Vállalati gazdaságtan - Vállalkozás, vállalat PDF

Vállalati gazdaságtan Vállalkozás, vállalat BGE PSZK  Vállalkozás ill. vállalat Vállalkozás (mint fogalom): Legtágabb értelemben: Olyan emberi elhatározás ill. ennek nyomán végzett tevékenység, amely valamely cél elérésére törekszik, „vállalkozik”. Szűkebb értelemb...

Vállalati gazdaságtan Vállalkozás, vállalat BGE PSZK  Vállalkozás ill. vállalat Vállalkozás (mint fogalom): Legtágabb értelemben: Olyan emberi elhatározás ill. ennek nyomán végzett tevékenység, amely valamely cél elérésére törekszik, „vállalkozik”. Szűkebb értelemben: 1. Olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével (üzleti vállalkozás). (≠ Vállalat: a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás szervezeti kerete.) 2. Vállalkozás ~ Vállalat, de míg a vállalkozásnál a tevékenységen, a célok elérésére való törekvésen van a hangsúly, addig a vállalatnál a szervezeti egység jellegen.  Miért jön létre üzleti vállalkozás? I. A vállalatalapítás lehetséges motivációi: - - - - Az üzleti vállalkozás alapvető célja: -  Miért jön létre üzleti vállalkozás? II. A vállalatalapítás lehetséges motivációi: nyereségszerzés kereslet-kielégítés foglalkoztatás szociális szempontok Az üzleti vállalkozás alapvető célja: fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett  Fogyasztói igény – fizetőképes kereslet A fogyasztói igény olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön (háztartás, vállalat) belüli munkával, s nem is közösségi intézmények (állami, önkormányzati, alapítványi, stb.) útján kívánnak kielégíteni. A fogyasztói igény mint valamely termék vagy szolgáltatás iránti fizetőképes kereslet jelenik meg a piacon.  A vállalat küldetése A vállalat küldetése: a vállalat alapvető céljának konkrét értelmezése. Meghatározza a működési kört, a belső működés és az érintettekkel való kapcsolatok alapelveit: Mi a vállalat működési köre (milyen fogyasztók milyen igényeit milyen eljárással kívánja kielégíteni)? Milyen belső működési elveket fogalmaz meg saját maga számára? Milyen elvekre építi kapcsolatát a működése által érintett személyekkel, csoportokkal, intézményekkel?  A vállalati működés érintettjei I. Belső érintettek: Külső érintettek:  A vállalati működés érintettjei II. A vállalat működésének érintettjei azok, akik a vállalkozással lényeges, kölcsönös és tartós kapcsolatban állnak. Két csoportjuk: belső ill. külső érintettek (A vállalat működésének érintettje minden olyan személy vagy csoport, aki/amely befolyásolhatja a szervezet működését és/vagy érdekelt annak következményeiben.)  A vállalati működés érintettjei III. Belső érintettek: tulajdonosok vezetők (menedzserek) beosztott munkavállalók Külső érintettek: fogyasztók; versenytársak; szállítók; kormányzat; állami intézmények; pénzügyi intézmények; helyi közösségek; érdekcsoportok: a munkavállalók érdekképviseleti szervei, a munkáltatók érdekképviseleti szervei, környezetvédő csoportok, stb.  A vállalatok szervezeti jogi formái I. Önálló vállalkozó Társas vállalkozás Egyéni vállalkozó Közkereseti társaság Gazdasági társaság Betéti társaság Korlátolt felelősségű társaság Szövetkezet Részvénytársaság  A vállalatok szervezeti jogi formái II. Jogforrások: 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Harmadik könyv harmadik rész: gazdasági társaság; negyedik rész: szövetkezet)  Egyéni vállalkozás Alapvető jellemzője: egyetlen személy tulajdonában áll. A tulajdonos: Egyedül fekteti be a vállalkozás működtetéséhez szükséges tőkét; személyesen közreműködik a tevékenység folytatásában; a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával korlátlanul felel; csak egy egyéni vállalkozása lehet és egyidejűleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlan felelős tagja; foglalkoztathat alkalmazottat.  Szövetkezet A szövetkezet A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni. A szövetkezet tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra irányulhat.  Szövetkezet Az induló tőke összege a szövetkezet által folytatandó tevékenységhez igazodva, tetszőleges mértékű lehet. De! A fokozottan kockázatos tevékenységet folytató szövetkezetekre külön jogszabályokban előírt, magas tőkeelvárások vonatkoznak: - Pl. szövetkezeti hitelintézetek: min. 300 millió forint  Gazdasági társaság A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.  Közkereseti társaság (Kkt.) A létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak. Elemei: A tagok korlátlan és egyetemleges helytállási kötelezettséggel tartoznak a társaság kötelezettségeiért. Létesítő okirata: társasági szerződés. Legfőbb szerve a tagok gyűlése. Vezető tisztségviselője: a tagok közül kijelölt vagy választott ügyvezető.  Betéti társaság (Bt.) A létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (a továbbiakban: beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag) a társasági kötelezettségekért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem tartozik helytállási kötelezettséggel. Elemei: A bel- és kültagok megkülönböztetése a helytállási kötelezettség alapján. Létesítő okirata: társasági szerződés. Legfőbb szerve a tagok gyűlése. Vezető tisztségviselője: a beltagok közül kijelölt vagy választott ügyvezető.  Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni. Elemei: A tagok kötelezettségei korlátozottak. Létesítő okirata: fő szabály szerint a társasági szerződés, egyszemélyes kft. esetén az alapító okirat. Minden tagnak egy törzsbetéte van. Egy tagnak több törzsbetéte is lehet. Az egyes törzsbetétek különböző mértékűek lehetnek (min 100 ezer Ft.). A törzstőke minimális összege 3 millió Ft. Legfőbb szerve a taggyűlés. Vezető tisztségviselője: ügyvezető.  Részvénytársaság (Rt.) Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem köteles helytállni. Típusai: Nyilvánosan működő részvénytársaság: az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették. Zártkörűen működő részvénytársaság: az a részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére.  Részvénytársaság (Rt.) II. Elemei: A részvényesek kötelezettségei korlátozottak. Létesítő okirata: alapszabály. Egy részvényesnek több részvénye is lehet. A részvények azonos névértékűek. A részvény a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír. Az alaptőke az összes részvény névértékének összege. A zrt. alaptőkéje nem lehet kevesebb 5 millió forintnál. Az nyrt. alaptőkéje nem lehet kevesebb 20 millió forintnál. Legfőbb szerve a közgyűlés. Ügyvezetését az igazgatóság látja el. Nyrt. közvetlenül nem alapítható, Zrt. Tőzsdére való bevezetése útján hozható létre.  A vállalkozási forma megválasztása Milyen szempontokat mérlegelünk a szervezeti-jogi forma megválasztásakor? Melyek az egyes szervezeti-jogi formák előnyei, ill. hátrányai?. Köszönöm a figyelmet! [email protected]