A technológiai fejlődés hosszú távú hatása és a termelési függvények PDF

A technológiai fejlődés hosszú távon és a hosszú távú termelési függvény 1  A magaskultúra és technológia A tudásalapú társadalomban, a globalizáció jelenlegi korszakában a magaskultúra egyesül a tömegtermeléssel. Magaskultúra nincs technológia nélkül és a t...

A technológiai fejlődés hosszú távon és a hosszú távú termelési függvény 1  A magaskultúra és technológia A tudásalapú társadalomban, a globalizáció jelenlegi korszakában a magaskultúra egyesül a tömegtermeléssel. Magaskultúra nincs technológia nélkül és a technológia mindig támaszkodik a magaskultúra nem technológiai elemeire. A magaskultúrák születésekor megfogalmazódott elképzelések a tökéletes állapotról (aranykor, Isten országa) ezért mindig technológiai fejlődési pályát is meghatároznak. Az egyik vonatkozása a magaskultúráknak a megszabadulás a szolgai, rabszolga jellegű tevékenységtől. Ezt lehet a munka felszabadításának vagy automatizációnak is nevezni. Az automatizáció és a részvétel ezért technológiapolitikai program. 2  Az antik hagyomány és a technológia “Ha minden eszköz képes lenne utasítások alapján önmagától elvégezni a munkát, ha a mondabeli Daidalosz szövőszékei önmaguktól szőnének, úgy a munkavezetőknek semmi munkájuk sem lenne, és a gazdagoknak nem lenne többé szükségük rabszolgákra.”(Arisztotelész) Arisztotelész az emberhez méltó munka kívánságát fogalmazza meg, ez az emberi méltóság a technológiában. 3 Infrastruktúra és technológia A magaskultúrák technológiai programjának másik közös eleme az értékrend egészének érvényesítéséhez szükséges technológiai feltételek biztosítása. Ez az infrastruktúra. Ennek elemei jelennek meg a technológiatörténet egyes szakaszaiban. Mi az infrastruktúra szempontjából vizsgáljuk a technológia történetét, de annak kifejlett formája csak a 20. században jelent meg. A szerszámot még lehetett rossz célra is használni, a tudásalapú társadalomban ez a lehetőség megszűnik. Ettől tudásalapú a gazdaság. 4  Ipari forradalmak 1. ipari forradalom a gép és a gyár dominanciája 2. és 3. ipari forradalom az átmenet a géptől az infrastruktúráig. 4. ipari forradalom: az infrastruktúra átfogóvá válik. 5  Céhrendszer A céhhel elkezdődik a termelő ember bevonása a politikába, mert a testület része a demokratikus intézményrendszernek. A céh problémája a technológiai fejlődés korlátozása, a provincializmus a szolgai munka megőrzése érdekében. 6  Manufaktúra Az első ipari forradalom első technológiai szakasza a manufaktúra uralma. A manufaktúra technológiai fölénye a munkák hatékony megosztásán alapul az üzemen belül. A hatékonyság másik feltétele a szerszámok tökéletesedése, alkalmazkodása az adott részfeladathoz. A szerszám a természeti törvényt érvényesíti a munkás számára, és ezért van infrastrukturális jellege. Smith szerint a manufaktúra hatékonyságnövelő szempontjai a gyakorlottság, az időmegtakarítás a technikai haladás a munkás részéről. 7  Gép, optika, mechanika Az első ipari forradalom összetevői: új energiaforrás a szén és a gőz. Ez váltja fel jellemzően a víz, szél és emberi izomerőt, ami egyenetlenül működött. A gőz képes lesz arra, hogy a szerszámokat egyenletesen működtesse egy átviteli mechanmizmus segítségével. Ez a három tényező (energiaszolgáltató, átvitel, szerszámok) együttesen teremtették meg a gépet. Ezzel elindult az automatizálás új korszaka. Fontos szerepet töltött be az optika (távcső, mikroszkóp), mert a termelés és a társadalom ellenőrzését és nyilvántartását segítette. Az optika és a mechanika együttesen új fogalmi keretet is létrehoztt. Fegyelmezett gondolkodásra és erkölcsi következetességre ösztönzött, a gépszerűség és a szabadság közötti összhangot hozta létre, amennyiben a szabadság a jó választásának szabadságát jelentette. 8  A gyáripar A gépet a klasszikus politikai gazdaságtan a munkaadás, a fizikai, szolgai munkára kényszerítés technikai megoldásaként értelmezte. A korabeli brit közgazdászok, Ricardo és Malthus közötti vita tárgya az volt, hogy ezt a haladást a hatékonyságban hogyan lehet összhangba hozni a humanizmussal. Ricardo szerint csak úgy, ha a hatékonyságot növelik, fokozzák a gép kizsákmányoló, embertelen jellegét, és ez majd növeli a munkások által elfogyasztható javak mennyiségét. Malthus szerint úgy, ha lassítják, ellensúlyozzák a technológiai fejlődést a humanizmus érdekében. Abban a korban nem lehetett az összhangot megtalálni, csak a 20. századtól teremtődik meg ennek technológiai feltétele. 9  A vasút és a távíró A technológiai megoldást az infrastruktúra elterjedése hozta magával, ez biztosította a közös fejlődést. Elkezdődött a cél és eszköz közötti antinómia megszűnése, de ez csak a 21. századra vált végérvényesen megoldottá. Ennek két eleme a vasút és a távíró. A vasút az országot, a kontinenst és a világot átfogó egységes gép. A távíró a globális kommunikáció első eszköze. 10  A XX. század technológiai fordulata A 20. századtól kezdődik el annak a technológiának a kiépítése, amelyik végső soron elvezetett a világháború megszüntetése, közép és hosszú távon a háború megszüntetéséig. A technológiai fejlődés közvetlen mozgatórugója az infrastruktúra fejlesztése, a villamosítás és a hálózatos javak elterjedése. Hálózatos javak azok, amelyek fogyasztásának feltétele, hogy mások is fogyasszák a javakat. Ezek elterjedése globális méretekben vezet el a nacionalizmus és sovinizmus felszámolásáig. 11 A XX. századi termelési kultúra fejlődési szakaszai az energiaforrás és alapvető nyersanyag szempontjából Szén és vas ⚬ Agrárforradalom ⚬ Taylorizmus 12  Olajkorszak Fordizmus Gm-izmus Neokonzervatív fordulat ⚬ Chrysler ⚬ Toyota ⚬ Wal-Mart 13  Olaj utáni korszak Google Tudásalapú gazdaság a felzárkózás technológiája Energiamix (megújuló, földgáz, atom, stb.) 14 Szénkorszak: az agrárforradalom és a nagyvállalatok Műtrágyahasználat növeli a termésátlagokat. Nagyüzemi gazdálkodás előnyei, a mechanika pozitív hatásait terjeszti ki a mezőgazdaságra. Ezt nevezik amerikai útnak A mezőgazdasági gépgyártás elterjedése új műszaki kultúrát közvetít a vidék számára. Összességében véget vet a parcellán alapuló, elszigetelt, provinciális termelésnek, megteremti az élelmezésbiztonságot a fejlett országokban Az iparban a nagyvállalat kap vezető szerepet, ami megszüntette akkor a kis- és középvállalat elmaradottságát. 15 Szénkorszak: Taylorizmus – a munka felszabadítása - tömegtermelés Frederick Winslow Taylor: Üzemgazdaságtan (1911) Munkadó és munkavállaló ellentmondásának megszüntetése Mozdulattervezés a technológiai fordulat alapja, a mérnökök megtervezik a munkás mozdulatait. A vállalat adja ehhez az értékrendet, ami az emberi méltóság megteremtésének első, elemi szakasza, mert a munkás gondolkodása, elkötelezettsége is számít, termelékenységnövelő tényező. Magas bért adnak a vállalatok. Ez csak a legelemibb, legalsóbb szinten lévő társadalmi csoport felzárkózását 16 segíti.  Olajkorszak: Fordizmus Henry Ford, 1922 Futószalag bevezetése. Művezető kinevezése, ő a legjobb munkás Biztosítják a lakhatást és a hozzáférést a közszolgáltatásokhoz (Ford- falu), Magas bér A tömegtermelés újabb szakasza, mindenkinek egy T-modellt Ford jelszava szerint. 17  Olajkorszak: Gm-izmus John K. Gailbraith: Az új ipari állam (1967) Futószalag és adminisztráció összekapcsolódik, az állam intézményei és a vállalatok közösen dolgoznak és alakítják a gazdaságpolitikát. Kialakul az úgynevezett technostruktúra és technokrácia, ami azt jelenti, hogy a vezetői tudás, szakértelem egységesen irányítja az államot, a vállalatokat és az egyetemeket. A vállalaton belül ezt az együttdöntés (Mitbestimmung) rendszerének nevezik, a szakszervezetek és a menedzsment közösen döntenek a vállalat működéséről. Kialakul a beszállítói hálózat, az ágazatokon belül a piramis alakú piac. A háztartási elektronika használata felfut a háztartásokban. 18 Olajkorszak: Neokonzervatív fordulat - Chrysler 70-es évek olajválságával új technológiai korszak kezdődik el. Összetevői: ⚬ „Ipartalanítás”, új nagyvállalati modell, amelyik egyre kevésbé használja a futószalagot, amit monetarizmusnak is szoktak nevezni. ⚬ Számítástechnika, PC-korszak, a szolgai munka kiváltásának első eszköze ⚬ Az SDI, a csillagháborús tervek, az űrtechnika mint globális infrastruktúra ⚬ AIDS elleni küzdelem, az értékrend védelme a családokon belül akkor ⚬ Kis- és középvállalkozások megnövekedett száma. ⚬ Kínában a felzárkóztatás első szakasza, a kínai export felfutása. 19  Olaj utáni korszak: Információs társadalom - toyotizmus Információs társadalom jelszava, internetet mindenkinek, hangoztatják. Számítástechnika először egyesül a tömegtermeléssel. Testre szabott tömegtermelés, minden fogyasztó olyan terméket kaphat, amilyet szeretne. Menedzseri forradalom, a menedzserek megszabadulnak a szolgai, rutin tevékenységtől. Számítástechnika nem csak tőke, hanem a termelő részvétele termelésirányításban. Megjelenik az outsourcing jelensége, ami a beszállítói kört bővítette. Ennek a számítástechnika biztosította a lehetőségét, és Kína felemelkedésének újabb korszaka kezdődik el. 20 Olaj utáni korszak: A Wal-Mart korszak Robert Reich: Szuperkapitalizmus - Demokrácia és kapitalizmus Az innováció befogadásának kényszere, Vállalati államférfiak megszűnése Felfelé és lefelé mobilitás, egyenlőtlenség növekedése. A politikai gazdaságtan A szolgáltatás mint húzóágazat Beszállítás, alacsony bér, szervezettség Fogyasztói piac szervezése 21  Olaj utáni korszak: Google-modell összegyűjteni a legjobbakat 20 %-os szabály A kollégák a legjobb bírák Az innovációs gépezet Mint a svájci bicska A matematika dicsérete Kis csapatokat Technológiaalapú koordináció A titok a gyárban van Foglalkozz a felhasználókkal, a többi jön magától Az értékesítés automatizálása Felhasználók a vezérlőpultnál 22 Fenntartható a fejlődés? Tudásalapú gazdaság, innováció és infrastruktúra A technológiai cégek új szakasza Hagyományos iparágak egyesülése a hálózati technológiákkal A tanuló társadalom modellje – tőke hierarchiába megy át , ezt nevezik meritokráciának is (Big Data) Hatékonyság forrásai: részvétel a szellemi munkában, fenntarthatóság, tisztesség Automatizáció kiterjedése – 3D, AI, robottechnika, 5G Űrtechnikai fejlesztések ⚬ Zöld újjáépítés, ⚬ mezőgazdaság modernizálásának programja – precíziós mezőgazdaság, műhold ⚬ Infrastruktúra-fejlesztések (vasút, autópálya, stb.) ⚬ új energiaforrások, autarkia globális szinten 23  Új technológiai irányok Géntervezés, űrtechnika, automatizáció, élelmiszerklónozás, kibertechnika, drónok Megjelenik a digitális köztársaság fogalma, ami azt jelenti, hogy a kibertechnika segítségével érvényesül az infrastruktúra. A szabályok betartása és betartatásában mindenki részt vesz (például az applikációk használatával). 24  A felzárkózás (fejlődés) technológiája A meritokrácia is demokratizálódik, a vezetés tudása, a technokrácia áthat minden társadalmi csoportot, politikai közösséget. Ez a policentrikus modell technológiai alapja. Emberarcú közgazdaságtan Egészségügy, Oktatás, Hittudomány, Jogrendszer Egészségügy – egyetem - vállalat Új foglalkoztatáspolitika 25 A szabályozás szerepe A szakmák ösztönzése az új technológiára ⚬ pénzügyi és technológiai szabályozás ⚬ (Információs technika, tartalomszolgáltatás Tanulás – tudás – gondoskodás - tömegtermelés - infrastruktúra 26  A KÜLÖNBÖZŐ IDŐTÁVÚ TERMELÉSI FÜGGVÉNYEK 27  Rövid táv és hosszú táv A közgazdaságtan megkülönbözteti a rövid és a hosszú távot. Rövid táv az, amikor legalább egy termelési tényező rögzített, azon nem tud változtatni a termelő, és legalább egy termelési tényezőn tud változik.. Hosszú távon minden termelési tényezőn tud változtatni. Az időtávok megkülönböztetése tervezési horizont. A hosszú táv a stratégiai nézőpont, a rövid táv az operatív vagy taktikai nézőpont követése. Ezen belül mindig a stratégiainak van vezető szerepe, és a tudásalapú gazdaságban ez mindig összhangba is kerülhet a rövid vagy a középtávú szempontokkal. Időnként megkülönböztetik a nagyon hosszú távot is, amikor a termelési függvény alakja is változik. Ezt mi a gazdaságtörténeti korszakoláshoz kapcsoljuk.28  Az isoquant A hosszú távú termelési függvényt az isoquantokkal szoktuk ábrázolni. Az isoquant azon hatékony termelési kombinációk halmaza, amelyek azonos kibocsátást eredményezne. Az isoquantokat ábrázoló koordinátarendszer két termelési tényezőt, a munkát és a tőkét tartalmazza. Az isoquant a hosszú távú termelési függvény horizontális metszete 29 Isoquantok két input esetében K Y=40 Y=20 30 L  A technikai haladás I. A tőke azoknak az eszközöknek, technikai feltételeknek az összessége, amelyek szükségesek a termeléshez. A tőke nem az idegen munka feletti rendelkezés. A munka a humán tényező, aminek a hozzájárulását különbözőképpen mérhetjük. Ez lehet munkaóra. 31  Technikai haladás II. A munka nem munkaerő, mert a 21. század technológiája már nem teszi lehetővé a kizsákmányolást, a rabszolga vagy szolgai munka végzését, hanem a tudás fejlesztését. Az isoquant a technikai haladásra történő ösztönzés modellezése, a humán erőforrás támogatása az alkotásra és részvételre. 32  A technikai helyettesítés határrátája X 2 (MRTS) A meredekség mutatja azt az arányt, aminél a két input helyettesíti egymást azonos termelési szint mellett. A technikai haladásra való ösztönzést látjuk az ábrán. Y=100 33 X1  Skálahozadék A skálahozadék azt mutatja meg, hogy több termelési tényező egyidejű felhasználásával hogyan változik a termelés (hosszú táv). Melyik az a termelési tényező, amelyiknek a felhasználása a többi termelési tényező modernizációját is elősegíti? (föld, tőke, munka) 34 Állandó skálahozadék 𝒇 𝒕𝒙𝟏, 𝒕𝒙𝟐, … , 𝒕𝒙𝒏 = 𝒕⋅𝒇(𝒙𝟏, 𝒙𝟐, … , 𝒙𝒏) Amilyen mértékben növeljük a termelési tényező felhasználását olyan mértékben nő a termelés. – A termelési folyamat megismétlésének lehetősége. 35  Skálahozadék egy input Output szint y y=f(x) Állandó skálahozadék Input szint 36 x  Csökkenő és növekvő skálahozadék Csökkenő skálahozadék: ha növeljük a termelési tényezők felhasználását, akkor a termelés kisebb mértékben nő. Ami 𝒇(𝒕𝒙𝟏, 𝒕𝒙𝟐, … , 𝒕𝒙𝒏) < 𝒕 ⋅ 𝒇(𝒙𝟏, 𝒙𝟐, … , 𝒙𝒏) Növekvő skálahozadék: ha növeljük a termelési tényezők felhasználását, akkor a termelés ennél nagyobb mértékben nő. Ami 𝒇(𝒕𝒙𝟏, 𝒕𝒙𝟐, … , 𝒕𝒙𝒏) > 𝒕 ⋅ 𝒇(𝒙𝟏, 𝒙𝟐, … , 𝒙𝒏) 37  Skálahozadék egy input Output szint y y=f(x) Csökkenő skálahozadék Input szint 38 x  Skálahozadék Output szint egy input y Növekvő skálahozadék y=f(x) Input szint x 39 A teljes tényező termelékenység (TFP) Az egyes termelési tényezők együttműködésének is van termelékenységnövelő hatása. Ezt nevezzük teljes tényezőtermelékenységnek. Ez az a többlettermelés, amit nem lehet az egyes termelési tényezőhöz rendelni. Ezt gyakran nevezik kollektív hatékonyságnak is, és ez üzleti szinten a szervezési és vezetési tudás eredménye. 40 41  Összefoglalás A felzárkóztatás technológiai eszközökkel A XX. századi technológia korszakai Az alkotó munka tömegessé tétele Teljesítmény-elv mérése a termelési függvényekben. 42 Köszönöm a figyelmet! 43  Videó és Kérdések Nézze meg az alábbi videót, majd válaszoljon a következő dián található kérdésekre. 44 Magyar felirathoz kapcsolja be a feliratokat, majd kattintson a beállításokra ⚙️→ feliratok → automatikus fordítás → magyar nyelv  Videó és Kérdések 1, Jó-e a technológiai haladás? 2, Milyen konfliktusok lépnek föl a technológiai haladás során? 3, Mi szükséges az automatizáció előnyeinek kihasználásához? Mi a könyv fő üzenete? 4, Miért fontos a mesterséges intelligencia? 5, Mi a mesterséges intelligencia hatása a demokratikus intézményrendszerre? 6, Miért nem nőtt a termelékenység az információs technológia használata során? 7, Hogyan kellene szabályozni a technológiai cégeket? 45