Táplálkozástudományi Kérdések

Podcast

Play an AI-generated podcast conversation about this lesson

Questions and Answers

Melyik tudós írta, hogy 'nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk'?

Galenus

Liebig

Avicenna

Hippokratesz (correct)

Mikor indultak el a táplálkozástudományi kutatások modern értelemben?

18. század

20. század eleje

19. század vége (correct)

17. század

Ki csoportosította a makrotápanyagokat három kategóriába?

Pettenkoffer

Liebig (correct)

Lavoisier

Rubner

Melyik állítás igaz a vitaminok felfedezésére?

A XX. században fedezték fel őket Signup and view all the answers

Mi az a tényező, amely segít az egészség megőrzésében a hagyományos tudományos nézet szerint?

Rendszeres testgyakorlás Signup and view all the answers

Mi a keményítő fő funkciója a növények számára?

Tartalék tápanyag Signup and view all the answers

Hol található legnagyobb mennyiségben glikogén az állati szervezetekben?

Izomsejtekben és májban Signup and view all the answers

Mi jellemzi a cellulózt?

Elsődleges alkotója a virágos növények sejtfalának Signup and view all the answers

Melyik anyag nem tartozik az élelmi rostok közé?

Keményítő Signup and view all the answers

Melyik a legelterjedtebb poliszacharid a növényvilágban?

Inulin Signup and view all the answers

Melyik mérési lehetőség SEGÍT a tápláltsági állapot megítélésében?

Testtömeg Signup and view all the answers

Milyen tünet a fehérjehiányra utal a klinikai jelek közül?

Oedema Signup and view all the answers

Mennyi a BMI (Testtömeg-index) képlete?

Testtömeg (kg) / Testmagasság (m2) Signup and view all the answers

Milyen jelzés mutatja a malnutriciót a felkar-körfogat mérésénél?

Ref. érték 90%-nál Signup and view all the answers

Melyik adat nem tartozik az antropometriai mérésekhez?

Vércukorszint Signup and view all the answers

Hány %-ban számít alultápláltnak az, aki az elvárt testtömegének 90%-át és az alatti értéket mutat?

80% Signup and view all the answers

Mi a Broca-index képlete a férfiak esetében?

(Testmagasság (cm) - 100) - 10% Signup and view all the answers

Melyik nem általános tünet a rossz tápláltsági állapotra?

Hányinger Signup and view all the answers

Milyen előnyei vannak a teljes kiőrlésű gabonának a feldolgozott gabonákkal szemben?

Magasabb rost- és mikrotápanyagtartalom Signup and view all the answers

Melyik állítást írja le helyesen a friss gyümölcsök és zöldségek hatását?

Jóllakottság érzését biztosítják és segítik a gyomor-bélrendszert Signup and view all the answers

Melyik fitokémikália nem tartozik a növényi források antioxidáns hatású vegyületei közé?

Koffein Signup and view all the answers

Mit jelent a cukrok legkönnyebben hozzáférhető energiaforrásként való szerepe?

Azonnali energiaszükségletet biztosítanak a szervezet számára Signup and view all the answers

Melyik a monoszacharidok közé tartozó vegyület?

Fruktóz Signup and view all the answers

Milyen hatással van a gyümölcs- és zöldségfogyasztás a nem fertőző betegségekre?

Csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát Signup and view all the answers

Melyik funkcióját a szénhidrátoknak írja le helyesen?

Zsírok oxidációjának elősegítése Signup and view all the answers

Mennyi a napi ajánlott szénhidrátbevitel?

225-325 gramm Signup and view all the answers

Melyik állítás igaz a nem megfelelő étrend következményeire?

Növeli a gyulladások és a magas vérnyomás kockázatát. Signup and view all the answers

Mik az elhízás fő kockázati tényezői?

Nem kielégítő táplálkozás és mozgásszegény életmód. Signup and view all the answers

Melyik táplálkozási szokás nem befolyásolja a krónikus betegségek kockázatát?

A finomított gabonafélék elkerülése. Signup and view all the answers

Melyik állítás a legpontosabb hazánk halálozási statisztikáira vonatkozóan?

A halálozások 3/4 részéért táplálkozással és életmóddal kapcsolatos betegségek felelősek. Signup and view all the answers

Melyik vitamin nem említett a tartalomban mint hiányos?

C-vitamin Signup and view all the answers

Melyik tényező nem befolyásolja közvetlenül a táplálkozás minőségét?

Az időjárási viszonyok. Signup and view all the answers

Melyik megállapítás helyes a táplálkozási politikákról?

Segíthet a lakosság egészségi állapotának javításában. Signup and view all the answers

Melyik táplálkozási szokás csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát?

A napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelése. Signup and view all the answers

Mennyi a javasolt napi rostbevitel 11-16 éves korúak számára?

25g Signup and view all the answers

Melyik hatás nem jellemző az élelmi rostokra?

Növeli az éhségérzetet Signup and view all the answers

Mi történik a feleslegesen elfogyasztott szőlőcukorral a szervezetben?

A glikogén raktárakba kerül Signup and view all the answers

Milyen arányban kell a nem oldható és oldható rostokat fogyasztani?

3:1 Signup and view all the answers

A glikémiás index (GI) mit mutat meg?

A szénhidrátok felszívódásának sebességét Signup and view all the answers

Melyik állítás igaz a monoszacharidokra?

Rövid idő alatt felszívódnak Signup and view all the answers

Melyik élelmiszer példa a nehezen emészthető összetett szénhidrátra?

Hüvelyesek Signup and view all the answers

Mennyi a javasolt napi szénhidrátbevitel felnőttek számára?

225-325g Signup and view all the answers

Signup and view all the answers

Study Notes

Tápanyagok és élelmezés-egészségtan I.

A táplálkozástudomány mai tudományos kutatásai a 18. századtól kezdődtek, de az emberiség első írásos emlékeiben is találkozhattunk már érvényes táplálkozással kapcsolatos megállapításokkal.

A táplálkozás-egészségtan fejlődése

A közegészségtan területén a mai tudományos kutatások a 18. századtól kezdődően születtek.
De máig érvényes táplálkozással kapcsolatos megállapításokkal az emberiség első írásos emlékei között találkozhattunk.

Kínai, egyiptomi, görög, római és arab feljegyzések

A tiszta környezet (talaj, levegő, víz, élelmiszerek) fontosságáról,
a mértékletes, nyugodt életmódról és
a rendszeres testgyakorlásról szólnak az emlékek.
Ezek segítenek az egészség megőrzésében, és a betegségek megelőzésében.

Hippokratesz

"Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk"
Minden személy igazodjon saját jellemzőihez!
A mértéktelenség, és a testgyakorlás hiánya elhízáshoz vezethet.

Galenus (129-199)

Az étel-italfogyasztás mértéktelenségének káros hatásairól, és a testgyakorlás előnyeiről írt.

Avicenna (980-1037)

Életkor szerinti megkülönböztetett táplálkozási formákat írt le.

Lavoisier (1777)

A táplálkozástudományi kutatások kezdete 1777-ben.
Az oxigén szükséges a tápanyagok elégetéséhez és az anyagcsere folyamatokhoz, amelyek során hő keletkezik.

Liebig (1803-1873)

Elkülönítette a makrotápanyagok három csoportját.

Pettenkoffer (1818-1901) és Rubner (1854-1932)

Meghatározták a tápanyagok energiatartalmát és a szervezet energiaszükségletét.

Táplálkozási ismeretek a 19. század végén

A mai értelemben vett tudományos munka a 19. század végén indult el.

Táplálkozási összetevők és szerepek

Sorban tárták fel a táplálkozási összetevők szerepét a szervezet működésében.
A 20. században felfedezték a vitaminokat és ásványi anyagokat, amelyek segítik az egészség megőrzését.
A 20. század végi felismerés az egyensúlyozott, vegyes táplálkozás fontossága.
Ettől eltérő táplálkozási szokások betegségekhez vezethetnek.
A táplálkozással összefüggő krónikus betegségek megelőzhetők (például szív- és érrendszeri betegségek, rák).

Táplálkozás, mint kockázati tényező

Legsúlyosabb teher: cardiovascularis betegségek.
Daganatok.
Elhízás.
Diabetes Mellitus (DM).
Hipertónia.
Diszlipidémia, ami az érelmeszesedéshez vezető vérzsír koncentráció rendellenessége.
Előfordulási gyakoriság: 2-3 *

A nem megfelelő étrend következményei

A nem megfelelő étrend hozzájárul a magas vérnyomás, a hiperkoleszterinémia, a túlsúly/elhízás és a gyulladások kialakulásának kockázatához.
Ezek növelik a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a rák kockázatát is.
A krónikus NCD-k számának jelentős növekedése ok-okozati összefüggésben áll a globális táplálkozási mintákkal, amiket a zsíros és feldolgozott húsok, a telített zsírok, a finomított gabonafélék, a só és a cukor magas szintje jellemez, de hiányzik belőle a friss gyümölcs és zöldség.

Mo-on halálozás

Magyarországon a korai halálozás nagy részét a táplálkozással és az életmóddal kapcsolatos betegségek okozzák.
Magas az energiabevitel
Csökkent az telített és nőtt a többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA) bevitele.
Növekedett a növényi fehérjék bevitele, csökkent a cukorfogyasztás,
Nem elégséges a zöldség- és a gyümölcsfogyasztás, csökkent a zsír, nőtt viszont a növényi olajok fogyasztása.
Alacsony a komplex szénhidrát, magas a koleszterin és a konyhasóbevitel.

Elégtelen tápanyag bevitel

Elégtelen néhány vitamin, makro- és mikroelem bevitelének problémája (D-vitamin, folát, pantoténsav, biotin, kalcium, cink, vas - a nőknél).
A SZVÉ: -5 év (férfi:72,55 nő:79,05 -2022) – EU:78,5/84,0.
Ez sok tényezőt tükröz, mint a táplálkozási ismeretek elégtelensége, az anyagi eszközök elégtelensége, az ET-ban beilleszthető élelmiszerek elégtelen választéka.
Közétkeztetés fontos szerepet tölt be.

Nemzeti élelmezési és táplálkozási politika

A nemzeti élelmezés- és táplálkozáspolitika hatásosságát a lakosság egészségi állapotában bekövetkező és mérhető javulást külföldi tapasztalatokkal igazolják (pl. Finnország, ÉKP).

Európai Bizottság jelentések

Európai halálozási mutatókban a CVD halálozás több, mint 1/3-a táplálkozási okokból ered.
A daganatok 30-40%-a megelőzhető lenne megfelelő táplálkozással.
Más betegségek (például osteoporosis, fogszuvasodás, fogágybetegségek) megelőzhetők.
A kockázati tényezők táplálkozásban való jelenlétének magyarázata a lakosság nem ismeri az ET irányelveit, Ártalmas szokások és inkorrekt források.
Élelmiszerárak és jövedelem közötti aránytalanság.
Élelmiszerek összetétele és választéka.

Felismerés az étrend és betegségek kockázata közötti összefüggésről

Az étrend fontossága a betegségek kockázata tekintetében, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális cselekvési tervében szerepel.
Ebből következik a táplálkozási minták kezelési stratégiák is:
Alkohol
Dohányzó hatások
Fizikai inaktivitás
WHO által javasolt étrendi változtatások: energibevitel kiegyensúlyozása, telített és transzzsírok korlátozása, növelni kell a gyümölcsök és zöldségek fogyasztását, valamint a cukor és a só bevitelét korlátozni kell.

Egészséges táplálkozás fogalma

Az egészséges táplálkozás a makrotápanyagok megfelelő arányú fogyasztását jelenti az energetikai és fiziológiai szükségletek kielégítésére túlzott bevitel nélkül.
Miközben elegendő mikrotápanyagot és hidratáltságot biztosítanak a szervezet fiziológiai szükségleteinek kielégítéséhez.

Alapfogalmak

Élelmiszer: minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyag, amelyet emberi fogyasztásra szánnak. (például: italok, rágógumi, víz)
Élelmi anyag: nyers, természetes állapotban fogyasztható táplálék, vagy élelmiszeripari-konyhai eljárások után fogyasztásra kész táplálék. (például: gyümölcs, liszt, tej)
Étel: háztartásban vagy ipari jellegű konyhában előállított fogyasztásra kész táplálék, mely konyhatechnológiai műveleten esett át. (például: alma)
Táplálék: az élelmiszer, élelmi anyag, étel, ital gyűjtőneve, ami emberi fogyasztásra alkalmas.

Tápanyagok

Energiaadók (CH-k, fehérjék, zsírok)
Építők (fehérjék, ásványi sók)
Szabályozók (vitaminok)
Mikrotápanyagok (milligramm, mikrogramm)
Élelmi rostanyagok
Bioaktív anyagok (fitokemikáliák, Flavonoidok, fitoszterinek =növényi szterolok)
Táplálékokban természetes íz és aromaanyagok, színanyagok.
Élelmiszerekben adalékanyagok (ízesítő, színező).

Szervezet energiaforgalma és energiaszükséglete

Energia: kalória (kcal) - CH: 17,1kJ (4,1 kcal)/gramm Lipid: 39kJ (9,3kcal)/gramm Fehérje: 22,2kJ (5,4kcal)/gramm (alkohol: 30kJ (7,1kcal)/gramm)
Energiaszükséglet: a szervezet energiaigénye, amely alapanyagcseréből, munkavégzésből, fizikai aktivitástól, táplálkozásról, terhesség, szoptatás, növekedés tényezőktől függ.
A felvett energia és az energia leadása közötti különbség a súlygyarapodást/súlyvesztést okoz.

A szervezet E szükséglete

Alapanyagcsere (60-70%).
Munkavégzés.
Fizikai aktivitás.
Táplálék elfogyasztása.
Termogenetikus.
Növekedés.
Szoptatás.

A szervezet E szükséglete - alapanyagcsere

Alapanyagcsere = a szervezet energiaszükséglete teljes nyugalmi állapotban, 10-12 órával az utolsó étkezés után, semleges külső hőmérsékleten, gyógyszeresen nem befolyásolt személyeknél.
Becslések férfiaknál átlagosan 4,2, nőknél 3,8 kJ/testtömeg kilogramm/óra.
Alapanyagcsere függ a testmagasságtól/tömegtől, kortól, nemtől, gesztációs állapottól, a fizikai aktivitástól.

Alapanyagcsere (BMR - basal metabolic rate)

Alapanyagcsere kiszámítása Herris-Benedict egyenlettel férfiaknak és nőknek egyaránt. (férfi: Férfi: 66,5+(13,8tt(kg))+(5tm(cm))-(6,7év), nő: Nő: 655+(9,5tt(kg))+(1,9tm(cm))-(4,7év)).

E szükséglet és fizikai aktivitás

E szükséglet függ az alapanyagcserétől és a fizikai aktivitástól (1,2-2,4)
Az E szükséglet PAL értéke FAO/WHO/UNU szabvány szerint különféle kategóriákhoz felmért életmódhoz.

Tápláltsági állapot felmérése

A szervezet aktuális állapota, amelyet a rendelkezésre álló tápanyagok felhasználásának eredményei alakítanak ki.
Táplálkozási probléma felismerése, kezelések megtervezése.

Összetevők

Étrendi anamnézis
Klinikai adatok
Antropometriai mérések
Biokémiai vizsgálatok
Orvosi-szociális-gazdasági adatok

Étrendi anamnézis

Étrend értékelése a megfelelő tápanyag-összetétel szempontjából.
24 órás ételfogyasztás rögzítése (élelmiszer napló).
Táplálkozási napló.
Táplálkozási anamnézis szerezténye

Klinikai adatok

A rossz tápláltsági állapot a legtöbb szervrendszerre hat.
Klinikai jelek csak hosszú idejű fennállás után láthatóak.
Általános tünetek (például gyengeség, kimerültség, súlyvesztés, ödéma).

Antropometriai mérések

Objektív, non-invazív módon történő mérés a testméretek és testösszetétel meghatározására.
Gyors, egyszerű és olcsó.
Életkorra és nemre szabott standard értékekkel összevetés.
A megváltozás lassú felnőttkorban.
Mérési lehetőségek: testtömeg, testmagasság, ideális testsúly, vázméret, felkar-körfogat, bőrredő vastagság és felkar izomkörfogat .
Broca-index, Módosított Broca-index.
BMI (Body Mass Index).

Biokémiai vizsgálatok

Marginális vagy szubklinikai táplálkozási hiánybetegségek felismerése.
Objektív megközelítés a tünetek megjelenése előtt.
Éhomi vércukor.
Teljes koleszterin.
Kreatinin-magasság index.
Haematocrit (anémia), dehidratáció.
Ezekkel a tesztekkel tápanyaghiányok ellenőrőzithetők.

Orvosi-szociális-gazdasági információk

Személyes és családtörténet.
Jelenlegi és korábbi egészségi állapot.
Gyógyszerfogyasztás.
Foglalkozás.
Vallási hovatartozás.
Jövedelem.
Élelmezési adatok.

Élelmiszerek tulajdonságai

Az élelmiszer minden olyan anyaghordozó anyag, ami tápanyagban gazdag.
Összetevői:
- Víz
- Szárazanyagok
tápanyag (energiát adó, építő , védő)
járulatók (szín, illat)
ballaszt

Víz (Táplálkozás szempontból)

A felnőtt ember testtömegének 60-70%-át teszi ki.
Életkor előrehaladtával csökken. – Különböző szövetekben különböző a víztartalom.
Hidratáló tulajdonságú. – Mikrotápanyagokat is hordoz. (pl. ásványi anyagok, elektrolitok)
Napi kalcium-, magnézium-bevitel 20%-át is biztosíthatja. – Fontos szerepet játszik a testszövetekben, és biokémiai folyamatokban.
Folyékony közeg, szállító, hőmérsékleten szabályoz.
Napi mintegy 0,5 liter képződik és 2,5 - 3 liter pótlásra van szükség.

Víz (sejt- és szervszintű információ)

Sejten belüli víz: mintegy 25 liter
Sejten kívüli víz: 15 liter
Emésztőrendszer: 7–9 liter
Szomjúságközpont (ADH)
Vizveszteség: 1,5-2 liter/óra nagy melegben.
Fizikai stressz, félelem, altatás, műtét → ADH → víz visszatartás

Víz (Anyagcsere és felszívódás)

Tápanyagok anyagcseréje és végtermékei vízben történnek.
Vékonybélben napi 7-8 liter visszaszívódik.
Folyadék egyensúly a szervezetben.
Zöldség, gyümölcs, hús, hal és sajtok.
Az ételek folyékony alkotóelemei (700-1000 ml), a tápanyagok oxidálása (200-300 ml) naponta.
WHO ajánlás szerint a napi folyadékbevitelt körülbelül 20% ételből, a többi italokból származik.

Szénhidrátok

C-H-O-ból, olcsó és könnyen emészthető energiát adó tápanyagok a sejtek számára (üzemanyag).
Tartalék tápanyagok (glikogén, keményítő)
Támasztó és kötőszövet komponensek . (pl cellulóz)
Magas víztartalmúak
Elsődleges energiaforrások a gabonákban, zöldségekben, gyümölcsökben és hüvelyesekben dominálnak.
Teljes kiőrlésű gabonák részesítendők előnyben.
Szénhidrátok csoportosítása:
- Monoszacharidok (glukóz, fruktóz, galaktóz)
- Oligoszacharidok (szacharóz, laktóz, maltóz)
- Poliszacharidok (keményítő, cellulóz, glikogén)
A gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, fontos szénhidrát források, a rosttartalmuk és a tápértékük miatt.
Mértékegységük gramm/nap (225 - 325g/nap).

Szénhidrátok táplálkozási előírásai

Felnőttnek napi minimum 100g szénhidrát, 45-65 %-a az energiabevitelből.
15-38 g élelmi rost.
Nem oldódó: oldódó aránya 3:1
Hozzáadott cukor < 10% (5%)
A szénhidrátbevitel elsősorban teljes kiőrlésű gabonákból, zöldségekből, gyümölcsökből és hüvelyesekből kell, hogy származzon.
Napi legalább 400g zöldség és gyümölcs bevitel ajánlott.
2-5 éveseknek min 250g, 6-9 éveseknek 350g, 10 éve vagy idősebbeknek 400g napi ajánlás.
Felnőtteknek napi legalább 25g rostbevitel ajánlás.

Zsírok

C, H, O –ból állnak
Fő energiaforrás.
Telítetlen és telített zsírsavakból épülnek fel.
Szerkezetük alapján csoportosítva: rövid, közepes, hosszú szénláncú zsírsavak.
Két fő csoport: növényi és állati eredetű zsírok.
Kémiai alapú csoportosítás: egyszeri és összetett lipidekből, lipidszármazékokból.

Essential fatty acids (EFAs)

Esszenciális zsírsavak:
- Omega 3 (EPA, DHA, ALA)
- Omega 6 (linolsav)
- Omega 9
Fontos szerepe van a sejtmembránokban, az energiaforrásként és a zsírban oldódó vitamink.
A tenger gyümölcsei, a diófélék és bizonyos növényi olajok fontos Omega-3 és Omega-6 zsírsav források.
A dózis-válasz összefüggést figyelték meg az EPA, DPA, dokozapentaénsavat vagy DHA biomarkerek növekvő szintje és a CVD alacsonyabb kockázata között.
A kolorektális rák alacsonyabb kockázatát figyelték meg a DPA (RR: 0,76, 95% CI: 0,59-0,98) és DHA (RR: 0,80; 95% CI: 0,65-0,99) magasabb szintjein.
A transzzsírok káros lehetnek.
Tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amelynek zsírtartalmában a transz-zsírsavak mennyisége meghaladja a 2 vagy 10 gramot (a teljes zsír arányától függően.

Zsípok emésztése, anyagcsere és felszívódás

A szájban mechanikai úton feldarabolódnak, majd a gyomorban savas környezetben a lipáz hatására kisebb részcsékre bomlanak.
Az epének bélbe juttatása szükséges a felszívódáshoz.
A vékonybélben a hasnyálmirigy szekrétumai (lipáz), aminosavakra bontják a zsírokat, és a bélfalon közvetlenül a portális keringésbe felszívódnak.
A zsírok 97%-a felszívódik, a maradék a széklettel ürül.

Zsírok - magas szérum összkoleszterin

HDL/LDL egyensúlya befolyásolja a telített, exogén koleszterin szintjét, többszörösen telítetlen zsírsavat csökkenti.
Transzzsírok LDL szintet növelnek, HDL szintet csökkentik.

Az élelmiszerek hatása az LDL-koleszterinszintre

Az életmód-kezelés továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének alapja.
Egészséges táplálkozási minták támogassák, pl. mediterrán étrend.
A hipertrigliceridémiával kapcsolatos étrendi választások szignifikánsan különböznek az LDL koleszterin szintről.
Az LDL koleszterinszint - azaz a túl sok zsírt tartalmazó étrend - káros lehet, mivel a sok telített, transz zsír, a sok cukor, a sok só káros a szervezetre.

Fehérjék

Az étrend fehérjéi energiaforrást és aminosavakat biztosítanak a szervezet számára, beleértve az esszenciális aminosavakat.
Állati és növényi eredetű fehérjékből származnak. (hüvelyesek, szójatermékek, gabonafélék, diófélék, magvak)
Az állati eredetű fehérjék gazdagabbak aminosavakban.
A feldolgozott vörös hús a vastag- és végbélrák kockázatát növelheti.
A felvett fehérjék 75%-a a vizelettel ürül.
Fehérjeszükséglet az egész életen át tartó ideális testtömeg fenntartásához fontos, különösen idősebb felnőtteknél, fontos a vázizomzat működésében, csonttömeg fenntartásában, a törések kockázatának csökkentésében.

Fehérje - a szervezetben betöltött funkciók

Szerkezeti fehérjék - (pl kollagén)
Transzportfehérjék-
Antitestek
Enzimek
Hormonok - A folyadék és sav-bázis egyensúly biztosítása
Helytani vérképzés biztosítása
Szénhidrát- és zsírégetés szabályozása
Enerigái szükséglet 17,1 kJ (4,1 kcal) / grammonként

Fehérjék - biológiai érték

A felszívódott N visszatartása, minél több annál jobb. (Tyúktojásfehérje/anyatej: 100 %, tej: 87%)
Esszenciális aminosavak: szervezet nem képes szintetizálni őket (pl Izoleucin, leucin, metionin, arginin, histidin ,cisztin, glútaménsav, glicin, tirozin).
Fehérjehiány, illetve egyes aminosavak izolált hiánya végül halálhoz vezethet.

Fehérjék - esszenciális aminosavak

Az esszenciális aminosavak eltérő arányban találhatók meg a növényi és az állati eredetű fehérjékben.
A teljes értékű fehérjék (tej, tojás, hús) megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat.
Így önmagukban elégtelenek. (növényi fehérjék). Az étrendbe más növényi források hozzáadásával tehetünk kompletté.

Fehérjék - szájban történő emésztés és felszívódás

Mechanikai aprítás.
Nyál keveredése, savas környezet kialakulása.
Enzimek (például pepszinogén, rennin) hatására
Vékonybélben a hasnyálmirigy szekrétumai, aminosavakra bontják.
vékonybél falán közvetlenül a portális keringésben felszívódnak.

Fehérjék - szükséglet meghatározás

Az emberi test 14-16%-a fehérjét, 0,1% szabad aminosavakat tartalmaz.
A fehérjemolekulák folyamatosan lebomlanak és újra épülnek.
A WHO vegyes táplálkozás esetén felnőtteknél napi 0,8 g/ttkg fehérje ajánlást szabott meg. (0,45/ttkg - minimális fehérje).
Energiaszükséglet 12–15%-a.

Fehérjék - javaslatok

3,8 g koraszülötteknél
1,8 g csecsemőknél
0,8 g 15 év felett
+10/nap terheseknél
+20/ majd 15 g/nap szoptató anyáknál
0,9–1,1 g 60 év felett
50% állati és 50% növényi eredetű fehérje legyen az étrendben.

Fehérjék - magas bevitel hatása

A prospektív kohorsz vizsgálatok metaanalízise azt mutatja, hogy a magas fehérjebevitel (szemben az alacsony bevitellel) statisztikailag szignifikánsan, 16%-kal csökkentette a csípőtörések számát.

Fehérjék - hiánytünetek

E-hiánnyal párosul.
Aktivitás hiánya, apátia.
Növekedés leáll.
Ödéma.
Vérképzés zavarok.
Zsírtranszport elégtelenség.
Vérszegénység.
Zsírmáj.
Hiányos Ig képzés fertőződések.
Elhízás.
Zsír és koleszterin problémák.
Vesekárosodás.

Studying That Suits You

Use AI to generate personalized quizzes and flashcards to suit your learning preferences.

Description

Fedezd fel a táplálkozástudomány alapjait ezzel a kvízzel! Kérdéseink segítségével tesztelheted tudásodat a tápanyagokról, vitaminokról és az egészséges táplálkozás elveiről. Tökéletes lehetőség, hogy elmélyítsd ismereteidet ezen a fontos területen.