Emelt szintű vizsgakövetelmények 2024 PDF

1  Emelt szintű vizsgakövetelmények 2024 3.1 Nem sejtes rendszerek 3.1.1-2. Vírusok, prionok Kulcsfogalmak  Vírus, sejtparazita, fertőzés, járvány, megbetegedés, influenza, COVID, kanyaró, nátha, bárány...

1  Emelt szintű vizsgakövetelmények 2024 3.1 Nem sejtes rendszerek 3.1.1-2. Vírusok, prionok Kulcsfogalmak  Vírus, sejtparazita, fertőzés, járvány, megbetegedés, influenza, COVID, kanyaró, nátha, bárányhimlő, AIDS, veszettség, rubeola, herpesz, hepatitisz, HPV,  prion, szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladása, kóros konformációváltozás. Gondolkodási művelet  Értékelje a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét. Ismertesse a vírusok felépítését, hogy méretük mely mérettartományba esik, és a vírusokkal történő megfertőződés módjait.  Ismertesse a leggyakoribb vírus által okozott emberi megbetegedéseket (név, ismertebb tünetek), a megelőzés és a védekezés lehetőségét.  Értelmezze a fertőzés, megbetegedés, járvány fogalmát.  Értelmezze, és biológiai tényekkel támassza alá, hogy a vírusok az élő és élettelen határán állnak.  Magyarázza ábra alapján a vírusfertőzés folyamatát a bakteriofágok litikus és lizogén ciklusa, valamint egy retrovírus példáján keresztül.  Hasonlítsa össze a priont a vírussal.  Magyarázza, hogy a szivacsos agyvelőgyulladást okozó fehérje normális térszerkezetű változata az egészséges agyszövetben is megtalálható, értelmezzen erre vonatkozó leírásokat, esettanulmányokat. 2  Nem sejtes szerveződésű rendszerek A fejezet a követelményrendszer 3.1.1. pontja alapján készült. Készítette Vizkievicz András 3.1.1. Vírusok A vírusok felépítése A vírusok fertőzőképes, kórokozó sejtparaziták, makromolekuláris rendszerek, melyek nem érik el a sejtes szerveződés szintjét, nem tekinthetők élőlényeknek, az élő és az élettelen világ határán állnak. A XIX. sz. végén Dmitrij Ivanovszkij orosz biológus a dohány mozaikosodásának kórokozóját próbálta kimutatni. A mozaikosodás a levél foltokban jelentkező sárgulása. Beteg növényből nyert présnedvet baktériumszűrőn szűrte át, majd az átcsepegő présnedvvel locsolta meg a növényeket, amelyek ettől megbetegedtek. Tehát a megbetegedést a baktériumoknál is kisebb kórokozók okozták, amelyeket később Martinus Beijerinck vírusoknak nevezett el. Vírus = méreg (lat.) Méret Nanométeres nagyságrendűek, méretük 20 - néhány száz nm-ig terjed (1nm = 10-9 m), csak elektronmikroszkóppal láthatók néhány 10 000 x-es nagyítás mellett. Szerkezet Nem érik el a sejtes szerveződési szintet, csupán kétféle anyagból állnak.  A vírus belső részében található az örökítőanyag, amely lehet DNS vagy RNS (retrovírusok). Az örökítőanyag feladata a vírus felépítésére vonatkozó információ tárolása.  Perifériásan egy fehérjeburok található, melyet toknak nevezünk. Feladata az örökítőanyag védelme, ill. lehetővé teszi a megtapadást a gazdasejten. A fehérjeburok felépítése, alakja szerint a vírusok 4 csoportba sorolhatók. 1. Helikális (spirális), ahol az örökítőanyaghoz csavarvonal mentén kapcsolódnak a fehérje alegységek, pl. a himlő vírusa, dohánymozaikvírus stb. 2. Kubikális (köbös), ahol a fehérjeburok szabályos kristályszerkezetű ikozaéder (20 egyenlő oldalú háromszög által határolt idom), ilyenek pl. a bárányhimlő, a gyermekbénulás vírusa, ill. az adenovírusok stb. 3. Kombinált (binális), amelynek van helikális és kubikális része, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS- vírusok stb. 4. Burkos vírusok, ahol a vírust a gazdasejt sejthártyájából származó membrán burkolja be, pl. az AIDS vírusa a HIV, influenzavírus stb. 3 A vírusok szaporodása („életmódja”) A vírusok nem tekinthetőek sem élőnek, sem élettelennek, az élő és az élettelen rendszerek határán állnak. A vírusnak két megjelenési formája ismert: 1. virion a sejten kívüli fázis, amely élettelen, kristályos szerkezetű. 2. A sejten belüli vegetatív fázis, amely a működő, szaporodó vírus. A vírusok önmagukban semmilyen életjelenséget nem mutatnak, nincs anyagcseréjük. A vírusok kizárólag azáltal képesek szaporodni, hogy megtámadnak valamilyen sejtet, behatolnak, átszervezik a sejt működését, arra kényszerítik, hogy a saját anyagait felhasználva, a bejutott vírushoz hasonló vírusokat hozzon létre. A folyamat a sejt pusztulásához vezet. Ez a jelenség a parazitizmus vagy élősködés. A vírus által megtámadott sejtet gazdasejtnek nevezzük. A gazdasejt típusától függően beszélünk:  emberi: influenza, koronavírusok, kanyaró, nátha, bárányhimlő, AIDS, veszettség, rubeola, herpesz, hepatitisz, HPV,  állati: sertés és baromfi pestis, száj és körömfájás, veszettség,  növényi vírusokról,  bakteriofágokról. A vírusok többsége gazdaspecifikus, azaz kizárólag a rá jellemző gazdaszervezetben képes szaporodni. Kivételek is ismertek, ilyen pl. a veszettség, száj és körömfájás, tehénhimlő stb. vírusa. A vírus tehát  nem élő, mert a gazdasejt nélkül nem képes szaporodni, nincs önálló anyagcseréje.  De nem is élettelen, mivel a gazdasejtbe jutva, annak anyagait felhasználva szaporodni képes, megváltoztatja a gazdasejt működését. A fertőzés folyamata, bakteriofágok litikus és lizogén ciklusa  A virion a közeg áramlásával jut el a gazdasejthez, mivel önálló mozgásra képtelen.  A virion megtapad a gazdasejt felületén. A megtapadás specifikus víruskötő helyeken (receptorokon) történik. A receptorok mindig az adott sejttípusra jellemzőek, így ezért gazdaspecifikusak a vírusok.  Bakteriofágok esetén a megtapadás fehérjefonalakkal történik, majd a talpon található enzim (lizozim) kilyukasztja a sejtfalat. A lyukon keresztül a DNS a sejtbe injektálódik, a burok kívül marad. 4 A sejten belül a vírusok kétféleképpen viselkedhetnek: 1. Litikus életciklus A bejutás után azonnal megkezdődik az új vírusok képzése. A sejt elpusztul, szétszakad. 2. Lizogén életciklus A vírus DNS beépül a gazdasejt DNS-ébe. Ilyenek pl. az RNS tumorvírusok, herpesz vírusok, a HPV, HIV. A beépülés után a vírus sokáig észrevétlen maradhat, majd még nem tisztázott okok miatt – pl. immunrendszer legyengülése - aktívvá válhat. A vírusbetegségekről (lásd még 4.8.5. fejezet) A tudomány jelenleg olyan vírusellenes gyógyszert nem ismer, amely megfertőződés esetén a vírusokat maradéktalanul megsemmisíti. Ugyanakkor pl. a hepatitis-C és a HIV ellen ismertek már olyan hatóanyagok, melyeknek köszönhetően a vírus gyakorlatilag eltűnik a testnedvekből, miáltal ún. tartós vírusmentesség érhető el. Egyrészt a virion nem élő szervezet, ezért a szervezeten belül elpusztítani nem lehet, másfelől a vírus vegetatív formája a gazdasejtben van, így csak a sejttel együtt lehetne megsemmisíteni, azonban a gyógyszerek nem tudják a fertőzött sejteket megkülönböztetni az egészségesektől. A vírusbetegségekkel szembeni védekezés leghatékonyabb módja a megelőzés. Ez többek között immunizálással, ill. higiénés szabályok betartásával lehetséges. Az immunizálás történhet  mesterségesen, különféle védőoltásokkal,  ill. természetes módon, továbbá lehet  aktív vagy  passzív, attól függően, hogy az immunizálandó szervezet immunrendszere részt vesz-e a folyamatban vagy sem. Mesterséges aktív immunizáláskor a kórokozó egy ártalmatlan, de ugyanakkor jellemző darabját juttatjuk be a szervezetbe oltóanyag formájában (pl. legyengített kórokozót), ezt az immunrendszer megjegyzi (immunmemória), kialakítja ellene a megfelelő immunválaszt, pl. ellenanyagot termel vele szemben, és amikor legközelebb a patogén megjelenik a testben, gyorsan lezajlik a kórokozót megsemmisítő immunfolyamat a kialakult immunmemóriának köszönhetően. Ezt a védőoltást gyakran kísérheti enyhe betegségtünet, láz, ami az immunrendszer működésének köszönhető. Ilyen pl. az influenza, hepatitis elleni oltás. Természetes aktív immunizáláson esünk át, mikor természetes úton megfertőződünk, majd az immunrendszerünk leküzdi a betegséget és kialakul az immunmemória, ilyen pl. a bárányhimlő ellen gyerekkorban megszerzett védettség. Passzív mesterséges immunizálásról akkor beszélünk, ha más állatból kivont ellenanyagot juttatunk a szervezetbe, ilyen pl. tetanus baktériumok elleni oltás, vérzéssel járó mélyebb sebek keletkezésekor. Ebben az esetben, mivel a saját immunrendszerünk nem játszik szerepet a védettség kialakításában (azaz passzív), nem alakul ki immunmemória, aminek következtében a hatás csupán néhány hétre korlátozódik, amig a beadott ellenanyagok a vérben le nem bomlanak. 5 Passzív természetes immunizálás folyamata során, természetes úton ellenanyag jut be a szervezetbe, pl. az anyatejjel csecsemőkorban, ill. méhlepényen keresztül a magzati korban. Az első mesterséges aktív immunizálás Edward Jenner (1749-1823) angol sebész nevéhez fűződik, ő a himlőoltás feltalálója. Ismert volt, hogy a tehénhimlővel megfertőződött és a betegségen átesett tehenészlányok nem betegedtek meg a fekete himlővel. Ez felkeltette Jenner érdeklődését. Egy 5 éves kisfiúnak adott be egy tehénhimlős lány kezén lévő hólyagból származó váladékot, azaz tehénhimlő legyengített kórokozójával fertőzte meg a fiút, aki viszont sikeresen átesett a betegségen. És később fekete himlővel megfertőzve, nem lett beteg. Jenner annyira hit a sikerében, hogy 11 hónapos fián is kipróbálta. A tehén latin neve vacca, innen ered a vakcinázás elnevezés. A kifejezést Louis Pasteur használta először Jenner munkássága iránti tiszteletből. Másfelől a fertőzések, járványok megelőzésének érdekében fontos, hogy betartsuk az alapvető higiénés szabályokat:  Fontos a rendszeres, szappanos vagy kézfertőtlenítő készítményekkel történő kézmosás.  Soha ne nyúljunk piszkos kézzel a szemünkhöz, a szánkhoz.  Járvány esetén viseljünk megfelelően szájmaszkot nyilvános helyeken. A megelőzés lehetősége továbbá, hogy a szervezet ellenállóképességét, az immunrendszert különböző vitaminok szedésével, ill. megfelelő életmóddal megerősítjük. Vírusellenes vitamin nincsen, de pl. a C és D vitamin esetében az általános kondicionáló szerepük fontos lehet. Ezért fontos a megfelelő mennyiségű vitamin és nyomelem bevitele, amelyet a kora tavaszi hónapokban a természetes forrásokon kívül vitaminkészítmények szedésével lehet elérni. A fizikai erőnlét és a szellemi aktivitás fenntartása legalább ilyen fontos. A bezártság hajlamosít az inaktivitásra és régi orvosi tapasztalat, hogy a fizikai inaktivitás, különösen, ha az esetleg hetekre, hónapokra terjed ki, komolyan legyengíti a szervezetet, mely hajlamosíthat fertőzésekre is. A megfelelő táplálkozás is a védekezéshez szükséges külső erőforrást biztosítja. Veszélyes, ha a mozgásszegény életmód kalóriagazdag táplálkozással párosul. Virulenciával egy konkrét kórokozó számszerűen megadható megbetegítő képességét adják meg. A kórokozó virulenciáját annak alapján ítélik meg,  hogy hányan betegedtek meg,  milyen súlyosságúak voltak a megbetegedések,  illetve a fertőzöttek hány százaléka hal meg a fertőzés következtében. 6 Fertőzésről (infekció) akkor beszélünk, ha a kórokozó behatol a szervezetbe és ott megtelepedve elszaporodik. A megfertőződés történhet  cseppfertőzéssel a levegőben páracseppek közvetítésével (influenza, coronavírus),  testváladékokkal pl. nyállal, vérrel, ondóval, hüvelyváladékkal (HPV, HIV, hepatitis),  fertőzött széklettel (rotavírus, hepatitis A és E). Járványról (epidémia, pandémia) akkor beszélünk, ha ugyanazon betegség sokszoros, egyidejű fellépését tapasztaljuk, bizonyos terület lakói között. A betegség a test fiziológiai állapotának kóros megváltozása, homeosztázisának felborulása. A vírusbetegségek jellegzetes tünetei a magas láz, levertség, izom és ízületi fájdalom. A vírusok legjobban 35-36 Celsius fokon szaporodnak, így a láz nem kedvez a fertőzésnek. A magasabb rendű eukarióta sejtekben az evolúció során kiépültek különféle védekező mechanizmusok a vírusokkal szemben. Elsősorban növényekre jellemző az RNS interferencia jelensége. A növényi vírusok egy része kettős szálú RNS genomot tartalmaz. A sejtekbe bejutó virális eredetű kettős szálú RNS-szakaszok egy nagyobb, RISC nevű fehérjekomplexbe épülnek be. Ez a komplex a későbbiekben minden olyan bejutó vírus mRNS-t lebont, amely szekvenciája hasonlít a korábban beépült vírus RNS-hez. Másik példája a vírusokkal szembeni védekezésnek az emberi szervezetben az interferonok működése. Az interferonokat a vírussal fertőzött sejtek bocsátják ki. Az interferonok a szomszédos sejtek receptoraira kapcsolódnak, és aktiválják azokat a védekező mechanizmusokat, amelyek segítenek a fertőzés leküzdésében. A még egészséges sejtekben olyan enzimek képződését váltják ki, amelyek akkor keletkeznek, mikor bekövetkezik a fertőzés. Ezek az enzimek pl. bontják a vírus mRNS-t, gátolják a fehérjeszintézist stb. Fontosabb emberi vírusos betegségek Influenza Az influenzát magas láz, orrfolyás, köhögés, fejfájás, rossz közérzet, az orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanata, végtagfájdalom jellemezi. Az influenzavírusok az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek, elsősorban a tüdő hámsejtjeit támadják meg. A megbetegedés elsősorban a légzőrendszert és a keringési rendszert érinti. Szövődményei lehetnek tüdőgyulladás, szívizomgyulladás, agyvelőgyulladás. A beteg leggyakrabban magától meggyógyul, javasolt az ágynyugalom, valamint a megfelelő folyadékpótlás. 7 A kórokozó a burkos vírusok közé tartozik, ismert A, B és C típusa is. A burokban különféle H és N jelű molekulák találhatók, amelyek alapján a vírusok tovább csoportosíthatók, pl. H1N1. Minden évben újra és újra kialakulnak az influenzajárványok, mivel a felszíni molekulák szerkezete gyakran megváltozik, s így az immunrendszer nem ismeri fel a korábban már leküzdött kórokozót. A vírusok állatok közvetítésével nagyobb genetikai változáson is átesnek időnként, ami az ember immunrendszerét felkészületlenül érheti, ezért világméretű, igen súlyos járványok alakulhatnak ki, mint pl. 1918-ban a spanyolnátha (egyesek szerint madárinfluenza). http://mult-kor.hu/20140430_megfejtettek_a_spanyolnatha_rejtelyet A 2020. évben azonosított új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzések (COVID-19) Forrás: koronavirus.gov.hu A koronavírusok alapvetően állatok körében fordulnak elő, ugyanakkor egyes koronavírus törzsekről ismert, hogy képesek az emberben is fertőzést okozni. A koronavírusok mind állatról emberre, mind emberről emberre terjedhetnek. A mostani járványt okozó új koronavírus 2019 végén került azonosításra Kínában. Az új koronavírus elnevezése „súlyos akut légúti tünetegyüttest okozó koronavírus 2” (SARS-CoV-2), az általa okozott megbetegedés pedig a „koronavírus-betegség 2019” (Coronavirus Disease 2019), melynek rövidített elnevezése a COVID-19. Ez a vírustörzs a kínai Vuhanban a 2019 decemberében kitört járvány előtt ismeretlen volt. A koronavírusok lipid burokkal rendelkező, egyszálú RNS vírusok. A koronavírus fertőzések okozta megbetegedések változó súlyosságúak lehetnek: a hétköznapi náthától a súlyosabb, halálos kimenetelű légúti megbetegedésekig. Terjedés módja: az emberről-emberre történő terjedés jellemzően cseppfertőzéssel és a fertőzött váladékokkal történik. Az új koronavírussal történő fertőződés esetén a legtöbb emberben kialakul a megbetegedés. Ritkák az olyan esetek, ahol tünetmentesen zajlik le a fertőzés (becsülten 1-3%). A WHO adatai szerint a megbetegedés jellemzően lázzal, száraz köhögéssel, fáradékonysággal jár. Előfordul nehézlégzés, torokfájás, fejfájás, izom- vagy ízületi fájdalom, hidegrázás. Ritkább tünet a hányás, hasmenés. A betegség leggyakrabban (kb. 80%-ban) enyhe vagy közepesen súlyos formában zajlik, ekkor a klinikai kép az enyhe légúti fertőzéstől a nem súlyos tüdőgyulladásig terjedhet. A halálozás 2-3% között változik, amelyet jelentősen befolyásol a vírus terjedésének intenzitása, illetve az érintett terület jellemzői (pl. demográfiai mutatók, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés), általában legmagasabb az idősek körében. A betegség súlyos formája leginkább a 60 évnél idősebbeket és a krónikus alapbetegségben (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri, krónikus légúti megbetegedés, daganatos megbetegedések) szenvedőket érinti. 8  AIDS Acquired Immuno Deficiency Syndrome (Szerzett Immunhiányos Tünetegyüttes) Az AIDS betegség vírusa a HIV, amely az immunrendszer sejtjeit támadja meg és pusztítja el, aminek következtében néhány év alatt a szervezet teljesen kiszolgáltatottá válik a különféle fertőző megbetegedéseknek. Igen súlyos betegség, kezelés nélkül halállal végződik. A betegség 1980-as években, az USA-ban fiatal homoszexuális férfiak körében jelent meg. Később fertőzött vérkészítményekkel, közös injekciós tű használattal, prostitúcióval terjedt tovább. Mára világméretű járvánnyá vált, jelenleg kb. 37 millió vírusfertőzött ismert. A vírus valószínűleg majmokból – SIV- került át az emberbe Afrikában. A HIV szerkezete  Retrovírus, azaz RNS az örökítőanyag, amely a sejtekben a reverz transzkriptáz enzimmel DNS-sé másolódik.  Tok (kapszid).  Peplon: kettős foszfolipid membrán, gp41 és gp120 glikoproteidek, melyek segítségével a CD 4 jelű receptorokat hordozó fehérvérsejtekhez képes kötődni. A vírusfertőzés folyamata 1. Vírus megtapad a sejt felületén, a peplon összeolvad a sejthártyával, majd az örökítőanyag a tokkal bejut a gazdasejtbe. 2. A vírus RNS a reverz transzkriptáz segítségével DNS-sé íródik át. Ez a DNS beépül a gazdasejt DNS-ébe. 3. A gazdasejt elkezdi a beépült DNS alapján a vírus alkotórészeit „legyártani”. 4. A kész vírusok kiszabadulnak a sejtből (több százezres nagyságrendben). A gazdasejt általában elpusztul. https://drive.google.com/file/d/1V7xtd6MtVYo0ZI3TSRUC4oU_v3NoXyzu/view?usp=sharing A fertőzés terjedése  Védekezés nélküli szexuális úton.  Fertőzött vérrel vagy vérkészítménnyel.  Anyáról gyermekre (méhen belüli fertőzés, szülés és szoptatás során).  Injekciós intravénás kábítószer által.  Nem megfelelően sterilizált orvosi eszközök révén. 9 Nem terjed…  kézfogással,  puszival,  rovarcsípéssel,  együtt fürdéssel stb. A tünetek HIV-fertőzés lefolyása 3 szakaszra osztható. 1. Kezdeti fertőzés, 2. tünetmentes szakasz, 3. súlyos immunelégtelenség (=AIDS!).  3-6 héttel a fertőzés után influenzára emlékeztető tünetek jelentkezhetnek, esetleg nyirokcsomó megnagyobbodás tapasztalható.  A vírus elleni antitestek a fertőzés után 1 hét - 3 hónap múlva mutathatók ki.  A fertőzés után akár évekig tartó lappangási szakasz következhet (1-15 év), ekkor már HIV pozitivitásról beszélünk, a vírus a szervezetből nem ürül ki.  Amikor az immunsejtek száma egy bizonyos érték alá csökken, kialakul az AIDS betegség. Ez hajlamot jelent ún. opportunista fertőzéses betegségekre, azaz minden olyan kórokozó, ami a normál immunitású emberekre veszélytelen, az AIDS betegeknél súlyos, akár életveszélyes állapotot is elő tud idézni, pl. tüdőgyulladás, hasmenés, gombásodás, TBC, hepatitis-B, hepatitis-C stb., egyes daganatos megbetegedések kockázata sokszorosára növekszik, mint pl. a Kaposi-szarkómáé (lásd jobb felső kép). Hepatitis, fertőző májgyulladás Májgyulladást (hepatitis) okozhatnak vírusok, autoimmun betegség, alkohol, bizonyos gyógyszerek és méreganyagok. Világszerte a vírusos májgyulladás a leggyakoribb. Szövődménye lehet májzsugor, vagy rosszindulatú daganat. Általános tünetek Jobb bordaív alatti fájdalom, a bőr és szemfehérje sárgás elszíneződése, sötét vizelet, fáradtság és levertség, hasi panaszok. A beteg máj nem képes a lépből származó bilirubint megfelelő módon és mértékben feldolgozni, átalakítani (vízoldhatóvá tenni), ezért az felszaporodik a vérben, a szövetekben és a bőrben. A jelenleg ismert hepatitis vírusokat A-tól G-ig jelzik és X-szel jelölik a még nem azonosított vírusokat. A vírusok a kórokozó típusától függően két fő formában terjednek:  a hepatitis A és E a tápcsatornán keresztül (például fertőzött élelmiszer, fertőzött széklet),  a hepatitis B, C, D, G és a többi vírus vérrel és testnedvekkel (ondó, hüvelyváladék). A hepatitis A és E A betegséget a beteg és a tünetmentes fertőzött személy székletével szennyezett kéz, tárgyak, élelmiszerek, ivó- és fürdővíz terjesztheti. Tünetei a néhány napig tartó láz, elesettség, étvágytalanság, sárgaság. A betegség megelőzésében alapvető fontosságú az általános higiénés rendszabályok betartása, ezen belül is a legfontosabb a kézmosás. 10  Hepatitis B és C Szexuális úton, vérrel, vérkészítményekkel, testváladékokkal, ondóval, hüvelyváladékkal terjed. A tünetmentes hordozók és a krónikus betegek életük végéig fertőzőképesek lehetnek! A betegség lassan kezdődik, rendszerint láz nélkül. A bevezető szakban a betegnél fáradtság, ízületi fájdalmak, étvágytalanság jelentkezik, majd ezt követően a sárgaság. A fertőzés késői következménye a májzsugor és a májrák. A HBV ellen aktív védőoltás javasolt, ami a 14 éves korosztály számára kötelező és ingyenes. A HCV rendkívüli mutációs készsége miatt hatásos védőoltás jelenleg még nincsen. HPV (Human Papillomavirus) A HPV szexuális úton terjedő kórokozó, mely rendellenes sejtburjánzás következtében kialakuló szemölcsöket okozhat a szervezet külső hámfelületein, a bőrön, a nemi szerveken és a végbélnyílás körül. Rendkívül elterjedt kórokozó, a népesség mintegy fele élete során átesik HPV fertőzésen, de nagy részük a fertőzést leküzdi, így nem alakul ki benne semmilyen tünet. A HPV kórokozók eddig több mint 130 ismert típusát azonosították, melyeket daganatkeltő képességük alapján különböző kockázatú csoportokra osztották. A magas kockázatú vírusok olyan daganatos betegségek kialakulásában játszhatnak közre, mint a méhnyakrák, a hímvessző, a hüvely rákja, bizonyos szájüregi rákok, valamint a végbél laphámrákja. A HPV vírusok genetikai anyagukat beépítik a gazdaszervezet örökítő anyagába (lizogén életciklus). Kanyaró A kanyaró lázas, hurutos (hurut: a nyálkahártyák erős váladéktermelésével járó gyulladása), kiütéses, igen fertőző súlyos betegség. Cseppfertőzéssel terjed. Szövődményeként kialakulhat agyvelőgyulladás vagy tüdőgyulladás, de végződhet halállal is. Rózsahimlő vagy rubeola A rubeola egy enyhe – gyengeséggel, fejfájással és hőemelkedéssel járó -, cseppfertőzéssel terjedő gyermekkori kiütéses betegség. Azonban a várandós nők megbetegedése a terhesség korai szakaszában súlyos magzati károsodást okoz, mint pl. veleszületett szívbetegség, a teljes vagy részleges vakság, a kétoldali süketség, szellemi visszamaradottság. Bárányhimlő A bárányhimlő cseppfertőzéssel terjedő, piros, viszkető, hólyagos pattanásokat és lázat okozó megbetegedés. Rendkívül fertőző. Gyermekkorban leggyakoribb szövődmény a hólyagok másodlagos fertőződése miatt kialakuló bőrfertőzés. A betegségen átesett embereknél később kialakulhat övsömör, mert ez a betegség a bennük lappangó vírus reaktivációja miatt jöhet létre. 11  Herpesz A herpesz vírusa elsősorban a bőrön, ill. nyálkahártyákon okoz tüneteket, ritkán az idegrendszert betegíti meg. Kis területen égő, viszkető hólyagocskák jellemzik. A hólyagocskák fájdalmasak és világossárga folyadékot tartalmaznak. A folyadékkal telt hólyagocskák kezelés nélkül is leszáradnak és nyom nélkül gyógyulnak. Közvetlen a bőrrel történő érintkezés útján terjed. Többnyire ártalmatlan, viszont makacsul visszatérő megbetegedés, mivel a vírus lappangó formában megmarad a szervezetben (lizogén életciklusú). A tünetek megjelenésének az oka lehet a szervezet immunrendszerének legyengülése, valamilyen gyulladás vagy lázas betegség, erős lelki trauma, stressz, lelki problémák, más fertőzések stb. Veszettség A veszettség vírus okozta halálos kimenetelű fertőző betegség, a vírus veszett állatok testváladékaival, főként nyálával terjed. A vírus a fertőzött személy központi idegrendszerébe jutva, gyakorlatilag minden esetben halálos kimenetelű agyvelőgyulladást okoz. A lappangási idő 3-7 hét. A betegség általában levertséggel kezdődik, majd fokozott ingerlékenység, intenzív nyálfolyás, a megmart végtagban jelentkező erős, görcsös fájdalom, nyelési görcsök, agyvelőgyulladásra jellemző tünetek, általános bénulás alakul ki, végül légzésbénulás okozza a beteg halálát. Ha pedig a beteg vizet iszik, sőt, annak látványa is súlyos görcsöt vált ki a száj, garat, gége izomzatában, emiatt a nyálát sem tudja lenyelni, kifolyik a szájából. Innét származik a betegség egyik elnevezése, a víziszony (hidrofóbia). Néhány nap alatt az állapot tovább romlik, súlyos légzési, keringési zavar alakul ki, bénulás, kóma lép fel, majd meghal a beteg. Nátha Az orr nyálkahártyájának hurutja – intenzív váladéktermeléssel járó nyálkahártya gyulladás -, a leggyakoribb megbetegedések egyike. A közönséges heveny nátha legtöbbször egyszerű meghűlésből ered, bakteriális, ill. vírusfertőzés okozza. Általános rosszullét, bágyadtság, fejfájás, időnként borzongásérzés, néha csekély hőemelkedés jellemzi. Bő váladékképződés indul az orrban, ami híg, majd sűrűbb orrfolyást eredményez. A vírusok szerepe az ökológiai rendszerek működésében  A bakteriofágok jelentősen hozzájárulnak a Földön a baktériumok egyedszámának a szabályozásához. A baktériumok elpusztításával óriási tömegű szerves anyagot termelnek, mely más heterotróf lebontó szervezetek számára fontos tápanyagot jelent. Tehát a vírusok részt vesznek az ökoszisztémák anyag- és energiaforgalmában, mivel közvetve hozzájárulnak a szerves anyagok szervetlen anyagokká – szén-dioxid, víz, ásványi anyagok stb. - alakulásához. 12   A vírusok szerepet játszanak a gazdaszervezetek populációi egyedszámának a szabályozásában. Túlnépesedés esetén a vírusok járványokat okozhatnak, amelyek csökkentik a populáció egyedszámát. Ez segít fenntartani az ökológiai egyensúlyt és megakadályozza a populációk túlnépesedését. A forgalomban lévő COVID-19 elleni vakcinák működési elve (lásd még 4.8.5. fejezet) mRNS alapú vakcinák A vírus egyik burokfehérjéjének – az ún. tüskefehérjének - genetikai információját egy lipidburokban található mRNS molekulával juttatják be emberi sejtekbe, melyek legyártják a burokfehérjét. A termelődött tüskefehérje – mint idegen anyag - megjelenve a szervezetben immunválaszt vált ki, aminek részeként pl. a B- limfociták nagy mennyiségben termelnek az idegen fehérje elleni antitesteket (ellenanyagokat), így amikor az igazi vírus megjelenik a szervezetben az immunrendszer már azonnal felismerni a vírus tüskéjét és gyorsan megindítja a fertőzés és a betegség elleni védekezést. 2023. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak ítélték oda a módosított nukleozidokkal kapcsolatos felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését. Vektor alapú vakcinák A vektorok – hordozók - olyan genetikai elemek, melyek képesek idegen DNS-t élő sejtbe juttatni. Vektoroknak kiválóan alkalmasak különféle vírusok, mint pl. az adenovírusok, melyek meghűléses tünetekkel járó, többnyire enyhe lefolyású légzőszervi megbetegedéseket okoznak. Ebben az esetben a humán sejtekbe a vírus tüskefehérje génjét egy genetikailag módosított – ártalmatlanított – adenovírus közvetítésével juttatják be. A bejutatott vírus DNS szakasznak köszönhetően sejtek tehát legyártják a tüskefehérjét, amely a fent említett módon immunizálja a szervezetet. Inaktivált vírus alapú vakcinák Hagyományos, régi módszer, mely szerint inaktivált, ún. legyengített vírust juttatnak a szervezetbe, melynek felületén megtalálható burokfehérjék beindítják az immunválaszt. Az inaktivált vírusok lehetnek genetikai anyagukban károsított vírusok, melyek szaporodni nem képesek, de immunválaszt ki tudnak váltani. https://drive.google.com/file/d/1eKBePNdQccdCxyBRfqm3mgY5uWIGa6SO/view?usp=sharing 13  3.1.2. Prionok A prionok (PrPSc) olyan fertőző, kórokozó fehérjék, melyek különféle neurodegeneratív betegségek, mint pl. emberben a Jakob-Creutzfeldt betegség (fertőző szivacsos agyvelősorvadás), szarvasmarhákban a szivacsos agyvelősorvadás (kergemarhakór, szivacsos agyvelőgyulladás) kialakulásában játszanak szerepet. A kórfolyamat előrehaladtával a központi idegrendszer sejtjei elhalnak, az agyban üregek jönnek létre, állománya szivacsossá válik. A prion betegségre jellemző, hogy nincs ellenanyag termelés, nincs gyulladásos reakció, a lappangási idő évekig tarthat. A prionoknak nincs örökítő anyaguk, semmilyen életjelenséget nem mutatnak, a vírusoknál is egyszerűbb képződmények. A prionok az egyébként normálisan is meglevő sejtes fehérjék – celluláris prion (PrPc) – szerkezetileg módosult változatai. A celluláris prionok (PrPc) általában idegsejtek felszínén a membránban találhatók, az idegsejtek egészséges működésében játszanak szerepet. A normál sejtes prionok vízoldékonyak, érzékenyek lebontó enzimekkel szemben. A kóros prionok (PrPSc) aminosavsorrendje nem, de a másodlagos szerkezete – konformációja - eltér a normálisan is meglevő sejtes fehérjétől, s emiatt bontó enzimekkel szemben nem érzékenyek, vízben pedig nem oldódnak. Feltételezik, hogy a prionok (PrPSc) a sejtekbe jutva elősegítik – katalizálják - a normális fehérjék prionná átalakulását, melyek felhalmozódva, a hidrofób felszínükkel összecsapódva, oldhatatlan rögöket képeznek és az idegsejtek elhalását okozzák. 14