Új élelmiszerek és termékfejlesztés

Az élelmiszerbiztonság, a fogyasztói tájékoztatás, a szabad versenyszellem és a termék szabad mozgásának biztosítása, valamint a megfelelő szabványok és határértékek meghatározása.

Nemzetközi szervezet, melynek célja az élelmiszer-biztonság és a táplálkozás javítása globális szinten. Meghatározza az élelmiszer-szabványokat és gyakorlati útmutatókat.

Az élelmiszerbiztonság fontos összetevője: a megvásárolható élelmiszereknek biztonságosnak kell lenniük, és a fogyasztóknak kellő információkkal kell rendelkezniük a termékek összetételéről és tulajdonságairól.

A kormányzat feladata biztosítani, hogy a fogyasztók kellő információkkal rendelkezzenek a vásárolt élelmiszerek összetételéről, eredetéről és táplálkozási értékeiről.

A költségvetési politika befolyásolja a termékfejlesztést a kutatás és a fejlesztés finanszírozásával, valamint a hitelfeltételek meghatározásával.

A meglévő termék új piaci pozícióba helyezése minimális kutatás-fejlesztéssel, de új eladási stratégiák és promóciós kampányok alkalmazásával.

Az adott termék piaci újrapozícionálása, amelynek során új eladási technikákat, például önkiszolgáló rendszert vezetnek be.

A meglévő termék piaci újrapozícionálása, amely során a terméket kímélő terméknek hirdetik, pl. koleszterin-szegény, sócsökkentett, diétás vagy rostgazdag.

Új forma és méretválaszték kialakítása, amely kis hatással van a termelési folyamatra, de új marketing stratégiát igényel.

A meglévő termék új receptúra alapján való előállítása, amely új technológiát igényel, de csak kis mértékben módosítja a termelési folyamatot.

Bármely olyan élelmiszer, amely 1997. május 15. előtt az EU-ban nem volt jelentős mértékben emberi fogyasztásra használható, és legalább egy kritériumnak megfelel.

A meglévő termék új csomagolási formába való belehelyezése, amely új technológiát igényel a biztonság, az eltarthatóság és a használhatóság miatt.

Kémiailag módosított élelmiszerek, amelyek molekula szerkezetét 1997. május 15. előtt nem használták élelmiszerként.

A meglévő termék kisebb, felhasználóbarát méretű csomagolásba való helyezése.

Mikroorganizmusokból, gombákból vagy algákból álló élelmiszerek, amelyekből izolált vagy előállított.

Új technológia bevezetése a meglévő termék előállításához, amely jelentős hatással van a termelési feltételekre.

Ásványi eredetű anyagokból álló, azokból izolált vagy előállított élelmiszerek.

Növényekből vagy azok részeiből álló, azokból izolált vagy előállított élelmiszerek, amelyek 1997. május 15. előtt nem voltak gyakoriak az EU-ban.

Állatokból vagy részeikből álló, azokból izolált vagy előállított élelmiszerek, amelyek 1997. május 15. előtt nem voltak gyakoriak az EU-ban.

Állatokból, növényekből, mikroorganizmusokból, gombákból vagy algákból származó sejt- vagy szövetkultúrákból álló, azokból izolált vagy előállított élelmiszerek.

Az EU-ban nem volt 1997. május 15. előtt használva élelmiszerként.

Az értékesítés nem növelhető az ár csökkentésével, mert a verseny a minimálisan elfogadható nyereségig hajtja az árat lefelé.

Egy termék, amely többet kínál elődjénél vagy a konkurenciánál, akár a megjelenésében, akár a felhasználási módjában.

A piaci versenyből adódó kihívás, amelyre a vállalatok új termékekkel reagálnak, hogy megőrizzék a piaci pozíciójukat.

A vállalatok azt a törekvését, hogy új termékkel új piaci szegmenst szerezzenek meg, illetve az új termékcsoport által a vállalatról alkotott képet javítsák.

A termékfejlesztés egy típusa, amely nem igényel nagymértékű kutatást, technológiai fejlesztést, marketingstratégiai változást, új nyersanyagforrásokat vagy piaci bevezetési stratégiákat.

A termékfejlesztés egyik oka lehet a növekvő piaci verseny, amelyre a vállalatok azáltal reagálnak, hogy új termékeket fejlesztenek ki.

Az új termékek létrehozása és csoportjainak jellegzetességei, amelyek gyártókapacitás növelésével kapcsolatosak.

Az új termékek létrehozása és csoportjainak jellegzetességei, amelyek gyártókapacitás növelésével kapcsolatosak. Jellemzően nem igényelnek nagymértékű kutatást, fejlesztést, vagy marketing stratégiát.

A vállalat vezetőinek elkötelezettsége a termékfejlesztés iránt. Ez magában foglalja a pénzügyi források biztosítását, a csapatok motiválását és a fejlesztési folyamat támogatását.

A termékfejlesztés nem csak a termékfejlesztő csapat felelőssége. Más vállalati osztályok, például a marketing, a gyártás és a pénzügy is részt kell vegyenek a folyamatban.

Az erőforrásokat hatékonyan kell felhasználni, a fejlesztésnek költséghatékonynak kell lennie. Fontos a racionalitás, a felesleges költségek kerülése.

Fontos, hogy mindenki tájékozott legyen a termékfejlesztés céljairól, valamint a feladatokról. A kommunikáció segít a teammunkát és a hatékony együttműködést.

A termékfejlesztés során a csapatokat motiválni kell. Ez a sikeres fejlesztési projektek egyik kulcsa.

A sikeres termékfejlesztés kulcseleme a cél világos megfogalmazása. A csapat minden tagjának egyértelműen kell látnia a célt.

A döntési folyamatok világosan kell, hogy legyenek definiálva. A felelősség fel kell legyen osztva.

A termékfejlesztés költséges, de kockázatos is. Fontos az erőforrások hatékony felhasználása és kockázatminimalizálása.

Új termék piaci bevezetésének kihívásai, amelyek a termék jellemzőiben, a vásárlói igényekben és a piaci környezetben jelentkeznek.

A termék komplexitása, amely magában foglalja a termékben rejlő technológiai összetettséget és a hozzáadott érték mértékét.

A vásárlók igényeinek komplexitása, amelyek meghatározzák a termék iránti kereslet mértékét és a vásárlók által támasztott elvárásokat.

A piaci környezet összetettsége, beleértve a piaci helyszínt, a versenytársakat, valamint a gazdasági és társadalmi tényezőket.

A termék életciklusának különböző szakaszai: bevezetés, növekedés, érettség, stagnálás, hanyatlás.

A termék életciklusának első szakasza, amelyet a termék bevezetése, a vásárlók megismertetése és a piacra való belépés jellemez.

A termék életciklusának második szakasza, amelyet a növekvő kereslet, a bevételek növekedése és a piaci részesedés növekedése jellemez.

A termék életciklusának harmadik szakasza, amelyet a növekedés lassulása, az új vásárlók számának csökkenése és a verseny erősödése jellemez.

A termék életciklusának negyedik szakasza, amelyet a stagnálás, a piaci részesedés stagnálása és a profit lassú csökkenése jellemez.

A termék életciklusának ötödik szakasza, amelyet a konkurencia megjelenése, a piaci részesedés csökkenése és a profit csökkenése jellemez.

A termék életciklusának pillanatnyi helyzete, amely segít megítélni a termék piaci pozícióját, a további promóciók szükségességét és a túléléshez szükséges cselekedetek meghatározását.

A termékfejlesztés fő okai, amelyek magukban foglalják az életciklus változását, az új termékek által teremtett lehetőségeket és az új termék által hozott fejlesztési igényeket.

A termékfejlesztés vállalati okai, amelyek motiválják a vállalkozásokat új termékek fejlesztésére a növekedés, a piacterjeszkedés és a költségcsökkentés érdekében.

A termékfejlesztés piaci okai, amelyek a piaci változásokhoz, a vásárlási szokások változásához és a versenyhez kapcsolódnak.

A termékfejlesztés és a technológiafejlesztés közötti szoros kapcsolat, amelyet a tudományos fejlődés, az anyagismeretek és a környezeti változások befolyásolnak.