Jogi alapfogalmak, Alkotmányjog PDF

I. JOGTUDOMÁNYI ALAPOK, II\. ALKOTMÁNYJOG Normatani alapok ================ ♦ Normatan: - Jog J - Jog felosztása - Jogforrás, jogszabályi hierarchia, érvényesség, hatályosság - Jogviszony - EU speciális jogforrásai Mi a jog? ========= „a jogászok még mindig keresnek...

I. JOGTUDOMÁNYI ALAPOK, II\. ALKOTMÁNYJOG Normatani alapok ================ ♦ Normatan: - Jog J - Jog felosztása - Jogforrás, jogszabályi hierarchia, érvényesség, hatályosság - Jogviszony - EU speciális jogforrásai Mi a jog? ========= „a jogászok még mindig keresnek definíciót a jogról való fogalmukhoz" (Immanuel Kant) A jog fogalmáról (általában) ---------------------------- - Olyan emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze. - Állami eszköz az állampolgárok és más szervezetek egyes cselekvéseinek befolyásolására - Célja: A jogalkotó (állam) által kívánatosnak tartott cél elérése A norma ======= - Magatartásszabály, amely címzettjei részére (akik részére magatartás előírást fogalmaz meg) az ott megjelölt feltételek teljesülése, vagy azok elmaradása esetére való magatartást ír elő, amelynek teljesítése, vagy nem teljesítése esetére következményt állapít meg.  3 szerkezeti részből áll: -------------------------- - Hipotézis - Diszpozíció - Szankció (joghatás) A jogi norma differentia specifikája ==================================== Minden jogi szabály norma, de nem minden norma jogi jellegű (pl.: szakmai -- etikai (hivatásrendi), erkölcsi, valláserkölcsi, politikai, gazdasági normák stb.) ÁLLAM ----- - Az államtól ered (jogalkotási hatáskörrel felruházott állami szervek hozzák létre), - Előre rögzített eljárási szabályok szerint, - Általános jellegű, adott társadalom valamennyi tagjára érvényes/kötelező (univerzális jellegű) -- kivétel\... - Az **állam** a jogi normát végső soron (állami) kényszer útján is **kikényszerítheti** (állami erőszakszervezet, egyéb jogi szankciók) =\> Állam szervei útján kikényszeríthető magatartásszabály - A jog léte elválaszthatatlan az állam létezésétől. Jogról, mint sajátos normarendszerről (történetileg) az első szervezett társadalmak, államok létrejöttétől beszélünk. - Az állam, mint olyan kialakulását megelőzően is érvényesülnek az emberi közösségekben normák, de ezek a szabályok nem rendelkeznek a jogra jellemző tulajdonságokkal (pl. tabuk). A jog fogalmának vázlata ======================== A jog olyan **magatartás szabály**ok, előírások összessége, amelyek keletkezése az **állam**hoz kötődik, amelyek adott társadalomban (címzettek részére) **általánosan kötelezőek**, és amelyek tényleges érvényesülését az állam szervei útján végső soron **kényszer**rel is biztosítja. Jog -- Erkölcs viszonya ======================= - Két különböző normatípus, különböző érvényesülési, érvényesítési eszközökkel - A jogi szabály akkor töltheti be célját - akkor valósul meg az önkéntes jogkövetés - ha az megfelel a társadalom többségének erkölcsi szempontjainak. Jogrendszer és tagozódása ========================= - Egy adott időpontban és helyen (időben és térben) létező, hatályos jogi normák összessége, amely - Sajátos belső logikával épül fel - Lényegileg zárt -- összefüggő rendszer - Rendszerszerű = ellentmondásmentes - Zárt ⇔ nem merev (társadalmi változásokhoz szükséges adaptív flexibilitás szükséges) Jogrendszer felosztása ====================== KÖZJOG ------ - Tárgya: közérdek, közösség -- társadalmi rend, állami szervezetrendszer, az állampolgár (citoyen) jogainak védelme MAGÁNJOG -------- - Tárgya: Szabad (tulajdonos) polgárok (bourgois) autonóm -- cselekvési lehetőségeinek a jog által is körülhatárolt területének szabályozása Legfontosabb jogágak ==================== - Alkotmányjog - Közigazgatási jog - Pénzügyi jog - Nemzetközi jog - Büntetőjog - Polgári jog - Családjog - Munkajog - Társasági jog A közjog szabályozásának tárgya =============================== Az állam szervezete, az állami szervek tevékenysége, a jogalanyok és az állam közötti kapcsolat szabályozása. A közjog a közhatalom kiépítését, fenntartását és gyakorlását szabályozza. A közjogias jellegű jogszabályok dominánsan szűk mozgásteret adnak a jogalanynak, részletezően, pontosan meghatározzák, hogy az adott élethelyzetben mi a követendő magatartás. A közjogi jogviszonyokban az ügy ura az állam, illetve az államot képviselő szerv vagy személy. A magánjogi szabályozás tárgya ============================== A magánjog a magánérdekű életviszonyok szabályait tartalmazza, azt a szférát szabályozza,ahol a jogalanynak nagy a döntési szabadsága, mozgástere (autonómiája). A magánjogi szabályozás alá eső társadalmi gazdasági viszonyokban egyenlő és szabad jogalanyok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással. A jogi szabályozás célja, hogy olyan kidolgozott jogi formákat, eszközöket biztosítson, amelyek lehetőséget nyújtanak a jogalanyok számára érdekeik érvényesítésére, de nem teszi kötelezővé ezek alkalmazását. A jogviszonyban részt vevő feleknek lehetőségük van arra, hogy saját érdekeiknek, akaratuknak megfelelően „saját képükre" formálják az adott társadalmi viszonyt. A jog csak kivételesen -- például valamelyik fél érdekében -- állít akadályt a felek akaratának. Elhatárolási kérdések ===================== - A közjogi és a magánjogi szféra nem különül el egymástól mindig határozottan. - Gyakran találunk példát arra, hogy alapvetően magánjogi jogszabályban eltérést nem engedő vagy tiltó rendelkezések vannak. - Ez fordítva is igaz: közjogi jogterületen arra is van példa, amikor a jogszabály rendelkező részétől el lehet térni, vagy meghatározott lehetőségek között választhat a jogalany. - Keresztülfekvő jogterületek. Fő különbségek ============== - A közjogra dominánsan parancsoló, kényszerítő vagy tiltó (imperatív), illetve kötelezően alkalmazandó (kógens) szabályozás jellemző. A magánjog tipikusan megengedő (diszpozitív) jellegű jogi normákat tartalmaz. A jogviszony alanyainak a jogszabály széles döntési szabadságot biztosít, ezzel mindaddig élhetnek, amíg valamilyen imperatív jellegű jogszabályba nem ütközik magatartásuk. - A közjogi jellegű kötelezettségek általában a kötelezettek akaratára tekintet nélkül egy meghatározott társadalmi viszony bekövetkezésével egyidejűleg beállnak, míg a magánjogi kötelezettségek általában csak a kötelezettek akaratából állnak be. - A közjogi viszonyokban általában fennáll a közvetlen kényszer alkalmazásának lehetősége, magánjogi jogviszonyban azonban csak közvetett kényszer (bírói út) igénybevételére van lehetőség. - A közjogi jogviszonyok jellemzően alá-fölé rendeltségi (vertikális) viszonyok, míg a magánjogi életviszonyok jellemzően mellérendeltségi (horizontális) viszonyok. - A közjogban a jogviszony egyik alanya mindig az állam, illetve az államot képviselő szerv, magánjogi jogviszonyban bármely jogalany részt vehet. Jogforrás, jogszabály ===================== - A jogforrás lehet belső és külső jogforrás. Belső jogforráson a jogalkotásra felruházott állami szervet, külső jogforráson a jogszabály megjelenési formáját értjük. - A külső jogforrás, amelyből a jogi norma megismerhető (tárgyi jog). - A jogforrások rendszerét, a jogalkotási eljárást, a jogszabály hatályára vonatkozó szabályokat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény tartalmazza. Alaptv. T.) cikk, (1) bek. ========================== Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Alaptv. R.) -- T.) cikk. ======================== Alaptv. T.) cikk (2) bek. ------------------------- - Országgyűlés: \[alkotmány\], törvény - Kormány: rendelet (eredeti, származékos jogalkotási hatáskör) - Kormány tagja (miniszter): rendelet (mindig származékos) - MNB elnöke - Helyi önkormányzatok (törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján, a helyi területi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására, vagy a magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére.) - Önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatal elnöke). Jogforrási hierarchia, a jogforrási lépcső ========================================== - A jogszabályok hierarchikus, tehát alá-fölé rendeltségi viszonyban vannak egymással, ebből az következik, hogy a magasabb szintű jogszabállyal az alacsonyabb jogszabály nem állhat ellentétben. - A jogszabályi hierarchia érvényesülésében az Alkotmánybíróság (és részben a Kúria) kulcsszerepet tölt be. Jogszabály érvényessége ======================= - A jogszabály érvényességnek feltételei: - a jogszabály alkotója rendelkezzen jogalkotói hatáskörrel (általánosan és különösen); - a jogszabályt az előírt eljárási szabályok betartásával hozzák létre; - a megalkotott jogszabály ne álljon ellentétben magasabb szintű jogszabállyal, illeszkedjék a jogszabályi hierarchiába; - a jogszabály a jogalanyok számára megismerhető legyen, az arra előírt formában kihirdessék. Jogszabály hatályossága ======================= - Személyi hatály, - Tárgyi hatály, - Területi hatály, - Időbeli hatály. Személyi hatály Jat. 6. § (2) bek. ==================================  A jogszabály személyi hatálya ------------------------------- a. Magyarország területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra, b. önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, az 5. § (la) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. Tárgyi hatály ============= A tárgyi hatályt a jogszabály alkalmazási köreként határozzuk meg. Ezalatt azt a tárgykört, társadalmi viszonyt kell érteni, amelyet a jogszabály rendezni kíván. Területi hatály Jat. 6. § (1) bek. ================================== A jogszabály területi hatálya Magyarország területére, az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. (főszabály) Időbeli hatály ============== -  **7. §** (1) A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet. - \(2) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogszabály hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját. - \(3) Ha a hatálybalépés naptári napja nem határozható meg, a hatálybalépés valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához is köthető. - \(4) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, törvény rendelkezhet úgy, hogy a hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik. - \(5) A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző - a jogszabály hatálybalépését követő - időpontokat is meg lehet állapítani. - \(6) A végrehajtási jogszabály a felhatalmazást tartalmazó jogszabály kihirdetésével egyidejűleg vagy azt követően, a felhatalmazó rendelkezés hatálybalépését megelőzően kihirdethető. A végrehajtási jogszabályt, jogszabályi rendelkezést a felhatalmazást adó jogszabály azon rendelkezésével egyidejűleg kell hatályba léptetni, amelynek a végrehajtására irányul, kivéve, ha a felhatalmazó rendelkezés a végrehajtási jogszabály kiadását nem teszi kötelezővé. - \(7) A jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a hatálybalépése napjának kezdetén lép hatályba. Jogviszonyról általában ======================= - A jog alapvető feladata az egyes társadalmi viszonyok szabályozása (társadalmi regulátor). - A jogviszony (tehát) a jog által szabályozott társadalmi viszony. A jog azonban nem szabályoz minden társadalmi viszonyt, hanem kizárólag azokat, amelyek -- különböző megfontolások alapján -- jelentősek, ennek következtében jogi szabályozást igényelnek és alkalmasak a jogi regulációra. - ⇔ jogi voluntarizmus. Jogviszony alanya ================= - Akire, akikre a jog által szabályozott társadalmi viszony vonatkozik. - Közöttük teremt a jogviszony jogilag releváns kapcsolatot - Jogviszonyok alanyai lehetnek a jogalanyok (jogai és kötelezettségei lehetnek): - Természetes személy - Jogi személy - Jogi személyiség nélküli (speciális) jogalanyok. Jogviszony tárgya ================= Magatartás ---------- - Pozitív magatartás: valamilyen tevékenységet aktívan, tevőlegesen kell tanúsítani (tevőleges cselekmény) Negatív magatartás: valamely cselekedettől, tevékenység végrehajtásától tartózkodni kell. Dolog ----- - Minden testi tárgy, amely tulajdonjog tárgya lehet - Értékkel bíró jog - Birtokba vehető természeti energia - Pénz, értékpapír (értéke nem a testi tárgy értékéből fakad, hanem egy mögöttes, névleges értéket fejez ki). Jogviszony tartalma =================== - Jogok és kötelezettségek összessége, amelyek a jogviszonyban részt vevő feleket, tehát a jogviszony alanyait megilletik, illetve terhelik. - Pl.: a tulajdonjogviszony tartalmának része az a jogosultság, amely szerint a tulajdonos a tulajdonát birtokolhatja, használhatja, másra átruházhatja, illetve köteles viselni a fenti jogosultságokkal kapcsolatos terheket - Abszolút -- relatív szerkezetű jogviszonyok ALKOTMÁNYJOG ALKOTMÁNY ========= - Az alkotmányfogalom kettős értelmezést takar (köznapi, jogforrástani, alk.jogi -- politika tudományi) - Történetialkotmány - Írott(un.kartális)alkotmány - Alkotmányjog: A MK állami és társadalmi rendjére, kormányzati szerveire, államszervezetére, az állampolgári alapjogokra (és kötelezettségekre) vonatkozó jogszabályok összessége. - Forrásai:MagyarországAlaptörvény,(sarkalatos)törvények,Alkotmánybíróság határozatai stb. - Legitimálja a politikai rendszert, védi a társadalmi rendet, a tulajdont, a politikai intézményeket, biztosítja az alapjogok érvényesülését, meghatározza a kormányzás rendjét (kormányforma), az igazságszolgáltatás, a közigazgatás és a helyi autonómiák (önkormányzatok) szerveit. - 1949:XX.törvény(1989:XXXI.Tv.)--teljesenújtartalommal,ajogállami követelményeknek megfelelő alaptörvény Alkotmány - alkotmányosság ========================== - Az „alkotmány" formális fogalmához képest szükséges megkülönböztetni az alkotmány egyes tartalmi összetevőit. (USAÉszak-Koreai Demokratikus Köztársaság). - A demokratikus jogállami alkotmányok bizonyos tartalmi jellemzőkkel rendelkeznek, alkotmányos értékeket tartalmaznak. Az alkotmányosság követelményei =============================== - Az alkotmányosság elvi követelmények együttese, amelyek egy ideális demokratikus alkotmány tartalmát és megvalósulását jellemzik. - Ezen követelmények konzekvens érvényesülése garantálja, hogy az alkotmányban foglalt normák ténylegesen megvalósuljanak. Népszuverenitás elve és népképviselet ------------------------------------- - Állami főhatalom forrása a nép, állampolgárok participációja, demokratikus választások. A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve ------------------------------------------------------ - A kormányzás szervezetének és hatáskörének alkotmányos meghatározása, az önkényuralom kizárása A törvények uralma, a jogállam megvalósulása  ---------------------------------------------- - A törvényesség megvalósulása, alkotmányos intézmények Az egyenjogúság elve -------------------- - Törvény előtti egyenlőség elve - Az emberi jogok deklarálása és érvényesülésük ellenőrizhetősége Magyarország Alaptörvényének szerkezete ======================================= - Nemzeti Hitvallás - Alapvetés - ***Szabadság és felelősség*** ### Az állam - Az Országgyűlés - Országos népszavazás - A köztársasági elnök - A kormány - Önálló szabályozó szervek - Az Alkotmánybíróság - A bíróság - Az ügyészség - Az alapvető jogok biztosa - A helyi önkormányzatok - A közpénzek - A Magyar Honvédség - A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok - Döntés katonai műveletekben való részvételről ### Különleges jogrend - A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok - A rendkívüli állapot - A szükségállapot - A megelőző védelmi helyzet - A váratlan támadás - A veszélyhelyzet - A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok ### Záró rendelkezések Az alapjogokról általában ========================= - Az alkotmányjogi szabályozás egyik legalapvetőbb tárgya. - Célja, hogy az ember/állampolgár autonómiáját védje a külső (elsősorban állami) korlátozó beavatkozásokkal szemben (alapjog -- szabadságjog) - Genezise a XVIII. században - 1789\. Ember és polgár jogainak nyilatkozata (a.m. francia deklaráció) stb. - Egyéni ⇔ Kollektív szabadságjogok Alapjogok csoportosítása ======================== - Klasszikus (első generációs), politikai szabadságjogok - ECOSOC jogok (gazdasági, szociális, kulturális jogok) - Harmadik generációs jogok (jövő nemzedékek jogai) Az alapjogok katalógusa ======================= - Kartális alkotmányok jellemzője - 1791 -- es francia alkotmány - A magyar Alkotmánynak XII. fejezeteként kezdetektől része (1949 -- től formális deklarációként, 1989 -- től komoly tartalommal, normatív kötőerővel). - Magyarország Alaptörvénye a „Szabadság és felelősség" címen tartalmazza. I. Személyiségi jogok --------------------- - Élethez és emberi méltósághoz való jog - Személyes szabadság és biztonság -- mozgásszabadság és tartózkodási hely szabad megválasztásának joga - Fair eljáráshoz való jog - Jó hírnévhez, magánlakás sérthetetlenégéhez, és a magántitok védelméhez való jog - Személyes adatok védelme - Lelkiismereti és vallásszabadság - II. A politikai jogok --------------------- - A véleménynyilvánítás szabadsága - A sajtószabadság - Az egyesülési jog - A gyülekezés joga - A közérdekű információkhoz való jog - A közügyekben való részvétel joga -- közhivatal viselés joga III. Gazdasági, szociális, kulturális jogok ------------------------------------------- - Tulajdonhoz való jog és a vállalkozás szabadsága - Jog a szociális biztonsághoz - Munkához való jog - Művelődéshez való jog - Oktatás, művészet, tudomány szabadsága (tanszabadság) IV. Harmadik generációs jogok ----------------------------- - Környezethez való jog - Betegjogok (bioetika, biomedicinális jogok, betegek jogai, pszichiátriai betegek jogai) - Fogyatékosok jogai - Gyermekek jogai -- A gyermekek, az ifjúság védelme Az állampolgári kötelezettségek =============================== - Teljesítése klasszikusan nem előfeltétele az állampolgári jogoknak - Honvédelmi kötelezettség - Közteher-viselési kötelezettség Az állam szervezete =================== AZ ÁLLAM I. Az Országgyűlés --------------------------- ### Az Országgyűlés: „a legfőbb népképviseleti szerv". ### Az Országgyűlés a\) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét; b\) törvényeket alkot; c\) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását; d\) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére; e\) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét; f\) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről; g\) feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet; h\) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről; i\) különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz; j\) közkegyelmet gyakorol; k\) az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. \[At. 1. cikk. (2) bek.)\] ### Törvényhozás ### Ellenőrzés Az Országgyűlés működése \[At. 5. cikk.\] ========================================= \(1) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat. \(2) Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ. \(3) Az Országgyűlés országgyűlési képviselőkből álló állandó bizottságokat alakít. \(4) Az országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására a házszabályi rendelkezésekben meghatározott feltételek szerint országgyűlési képviselőcsoportot alakíthatnak. \(5) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek több mint a fele jelen van. \(6) Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg. A házszabályi rendelkezések egyes döntések meghozatalát minősített többséghez köthetik. \(7) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott házszabályi rendelkezésekben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. Az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében az Országgyűlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol. \(8) Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalatos törvény határozza meg. \(9) Az Országgyűlés biztonságáról országgyűlési őrség gondoskodik. Az országgyűlési őrség működését az Országgyűlés elnöke irányítja. Törvényhozás ============ \(1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet. \(2) Az Országgyűlés - a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára - az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak. \(3) Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyűlés a (2) bekezdés szerint a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. \(4) Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja - és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatra nem került sor -, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi. \(5) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, a törvényt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági elnök e jogával akkor is élhet, ha az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. \(6) Az Alkotmánybíróság a (2) és a (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja. \(7) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. \(8) Az Országgyűlés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata a (2) és a (4) bekezdés szerint ismételten kérhető az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül határoz. \(9) Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés módosítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata a (2), illetve (4) bekezdés szerint kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében vagy arra hivatkozással kérhető, hogy a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés változatlan szöveggel fogadja el, a köztársasági elnök a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesülésére tekintettel kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát. Ellenőrzés I. \[At. 7. cikk.\] ============================== 1. Az országgyűlési képviselő kérdést intézhet az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. 2. Az országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. 3. Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza. A köztársasági elnök ==================== - Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. - A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. - Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte. - A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. ------------------------------------------------------ ### A köztársasági elnök a. képviseli Magyarországot; b. részt vehet és felszólalhat az Országgyűlésülésein; c. törvényt kezdeményezhet; d. országos népszavazást kezdeményezhet; e. kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját; f. különleges jogrendet érintő döntéseket hoz; g. összehívja az Országgyűlés alakuló ülését; h. feloszlathatja az Országgyűlést; i. az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek; j. javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére; k. kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét; l. megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és a Magyar Művészeti Akadémia elnökét; m. kialakítja hivatala szervezetét. A Kormány ========= - A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős. - A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. - Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot. - A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. - A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. - A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. - A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. - A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. - A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját. - \(2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat. - \(3) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. - \(4) A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein. Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját. Az Alkotmánybíróság =================== - Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. - Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. ### Az AB: az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket; bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját; a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját; vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését; az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. Az Alkotmánybíróság hatáskörében eljárva megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést; megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes bírói döntést; megsemmisítheti a nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést; illetve sarkalatos törvényben meghatározott jogkövetkezményt állapít meg. Az alapvető jogok biztosa ========================= - Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. - Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. - Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. - Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. - Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény határozza meg. - AB-nál indítványozási joga az új At. óta felértékelődött!! Bíróságok ========= - Az igazságszolgáltatás szervei. - Igazságszolgáltatás = jogszolgáltatás ??? - Igazságszolgáltatás az egyedi, jogvitás ügyek jogszabályok alapján történő elbírálása az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírói fórum által. - A bírói tevékenység két „klasszikus" területe a büntető és a polgári igazságszolgáltatás: - A **polgári** igazságszolgáltatás célja elsősorban a különböző jogalanyok jogvitáinak eldöntése, a jogsérelem orvoslása. - A **büntető** igazságszolgáltatás során a jogsérelem megállapításával és a szankció kiszabásával, illetve végrehajtásával az állam büntető hatalma valósul meg. - Egyéb tevékenység: cégeljárás, közigazgatási bíráskodás Közigazgatási bíráskodás ======================== - A jogállamiság egyik fontos tartalmi összetevője, intézményi garanciája, hiszen a bíróság ezáltal a végrehajtó hatalom működése felett gyakorol kontrollt. - Eljárása során a bíróság valamelyik érintett fél kezdeményezésére felülvizsgálja az egyedi közigazgatási határozat törvényességét. Bírósági fórumrendszer ====================== - A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesíthetők. - járás bíróságok (1. fok), megyei törvényszékek (1. -- 2. fok), ítélőtáblák (főszabály 2. fok), Kúria (a legfőbb bírói szerv). - Különbíróságok: közigazgatási és munkaügyi bíróság Bírák jogállása -- a bírói függetlenség ======================================= 1. A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. 2. A hivatásos bírákat - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - a köztársasági elnök nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte. A Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. Ügyészség ========= - A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését. - A legfőbb ügyész és az ügyészség - törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben; - képviseli a közvádat a bírósági eljárásban; - felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett; - a közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. Polgári jog Polgári jog =========== A polgári jog a jogalanyok vagyoni és személyi viszonyait szabályozza. Magánjogon belül helyezkedik el  Polgári jog -- Kereskedelmi jog ----------------------------------------------------------------- Polgári jog -- Gazdasági jog Mellérendeltség Egyenjogúság Szabályok nagy része diszpozitív Szankció: kártérítés, reparatív Forrása: 2013. évi V. törvény (Ptk.) Polgári jog generálklauzulái: ----------------------------- - Jóhiszeműség és tisztesség elve  Jóerkölcs - Forgalmi tisztesség - Méltányosság - Fontos ok - Erkölcsösség - Közrend Feladatuk: ---------- - Jogértelmezési segítség a bíráknak - Joghézag kitöltés Polgári jog részei ================== Személyek joga Dologi jog Kötelmi jog Öröklési jog Társasági jog Családjog Személyek joga I. ----------------- Meghatározza a jogalanyokat: Egyes jogviszonyokban félként eljáró személyek, akiknek jogaik és kötelezettségeik lehetnek, illetve azok keletkezhetnek. Természetes személyek/jogi személyek Személyiségi jogok Személyek joga II. ------------------ - Az ember, mint jogalany Jogalany Aki jogokkal és kötelezettséggel rendelkezhet. - Jogképesség Az a képesség, hogy a jogviszony alanya lehet, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. - Elvei Általános (minden ember) Egyenlő (terjedelem) Feltétlen (független vagyoni társadalmi stb. helyzettől) Kezdete és vége (születés és halál) Korlátozó jognyilatkozat semmis. Személyek joga III. ------------------- ### Cselekvőképesség {#cselekvőképesség.ListParagraph} - Emberi képesség saját akarat-elhatározással, saját nevében szerez jogokat/kötelezettségeket - Típusok Teljes Korlátozott Részlegesen korlátozott Teljesen korlátozott - Kiskorúság 14-ig cselekvőképtelen 14-18-ig (vagy házasság esetén 16-ig) korlátozottan cselekvőképes - Gondnokság - Cselekvőképtelen állapot - Jognyilatkozata semmis Személyek joga IV. -- A személyiségi jogok ------------------------------------------ - Emberi méltóság és derivátumok - Érintett hozzájárulásának jelentősége - Nevesített személyiségi jogok - Élet, testi épség és egészség megsértése - Személyes szabadság, magánélet, magánlakás - Hátrányos megkülönböztetés - Becsület és jóhírnév - Magántitok és személyes adat - Névviselés - Képmás, hangfelvétel - Szankciók - Megállapítás - Eltiltás - Elégtétel - Helyreállítás - Vagyoni előny átengedése - Sérelemdíj - Kártérítés Jogi személyek ============== - Jogképessége - Abszolút (u.a. mint embernek, kivéve\...) - Feltételes (államtól szerzi, ha van neve, székhelye, vagyona, ügyvezetése) - Bj felelősségre vonható - Ha tag/alkalmazott/tisztviselő tevékenységi körében követte el/nem akadályozta meg - Feltételei - Szándékos bűncselekmény/mulasztás - Tevékenységi körbe tartozás - Vagyoni előnyszerzés a célja/eredménye - Az állam, mint jogalany - Jogi személy, jogképes - Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli Dologi jog ========== - Személyek és dologok közötti jogviszonyok összessége, melynek középpontjában a dolog áll. - Magánjog statikus része - Dolog: minden birtokba vehető testi tárgy, amely tulajdonjog tárgya lehet (főszabály) - Kivételek\... Dologi jog részei: ------------------ - 1.Tulajdonjog - Legteljesebb alanyi magánjog - Tulajdonost a törvények és mások jogainak korlátai között teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. - 2\. Birtok - Ténykérdés: kinek a fizikai hatalmában van a dolog. - 3.Korlátolt dologi jogok - Valakinek egy másik személy tulajdonában álló dolgán áll fenn olyan joga (birtoklás, rendelkezés, használat-hasznok szedése), melyet a dologi jog szabályoz Dolgok csoportjai: ------------------ [Természeti tulajdonság szerint] - Ingó vs. Ingatlan (egy óra vs. föld és épület) - Elhasználható vs. Elhasználhatatlan (rendeltetése, hogy elfogy pl. kenyér) - Helyettesíthető vs. Helyettesíthetetlen - Osztható és oszthatatlan - Értékkel bíró és érték nélküli - Egységes és összetett (szék vs. Festmény és képkeret) [Forgalom szempontjából] - Forgalomképtelen dolgok - Föld méhének kincsein, közutak stb. - Korlátozottan forgalomképes dolgok - Amit törvény annak minősít, pl: földforgalom - Forgalomképes dolgok [Más dologhoz való kapcsolatuk szerint] - Alkotórész (szemüveg kerete, kocsi kereke) - Tartozék (szemüveg és tokja, lakás és csillár) - Növedék (épülethez hozzáépítenek) - Gyümölcs (mg. termény, élőállat szaporulata) Dologi jog -- alapfogalma ------------------------- - Vagyon - Azonos célra rendelt gazdasági érdekű jogok/köt.-k összessége - Aktívák és passzívák (levonás után: tiszta vagyon) - Dologösszesség (gyűjtemény, könyvtár, nyáj) - Haszon (a rendeltetésszerű használatból származó előny, de nem gyümölcs!) - Költség (a dologgal kapcsolatos ráfordítás, kiadás) - Szükséges - Hasznos - Luxus A tulajdonost megillető jogosultságok ===================================== [Tulajdonjogi triász] - A dolog birtoklásának joga és a birtokvédelemhez való joga - A dolog használatának, hasznosításának a joga - A dolog feletti rendelkezés joga - Korlátok: - Szomszédjogok (birtoklás és használat korlátja) - Földtámasz joga - Szomszédos telek igénybevétele - Túlépítés (jóhiszemű és rosszhiszemű) - Elidegenítési és terhelési tilalom (rendelkezési jog korlátja) A tulajdonos kötelezettségei ============================ - Közteherviselési kötelezettség (állagmegóvás, kommunális adó stb.) - Kárveszély-viselési kötelezettség (másnak fel nem róható kár veszélyét magam viselem) - Szükséghelyzetben okozott kár viselése (tűzoltó letapossa virágokat) - Közérdekű használat tűrése (telefonhálózat-építés vízvédelem stb.) Tulajdonszerzés =============== - A dologra vonatkozóan tulajdoni jogviszony jön létre - Csak kifejezetten tv-ben meghatározott módon! - Eredeti szerzésmód - Nem állt fenn korábban, vagy nem abból származik - Nincs jogelőd - Független a korábbi tulajdonostól és tul. tartalmától - Származékos szerzésmód - Fennállt korábban, ezt származtatják át - Van jogelőd és jogutód, alanyváltozás - Korábbi tartalommal száll át („nemo plus iuris" elve) Tulajdonszerzés =============== A képen szöveg, képernyőkép, Betűtípus, szám látható Automatikusan generált leírás Elbirtoklás =========== [Okai] - Aki tul. jogával hosszabb ideig nem él, kevésbé érdemel védelmet - Tul.jog bizonyítás idővel nehezebb lesz - Jogalap nélküli birtok elhúzódása bizonytalan helyzetet eredményez forgalomban [Feltételei és joghatása] - Bárki szerezhet aki jogképes (kivéve:, bcs., alantas, rosszhiszemű\...) - Sajátjaként birtokol - Ingók (10 év) ingatlanok (15 év) - Szakadatlanul Kötelmi jog =========== - **Definíció**: amennyiben a felek között kötelem áll fenn, akkor a jogosult a kötelezettől valamilyen magatartás teljesítését várhatja el, melynek teljesítését perrel is kikényszerítheti. - Sokféle módon keletkezhetnek: szerződéssel, egyoldalú jognyilatkozattal, károkozással, értékpapírral stb. - Vagyoni érdek kielégítését szolgálják, sokszor kapcsolódnak a dologi joghoz. - Magánjog dinamikus része Kötelmi jog -- szerződések -------------------------- [Definíció] - A felek kölcsönös és egybehangzó nyilatkozata, amelyből kötelezettség/jogosultság keletkezik a szolgáltatás teljesítésére/követelésére. - Jognyilatkozat: joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat - Típusai: - Írásban - Szóban - Ráutaló magatartással - Bizonyos esetben a érvényesség feltétele a megfelelő alakiság! - **Érvényesség**: felek akarata és nyilatkozata önmagában és együttesen is ép, egybehangzó, és szerződési szándékuk vagy jognyilatkozatuk nem ütközik a jogrend valamely tilalmába. - **Hatályosság**: A szerződés, a hozzá fűzött joghatásokat ténylegesen kiváltja. - Személyi: kezesség - Dologi: zálogjog - Nem létező szerződés - Érvénytelen szerződés - Semmis - Megtámadható - Hatálytalan szerződés **Legjelentősebb szerződésfajták:** - Tulajdonjog átruházására irányuló szerződés - Adásvétel, csere - Tevékenység végzésére irányuló szerződés - Vállalkozási szerződés, megbízás, fuvarozás - Dolog birtokának, használatának átengedésére irányuló szerződés - Bérleti szerződés, haszonkölcsön szerződés A szerződés tárgya -- Szolgáltatás ----------------------------------  Öröklési jog ============ - Az ember vagyonában halála esetén bekövetkező egyetemes utódlás. - Alanyai: - Örökhagyó (az elhunyt) - Örökös (az egyetemes jogutód) - Természetes személy - Jogi személy - Jogi személyiség nélküli szervezet **Öröklés módjai:** - 1.Törvényes öröklés - 2.Végintézkedésen alapuló öröklés - 1.Végrendelet - 2.Öröklési szerződés - 3.Halál esetére szóló ajándékozás **[Írásbeli magánvégrendelet]** - Érvényes - Készítés ideje kitűnik - Holográf esetében elejétől végéig maga írja és aláírja - allográf esetében két tanú - Vagy akár sajátkezűleg írt, akár más által írtat közjegyzőnél letétbe helyezi - Tanú nem lehet - Szem.azonosság tanúsítására képtelen - Kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú, korl. csel.kép. - írástudatlan Társasági jog ============= - Ptk. ad otthont a vonatkozó jogszabályoknak 2013 óta (személyek joga/jogi személyek) - Korábban külön gazdasági társaságokról szóló törvény - Jogi személyek két fő csoportja: - 1.Gazdasági tevékenységet nem végző jogi személyek (pl. egyesület, alapítvány) - **2.Gazdasági tevékenység végzésére létrejött jogi személyek (gazdasági társaságok)** - Legjelentősebb gazdasági társaság formák: - 1.Kkt. - 2.Bt. - 3.Kft. - 4.Rt. - Zrt. - Nyrt Családi jog =========== - A családjog a közös és az egyéni érdekek összehangolásával a házasságot és családot igyekszik védeni. - 2013 óta ez is a Ptk.-ba beágyazott, a Ptk. Második része