A Törzs Váza - PDF

A TÖRZS VÁZA Alkotásában részt vesz:  a gerincoszlop,  a bordák,  a szegycsont,  és a medencecsont (különböző osztályozások vannak, van aki a törzshöz és van aki az alsó végtaghoz sorolja). 1. A gerincoszlop (Columna vertebralis) A gerincoszlop a törzs vázának te...

A TÖRZS VÁZA Alkotásában részt vesz:  a gerincoszlop,  a bordák,  a szegycsont,  és a medencecsont (különböző osztályozások vannak, van aki a törzshöz és van aki az alsó végtaghoz sorolja). 1. A gerincoszlop (Columna vertebralis) A gerincoszlop a törzs vázának tengelye. 33-34 csigolya alkotja, melyek egymás felett helyezkednek el. Aszerint, hogy melyik tájékhoz tartoznak, megkülönböztetünk: A. nyaki csigolyákat (vertebrae cervicalis), összesen 7 nyaki csigolya van, C1 – C7- el jelöljük és együtt a nyaki gerincet alkotják B. háti csigolyákat (vertebrae thoracalis), összesen 12 háti csigolya van, T1 – T12- vel jelöljük és együtt a háti gerincet alkotják. C. ágyéki csigolyákat (vertebrae lumbalis), számuk 5, L1 – L5-el jelöljük és együtt az ágyéki gerincet alkotják. A nyaki, háti és ágyéki csigolyák mozgékony és független csontok; ezeket valódi csigolyáknak nevezzük. D. kereszttájéki csigolyákat (vertebrae sacralis), száma 5, E. faroktájéki csigolyákat (vertebrae coccigiene), száma 4–5. A kereszttájéki és faroktájéki csigolyák a medence alkotásában vesznek részt. Ezeket álcsigolyáknak nevezzük, mivel a csigolyák összeforrnak és két csontot alkotnak: a keresztcsontot (os sacrum), és a farokcsontot (os coccygis). A. Valódi csigolyák A valódi csigolyák a nyaki, háti és ágyéki tájékhoz tartoznak. Valódi csigolyákra jellemző általános tulajdonságok Egy valódi csigolya a következő elemekből tevődik össze:  csigolyatest (corpus vertebrae) a valódi csigolyák elülső részét egy csigolyatest alkotja, mely egy henger alakú testhez hasonlít, két felszíne van: felső és alsó.  csigolyaív (arcus vertebrae) a valódi csigolyák hátulsó részét egy csigolyaív alkotja, mely a következőkből áll:  két csigolyalemezből (lamina), amelyek a mediális végrészükkel egyesülnek  tövisnyúlványból (processus spinosus), amely a csigolyaív lemezeinek ízesülési helyéről indul ki  harántnyúlványból (processus transversus), amely páros (kettő van belőle) és a csigolyaív laterális részeiről indul ki  ízületi nyúlványokból (processus articularis), amelyeknek száma négy, ebből kettő felső és kettő alsó, és a csigolyák egymáshoz való ízesülését szolgálják  csigolyakocsány (pedunculus/pediculus vertebrae), két nyílirányú híd képviseli, amelyek összekötik a csigolyaívet a csigolyatesttel  csigolyalyuk (foramen vertebrale), elől a csigolyatest (corpus vertebrae), hátul a csigolyaív (arcus vertebrae) és oldalt a csigolyakocsányok (pedunculus/pediculus vertebrae) határolják. Az összes csigolyalyuk egymásra tevődéséből alakul ki a gerinccsatorna. Nyaki csigolyákra jellemző specifikus tulajdonságok  a corpus vertebrae kicsi és harántirányba megnyúlt  a processus spinosus rövid és csúcsa kettéhasadt (kétágú)  processus transversus: o Az alapi részükön található a harántnyílás (foramen transversarium), amelyben haladnak a gerinci osztóerek és gerinci gyűjtőerek. Az Atlas-ra (C1, az első nyaki csigolya) jellemző specifikus tulajdonságok Az első nyaki csigolya (C1) a következőkben tér el a többi nyaki csigolyától:  Nincs csigolyateste és nincs processus spinosus-a.  Két processus transversus-ból és két oldalsó tömegből áll (massa lateralis atlantis), amelyeket egy elülső és egy hátulsó ív egyesít (arcus anterior és arcus posterior atlantis).  Ide tapad a ligamentum transversum; ami a foramen vertebrae-t (az atlas csigolyalyukát) két részre osztja: egy elülső részre, amelyben a második nyaki csigolya fognyúlványa (dens axis) található és egy hátsó részre, a valódi csigolyalyukra Az Axis-ra (C2, a második nyaki csigolya) jellemző specifikus tulajdonságok A corpus vertebrae felső felszínén egy függőleges kiemelkedést figyelhető meg, amit dens axis-nak nevezünk (C2 fognyúlványa). Ennek van egy elülső ízületi felszíne, ami az atlas-szal (C1-el) ízesül, valamint egy hátsó ízületi felszíne, amely a ligamentum transversum-mal van kapcsolatban. A C7-re jellemző specifikus tulajdonságok  Kiemelkedő nyakcsigolyának nevezik  A tövisnyúlványa (processus spinosus-a) kiemelkedő, nem szétágazó (az egyetlen a nyakcsigolyák közül, amelyikre ez jellemző) bőr alatt jól kitapintható, amely a csigolyák számolásánál kiindulópontot, viszonyítási pontot jelent. Háti csigolyákra jellemző specifikus tulajdonságok  A corpus vertebrae elülről hátrafele megnyúlt  A corpus vertebrae-ken és a processus transversus-okon van a bordák ízesülési helye  A processus spinosus ferdén leszálló (=deszcendens, hátrafele és lefele mutat) Ágyéki csigolyákra jellemző specifikus tulajdonságok   a corpus vertebrae nagy és harántirányba megnyúlt  a processus spinosus derékszögű, vízszintes B. Álcsigolyák Az álcsigolyák közé soroljuk: os sacrum-ot és az os coccygis-t. Os sacrum (Keresztcsont) A keresztcsont egy középen található, páratlan csont, amely az ágyéki gerinc folyatatásában helyezkedik el. Tartalmaz:  két felszínt: o medencei felszín:  homorú, ventrális. A középvonala mentén található egy csontos oszlop, amely a csigolyatestek egyesülésének eredménye; az csigolyatestek közt lévő határoknál található négy harántvonal (linea transversae);  A csontos oszlop mellett kétoldalt találhatóak a medence- keresztcsonti lyukak (foramina sacralia ventralia), ami idegek számára kilépési hely; o háti felszín:  domború, dorsalis.  középen van a crista sacralis mediana (középső keresztcsonttaraj), amely a kereszttájéki csigolyák tövisnyúlványainak az egyesülésének az eredménye;  a crista sacralis mediana alatt található a hiatus sacralis (keresztcsonti nyílás),  a crista sacralis mediana mellett két oldalon van a:  crista sacralis intermedia, ami az ízületi nyúlványok összeolvadásából jött létre  foramina sacralia dorsalia, ami idegek számára kilépési hely  crista sacralis lateralis, amely megfelel a harántnyúlványoknak.  két élet (oldalsó felszínt), ami által a sacrum az os coxae-hez ízesül   egy alapot, ami az utolsó ágyéki csigolyával ízesül  egy csúcsot, ami a farokcsont alapjával ízesül Os coccygis (Farokcsont) A keresztcsont folyatatásában helyezkedik el és a négy vagy öt faroktájéki csigolya egyesüléséből jött létre. Tanulmányozható rajta:  két felszín: elülső, homorú, és hátulsó, domború, amelyen három-négy harántvonal észlelhető  egy alap, ami a keresztcsont csúcsával ízesül;  egy csúcs A gerincoszlop görbületei Nyílirányú sík görbületei - Az előre domborodó görbületeket lordózisnak, a hátrafele domborodó görbületeket, pedig kifózisnak nevezzük. A gerincoszlop négy görbületet tartalmaz, amelyek fentről lefele a következők:  nyaki lordózis,  háti kifózis,  ágyéki lordózis és  kereszt-faroktájéki kifózis. A gerinccsatorna (canalis vertebralis) A gerinccsatorna a csigolyalyukak egymásra tevődéséből alakul ki és a gerincvelőt tartalmazza. A gerincoszlop működési fontossága A gerincoszlop szerepe:  a gerincvelő védelme,   álló testhelyzetben (=ortosztatikus helyzetben) a gerincoszlop egy kemény tengelyt képez, ami tartja fejet, a törzset és a felső végtagokat. A súlyt a gerincoszlop a medencének és az alsó végtagoknak továbbítja.  a gerincoszlop képes végrehajtani számos nagyobb terjedelmű mozgást, amely a testnek nagy mozgékonyságot biztosít. 2. A mellkas csontos váza (Thorax) A mellkas csontos vázát 12 háti csigolya, 12 pár borda és a szegycsont képezi. A. Sternum (szegycsont) A szegycsont egy lapos, páratlan csont, amely a mellkas elülső oldalának a középső részén helyezkedik el. Három csontos elemből áll:  Manubrium sterni (markolat) o Fordított trapéz alakú o Tartalmazza:  Incisura jugularis  Incisura clavicularis (kulcscsont ízesülési helye)  Incisura costalis I. (első borda helye)  Corpus sterni o Angulus sterni: A manubrium sterni a szegycsont testével egy kiemelkedést alkot, vagyis egy előre irányuló szögben illeszkedik egymással, amelyet angulus sterni-nek nevezünk, és amely a bőr alatt kitapintható. Erre a szintre ízesül a második borda. o Tartalmazza: Incisura costalis III-VII. (a 3.-tól a 7. bordáig a bordák ide ízesülnek, a megfelelő bemélyedésbe)  Processus xyphoideus (kardnyúlvány). Ez lehet: porcos, lapos, kétágú, sőt középen lyukas is. B. Costae (bordák) A bordák lapos csontok, amelyek hátul, a gerincoszlop háti tájékáról válnak ki, majd ívszerűen előre a szegycsont felé irányulnak. Számuk 12 pár és fentről lefele haladva számozzuk. A borda két részből áll:  Csontos rész: A csontos bordák ívszerűek. Tanulmányozható rajtuk: bordatest és két végrész.  Bordaporc vagyis a porcos rész: a bordák elülső végrésze bordaporccal folytatódik. A bordaporc a sternummal való ízesülésében játszik fontos szerepet. A sternummal való ízesülés szerint a bordákat két csoportba sorolhatjuk:  Costa verae (valódi bordák): első hét pár borda (I-VII.), közvetlenül ízesül a sternummal  Costa spuriae (álbordák): az utolsó öt pár borda (VIII-XII), nem ízesül közvetlenül a sternummal o A VIII. , IX. és a X. pár borda az elülső végrészükkel ízesül a fölöttük lévő bordaporcok valamelyikéhez. o A XI. és a XII. borda-párok szabadon a hasfal izomzatában végződnek, ezeket costae fluctuantes-nek (lengő- vagy repülőbordáknak) nevezzük.