép eredete bizonytalan – Hiroshima prefektúra/megye többféle vallási behatás is érte. たかまがはら 高天原 あしはらのなかつくに 葦原中国 よみ くに 黄泉の国 イザナギ イ ザ ナ ギ イ ザ ナ ギ (伊邪那岐/伊弉諾) イザナミ イ ザ ナ ミ イ ザ ナ ミ (伊邪那美/伊弉弥) 46 | O L D A L あまてらすおおみかみ 天 照 大 神/ あまてらすおお み かみ 天 照 大御神 つきよみ 月読 スサノオノミコト 須佐之男命 Amaterasu Ōmikami (jobbra) (Amateraszu Ómikami) 天照大神 a shintō (sintó) vallás legfőbb istene, Napisten Utagawa Kunisada 歌川国貞 (1786 – 1865): 岩戸神楽起顕 ukiyo-e 浮世絵 festmény, 1857 Jinmu (Dzsinmu) 神武天皇 Japán 1. császára (Kr.e. 660 – Kr. e. 585) Tsukioka Yoshitoshi 月岡芳年 (1839 – 1892): Jinmu császár 神武天皇 ukiyo-e 浮世絵 festmény, 1880 Izanagi (jobbra) és Izanami イザナギ イザナミ az első antropomorf (emberi alakú) istenpár (fent) Kobayashi Eitaku 小林永濯 (1843 – 1890): 天瓊を以て滄海を探るの図 ukiyo-e 浮世絵 festmény, 1880-as évek Ise-szentély (fent) és a torii-kapuja (jobbra) 伊勢神宮 Ise 伊勢市, Mie prefektúra/megye 三重県, Japán rangelső shintō szentélye, Amaterasu Omikami szelleme is itt lakik O L D A L | 47 けが 汚れ みそぎ 禊 はら はら 祓い/祓え さけ に ほんしゅ き ざけ 酒/日本酒/生酒 ご へい 御幣 のりと 祝詞 しめ なわ 注連縄 かみ 神 じんじゃ とり い 神社/鳥居 はいでん 拝殿 ほんでん 本殿 かんぬし 神主 み こ み こ み こ み こ 御子/巫女/神子/巫子 アメノ ウズメ しんたい 神体 伊勢市 三重県 関西地方 い せ じんぐう 伊勢神宮 48 | O L D A L じん む てんのう 神武天皇 けんこく き ねん ひ 建国記念の日 Amíg a shintō csak hiedelemvilág volt, nem volt állandó temploma vagy szentélye, ezek helyett a természetben lévő helyeket tiszteltek pl. vízesést, hegyeket (nagyon régi hit szerint a hegyek az élők világa és a túlvilág összekötő pontjai, amelyek találkozóhelyek lettek, és rituális helyek alakultak ki (egy-egy kis „szentélyt, ha építettek, a rituálé után ekkor még lebontották). A beérkező buddhizmus hatására jött létre a jinja (dzsindzsa) 神社, a shintō szentély, amely fából épült, előtte torii-kapuval (鳥居). Legfontosabb elemek Ember és természet összhangjának szerepe meghatározó A korai népi hiedelemvilág elemei (ősök tisztelete, lélekhit, sámánizmus nyomai) Az istenek karaktere, közöttük lévő kapcsolatok, mint szimbolikus viszonyok Az istenségek és az uralkodó család közvetlen kapcsolata → a császári ház isteni eredetének legitimálása ばんせいいっけい 万世一系 もとおりのりなが 本居宣長 や ま と だましい 大和 魂 こくがく 国学 こっ か しんとう - 国家神道 しんこく 神国 Manapság Mai lakosság kb. 85%-a shintō (sintó) vallású, sokszor párhuzamosan vallják magukat buddhistának is. Shōwa–korszak (Hirohito) (1926 – 1989) elején, a II. világháború végéig (1945) a shintō mint politikai eszköz: II. világháborúra való fanatizálás: a császárok isteni eredetűeknek voltak tekintve 1945-ig, ezzel próbálták ösztönözni a japán katonákat a háború során a harcokra (és az öngyilkos kamikaze-dicsőségére). Házasságok ma: shintō (sintó) szertartás szerint és keresztény szertartások szerint is O L D A L | 49 ぶっきょう 仏教 ぶっきょう (佛 教 ) ほとけ ぶつ ぶっ だ 仏 /仏/仏陀/ブッダ しゃ か 釈迦/ ガウタマ・シッダールタ てら お寺 Buddha / Bodhi – „megvilágosodott” (Gautama Sziddhárta) (Kr. e. 563 – 483) A Kr. e. 6-5. században Indiában alakult ki, alapítója Siddharta herceg (remeteként Gautama, megvilágosodása után Buddha néven). A herceg meditálása közben egy fa alatt világosodott meg. A buddhizmus szerint a lét szenvedés. Ennek oka pl. a vágy, vagy valami elkerülésének szándéka. A vallás megszüntetni akarja ezt a szenvedést (és a folytonos újjászületést is, cél újjászületni a létkeréken is szereplő 6 világba lehet, ebből az emberi lét a leghasznosabb, mert innen lehet elérni a nirvánát, vagyis az elobbanást). ね はん 涅槃 Buddha (Gautama Sziddhárta / A buddhizmus szerint: semmi sem állandó (hiszen úgyis csak szenvedést okoz) Sákjamuni Buddha) (Kr. e. 563 – Kr. e. 483) Az éntelenség: minden mindennel összefügg (egybeolvad) Kiút, szabadulás (móksa) a kasztrendszer követelményeiből, a múlandó (anitja) szenvedéssel teli és én-nélküli/lényeg nélküli világból. Cél: Felismerni, hogy a világ káprázat, és a vágyak megszűntetése. E felismerés megszakítja a láncot, nem tér vissza a szenvedésekkel teli világba. Ellobanás: nirvana. A nirvana az ellobbanás pillanata, s nem egy helyszín a tévismerettel ellentétben. はっしょうどう 八正道 „Ez a nemes nyolcrétű ösvény, úgymint: helyes nézetek, helyes elhatározás, helyes beszéd, helyes viselkedés, helyes életmód, helyes törekvés, helyes gondolkozás, helyes elmélyedés. […] És ez a szenvedés nemes igazsága, szerzetesek: a születés is szenvedés, az öregség is szenvedés, a betegség is szenvedés, a halál is szenvedés, kötve lenni ahhoz, akit nem szeretünk, az is szenvedés, elveszíteni azt, akit szeretünk, az is szenvedés, ha a kívánság nem teljesül az is szenvedés; röviden: minden ami a léthez köz, szenvedés.” (Buddha beszédei, „A tan kerekének elindítása” részlet) し たい 四諦 50 | O L D A L Buddhista irányzatok hinajána (kis kocsi/szekér): régebbi irányzat; kevesek „férnek fel rá” pl. a világtól elvonult szerzetesek gyakorolják, Délkelet- Ázsiára jellemző, csak egy Buddhában hisz. Egyik népszerű aliskolája a théraváda. mahájána (nagy kocsi/szekér): mindenki számára elérhető (nőknek is), aktív részvétel a világban, új ideálja: a bódhiszattva (már elérte a megvilágosodást, de itt marad, hogy segítsen másoknak is elérni ezt; a buddha isteni lény, sok-sok buddha létezik (el lehet érni ezt a szintet!)) → Ez japánban a népszerűbb irányzat. vadzsrajána (gyémánt kocsi/szekér): a mahájána buddhizmus tantrikus változata, egy összetett és sokarcú, ezoterikus, buddhista gondolati és gyakorlati rendszer. A buddhizmus a 6. században (538 vagy 552) került Japánba. A buddhista vallás Kína felé terjedt (1. század, hagyományos évszám: 2), majd elért Koreába/Goguryeo (Kogurjó) Királyság (4. sz., hagyományos évszám: 372), innen kelt át Japánba a 6. században (538 vagy 552): Seong király, a délnyugat-koreai Baekje (Pekcse) Királyság (japánul Kudara 百 済 ) Kinmei japán császárnak (539 – 571) küldetett buddha-szobrot és szútratekercseket ajándékba. Két rivális család vetekedett a hatalomért (Soga-Mononobe), közülük a Soga támogatta az új vallást (másik ellenezte). そ が うじ 蘇我氏 A kapott buddha-szobor állítólag csapások sorozatát hozta Japánra, amíg el nem fogadták az új vallást (először egy idegen országbeli kaminak ismerték el). A buddhizmust sokáig csak az arisztokraták gyakorolták. Buddhizmus előnye: foglalkozik a halál utáni élettel („temetkezési buddhizmus”) (a shintō nem; más szerepet tölt be, az új vallással megférnek egymás mellett, a konfucianizmus társadalmi etikával foglalkozott (kiegészíti az előzőket)), a szútrák betegségek, csapások ellen szolgáltak. すい こ てんのう 推古天皇 しょうとくたい し 聖 徳太子 じゅうしちじょうけんぽう 十 七 条 憲法 1. cikkely: „Tartsuk értékesnek a harmóniát és a szembenállást kerüljük. Az emberek hajlamosak a szétszakadásra és kevesen képesek a belátásra.” […] 2. cikkely: „Őszintén tiszteljük a három kincset. A Buddha, a törvény és a szerzetesi rendek nyújtják minden országban a legfőbb védelmet, és ezek a legfőbb tisztelet tárgya. 3. cikkely: „Ha császári szót hallunk, feltétlen alázattal legyünk. Az uralkodó az ég, az alattvaló a föld. Az ég takarja, a föld tartja, így az idő rendben váltakozik, s a mindent éltető lélekerő forogni tud. Ha a föld akarná az eget felborítani, az rombolást eredményezne.” […] 10. cikkely: „Tartózkodjunk a haragtól és a dühös gondolatoktól, ne bőszítsen fel, ha mások különböznek tőlünk. Minden embernek van szíve-elméje és mindenkié más-más irányba vonz. Ami neki jó, nekem rossz, ami nekem jó, neki rossz. Nem vagyok szükségképp bölcs, ő nem szükségképp ostoba. そう に りょう 僧尼 量 O L D A L | 51 しょう む てんのう 聖 武天皇 てんぴょうぶん か 天 平 文化 とうだい じ 東大寺 だいぶつ だいぶつ 大佛/大仏 Egyre inkább jellemző, hogy szinkretizmusban, párhuzamosan jelen van Japánban a shintó és a buddhizmus. ぶっきょう しゅう は かい そ 仏 教 の 宗 派と開祖 さいちょう 最澄 てんだいしゅう 天台 宗 くうかい 空海 み っ きょう しんごんしゅう 密教 真言 宗 ほうねん 法然 じょう ど しゅう 浄土宗 えいさい 栄西 りんざいしゅう 臨済 宗 しんらん 親鸞 じょう ど しんしゅう 浄 土真 宗 どうげん 道元 そうとうしゅう 曹洞 宗 にちれん 日蓮 にちれんしゅう 日蓮 宗 A mai lakosság kb. 75-85%-a buddhista (35% aktívabban), sokszor párhuzamosan vallják magukat shintō (sintó) vallásúaknak is. Körülbelül 75 ezer buddhista templom van Japánban. 52 | O L D A L じゅきょう 儒教 こう し 孔子 A bölcseleti tanítás elsődleges célja az „ég alatti” ([tenka] 天下) rendjének helyreállítása a káoszból. A minta, és a példa a régi uralkodók útja (régen minden jobb volt, s ezt kell elérni). Erkölcsi gyökerei fontosak Japánban. Minden a gyakorlatnak rendelődik alá. Fontos egy ismert gondolkodóhoz való köttetés, ezért kapcsolnak olyan sok mindent Konfuciuszhoz. A konfucianizmus nem feltétlenül vallás, inkább hiedelmek, tanítások struktúrája. A konfucianizmus a 3-4. században (285 után) került Japánba (hagyomány szerinti datálás). しゅ き 朱熹 Konfuciusz 孔子 (Kǒngzǐ) しゅ し がく (Kr. e. 551 – Kr. e. 479) 朱子学 どうきょう 道教 ろう し 老子 Autentikus ősi vallás, vagy tanítások struktúrája, amely érezteti hatását a kínai kultúrában, filozófiában, politikában, a gazdaságban, irodalomban, az orvoslásban, de még a zenében vagy a harcművészetekben is. Lao-ce tanításai (ugyanakkor indult útjára, amikor a konfucianizmus) Központi eleme az út (dao/”tao” 道 ), ez irányítja a világot. Egy szakadatlanul mozgó, állandóan változó valóság, egy kozmikus folyamat, amelyben minden dolog benne foglaltatik. A tao a világ ősoka, belőle keletkezett minden. Az egyén ebben a mozgásban részesül (pl. a folyó sodrásában; ha nem teszi ezt, problémák vetődnek fel)→ Nem kell ellenállni neki, hanem hozzá kell igazítani cselekedeteinket, hogy elérhessük a vele való harmóniát. Hirdeti a természetességet, a spontaneitást Egyik fő tanítása a kozmikus harmónia helyreállítása a természet és az ember között. Japánba kerülésekor a shintōba foglalták bele, az ezoterikus vallások alapjául is szolgált (onmyōdō 陰陽道 („a yin és a yang útja”) és shugendō 修験道) Laozi 老子 (Lao-ce) (Kr. e. 601 – Kr. e. 531) O L D A L | 53 きょう キリスト 教 きょうかい 教会 A kereszténység története: フランシスコ・ザビエル 1549 (Muromachi– és Sengoku-kor): Xavéri Szent Ferenc jezsuita misszionárius téríteni kezd Japánban. 3 japán és 2 másik jezsuita szerzetessel Kagoshimánál partra szállt (első kísérlete sikertelen volt, de két éves ott tartózkodása alatt 1500 embert keresztelt meg, hasznos tapasztalatokat szerzett arról, hogy a hittérítőknek alkalmazkodniuk kell az adott kultúrához). Kereskedelmi kapcsolatok létesülnek (Xavéri Szent Ferenc sikerét ez nagyban segítette) Kyūshūn több daimyō is pártfogolta a kereszténységet, mitöbb át is tért pl. Ōmura Sumitada (1533 – 1587) (1563–ban keresztelték), Ōtomo Sōrin (1530 – 1587) vagy Arima Harunobu (1561 – 1612) Nagasaki városa a külföldiekkel való kereskedelem és a jezsuita missziók központja lett (innen később a ferencesek is indítottak sikeres missziókat, Kyūshū keresztényhívőinek tábora egyre csak nőtt) További cél: Kiotó volt; Oda Nobunaga (1534 – 1582) megtűrte, sőt támogatta is a keresztény hitet Xavéri Szent Ferenc (1506 – 1552) A kereszténységet először a buddhizmus egy különleges formájának tekintették (az első tolmácsok buddhista terminológiát használtak, az ábrázolásokra is erősen hatott a buddhizmus.) 1587 – Toyotomi Hideyoshi Kyūshūn tett látogatása alkalmával meglepve tapasztalta, hogy milyen népszerű a keresztény vallás → korlátozni kezdte, de a kereskedelemben érdekelt volt, így a korlátozások kevésbé érvényesültek ば て れ ん ついほうれい 伴天連追放令 1597 – Az első véres elnyomás Nagasakiban (26 mártíráldozat) Egyre több protestáns érkezett Európából, láthatóvá vált az európai vallási vita 1603 – Az Edo-kor (Tokugawa sógunátus) kezdete. A japán és a katolikus portugál kultúra közeledésének eredménye a Nippo jishō (Nippo Dzsisó) 日葡辞書 (1603), ill. egy japán nyelvtan (Arte da lingoa de Iapam 1604) (João Rodrigues készítette) 17. század eleje: a kereszténységnek már elég rossz híre volt 1613 – Hasekura Tsunenaga, Date Masamune vazallusa hajón Mexikó (spanyol fennhatóságú) felé veszi útját – Rómában fogadta őket a pápa – 2 évig Európában maradtak, azután Amerikában is elidőztek – 1620-ban tértek haza: addigra Japán már csak a hollandokkal tartott fenn kapcsolatot, a katolikus spanyolok iránt elvesztette érdeklődését (de Európában sem volt jó visszhangja, hogy Japánban üldözik a kereszténységet) A kereszténység terjesztésével kapcsolatban Japán hatalmasságai továbbra is óvatosak maradtak ば て れ ん ついほう の ふみ 伴天連追放之文 1614 – A Tokugawa-sógunátus teljesen betiltja a kereszténységet. A keresztények száműzése vagy kivégzése (folytatódik a keresztények felkutatása – a gyanúsítottaknak meg kellett taposniuk egy szentképet (fumie 踏み絵 képtaposás); aki ezt megtagadta, azt megkínozták). 1622 – 51 keresztény nyilvános kivégzése Nagasakiban. 1637 – 1638 – A shimabarai lázadás (Kyūshū (Kjúsú)): a földművesek túlzott adóztatása ellen irányult, ahol a keresztényekben látták a felbujtót (a lázadást leverték, majd 40 000 áldozata volt) 54 | O L D A L Az egész Japánban keresztényüldözés indult (ekkor regisztrálták az embereket a buddhista templomokban, mintegy igazolásként, hogy NEM keresztények. terauke seido 寺請制度) DE: a kora Meiji-korig maradtak fenn ún. titkos keresztény gyülekezetek (kakure kirishitan 隠れキリシタン) A kereskedelem kitiltása inkább politikai töltetű volt, hiszen láthatták India példáját. Jezsuita forrásokban szó is esik hidalgókról, akik a jezsuiták közé vegyülve hódítási szándékkal érkeztek Japánba. A Tokugawa shōgunátus is veszélyesnek találta azokat a technológiákat, amiknek segítségével annak idején ő maga is hatalomra jutott. 1850’s (Edo-kor végefele): A misszionáriusok folytatják tevékenységüket → kereszténység felfedezése és terjedése 1867 – Az Edo-kor (Tokugawa sógunátus) vége. 1868 – 1912 (Meiji-korszak): Vallási liberalizáció kezdődik 1873 – A kereszténység tilalmának feloldása. 1945 után (II. világháború után): vallásszabadság Ma a lakosság kb. 1%-a megkeresztelt, a szokásokat 3% követi. 20 millió érdeklődik a szokások iránt. 0,5% római katolikus (カトリック) 0,5% többi felekezet, pl. protestáns (プロテスタント): Kirisutokyōdan (キリスト教団)-törvény (1942) elismeri a protestantizmust Ma 1000 keresztény templom, 1500 keresztény szerzetes, 700 iskola, 20 katolikus főiskola/egyetem Szimpatizálnak a kereszténységgel, Bibliák is találhatók némely háztartásban. Számos felekezeti gimnázium és egyetem (még anglikán is), ezek a társadalomra is nagy hatással vannak じょう ち だいがく 上 智大学 せいしんじょ し だいがく 聖心女子大学 しゅうきょう アイヌの 宗 教 アニミズム カムイ ユカラ Az ainu vallás világképe: a pisztráng szimbolizálja a világot (apály-dagály – ahogy kiengedik, szívja a vizet) medveünnep: egy bocsot felnevelnek, amely majd áldozatként szolgál az isteneknek szájhagyomány istenekről és hősökről a 19. században megkezdődtek az asszimilációs törekvések む しんろん 無神論 む しんろんしゃ 無神論者 O L D A L | 55 こうしつ こうぞく 皇室/皇族 きくもん きく か もんしょう 菊紋/菊花紋 章 Kb. a Kr. u. 8. század óta fenn áll a császári intézmény, de a legendás császárokat Kr. e. 660-től, Jinmu/Dzsinmu (Amaterasu Ōmikami (Amateraszu Ómikami) unokája) trónraléptétől számolják, eszerint a lista szerint a 126. császár ma Reiwa/Reiva (Naruhito) (2019 – ). りっけんくんしゅせい 立憲君主制 A japán császári család címere (kikumon/kikukamonshō) 菊紋/菊花紋章 こうきょ 皇居 56 | O L D A L O L D A L | 57 へい か 陛下 じょうこう 上皇 じょうこうへい か 上 皇陛下 じょうこうごう 上 皇后 じょうこうごうへい か 上 皇后陛下 てんのう 天皇 てんのうへい か 天皇陛下 こうごう 皇后 こうごうへい か 皇后陛下 でん か 殿下 こう し こうたい し 皇嗣/皇太子 こう し でん か 皇嗣殿下 しんのう おう じ 親王/王子 しんのうでん か 親王殿下 しんのう ひ 親王妃 しんのう ひ でん か 親王妃殿下 ないしんのう 内親王 ないしんのうでん か 内親王殿下 Világszenzációnak számít, ha a japán császári családba fiúgyermek születik (legutóbb Hisahito (2006)). Ilyenkor nagyapja (Heisei/Akihito) kardot küld neki jelképesen. A 7. napon kapta meg a Hisahito nevet. Hito jelentése (erkölcsös) ember, valamennyi császárnak a polgári neve hito (仁)-ra végződik (ez nem összekeverendő a császári uralkodási nevükkel). Alapvetően csak férfi lehet császár (még ha a történelemben előfordult 8 császárnő is), de voltak javaslatok (Udvari szabályok és törvények (a Kōshitsu tenpan (Kósicu tenpan) 皇室典範 módosítása), hogy a primogenitúra (elsőszülöttági öröklés) szerint, Reiwa (Naruhito) császárnak ha nem születik fia, esetleg Toshi hercegnő (Aiko) örökölhessen, az udvartartás, az Abe-kormány, és a közvélekedés azonban kitart a hagyományos öröklési rend mellett. Reiwa (Naruhito) után jelenleg öccse, Fumihito következik a trónöröklésben, majd annak fia, Hisahito. Ha a császárnak fia születne, ő kerülne Fumihito elé. Az aktuális császárok hagyományból rizsültetést szoktak bemutatni, a császárnék (jelenleg Masako (Maszako) császárné 雅子 皇后) selyemhernyótenyésztéssel is foglalkoznak és selyemszőttesekkel is kereskednek. Fontos családi esemény az újévi utakai- hajime (utakai-hadzsime) (歌会始), ahol a császári család tagjai waka költeményeket adnak elő, verselnek. 58 | O L D A L Korszakolás és a japán időszámítás: 645 – Taika-reformok: innentől vannak a kisebb éra-nevek, ezek a nengō-k. A történelmi korszakolás mellett léteznek párhuzamosan ezek a néhány éves (van 1 éves időtartamú, de van 20 éves éra is) nengō-k. 1868 – Meiji-restauráció: a nengō-k különállásának eltörlése, megszűnnek a kis érák, az időszámítás az aktuális császár uralkodási nevének és uralkodási évének sorszáma lesz (azért így lényegesen egyszerűbb). gannen 元年: az új korszak/éra 1. éve, utána a 2-es év jön. (A japán yen-pénzekre is ezeket a nengō-oszlopban szereplő éveket írják: a 2018-ban veretett pénzen pl. Heisei 30 van) とし れき し じ だい ねんごう 年 歴史時代 年号 や ま と じ だい あ す か じ だい たい か がんねん 645 大和時代/飛鳥時代 (250 – 710) (538 – 710) 大化元年 Taika gannen せんごく じ だい あ づちももやま じ だい けいちょう ねん 1600 戦国時代/安土桃山時代 (1477 – 1600) (1573 – 1600. 10. 21.) 慶 長 5年 え ど じ だい げんろく ねん 1703 江戸時代 (1603. 03. 24. – 1867. 11. 19.) 元禄15年 え ど じ だい てんぽう ねん 1843 江戸時代 (1603. 03. 24. – 1867. 11. 19.) 天保14年 1868 めい じ 明治時代 じ だい けいおう ねん (naptárreform, 1868. 10. 23. (1868. 01. 03. – 1912. 07. 30.) 慶応4年 előtt) 1868 めい じ 明治時代 じ だい めい じ がんねん 明治元年 (naptárreform, 1868. 10. 23. (1868. 01. 03. – 1912. 07. 30.) Meiji (Meidzsi) gannen után) めい じ じ だい めい じ ねん 1869 明治時代 (1868. 01. 03. – 1912. 07. 30.) 明治2年 めい じ じ だい めい じ ねん 1870 明治時代 (1868. 01. 03. – 1912. 07. 30.) 明治3年 めい じ じ だい めい じ ねん 明治時代 明治45年 (1868. 01. 03. – 1912. 07. 30.) 1912 たいしょう じ だい たいしょうがんねん 大 正 時代 大 正 元年 (1912. 07. 30. – 1926. 12. 25.) Taishō (Taisó) gannen たいしょう じ だい たいしょう ねん 1913 大 正 時代 (1912. 07. 30. – 1926. 12. 25.) 大 正 2年 たいしょう じ だい たいしょう ねん 大 正 時代 大 正 15年 (1912. 07. 30. – 1926. 12. 25.) 1926 しょう わ じ だい しょう わ がんねん 昭 和時代 昭 和元年 (1926. 12. 25. – 1989. 01. 07.) Shōwa (Sóva) gannen しょう わ じ だい しょう わ ねん 1945 昭 和時代 (1926. 12. 25. – 1989. 01. 07.) 昭 和20年 O L D A L | 59 a császár hatalma 1947–től reprezentatív しょう わ じ だい しょう わ ねん 1964 昭 和時代 (1926. 12. 25. – 1989. 01. 07.) 昭 和39年 しょう わ じ だい しょう わ ねん 昭 和時代 昭 和64年 1989 (1926. 12. 25. – 1989. 01. 07.) へいせい じ だい しょう わ がんねん 平成時代 昭 和元年 (1989. 01. 08. – 2019. 04. 30.) (Heisei (Heiszei) gannen)) へいせい じ だい へいせい ねん 1990 平成時代 (1989. 01. 08. – 2019. 04. 30.) 平成2年 へいせい じ だい へいせい ねん 2018 平成時代 (1989. 01. 08. – 2019. 04. 30.) 平成30年 へいせい じ だい へいせい ねん 平成時代 平成31年 (1989. 01. 08. – 2019. 04. 30.) 2019 れい わ じ だい れい わ がんねん 令和時代 令和元年 (2019. 05. 01. – ) (Reiwa (Reiva) gannen)) れい わ じ だい れい わ ねん 2020 令和時代 (2019. 05. 01. – ) 令和2年 れい わ じ だい れい わ ねん 2021 令和時代 (2019. 05. 01. – ) 令和3年 Heisei (Heiszei) (Akihito), a visszavonult császár és felesége, Michiko (Micsiko) (1959-ben, az esküvőjük idején (balra) és napjainkban) 2002. július 16–19. – Heisei (Heiszei) (Akihito) japán császár Magyarországra látogatott egy cseh-lengyel-magyar körút részeként. 2009 – Akishino (Akisino) herceg (Fumihito) (1965 – ) koronaherceg trónörökös 秋篠宮文仁親王/文仁, (Heisei (Heiszei) fia és Reiwa (Reiva) császár (Naruhito) öccse) a feleségével ((Kawashima Kiko/Kavasima Kiko 川嶋紀子) Budapestre látogatott. 60 | O L D A L ま こ ないしんのう ま こ 眞子内親王/眞子 2017 augusztusában Akishino (Akisino) herceg (Fumihito) (1965) koronaherceg trónörökös 秋 篠 宮 文 仁 親 王 / 文 仁 idősebbik leányával, Mako hercegnővel ( 眞 子 内 親 王 ) (1991) látogatást tett Magyarországon. A mára trónörökössé vált Fumihito természettudományos és a haszonállatok háziasításával kapcsolatos kutatásai okán érkezett hazánkba, Mako pedig művészet és muzeológia szakon folytat PhD tanulmányokat. 秋篠宮さまと眞子さま ハンガリーの飼育場を訪問(17/08/21): https://www.youtube.com/watch?v=47Ppslx4es8 Akishino (Akisino) herceg (Fumihito) (1965) koronaherceg trónörökös 秋篠宮文仁親王 Mako 眞子 (1991) /文仁 idősebbik leányával, Mako hercegnővel (眞子内親王) (1991) Mako japán hercegő 眞子内親王 látogatást tett Magyarországon, 2017 augusztusában Akishino (Akisino) herceg (Fumihito) (1965) koronaherceg Akishino (Akisino) herceg (Fumihito) (1965) koronaherceg trónörökös trónörökös Mako hercegnő