II. Rendeszeti Alapszabályzat PDF

RENDÉSZETI ALAP- ÉS SZAKVIZSGA BIZOTTSÁG Szerző: Dr. Sóti Kálmán Szakmai lektor: Dr. Török Zoltán Pedagógiai lektor: Bányik Anita Szerkesztő: Kecskés Nikolett Készült: 2019. december II. kiadás 2 ...

RENDÉSZETI ALAP- ÉS SZAKVIZSGA BIZOTTSÁG Szerző: Dr. Sóti Kálmán Szakmai lektor: Dr. Török Zoltán Pedagógiai lektor: Bányik Anita Szerkesztő: Kecskés Nikolett Készült: 2019. december II. kiadás 2  TARTALOMJEGYZÉK 1 Alaki és öltözködési szabályok, előírások............................................................................ 7 1.1. Alaki szabályok, előírások a Rendőrségnél.................................................................................. 7 1.1.2. Tiszteletadás a jelentések és jelentkezések általános szabályai............................................. 7 1.1.3. A tiszteletadás és jelentkezés módjai, végrehajtása............................................................... 7 1.1.4. A jelentkezés rendje, módjai................................................................................................. 9 1.2. Alaki szabályok, előírások a büntetés-végrehajtási szervezetnél................................................. 9 1.2.1. Tiszteletadás szabályai.......................................................................................................... 9 1.3. Alaki szabályok, előírások a katasztrófavédelmi szervezetnél................................................... 11 1.3.1. Tiszteletadás szabályai........................................................................................................ 11 1.4. Öltözködési szabályok, előírások a Hszt. rendelkezései szerint................................................. 12 1.5. Szolgálati igazolvány és jelvény................................................................................................ 12 1.6. Az Öltözködési Szabályzat......................................................................................................... 13 1.6.1. Az egyenruha, illetve az egyenruházati termékek viselésének általános szabályai............. 14 1.6.2. Az egyenruha, illetve az egyenruházati termékek viselésének különös szabályai.............. 15 1.6.3. Az egyenruha-viselés eltérő szabályai az egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél....................................................................................................................................................... 17 2. A honvédelem, a rendvédelem és a rendészet alapvető fogalmai, alapelvei, viszonyai 17 2.1. A honvédelem alapjai................................................................................................................. 17 2.1.1. A honvédelmi képesség biztosítékai, a honvédelmi kötelezettségek és a honvédelemben közreműködő szervek.................................................................................................................... 17 2.2. A rendészettudomány, a rendészet és a rendészeti igazgatás..................................................... 18 2.2.1. A rendészettudomány.......................................................................................................... 18 2.2.2. A rendészet.......................................................................................................................... 18 2.2.3. A rendészeti igazgatás jellege, fogalma.............................................................................. 18 2.2.4. A rendészeti hatósági intézkedések, hatósági eszközök...................................................... 19 2.2.5. A legitim fizikai erőszak, alkalmazási követelményei........................................................ 19 2.3. A rendvédelem, a rendvédelmi szervek meghatározása............................................................. 20 2.3.1. A rendvédelmi szervek meghatározása............................................................................... 20 2.3.2. A rendvédelmi szervek és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek.................................. 20 2.4. Az egyes rendvédelmi szervek feladatai.................................................................................... 20 2.4.1. A Rendőrség........................................................................................................................ 21 2.4.2. A nemzetbiztonsági szolgálatok.......................................................................................... 23 2.4.3. A büntetés-végrehajtási szervezet....................................................................................... 23 2.4.4. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv................................................................................. 24 2.5. A rendvédelmi szervek körébe nem sorolt, rendvédelmi feladatokat ellátó állami szervek....... 27 2.5.1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal.............................................................................................. 27 2.5.2. Az Országgyűlési Őrség...................................................................................................... 27 3. A felügyeletet gyakorló minisztérium helye, szerepe, általános rendeltetése, felépítése.................................................................................................................................................. 28 3.1. A Belügyminisztérium jogállása és alapadatai........................................................................... 28 3.2. A minisztérium szervezete......................................................................................................... 28 3.3. A minisztérium vezetése............................................................................................................. 28 3.3.1. A miniszter.......................................................................................................................... 28 3.3.2. Az államtitkárok.................................................................................................................. 29 3.3.3. A helyettes államtitkárok..................................................................................................... 30 3.3.4. A közbiztonsági főigazgató................................................................................................. 30 4. A szolgálati formákra, a szolgálatteljesítésre vonatkozó alapvető elvárások, követelmények........................................................................................................................ 30 4.1. A Rendőrségnél alkalmazott szolgálati formák.......................................................................... 30 4.2. A büntetés-végrehajtási szervnél alkalmazott szolgálati formák................................................ 31 3  4.3. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek szolgálati formái......................................................... 31 5. Magatartási szabályok szolgálatban és szolgálaton kívül, viselkedési és közszolgálati etikai szabályok...................................................................................................................... 32 5.1. Magatartási szabályok a Rendőrség szervezetében.................................................................... 32 5.1.1. A rendőri feladatok ellátásának és az utasítás teljesítésének kötelezettsége....................... 32 5.1.2. A szolgálatba lépés követelményei..................................................................................... 32 5.1.3. Az intézkedési kötelezettség................................................................................................ 32 5.2. Magatartási szabályok a büntetés-végrehajtási szervezetben..................................................... 33 5.2.1. A hivatásos állomány tagjának magatartása szolgálatban és szolgálaton kívül.................. 33 5.3. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományának magatartási szabályai.......................... 33 5.3.1. A katasztrófavédelmi hivatásos állományú kötelezettségére, szolgálatellátására, magatartására vonatkozó általános szabályok............................................................................... 33 5.4. A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei....................................................................................... 34 5.4.1. Foglalkozás, szakma, hivatás.............................................................................................. 34 5.4.2. A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei a Hszt-ben............................................................. 34 5.4.3. A Rendvédelmi Hivatásetikai Kódex.................................................................................. 35 5.4.4. Az egyes rendvédelmi szervek Hivatásetikai Kódexei........................................................ 35 6. A rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a szolgálati viszonyra vonatkozó általános szabályok, jogosultságok, kötelezettségek, valamint juttatások, járandóságok, karrierlehetőségek.................................................................................................................. 36 6.1. A Hszt. hatályára vonatkozó rendelkezések............................................................................... 36 6.2. A szolgálati viszony jellege........................................................................................................ 37 6.2.1. Az alapvető jogok korlátozása............................................................................................. 38 6.3. A szolgálati viszony létesítésének feltételei............................................................................... 38 6.4. A szolgálati viszony megszűnésének esetei............................................................................... 39 6.5. A hivatásos szolgálati jogviszony tartalma................................................................................ 40 6.5.1. Elöljárói kötelezettségek..................................................................................................... 40 6.5.2. A hivatásos állomány tagjának kötelességei....................................................................... 40 6.6. Az illetmény, a juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások............................. 41 6.7. A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonya............................................... 43 6.7.1. A Hszt. a rendvédelmi alkalmazottakra vonatkozó rendelkezései...................................... 43 6.7.2 Az igazgatási jogviszony jellege, alanyai............................................................................. 44 6.7.3. A rendvédelmi alkalmazott alapvető jogainak érvényesülése, és azok korlátozása............ 45 6.7.4. Az igazgatási jogviszony létesítése, a nemzetbiztonsági ellenőrzés................................... 45 6.7.5. Kinevezés, próbaidő, kiválasztási eljárás............................................................................ 46 6.7.6. Az igazgatási jogviszony megszűnése................................................................................. 48 6.7.7. Az igazgatási jogviszony tartalma....................................................................................... 48 6.7.8. Egészségi alkalmasság........................................................................................................ 50 6.7.9. Összeférhetetlenség............................................................................................................. 50 6.7.10. A teljesítményértékelés, a továbbképzés........................................................................... 51 6.7.11. A rendvédelmi alkalmazott besorolása, a képesítési követelmények és az illetmény, és az előmenetel..................................................................................................................................... 51 7. A szolgálati érintkezés szabályai, a szolgálati feladatok ellátásának egységesen érvényes rendje....................................................................................................................... 54 7.1. Szolgálati érintkezés szabályai a Rendőrségnél......................................................................... 54 7.1.1. Szolgálati elöljárók és alárendeltek, feljebbvalók és alacsonyabb rendfokozatúak............ 54 7.1.2. A jelentkezések rendje......................................................................................................... 55 7.2. Szolgálati érintkezés szabályai a büntetés-végrehajtási szervezetben........................................ 55 7.2.1. A szolgálati érintkezés szabályai......................................................................................... 55 7.3. Szolgálati érintkezés szabályai a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetben........................... 56 7.3.1. A jelentkezés, jelentés rendje.............................................................................................. 56 7.4. A szolgálati feladatok ellátásának egységesen érvényes rendje................................................. 58 7.4.1. A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok..................................................................... 58 8. Objektumvédelmi, őrzési, személy- és vagyonvédelmi általános szabályok................. 60 4  8.1. Objektumvédelem-, őrzés fogalma, tartalma, kategóriái............................................................ 60 8.1.1. Az őrzés fogalma, tartalma.................................................................................................. 60 8.1.2. Kiemelt létesítmények veszélyeztetettségi kategóriába sorolása........................................ 60 8.1.3. A létesítményőrzés formái................................................................................................... 61 9. Fegyverzeti, fegyverbiztonsági, ballisztikai és lőelméleti alapismeretek....................... 62 9.1. Fegyverzeti alapismeretek.......................................................................................................... 62 9.2. Fegyverbiztonsági alapismeretek............................................................................................... 63 9.2.1. A használatra kiadott szolgálati lőfegyverek, lőszerek tárolása.......................................... 63 9.2.2. A szolgálati maroklőfegyver és az ahhoz tartozó lőszer szolgálaton kívüli birtokban tartása....................................................................................................................................................... 64 9.3. Az ORFK Lövészeti Szabályzatának főbb rendelkezései.......................................................... 64 9.3.1. Általános biztonsági rendszabályok.................................................................................... 65 9.3.2. Tiltó rendszabályok............................................................................................................. 65 9.3.3. Módszertani biztonsági rendszabályok................................................................................ 65 9.3.4. Környezetvédelmi rendszabályok....................................................................................... 65 9.3.5. A speciális biztonsági rendszabályok.................................................................................. 66 9.4. Ballisztikai és lőelméleti alapismeretek..................................................................................... 66 9.4.1. A ballisztika fogalma, tárgya............................................................................................... 66 9.4.2. Lőelméleti alapismeretek.................................................................................................... 66 10. A kényszerítő eszközök alkalmazásának, valamint a csomag- és ruházat-átvizsgálás végzésének követelményei...................................................................................................... 67 10.1. A kényszerítő eszközök alkalmazásának alapelvei.................................................................. 67 10.2. A kényszerítő eszközök alkalmazásának követelményei a Rendőrségnél............................... 68 10.2.1. A kényszerítő eszközök alkalmazásának általános követelményei................................... 68 10.2.2. Az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának közös elvei és szabályai..... 73 10.2.3. Fokozott ellenőrzés, ruházat, csomag és jármű átvizsgálása............................................. 73 10.3. Kényszerítő eszközök alkalmazása a Büntetés-végrehajtási Szervezetnél............................... 74 10.3.1. A kényszerítő eszközök alkalmazásának közös szabályai................................................. 74 10.3.2. Az egyes kényszerítő eszközök......................................................................................... 76 10.4. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv tagja által alkalmazható intézkedések és kényszerítő eszközök............................................................................................................................................ 79 10.4.1. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó állomány tagja által alkalmazható intézkedések és kényszerítő eszközök........ 79 10.5. A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható intézkedések........................................... 82 10.5.1. A nemzetbiztonsági szolgálatok személyes szabadságot korlátozó intézkedései.............. 83 10.5.2. A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható kényszerítő eszközök....................... 83 11. Az országos hatáskörű szervekre vonatkozó rendvédelmi technikai eszközök és berendezések sajátosságai, eszközkezelési és alkalmazási ismeretek................................ 84 11.1. A belügyminisztérium rendszeresítési szabályzata.................................................................. 84 11.2. A szakanyagellátás rendszere................................................................................................... 85 12. Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint egészségügyi általános szabályok................................................................................................................................. 85 12.1. Munka-, és balesetvédelem általános szabályai....................................................................... 85 12.2. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei...................... 86 12.3. Munka-, és balesetvédelem általános belügyi szabályai.......................................................... 87 12.3.1. A belügyi ágazat munkavédelmi tevékenysége................................................................. 87 12.3.2. A munkavédelemmel összefüggő speciális követelmények és eljárási rend..................... 87 12.4. A tűzvédelem általános szabályai............................................................................................. 89 12.4.1 A tűzvédelemmel kapcsolatos alapvető fogalmak.............................................................. 89 12.4.2. A tűzjelzés......................................................................................................................... 90 12.4.3 A tűzoltás............................................................................................................................ 90 10.4.4. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat................................................................................ 91 12.5. A környezetvédelem általános szabályai.................................................................................. 92 12.6. Egészségügyi általános előírások............................................................................................. 92 5  12.6.1. Egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság..................................................................... 92 12.6.2. Eljárás fertőző betegségek esetén...................................................................................... 92 13. Alapvető elsősegély-nyújtási és újraélesztési alapismeretek........................................ 93 13.1. Bevezetés, az emberi test életműködésére vonatkozó alapismeretek....................................... 93 13.2. Az elsősegélynyújtás fogalma, célja feladatai.......................................................................... 93 13.3 Az elsősegélynyújtás általános szabályai.................................................................................. 94 13.3.1 A beavatkozások sorrendjének helyes megválasztása........................................................ 94 13.4. Az újraélesztés.......................................................................................................................... 94 13.4.1. A felnőtt személyek laikus alapszintű újraélesztés (BLS)................................................. 94 13.5. A vérzéscsillapítás az elsősegélynyújtás során......................................................................... 97 13.5.1. A vérzéscsillapítás............................................................................................................. 97 14. Pszichológiai, intézkedés-lélektani és kommunikációs alapismeretek........................ 98 14.1. Pszichológiai alapismeretek..................................................................................................... 98 14.2. Intézkedés-lélektani alapismeretek........................................................................................... 98 14.2.1. Általános lélektani alapismeretek...................................................................................... 98 14.2.2. Intézkedés lélektani alapismeretek.................................................................................... 98 14.3. Kommunikációs alapismeretek................................................................................................ 99 14.3.1. A kommunikáció fogalma, fajtái....................................................................................... 99 14.3.2. Kommunikáció krízishelyzetben..................................................................................... 101 A felhasznált irodalom jegyzéke......................................................................................... 102 6  1 Alaki és öltözködési szabályok, előírások A továbbiakban az alaki szabályok közül a belügyminiszter által irányított fegyveres szervek alaki, - ezen belül tiszteletadási és a jelentkezési - szabályait tárgyaljuk. Főszabályként az általános, valamennyi rendvédelmi szervre vonatkozó előírások ismertetésére kerül sor. A Rendőrség büntetés-végrehajtási-, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok alaki szabályai az ismertetettektől eltérhetnek. Az eltéréseket a szervek saját felhatalmazás alapján eljárva jogszabályban, illetve közjogi szervezetszabályozó eszközök útján határozzák meg. 1.1. Alaki szabályok, előírások a Rendőrségnél Az ismeretek közül kiemeltük a Rendőrség alaki szabályait, melyek ismertetésére a következőkben kerül sor. 1.1.2. Tiszteletadás a jelentések és jelentkezések általános szabályai A tiszteletadás az alaki fegyelem, az elöljáró, feljebbvaló, alárendelt egymás iránti kölcsönös tiszteletének, megbecsülésének és udvariasságának megnyilvánulása. Az állomány tagjai között a polgári életben elfogadott udvariassági és magatartási normákat kell betartani. 1.1.3. A tiszteletadás és jelentkezés módjai, végrehajtása A tiszteletadás egyéni módjai A tiszteletadást minden esetben az adott helyzetnek megfelelően az alábbiak szerint kell végrehajtani: A rendőrség egyenruhát viselő tagjai találkozáskor kötelesek egymásnak tiszteletadást teljesíteni. Alárendeltek és alacsonyabb rendfokozatúak előre tisztelegjenek. Az egyenlő rendfokozatúak kölcsönösen tisztelegjenek egymásnak. 1. Tiszteletadás egyenruhában: a) Tisztelgéssel, amikor a rendőr jobb keze felemelésében semmi nem korlátozza: 1) a tisztelgés végrehajtásakor a rendőr jobb kezét nyújtott és összezárt ujjakkal, alsó és felső karját egyszerre mozgatva, könyökét a testtől kissé oldalt, inkább előre helyezve, megfeszítés nélkül tartva egy gyors mozdulattal emelje: 2) sapkában a sapka alsó széléhez a halántékánál, 3) sapka nélkül a halántékához úgy, hogy a középső ujja a szemöldököt és a fül felső szélét összekötő vonal közepén legyen, 4) a tisztelgéssel egy időben a rendőr vesse a fejét az elöljáró, feljebbvaló felé, majd annak elhaladását kövesse fejével, ujja ne távolodjon el a halántékától, illetve a sapka szélétől. b) Fővetéssel: amikor a rendőr mindkét keze foglalt, vagy a jobb keze olyan mértékben sérült, hogy felemelni nem tudja. c) Főhajtással: 1) a szolgálati étterembe sapka nélkül belépő, illetve távozó rendőr akkor, ha ott tartózkodik valaki, 2) szolgálati helyiségbe sapka nélkül belépő, távozó vagy ott tartózkodó rendőr, 3) a dicséretben, jutalomban részesülő rendőr az elöljáró gratulációja után, 4) tömegközlekedési eszközökön, 5) ha a rendőr karonfogva megy vagy beteget kísér, 7  6) gépjármű parancsnoki ülésen tartózkodó rendőr ülő testhelyzetben. d) Fegyverrel „Tisztelegj” fogással: abban az esetben, ha a fegyver „Mellre” helyzetben van. 2. Tiszteletadás polgári ruhában: Tiszteletadás polgári ruhában fővetéssel, főhajtással történhet. A tiszteletadás végrehajtásának szabályai: A tiszteletadás kötelező, és nem kötelező esetekre terjed ki. A) Tiszteletadás kötelező esetei: a) a magyar Himnusz, a Szózat továbbá más államok himnuszának felhangzásakor, b) a Magyarország állami zászlajának, c) a népek és hazánk szabadságáért, függetlenségéért, a társadalmi haladásért elesett magyar hazafiak és más népek harcosainak síremléke, emlékműve előtt, ha ott díszőrség áll, d) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek csapatzászlói előtt, e) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek egységei által kísért temetési menetnek. A kötelező tiszteletadás végrehajtási szabályai a helyzetnek megfelelően - nyilvános helyeken, közlekedési eszközökön is érvényesek. Állami ünnepségek, egyházi szertartások, demonstrációk, sportrendezvények, stb. színhelyén elhangzó Himnusz és a Szózat lejátszásának időtartalma alatt az ott kötelékben szolgálatot teljesítő rendőr „Vigyázz!” állással hajtson végre tiszteletadást úgy, hogy az a figyelmét a feladat végrehajtásáról nem vonhatja el. B) Tiszteletadást nem kell teljesíteni: a) rendőri intézkedés közben, b) forgalomirányítás végrehajtásakor, c) helyszínelés végrehajtása során, d) kísérő őrszolgálat alkalmával, e) járművezetés közben, f) mozgó járművön és mozgólépcsőn, g) az étkezésre kijelölt helyen, étkezéskor, h) hálóteremben (körletben) pihenő, takarodó elrendelése után, i) betegszobában, j) kórteremben, k) segélyhelyen, orvosi rendelőben, l) színház, mozi, hangverseny, sportlétesítmény nézőterén, m) társadalmi szervezetek rendezvényein, n) közhasználatú és szolgálati járműre történő le, o) és felszállás közben, p) közúti gyalogátkelőhelyen történő áthaladás közben, q) rendőri csapaterővel megoldandó szolgálati feladatok, lő gyakorlat végrehajtása során a pihenőhely kivételével, r) műhelyben, gépkocsi telepen, laboratóriumban, gépteremben, távbeszélő és távgépíró központban, rádióállomáson. 8 Ahol tiszteletadást nem kell teljesíteni, az érkező elöljárónak (feljebbvalónak) a jelenlevők parancsnoka (rangidős), illetve az ügyeleti szolgálatot ellátó vezénylés nélkül tegyen jelentést, ha annak előfeltételei adottak. Az elöljáró, feljebbvaló köszöntő szavaira a jelenlévők kötelesek válaszolni. Állóhelyben a tiszteletadást „Vigyázz” állásban a tiszteletadás módjait képező szabályok (eltérések) betartásával kell végrehajtani. A tiszteletadást minden esetben határozott, gyors mozdulattal, az elöljáró, feljebbvaló felé annak szemébe irányuló tekintettel kell végrehajtani. A tiszteletadás fogadása (viszonzása) az adott helyzetre előírt módon minden esetben kötelező. 1.1.4. A jelentkezés rendje, módjai A szolgálati elöljárónál a rendőri szerv vezetője és annak beosztottjai jelentkezni kötelesek. Jelentkezés alkalmával az alárendelt jelenti vezetéknevét, rendfokozatát és röviden azt, amit szolgálati elöljárója tudomására akar hozni. Ünnepi rendezvény, szemle vagy parancsnoki értekezlet kivételével a jelentkezéskor, jelentéstételkor nem kell nevet, rendfokozatot, beosztást jelenteni, ha a szolgálati elöljáró ismeri azt, aki jelent vagy jelentkezik. A rendőri szerv vezetője - a szolgálati elöljárói mellett - jelentkezni köteles az egységhez érkező köztársasági elnöknél, az Országgyűlés elnökénél és a miniszterelnöknél, valamint a rendészetért felelős miniszternél. Az előre bejelentett ellenőrzés alkalmával az ellenőrzött szerv vezetője szolgálati öltözetben köteles jelentkezni. A felsőbb szintű szervtől ellenőrzés céljából érkezett beosztottnál az ellenőrzött szerv vezetője köteles jelentkezni, ha az érkező nála magasabb vagy vele azonos rendfokozatú. A felsőbb szintű szervtől érkező beosztott köteles jelentkezni, ha alacsonyabb rendfokozatú, mint az ellenőrzés alá vont szerv vezetője. Ha az ellenőrzést végző nem szolgálati elöljáró, akkor csak az ellenőrzött szerv vezetője útján intézkedhet. Ez alól kivételt képez, ha a késedelem a szolgálati feladatok ellátását veszélyezteti. Az ellenőrzött szerv vezetője köteles az ellenőrzést végző felhívására intézkedni az észlelt törvénysértés megszüntetésére. Véleménykülönbség esetén - soron kívül - a közös szolgálati elöljáró döntését kell kérni. 1.2. Alaki szabályok, előírások a büntetés-végrehajtási szervezetnél 1.2.1. Tiszteletadás szabályai Tiszteletadás az egymás iránti közös megbecsülés, tisztelet, udvariasság és a fegyelem formai megnyilvánulása. A tiszteletadás általános szabályai A büntetés-végrehajtási szervezet (továbbiakban: BV szervezet) egyenruhát viselő tagjai, illetve egységei az alaki szabályzatnak1 megfelelően teljesítenek tiszteletadást. Egyéb esetekben a polgári életben elfogadott udvariassági és magatartási normákat kell betartani. A BV szervezet egyenruhát viselő tagjai találkozáskor kötelesek egymásnak tiszteletadást teljesíteni. Tiszteletadást minden esetben határozott, gyors mozdulattal, az elöljáró, feljebbvaló felé, annak szemébe irányuló tekintettel kell végrehajtani -A tiszteletadás fogadása az előírásoknak megfelelően, minden esetben kötelező. 1 1-1/19/2007 OP intézkedés- Alaki szabályzat 9 A BV szervezet egyenruhát viselő tagjai kötelesek kölcsönös udvariasság alapján – a rendfokozat figyelembevételével – tiszteletadást teljesíteni más szervezet egyenruhát viselő tagjainak. A tiszteletadás végrehajtásának módjai: Egyénileg, polgári ruhában, és kötelékben történhet. a) Egyénileg (egyenruhában) 1) Tisztelgéssel 2) Fővetéssel 3) Főhajtással 4) Fegyverrel b) Polgári ruhában 1) -Fővetéssel 2) -Főhajtással c) Kötelékben 1) -Fővetéssel 2) -Fegyverrel 3) Mindkettővel Kötelékben a szolgálati csoportok vezényszóra teljesítenek tiszteletadást. A feljebbvalónak csak a kötelék parancsnoka teljesít tiszteletadást. Elöljáró, feljebbvaló érkezése esetén, aki először meglátja az „Elöljáró érkezik!” mondattal hozza ezt a kötelék parancsnoka tudomására, aki vezényel és tiszteletadást teljesít. Tiszteletadást nem kell teljesítsen: a) Intézkedés során b) Előállítás végrehajtása közben c) Fegyverkarbantartás alatt d) Riadó és magasabb készenlétbe helyezéskor e) Őrszolgálat alkalmával a váltás és az ellenőrzés kivételével f) Mozgójárművön g) Étkezésre kijelölt helyen, étkezéskor h) Járműre történő le- és felszálláskor i) Lövészeten, a tűzszakaszon, tűzelőállásban Tiszteletadás személyeknek, szimbólumoknak Tiszteletadás személyeknek Az alárendeltek és az alacsonyabb rendfokozatúak előre tisztelegnek feljebbvalónak, elöljárónak, az azonos rendfokozatúak kölcsönösen tisztelegjenek egymásnak. Tiszteletadás történhet elöljáró, vagy rangidős vezénylésére. A más fegyveres szervek egyenruhát viselő tagjai számára, kölcsönös udvariasság alapján tiszteletadás. A BV szervezet egyenruhát viselő tagjai kötelesek egymásnak tiszteletadást nyújtani. Elismerés, jutalmazás esetén „Hazámat szolgálom” kijelentéssel kell az elöljárónak válaszolni. Szolgálati csoport, vagy egység esetén a parancsnok válaszol az elöljáró parancsára. Az alaki szabályzat szerint a tiszteletadás meghatározott szimbólumnak mindig kötelező. a) Magyar Himnusz, Szózat, más Államok himnuszának felhangzásakor, b) Magyarország Állami zászlajának felvonásakor, 10  c) Magyar hazafiak és más népek harcosainak síremléke, emlékműve előtt, ha ott díszőrség áll, d) Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek csapat zászlói előtt, e) Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek egységei által kísért menetek. 1.3. Alaki szabályok, előírások a katasztrófavédelmi szervezetnél 1.3.1. Tiszteletadás szabályai Az egyenruhát viselő katasztrófavédelmi hivatásos állományú és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv egységei az alaki szabályok szerint teljesítenek tiszteletadást.2 Az egyenruhát viselő katasztrófavédelmi hivatásos állományú a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek egyenruhát viselő tagjainak a kölcsönös udvariasság alapján teljesít tiszteletadást, amelyet az alacsonyabb rendfokozatú kezdeményez. A szolgálatot teljesítő katasztrófavédelmi hivatásos állományú tiszteletadást teljesít az általa személy szerint ismert vagy magát azonosító polgári ruhás elöljárónak. Az elöljárónak a tiszteletadást fogadnia kell. Kötelező a tiszteletadás az alakzaton kívül önállóan egyenruhát viselő katasztrófavédelmi hivatásos állományú részéről a) rendezvényeken a Magyar Himnusz, a Szózat, az Európai Unió Himnusza, továbbá más államok himnuszának elhangzása alatt, b) Magyarország állami lobogójának, c) síremlékek, emlékművek előtt, kegyeleti tiszteletadás alatt, d) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek csapatzászlói előtt, e) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek egységei által kísért temetési menetnek, f) eskü-, illetve fogadalomtétel alatt. Nem kell tiszteletadást teljesíteni a) a temetési menetben, b) tűzoltás, műszaki mentés közben, c) katasztrófa elhárítási és felszámolási tevékenység közben, d) tűz- és káresethez való kivonulás vagy bevonulás közben, e) gyakorlat és tűzoltóverseny feladat-végrehajtása közben, f) fizikai munkavégzés közben, g) az étkezdében (rendeltetésszerű használat esetén), h) a tisztálkodó helyiségben, i) hálóban a takarodótól az ébresztőig, j) a készenléti szolgálati idő alatt a közvetlen készenléti szolgálati elöljáró felé, amennyiben a szolgálatváltáskor a tiszteletadás megtörtént, k) színház-, mozi-, hangversenyterem, sportpálya nézőterén, társadalmi rendezvényeken és vallási közösség által végzett vallásos szertartásokon, l) szolgálati és magángépjárművek utasterében és kerékpározás közben, m) tömegközlekedési eszközökre történő fel- vagy leszállás közben, vagy ha az balesetveszélyt jelent. 2 49/2011. (XII. 20.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományának, valamint a polgári védelmi szervezetek Szolgálati Szabályzatáról 16.§ 11 A kapuügyeleti szolgálatot teljesítő katasztrófavédelmi hivatásos állományú a hivatásos katasztrófavédelmi szerv épületébe be- és kilépő személyek felé minden esetben tiszteletadást teljesít. A civil személyek felé felállással, udvarias, a napszaknak megfelelő köszöntéssel, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjai felé jelentkezik. 1.4. Öltözködési szabályok, előírások a Hszt. rendelkezései szerint A továbbiakban a belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek az öltözködési szabályait tárgyaljuk. Főszabályként az általános, valamennyi rendvédelmi szervre vonatkozó előírások ismertetésére kerül sor. A hivatásos állomány tagja szolgálati feladatait az öltözködési szabályzatban előírtaknak megfelelően, a rendvédelmi szervnél rendszeresített egyenruhában vagy polgári ruhában látja el.3 Az egyenruha viselése a rajta elhelyezett szolgálati jelvénnyel együtt igazolja a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozást. A rendszeresített egyenruházati termékeket, rendfokozati jelzéseket és azok viselésének rendjét a miniszter állapítja meg.4 Az egyenruha viselésére a rendvédelmi szerv hivatásos állományának tagjai, valamint törvényben meghatározott feltételekkel a rendvédelmi szerv hivatásos állományából nyugállományba helyezett szolgálati nyugdíjas jogosult. Az állománytáblázat tartalmazza a szolgálati beosztás ellátásához rendelt szolgálati öltözet típusát (a továbbiakban: ruházati ellátási norma). 1.5. Szolgálati igazolvány és jelvény A hivatásos állomány tagját el kell látni a rendvédelmi szervhez tartozást és a szolgálati jogosultságokat igazoló szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel.5 A szolgálati igazolvány a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozáson túl igazolhatja a hivatásos állomány tagjának a) fegyverviselési jogosultságát, valamint b) intézkedési jogosultságát. A szolgálati igazolvány tartalmazza a hivatásos állomány tagjának arcképét, nevét, rendfokozatát, társadalombiztosítási azonosító jelét és aláírását, a rendvédelmi szerv megjelölését, továbbá az igazolvány azonosítószámát. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében a szolgálati igazolvány a hivatásos állomány tagjának társadalombiztosítási azonosító jelét nem tartalmazza. A miniszter a szolgálati igazolvány egyéb adattartalmáról is rendelkezhet. A szolgálati jelvény a rendvédelmi szervnél rendszeresített, azonosító számmal ellátott jelvény, amely a hivatásos állomány tagjának szolgálati, hatósági intézkedésre való jogosultságát igazolja az egyenruhán viselve, vagy a szolgálati igazolvánnyal együttesen felmutatva. 3 2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról 17.§ 4 A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 5 2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról 18.§ 12  1.6. Az Öltözködési Szabályzat A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatának (továbbiakban: Öltözködési Szabályzat) rendelkezéseit6 ismertetjük. Egyenruha-ellátásra igényjogosultnak minősül a fentiekben felsorolt rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya, valamint a rendvédelmi oktatási intézmények tanulói és hallgatói állománya. A ruházati termék és felszerelési cikkek köre: a) a hivatásos állomány egyenruházati termékei - felsőruházat, alsóruházat, lábbeli, sapka, ékítmények, ruházati kiegészítők, valamint személyi felszerelés -, ezek alap- és kellékanyagai, b) a speciális szolgálati egyenruházat, c) a formaruházat, d) a munka- és védőruházat, illetve a védőeszközök, védőfelszerelések, e) a ruházati egységfelszerelési anyagok, f) a hivatásos állománykategóriát kifejező jelvény, a karjelvény, a testületi jelvény, a hímzett névkitűző, a rendfokozati jelzések, a kitüntetések és tartozékaik, valamint g) a javító- és karbantartóanyagok. A ruházati ellátási norma a hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásához igazodó, a szolgálati feladatainak ellátásához szükséges ruházati termékek és felszerelési cikkek körét, valamint mennyiségét határozza meg. A ruházati ellátási normában előírt ruházati termékeket és felszerelési cikkeket minden igényjogosult részére be kell szerezni. A szolgálati feladatokhoz igazodó ruházati ellátási norma lehet: a) egyenruhás alapellátási norma, amely a szolgálati feladatokat egyenruhában ellátó állomány ruházati termékeit és felszerelési cikkeit tartalmazza, b) vegyes ruhás alapellátási norma, amely azon állomány ruházati és felszerelési cikkeit tartalmazza, akik szolgálati feladataik során egyenruhát és polgári ruházatot is viselhetnek, c) tábornoki alapellátási norma, amely a tábornoki rendfokozatot viselők ruházati és felszerelési cikkeket tartalmazza, akik szolgálati feladataik során egyenruhát és polgári ruházatot is viselhetnek, d) polgári ruhás alapellátási norma, amely a hivatásos állomány esetében gyakorlóruházatot és polgári ruhapénzt vagy csak polgári ruhapénzt tartalmaz azok számára, akik alapvetően polgári ruházatban teljesítenek szolgálatot, e) szenior alapellátási norma, amely a különleges foglalkoztatási állomány (a továbbiakban: szenior állomány) számára tartalmazza a ruházati és felszerelési cikkek összetételét. Az egyenruhás és a vegyes ruhás alapellátási normán belül csökkentett és teljes alapellátási norma is szerepel. Csökkentett alapellátási normába legfeljebb a hivatásos szolgálati jogviszony létesítésétől számított egy évig sorolható be a hivatásos állomány tagja. 6 A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet VII. fejezet 13 1.6.1. Az egyenruha, illetve az egyenruházati termékek viselésének általános szabályai Az egyenruhás alapellátási normába sorolt igényjogosult szolgálatban egyenruhát köteles viselni, kivéve, ha szolgálati elöljárója - szolgálati érdekből - polgári ruha viselését rendeli el számára. A vegyes ruhás alapellátási normába, illetve a tábornoki alapellátási normába sorolt igényjogosult szolgálatban polgári ruhát viselhet. A szolgálat ellátásának érdekében, a szervezeti hovatartozás kinyilvánítása és az egyöntetű megjelenés biztosítása céljából a szolgálati elöljáró egyenruha viselését is elrendelheti. A polgári ruhás alapellátási normába sorolt igényjogosult ruházatának mindenkor az adott szolgálati feladat követelményeihez kell igazodnia. A szolgálati feladatát titkos információgyűjtés, valamint leplezett eszköz-alkalmazás keretében végző, illetve a szervezeti hovatartozás leplezését megkövetelő szolgálati feladatot ellátó igényjogosult kizárólag polgári eredetű és jellegű ruházati terméket viselhet, valamint nem viselhet - átalakított formában sem - olyan egyenruházati eredetű ruházati terméket és felszerelési cikket, amelyből szervezeti hovatartozására lehet következtetni. A hivatásos állomány tagja szolgálati célú külföldi tartózkodása esetén az egyenruházati termékek és a felszerelési cikkek viselését a középfokú szakirányító szerv vezetője hagyja jóvá. A középfokú szakirányító szerv vezetőjének szolgálati célú külföldi tartózkodása esetén az egyenruházati termékek és a felszerelési cikkek viselését a miniszter engedélyezi. A hivatásos állomány tagja a szolgálati helyére polgári ruhában vagy egyenruhában mehet, valamint onnan polgári ruhában vagy egyenruhában távozhat. A hivatásos szolgálattal össze nem függő, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony folytatása során egyenruházat nem viselhető. A közterületen és a hivatali helyiségben a szolgálati követelményeknek és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv jellegének, tekintélyének megfelelő tiszta és kulturált ruházat viselhető. Az öltözködési könnyítés a szolgálati elöljáró engedélyével - a szolgálati követelmények figyelembevételével - hajtható végre. A rendszeresített egyenruhának, ruházati termékeknek és felszerelési cikkeknek a viselési alkalomhoz és a viselési időszakhoz alkalmazkodó öltözködési lehetőséget kell biztosítaniuk a következők szerint. Viselési alkalom szerint az egyenruha az alábbi öltözet lehet a) társasági (dísz-, ünnepi), b) szolgálati (köznapi), vagy c) gyakorló Viselési időszak szerint az egyenruha a) nyári (június 1. napjától szeptember 15. napjáig), b) téli, (december 1. napjától március 15. napjáig) vagy c) átmeneti /március 16. napjától május 31. napjáig és szeptember 16. napjától november 30. napjáig) öltözet. 14 A meghatározott viselési időszakokban az adott viselési időszakra előírt rendszeresített egyenruházatot kell viselni. Az adott viselési időszakra előírttól különböző ruházatnak a szélsőséges időjárási viszonyok vagy hőmérsékleti értékek következtében szükséges viselésére a szolgálati elöljáró adhat utasítást. A hivatásos állomány ruházata szolgálati-, gyakorló-, és társasági öltözet lehet. A szolgálati öltözet a hivatásos állomány ruházata a) a napi irodai szolgálati tevékenység végrehajtása, valamint b) a közterületen járőrszolgálatban és a fogvatartottak napi tevékenységének irányítása során, ha más öltözet nincs elrendelve. A gyakorlóöltözet a hivatásos állomány ruházata a) a közterületen végzendő járőrszolgálati, b) az oktatási és a kiképzési, c) a fogvatartottak napi tevékenységének közvetlen irányításával kapcsolatos, valamint a biztonsági és a munkáltatási, d) az irodai, továbbá e) a tűzoltási, a műszaki mentési és a katasztrófa-elhárítási feladatok ellátása során. A társasági öltözet a hivatásos állomány alkalmi ruházata a) állami és nemzeti ünnepeken, b) rendvédelmi és társadalmi rendezvényeken, c) díszőrségben, valamint d) egyéb ünnepi alkalmakkor. A társasági öltözet jelentősebb családi események - különösen házasságkötés, keresztelő - alkalmával is viselhető. A társasági öltözettel nem rendelkező igényjogosult ünnepi alkalmakkor a szolgálati öltözethez fehér hosszú- vagy rövid ujjú inget köteles viselni. A szolgálati öltözettel sem rendelkező igényjogosult ünnepi alkalmakkor az állományparancsnok által elrendelt gyakorló, illetve civil öltözetet köteles viselni. Az egyenruha viselésére jogosultak öltözetének egységességét az állományilletékes parancsnok biztosítja. Az egységes öltözködés elrendelésére a) az önálló szervek állományára, valamint a rendvédelmi oktatási intézményekbe vezényelt, átrendelt igényjogosultakra vonatkozóan országosan a miniszter, b) a saját szervre vonatkozóan országosan az országos parancsnok, vagy c) az adott szervezeti egység működési területére vonatkozóan a területi, helyi szerv, illetve a rendvédelmi oktatási intézmény vezetője jogosult. 1.6.2. Az egyenruha, illetve az egyenruházati termékek viselésének különös szabályai A kitüntetések, a kitüntetési szalagsáv, a hivatásos állománykategóriát kifejező hímzett jelvény, a felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító jelvény, szolgálati jelvény, és a névkitűző viselésére vonatkozó előírások. A kitüntetési szalagsáv elhelyezése a társasági zubbonyon, illetve a társasági kosztümkabáton, a baloldalon lévő zsebfedő vagy ennek megfelelő hely felett közvetlenül, 15 annak szélével párhuzamosan megengedett úgy, hogy a szalagsáv és a zseb középvonala egybeessen. Egy sorban legfeljebb négy kitüntetés viselhető. A hivatásos állománykategóriát kifejező hímzett jelvényt a társasági zubbony, illetve a női társasági kosztümkabát jobb oldali mellrészén lévő zsebfedő felső szélének tűzése felett középen, vagy ennek megfelelő helyen kell elhelyezni. A köztársasági elnök, a Kormány, a miniszter, továbbá a jogszabályban feljogosított más szerv által alapított kitüntetéseket - az egyes kitüntetések viselésére kiadott szabályozókban meghatározottaknak megfelelően - eredeti formában a társasági zubbonyon, illetve a női társasági kosztümkabáton a bal zsebfedő alatt, vagy ennek megfelelő helyen elhelyezve kell viselni. A hivatásos állomány felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító jelvényét a társasági zubbonyon, illetve a női társasági kosztümkabáton a jobb zsebfedő alatt, vagy ennek megfelelő helyen kell elhelyezni. Az igényjogosult a társasági, valamint egyes cikkek, illetve a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állománya kivételével - szolgálati (köznapi) öltözetén névkitűzőt visel. A névkitűzőt az egyenruházat jobb oldali mellrészén lévő zsebfedő felső szélének tűzésén, középen - a hivatásos állománykategóriát kifejező hímzett jelvény alatt -, vagy az ennek megfelelő helyen kell elhelyezni. A fém névkitűző ballonkabáton, posztóköpenyen, felöltőn, valamint a hímzett névkitűző elhelyezését biztosító, tépőzárral ellátott termékeken nem viselhető. A névkitűzővel történő első ellátás az igényjogosult részére térítésmentes, az ezzel kapcsolatos költségek az önálló szervet terhelik. A polgári ruhás alapellátási normába sorolt, valamint nem egyenruhában történő szolgálatteljesítése során a vegyes ruhás alapellátási normába sorolt igényjogosult a névkitűzőt szolgálati helyén az állományilletékes parancsnok intézkedésének megfelelően viseli. Az igényjogosult az elhelyezését biztosító tépőzárral ellátott termékeken hímzett névkitűzőt visel. A szolgálati jelvényt a szolgálati, a gyakorló-, valamint a speciális ruházaton és a láthatósági átvetőn kell viselni. A hivatásos állomány a szolgálati jelvényt - főszabályként - az egyenruházati felsőruházatok mellzsebén, bal oldalt a zsebfedő alatt, a rögzítő gombjára gombolva, annak hiányában képzeletbeli helyére tűzve viseli. A szolgálati jelvényt a zsebtakaró alsó széle alá úgy kell feltűzni, hogy az a zseb függőleges középvonalával egybeessen. Kivételes szabályként kizárólag a testvédő készlet használatakor a rendőrség igényjogosulti állománya a szolgálati jelvényt a testpáncél alatt, a legkülső ruházat bal karjának tasakjában köteles hordani. Az ideiglenes csapatszolgálati századok vagy a mélységi ellenőrzési és közterületi támogató alegységek feladatkörébe tartozó speciális feladatok ellátása során a 10M egységes rendészeti gyakorlóruházat viselése esetén - az erre kialakított tépőzár-részen - szolgálati jelvény helyett a szolgálati elöljáró engedélye alapján hímzett azonosító viselhető. A hímzett azonosító a szolgálati jelvény számát tartalmazó ruházati felszerelés, amely a gyakorlóöltözetet viselő állomány részére, valamint a szolgálati azonosító jelvény láthatóságát nem biztosító felszerelés viselése esetén biztosítja az egyenruhát viselő állomány azonosíthatóságát. A hímzett azonosítót az alábbiak szerint kell viselni: a) a 10M egységes rendészeti gyakorló zubbonyon jobb oldalt, a zseben, középen a húzózár fölött, 16  b) a 10M egységes rendészeti gyakorló dzsekin jobb oldalt, a „szervezeti megnevezés” felirattal egyvonalban, középen, vagy c) a testvédőn jobb oldalt a mellvonal magasságában, középen. 1.6.3. Az egyenruha-viselés eltérő szabályai az egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél A rendőrség testületi jelvényét - a teljes egészében hímzett kivitel kivételével - a rendfokozati jelzések középvonalán, azok felső szélétől a váll-lap esetében 12 mm távolságra, a paroli esetében 20 mm távolságra kell elhelyezni. A rendőrségi felöltőn, az ujja-rendfokozati jelzést a ruházat mindkét ujjának alsó részére oly módon kell felvarrni, hogy az ujja-rendfokozati jelzés középvonala a felöltő ujjának középvonalától 20 mm-rel előrébb, míg a felső díszítőcsíkja a felöltő ujjának aljától 140 mm távolságra legyen. A büntetés-végrehajtási szervezetnél rendszerben lévő felöltő gallérján parolit kell viselni. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv tűzoltási, műszaki mentési tevékenységet végző beavatkozó állományának a szolgálati feladatok végrehajtása során a 10M egységes rendészeti gyakorlóruhán a szolgálati jelvényt nem kell viselnie. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állománya számára - speciális ellenőrzési feladatainak ellátása során - a szolgálati jelvény használata nem kötelező. Helyette a szolgálati jelvény azonosítószámával megegyező hímzett azonosító használható, amely megegyezik a hímzett névkitűző külalakjával. 2. A honvédelem, a rendvédelem és a rendészet alapvető fogalmai, alapelvei, viszonyai 2.1. A honvédelem alapjai Magyarország Alaptörvénye értelmében minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.7 2.1.1. A honvédelmi képesség biztosítékai, a honvédelmi kötelezettségek és a honvédelemben közreműködő szervek A honvédelmi kötelezettségek: a) hadkötelezettség: Rendkívüli állapot idején. vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít. b) honvédelmi munkakötelezettség: Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - honvédelmi munkakötelezettség írható elő. c) polgári védelmi kötelezettség: Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása 7 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG XXXI. cikk 17  érdekében - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - polgári védelmi kötelezettség írható elő. d) gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítési kötelezettség: Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető. Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség.8 A Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése. Irányítására az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter jogosult. A Magyar Honvédség közreműködik a katasztrófák megelőzésében, következményeik elhárításában és felszámolásában. A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. 2.2. A rendészettudomány, a rendészet és a rendészeti igazgatás 2.2.1. A rendészettudomány A rendészettudomány tágabb megközelítésben azoknak a tudományos módszerekkel feltárt törvényszerűségeknek és e törvényszerűségek alapján kidolgozott fogalmaknak rendszerbe foglalt összessége, melyek alkalmasak a rendészet működésének, szervezetének és jogi szabályozásának leírására. 2.2.2. A rendészet A rendészet a modern államban az a közigazgatási tevékenység, amelynek társadalmi rendeltetése a jogellenes emberi magatartásokból keletkező veszélyek elhárítása. A fogalom értelmezése során veszély alatt olyan állapotot, élethelyzetet kell érteni, amelyben a társadalom által értéknek elismert anyagi és szellemi javakat sérelem fenyegeti. A sérelem jellege szerint lehet javak megsemmisülése, értékének csökkenése, vagy értékgyarapító képességének elvesztése. 2.2.3. A rendészeti igazgatás jellege, fogalma A rendészeti igazgatás jellegét tekintve a szándékos és a gondatlan jogsértésekből keletkező veszélyek megelőzésére, megszakítására és elhárítására alkalmas hatósági intézkedéseket magába foglaló – a rendészeti közjog által szabályozott – végrehajtó-rendelkező tevékenység. A fentiek alapján megállapítható, hogy a rendészeti igazgatás a közigazgatásnak azon ága, amelyik a jogellenes emberi magatartásokból keletkező veszélyeket a legitim fizikai erőszak birtokában hárítja el. A rendészeti igazgatás három alapfunkciója különíthető el, ezek: a) a jelenlét (őrködés), b) a legitim fizikai erőszak alkalmazása, és a c) bűnügyi felderítés (információszerzés). 8 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) AZ ÁLLAM 45.cikk 18 2.2.4. A rendészeti hatósági intézkedések, hatósági eszközök A rendészeti hatósági intézkedések jellegük alapján több csoportba sorolhatóak. Egyik csoportja a rendészeti kényszerintézkedések, amelyek a jogellenes cselekmények megelőzésére, megszakítására, és felderítésére irányulnak. A rendészeti hatósági intézkedések másik csoportja a veszélyeztetés tárgyának fizikai védelmére irányul, mely a hatósági szolgáltató jellegű intézkedésekben nyilvánul meg. A rendészet közigazgatási jellegéből adódóan hatósági eszközökkel rendelkezik, amelyek az alábbi területeken érvényesülnek. a) A jogellenes emberi cselekmények nyomán kialakult veszélyhelyzetek elhárítása. b) tiltó jellegű magatartási szabályalkotás (pl. rendeletalkotás a közigazgatási jog, vagy a szabálysértési jog területén) és szankcionálás jogsértés elkövetése esetén. c) Szolgáltató jellegű hatósági tevékenységek során (pl. okmányok, engedélyek kiadása, hatósági nyilvántartások vezetése és kezelése). d) Hatósági végrehajtó, rendelkező jellegű tevékenység (fokozott ellenőrzés, rendezvények-, védett személyek biztosítása). A rendészeti igazgatás fogalmi eleme a hatósági kényszer, mely a legitim fizikai erőszak birtokában alkalmazható. A legszélesebb körben a rendészeti hatósági intézkedési jogkörrel, és a legitim fizikai erőszak alkalmazására szóló felhatalmazással a rendőrség rendelkezik. 2.2.5. A legitim fizikai erőszak, alkalmazási követelményei A már kialakult veszélyhelyzetek, felszámolására, a közrendet ért sérelmek helyreállítására a fizikai erőszak szolgál. Alapkövetelmény, hogy a fizikai erőszak monopóliuma legitim módon kerüljön alkalmazásra. A legitim fizikai erőszak alkalmazásának követelményei: a) A legitim fizikai erőszak alkalmazása kizárólag törvényi felhatalmazáson alapulhat, melynek tartalmaznia kell a korlátokat, és a tilalmakat is. Az alkalmazás jogszabályokon alapuló eljárási rendben történik, melyért a rendvédelmi szervezet és annak tagja felelősséggel tartozik. (törvényesség). b) Célja a jogellenes állapot megelőzése vagy megszakítása, illetve a felelősségre vonás biztosítása, ezért sohasem lehet a jogsértés retorziója. (eszközjelleg). c) Csak akkor alkalmazható, ha a veszély más módon nem szüntethető meg. (szükségesség). d) A veszély megszüntetése során a legitim fizikai erőszak alkalmazásánál követelmény, hogy az a lehető a legkisebb sérelmet okozza, azt a vétlen személyek és tárgyi környezet feltétlen kíméletével kell alkalmazni. (minimális erőszak alkalmazása). e) A veszélyhelyzet elhárítása, nem okozhat nagyobb hátrányt, mint aminek az elhárítását szolgálja. (arányosság). f) A jogellenes támadással szembeni fellépésnek térben és időben a jogellenes cselekménnyel összhangban kell történnie, a jogellenes állapot fennállásáig. (reaktivitás). g) A legitim erőszak alkalmazása professzión alapul, melyet speciális felkészítés útján válik elsajátíthatóvá. (professzionalizmus). 19  2.3. A rendvédelem, a rendvédelmi szervek meghatározása Hatályos joganyagunkban a rendvédelmi szervek körét törvény határozza meg. A jogszabály meghatározása szerint a rendvédelemi szervek központi államigazgatási szervek, melyek a közigazgatás szervezeti és személyi struktúrájába illeszkednek. A központi államigazgatási szervek lényeges sajátossága egyrészt, hogy egyszemélyi vezetés alatt állnak. Másrészt a központi államigazgatási szerv, a miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló központi költségvetési szerv. 2.3.1. A rendvédelmi szervek meghatározása A rendvédelmi szervek: a) a rendőrség, b) a büntetés-végrehajtási szervezet, c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, és a d) polgári nemzetbiztonsági szolgálatok. 2.3.2. A rendvédelmi szervek és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek A jogalkotó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) megalkotása során új jogintézményt vezetett be a rendvédelemben a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek megnevezéssel. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek köre szervi hatályát tekintve tágabb fogalmi meghatározást tartalmaz, mint a rendvédelmi szervek meghatározása. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek meghatározása: a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, c) a terrorizmust elhárító szerv, d) az idegenrendészeti szerv [az a)-d) pontban felsorolt szervek a továbbiakban együtt: rendőrség], e) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, f) a büntetés-végrehajtási szervezet, g) az Országgyűlési Őrség, h) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint i) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal [az a)-i) pontban felsorolt rendvédelmi feladatokat ellátó szervek a továbbiakban: rendvédelmi szerv] hivatásos állománya tagjainak hivatásos szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és egyes társadalombiztosítási ellátására terjed ki. Ugyanakkor a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hatálya alá tartozó szervek mindegyike nem minősül központi államigazgatási szervnek, ez a kitétel tehát – hatásköri, illetékességi szempontból - szűkítést tartalmaz. 2.4. Az egyes rendvédelmi szervek feladatai Az egyes rendvédelmi szervek eltérő feladatokat látnak el a rendészeti igazgatási tevékenységük során. Erre tekintettel a jogalkotó az egyes rendvédelmi szervek feladatkörét, és szervezeti struktúráját külön jogszabályok határozzák meg. 20 2.4.1. A Rendőrség Magyarország Alaptörvénye9 a rendvédelmi funkciókkal rendelkező szervek közül kiemeli a rendőrséget és a nemzetbiztonsági szolgálatokat. Mindkét szervezet vonatkozásában funkcionális, feladatköri meghatározást alkalmaz. A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. A rendőrség részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában. A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése. A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályok, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályai, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályok meghatározását a sarkalatos törvényre bízza. Az Alaptörvény e szabályozási tárgykörökből annyit emel ki, hogy e szervek működését a Kormány irányítja. A rendőrség feladata az Alaptörvényben meghatározott feladatok mellett 10 a határforgalom ellenőrzése, a terrorizmus elleni küzdelem és a törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés, a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése, valamint az idegenrendészeti és menekültügyi feladatok ellátása. A rendőrség szervezete és irányítása A rendőrség állami, fegyveres rendvédelmi szerv.11 A rendőrséget: a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, c) a terrorizmust elhárító szerv, valamint, d) az idegenrendészeti szerv alkotja. A Kormány a rendőrséget a rendészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján irányítja. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervre (a továbbiakban: központi szerv), megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra, rendőrkapitányságokra és határrendészeti kirendeltségekre tagozódik. Az Rtv.-ben meghatározott, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: általános rendőri szerv) központi szerve az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK), A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok (a továbbiakban: rendőr-főkapitányság) önálló feladat- és hatáskörrel működnek. A rendőrkapitányságok az illetékes rendőr-főkapitányság szerveként, önálló feladat- és hatáskörrel működnek, A határrendészeti kirendeltségek az illetékes rendőr-főkapitányság szerveként, önálló feladat- és hatáskörrel, a külön jogszabályban meghatározott határterületen végzik a jogszabályban hatáskörükbe utalt feladatokat. A rendőr-főkapitányság, továbbá a rendőrkapitányság szervezetében rendőrőrs szervezhető. A rendőrőrs feladat- és hatásköri önállósággal nem rendelkező szervezeti elem. 9 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 46. cikke 10 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1.§. (1) bek. 11 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4.§. (1) bek. 21 A rendőrség feladatainak ellátását szolgálati ágakra, szolgálatokra és szakszolgálatokra lebontva kell megszervezni.12. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állománya a) hivatásos állományú rendőrökből, b) igazságügyi alkalmazottakból, c) rendvédelmi igazgatási alkalmazottakból, d) a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalókból, valamint e) tisztjelöltekből állhat. A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv A Nemzeti Védelmi Szolgálat (a továbbiakban: NVSZ) a rendészetért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.13 Az NVSZ a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el. A Kormány a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervként az NVSZ-t jelöli ki. A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervtől a hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabály szerint vezényelt rendőrökből, valamint rendvédelmi igazgatási alkalmazottakból és munkavállalókból állhat. A terrorizmust elhárító szerv A Terrorelhárítási Központ (a továbbiakban: TEK) a rendészetért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv, melyet főigazgató irányít.14 A Kormány a Rtv.-ben meghatározott terrorizmust elhárító szervként a TEK-et jelöli ki. A TEK a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el. A TEK feladatai ellátása érdekében kirendeltségeket működtet. A terrorizmust elhárító szerv személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, vezényelt hivatásos állományúakból, valamint rendvédelmi igazgatási alkalmazottakból és munkavállalókból állhat. Az idegenrendészeti szerv Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (továbbiakban: OIF) idegenrendészeti szervként15 működik Az OIF a rendészetért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv, melyet főigazgató vezet. A Kormány a Rtv-ben meghatározott idegenrendészeti szervként az 12 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról 3.§ (1) bek 13 293/2010. (XII. 22.) Korm. Rendelet a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályainak megállapításáról 14 295/2010. (XII. 22.) Korm. Rendelet a terrorizmust elhárító szerv kijelöléséről és feladatai ellátásának részletes szabályairól 15 Az idegenrendészeti szervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi XXXV. törvény, továbbá az idegenrendészeti szerv kijelöléséről és hatásköréről szóló a 126/2019. (V. 30.) Korm. rendelettel 22 OIF-ot jelöli ki. Az OIF központi szervre és igazgatóságokra tagozódik. Az OIF ellátja a jogszabályokban hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat. Az idegenrendészeti szerv személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, rendvédelmi igazgatási alkalmazottakból, valamint munkavállalókból állhat. 2.4.2. A nemzetbiztonsági szolgálatok Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai:16 a) az Információs Hivatal, b) az Alkotmányvédelmi Hivatal, c) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, d) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint a e) Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a) Az Információs Hivatal, b) az Alkotmányvédelmi Hivatal, c) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, d) a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ A nemzetbiztonsági szolgálatok működésének célja, hogy törvényben meghatározott feladatok elvégzésével, a nyílt és a titkos információgyűjtés eszközrendszerével elősegítsék a Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítését, ezáltal közreműködjenek az ország szuverenitásának biztosításában és alkotmányos rendjének védelmében. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok továbbá a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a Kormány irányítása alatt álló, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek. 2.4.3. A büntetés-végrehajtási szervezet A büntetés-végrehajtási szervezet17 (a továbbiakban: bv. szervezet) szabadságelvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabadságvesztésből szabadultak utógondozását, valamint a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői feladatokat végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv. A bv. szervezet működését a Kormány a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter útján irányítja. A bv. szervezet központi vezető szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: Országos Parancsnokság), élén a büntetés-végrehajtás országos parancsnokával (a továbbiakban: országos parancsnok). A büntetések és az intézkedések végrehajtása felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol. Az Országos Parancsnokság, a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények, továbbá a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságok és költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: bv. szervek) jogi személyek. 16 A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 1.§ 17 1995. évi CVII. törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről 1.§. (1) bek. 23 A bv. szervezet személyi állománya A bv. szervezet személyi állománya – a gazdasági társaságoknál és a fogvatartottak foglalkoztatására létrehozott költségvetési szerveknél, valamint bv. szervezetben működtetett fegyveres biztonsági őrségnél alkalmazottak meghatározott kivétellel – hivatásos büntetés- végrehajtási szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: hivatásos szolgálati jogviszony), továbbá külön jogszabályban meghatározott munkakörök esetén rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban és munkaviszonyban álló személyekből állhat. 2.4.4. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv A katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben.18 A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával, az állampolgárok, valamint a polgári védelmi szervezetek, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az állami meteorológiai szolgálat, az állami mentőszolgálat, a vízügyi igazgatási szervek, az egészségügyi államigazgatási szerv, az önkéntesen részt vevő civil szervezetek és az erre a célra létrehozott köztestületek, továbbá nem természeti katasztrófa esetén annak okozója és előidézője, az állami szervek és az önkormányzatok (a továbbiakban együtt: katasztrófavédelemben részt vevők) bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani. A katasztrófavédelemben részt vevők biztosítják az állampolgárok tájékoztatásához szükséges információkat az életet, testi épséget, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető hatásokról. A katasztrófavédelem megvalósításában részt vevő hivatásos katasztrófavédelmi szerv: 19 a) az országos illetékességgel működő központi szerv, b) a megyei, fővárosi illetékességgel működő területi szervek, c) helyi szervek a katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hivatásos tűzoltóságok. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve költségvetési szerv. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője vezeti a központi szervet, irányítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szervei működését és szakmai tevékenységét. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője központi irányítási és felügyeleti jogkörében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott irányítási jogosítványokon túl: a) javaslatot tesz a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője helyettesének vagy helyetteseinek kinevezésére és felmentésére, 18 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1.§ 19 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról. 24  b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve állományába tartozó személyek felett. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője a katasztrófaelhárítás irányításával és koordinálásával kapcsolatos jogkörében: a) biztosítja a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek működési feltételeit, tervezi és felügyeli a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő jóváhagyott fejlesztéseket, b) javaslatot tesz a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére a katasztrófavédelem működését, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladatkörét érintő jogszabályoknak és a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek megalkotására, c) kidolgozza a katasztrófavédelemmel összefüggő tervezési, szervezési, felkészítési szakmai elveket és követelményeket, végzi a lakosság mentésével kapcsolatos tervező, szervező feladatokat, irányítja az alárendelt szerveknek a bekövetkezett események következményeinek felszámolására irányuló tevékenységét, d) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányításával közreműködik a katasztrófák várható következményeinek megelőzésére és elhárítására vonatkozó tervezésben, e) felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló központi polgári védelmi szervezet létrehozásáért és a központi veszélyelhárítási terv elkészítéséért, f) meghatározza a tűzvédelmi és műszaki mentési, a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, irányítja és ellenőrzi az alárendelt szervek szakmai munkáját és tevékenységét, g) ellátja a polgári védelmi szervezetek létrehozásával és felkészítésével, ellátásával és alkalmazásával, valamint a lakosság és az anyagi javak mentésével összefüggő tervezési és szervezési feladatokat, h) biztosítja a védelmi igazgatás szerveinek működéséhez szükséges szakértőket, és részt vesz a védelmi igazgatás tervezési feladataiban, i) együttműködik az országos illetékességgel eljáró szervek ágazati katasztrófaelhárítási szervezeteivel, j) feladatai ellátásához az ingatlanügyi hatóságtól a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervtől adatot, a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezelésére jogosult szervtől földmérési és térképészeti állami alapadatokat, termékeket kér, k) gondoskodik a közfoglalkoztatás feltételeinek rendelkezésre állásáról a katasztrófák elleni védekezésre való felkészüléssel, a védekezéssel és a helyreállítással összefüggő katasztrófavédelmi feladatok hatékonyabb ellátása érdekében, l) irányítja a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével kapcsolatos, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hatáskörébe tartozó hatósági feladatok ellátását. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos jogkörében: a) közreműködik a katasztrófavédelemmel kapcsolatos nemzetközi szerződések szakmai előkészítésében, részt vesz a nemzetközi együttműködésben, ennek keretében folyamatos kapcsolatot tart fenn a nemzetközi katasztrófavédelmi szervezetekkel, b) jelöli a NATO CEPC munkájában az állandó képviseletet ellátó összekötő személyét, c) jelöli a NATO CEPC alá tartozó polgári védelmi bizottság (CPG) munkájában a nemzeti szakmai képviseletet ellátó személyt, d) biztosítja a nemzetközi szervezetekkel, így különösen az EU és a NATO polgári védelmi gyorsriasztó és információs rendszereivel való kapcsolattartást, előkészíti, 25  koordinálja és biztosítja a nemzetközi szervezetekben és azok szakmai testületeiben való érdekképviseletet, e) ellátja az EU Lisszaboni Szerződésből eredő polgári védelmi tevékenységek koordinálásával kapcsolatos feladatokat, és szoros kapcsolatot tart fenn a külpolitikáért felelős miniszterrel a humanitárius segítségnyújtással való összhang megteremtése érdekében, f) biztosítja a hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatok tervezését, szervezését és az azokon való részvételt, g) biztosítja a Kormány által kötött katasztrófavédelmi egyezményekben foglaltak maradéktalan végrehajtását, h) biztosítja a regionális és határ menti együttműködéssel összefüggő feladatok folyamatos végrehajtását, i) részt vesz a katasztrófák megelőzésére és felszámolására irányuló nemzetközi együttműködésben, j) szükség esetén - a külpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve - biztosítja a nemzetközi segítségnyújtásra kijelölt szervek rendelkezésre állását, illetve a külföldi állam katasztrófa sújtotta területeire történő kijuttatását, szervezi a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás gyakorlati végrehajtását, a szállítmányok továbbítását, és folyamatos kapcsolatot tart a nemzetközi katasztrófavédelmi szervezetekkel, e tevékenységbe bevonja a különböző karitatív szervezeteket, a Magyar Vöröskeresztet és azokat a nemzetközi karitatív szervezeteket vagy azok magyar tagozatait, amelyek erre előzetesen a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervével megállapodást kötöttek, k) szükség esetén - a külpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve - biztosítja a nemzetközi segítség fogadását, elősegíti kapacitásai függvényében a nemzetközi segítségnek a veszélyhelyzet vagy a katasztrófa károsító hatása által érintett területre való eljuttatását, és szétosztását, l) végzi az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő katasztrófavédelmi feladatokat. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője irányítja az országos szúnyoggyérítési program keretében a szúnyoggyérítéssel kapcsolatos feladatok ellátását. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve költségvetési szerv, amely jogszabályban meghatározott ügyekben hatóságként jár el, ellátja a jogszabályokban részére meghatározott feladatokat, irányítja a hivatásos tűzoltóságokat és a katasztrófavédelmi kirendeltségeket. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ellátja az önkormányzati tűzoltóságok felügyeletét, ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek tevékenységét. A Kormány a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerveként a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (továbbiakban: BM OKF) jelöli ki.20 A BM OKF-t főigazgató vezeti. A Kormány a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerveiként a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságot jelöli ki. A megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságot igazgató vezeti. 20 234/2011. (XI. 10.) Korm. Rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról 2.§ (1) bek. 26 A BM OKF a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságok, a BM OKF Gazdasági Ellátó Központ, valamint a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ középirányító szerve. A katasztrófavédelmi kirendeltség a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság helyi szerveként, önálló feladat- és hatáskörrel működik. A katasztrófavédelmi kirendeltséget kirendeltség-vezető vezeti. A hivatásos tűzoltóság a katasztrófavédelmi kirendeltség szervezeti elemeként működik. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos állományúak, közszolgálati tisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak. 2.5. A rendvédelmi szervek körébe nem sorolt, rendvédelmi feladatokat ellátó állami szervek A továbbiakban a rendvédelmi szervek körébe jogszabály által nem sorolt, rendészeti tevékenységet végző, fegyveres szerveket, illetve fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó állami szerveket tárgyaljuk. 2.5.1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal.21 A NAV államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott rendeletében kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) által irányított, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. A NAV vezetőjének feladat- és hatáskörét a kijelölt miniszter irányítása alá tartozó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt államtitkár (a továbbiakban: állami adó- és vámhatóság vezetője) gyakorolja. Az állami adó- és vámhatóság vezetője képviseli a NAV- ot, közvetlenül vezeti a Központi Irányítást, továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a NAV vezetőjének feladat- és hatáskörébe utal. A NAV - mint állami adó- és vámhatóság - látja el az állami adóhatóság és a vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatait. 2.5.2. Az Országgyűlési Őrség Az Országgyűlési Őrség központi költségvetési szervként működő fegyveres szerv, amely az Országgyűlés költségvetési fejezetében önálló címet képez, munkáját parancsnok irányítja.22 Az Országgyűlési Őrség általános feladata az Országgyűlés védelme, függetlenségének és külső befolyástól mentes működésének biztosítása, tárgyalási rendjének fenntartásával összefüggő, személyvédelmi, létesítménybiztosítási feladatok biztosítása, protokolláris díszelgési, valamint az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatok ellátása. Az Országgyűlési Őrség személyi állománya a Hszt.-ben meghatározott hivatásos állományúakból (a továbbiakban: országgyűlési őr), köztisztviselőkből, valamint olyan munkavállalókból áll, akikre a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 21 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról. 22 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről XIII. fejezet. 27  3. A felügyeletet gyakorló minisztérium helye, szerepe, általános rendeltetése, felépítése 3.1. A Belügyminisztérium jogállása és alapadatai A Belügyminisztérium (rövidítése: BM) önálló jogi személyiséggel rendelkező központi költségvetési szerv, amely gazdasági szervezettel rendelkezik. A BM jogállása: költségvetési törvény által meghatározott, a központi költségvetésben fejezetet alkotó, központi költségvetési szerv. A Belügyminisztérium vezetője (fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője) a belügyminiszter, alapítója Magyarország Országgyűlése. A Belügyminisztérium alapításának dátuma: 1848. április 11. Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek körét a minisztérium alapító okirata határozza meg.23 A minisztérium vállalkozási tevékenységet nem végez. A Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: BM SZMSZ) határozza meg a minisztérium szervezeti felépítését, a hivatali egységek feladatait, a minisztérium létszámkeretét, a jogszabály előkészítés-, és kiadmányozás rendjét, az iratmintákat és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök felsorolását:24 3.2. A minisztérium szervezete A minisztérium önálló szervezeti egységei: a miniszteri kabinet, az államtitkári kabinet, a főigazgatóság, a titkárság és a főosztály. Nem önálló szervezeti egység az osztály. 3.3. A minisztérium vezetése 3.3.1. A miniszter A miniszter a jogszabályoknak és a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek megfelelően, a Kormány általános politikájának keretei között: a) vezeti a minisztériumot, b) részt vesz a kormányzati munkában, c) az egyes miniszterek feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben és más jogszabályokban meghatározott módon irányítja az önálló belügyi szervek szakigazgatással és a közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenységét, valamint d) gyakorolja a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladat- és hatásköröket. A miniszter irányítja a) a parlamenti államtitkár tevékenységét, b) az önkormányzati államtitkár tevékenységét, c) a közbiztonsági főigazgató tevékenységét, d) a miniszteri biztos tevékenységét, e) a közigazgatási államtitkár tevékenységét, f) a miniszteri kabinet vezetőjének (a továbbiakban: miniszter kabinetfőnöke) tevékenységét, 23 Az alapfeladatok ellátásának forrása Magyarország költségvetésének IX. és XIV. Fejezete. 24 11/2018. (VI. 12.) BM utasítás a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról. 28  g) az Ellenőrzési Főosztály vezetőjének tevékenységét, h) a sajtófőnök tevékenységét, i) a sajtófőnök útján a Kommunikációs Főosztály vezetőjének tevékenységét, j) a Miniszterelnöki Biztosi Titkárság vezetőjének tevékenységét, a diagnózis alapú felzárkózási roma stratégia előkészítésének és végrehajtásának koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztossal egyetértésben. A miniszter munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet és titkárság működik. 3.3.2. Az államtitkárok A minisztériumban a) közigazgatási államtitkár, b) parlamenti államtitkár, c) önkormányzati államtitkár működik. Az államtitkárok feladatai a) intézik a miniszter által számukra meghatározott egyedi feladatokat, ezen belül koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoznak ki, kialakítják és képviselik a minisztériumi álláspontot, b) közreműködnek a miniszter döntéseinek közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában, c) koordinálják 25iránykijelölő, stratégiai munkákat, ágazati és részágazati stratégiák kialakítását, d) elősegítik a miniszter országgyűlési képviseletét, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjaival és a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel kapcsolatot tartanak, koordinálják a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel való együttműködést, helyettesítik a minisztert, e) összehangolják - a közigazgatási államtitkár útján - a helyettes államtitkároknak a parlamenti és az általános kormányzati feladatok végrehajtásával kapcsolatos tevékenységét, f) közreműködnek a jogszabályalkotással kapcsolatos politikai előkészítő munka miniszteri irányításában; ennek során különösen fa) gondoskodnak a jogszabályi koncepciókban a kormányzati politika érvényesítéséről, fb) ellátják a kormánypártok frakcióival való egyeztetési feladatokat, fc) irányítják a parlamenti pártközi egyeztetési mechanizmusokat, fd) a minisztériumi jogszabály-előkészítés során részükre megküldött tervezetekkel kapcsolatban álláspontot alakítanak ki, g) ellátják mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel őket megbízza, h) szakterületükön gondoskodnak az intézményi munkaterv előkészítéséről, végrehajtásáról, a nyomon követésről és az éves beszámolók elkészítéséről, i) ha feladatellátásuk során más államtitkár szakmai irányítása alá tartozó szerv közvetlen megkeresése iránt intézkednek, a megkeresés tényéről és tartalmáról a megkeresett szerv szakmai irányítását ellátó államtitkárt tájékoztatják. 25 A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 29 3.3.3. A helyettes államtitkárok A minisztériumban a) személyügyi helyettes államtitkár, b) szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár, c) gazdasági helyettes államtitkár, d) európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár, e) informatikai helyettes államtitkár, f) közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár, g) önkormányzati helyettes államtitkár és h) nyilvántartások vezetéséért felelős h