E-learning_03 A termékfejlesztés elemei PDF

A TERMÉKFEJLESZTÉS ELEMEI  Új élelmiszer Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2283 rendelete (2015. november 25.) az új élelmiszerekről (AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1997. január 27-i 258/97/EK RENDELETE az új élelmiszerekről hatályát veszti)...

A TERMÉKFEJLESZTÉS ELEMEI  Új élelmiszer Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2283 rendelete (2015. november 25.) az új élelmiszerekről (AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1997. január 27-i 258/97/EK RENDELETE az új élelmiszerekről hatályát veszti) Új élelmiszer: Bármely olyan élelmiszer, amely 1997. május 15. előtt az Unión belül nem került jelentős mértékben emberi fogyasztásra történő felhasználásra (a tagállamok uniós csatlakozásának időpontjaitól függetlenül), és amely a következő kategóriák közül legalább egybe beletartozik: I. Új vagy szándékosan módosított molekulaszerkezetű élelmiszerek, amennyiben e szerkezetet az Unión belül 1997. május 15. előtt nem használták élelmiszerként vagy élelmiszerben; II. Mikroorganizmusokból, gombákból vagy algákból álló, azokból izolált vagy előállított élelmiszerek; III. Ásványi eredetű anyagokból álló, azokból izolált vagy előállított élelmiszerek;  Új élelmiszer IV. Növényekből vagy azok részeiből álló, azokból izolált vagy előállított élelmiszerek, kivéve, ha az élelmiszer korábbi, élelmiszerként történő biztonságos felhasználásának hagyománya van az Unión belül, és olyan növényből vagy -fajtából áll, izolálták vagy állították elő, amelyet: — az Unión belül 1997. május 15. előtt élelmiszer előállítására használt, hagyományos szaporítási gyakorlatok alapján állítottak elő, vagy — az Unión belül 1997. május 15. előtt élelmiszer előállítására nem használt, nem hagyományos szaporítási gyakorlatok alapján állítottak elő, amennyiben e gyakorlatok az élelmiszerek összetételében vagy szerkezetében nem idéznek elő olyan számottevő változásokat, amelyek hatással vannak azok tápértékére, az anyagcserére vagy a bennük található nemkívánatos anyagok mennyiségére; V. Állatokból vagy részeikből álló, azokból izolált vagy azokból előállított élelmiszerek, az 1997. május 15. előtt az Unión belül élelmiszer előállítására alkalmazott hagyományos tenyésztési gyakorlatokkal kitenyésztett állatok kivételével, amennyiben az ilyen állatokból előállított élelmiszerek korábbi, élelmiszerként történő biztonságos felhasználásának hagyománya van az Unión belül;  Új élelmiszer VI. Állatokból, növényekből, mikroorganizmusokból, gombákból vagy algákból származó sejt- vagy szövetkultúrákból álló, azokból izolált vagy előállított élelmiszerek; VII. Az Unión belül élelmiszer előállítására 1997. május 15. előtt nem használt előállítási eljárás során létrejött élelmiszerek, amely eljárás az élelmiszerek összetételében vagy szerkezetében olyan számottevő változásokat idéz elő, amelyek hatással vannak azok tápértékére, az anyagcserére vagy a bennük található nemkívánatos anyagok mennyiségére; VIII. Mesterséges nanoanyagokból álló élelmiszerek; IX. a 2002/46/EK irányelvvel, az 1925/2006/EK rendelettel vagy a 609/2013/EU rendelettel összhangban használt vitaminok, ásványi anyagok és egyéb anyagok, X. Az Unión belül 1997. május 15. előtt kizárólag élelmiszer-adalékanyagokban használt élelmiszerek, amelyeket a 2002/46/EK irányelv 2. cikkének a) pontja szerinti élelmiszer- adalékanyagoktól eltérő élelmiszerekben szándékoznak felhasználni;  Új élelmiszer Új élelmiszernek minősülnek azok a harmadik országból származó élelmiszerek is, amiket 1997 előtt nem fogyasztottak jelentős mennyiségben az EU területén, függetlenül attól, hogy egyes harmadik országokban fogyasztási hagyományuk van és biztonságosságuk igazolt. Az új élelmiszerek engedélyezését az Európai Bizottság végzi az EU tagállamok közreműködésével.  Új élelmiszer A rendelet nem terjed ki: A géntechnológiával módosított élelmiszerekre (1829/2003/EK), Élelmiszer enzimekre(1332/2008/EK), Kizárólag adalékanyagként használt élelmiszerekre(1333/2008/EK), Élelmiszer aromákra(1334/2008/EK), Extrakciós oldószerekre(2009/32/EK  Engedélyezés Speciális eljárást igényel Az új élelmiszerek Unión belüli forgalomba hozatalának engedélyezését és az uniós jegyzék naprakésszé tételét szolgáló eljárás vagy a Bizottság saját kezdeményezésére, vagy a kérelmező Bizottsághoz intézett kérelme alapján indul. A Bizottság a kérelmet késedelem nélkül a tagállamok rendelkezésére bocsátja. A kérelmek benyújtására egy online felület áll rendelkezésre: https://ec.europa.eu/food/safety/novel_food/e-submission_en Az engedélyezési határozat megállapítja: – az engedély hatályát, – az élelmiszer vagy az élelmiszer-összetevő felhasználásának a feltételeit, – az élelmiszer vagy az élelmiszer-összetevő jelölését és a részletes leírását, – a címkézéssel kapcsolatos különleges előírásokat. – Engedélyezett élelmiszerek: https://ec.europa.eu/food/safety/novel_food/authorisations/list_authorisations_en Mi mit jelent a katalógusban? Ez a termék jelen volt a Közösség piacán élelmiszerként, élelmiszer- összetevőként 1997. május 15-e előtt, és fogyasztása jelentős mennyiségben történt. Ennek alapján piacra kerülésének nem feltétele a 258/97/EK rendelet szerinti engedélyezési eljárás. Ugyanakkor egyes tagállamok, saját nemzeti szabályozásuk alapján megtilthatják a termék piacra helyezését. A termék kizárólag étrend-kiegészítőként vagy étrend- kiegészítő összetevőjeként volt jelen a Közösség piacán 1997. május 15. előtt. Étrend-kiegészítőben történő további alkalmazása nem engedélyhez kötött, Minden, egyéb élelmiszertípusban történő felhasználása a 258/97/EK rendeletben előírtak szerinti engedélyezései eljárást követeli meg.  A közösség területén nem volt élelmiszerként szignifikáns mennyiségben fogyasztva 1997. május 15-e előtt. A termék piacra helyezését meg kell előznie a 258/97/EK rendeletben előírtak szerinti engedélyezési eljárásnak. A státusz megállapításához szükséges információk összegyűjtése folyamatban van.  Az új élelmiszer iránti kérvény tartalma 1. a kérelmező neve és címe; 2. az új élelmiszer megnevezése és leírása; 3. az előállítási eljárás(ok) leírása; 4. az új élelmiszer részletes összetétele; 5. tudományos bizonyíték arról, hogy az új élelmiszer nem veszélyezteti az emberi egészséget; 6. adott esetben az elemzési módszer(ek); 7. javaslat a tervezett felhasználás feltételeire és a különös címkézési követelményekre, amelyek nem vezetik félre a fogyasztót, vagy annak ellenőrizhető indokolása, hogy ezek az elemek miért nem szükségesek. Ha az új élelmiszer hatással lehet az emberi egészségre, a Bizottság felkéri az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA), hogy végezzen kockázatértékelést. Az új élelmiszerektől elvárt jellemzők: a) az élelmiszer a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján nem veszélyezteti az emberi egészséget; b) az élelmiszer tervezett felhasználása nem vezeti félre a fogyasztót, különösen amikor az élelmiszer egy másik élelmiszert hivatott felváltani, és a tápérték jelentős mértékben változik; c) amennyiben az élelmiszer egy másik élelmiszert hivatott felváltani, attól nem különbözik olyan módon, hogy rendes fogyasztása táplálkozási szempontból kedvezőtlen hatást gyakorolna a fogyasztókra.  Új élelmiszer Hasznos linkek, források: A NÉBIH tájékoztatója az új élelmiszerekről: http://portal.nebih.gov.hu/-/uj-elelmiszer-1 http://portal.nebih.gov.hu/jogi-szabalyozas Az Európai Bizottság tájékoztatója az új élelmiszerekről: https://ec.europa.eu/food/safety/novel_food_en Az Európai Bizottság novel food katalógusa: https://ec.europa.eu/food/safety/novel_food/catalogue_en FSE (Food Supplements Europe) útmutatója: http://www.foodsupplementseurope.org/publications-guidelines  Új élelmiszer termék (Lichfield 1967) Meglévő termék új „köntösben” Új termék új csomagolásban a szokásos szükséglet kielégítésére Új termék új csomagolásban új szükséglet kielégítésére Az előző kombinációi Példák kényelmi élelmiszerek snack-ek étkeztetési rendszerek termékei (fast food trade, catering, food services)  Az új termék definíciója és jellemzői Gordon W. Fuller Az új termék az amiben valami új, abban a formában nem volt még a megcélzott piacon. Az új termékek jellemzői egy élelmiszer-előállító szemszögéből: – a terméket a cég korábban nem gyártotta – a terméket a cég korábban nem forgalmazta – egy már gyártott termék bevezetése másik piacra – már gyártott termék formai jellemzőinek megváltoztatása (csomagolás, méret,) – egy már gyártott termék funkcionális tulajdonságainak megváltoztatása 27  Miért fejlesztünk új terméket? A „nyereség” mint fő cél – Az új termékek több nyereséget hozhat az értékesített termék mennyiségének növekedéséből az eladott termékegységre eső nyereség növekedéséből Az új termék hatása a piacra – piaci részesedést (piaci területet) növelhet – fellendítheti a stagnáló piacot – régi termék helyettesítésével piaci növekedést indít Új termék = nagyobb hozzáadott érték I. Termékfejlesztés és környezete  A TÖMEGCIKK és a „hozzáadott érték” A tömegcikk típusú termék jellegzetes tulajdonságai „alapvető” szükségletet elégít ki ismert termék, széles körben kapható, ára jól ismert, nyereséghányada alacsony, megszokásból fogyasztott, sok szállító kínálja hosszú ideje. az ár emelésére érzékeny (bukását jelentheti - a vásárló máshol veszi meg) – nyilvánvalóan drágábbá válik, – nem jobb csak drágább, mint a versenytársak által kínált hasonló termék. az értékesítés nem növelhető az ár csökkentésével, – a verseny hatására az ár a minimálisan elfogadható nyereségig csökken jellemzően ételkészítési alapanyagok (cukor, liszt, só, stb.) „HOZZÁADOTT ÉRTÉKŰ” termék Többet nyújt elődjénél vagy piaci konkurenciájánál – megjelenésében – felhasználási módjában Előnyös tulajdonságai – kényelmes, – vonzó, – újszerű, egyedi, – előnyösen különbözik a versenytársak termékeitől, – érdekes, szokatlan / izgalmas, – ára nehezen összehasonlítható (Nincs megfelelője a piacon), – nagy fajlagos nyereség tartalmú. I. Termékfejlesztés és környezete  Az új termék fejlesztésének egyéb okai 1. Védekező tevékenység: a verseny mint kihívás - mint a piac/üzleti élet sajátossága, – ha versenytárs piacra dob egy sikeres terméket, a piac rézvevői hasonlóan azt teszik (követő fejlesztés –cél a piacon maradás) – az utánzott vagy hasonló termékek gyors és hatékony kifejlesztése – gyors eredmény , – az utánzott termékek nem feltétlenül adnak nyereségnövekedést, de segítik a nyereség-csökkenés megállítását – piaconmaradást I. Termékfejlesztés és környezete  Az új termék fejlesztésének egyéb okai 2. Stratégia / vállalati tekintély: – Motiváló erő: távlati előnyök biztosítása – Vállalati törekvés más jellegű piaci szegmens megszerzésére (piaci terjeszkedés) – Új termékskála beindítására a vállalatról alkotott kedvező kép kialakítása érdekében. – Hatásai rövid távon - veszteséget is eredményezhet, hosszú távon - a tekintély megtartásával jár, profitnövelő hatása van/kell hogy legyen  Az új termékek létrehozása és csoportjainak jellegzetességei 1. Termelésbővítés eredménye – gyártókapacitás növelés – kevés idő és kutatásfejlesztési igényű – lényeges technológiai fejlesztést nem igényel – nem kíván lényeges marketingstratégiai módosítást – nem szükségesek új nyersanyagforrások – nem szükséges a piacra juttatásban új stratégiai fejlesztés pl. nagyobb mennyiségű termék adott terméktípusból 33  Az új termékek létrehozása és csoportjainak jellegzetességei 2. A meglévő termék piaci újrapozícionálása kevés kutatásfejlesztést kíván nincs hatással a termelési technológiára a piackutatásnak és fejlesztésnek új stratégiát vagy promóciós rendszert kell fejlesztenie a piacra vitelhez az eladási taktika újra/átgondolását kívánja az adott piacon (új eladási technikák bevezetése – pl önkiszogáló eladás) meglévő termék kímélő termékként meghirdetve: Pl: koleszterin-szegény, só csökkentett, diétás, rost gazdag stb. 34  Az új termékek létrehozása és csoportjainak jellegzetességei 3. Új forma és méretválaszték kialakítása – a kutatásfejlesztést érinti, de nem jelentős mértékben – kis hatással van a termelési folyamatra és a termelési „képességre” – Az értékesítést és a marketinget érinti, esetenként kiegészítő marketing stratégiát kíván Más méret (pl. óriás rudi) Új alakú vagy formájú termék (pl. sajt snack) 35  Az új termékek létrehozása és csoportjainak jellegzetességei 4. A meglévő termék újraformulázása – A célnak megfelelően új technológiafejlesztést követel – A termelési feltételek módosítását követeli meg, de nem jelentős mértékben – Marketingfejlesztést igényel, de nem igényel nagy marketing befektetést alacsony kalóriatartalmú (light) termékek organikus termék piacra juttatása laktózmentes tej rostgazdagítás, élőkultúrás joghurt készítése 36  Az új termékek létrehozása és csoportjainak jellegzetességei 5. Új csomagolási forma fejlesztése régi termékre – A változtatás igénye meghatározza a kutatásfejlesztési igényt (biztonság, eltarthatóság, használati szempontok, anyagminőségi szempontok, stb.) – Kevés technológiamódosítás, de új csomagoló berendezés szükséges – Kismértékű marketingmunkát és értékesítési munkát követel kisebb, felhasználóbarát méret kialakítása (pl. kávétejszín) nagykonyhai csomagolási egység kialakítása ásványvíz 25/40 literes kiszerelésben irodai hűtőbe kanalazható termék (pl nutella) 37  Az új termékek létrehozása és csoportjainak jellegzetességei 6. Innovatív termék (más, újat nyújt) – Erősen kutatás és fejlesztésigénye van – Nagy hatással bír a termelési feltételek kialakítására – Nagy marketing munkát és marketing befektetést követel Fagyasztott tepsis burgonya Instant leves porok Energia italok VeSage 38  Az új termékek létrehozása és csoportjainak jellegzetességei 7. Kreatív új termék – Intenzív kutatás-fejlesztési igényt támaszt – A kutatásfejlesztés időigénye jelentősen megnő – Eredménye új termelési feltételeket kíván – Hatással lehet a vállalati stratégiára (új üzem, stb.) – A cég marketing stratégiájában új kívánalmakat teremt – A bukás veszélye jelentősen megnő növelt D vitamin tartalmú gomba/gombakészítmény Tojás Túró - ToTu 39 A hozzáadott érték 40  A vásárló és a fogyasztó A vásárló a termék értékesítésében a „vevő” funkciót ellátó személy vagy szervezet – Az értékesítés során a „vevő” a piaci célpont családi bevásárló intézmények beszerző osztályai főszakácsok, étteremláncok menü felelősei állatkedvelők A fogyasztó: a terméket elfogyasztó személy – Marketing szempontból eltér a vevőtől – Egymást meghatározó, egymásra ható elemek 41  A „piac” mint fogalom és a „piac” mint árusítóhely A piac: ahol a vásárló az igényének megfelelő terméket megtalálja. – Termékorientált (húspiac, gyümölcs- zöldségpiac, tejpiac). – Méret és értékesítési rendszer orientált nagybani piac, viszonteladói kiszolgálás, „take away” piac hazavitelre, stb. A piac, mint árusítóhely – vásárlás helyszíne, a hely jelenti ahol az eladó és a vásárló egymásra talál. 42  Az új termék marketing jellemzői Technikai komplexitás Vásárlói igény komplexitás Piaci helyszín komplexitás 43  Technikai részletek (X) – A hozzáadott érték mértéke (értékesebb termék) – A nagyobb hozzáadott érték követelményt támaszt - jellemzőkben megfogalmazható a disztribúciós rendszer felé (gyártási -, szállítási - értékesítési feltételek) a fogyasztó felé (pl. iskolázottabb, igényesebb fogyasztót kíván) A piaci helyszín komplexitás tartalmi elemei (Y) – A termékek fő célja piacra jutás – a megjelenés – A termék jól meghatározott piaci helyet és értékesítési folyamatot kíván/követel – A piacon az általános gazdasági jellemzők és a helyi piaci jellemzők a meghatározóak (cukorhelyzet Magyarországon) – A termék piaci megjelenése hatással bír önmagára a piacra is – A geográfiai jellemzők, a helyi szokások, a vásárló és a fogyasztó iskolázottsága meghatározó és helyszínhez köthető 44  A termék életciklus mint piaci jellemzői Fejlődési szakaszok (1) Bevezető szakasz – Erős marketing és promóció – A vásárló megismeri a terméket (2) Növekvő szakasz – A vásárló visszatér, és nő a vevőszám Profitkép – A promóciók miatt nő a költség is (3) A növekedés lassul (4) Nincs növekedés – A promóció felesleges A bevezetési helyek Időkésése (5) Kompetitor termék jelenik meg 45  A profitarculat értékelése Az életciklus pillanatnyi helyzete, segít: – a termék piaci pozíciójának megítélésében, – a további promóciók eldöntésében – annak felismerésében, hogy mit kell tenni a piaconmaradásért A marketing és fejlesztő szakemberek javaslata: – már a stagnálási szakaszban célszerű elkezdeni egy másik (újabb) termékfejlesztést vagy piaci bevezetést – legyen a tarsolyban mindig 2-4 új, piacra dobható új termék 46  A termékfejlesztés hajtóerői Az életciklus változás: – az elhalt terméket helyettesíteni kell – hiány lett a piacon, és a vevő terméket keres – a márkavédelem megköveteli a fejlesztést Az új termék intenzív/agresszív növekedést ígér (Lipóti kenyér) Az új termék új piaci lehetőségeket teremt (bio élelmiszerek piaca, funkcionális élelmiszerek piaca) – Az új termék új értékesítési lehetőséget teremt (elektronikus piac, multilevel marketing) – Az új termék magában hordozza a jobb alkalmazkodás lehetőségét Az új termék „fejlesztési igényt” hoz a termelésbe Az élelmiszer előállítás szabályrendszere alkalmazkodást követel – Élelmiszerbiztonsági szabályozási kérdések – Agrárfinanszírozási feltételeknek való megfelelés 47  A termékfejlesztés vállalati okai A vállalkozás gyakran használt növekedési formája – új piaci területre terjeszkedés (költséges, fejlesztésigényű), növekszik a szállítási idő és a szállítási költség növelni kell az eltarthatósági időt – Meg kell határozni az új terület piaci preferenciáit (helyi ízlés, stb.) Nagyobb részesedés kivágása a meglévő piacból Márkaterjeszkedés- új piacokra terjeszkedés – A termékfejlesztés költsége csökken (az új piaci területen a régi termék is új lehet,nem kell fejleszteni - fejlesztő személyzet csökkentése – Költségcsökkentés (energia, utazás, kiszervezés) – Új, olcsóbb technológiák alkalmazása, (hulladékhasznosítás) 48  A termékfejlesztés piaci okai A piac változása – Szupermarketek, plázák megjelenése – Egyes értékesítési formák vevőt csábítanak el a másik árusítási formától (otthon főzés / készétel fogyasztás ) Vásárlási szokások változása – A környezeti populáció változása (etnikai, korosztályi) – Az otthoni áruraktározás átalakulása (hűtő, fagyasztó eszközök) – Hétvégi bevásárlás megjelenése 49  A termékfejlesztés és a technológiafejlődés kapcsolata Kapcsolati területek A környezeti-, az anyagismeretek és a tudományos fejlődés hatása (pl. enzimtechnológia) A csomagolástechnika változása (pl. Kliklok, aszeptikus csomagolási rendszer, biopolimerek mint csomagolóanyag) Új tartósítási eljárások (gátelmélet, kíméletes technológiák megjelenése) Új táplálkozási ismeretek (bifido-baktériumok használata, élőkultúrás termékek) A vásárlói fogékonyság az új iránt, vagy a veszélyérzet kialakulása (E számok) 50  A termékfejlesztés és az élelmiszerszabályozás (élelmiszertörvény) Az élelmiszerszabályozásra vonatkozó kormányzati feladat – A biztonság garantálása – A tájékoztatás garantálása – A versenyszabadság és az árumozgás garantálása – Szabványok és határértékek megfogalmazása A nemzetközi szabályozás – A nemzetközi szabványok hatályának kiterjesztése ISO 9000, ISO 14000, stb. – Codex Alimentarius Commission 51  A termékfejlesztést közvetetten befolyásoló tevékenységek Költségvetési politika – fejlesztési hitelek kamatlábai Foglalkoztatási gyakorlat – támogatásokat utal ki (kutatás – Munkatörvénykönyv, bérezés, túlmunka finanszírozás) stb. Adó politika – Munkanélküli juttatások – szabadalmak és szerzői jogok; – Minimálbér szintje – szerzői jogi védelem és engedélyezés Egészségügyi politika; – kutatásfinanszírozás, – Táplálkozási iránymutatások Kereskedelmi szabályozás – Tápértékjelölés – tarifák (jövedéki szabályok) és védelmezés Agrárpolitika; – nyomonkövethetőség – Agrártámogatási rendszer és hatása – az összetevők szabályozása – Felvásárlási és eladási árak viszonya Környezetvédelem Fogyasztóvédelem; – Hulladékkezelés, csomagolások – Élelmiszerbiztonsági szabályok összetevőinek újrafeldolgozása – Energia felhasználás – Címkézési és jelölési szabályok Piaci és kereskedelmi gyakorlat; – Reklámozás,reklámkihelyezés – Övezeti besorolás (ipari, lakó, stb.) – Raktári órák, tároló méretek 52  A sikeres termékfejlesztés elemei 1. Az egész vállalatra kiterjedő elkötelezettség, – ellenzők és támogatók tábora pénzt von el a napi termelésből kockázata van – vezetői támogatás (szükséges) – ne zavarja a napi termelési folyamatot 2. Az erőforrások széleskörű részvétele a fejlesztésben, – Nem csak a termékfejlesztő feladata – A különböző vállalati szintek (horizontális, vertikális) bevonása – Legkisebb befektetés – legnagyobb eredmény elve, racionalitással Azok lesznek sikeresek, akik felismerik, hogy – hogyan lehet a legjövedelmezőbben felhasználni az erőforrásokat, – hogyan lehet az erőforrásokból a legtöbbet kihozni 3. Jó kommunikáció és motiváció, – Mindenki legyen tájékozott a célról – A feladat legyen egyértelműen megfogalmazva – A döntési körök legyenek határozottan szétválasztva 4. Alkotó együttműködés a műszaki és piaci beállítottságú emberek között, – Kreatív együttműködés szükségessége – Vertikális és horizontális funkciók alapanyagtól az értékesítésig termelés-műszaki kiszolgálás-munkaerőfelhasználás – Ötlet és információáramlás – pozícióviszonyok pozícióviszonyok a fejlesztésben pozícióviszonyok a felelősségvállalásba és a döntésben 5. Kereskedelmi tényezők folyamatosan nyomon követése és megértése, – A kereskedelmi tényezők tudatos figyelembevétele: a világ legötletesebb és műszakilag leginnovatívabb terméke sem ér sokat, ha túl magas az eladási ára. A termékfejlesztőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy – milyen költsége van egy terméknek, illetve, – az önköltségi ár változása milyen hatást gyakorol az árra és árrésre. – Annak ismerete / becslése, hogy bárminemű változás az összetételében, csomagolásában vagy az előállítási folyamatban milyen hatást gyakorol az árra. – Egy érdekeltnek sem szabad szem elől tévesztenie a jövedelmezőség növelésének a célját. 6. Pontosan megértett célok és jó „feladatmeghatározás”. – világos célok – jól megfogalmazott feladat-meghatározás: a műszaki / marketing részlegek együttműködésére irányuló amelyet mindenki elfogad és megért,