Az ipari forradalmak PDF

I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra / 1. Az ipari forradalmak AZ IPARI FORRADALMAK A XVIII. SZÁZAD MÁSODIK FELÉTŐL A XX. SZÁZAD ELEJÉIG 1. Az ipari forradalom fogalma, előzményei: A forradalom szó gyors, mélyreható minőségi változást jelent. Az ipari forradalom elnevezés nem biztos,...

I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra / 1. Az ipari forradalmak AZ IPARI FORRADALMAK A XVIII. SZÁZAD MÁSODIK FELÉTŐL A XX. SZÁZAD ELEJÉIG 1. Az ipari forradalom fogalma, előzményei: A forradalom szó gyors, mélyreható minőségi változást jelent. Az ipari forradalom elnevezés nem biztos, hogy helytálló, mert a folyamat nem volt annyira gyors, de annál inkább mélyreható. Akkor kezdődött, amikor a manufaktúrákat elkezdték felváltani a gyárak, vagyis a kézi termelés helyett megjelentek a gépek. Új energiaforrást alkalmaztak, ami a szén volt. (a víz és szél helyett) a munkák megkönnyítésére. Az európai gazdaság átalakulása a 16. században a modern világgazdasági rendszer kialakulásával vette kezdetét. A földrajzi felfedezések nagy lökést adtak a tőkés gazdálkodás kibontakozásának mind az iparban, mind pedig a mezőgazdaságban. A tőkés gazdaság fejlődésének alapja az új üzemformák és szervezési eljárások bevezetésében, illetve a munkások számának növelésében rejlett. A 18. század közepéig nem ment végbe alapvető technikai-technológiai változás. Az 1770-es években azonban ugrásszerű átalakulás kezdődött; kezdetét vette az ipari forradalom. Ez a mezőgazdaságban jelentkezett először. A termelékenység fokozódott, növekvő számú munkaerőt szabadított fel az ipar számára. Az ipari forradalom következtében megindult az európai gazdaság önfenntartó növekedése, lehetővé vált az anyagi javak és szolgáltatások gyors megsokszorozása. Ez az állandó változás, az ipari forradalom még ma is tart. Modern civilizációnk alapja a folyamatos gazdasági növekedésbe vetett hit, a tudomány és a technika egyre szédületesebb ütemű fejlődése. A 18. századi gazdasági fellendülés általános modernizációs folyamatot indított el. Kibontakozott az ipar, a mezőgazdaság, az infrastruktúra és a városok forradalma. Alapvető változások következtek be a társadalom szerkezetében is, miközben megsokszorozódott a népesség. Mindez jelentős hatással volt a tudományok és művészetek fejlődésére is. Az ipari forradalom következtében a társadalom hagyományos „falusias” korszakát felváltotta a modern, városias korszak. 2. Az első ipari forradalom Angliában (Miért éppen Anglia?) Angliában a 18. század második felében kezdődött meg az ipar gyors és gyökeres átalakulása, melynek során a 19. század közepére az ipar több terméket állított elő, mint a mezőgazdaság. A fejlődés alapja a középkor óta különösen fejlett angol mezőgazdaság volt (juhtenyésztés, vetésforgó, trágyázás, takarmánytermelés stb.) A földtulajdonlás Angliában már a középkorban eltért a kontinensen szokásostól: nem a családok, hanem az egyének birtokoltak, akik a felesleget nem a nagycsaládi közösségek céljaira fordították, hanem eladták a piacon. Az egyéni földtulajdonlás és vállalkozói termelő magatartás növelte a mezőgazdaság termelékenységét. A földbirtokszerkezet is sajátosan átalakult, a föld egyre nagyobb hányada koncentrálódott egyes birtokosok kezében, akik vagy kiadták vállalkozóknak megműveltetésre, vagy saját maguk műveltették meg napszámosokkal. (15. századtól legelők „bekerítése”, 1534: kolostori földek kiárusítása, 1644: királypártiak és püspökségek földjeinek kiárusítása, 1760 után: újabb bekerítési törvények). Ebben a fejlett, piacra termelő mezőgazdaságban halmozódhatott fel az a tőke, amivel lehetővé vált az iparvállalkozások megkezdése. A fejlett mezőgazdaság emellett a felduzzadó városokat az ipari forradalom egésze alatt megfelelően el tudta látni élelmiszerrel és munkaerő tartalékkal. Angliában emellett a textilipar, vaskohászat is hagyományosan különösen fejlett volt, bőségesen rendelkezett olcsó vízi utakkal (áruszállítás) és az egyik legsűrűbben lakott terület volt, ahol ráadásul a 18. század folyamán a lélekszám majdnem megkétszereződött (fogyasztópiac). Adottak a jogi, bel- és külpolitikai feltételek: A polgári forradalom tovább javított a feltételeken: a kereskedelmet és vállalkozásokat korlátozó céheket, monopóliumokat, ár- és bérszabályozásokat eltörölte, később megszűnt minden belső vám, hídpénz, helyi adó. A dicsőséges forradalom során létrejött polgári állam, az ellenőrzött kormányzat, a szabadságjogok biztosítása fontos feltétele volt a vállalkozások biztonságának, a központi hatalommal szembeni egyenlő védettségnek. A 18. századra Angliáé voltak a legfontosabb gyarmatok Amerikában és Ázsiában. A gyarmatok telepesei jelentették a legnagyobb piacot, ők exportálták a nyersanyagokat az anyaország ipara számára. Mindezek a kedvező körülmények a kontinens egyetlen más országában sem voltak jelen együtt. 1 I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra / 1. Az ipari forradalmak 3. A találmányok a) A textilipar forradalma: A fejlődés a textiliparban indult meg, mivel a nehéziparnál kevesebb tőkebefektetést igényelt, s szinte korlátlanul rendelkezett piaccal, olcsó nyersanyaggal. Csak technikai korlátok maradtak. John Kay újításának, a repülő vetélőnek (1733) a segítségével gyorsabban és egyszerűbben lehetett a szövés közben átvetni a keresztszálakat, ezáltal meggyorsult a szövés. A gyorsan elterjedő újítás viszont „fonaléhséget” teremtett. Hargreaves fonógépei („fonó Jenny” 1764-70) a rokka egyetlen orsója helyett egyszerre 8 majd 16 orsóval dolgoztak. Ezután megint a szövés fejlesztése következett. Megjelentek a különböző szövőgépek, pl. Cartwright szövőszéke. A leleményes, de egyszerű gépek, akár csak a nyersanyagok, olcsók voltak. Igy a textiliparban egészen kevés hitellel hatalmas jövedelemre lehetett szert tenni. (A befektetett tőke megtérülése tíz-húsz év alatt ötszázszoros-ezerszeres is lehetett a 18. század végén). b) A gőzgép és a szállítás forradalma Az első gőzgépeket főleg bányákban használták, szivattyúzásra (pl. Newcomen gőzgépe). James Watt volt az a feltaláló (1769), aki a gazdaságos gőzgépet elkészítette. Ez lett az alapja a szállítás forradalmának, hiszen az árut a fogyasztókhoz el is kellett juttatni. A víziutakat újabb csatornákkal bővítették, a lóvontatás helyett megjelent a gőzhajó (Fulton 1809). A tengereken azonban továbbra is gyorsabbak voltak a vitorlások, s csak a 19. század második felében szorultak ki onnan. Nagyobb gondot fordítottak a közutak építésére is, a „makadám” utakat kövekkel és kaviccsal szórták fel (Mac Adam 1819). Megjelent a működőképes gőzmozdony (Stephenson 1825). Angliában 1850-ig 10 000 km vasútvonal épült, de a szárazföldi Európa egészében összesen csak kb. ugyanennyi. A vasút és a makadám utak elterjedése csak a 19. század második felében történik meg. c) A nehézipar fellendülése A gőzgépmagával hozza a bányászat fejlődését is, mivel a gyártásához acélra, a fűtéséhez szénre van szükség. A 18. század folyamán ugyan elterjed a kohókban a koksz használata, és számos más újítás (Anglia már ekkor a legfőbb vastermelő), de a vaskohászat igazi forradalma csak 1830 után következik majd be: 1850-ig az angol vastermelés megháromszorozódik, mivel erre az időszakra elterjednek a gőzgépek és a vasút. A fűtés igénye miatt már 1800-ban a szigetországé volt a világ széntermelésének 90%-a. A széntermelés azután a következő 50 évben - a vaskohászat és a gőzgépek növekvő szükségleteinek megfelelően – az ötszörösére emelkedett. A nehézipar fellendüléséhez szükség volt a textiliparban felhalmozott tőkére. Az ipari forradalomnak ez az első szakasza a 19. század elején érte el az európai centrum többi országát és az Egyesült Államokat, a század második felében Európa keleti részeit. Az új eszközöket, gazdasági és politikai szerkezetet, mint kipróbáltat vehették át Angliától, így anélkül tudták követni, hogy az ipari forradalom angliai feltételei meglettek volna. (egyenlőtlen fejlődés) Mindez azonban csak az első szakasza egy nagyobb történelmi folyamatnak. Az ipari forradalomnak (modernizációnak) a mai napig nincs vége, hiszen éppen az a lényege, hogy folyamatosan gyorsuló gazdasági-társadalmi megújulások sorozata. Ennek során az élet minden területe, az emberi kapcsolatoktól, a tárgyakon keresztül a gondolkodásmódig átalakul, s eltűnik az az életforma, mely a tradicionális civilizációk falvait és városait jellemezte az ókorban és a középkorban. 4. Az első ipari forradalom főbb társadalmi és politikai következményei Az ipari forradalom egyik feltétele a mezőgazdasági termelés átalakulása volt. Ennek során kevesebb munkás egyre több városi lakos eltartására volt képes. Ezzel együtt járt a lakosság számának növekedése illetve a bérmunkásréteg kialakulása. 2 I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra / 1. Az ipari forradalmak Az új iparágak és a tömegtermelés egy ideig felszívták a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerőt, de a kialakult munkaerő-felesleg először olcsóbb munkaerőhöz, majd munkanélküliséghez vezetett. Új társadalmi rétegek jöttek létre, a tőkés nagypolgárság és a városi munkásosztály. Az egész folyamat végül a gyermekek és a nők foglalkoztatásához vezetett, akik munkaereje olcsóbb volt a férfiakénál. A munkások féltek munkahelyük elvesztésétől, a gépek ellen fordultak (gépromboló mozgalmak, ludditák). Az első szervezett érdekérvényesítésre létrehozott mozgalom a chartizmus (aláírásgyűjtő mozgalom) volt (Anglia 1836). A mozgalom nevét alkotmányjavaslatáról (charter) kapta, amelyet a parlament elutasított. Angliában a korai munkásmozgalmak hatására születtek meg az első gyári törvények az 1840-es években. Az egyértelműen negatív irányba mutató társadalmi „fejlődés” orvoslására jöttek létre a 19. század szocializmusai.  Az utópikus szocializmus három legismertebb alakja Saint-Simon, Fourier és Owen. Ők a felvilágosodás eszmerendszeréből kiindulva az emberek jóakaratára apellálva akarták a társadalmi problémákat leküzdeni. Céljuk az osztályok nélküli társadalom volt. (pl. Fourier falansztere)  A kispolgári szocializmus képviselői voltak: Proudhon, Louis Blanc és Blanqui. Az irányzat Franciaországban fejlődött ki, mivel ott a termelők nagy része kispolgár (műhelytulajdonos, szabad paraszt, kiskereskedő stb.) volt. Proudhon elmélete tagadta az államot, Louis Blanc már az általános választójog bevezetésével is megelégedett volna, Blanqui pedig a kommunizmus előfutárának tekinthető.  A tudományos szocializmus Marx és Engels tevékenységével tűnt fel. Ők forradalmi úton akarták felszabadítani a munkásosztályt, céljuk a proletárdiktatúra volt. 5. A második ipari forradalom (1871-1914) Az 1850-60-as években a világgazdaság rohamos fejlődésnek indult újra. Általános modernizációra került sor több vezető szektorban. Anglia előnye megszűnt, mert az USA és Németország a későn indulók előnyével elhúzott gazdaságilag. Míg Anglia hosszú évek alatt tökéletesítette a találmányokat, addig az USA és Németország csak adoptálta a legfejlettebb technikát, így előnyre tett szert. Ez az egyenlőtlen fejlődés fogalma. Fejlődött Skandinávia, Közép- és Kelet- Európa is, de ezek e térségek periférián maradtak. Fejlődésük komplementer volt (követte a centrumot lemaradva) és derivált (kielégítette a Nyugat igényeit) Az itteni fejlődést a centrum tőkéje és igényei határozták meg. Három lényeges változás történt:  1: új anyagok (műanyag, acél) jelentek meg.  2: új energiaforrásokat használtak (kőolaj, elektromosság).  3: gépesítés és munkamegosztás térnyerése (pl.: Ford T-modell- gyártósoron készült) Fejlődött az acélgyártás: lecsökkentették a vas széntartalmát, így a keletkezett anyag, az acél, sokkal ellenállóbb lett. Nagy fejlődés ment végbe a vegyiparban is. Beindult a műanyag, alumínium, üveg, papír, gumi, cement és kerámia tömeggyártása. Kialakult a petrolkémia, a kőolajvegyészet. 1876-ban Nicolaus Otto feltalálta a négyütemű motort, mely jóval csendesebb, takarékosabb és könnyebben indítható volt elődeinél. 1898-tól Henry Ford futószalagon gyártotta az autókat, melynek karburátorát Csonka János és Bánki Donát fejlesztette ki, a főkonstruktőr Galamb József volt. Az autó fejlesztésében szintén Németország és az USA jártak az élen. Az utóbbiban 20 év alatt 15 millió kocsit adtak el. Az első autógyárak között volt a Ford, az Opel, a Mercedes és a Bugatti. Fejlődött a repülés is. 1900-ban Zeppelin feltalálta a kormányozható léghajót, 1903-ban a Wright testvérek pedig a motoros repülőt. Ezután nagy verseny indult a két repülőeszköz között, amiből a gyorsabb és erősebb repülők kerültek ki győztesen. Rendkívüli gyorsasággal terjedt az elektromosság világszerte. Faraday felismerte az elektromágneses indukciót, Jedlik Ányos feltalálta a dinamót, elterjedtek a villamos motorok. 3 I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra / 1. Az ipari forradalmak nu A legnagyobb feltaláló Edison volt, aki több, mint 1000 találmányával forradalmasította az elektromosságot. Ő alkotta meg a szénszálas izzót, a fonográfot, a kinematoszkópot (mozi elődje). 1881-ben üzembe helyezték az első közszolgálati villamos erőművet a Siemens cégnél. A Monarchia elektromos ipara is jelentős volt (Ganz gyár, Lang gépgyár), de nem vehette fel a versenyt a németekkel és Amerikával. A kommunikáció is tökéletesedett. 1840-ben Morse feltalálta a távírót, 1876-ban Bell a telefont. Puskás Tivadar építette az első telefonközpontot. Hertz felfedezte az elektromágneses hullámokat, amivel megteremtette a rádiózás alapját, Marconi és Popov pedig egymástól függetlenül feltalálták a rádiót. A mezőgazdaság is gyökeresen átalakult. Megjelentek a műtrágyák. Elkezdték használni a cséplőgépet és a traktort. Talán a hadiipar fejlődött leggyorsabban. Minden ország elkezdett fegyverkezni, ugyanis meghirdették a világ felosztását. Feltalálták a gépfegyvert és a dinamitot (Alfred Nobel). Növelték az ágyúk hatótávolságát. Tankokat és vadászgépeket kezdtek gyártani. Alkalmazták a vegyipar találmányait is (pl.: harci gáz). A második ipari forradalom alapvetően átalakította a társadalmat Európában. Élesen elkülönült egymástól centrum és periféria, melynek lemaradása behozhatatlanná vált. Míg nyugaton a középréteg irányította az államot, keleten torlódott társadalom alakult ki, ugyanis jelen voltak a feudális maradványok (jobbágyság, nemesség) és a tőkés elemek is (burzsoázia és munkásság). Kialakultak világszerte a monopóliumok (mamutvállalatok):  Monopólium: A tőkekoncentráció eredményeként kialakult olyan tőkés nagyvállalat vagy vállalatok közti szervezet, amely uralkodó pozícióra tesz szert a termelésben és az értékesítésben. („A nagy halak megeszik a kis halakat.” – Lenin) Megállapodásokkal korlátozza a szabad versenyt és monopolista extraprofitra törekszik.  Kartell: olyan vállalati szövetség, amelyben a résztvevő felek megegyeznek a verseny korlátozásában és a piac, esetenként az árak és a bérek szabályozásában. Laza kapcsolatot jelent. (Németország)  Szindikátus: olyan vállalati szövetség, amelyben a résztvevő cégek közös felvásárlási és értékesítési rendszert hoznak létre, de megőrizték termelői önállóságukat. (Németország, Japán)  Konszern: bankok irányítása alatt különböző iparágakból létrejött nagyvállalat. A századforduló után újonnan iparosodott országokra jellemző. (pl.: Daewoo)  Tröszt: egy-egy iparág vezető vállalatainak teljes összeolvadása. Az USA-ra jellemző. (pl.: Microsoft) Az USA-ban trösztellenes törvényeket hoztak 1887, 1890, 1914-ben. A tröszt létrejötte egy szűk elit érdeke, a középrétegeknek nem kedvez.  Korporáció: sok kisebb vállalat termelési láncát, integrációját jelenti. Az USA-ban jellemző.  Holding: a nyereséges részvények felvásárlására és nagyvállalatok ellenőrzésére alakult egyesülés. Jellemző a részvénytársaságok megjelenése. A második ipari forradalom napjainkban is zajlik, ugyanis az élet minden terén a tökéletesítésre törekednek. Fő cél lett a magas hatásfok, kicsi tömeg és olcsó ár, hogy a termékeket mindenki megvásárolhassa. Rohamosan fejlődik a közlekedés és a távközlés. Egyre inkább alkalmazzák a napenergiát és a környezetszennyező anyagok mellőzésére törekednek. * A Középiskolai történelmi atlaszban: 59 Az ipari forradalom a Anglia az ipari forradalom előtt (1750 körül) b Az ipari forradalom Angliában (1830 körül) c Az ipari forradalom elterjedése Európában (1870 körül) 4