Ipari forradalom

Történelmi háttér

• Az angol mezőgazdaság fejlődése a középkor óta kulcsszerepet játszott a gazdasági növekedésben: önemelés, vetésforgó, trágyázás.
• A földtulajdonlás Angliában egyéni szinten zajlott, eltérően a kontinentális hagyománytól, ahol a családok birtokoltak.
• Az egyéni birtoklás felerősítette a mezőgazdasági termelékenységet, vezetve a földkoncentrációhoz: nagyobb birtokosok birtokai jöttek létre.

Bekerítések és földkiárusítások

• A 15. századtól elkezdődött a legelők „bekerítése”, ami magával hozta a mezőgazdasági polarizációt.
• 1534: kolostori földek kiárusítása; 1644: királypártiak és püspökségek földjeinek kiárusítása.
• 1760-tól új bekerítési törvények léptek életbe, amelyek további földkoncentrációt eredményeztek.

Ipari forradalom előzményei

• Fejlett mezőgazdaság kedvezett az ipari vállalkozások tőkéjének felhalmozódásának.
• Az angol városok növekedése élelmiszer- és munkaerő-tartalékokat biztosított az ipari forradalom során.
• Anglia bőségesen rendelkezett olcsó vízi utakkal a kereskedelmi szállításhoz.

Politikai és jogi keretek

• A polgári forradalom elősejte az üzleti és kereskedelmi feltételek javítását, eltörölte a monopóliumokat és jövedelmi korlátozásokat.
• A dicsőséges forradalom fontos politikai reformokat hozott: egyenlő védettség a központi hatalommal szemben.

Mezőgazdasági és ipari átalakulás

• A mezőgazdasági termelés átalakulása kevesebb munkásnak egyre több városi lakost kellett eltartania.
• Kialakultak új társadalmi rétegződések: tőkés nagypolgárság és városi munkásosztály.
• A gépesítetés előrehaladott, de munkaerő-felesleghez, munkanélküliséghez vezetett, különösen nők és gyermekek körében.

Az első ipari forradalom

• Kezdete a textilipar forradalma, amely kevés tőkét igényelt és nagy piaci potenciálja volt.
• Az ipari forradalom folyamata folyamatosan új gazdasági-társadalmi megújulások sorozataként értelmezhető.

Társadalmi következmények

• Az új iparágak segítettek a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerő integrálásában.
• Az első szervezett munkásmozgalom, a chartizmus, 1836-ban alakult Angliában, célja az alkotmányos reformok elérése volt.

Szocializmus és munkásmozgalmak

• Különböző szocialista irányzatok jelentek meg: utópikus (Saint-Simon, Fourier, Owen), kispolgári (Proudhon, Louis Blanc), valamint tudományos szocializmus (Marx és Engels).

A második ipari forradalom

• Az 1850-60-as években a világgazdaság fellendült, Anglia hátrányba került az USA és Németország gazdasági előrehaladása miatt.
• Bevezették az új anyagokat (műanyag, acél) és energiaforrásokat (kőolaj, elektromosság).

Technológiai újítások

• Nicolaus Otto négyütemű motorja és Henry Ford tömeggyártást bevezető futószalagja forradalmasították az autóipart.
• A repülés fejlődése: Zeppelin kupolájú léghajója, Wright testvérek motoros repülője.

Gazdaság és monopóliumok

• A társadalmi átalakulások következtében monopóliumok és kartellek alakultak ki, amelyek a szabad versenyt korlátozták.
• Az ipari forradalom társadalmi következményei világszerte a közép- és alsóbb osztályok polarizálódásához vezettek.

null