Vállalkozások jogi formái és jellemzőik

Vállalati gazdaságtan - Vállalkozás, vállalat

• A vállalkozás széles értelemben bármilyen célra törekvő emberi tevékenységet jelent.
• Szűkebb értelemben a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével (üzleti vállalkozás).
• A vállalat a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás szervezeti kerete.
• A vállalkozás a tevékenységen, a célok elérésén van a hangsúly, a vállalatonál a szervezeti egység jellegen van a hangsúly.

Miért jön létre üzleti vállalkozás?

• A vállalatalapítás motivációi: nyereségszerzés, kereslet-kielégítés, foglalkoztatás, szociális szempontok.
• Az üzleti vállalkozás alapvető célja a fogyasztói igények kielégítése, miközben nyereséget is termel.

Fogyasztói igény – fizetőképes kereslet

• A fogyasztói igény olyan igény, amit a gazdasági szereplők nem saját szervezetükön, hanem közösségi intézmények segítségével elégítenek ki.
• A fogyasztói igény mint valamely termék vagy szolgáltatás iránti fizetőképes kereslet jelenik meg a piacon.

A vállalat küldetése

• A vállalat küldetése a vállalat alapvető céljának pontosítása, meghatározza működési körét, belső működési elveit és az érintettekkel való kapcsolatokat.
• A vállalati működési kör a fogyasztók igényeit, milyen eljárással kívánja kielégítenil, és milyen belső működési elveket fogalmaz meg.
• Minden olyan kapcsolatot felvázol, amely a működésére hatással van.

A vállalati működés érintettjei

• Belső érintettek: tulajdonosok, vezetők, beosztott munkavállalók
• Külső érintettek: fogyasztók, versenytársak, szállítók, kormányzat, intézmények, helyi közösségek, érdekcsoportok, munkavállalók és munkáltatók képviseleti szervei, stb.

A vállalatok szervezeti jogi formái (1. rész)

• Számos vállalati forma létezik: önálló vállalkozó, egyéni vállalkozó, közkereseti társaság (Kkt.), betéti társaság (Bt.), korlátolt felelősségű társaság (Kft.), részvénytársaság (Rt.).
• A jogszabályok: 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről, 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.

Egyéni vállalkozás

• Egy személy tulajdonában áll.
• A tulajdonos egyedül fekteti be a tőkét, közreműködik a tevékenységben, teljes vagyonával felel a kötelezettségekért.
• Csak egy egyéni vállalkozása és nem lehet egyszerre gazdasági társaság korlátlan felelős tagja.

Szövetkezet

• A tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, tagok gazdasági szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy.
• Tagi kötelezettsége a vagyon hozzájárulása, és a szabályozott személyes közreműködés.
• A tag nem helytáll a kötelezettségekért.
• Az induló tőke a szövetkezet által folytatandó tevékenységhez igazodva tetszőleges lehet. (Kivétel fokozott kockázatú tevékenységek)

Gazdasági társaság

• Üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, tagok vagyoni hozzájárulásával, létrehozott jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások.
• Tagok a nyereségből és a veszteségből közösen részesednek.

Közkereseti társaság (Kkt.)

• Társasági szerződéssel jön létre.
• Tagok a társaság kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen felelősek.
• A legfontosabb szerve a tagok gyűlése.
• Vezető tisztségviselője az ügyvezető.

Betéti társaság (Bt.)

• Társasági szerződéssel jön létre.
• Tagok a társaság kötelezettségeiért vagyoni hozzájárulással felelősek és egy részük a többivel egyetemlegesen felel a kötelezettségekért
• A betéti társaság létesítésekor megkülönböztetik a bel- és kültagot, kötelezettségeiket tekintve.
• Legfontosabb szerve a tagok gyűlése, vezető tisztségviselője az ügyvezető.

Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)

• Mehatározott összegű törzsbetétekből álló alaptőkével alakul.
• Tagok kötelezettsége a társasággal szemben a törzsbetét megfizetésére és más szerződésben meghatározott kötelezettségekre terjed ki.
• A tagok a kötelezettségekért korlátozottan felelősek.
• A legfontosabb szerve a tagok gyűlése.
• Vezető tisztségviselője az ügyvezető.

Részvénytársaság (Rt.)

• Előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőke.
• A részvényesek kötelezettsége a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének a társaságnak a szolgáltatására terjed ki.
• Részvényes a kötelezettségeikért nem felel.
• Nyilvánosan és zártkörűen működhet.

A vállalkozási forma megválasztása

• A szervezeti-jogi forma megválasztásánál mérlegelt szempontok: a vállalkozási forma előnyei és hátrányai.

Ez a kvíz a vállalkozások legfőbb jogi formáival foglalkozik, beleértve a Kft., Zrt. és Nyrt. vonatkozásait. Teszteld tudásodat a cégstruktúrák, alapítási motivációk és a vállalatok működéséről. Készen állsz, hogy megmérettetsd magad a vállalati jogi fogalmakban?