Sejtek PDF

Sejtek Created @October 22, 2024 5:30 PM Tags Khan Academy https://www.google.com/url?sa=i&url=https%3A%2F%2Fhu.khanacademy.org%2Fscience%2Fbiology%2Fxd0add07f f39257dd%3Aa-sejtek-szerkezete-es-mukodese%2Fxd0add07ff39257dd%3Aprokaryotic...

Sejtek Created @October 22, 2024 5:30 PM Tags Khan Academy https://www.google.com/url?sa=i&url=https%3A%2F%2Fhu.khanacademy.org%2Fscience%2Fbiology%2Fxd0add07f f39257dd%3Aa-sejtek-szerkezete-es-mukodese%2Fxd0add07ff39257dd%3Aprokaryotic-and-eukaryotic-cells%2Fa%2Fpr okaryotic-cells&psig=AOvVaw3sqPMIJ2yRffxXdIlLGneJ&ust=1729695457333000&source=images&cd=vfe&opi=8997 8449&ved=0CBQQjRxqFwoTCNDTpe2fookDFQAAAAAdAAAAABAR A sejt az élő szervezetek működési, szerkezeti és genetikai alapegysége!! Két féle: Eukarióta Sejtmag: Jól elkülönült, kettős membránnal határolt sejtmag található benne Sejtszerveződés: Az eukarióta sejt belseje kompartmentekre oszlik, különböző sejtszervecskékkel, míg a prokarióta sejt egyszerűbb felépítésű Membránnal határolt sejtszervecskék: Például mitokondrium, endoplazmatikus retikulum, Golgi-készülék Nagyobb méret: Általában 10-100 mikrométer átmérőjű Komplex belső szerkezet: Fejlett sejtváz és belső membránrendszer Lineáris kromoszómák: A DNS lineáris kromoszómákba szerveződik Előfordulás: Állatok, növények, gombák és protisták sejtjeiben Sejtek 1  Eukarióták Az eukarióták (Eukaryota) olyan élőlények, amelyek valódi sejtmaggal rendelkező sejtekből állnak (eu = valódi, karüon = sejtmag). https://hu.wikipedia.org/wiki/Eukari%C3%B3t%C3%A1k Prokarióta sejt szerkezete: Prokarióta Sejtmag hiánya: Nincs elkülönült sejtmag, a DNS a citoplazmában szabadon található Egyszerűbb belső szerkezet: Nincsenek membránnal határolt sejtszervecskék Kisebb méret: Általában 1-10 mikrométer átmérőjű Körkörös DNS: A genetikai anyag egyetlen körkörös DNS molekulában található Sejtfal jelenléte: Peptidoglikán sejtfal védi a sejtet Gyors osztódás: Egyszerű kettéosztódással szaporodnak Előfordulás: Baktériumok és archeák tartoznak ide Plazmidok: Gyakran tartalmaznak kis, körkörös DNS darabokat (plazmidokat) Prokarióták A prokarióták, más néven elősejtmagosok vagy sejtmag nélküli egysejtűek egysejtű, körülhatárolt sejtmag nélküli élőlények. Ezek az ismert legősibb sejtes szervezetek, egyúttal a legegyszerűbbek is, https://hu.wikipedia.org/wiki/Prokari%C3%B3t%C3%A1k Eukarióta Prokariota van sejtmaghártya hiányzik a sejtmaghártya valódi sejtmag nincs valódi sejtmag sok sejtszervecske kevés sejtszervecske fejlett sejtforma magyanyagot Nukleoidnak nev. Sejtek 2  Sejthártya Védi és körülhatárolja a sejtet, biztosítja a sejt épségét Ezen keresztül folytatja a sejt az anyag- és energiacserét. A sejthártya szabályozza, hogy mi juthat be a sejtbe és mi távozhat onnan. Ez teszi lehetővé a sejt számára, hogy: Tápanyagokat vegyen fel a környezetéből Kiválassza a felesleges vagy káros anyagokat Energiát cseréljen a környezetével Sejtplazma (Citoplazma) A sejtplazma egy folyékony közeg, amely kitölti a sejt belsejét és számos fontos funkciót lát el. Tartalmazza a sejt életműködéseihez szükséges anyagokat, mint enzimek, tápanyagok és más fontos molekulák, melyek segítik a sejt mindennapi működését. A prokariótákban kevesebb sejtszervecske található, mint az eukariótákban. Sejtek 3  Sejtmaganyag Körkürüs DNS alkotja Nukleoidnak nevezzük. Sejtszervecske Riboszóma: fehérjeszintézist végez. Mezoszóma: sejthártya betüremkedés és sejtképetvégez Sejtfal MUREINT tartalmaz formát, alakot ad a sejtnek, illetve melegitő Sejtfüggelékek Lehetnek csillók vagy ostorok Az eukarióta sejt ultrastruktúrája Sejtek 4  3 alapalkotó: Sejthártya Sejtmag Sejtplazma Sejtszervecskék 1. Közösek: minden sejtbenmegtalálhatóak pl. mitokondrium, riboszóma 2. Specifikusak: csak bizonyos sejtipusokra jellemzőek Sejtek 5  a. Növényi: plasztiszok (fotoszintetizálók és nem - | | -), vakólium b. Állati: Miofibrium (izomsejtekben), neurofibbrillumok, Nissl-testecskék (idegsejjtekben) Sejtfal Csak növényi sejteknél és gombáknál Sejtfüggellékek Ostor, csilló Az eukarióta sejt alkótóelemei 2 fő csoport: Protoplazmatikus (Élő) elemek: Sejthártya, hialoplazma és sejtszervecskék: riboszómák, mitokondrium, plasztiszok, lizoszómák, sejtmag, Nissl-testecskék, neurofibrillumok, centroszómák, stb. Nem protoplazmatikus (Nem élő) elemek: Sejtfal, sejtnedv, zárványok Sejthártya Biomembránok az eukarióta sejt élő hártyáinak összesége Kettős foszfolipid réteg Fehérjékkel teljes (prefiszikus fehérjék, intengrilt fehérjék, stb.) Légáteresztő hártya Elektromosan palarizált Sejtek 6  Citoplazma Kitölti a sejtek belsejét Részei: Szerkezet nélküli: Hialoplazma (Citoszol), lehet szol vagy gél állapotú Szerkezettel rendelkező rész: Granuloplazma, ebben található a membránnal határolt sejtszervecskék A sejtváz, vagy citoszkeleton, amely a sejtek vázát és alakját biztosító rostrendszer, szintén a citoplazma része, és segít a sejtalkotók rendszerezésében. Sejtek 7  Sejtmag (Nukleusz) Szerepe: A sejt irányitó központja A genetikai (örökitő) anyagot tartalmazza, amelyekben kódolva vannak azok az információk, amelyek a sejtek műküdéséhez szükségesek A külső sejtmaghártya kapcsolatban van az ER-el (Endoplazmatikus Retikulum) A sejtmag általában központi elhelyezjedésű, idősödő sejteknél a perifériákra szorul 1 vagy 2 sejtmagvacskát tartalmaz A kromoszóma a kromotinszál (DNS) kondenzált állapota A magpórusok a maghártyán található apró csatornák, amelyek lehetővé teszik az anyagok be- és kilépését a sejtmagba. Mindegyik pórust egy csapat fehérje, a magpóruskomplex béleli, amely meghatározza, melyik molekulák mehetnek ki és be. Sejtek 8  A sejtközpont (centroszóma) Szerkezete: A sejtmag közelében található Két henger alakú centriólum alkotkja Szerepe: A sejtosztódáskor az osztódási orsó (magorsó) kialakitása Sejtek 9  🧬 A sejtosztódás az a folyamat, amely során egy sejt kettéosztódik, hogy két új sejt keletkezzen. Ez a folyamat lehet mitózis, amely során az utódsejtek genetikai állománya megegyezik az eredeti sejttel, vagy meiózis, amely során a genetikai anyag feleződik, és ivarsejtek jönnek létre. A sejtosztódás alapvető fontosságú a növekedéshez, a fejlődéshez és a sérült sejtek pótlásához. A magorsó fonalaira tapadnak a kromoszómák Sejtek 10  Az endoplazmatikus retikulum (hálózat) -ER- Szerkezete: Egyszeres membrán határolja, ez a maghártya külső membránnak folytatása Behálózza az egész sejtet, a sejt térfogatának ~ 50% Felülete lehet sima (SER) vagy durva (DER) amikor a riboszómák tapadnak rá (ez utóbbi a sejtmag felől van) Szerepe: Citoplazma és sejtmag között kapcsolatot boztosit Sejten belüli szállitás és raktározás (pl. kálciumot az izomsejtekbe) A DER-nek szerepe van a fehérjeszintézisben, a SER-nek a lipidek szintézésében Sejtek 11  Riboszómák Palade-féle szemcsék Szerkezete: Nem határolja membrán Riboszómális RNS-ből állnak Sejtek 12  🔥 RNS = ribonukleinsav Az RNS (ribonukleinsav) egy olyan nukleinsav, amely fontos szerepet játszik a sejteken belüli információátvitelben és a fehérjeszintézisben. Az RNS különbözik a DNS-től, mivel egyszálú, és ribóz cukrot tartalmaz. Az RNS fő típusai: 1. mRNS (messenger RNS): Az információt a DNS-ből hordozza, és a riboszómákhoz szállítja a fehérjeszintézishez. 2. tRNS (transfer RNS): Az aminosavakat szállítja a riboszómákhoz, és segít a fehérjék összeszerelésében. 3. rRNS (riboszomális RNS): A riboszómák fő alkotóeleme, amely részt vesz a fehérjeszintézisben. Az RNS tehát kulcsszereplő a genetikai információ kifejezésében és a sejtek működésében. Előfordulások: Szabadon a citoplazmában vagy kötötten az: ER - ben Mitokondriumban Kloroplasztiszban Szerepe: Fehérjék szintézise Sejtek 13  A fehérjék szintézise A fehérjék szintézise a folyamat, amely során a sejtek aminosavakból fehérjéket állítanak elő. Ez a folyamat két fő lépésből áll: 1. Transzkripció: A DNS-ből információt másolnak át a messenger RNS (mRNS) molekulába. Ez a lépés a sejtmagban zajlik. 2. Transzláció: Az mRNS a riboszómákhoz kerül, ahol az információ alapján aminosavakból fehérjék épülnek fel. A riboszómák a transfer RNS (tRNS) segítségével hozzák össze az aminosavakat a megfelelő sorrendben. Ez a folyamat elengedhetetlen a sejtek működéséhez, mivel a fehérjék kulcsszerepet játszanak számos biológiai folyamatban, például az enzimek működésében, a sejtszerkezet fenntartásában és a hormonok termelésében. Sejtek 14  Mitokondrium A mitokondrium összesége a krondioszóma Számuk sok energiát használó sejtekben magas pl. izomsejtek Szerkezete: Kulső sima membrán Belső redőzött membrán kétszeres hártyával rendelkezik alapállomány = MÁTRIX, benne található: riboszóma, DNS, RNS, oxidoredikciós enzimek Szerepe: A sejt energiaüzeme Tápanyag + O2 == ENERGIA + CO2 Az energiát ATP-be raktározza Sejtek 15  Golgi-készülék (Diktioszóma) Szerkezete: Lapos hólagocskából, ciszternákból áll, ezekhez kis hólyagok társulnak Egyszeres membrán alkotja a Golgi-készüléket Nagy számban fordulnak elő a mirigysejtekben,-kiválasztás Szerepe: Váladéktermelés Módositja, szétválogatja, rendeltetési helyére szallitja a DER-ben lészült fehérjéket, lipideket Sejtek 16  Lizoszóma Szerkezete: Egyszeres membránnal határolt rész ,, A sejt gyomra“ , belseje tele van hidralitikus enzimekkel (Savas belső) lizis = oldás Főleg az állati sejtekre jellemző Szamuk magas a fehérvérsejtekben Szerepe: A sejten belüli emésztes Szintestek (Plasztiszok) Sejtek 17  Szerkezetük: Állati sejtekre NEM jellemzőek, csak növényeknél található Szaporodásra képesek, ugyanis saját genetikai anyauguk van Összeségüket a sejtekben a plasztidonot alkotja Osztályozásuk 1. Fotoszintetizáló plasztiszok: kloroplasztisz, feoplasztisz, rhodoplasztis 2. NEM fotoszintetizáló plasztiszok: Szintelenek (leukoplasztiszok): Raktározó szerep: keményitőt, olajat, fehérjéket Amiloplasztisz, eluloplasztisz és proteoplasztisz Szinesek (kromoplasztiszok): Soha nem zöldek, megadják a termések, viragok szinét Sejtek 18