Hosszútávú termelési függvény

Technológiai fejlődés hosszú távon és a hosszú távú termelési függvény

• A technológiai fejlődés hosszú távon és a hossztávú termelési függvény összefüggéseit vizsgálja a Neumann János Egyetem előadása.

Magaskultúra és technológia

• A tudásalapú társadalomban a globalizációval a magaskultúra és a tömegtermelés összekapcsolódik.
• A technológia a magaskultúra nem-technológiai elemeire támaszkodik.
• A magaskultúra tökéletes állapotról való elképzelései határozzák meg a technológiai fejlődési trendeket.
• A magaskultúra célja a szolgai, rabszolga jellegű tevékenységektől való megszabadulás.
• Az automatizáció egy technológiapolitikai program.

Antik hagyomány és technológia

• Az eszközök önálló munkavégzésének képessége a munka felszabadulását vagy automatizálását jelenti.
• Arisztotelész a humán méltóságú munka fogalmát vezeti be a technológiai fejlődés kontextusában.

Infrastruktúra és technológia

• A magaskultúrák technológiai programjainak másik közös eleme az értékrend érvényesítéséhez szükséges technológiai feltételek biztosítása (infrastruktúra).
• A technológia történetének egyes szakaszaiban az infrastruktúra elemei megjelennek.
• Az infrastruktúra szempontjából történő technológia történeti vizsgálat a 20. században ér el kifejlett formát.
• A tudásalapú társadalomban a szerszám nem feltétlenül rossz célra használható.

Ipari forradalmak

• Az 1. ipari forradalom a gépek és gyárak megjelenésével jellemezhető.
• A 2. és 3. ipari forradalom az átmenet a gépektől az infrastruktúráig.
• A 4. ipari forradalom a meglévő infrastruktúrák átalakulását jelenti.

Céhrendszer

• A céhek a termelő emberek bevonást jelentik a politikába, mivel a demokratikus intézményrendszer részét képezik.
• A céhek a technológiai fejlődést korlátozó és a szolga munkát fenntartó tendenciákkal rendelkeznek.
• A provincializmus a szolgai munka megőrzése érdekében működik a céhekben.

Manufaktúra

• Az első ipari forradalom első technológiai szakasza a manufaktúra, a munkák hatékony megosztásán alapul az üzemen belül.
• A szerszámok tökéletesedése és alkalmazkodása az adott részfeladathoz a hatékonyság fontos feltétele.
• A szerszámoknak is van infrastrukturális jellege a természeti törvények alkalmazása által.
• A manufaktúra hatékonyság növelése a gyakorlat, az időmegtakarítás és a technikai haladás a munkás részéről.

Gép, optika, mechanika

• Az első ipari forradalom összetevői az új energiaforrások (szén, gőz).
• A szerszámok egyenletes működését mechanikai eszközök biztosítják.
• A termelési folyamat ellenőrzéséhez és nyilvántartásához optika (távcső, mikroszkóp) szükséges.
• Az optika és mechanika egy új fogalmi keretet hoz létre, amely összekapcsolja a gépszerűséget és a szabadságot.

Gyáripar

• A gépeket a klasszikus politikai gazdaságtan a munkaerő kizsákmányolásának eszközeként értelmezi.
• Ricardo és Malthus vitája a hatékonyság és a humanizmus együtthatásával kapcsolatos.
• A gépek kizsákmányolása és embertelen volta a magas hatékonyság növelésével jár együtt.

Vasút és távíró

• A technológia alkalmazása az infrastruktúra elterjedésével kapcsolódik.
• Az infrastruktúra fejlesztése a célok és eszközök közötti antinómia megszüntetésének kezdete a 21. században.
• A 21. századi vasúti és távíróhálózat a világ átfogó egységét képviseli.

XX. század technológiai fordulata

• A 20. századtól kezdődően technológiák fejlődnek, amelyek a háborúk kiküszöbölését célozzák hosszú távon.
• A technológiai fejlődést a modern villamosítás és hálózati infrastruktúra ösztönzi.
• A hálózati javak elterjedése a nemzeti és sovinisztikus tendenciák elhalványításához vezet.

XX. századi termelési kultúra

• A XX. századi termelési kultúra fejlődésének szakaszait az energiaforrás és a nyersanyagok szempontjából vizsgálják.
• A szén, vas, az agrárforradalom és a taylorizmus a XX. századi termelési kultúra meghatározó elemei.

Olajkorszak

• Ez a korszak a Fordizmus, a Gm-izmus, a neokonzervatív fordulat, a Chrysler, a Toyota és a Wal-Mart elemeiből áll.
• A Fordizmusban megjelenik a futószalagos gyártás.
• A Gm-izmusban a fordizmus tovább fejlődik, és a vállalatok és az állam közötti együttműködés erősebbé válik.
• A neokonzervatív fordulat az olajválság nyomán jelentkezik, amely a technológiai fejlődést új irányokba tereli.

Olaj utáni korszak

• A technológia és a tudásalapú gazdaság az olaj utáni korszak jellemzői.
• A Google-modell megjelenik, mint a technikai fejlődés útjainak egyik változata.
• Új energiaforrások (megújuló, földgáz, atom) megjelenése jellemző ebben az időszakban, és ezek nagy szerepet játszanak az új technológiák megjelenésében.
• A Google meghatározó vállalat az információ-alapú gazdaságban.

Tudásalapú gazdaság, innováció és infrastruktúra

• A technológiai cégek a tudásalapú gazdaság új szakaszait jelentik.
• A hagyományos iparágak a hálózati technológiákkal egyesülnek.

Új technológiai irányok

• A géntervezés, az űrtechnika, az automatizáció, az élelmiszerklónozás, a kibertechnika és a drónok újszerű technológiák, amelyek megjelennek a digitális köztársaság fogalmát felhasználva a társadalomra hatással.
• A szabályok betartását kibertechnológia segítségével, pl applikációkkal érvényesítik.

A felzárkózás (fejlődés) technológiája

• A meritokrácia a tudás és a technokrácia terjedésével demokratizálódik, a vezetés tudásának minden társadalmi rétegbe való elterjedése történik meg.
• A felzárkózás technológiája az egészségügy, az oktatás, a hittudomány, a jogrendszer, az egyetem és a vállalatok körébe terjed ki.

A szabályozás szerepe

• A szabályozás ösztönzi és segíti a technológiai fejlődést a pénzügyi és a technológiai szabályozásokkal.
• Az információtechnika, tartalomszolgáltatás, tanulási folyamat, gondolkodásmódok és tömegtermelés jellemzőek a szabályozási környezetben.

Rövid táv és hosszú táv

• Rövid távon legalább egy termelési tényező rögzített, így arra a termelési folyamatban nem lehet változtatni.
• Hosszú távon minden termelési tényező változtatható.
• A rövid és hosszú táv a tervezési horizont meghatározásához szükséges.
• A stratégiai tervezés a hosszú távhoz kötődik, míg az operatív/taktikai tervezés a rövid és középtávhoz kötődik.

Az isoquant

• Az isoquantokkal ábrázoljuk a hosszú távú termelési függvényeket.
• Az isoquant azon hatékony termelési kombinációk halmaza, amelyek ugyanazt a kibocsátást eredményezik.
• A két termelési tényező (munka és tőke) metszéspontja az isoquant.

A technikai haladás

• A tőke a termeléshez szükséges eszközök és technikai feltételek összessége. A munka a humán tényező, amelynek a hozzájárulását (pl. munkaóra) különbözőképp lehet mérni.
• A 21. századi technológiák már nem teszik lehetővé a kizsákmányolást, hanem a tudás fejlesztését helyezi előtérbe.
• A technikai haladás ösztönzése a humán erőforrás támogatásában nyilvánul meg.

A technikai helyettesítés határrátája

• A meredekség mutatja két input helyettesítésének arányát azonos termelési szint mellett (MRTS).
• A technikai haladásra való ösztönzést elemzi a technikai helyettesítés határrátája.

Skálahozadék

• A skálahozadék azt mutatja meg, hogy a termelési tényezők együttes növelése hogyan befolyásolja az output növekedését.
• Állandó skálahozadék esetén a termelési tényezők arányos növelése az output arányos növekedéséhez vezet, de a termelési tényezők aránytalan növelése a változások arányának a skálahozadékon való tükröződését jelenti.
• Csökkenő skálahozadék esetén a termelési tényezők arányos növelése az output kisebb arányú növekedéséhez vezet.
• Növekvő skálahozadék esetén a termelési tényezők arányos növelése nagyobb arányú output növekedéshez vezet.

Teljes tényező termelékenység (TFP)

• A TFP azt méri, mennyivel nőtt a kibocsátás a termelési tényezők növekedését meghaladva, vagyis egyrészt mérik a hatásláncot, valamint számításokat végeznek a termelési tényezők és az output között.
• A teljes tényező termelékenység a termelési tényezők együttműködésének hatását is méri.
• A TFP a szervezési és vezetési tudás eredménye.

Összefoglalás

• A felzárkózás technológiai eszközök segítségével, főleg a XX. századi technológiai korszakokban történt, az alkotó munka tömegessé lett, és a teljesítménymérés a termelési függvényekben mérhető.

Videó és Kérdések

• A videó és kérdések a technológiai haladás témájával foglalkoznak, és a technológiai haladásban felmerülő konfliktusokat, a mesterséges intelligencia fontosságát, a demokráciára és a technológia szabályozására vonatkozó kérdéseket vizsgálják.