Technológia- és termékfejlesztés ÖSSZES PDF

Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kar Technológia- és termékfejlesztés alapjai Élelmiszermérnök MSc Lean menedzsment Egyetemi jegyzet Csurka Tamás, tanszéki mérnök Dr. Hitka Géza, egy. docens, tárgyfelelős 2020....

Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kar Technológia- és termékfejlesztés alapjai Élelmiszermérnök MSc Lean menedzsment Egyetemi jegyzet Csurka Tamás, tanszéki mérnök Dr. Hitka Géza, egy. docens, tárgyfelelős 2020. 1 Tartalom 1. Útmutató a jegyzet használatához.......................................................................................... 3 2. Lean folyamatfejlesztés.......................................................................................................... 4 2.1. Mi a lean?........................................................................................................................ 4 2.2. A Toyota termelési rendszer 14 alapelve........................................................................ 5 2.3. A lean két alapelve.......................................................................................................... 6 2.4. Érték és veszteség a lean szerint...................................................................................... 7 2.5. Vizuális irányítás............................................................................................................. 9 2.6. Jidoka............................................................................................................................ 10 2.7. Poka-yoke...................................................................................................................... 10 2.8. JIT.................................................................................................................................. 11 2.9. Kanban.......................................................................................................................... 12 2.10. Standard munka........................................................................................................... 14 2.11. 5S................................................................................................................................. 15 2 1. Útmutató a jegyzet használatához A jegyzet és az előadás egymást egészíti ki a tananyag elsajátításához, valamint a vizsga teljesítéséhez. Önmagában egyik sem feltétlenül elég, ha nincs olyan előzetesen megszerzett tudás és tapasztalat, amire építkezni lehet. A lean célja soha nem egy módszer alkalmazása, hanem egy probléma megoldása. Ha valaki lean projektbe kezd, vagy ebben a témában szeretne kutatást, vagy fejlesztést elvégezni, ne a módszertan meghatározásával kezdje a munkáját! Először válassza ki a fejlesztendő területet, majd beszélgessen emberekkel, mélyedjen el benne, menjen el személyesen és győződőn meg saját szemével a folyamatokról és az adatok hitelességéről (Genchi genbutsu!), válassza ki a szűk keresztmetszetet, és csak a scope pontos specifikálása után fogjon neki a munkához! Először a problémára van szükség, és csak utána a megfelelő módszer kiválasztásához, ha egyáltalán szükség van lean eszközre, és nem lehet „egy egyszerű kreatív mozdulattal elvágni a gordiuszi csomót”! A „lean utazás”-ban egyre több elindul, amelyek vezetősége pontosan tudja, hogy sosem fogja elérni a célt: a tökéletességet, viszont egyre inkább konvergál ahhoz. Ha valaki szeretne elmélyedni a témában, egy ilyen vállalatnál érdemes tapasztalatot szereznie egy működő rendszerről. Ajánlott, magyar nyelvű irodalom: Jeffrey K. Linker (2008): A Toyota-módszer: 14 vállalatirányítási alapelv, Budapest, HVG Kiadó, Mike Rother, Toyota-kata (2014): Budapest, HVG Kiadó, Toshiko Narusawa, John Shook (2017): Kaizen Expressz, LEI Magyarországi Egyesülete Kosztolányi János, Schwahofer Gábor (2015): Lean szótár, Budapest, KAIZEN PRO Kft., (Online elérhető: https://leanszotar.hu/page.php?1) Kosztolányi János, Schwahofer Gábor (2016): Útmutató a lean gyakorlati alkalmazásához, Budapest, KAIZEN PRO Kft., (Online elérhető: https://kaizenpro.hu/utmutato-a-lean- gyakorlati-alkalmazasahoz/?fbclid=IwAR1_aeVF5R1svQ1JylQA1LISVgKOmIUjO6j9- gzFxpR-w8pDHS95zyQ7J9g) Mike Rother, John Shook (2012): Tanulj meg látni: Az értékfolyamat-térképezés szerepe az értékteremtésben és a veszteségek kiküszöbölésében, Budapest, LEI Magyarországi Egyesülete 3 2. LEAN FOLYAMATFEJLESZTÉS 2.1. Mi a lean? A leant a legtöbben japánhoz kötik, mivel először a Toyota gyárának egyik tulajdonosa publikálta ezzel a megnevezéssel ezt a módszertant, viszont alapvetően jelen volt már a középkori Európa manufaktúráiban, amelyek közt kiemelkedett például a velencei hajógyár, valamint ha elfogadjuk, hogy a lean – nevezzük akár agilis módszertannak, akár bizonyos keretek között „józan paraszti ész”-nek – a professzionális gondolkodás egy formája, átszőtte egész történelmünket és minden korban a legmagasabb elérhető teljesítmény, majd a „szintlépéshez” szükséges innováció kifejlesztését segítette elő. A ma legtöbb helyen használt lean gyakorlatilag a TPS (Toyota Production System) európai és amerikai szemléletnek megfelelően átformált változata. A Toyota Motor Corporation – lévén sem elhelyezkedésük, sem erőforrásaik mértéke miatt nem engedhették meg a pazarlást, valamint náluk jóval tőkeerősebb amerikai vállalatokkal kellett felvenniük a versenyt – dolgozta ki a lean termelési módszer fő irányvonalait a II. világháború után. A TPS lényege, hogy a költségeket a folyamatokban rejlő veszteségek feltárásával és megszüntetésével csökkentik. A jelenállapot állandó megkérdőjelezésén alapszik, mely folyamatos fejlődésre ösztönzi a rendszert és annak minden elemét. A lean lényege, hogy tedd meg azt, ami szükséges, és csak azt tedd meg, ami szükséges. Mindezt folyamatszemléletű megközelítésben szükséges végezni úgy, hogy arra koncentráljunk, ami valóban értékteremtő tevékenyég, és bármilyen furcsán hangzik ez általában az összes tevékenységünk jelentéktelen része. Bár a lean sokkal több, mint eszközök és elvek összessége, a következőkben szeretném szemléltetni a legfontosabb és legismertebb lean elveket, illetve néhány, azok gyakorlati alkalmazásához gyakran használt, könnyedén alkalmazható eszközt. 4  2.2. A Toyota termelési rendszer 14 alapelve Jeffrey K. Liker szerint a következő a TPS 14 alapelve: 1. Alapozzunk vezetési döntéseinket hosszú távú filozófiára, akár a rövid távú pénzügyi célok rovására is! 2. Hozzunk létre megszakításmentes folyamatáramlást, hogy felszínre hozzuk a problémákat! 3. Használjunk húzórendszereket a túltermelés elkerülésére! 4. Egyenlítsük ki a termelést (heijunka)! (Úgy dolgozzunk, mint a teknős, ne úgy, mint a nyúl!) 5. Alakítsuk ki annak kultúráját, hogy megálljunk és orvosoljuk a problémákat, így már az első alkalommal is kiváló minőséget érünk el! 6. A feladatok szabványosítása a folyamatos fejlesztés és az alkalmazottak önirányításának (empowerment) alapja. 7. Alkalmazzunk vizuális irányítást, így nem maradnak rejtve a hibák! 8. Csak megbízható, alaposan tesztelt, a munkatársainkat és a folyamatainkat szolgáló technológiát használjunk! 9. Neveljünk ki olyan vezetőket, akik teljes mértékig ismerik a munkát, megélik és másoknak is megtanítják a filozófiát! 10. Fejlesszünk kivételes, a cégfilozófia szellemében dolgozó munkatársakat és csapatokat! 11. Tiszteljük partnereink és beszállítóink hálózatát: adjunk nekik feladatokat és segítsünk nekik, hogy fejlődjenek! 12. Első kézből szerezzünk információt, hogy teljes mértékben megértsük a helyzetet! (genchi genbutsu) 13. Lassan, konszenzus útján, minden lehetőség gondos mérlegelése után hozzuk meg, majd gyorsan valósítsuk meg a döntéseket! 14. Váljunk tanuló vállalattá a szűnni nem akaró, folyamatos újragondolás (hansei) és a folyamatos fejlesztés (kaizen) segítségével! 5  2.3. A lean két alapelve 1. Az ember tisztelete: A lean abból indul ki, hogy egy munkatárs értéke nem abban rejlik, hogy mennyi időt, vagy mekkora energiát öl bele a munkájába, hanem hogy mennyire képes fejleszteni önmagát és környezetét, és így mennyire hatékonyan képes végezni munkáját. A lean menedzser nem azt szeretné, hogy az alkalmazott tökéletes rabszolga, vagy sorkatona legyen, hanem azt, hogy gondolkodjon azon, hogyan használhat még kevesebb energiát és hogyan töltsön még kevesebb időt azzal, hogy ugyanannyi, vagy több terméket előállítson ugyanolyan, vagy jobb minőséggel. Gyakori tévedés, hogy egy gyártósor fejlesztésével és a részletek optimálásával az ott megtakarított emberi erőforrást el kell bocsátani. Ez szembe megy a lean első alapelvével. Mivel feltételezhetjük, hogy egy lean vállalat folyamatos fejlődésben van, az egyik sor fejlesztése során megtakarított erőforrásokat átcsoportosítjuk új területre, és ezzel biztosítjuk a további növekedést és fejlesztést. 2. A veszteségek csökkentése: Minden vállalkozás nyereségorientált. A növekedés-központú startupok is részvényeik kibocsátásával nyereséget termelnek a tulajdonosi körnek, valamint a nonprofit szervezetek célja is az, hogy egy csoport, vagy ügy számára nyereséget hozzanak. A veszteség-menedzsment a lean egyik legfontosabb része. Gyakran egy-egy lean eszköz célja pusztán a hibák láthatóvá tétele, mivel csak azt lehet fejleszteni, amit ismerünk. A TPS-ben a menedzserek például problémaként érzékelik, ha csökken az egy műszak alatt jelentett nem- megfelelőségek száma, mivel ez számukra nem a javulás jele, hanem a fejlesztések lassulásának és a kisebb hibák helyi gyorskezelésének, vagy egyenesen elkendőzésének a jele. A veszteségek elemzésével és csökkentésével nagy mértékben növelhető a nyereség. Veszteségként pedig olyan alapvető dolgokra is gondolni kell, mint az alapanyag eljuttatás az egyik géptől a másik gépig, hiszen ezért a fogyasztó nem fizet. 6  2.4. Érték és veszteség a lean szerint A lean kimondja, hogy az érték az, amiért a fogyasztó hajlandó fizeni. Ezáltal értékteremtés az, amikor egy művelettel, vagy bármilyen (office lean esetén például információval történő) transzformációval magasabb készültségi fokra juttatjuk a terméket. A veszteségeknek három fajtáját különíthetjük el: mura, muri, muda. A mura és a muri eredménye minden esetbe muda. A mura egyenetlenséget jelent. Ez a munkatevékenységek változékonyságából adódó veszteség. Ilyen például az átállási idő. Jellegét tekintve hasonló veszteségeket számolhatunk fel standard munkavégzéssel, gyártósor-kiegyenlítéssel és hei- junka táblával. A muri ésszerűtlen, vagy túlterhelésből adódó veszteséget jelent. Amikor az ember-gép-környezet rendszer bármely elemétől olyan dolgot várnak el, amelyre az nem képes, mindenképpen nem-megfelelőség fog bekövetkezni, amely nagyon sokféle lehet. A muda a termelés minden olan része, amelye erőforrást igényel, viszont értéket nem teremt. A lean úton járva a feladatunk ezek megszüntetése, vagy a lehető legkisebb mértékre való csökkentése például az értékfolyamat térképezés eszközének segítségével. Taiichi Ohno hét veszteséget különböztetett meg, melyek a következők: 1. Anyag mozgatásából (szállításából) eredő veszteség 2. Készletben rejlő veszteség 3. Mozdulatokban rejlő veszteség 4. Várakozásból fakadó veszteség 5. Túltermelésből adódó veszteség 6. Felesleges tevékenység végzése miatti veszteség 7. Javításból eredő veszteség James Womack és Daniel Jones 1996-os meglátása szerint a veszteségek megszüntetése érdeképen a lean öt alaplépése a következő: 1. Vevő számára értéknek minősülő tevékenységek meghatározása; szükséges, meg nem szüntethető tevékenységek meghatározása; megszüntethető veszteségek meghatározása 2. Értékfolyamat meghatározása, amely megmutatja, hogy az alapanyagokból, vagy információból hogyan állítunk elő terméket, vagy szolgáltatást 3. Termékek áramlásának megalkotása, mely során a termékek megállás nélkül haladnak a folyamatokon keresztül és azok között 7  4. Húzóelv alkalmazása, mely amellett, hogy a JIT egyik alapelve, biztosítja, hogy a folyamatok csak a számukra akkor és ott szükséges alapanyagok szívják fel, és a következő folyamathoz akkor és ott szükséges anyagot gyártsák le így elérve, hogy ne álljon a pénz fölösleges, esetlegesen elavuló folyamatközi készletekben 5. Tökéletesítés, vagy kaizen (jó változás ~ tökéletesítés), melyet fogalmazhatunk úgyis, mint folyamatos fejlődés, vagy állandó törekvés a meg nem valósítható, tökéletes állapot elérésére, és amely sokak szerint a legtöbb cég sikerének kulcsa. Kaizen minden olyan fejlesztés, mely apró fejlesztési lépcsőkből álló végtelen folyamat, és amely első sorban nem anyagi erőforrásokat használ, hanem a munkatársak kreativitását. A komolya anyagi befektetéssel járó fejlesztéseket, például egy technológiaváltást, vagy egy új gép beszerzését „kairyo”-nak hívjuk. A megfelelő fejlődéshez természetesen mindkettőre szükség van, viszont míg a kairyo időszakos, a kaizen állandó, és működéséhez elengedhetetlen, hogy minden dolgozó, a teljes szervezet művelje azt, ne csak egy-egy csoport, vagy időszakosan tartott workshop. A vevői igények és a piaci viszonyok változását követni és folyamatosan fejlődni csak így lehet hatékonyan. A kaizen négy alapelve a következő: 1. Rövidítés: Egy lépés, vagy mozdulat rövedebbé tétele például azzal, hogy közelebb hozzuk a mozdulat tárgyát, vagy a mozdulatot a tárgyához, vagy elhagyjuk a művelet nem feltétlenül szükséges elemeit 2. Összekapcsolás: Több művelet párhuzamos végzése, több szerszám egy szerszámmá összevonása, vagy egyszerűen mindkét kezünk egyidejű használata 3. Átrendezés: A műveleti sorrend, vagy a területi elrendezés megváltoztatásával a munkavégzés hatékonyabbá tétele 4. Egyszerűsítés: Eszköz, vagy módszer egyszerűbbé tétele olya módon, hogy az még megfeleljen a követelményeknek 8  2.5. Vizuális irányítás Mint azt már leírtam, lean fontos része a hibák láthatóvá tétele, valamint a folyamat átláthatósága, megismerése. Ebben segít a vizuális irányítás, mivel könnyen értelmezhetővé és felfoghatóvá teszi a bonyolultabb rendszereket is, így célravezetőbbé teszi az azzal történő foglalkozást. A legkönnyebb talán a termelési és anyagmozgatási folyamatokban lévő veszteségek láthatóvá tétele. A jó vizuális irányítás segítségével bárki könnyedén eldönteni, hogy a rendnek megfelelően mennek-e a folyamatok, vagy nem. Jó esetben termelés rendeltetésszerű állapota, vagy éppen nem-megfelelősége folyamatosan megfigyelés alatt áll, és végtelenül egyszerű jelekkel információkat ad gyakorlatilag automatikusan minden érdekelt személynek, viszont nem terheli fölösleges információkkal a munkatársakat. A felszínre került problémákat minden esetben meg kell oldani, mert szintén veszteség olyan dolgot mérni, amellyel semmit nem kezdünk, vagy valamilyen okból kifolyólag nem tudunk foglalkozni. A vizuális irányítás bevezetésének első lépése lehet az 5S eszköz, amelyet a későbbiekben jobban is kifejtek. A jó vizuális irányítás könnyen értelmezhető és egyértelmű, valamint jól látható és releváns információt nyújt a jelenállapotról. A vizuális irányítás egyik eszköze az andon. Az andon általában egy elektronikus eszközi, amely fény és forma kombinációjával adekvát információt jelez. Egy bonyolult gyárépületben sem zavarja meg a rendeltetésszerű munkavégzést, viszont a jelzést venni hivatott munkatársat azonnal értesíti. Léteznek helyi andonok, mind például egy gép állapotáról szóló információ a kijelzőn, vagy a sor végén a teljesített darabszám, valamint léteznek központi andonok, amelyek több gép, vagy több sor információját összegzik egy központi helyen. Fontos, hogy az andon nem túlzsúfolt, hanem csak a megfelelő információt jeleníti meg, amely gyakran csak egy szín és forma. Egy figyelmeztető andonnál például lehet csak egy fénylő led, vagy a gép által kiadott sípoló hang, egy jelző központi andonnál pedig egy anyagszükségletet jelző kar elfordulása a megfelelő gyártósor táblája alatt. 9  2.6. Jidoka A jidoka a TPS alapkoncepcióinak egyike. A JIT, valamint az egydarabos áramlásra való törekvés mellett az egyik legfontosabb elem. Története még abba az időbe nyúlik vissza, amikor a Toyoda család szövőszékeket gyártott, és a kor legjobb automata szövőszékei mellé, melyek még az átállást is automata módon végezték, csak azért kellett emberi erőforrást alkalmazni, hogy semmi mást nem téve, álljon a gép mellett, és figyelje, ha a szál elszakad. Mivel ez sem az ember tiszteletével, sem a veszteségek csökkentésével, tehát a lean két fő alapelve közül az egyeikkel sem volt összeegyeztethető, megoldást kellett találni a problémára. A következő modell már érzékelte, ha elszakad a szál és automatikusan megáll. A jidoka koncepciójának a lényege tehát az emberi és gépi munka nem keveredik, mivel a gépet emberi érzékeléssel látják el, vagy más oldalról: a gép érzékeli a hibát és megakadályozza a hibás darab továbbhaladását, valamint a hiba megismétlődését. (Általában megáll és jelez.) Ezt mutatja a jidoka két alapelve: 1.) a gép felismeri a rendellenességet és megáll, 2.) az ember és a gép munkája elkülönül egymástól. A jidoka célja a selejt kiküszöbölésével és az emberi munkaerő értékteremtő munkaidejének növelésével a jobb minőség elérése alacsonyabb költséggel. A jidoka eszközei lehetnek a jó vizuális irányítás mellett a szemrehányásmentes környezet, vagy a teljes munkaterhelés kialakítása is. 2.7. Poka-yoke Ahogy a poka-yoke szóösszetételt úgy lehetne magyarra lefordítani, mint magát a lean eszközt definiálni: gondatlanságból eredő hiba (poka) kiküszöbölése (yoke). Angolul nevezhetnénk „foolproof”-nak, vagy magyarul „bolondbiztos”-nak is ezeket a megoldásokat, melyeknek lényege a hibák megelőzése. Ezek általában nagyon egyszerű jelzőrendszerek, vagy olyan tárgyak, vagy jigek (foglalatok), amelyek fizikailag lehetetlenné teszik, hogy a munkatársak oda nyúljanak, ahova nem szabad, vagy felesleges hibát kövessenek el. A poka-yokének két típusa van: 1.) a jelző poka-yoke és 2.) a kontroll poka-yoke. Az első esetén például egy hang- és/vagy fényjelzés hívja fel a figyelmet a hibára, ami lehet mondjuk egy beszerelési lépés, vagy egy ellenőrzés kihagyása. Ez a megoldás csak jelez, tehát amennyiben erre senki sem reagál, a hibás darabnak esélye van kikerülni a vásárlóhoz, ha hibának pedig esélye van megismétlődni. A kontroll poka-yoke valamilyen módon megakadályozza a hiba továbbjutását, vagy a hiba bekövetkezését. Például ilyen az a futószalag, amely megáll, ha az operátor nem a megfelelő 10 alkatrészt veszi le a helyéről a beszereléshez, vagy a jig, amely eltakarja a félkész darabon azokat a lyukakat, ahova az adott fázisban még nem szabad csavart behelyezni. A poka-yoke megoldásokban háromféle módszert alkalmazhatnak, melyek ugyanúgy lehetnek jelző jellegűek, mint kontroll jellegűek. 1.) Ezek közül az első az illeszkedési módszer, amelyben a poka-yoke eszköze érzékeli, ha fizikailag, vagy más módon érintkezésbe kerül a termékkel. Erre a legegyszerűbb példa a jól ismert USB csatlakozó, amelyen egy más célt nem szolgáló lap meggátolja, hogy véletlenül fordítva dugjuk be a kábel érintkezőjét valahova. 2.) A rögzített érték módszerek esetén van egy standarizált érték, amelynek pontosan meg kell lennie ahhoz, hogy a termék továbbmehessen. Például ilyen az a futószalag, amely csak akkor mozgatja tovább a terméket, amelybe négy csavart kell beszerelni, ha a gép már négy csavart adott ki. 3.) Az utolsó módszer a mozdulat-lépés módszer. Az ilyen módszer ellenőrzi, hogy egy adott mozdulat, vagy lépés megtörtént-e például egy ciklusidőn belül. Figyelhetjük ennek keretében a sorrendiség megfelelőségét is. Ilyen például az a címkéző, betároló gépsor, amely leállítja a termékek adagolását, ha érzékeli, hogy egy címke nem került rá egy termékre kibocsátás után. Mindhárom módszertípus rengeteg érzékelési módszer használatával képzelhető el, csak a mérnökök (vagy minőségi körök) kreativitásán múlik, és a persze számukra biztosított erőforrásokon, amelyekbe a megfelelő feladatmegoldásra szánt idő is beletartozik. 2.8. JIT A JIT, azaz a just-in-time a TPS egyik alappillére. A lényege, hogy a szükséges termék/információ/erőforrás/… a szükséges időben, a szükséges mennyiségben a szükséges helyen legyen. A JIT célja az, hogy csökkentsük a termelési átfutási időt, illetve hogy minél rugalmasabban tudjunk reagálni a változásokra, amelyek fellépnek a vevői igényekben, vagy a piaci és/vagy fizikai környezetben. A JIT elérésének és irányításának leggyakrabban alkalmazott eszköze ott, ahol lehetséges az alkalmazása, a kanban. 11  2.9. Kanban A kanban alapvetően egy információ továbbítására alkalmazott eszköz, általában kártya, mely utasítást tartalmaz egy adott objektum mozgatására, vagy legyártására. Megfelelő használatával képesek vagyunk csökkenteni készleteinket, megakadályozzuk a túltermelést, megakadályozzuk a készlethiányt előfordulását (kivéve beszállítói probléma, vagy ellátásilánc menedzsment probléma esetén), operatív szintre helyezzük a termelés irányítását, lehetővé tesszük a termelésütemezést az értékfolyamat egy pontjához, láthatóvá tesszük a termelés előrehaladását, javítjuk a termelés vevői igényekre történő reagálóképességét, valamint elősegítjük a termelési rendszer folyamatos fejlődését. A húzó rendszer bevezetésének is jó eszköze a kanban kártyák áramoltatásával történő operatív termelésirányítás. (Húzó rendszer az, amikor nem a beérkező alapanyagot tolják rá a következő folyamatokra, hanem amikor csak a következő folyamat szükséglete „húzza” magára az előző folyamatot. Ez a korábban felsorolt előnyökkel jár. A folyamatok között felhalmozott készletet drasztikusan csökkenti a toló rendszerhez képest.) A kanban lehet anyagfelvevő kanban és termelési utasítás kanban. Anyagfelvevő kanbanon belül megkülönböztetünk folyamatok közötti kanbant és beszállítói, vagy vevői kanban. Utóbbi ugyanaz, mint a folyamatok közötti kanban, viszont nem egy termelési rendszer folyamatai között irányítja az anyagáramlást, hanem a beszállító és a vevő között. A folyamatok közötti kanban segítségével az előző folyamattól lehet anyagot rendelni. A termelési utasítás kanbannak szintén két típusa van: a folyamaton belüli kanban és a jelkanban. Ebben az esetben is csak árnyalatnyi különbség van a két altípus között. A folyamaton belüli kanban segítésével a következő folyamat által felhasznált anyagok gyártását rendelhetjük meg az adott folyamattól. A jelkanban olyan folyamaton belüli kanban, amelyet nem egy gyűjtőcsomagolásnyi (általában doboznyi) anyaghoz csatolnak, hanem több gyűjtőcsomagolás (doboz) közé tesznek úgy, hogy mindig a folyamatközi készlet egy standard mennyiség alá való csökkenését jelezze. Pl. minden ha már csak három doboz maradt, akkor rendel új három doboznyi mennyiséget. Olyan folyamatoknál alkalmazzák, ahol egyszerre nagy mennyiség legyártása lehetséges csak valamilyen okból, például a nagy átállási idő és költség miatt. Egy jó kanban kártyán szerepelnie kell a termék nevének, cikkszámának, azonosításához szükséges kódjának (vonalkód, qr-kód, …), esetlegesen a megfelelő vizuális irányítás jegyében a termék képének, vagy stilizált jelölésének, a termék-csomag tartalmára vonatkozó 12 darabszámnak, folyamatok közötti kanban esetén a kiindulási hely pontos lokációjának jelölésének, illetve minden esetben az érkezési hely pontos lokációjának jelölésének. A kanban-rendszer tervezésének és bevezetésének hatalmas szakirodalma van, melyet jelen munkának nem célja ismertetni, viszont mivel ez az egyik legismertebb lean eszköz, érdemesnek tartom bemutatni használatának szabályait: 1. Gyártani és szállítani csak kanbanra szabad, és azt csak a kanbanok érkezésének sorrendjében szabad megtenni. 2. Semmilyen anyag nem továbbítható kártya nélkül. 3. A kártyát le kell venni a dobozról az első anyag kivételekor. 4. Az anyagok megfelelő minőségét is jelzik a rájuk helyezett kanban kártyák. 5. Amennyiben valaki kanban nélküli anyagot talál, annak ellenőrizni kell minőségi megfelelőségét, mivel ilyen anyag elméletileg nem történhetne, azaz lehetséges, hogy minőségi hiba miatt tették félre a terméket. A kanban rendszer szabályai: 1. Egy kanbanhoz minél kevesebb mennyiséget kell hozzárendelni. 2. A kanbanok begyűjtését és az azokon lévő utasítások végrehajtását a lehető leggyakrabban kell elvégezni. 3. A kanbanok számát pontosan meg kell határozni. Erre általában tökéltesen megfelel a következő képlet: kanbanok száma = napi mennyiség ×egysszerre felvett mennyiség a kanbanon szereplő mennyiség + 𝑟áℎ𝑎𝑔𝑦á𝑠 (1) 4. A kártyák számát megfelelő ellenőrzés mellett folyamatosan csökkenteni kell, hogy „problémákat” idézzünk elő, így lehetőséget adjunk a folyamatos fejlesztésre. 5. A termelést ki kell egyenlíteni. Erre egy másik lean eszközt: a heijunka táblát alkalmazhatjuk, melyen annyi oszlopot rajzolunk fel, ahány termelési utasítást szeretnénk egy műszakon belül kiadni, meghatározzuk az egy típusú termékből gyártani kívánt darabszámot, valamint azt a darabszámot, amelyet oszloponként gyártanánk egy típusú termékből, ha lehetne tört-darabszámú terméket is gyártani, majd minden oszlop értékéhez az adott típus sorában ezt a számot hozzáadva összegeket képzünk, és minden oszlopban a termelési utasítást a legnagyobb számértékkel rendelkező típusra adjunk ki, melynek következő oszlopbéli összegéből egyet levonunk jelezve a legyártott darabot. 13 Kanban alkalmazásának korlátai: 1. A várható kiválasztott termék iránti igényt pontosan kell ismernünk. 2. A termék iránti igényben beálló jelentős változás esetén újra kell tervezni a kanban rendszert. 3. Ha a kereslet ingadozása nagyobb mint 10%, speciális késztermékkészletet kell létrehoznunk. Ha ennél is nagyobb, nem lehet kanban rendszert (hatékonyan) üzemeltetni. 4. A magyar élelmiszeripari üzemekben az általában széles termékportfólió, a folyamatos, nagy keresletingadozás, változó szezonok és speciális alapanyagkezelési feltételek miatt nagyon nehéz kanban rendszert telepíteni és általában fölösleges. 2.10. Standard munka A standard egy olyan jól meghatározott példa, vagy szabály, amely alapján valami felé egyértelmű elvárásokat támaszthatunk. A standardizálás pedig a standardok meghatározásának, kommunikációjának, követésének és fejlesztésének gyakorlata. A standard munka a munkavégzés adott körülmények között általunk ismert leghatékonyabb, legjobb módja, mely esetén figyelembe vesszük a biztonságot és a minőséget is. A standard munka a lean folyamatfejlesztés csúcsa, amikor szinte minden megfelelőképpen igénybe vett eszközt és kreativitást felhasználva egy folyamatosan fejlesztendő, viszont lényegét tekintve állandó értékfolyamat-lépéseket hozunk létre adott ütemidővel, műveleti sorrenddel és folyamatközi készletekkel. Mindig emberi munkavégzés esetén alkalmazzuk, és nagyon komoly számítások és optimálási folyamatok előzik meg bevezetését, leírását pedig végtelenül részletekbe menően kell megtenni, hogy biztosítsuk mindennek az állandóságát, és egy esetleges problémamegoldás, fejlesztés, vagy kísérlet során biztosan csak egyetlen faktort befolyásoljunk. A standard munka célja a változékonyság csökkentése, a tervezhetőség növelése, a megfelelő minőség és biztonság biztosítása, a termelékenység maximalizálása, illetve a folyamatos fejlődés alapjainak megteremtése. Az operátorok számára egyszerűbb és gyorsabb betanulást és biztonságosabb munkavégzést tesz lehetővé, valamint segíti őket, hogy aktívan részt vegyenek a fejlesztésben, és lehetőséget ad a számukra is előnyös rotációra. A cég számára első sorban a selejtcsökkentés és termelékenységnövelés miatt előnyös. Emellett csökkenti az operátorok betanítási idejét, fejleszti a vállalati kultúrát, beleértve a problémamegoldás kultúráját is, valamint lehetővé teszi a termelési rendszer folyamatos tökéletesítését. 14  2.11. 5S A lean folyamatfejlesztésről szóló, rövid bemutató rész végére hagytam az 5S-t, mivel a legtöbb vállalat ezzel kezdi a lean utazást, ez az első eszköz, amelyet bevezet egy lean transzformáció során. Az 5S megnevezés öt japán szó kezdőbetűiből ered, melynek magyar jelentései: szelektálás, elrendezés, takarítás, standardizálás, fenntartás. Alacsonyan csüngő gyümölcs ez egy régi, kaotikus termelési területtel rendelkező gyárban, és már pusztán önmagában is sokat javíthat a hatékonyságon, amely mellett igazán remek csapat-összerázó lehetőség is, noha eredetileg a hibák – azaz fejlesztési lehetőségek – láthatóvá tételéről szól. Ugyanakkor az 5S veszélye pont az egyszerűségében rejlik, valamint abban, hogy nagyon könnyű egy jól ellenőrizhető, átlátható szabályokra épülő rendszert készíteni belőle gyakorlatilag bármilyen környezetben. A lean szemlélet szerint semmilyen projekt nem lehet öncélú, márpedig az 5S rendszerekre sok helyen jellemző az öncélúság, tehát hogy csak azért tartják fenn a rendszert és ellenőrzik, mert fenn kell tartani és ellenőrizni kell. A helytelen használatra jó példa, amikor az office lean keretében egy menedzser elvárja munkatársaitól, hogy még a billentyűzetnek, az egérnek és a bögrének is meglegyen a különböző színű szigetelőszalaggal kijelölt helye az asztalon. (Természetesen, ha ez olyan környezetben történne, ahol valamilyen okból kifolyólag van gyakorlati, veszteségeket csökkentő eredménye, használata illeszkedne a lean elvekkel.) Az 5S lépéseinek rövid leírása: 1. Szelektálás: A termelési terület (vagy office) minden egyes objektumának létjogosultságát megkérdőjelezve döntést kell hozni arról, hogy feltétlenül szükséges-e, hogy az a helyszínen legyen. Minden olyan tárgyra, amelyre nincs szükség, piros címke kerül, a tárgy adatai rögzítik, majd egy központi tárolóba viszik, ahonnan máshova felhasználásra, vagy leselejtezésre kerülhet. 2. Elrendezés: Mindennek legyen helye, és minden a helyén legyen! Ezeket a helyeket érdemes jól láthatóan, a vizuális irányítás eszközeivel ellátni, egyértelműsíteni. 3. Takarítás: Nem csupán a tisztaság elérésének eszköze, hanem az átláthatóság megteremtésére, a rendezetlenségek felismerésére szolgál. 4. Standardizálás: Az adott területen használt eszközöket és folyamatokat standardizálni kell a stabil minőség és folyamatos fejlődés érdekében. 5. Fenntartás: A munkatársak oktatása és munkájuk elismerése, valamint rendszeres auditok segítségével fenntartjuk a rendszert, hogy a folyamatos fejlődés megmaradhasson. Az 5S a mindennapok részévé válik, egyfajta szokássá, amely a teljes szervezeti kultúrára is pozitív hatású a megfelelő alkalmazás mellett. 15  Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kar Technológia- és termékfejlesztés alapjai Élelmiszermérnök MSc Innováció; Szellemi Tulajdon; Iparjogvédelem Egyetemi jegyzet Dr. Gorkáné Horvai Mária ny. szakmai tanácsadó Dr. Hitka Géza, egy. docens, tárgyfelelős 2020. 1  Tartalomjegyzék 1. Bevezetés............................................................................................................... 3 2. A szellemi tulajdon védelmének fogalma, nemzetközi és nemzeti rendszere......... 4 3. Rövid történeti áttekintés........................................................................................ 5 4. Szellemi tulajdonvédelem kategóriái...................................................................... 6 4.1. Szerzői jogvédelem.......................................................................................... 6 4.2. Iparjogvédelem................................................................................................. 7 5. Oltalmi formák komplex használata........................................................................ 8 5.1. Az oltalom (kizárólagos jog) megszerzésének célja......................................... 8 5.2. Az oltalom (kizárólagos jog) megszerzésének a haszna.................................. 8 5.3. Az oltalomszerzéssel kapcsolatos megfontolások............................................ 9 5.4. Az iparjogvédelemi oltalmak szintjei................................................................. 9 6. A szabadalom....................................................................................................... 10 6.1. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő feltalálói jogok.................. 10 6.2. Szolgálati és alkalmazotti találmány............................................................... 11 6.2.1. Szolgálati találmány................................................................................. 11 6.2.2. Alkalmazotti találmány............................................................................. 12 6.2.3. A szolgálati és az alkalmazotti találmányra vonatkozó közös szabályok. 12 6.3. Kutatási szerződés feltételei........................................................................... 13 6.4. A szabadalmi oltalom keletkezése................................................................. 13 6.5. Szabadalom megadására irányuló eljárás..................................................... 14 6.5.1. Újdonság fogalma.................................................................................... 15 6.5.2. Feltalálói tevékenység fogalma................................................................ 16 6.5.3. Ipari alkalmazhatóság.............................................................................. 16 6.6. Szabadalmi bejelentés................................................................................... 17 6.6.1. A szabadalmi oltalom terjedelme (oltalmi kör).......................................... 17 6.6.2. Az igénypontok......................................................................................... 17 6.6.3. A találmány feltárása................................................................................ 18 6.7. Szabadalmi licencia........................................................................................ 19 6.7.1. Szabadalmi licencia szerződés................................................................ 19 6.7.2. A know-how szerződés............................................................................ 19 6.7.3. A szellemi tulajdon becsült értékének/licencdíjának megállapítása......... 19 6.8. A szabadalmi oltalom fenntartása, tartama, terjedelme.................................. 21 6.9. A szabadalmi oltalom korlátai......................................................................... 21 6.10. A szabadalmi bejelentés vagy oltalom megszűnése.................................... 22 6.10.1. A szabadalmi bejelentés megszűnése................................................... 22 6.10.2. A szabadalmi bejelentés ideiglenes oltalmának megszűnése................ 22 6.10.3. A végleges szabadalmi oltalom megszűnése........................................ 22 6.11. Egyéb eljárások, Státuszügyek.................................................................... 23 6.11.1. A szabadalom megsemmisítése............................................................ 23 6.11.2. Nemleges megállapítás.......................................................................... 23 6.11.3. Találmánybitorlás................................................................................... 24 6.11.4. Szabadalombitorlás................................................................................ 24 1 7. Szabadalmi dokumentumok kutatása................................................................... 25 7.1. Hazai szabadalmi dokumentumok kutatása................................................... 25 7.2. Külföldi szabadalmi dokumentumok kutatása................................................ 27 7.3. Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás - NSZO jelzet...................................... 29 7.4. Együttműködési (NSZO) osztályjelzet elérése és alkalmazása Espacenet (EPO) kutatásban.................................................................................................. 33 8. Használati mintaoltalom, kis szabadalom............................................................. 36 8.1. Használati mintaoltalom megsemmisítése..................................................... 36 9. Növényfajta-oltalom.............................................................................................. 37 10. Védjegyek........................................................................................................... 38 10.1. Védjegyoltalom............................................................................................. 38 10.2. Védjegyoltalomban részesülő megjelölések................................................. 38 10.3. A védjegy fajtái a megjelölés tartalma szerint.............................................. 39 10.4. A védjegyoltalom kizáró okai........................................................................ 39 10.5. Védjegy bejelentés....................................................................................... 39 10.6. A védjegyoltalom megszerzését követő használat....................................... 40 10.6.1. Védjegylicencia...................................................................................... 40 10.6.2. Franchise szerződések.......................................................................... 40 11. Védjegykutatás; Osztályozás.............................................................................. 41 11.1. Nizzai osztályozás........................................................................................ 42 11.2. A TMclass felület.......................................................................................... 44 11.3. Bécsi osztályozás......................................................................................... 45 11.4. Hazai védjegykutatás; E-Kutatás.................................................................. 46 11.5. Külföldi Védjegykutatás; TMView................................................................. 49 12. A földrajzi árujelző fogalma, fajtái....................................................................... 51 13. Formatervezési minta-oltalom fogalma............................................................... 52 13.1. Formatervezési minta újdonsága................................................................. 52 13.2. A formatervezésiminta egyéni jellege........................................................... 52 13.3. Kizárás a mintaoltalomból............................................................................ 53 13.4. A formatervezési mintaoltalom keletkezése, tartama................................... 53 13.5. A formatervezésiminta megszünése............................................................ 53 13.6. A formatervezési minták osztályozása a Locarnói megállapodás szerint..... 54 14. Formatervezési minta kutatás menete; Adatbázisok.......................................... 55 2 1. Bevezetés Az innováció hajtóereje az üzleti cél, vagyis a haszonszerzés, és ennek a folyamatnak a meghatározó eleme a találmány. Ez adja meg az innováció irányát tárgyát és elakadása esetén egy újabb találmány lendítheti előre a műszaki fejlődést. A védjegyek teszik lehetővé a modern gazdaságban a versenytársak közötti piaci versenyt és nélkülözhetetlen eszközt jelentenek ahhoz, hogy a fogyasztók tájékozódhassanak, illetve választhassanak egyes áruk és szolgáltatások között A jegyzet rövid enciklopédikus áttekintést nyújt a szellemitulajdon-védelem rendszeréről, ezen belül a többlettudás - innováció - iparjogvédelmi oltalmi formáiról, az oltalom megszerzésére irányuló eljárásokról. Ismerteti a legfontosabb iparjogvédelmi információforrásokat, a nemzeti és külföldi adatbázisokat és ezek használatát az élelmiszer technológia kutatás, termékfejlesztés vonatkozásában. Kitér továbbá a megszerzett kizárólagos jog értékének becslésére, valamint a jogérvényesítés mellett a jogsértésre és annak következményeire. A jegyzet mellett célszerű a témakörhöz kapcsolódó diákat is követni, mivel a diák tartalmaznak az ismertetett kutatási felületekhez tartozó feladatokat és azok megoldásait (1-213 dia). 3 2. A szellemi tulajdon védelmének fogalma, nemzetközi és nemzeti rendszere Az elmúlt 150-200 évben a műszaki, gazdasági fejlődéssel párhuzamosan kialakult az igény a szellemi alkotás, többlettudás, vagyis a szellemitulajdon- védelmének jogi biztosítására. Környezetünk tulajdonformái Közkincs: nyelv, népművészet, hagyományos technológiák…. Tulajdon: köztulajdon, magántulajdon…. -Anyagi tulajdon: Ingó, ingatlan -Szellemi tulajdon: Szerzői jog, iparjogvédelem E jegyzet a szellemi tulajdonnal kapcsolatos azon belül is az iparjogvédelmi ismereteket tárgyalja. Szellemi Tulajdon Világszervezete: WIPO (World Intellectual Property Organization) Az ENSZ genfi székhelyű szakosított szervezete, jelenleg 193 tagállammal. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal: SZTNH (Hungarian Intellectual Property Office) a szellemi tulajdon védelmének országos hatáskörű szerve Feladata: - Gondoskodni a szellemi tulajdon védelmének lehetőségéről (jogszabályok kidolgozása, harmonizálása a szellemi tulajdon védelmére) http://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/jogforrasok - Gondoskodni a szellemi alkotások megismertetéséről (információszolgáltatás, oktatás). 4 3. Rövid történeti áttekintés Szabadalom (nemzetközi háttér): - 1474. Velencei Dekrétum elsőként szabályozta törvényi szinten a szabadalmak ügyét. - 1883. évi Párizsi Uniós Egyezmény: (169 tagja van) A megállapodás az egyenlő elbánás elve értelmében a nemzeti és külföldi jogszerzésre és jogérvényesítésre vonatkozik, valamint biztosítja az uniós elsőbbséggel (egy év) a versenyelőny megőrzését a többi tagállamban. - 1970. Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT): egyetlen nyelven, egyetlen helyen benyújtott bejelentéssel megindítható a szabadalom (használati mintaoltalom) megadására irányuló eljárás, akár valamennyi szerződő államban. - 1977. Európai Szabadalmi Egyezmény – 38 tagállama van az Európai Szabadalmi Hivatal dönt a bejelentésről, és döntése minden részes országban szabadalmat eredményez. Nemzeti jogfejlődés - 1853. Osztrák-Magyar Monarchia közös rendszer, - 1867. Ideiglenes egyezmény, részben önálló magyar intézmény, - 1895. első Magyar szabadalmi törvény, - 1945. Szabadalmi Bíróság, - 1948. Országos Találmányi Hivatal (1969-ig szovjet típusú tanúsítvány), - 1992. Magyar Szabadalmi Hivatal (1994-től az élelmiszerekre és gyógyszerekre is termékoltalom), harmonizált jogrendszer, - 2011. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (névváltozás) 5 4. Szellemi tulajdonvédelem kategóriái 4.1. Szerzői jogvédelem A Szerzői jogvédelem területére tartozik az a szellemi termék, amely alapvetően nem műszaki alkotás és egyéni, eredeti jellegű. Jellemzően ide tartozik a szépirodalom, képzőművészet, zene, film, tanulmány, tudományos mű, építészeti terv, szoftver. A szerzői jogi oltalom hatósági aktus nélkül a mű létrejöttével keletkezik. Főszabályként: - A szerzőt a mű létrejöttétől megilleti a szerzői jog (személyhez fűződő és vagyoni jog). - A szerző kizárólagos felhasználási joggal rendelkezik (többszörözés, terjesztés, átdolgozás…). - A művek védelmi ideje a szerző halálát követő év első napjától 70 évig tart. Tipikusan szabad felhasználási kör - A mű részletének idézése (a mű jellege, célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven; a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével), - A mű idézése iskolai, oktatási célra szemléltetés érdekében, ha nem használják fel üzletszerűen, - Magáncélú másolás természetes személy által (kézírással, írógéppel), - Nyilvános előadások, tájékoztatók, napi eseményhez kapcsolódó politikai, gazdasági cikkek, - Egyéni tanulás céljára nonprofit jelleggel. Árva műnek minősül az a mű, amelyiknél a felhasználó eredménytelenül kutatja fel a szerzőt, ilyen esetben kérelemre az SZTNH (továbbiakban Hivatal) felhasználási engedélyt adhat. Önkéntes műnyilvántartás önmagában sem szerzői jogi, sem a szellemi alkotásra vonatkozó más jogi védelmet nem keletkeztet, ezzel később azonban bizonyítható, hogy a nyilvántartásba vett mű az akkori tartalommal létezett. Az önkéntes műnyilvántartásba vételről a Hivatal közokiratot állít ki. 6 4.2. Iparjogvédelem Az iparjogvédelem műszaki jellegű alkotások és árujelzők oltalmára vonatkozik. Műszaki jellegű alkotások oltalma: - Szabadalom alapvető gazdasági rendeltetése, hogy biztosítsa a kutatási fejlesztési ráfordítások megtérülését , valamint ösztönözze az alkotó tevékenységet. - Kiegészítő oltalmi tanúsítvány (szabadalmazott gyógyszerek és növényvédőszerek oltalmi idejét öt évvel egészíti ki). A jegyzet erre bővebben nem tér ki. - Növényfajta-oltalom a nemesítők által termesztett új növényfajták oltalmára vonatkozik. - Használati mintaoltalom - Formatervezési mintaoltalom - Topográfiaoltalom (mikroelektronikai félvezető termékek - mikrochipek- topográfiája). A jegyzet erre bővebben nem tér ki. Árujelzők, megjelölések oltalma: - Védjegyoltalom - Földrajzi árujelző 7 5. Oltalmi formák komplex használata Egy termék- és technológia fejlesztése során fontos az oltalmi formák komplex használatát figyelembe venni. Például a gyorsfagyasztott palacsinta termék- és technológia fejlesztése kapcsán adott lehetőségek: Szabadalom: eljárásra, termékre, berendezésre, alkalmazásra, kapcsolási elrendezésre, Használati mintaoltalom: csomagolásra, zárásra, Formatervezési mintaoltalom: doboz bordázására, anyagára, Védjegyoltalom: szó-, ábra megjelölésre. Az oltalmi formák feltételrendszerei a továbbiakban részletesen ismertetésre kerülnek. 5.1. Az oltalom (kizárólagos jog) megszerzésének célja - Műszaki színvonal növelése, ÚJ: eljárás, berendezés, termék, alkalmazás létrehozásával, hiszen az oltalom lejártával a műszaki tartalma közkinccsé válik. - Személyes erkölcsi elismerés, ha valakinek szabadalma van. - Tudományos fokozat megszerzéséhez (credit pont). - Vállalkozási apport az adott szabadalom vagy védjegy értéke alapján tőkeként jegyezhető. - Pályázat innováció tartalmának igazolása. - A kutatóintézet vagy egyetem eredményességi mutatójának a növelése. 5.2. Az oltalom (kizárólagos jog) megszerzésének a haszna - Az oltalom tulajdonosának kizárólagos joga van a hasznosításra. Ez minden oltalmi formára érvényes. Így az oltalom idejére az adott országban, vagy megjelölt országokban gyártási, hasznosítási monopóliumot biztosít. - Az oltalom tulajdonosának kizárólagos joga van arra, hogy másnak hasznosítási engedélyt adjon. Ez is minden oltalmi formára érvényes. - A feltaláló találmányi díjra jogosult. - A szabadalmast hasznosítási szerződés díja illeti meg. - A szabadalmas az engedély nélküli hasznosító (bitorló) ellen indított perben kártérítésre jogosult. 8 5.3. Az oltalomszerzéssel kapcsolatos megfontolások - Kutatás-fejlesztés eredményeként megszerzett szabadalom biztosítja a kizárólagos jogot (gyártási, hasznosítási monopóliumot) legfeljebb húsz évig, - Licencvásárlás, illetve know-how (gyártási titok) licencszerződés - érvényes és területileg hatályos oltalom estén - akkor célszerű, ha a saját kutatás ráfordításai nincsenek arányban a vásárlási összeggel. - Know-how a mérnöki visszafejtéssel nem reprodukálható találmányoknál célszerű. Előfordulhat, hogy üzletileg többet ér, mint a szabadalom által nyújtott húszéves biztonság. 5.4. Az iparjogvédelemi oltalmak szintjei Az oltalom szintjei: 1./ Nemzeti: ország területére 2./ Nemzetközi: /szabadalom, használati minta esetén/ az egyezmény tagállamainak megjelölésével (PCT), védjegy, formatervezési minta esetén a Madridi megállapodás, -jegyzék aláírói körében 3.a./ Közösségi (EU): védjegy, formatervezési minta, növényfajta-oltalom, Európa egész területére 3.b./ Egységes hatályú (EU) szabadalom 9 6. A szabadalom A szabadalomhoz való jog A szabadalmi igény a feltalálót vagy jogutódját illeti meg (magán, vállalati, szolgálati, alkalmazotti) Magánbejelentés esetén a feltaláló azonos a bejelentővel. Amennyiben nem azonos a bejelentő a feltalálóval és nyilatkozattal nem tisztázott a szolgálati jelleg, a bejelentést vállalatinak tekintjük. Ebben az esetben a feltaláló jogutódlási irattal igazolja, hogy a bejelentési jogát átruházta. A szolgálati, illetve alkalmazotti találmányok a továbbiakban kerülnek ismertetésre. Azt a személyt vagy jogutódját kell igényjogosultnak tekinteni, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be. A találmányra szabadalmat kell adni, ha a találmány a) kielégíti az érdemi követelményeket, (új, feltalálói tevékenységen alapul és iparilag alkalmazható), b) bejelentése megfelel a törvényben megszabott alaki feltételeknek, c) nincs kizárva a szabadalmi oltalomból és d) a bejelentő eleget tett a díjrendeletben előírt befizetéseknek. 6.1. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő feltalálói jogok - A feltaláló az, aki a találmányt megalkotta. A feltaláló csak természetes személy lehet. - Azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki bejelentésben feltalálóként szerepel. A Hivatal nem nyomozó hatóság. - Szerzőségi részarány lehet egyenlő vagy eltérő. Egy találmány feltalálóinak száma nincs korlátozva. Amennyiben a bejelentéskor nincs megjelölve a feltalálói hányad, a Hivatal értelemszerűen egyenlőnek tekinti azt. - A feltalálót megilleti nevének feltüntetése, illetve mellőzése a szabadalmi iratokon, ha nem azonos a feltaláló a bejelentővel. - A szabadalmi bejelentés közzététele előtt a találmányt csak a feltaláló, illetve jogutódja (bejelentő) hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni. - A feltalálót a szolgálati találmány hasznosítása és értékesítése esetén találmányi díj illeti meg, melytől a felek közös akarattal eltérhetnek. - Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében járó feltalálói díjakat a munkáltató, több munkáltató esetén - eltérő megállapodásuk hiányában - a hasznosító munkáltató köteles megfizetni. 10 6.2. Szolgálati és alkalmazotti találmány 6.2.1. Szolgálati találmány SZOLGÁLATI találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból (munkaköri leírásából) folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg. - A feltaláló köteles a szolgálati találmányt, megalkotását követően, haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval. - A munkáltató az ismertetés átvételétől számított kilencven napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a szolgálati találmányra igényt tart-e. - A szolgálati találmánnyal a feltaláló rendelkezhet, ha a munkáltató ehhez hozzájárul vagy nem nyilatkozik. - A munkáltató a szolgálati találmány ismertetésének átvételét követő ésszerű időn belül köteles szabadalmi bejelentést tenni; köteles továbbá az általában elvárható gondossággal eljárni a szabadalom megszerzése érdekében. - A munkáltató eltekinthet a szabadalmi bejelentés megtételétől, vagy a bejelentést visszavonhatja, ha a találmányt - annak elismerése mellett, hogy az az ismertetés átvételének időpontjában egyébként szabadalmazható lenne - titokban tartja, és üzleti titkot képező megoldásként hasznosítja. A munkáltató e döntéséről köteles tájékoztatni a feltalálót. - Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a megoldás az ismertetés átvételének időpontjában nem volt szabadalmazható. A Hivatalban működő Iparjogvédelmi Szakértői Testület (ISZT) kérelemre szakértői véleményt ad a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy az alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos ügy ekben. - Szolgálati találmány esetén a munkáltató a szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény vagy szándékos mulasztás előtt köteles felajánlani a feltalálónak a szabadalmi igény ingyenes átruházását, az alkalmazotti találmány tekintetében érvényesülő hasznos ítási jog kikötésével vagy anélkül. 11 6.2.2. Alkalmazotti találmány ALKALMAZOTTI találmány annak a találmánya, aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. - Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg , a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos; a munkáltató hasznosítási engedélyt harmadik személynek nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át. - A feltaláló köteles az alkalmazotti találmányt, megalkotását követően, haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval. - A munkáltató az ismertetés átvételétől számított kilencven napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy az alkalmazotti találmányt hasznosítani kívánja-e. - A munkáltató az alkalmazotti találmányt csak a feltalálónak a találmány nyilvánosságra hozatalához való jogával összhangban hasznosíthatja. - Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót a munkáltató hasznosítási jogának terhe nélkül illeti meg, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a munkáltató nem nyilatkozik. 6.2.3. A szolgálati és az alkalmazotti találmányra vonatkozó közös szabályok - A találmányi díjszerződést, az alkalmazotti találmány hasznosítása esetén járó díjazásra irányadó szerződést, valamint a szolgálati és az alkalmazotti találmánnyal kapcsolatos nyilatkozatot, értesítést és tájékoztatást írásba kell foglalni. - A találmány szolgálati vagy alkalmazotti jellegével, a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy az alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos viták a Hivatalban működő Iparjogvédelmi Szakértői Testületre (ISZT) vagy a Fővárosi Törvényszékre tartoznak. 12 6.3. Kutatási szerződés feltételei - A vállalkozó szerződik a kutatómunka végzésére, a szerződés alanya mindkét részről bárki lehet. - A megrendelő díj fizetésére köteles. - A kutatási szerződéseket írásba kell foglalni. - Tipikusan határozott időre szól; - Eredményvállalást kell tartalmaznia, - Lényeges kötelezettség a titoktartás, - Az elérendő eredmény újdonsága alapvető követelmény (ellenkező esetben a szerződés nem minősül kutatásinak). - A felek megállapodásának hiányában az új megoldáson az általános rendelkezési jog a kutatót illeti meg. 6.4. A szabadalmi oltalom keletkezése - A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az ideiglenes oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára. - A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap. - A végleges szabadalmi oltalom a megadással keletkezik , a bejelentés napjára visszaható hatályú és a bejelentés napjától számított húsz évig tart. 13 6.5. Szabadalom megadására irányuló eljárás A találmány a feltalálásnak nevezett tevékenység eredményeképpen előállt, a szokásostól eltérő ötletes műszaki megoldás, a szabadalom pedig az ezt védő jog. Szabadalmazható minden találmány, amely: - új, - feltalálói tevékenységen alapul és - iparilag alkalmazható a technika bármely területén; (eljárás, berendezés, termék, alkalmazás, kapcsolási elrendezés), amennyiben a szakember számára megvalósítható részletességgel kerül ismertetésre. Nem minősül találmánynak: - felfedezés, - tudományos elmélet, - matematikai módszer; - esztétikai alkotás; - olyan szellemi tevékenység ami, játékszabályra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás és számítógépi program; információk megjelenítése (pl. menetrend). Kizárás a szabadalmi oltalomból - A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha hasznosítása közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; a hasznosítás nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll. - Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az - Emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. E rendelkezés az ilyen eljárásokban alkalmazott termék re - így különösen anyagra és keverékre - azonban nem vonatkozik. - Nem részesülhet szabadalmi oltalomban különösen az ember klónozására szolgáló eljárás; az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás; az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra; az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy bármilyen jelentős gyógyászati előnyt nyújtana az emberek vagy az állatok számára; a megjelölt eljárással létrejövő állat. 14 6.5.1. Újdonság fogalma Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. (Vagyis a találmány más, mint a technika állásához tartozó megoldások.) Az újdonságot a találmány eltérését jelenti mindattól, ami már ismert a technikában. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja (a bejelentés napja) előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, nyilvános gyakorlatba vétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. Bárki számára hozzáférhető a könyvtárba elhelyezett diplomamunka, illetve szakdolgozat, és a részvételi regisztrációhoz nem kötött konferencián elhangzott ismeretanyag. Nem tekinthető bárki számára hozzáférhetőnek például egy kutatóintézet könyvtára. Erősen megfontolandó, hogy szabadalmazható találmány gyanúja esetén célszerű előzetesen szabadalmi bejelentést tenni a Hivatalban. Ez a bejelentés közzétételéig (18 hónap elteltéig) nem kerül nyilvánosságra. Másfél év alatt fel lehet mérni a piaci igényt, a gyártási, hasznosítási lehetőségeket. A Hivatal előtti eljárást a bejelentő bármikor megállíthatja. Technika állásának feltárása (újdonság kutatás) - Szakkönyvek, folyóiratok, szakdolgozatok, diplomamunkák, online felületek, - Az élelmiszerek termék- és technológiafejlesztési feladatoknak javasolt első lépése az iparjogvédelmi adatbázisok használata. Fontos a technika állásának ismerete a kutatáshoz, a zsákutcák elkerüléséhez, a párhuzamos kutatások kiszűréséhez. - Célszerű a nagy beruházást igénylő gyártást megelőzően felmérni a technika állását, nehogy más gyártó kizárólagos jogát megsértsék. - Forgalmazásnál is körültekintőnek kell lenni hiszen az előzetes kutatással megelőzhető a bitorlási perekkel járó kártérítés. 15 6.5.2. Feltalálói tevékenység fogalma Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló, azaz nem kézenfekvő megoldás. Amíg az újdonság azt jelenti, hogy a találmány más, mint a technika állásához tartozó megoldás, addig a feltalálói tevékenység a találmányt létrehozó alkotói teljesítménnyel szemben támaszt követelményt. A feltalálói tevékenység megítéléséhez a törvény egy szubjektív mércét állít: a szakembert. Az ő szemszögéből kell megítélni, hogy a találmány rutin intézkedés eredménye -e. A feltalálói tevékenység vizsgálata során (ellentétben az újdonság vizsgálatával) megengedett két vagy több dokumentum különböző része inek kombinálása. Nem kézenfekvő megoldás pl.: - úttörő jellegű megoldás, valamint - az a kézenfekvőnek tűnő megoldás, amivel előre nem várt többlethatás jár, - a megoldással szakmai előítéletet kellett legyőzni. Kézenfekvő megoldás, ha a feltárt dokumentumok alapján a találmány létrejötte egyszerű: - addíció, kombináció, - anyaghelyettesítés, - méret és alakváltoztatás, - analóg eljárás, ekvivalens megoldás, - többszörözés, - optimalizálás. A szakember: A szakember elképzelt személy (vagy személyek csoportja), aki teljes egészében ismeri a szakterületén a technika állását és az alapvető műszaki ismereteket, és rendelkezik a szakmai munkához szükséges eszközökkel és képességekkel, beleértve a szokásos kísérletek elvégzését és az ismeretek rutin jellegű kombinálását is, a képzelőereje azonban korlátozott, nem képes az ismeretek alkotó szintézisére. (A szakterületén diplomával rendelkező mérnöki ismeretei vannak). 6.5.3. Ipari alkalmazhatóság Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság bármely ágában előállítható, illetve használható. A szabadalmi törvény lényegében a találmány reprodukálhatóságát teszi a szabadalmazhatóság feltételévé, azaz ismételten azonos eredménnyel kell teljesülnie. Nem valósítható meg a kitűzött célnak megfelelően az a találmány, ha valamely fizikai, kémiai, vagy biológiai ok eleve kizárja. ( pl. örökmozgó) 16 6.6. Szabadalmi bejelentés Célszerű szabadalmi bejelentést tenni postán, személyesen vagy elektronikus úton a honlapról letölthető űrlap segítségével: - ha elvégezték a technika állásának feltárását, - ha kigondolták az új megoldást (eljárás, termék, berendezés, alkalmazás) - ha megállapodtak abban ki(k), milyen százalékban lesz(nek) a bejelentő(k), feltaláló(k)… - ha leírták, illetve lerajzolták a találmányt, és esetleg igénypontokba foglalták az oltalmi kört. 6.6.1. A szabadalmi oltalom terjedelme (oltalmi kör) A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. (erre vonatkozik a kizárólagos jog) A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul. 6.6.2. Az igénypontok - Az igénypontokat a találmány jellemzőinek megadásával kell elkészíteni. - Az igénypont egyetlen mondatból áll. - Az igénypont általában két részből: tárgyi körből és jellemző részből áll. - A tárgyi kör tartalmazza a találmány tárgyának megnevezését és - a szükséghez képest - a találmánynak a technika állásához tartozó legközelebbi megoldással közös jellemzőit, - A jellemző rész pedig azokat a jellemzőket, amelyek a találmányt ettől a megoldástól megkülönböztetik; - A tárgyi kört és a jellemző részt az “azzal jellemezve, hogy” szavak kötik össze. Példa eljárási szabadalom főigénypontra: Eljárás gyorsfagyasztható, stabil állományú és megfelelő mikrobiológiai tisztaságú derelye készítmények ipari eljárással történő előállítására burgonyából, búzalisztből, zsiradékból, vízből, kötőanyagból és kívánt esetben búzadarából történő tésztakészítés, a tészta kinyújtása, megtöltése és formázása útján, azzal jellemezve, hogy a búzaliszthez 21-28 0 C-on annak tömegére számítva 2-30 tömeg%, a búzalisztnél magasabb pentozán - és/vagy amilóztartalmú rozslisztet adunk és/vagy a tésztához kötőanyagként a tészta össztömegére számítva 1,0-2,5 tömeg% tejfehérjét keverünk. 17 Példa termék szabadalom főigénypontra: Mikroelemeket jelentős mennyiségben tartalmazó többkomponensű főként olajos magokból és aszalványokból álló funkcionális készítmény, azzal jellemezve, hogy a késztermék össztömegére vonatkoztatva 45-85 tömeg % mennyiségben legalább háromféle aprított olajos mag keveréket és 12-50 tömeg % mennyiségben egy vagy több gyümölcs aszalványt tartalmaz a készítmény legfeljebb 20 tömeg % íz- állománykialakító és étrendileg fontos hatóanyag tartalmú fűszert, fűszerolajat, gyógynövényt és gyógynövényolajat is tartalmaz egységekbe tömörítve. Példa berendezés főigénypontra: Berendezés tészta dagasztására, amely meghajtott forgó, sík fenekű és hengeres falú káddal (1) és két, fölülről excentrikusan a kádba (1) nyúló dagasztószerszámmal (2, 3) van ellátva, amely utóbbiak szinkronizálva a kádtengelyhez (8) képest párhuzamos és ezzel lényegében közös síkban fekvő tengelyek (6, 7) körül, egymással ellenkező irányban forognak, a kád falához rendelt dagasztószerszám (2) saját munkatere a kád falával határos, valamint a kád (1) forgásirányával (11) ellenkező forgásirányú (9), azzal jellemezve, hogy a két dagasztószerszám (2, 3) munkaterének (12, 13) átmérője eltérő nagyságú. 6.6.3. A találmány feltárása A leírás alaki szabályait a honlapról elérhető 20/2002. (XII. 12.) IM rendelet tartalmazza. A találmányt olyan részletességgel kell feltárni a bejelentés napján, hogy azt egy szakember a leírás, példák és rajz alapján megvalósíthassa. Az igénypontban egyértelműen, a leírással összhangban kell meghatározni az igényelt szabadalmi oltalom terjedelmét. Bővítő értelmű módosítást a bejelentés napját követő egy évig lehet benyújtani, belső elsőbbség igénylésével. 18 6.7. Szabadalmi licencia 6.7.1. Szabadalmi licencia szerződés - A szabadalmas engedélyt ad a találmány hasznosítására. - A hasznosító köteles ennek fejében díjat fizetni. - Fontos: a felek megnevezése, az ügylet tárgya - a szabadalom használat jellege, időtartama és ellenértéke. - Semmis minden kikötés, amely a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmába ütközik. - A hasznosítási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. - A szabadalmas a műszaki megvalósíthatóságért szavatol, a gazdaságosságért, nyereségességért nem. - A hasznosító csak a szabadalmas engedélyével adhatja tovább a hasznosítási jogokat. - A hasznosítási szerződés megszűnik, ha az oltalom lejár. - A felek a hasznosítási szerződés egyéb feltételeit szabadon állapítják meg - A szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha a jogszabály az eltérést nem tiltja. - A hasznosítási szerződésben célszerű pontosan rögzíteni a szabadalmak (szabadalmi bejelentések) és az esetleges korlátozások pontos azonosítását, azt a tényt, hogy történik-e know-how átadás. 6.7.2. A know-how szerződés - A know-how átadója vagyoni értékű műszaki, gazdasági, szervezési ismereteket ad. - A átvevő ennek fejében díjat fizet. - Minden szerződésnél fontos a felek megnevezése, az ügylet tárgya - a know-how esetében a használat jellege, időtartama és ellenértéke. - A szerződő felek a szerződés tartalmának meghatározása során a törvényi korlátok között szabadon járnak el. - Meghatározzák a hasznosítás lehetőségét a szerződés lejárta után. 6.7.3. A szellemi tulajdon becsült értékének/licencdíjának megállapítása A szellemi tulajdon értéke általában a hasznosítási szerződés kötésekor válik fontossá. A hasznosítási szerződések általában nem hozzák nyilvánosságra a megállapodás összes feltételét. pl. A licencdíjat rögzítik, de az azonnali kifizetett összeget nem. 19 Nemzetközi gyakorlat módszerei - Költségalapú pl. a szabadalom gyártása során felmerülő költségek és a tervezett értékesítési bevételek különbsége alapján kalkulált érték. - Piaci alapú pl. összehasonlító licencdíj, összehasonlító piaci érték, aukció során - Jövedelem alapú pl. profit prémium, royalty mérték, kockázattal korrigált nettó érték - Opció alapú pl. Reálopciók a beruházások és termelési döntések, valmint a technológiai kockázat alapján készített haszonelemzéssel - Értékmutatók használatán alapuló pl. Kizárólag kész áruk termelési értékmutatója, bruttó tipusú értékmutató. - Kombináción alapuló pl. előzőek, tetszés szerinti kombinációja, hibrid licencdíj. Hazai gyakorlat számos szubjektív elemet tartalmazó költség- és piaci alapúdíjmegállapítás kombinációján alapul, royalty megjelöléssel. Jellemzően vagy túlszabályozott, vagy hiányos. Licencdíj megfizetése 2000-ben (részlet) Fővárosi Bíróság 3.P..../2000/66. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Bíróság, dr. xxxxxxxx ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek,... jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen, licencdíj megfizetése és járulékai iránti perében meghozta és kihirdette a következő I t é l e t e t: A Fővárosi Bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 14.500.000.- ( Tizennégymilló-ötszázezer) forint tőkét és annak 1982.junius 1-től kifizetésig esedékes törvényes késedelmi kamatát, valamint 1.500.000.- (Egymillióötszázezer) forint perköltséget, továbbá külön felhívásra fizessen meg az államnak a felperes illetékfeljegyzése folytán le nem rótt 900.000 (Kilencszázezer) forint kereseti illetéket. Az ezt meghaladó kereseti kérelmet elutasítja. 20 6.8. A szabadalmi oltalom fenntartása, tartama, terjedelme - A szabadalmi oltalom fenntartása: évente aktuális fenntartási díj fizetésével történik. A fenntartási díj a bejelentési napjának megfelelő naptári napon előre esedékes. Ha a bejelentő, illetve a szabadalmas kizárólag maga a feltaláló fenntartási díj-kedvezmény illeti meg. - A szabadalmi oltalom időtartama: a kizárólagos hasznosítás jog, azaz a végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart. - A szabadalmi oltalom terjedelme: azt, hogy az oltalom, azaz a kizárólagos hasznosítási jog mely termékekre vagy eljárásokra terjed ki az igénypontok határozzák meg. Ha a termékben vagy eljárásban a főigénypont összes jellemzője megvalósul akkor arra a szabadalmi oltalom kiterjed. 6.9. A szabadalmi oltalom korlátai A kizárólagos hasznosítási jog kimerülése azt jelenti, hogy (kivételes esettől eltekintve) nem terjed ki a nem csak Magyarországon forgalomba hozott termékekkel kapcsolatos további cselekményekre. Egyszerűbben fogalmazva a magyar szabadalom Magyarország területén hatályos. Előhasználati jog illeti meg azt, aki a találmány bejelentési (elsőbbségi) napja előtt kezdte meg belföldön, jóhiszeműen a találmány hasznosítását, vagy arra komoly előkészületet tett. A szabadalmi oltalom az előkészület mértékéig hatálytalan. Továbbhasználati jog az oltalom megszűnésének megállapítása (pl. díjfizetési késedelem) és újra érvénybe helyezési időintervalluma alatt megkezdett előállítás vagy használat esetén a szabadalmi oltalom az előkészület mértékéig hatálytalan. Magánhasználat céljából, illetve a találmánnyal kapcsolatosan végzett kísérletekre, valamint a gyógyszerek gyógyszertári alkalmi elkészítésére nem érvényesül a kizárólagos hasznosítási jog. 21 6.10. A szabadalmi bejelentés vagy oltalom megszűnése 6.10.1. A szabadalmi bejelentés megszűnése A szabadalmi bejelentés megszűnik a találmány közzététele előtt: amennyiben a bejelentést az alaki hiánypótlás elmulasztása vagy eredménytelensége miatt a Hivatal elutasítja, bejelentő a bejelentés visszavonását írásban kéri, vagy a bejelentési és kutatási díjat nem fizeti meg. 6.10.2. A szabadalmi bejelentés ideiglenes oltalmának megszűnése A szabadalmi bejelentés ideiglenes oltalma megszűnik amennyiben a bejelentő hiánypótlás és/vagy nyilatkozattétel elmulasztása vagy annak eredménytelensége miatt a Hivatal a bejelentést elutasítja, a bejelentő írásban lemond az ideiglenes oltalomról, nem kéri, illetve nem fizeti meg a találmány érdemi vizsgálatát vagy az évente esedékes fenntartási díjat nem fizeti meg. 6.10.3. A végleges szabadalmi oltalom megszűnése A végleges szabadalmi oltalom megszűnik amennyiben az oltalmi idő lejár, a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg (az újra érvénybe helyezésnél a fenntartási díj kétszeresét kell megfizetni), lemondás következtében vagy a szabadalmat megsemmisítik. Megsemmisítés esetén a bejelentés napjára visszaható hatállyal szűnik meg a szabadalom. 22 6.11. Egyéb eljárások, Státuszügyek Megsemmisítési eljárás eredménye - teljes terjedelmű megsemmisítés vagy az - oltalmi kör korlátozása. Nemleges megállapítás eredménye - ütközés megállapítása vagy a - nemleges kérelem elutasítása. Értelmezés esetén: az eljáró bíróság vagy egyéb hatóság megkeresésére a Hivatal szakvéleményt ad. ha a kizárólagos jog (leírás) értelmezése kérdésében vita támad. 6.11.1. A szabadalom megsemmisítése A megsemmisítést bárki kérheti, kivéve a szabadalmast. A költségeket a vesztes fél fizeti. A szabadalmat - keletkezésére visszaható hatállyal meg kell semmisíteni, - Ha a szabadalom tárgya nem felelt meg az érdemi követelményeknek; - Ha a leírás nem tárta fel a törvényben előírt módon és részletességgel a találmányt; - Ha a szabadalom tárgya bővebb volt annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtottak. Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a szabadalmat megfelelően korlátozni kell. 6.11.2. Nemleges megállapítás A nemleges megállapítást bárki kérheti, kivéve a szabadalmast. A költségeket mindig a kérelmező fizeti. - Aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak, az eljárás megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik valamely, általa megjelölt szabadalomba. - A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt szabadalom alapján ugyanarra a termékre vagy eljárásra vonatkozóan szabadalombitorlás miatt eljárást indítsanak. - A Hivatal szóbeli tárgyaláson határoz arról, hogy a nemleges megállapítási kérelemnek helyt ad, vagy a kérelmet elutasítja. 23 6.11.3. Találmánybitorlás Ha a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a szabadalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. 6.11.4. Szabadalombitorlás Bitorlási perekben a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetőséggel rendelkezik. Szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja. Valamennyi szükséges és elégséges jellemzőt megvalósítja. A szabadalmas a bitorlóval szemben - az eset körülményeihez képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: - követelheti a szabadalombitorlás megállapítását; - követelhet adatszolgáltatást; - követelhet elégtételadást; - követelheti a gazdagodás visszatérítését; - követelhet kártérítést. (és további intézkedéseket...) 24 7. Szabadalmi dokumentumok kutatása 7.1. Hazai szabadalmi dokumentumok kutatása A Hivatal honlapjáról indítva és követve az alábbiakban megadott lépéseket a kutatás egyszerű: Hazai iparjogvédelmi adatbázis elérési útvonala: www.sztnh.gov.hu (1. ábra)> Szakmai felhasználóknak 2. ábra> E-Kutatás 3. ábra> Szabadalmi oltalom 4. ábra A következő ábrákon a kutatási útvonal látható, ahol az ábra megnevezése a továbblépési lehetőséget jelzi. Természetesen nem ez az egyetlen jó megoldás. 1. ábra: A Hivatal honlapján nyitható a szakmai felhasználóknak fül 2. ábra: Továbblépés az E-kutatás felé Az E-Kutatás tartalmazza az ország területén közzétett találmányokat és szabadalmakat, azok leírását (rajzát) igénypontját, valamint a Hivatali eljárásban nyilvántartott oltalmak bibliográfiai adatait. 25  Természetesen a szabadalom és az alatta felsorolt oltalmi formák iratainak kutatása is erről az oldalon folytatódik. 3. ábra: E-kutatás oldalon kiválasztjuk a szabadalmi oltalom fület 4. ábra: Szabadalmi oltalom Kutatási felülete számtalan lehetőséget ad az eredményes kutatásra: pl. azonosító (azaz a lajstromszám vagy bejelentés szám) alapján, a szabadalom címe, kulcsszavak, osztályjelzet (NSZO) szerint, vagy nevek, dátumok megadásával. 26 7.2. Külföldi szabadalmi dokumentumok kutatása Külföldi szabadalmi adatbázis elérési útvonal: www.sztnh.gov.hu 1.ábra > Szakmai felhasználóknak 2/a. ábra > Szabadalmi oltalom 5. ábra> Hogyan kutassunk? 6. ábra > Külföldi szabadalmi adatbázis 7. ábra > Espacenet (EPO) 8. ábra > Office/languagevic/Hungary 9. ábra. 2/a. ábra: A honlapról a szakmai felhasználóknak felületről a szabadalmi oltalom kiválasztással kell továbblépni. 5. ábra: Szabadalmi oltalom oldalon a Hogyan kutassunk? linket kell kiválasztani 6. ábra: Hogyan kutassunk? linkről a külföldi szabadalmi adatbázis fület kell kinyitni 27  7. ábra: Külföldi szabadalmi adatbázisok közül az ingyenesen kutatható Espacenet (EPO)-t kell kiválasztani 8. ábra: Espacenet (EPO) több mint 110 millió dokumentumot tartalmaz célszerű a részben magyar hozzáférést megjelölni. 9. ábra: Office/Language > HU-Hungary. A felület használata lehetőséget ad az egyszerű, az összetett és az osztályjelzet szerinti kutatásra. A használat konkrét példákon keresztül kerül majd bemutatásra. 28 7.3. Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás - NSZO jelzet Az élelmiszerek termék- és technológiafejlesztési feladatok megoldásának első javasolt lépése az iparjogvédelmi adatbázisok használatával a technika állásának kutatása, ismerete. Ezért az adatbázisokon belül létrehozták a témakörök szerinti szűkítési lehetőséget, azaz a szabadalmi osztályok szerinti felosztást Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás (NSZO) osztályjelzet elérése és alkalmazása az E-kutatásban A honlapon keresztül: www.sztnh.gov.hu 1. ábra > Szakmai felhasználóknak 2. ábra > Szabadalmi oltalom 5. ábra > Hogyan kutassunk? 6. ábra > Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás 10. ábra> a Szekciók megjelenítése 11. ábra Az 1., 2., 5. és 6. ábra az előzőekben ismertetésre került, 10. ábra: A Hogyan kutassunk?- után a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozásra kell kattintani 11. ábra: A szabadalmi szekciók megjelenítése és a további szűkítés lehetősége (Az élelmiszer közszükségleti cikk) 29  12. ábra: Szűkíthetjük például a táplálékok vagy élelmiszerek…… témakörre 13. ábra: További szűkítéssel a tápanyagok, élelmiszerek ….. 14. ábra: Fagyasztás besugárzással vagy elektromos kezeléssel (pl. ultrahang hullámokkal) -t választjuk, amennyiben ez a termékfejlesztési feladatunkhoz tartozik 30 A megtalált NSZO osztályjelzetet be kell írni az E-kutatás szabadalmi oltalom kereső felületén az osztályjelzet sorába. 15. ábra: A bemásolást követően a találati eredmény megnyitása 16. ábra: Az ügyszám megnyitásával láthatjuk az adatlapot, és bibliográfiai adatokat 17. ábra: Az oldalról elérhető a szabadalmi leírás és az iratbetekintési adatlap 31 18. ábra: A kurzor mozgatásával megtekinthető a teljes leírás igénypontok és a rajzok 17/a. ábra: Az iratbetekintési adatlap megnyitásával tájékozódhatunk a bejelentés történetéről, befizetésekről 19. ábra: Ezt az oldalt akkor célszerű megnyitni, amennyiben hasonló kutatási témánk van, és nem akarunk szabadalom bitorlást elkövetni 32 7.4. Együttműködési (NSZO) osztályjelzet elérése és alkalmazása Espacenet (EPO) kutatásban Elérési útvonal: honlap www.sztnh.gov.hu 1.ábra > Szakmai felhasználóknak 2. ábra > Szabadalmi oltalom 5. ábra > Hogyan kutassunk? 6. ábra >külföldi szabadalmi adatbázis 7. ábra > Espacenet (EPO) 8. ábra > Office/language/Hungary 9. ábra. 1., 2/a., 5., 6., 7., 8., 9. ábra Tudnunk kell, hogy gépi fordítással készült a felület. Az osztályjelzet-re kattintva az E-kutatásnál megismert szűkítési lehetőségekkel találkozunk. 20. ábra: Ezen a felületen azonos módszert alkalmazva lehet szűkíteni a témaköröket, mindig a piros jelre kattintva 21. ábra: Eljutunk a közszükségleti cikkektől az élelmiszerekig 33  22. ábra: A keresett témakör előtti négyzetbe tett pipával automatikusan beíródik az osztályjelzet, ezután választhatunk, hogy a szabadalmak megtalálását, vagy az összetett keresés (másolás a kereső űrlapba) felületén további szűkítési lehetőséget (kulcsszó, bejelentő, feltaláló) kérünk. 23. ábra: Ezen a felületen további szűkítés lehetséges 24. ábra: A szabadalmi dokumentum címsorára kattintva nyit a bibliográfiai adatokra 34  25. ábra: Ezen a felületen választható ki a bal oldali oszlopból a találmány leírása, igénypontja, eredeti dokumentuma, illetve a szabadalmi családja is (azaz mely országokban van bejelentve, illetve kapott szabadalmat). 26. ábra: Az eredeti dokumentumra kattintva a letöltést kiválasztva, annak adott kód számait beírva a teljes 29 oldalas dokumentumot megkapjuk. Egy termék- vagy technológia fejlesztéssel kapcsolatos újdonságkutatás nem rövid és nem látványos feladat, de a talált dokumentumok áttanulmányozása során nem ritka, hogy új ötletekhez juthatunk. Ezt az időt nem érdemes megspórolni. A jegyzet nem tér ki számtalan további kutatási útvonal ismertetésé re, de az eddigiekből is leszűrhető, hogy önálló kutatással sok új információ kerül a felszínre. Hiszen egy találmány tartalmát tekintve több osztályjelzethez sorolható, és a kulcsszavak is sokat segítenek a témakör szűkítésében, illetve egy konkurens cég kutatási iránya is monitorozható. 35 8. Használati mintaoltalom, kis szabadalom A jegyzet a szabadalmi oltalomtól való eltéréseket emeli ki. A Hivatal érdemi vizsgálatot nem végez. Megadás, jelentős költség és időmegtakarítást eredményez, de megnő a bejelentő kockázata, hiszen megsemmisítési eljárásban derülhet ki az oltalmazhatósági feltétel hiánya. Az újdonságkutatás menete azonos a szabadalomnál ismertetettekkel. Feltétele: újdonság, feltalálói lépés, ipari alkalmazhatóság. - Új a minta, ha nem tartozik a technika állásához. A használati minta esetében a technika állásának részeként nem vehető figyelembe bejelentést legfeljebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra jutás. - A feltalálói lépés abban különbözik a (szabadalmi) feltalálói tevékenység fogalmától, hogy míg a szabadalom esetén a szakember a témában diplomás tudással rendelkezik, addig a (használati minta) feltalálói lépésnél a szakmában jártas, szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező tudást feltételez. Az oltalom megalapozottságához megkövetelt alkotói szint alacsonyabban van meghatározva. - Az ipari alkamazhatóság fogalma azonos a szabadalomnál megismerttel. Élelmiszerkészítmény nem lehet használati minta tárgya, csak szerkezet, illetve elrendezése részesülhet oltalomba. A szerkezeti megoldás nehezen tartható titokban ezért célszerű legalább mintaoltami lehetőséggel élni. Az oltalmi idő: 10 év. A használati minta bejelentésből szabadalom is származtatható. 8.1. Használati mintaoltalom megsemmisítése A használati mintaoltalmat meg kell semmisíteni, ha - a minta tárgya nem szerkezetre, annak részeinek elrendezésére vagy tárgyra vonatkozik, - a minta nem új, - nem alapul feltalálói lépésen, - hasznosítása jogszabályba vagy közerkölcsbe ütközik, - a leírás nem teszi lehetővé, hogy a mesterségben jártas személy azt megvalósíthassa. 36 9. Növényfajta-oltalom Az oltalom feltétele: - újdonság , kereskedelmi újdonságra vonatkozik - megkülönböztethetőség, a kontrol fajtától legalább egy tulajdonságában eltérő - egyneműség esetén az állomány mutatja a megkülönböztető tulajdonságot. - állandóság azt jelenti, hogy újabb szaporításoknál ez a tulajdonság megőrződik. - azonosításra alkalmas fajtanév A végleges növényfajta-oltalom időtartama a megadástól számítva 25 év, szőlő és fák esetében 30 év. Az oltalom a szaporítóanyagra vonatkozik 37 10. Védjegyek - Az árujelzők (védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név, cégnév) alkalmasak gazdálkodó szervezetek, természetes személyek és azok áruinak és szolgáltatásainak reklámozására és más gazdasági funkciók ellátására. - Az árujelzők használatát a gazdasági versenyben betöltött szerepük indokolja. Az ismert védjeggyel és eredetmegjelöléssel ellátott termékért (a kiváló minőségért) a vásárló hajlandó többet fizetni. (sajt, bor, csokoládé) - A tisztességes verseny és a fogyasztóvédelem szempontjából fontos a megjelölésre a kizárólagos jogok biztosítása, azaz védjegykénti lajstromozása. 10.1. Védjegyoltalom Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. A védjegyoltalom a védjegy tulajdonosának kizárólagos használati jogot biztosít az áruk, szolgáltatások megkülönböztetésre, valamint a védjegy tulajdonos használati engedélyt is adhat. Oltalmi idő 10 év és tíz évente korlátlan ideig hosszabbítható. Gyakran látjuk a védjegy mellett az „R” és a „TM” betüket. Ennek Európában, így Magyarországon sincs jogi relevanciája. Jelentése: lajstromozott, nyilvántartott (registry ® ), illetve védjegyezett (trade-mark)™. 10.2. Védjegyoltalomban részesülő megjelölések Védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet: a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat; szlogenek – (OMNIA, KOTÁNYI, RÁMA, TÚRÓ RUDI, BORSODI SÖR, AZ ÉLET NAPOS OLDALA) b) betű, szám; az élelmiszerekre nem jellemző c) ábra, kép; ZWACK UNICUM, PICK SZALÁMI d) sík-vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját; SÖRÖS REKESZ e) szín, színösszetétel, fényjel, hologram; szín MILKA lila f) hang; FAMILY FROST dallam kottája g) az a)-f) pontokban felsorolt egyes megjelölések kombinációja. 38 10.3. A védjegy fajtái a megjelölés tartalma szerint - Termék védjegy (DRÉHER, LIGA, DELMA,) - Szolgáltatási védjegy (PIZZA HUT, Mc DONALD) - Kereskedelmi védjegy (SPAR, AUCHAN, TESCO) - Tanúsító védjegy (KÍVÁLÓ MAGYAR ÉLELMISZER) - Együttes védjegy (Pest Megyei Agrárkamara: IPOLYVÖLGYI BOGYÓSGYÜMÖLCS) - Közismert védjegy (TÖRLEY) 10.4. A védjegyoltalom kizáró okai A lajstromozásával szemben feltétlen kizáró ok (pl. általánosan használják az áru megjelölésére mennyiség, minőség, érték, ) vagy közrendbe, közerkölcsbe ütközik, vagy az állami felségjelek. A lajstromozásával szemben viszonylagos kizáró ok (pl. más javára azonos vagy azzal összetéveszthetőségig hasonló védjegy már oltalmat nyert 10.5. Védjegy bejelentés A védjegy bejelentést a hivatal honlapjáról (Ürlapok, Díjak) letölthető űrlapon személyesen vagy postai, illetve elektronikus úton is tehetünk. 27. ábra: Űrlap van a védjegyoltalom megújítására, illetve gyorsított eljárásra vonatkozó kérelemre is. 39 10.6. A védjegyoltalom megszerzését követő használat - Saját védjegyhasználat - Licencszerződés; - Jogok birtoklása szerint: egyszerű, kizárólagos - A szerződés tárgya szerint: klasszikus tipikus – hibrid – szerződés - Speciális védjegyhasználati szerződés: Franchising 10.6.1. Védjegylicencia - A védjegyhasználati szerződés alapján a jogosult engedélyt ad. - A használó ennek fejében köteles díjat fizetni. - Fontos: a felek megnevezése, az ügylet tárgya - a védjegyoltalom a meghatározott árujegyzékkel, a használat jellege, időtartama és ellenértéke. - Semmis a használati szerződés, ha annak teljesítése a f