Petőfi Sándor Élete és Pályája

Az eposz műfajnak vicces, parodisztikus feldolgozása, melyben az eredeti stílusjegyeket felnagyítják és eltorzítják.

Egy ismert eposz vagy műfaj komikus utánzása, ami az eredeti stílusjegyeket felnagyítja és eltorzítja.

Egy ismert szöveg vagy mű komikus utánozása, amelyben az eredeti stílusjegyeket felnagyítják és eltorzítják.

Petőfi komikus eposza, melyben parodizálja az eposz műfaját.

Az elbeszélő beszédformája.

A komikus eposz témájának jelölése, itt a ‘csatavész’ és ‘harci moraj’ kifejezések, melyek azonban a kisszerű eseményekkel ellentétben állnak.

A szereplők felsorolása, melyek átlagos emberek, nem eposzi hősök.

Az eposzokban használatos jelzők, a komikus eposzban viszont mulatságosan körülményeskedőek és túlbonyolítottak.

Hat lábú versláb, gyakran antik eposzokban használva, mégis alig használt a versben.

A metaforák a komikus eposzban terjengősek, és nevetségessé teszik a hagyományos stílust.

Egy költői mozgás, amely kiemeli a költői szabadságot, és amelyet Petőfi is alkalmaz.

Petőfi a romantikus költészet mellett foglal állást, szemben a klasszicista költészet szabálykövető, imitációs alapú jellegével. Önálló, inspirációra épülő stílusát hirdette, szembehelyezkedve a tanult, mesterséges költészettel.

Petőfit a romantikus eszmék képviselőjének tekintik, aki az ihlet hatására, korlátok nélkül alkotott. Természetes költőként definiálta magát, szemben a szabálykövető, imitációs költészettel.

Petőfi költészetét a klasszicisták számonkérték, elsősorban erkölcsi tartalmának és a népdalok "megnemesítésének" hiánya miatt. Főleg a "póriasság" vádjával illettek.

Petőfi hirtelen jött népszerűségének nyomán költői pályája megtorpant, elszigetelődött és nehézségekkel küzdött a magánéletében is. Ez tükröződik a felhők című verssorozatában.

A Felhők című ciklus Petőfi válságkorszakának jellegzetes versei, amelyek a költő poétikai útkeresését mutatják. A népies egyszerűségtől és a klasszikus építménnyel szakítanak, viszont megtartják az epigramma elemeit.

A Petőfi által a "Bánat?"-ban használt óceán-gyöngy metafora a költő létélményét mutatja, összekapcsolva a bánat és az öröm egymás melletti létezését.

Petőfi 1846-1847-ben írt versei, melyek a francia forradalom eszméire és az utópista szocialista tanokra épülnek, a nép felemelésének vágyát fejezik ki.

A francia forradalom (Szabadság, egyenlőség, testvériség), a jakobinusok radikális nézetei és a korabeli utópista szocialista tanok.

A történelemnek célja a szabadság és egyenlőség társadalmának elérése, egy világforradalom, melyben a rab népek leszámolnak a zsarnokaikkal.

A romantikára jellemző lírai műfaj, ódával rokon, éles hangnemváltásokkal, szeszélyesen csapongó kép- és témavilággal, szabálytalan sor- és strófaszerkezettel jellemezhető.

Három részre osztható, melyet gondolatjelek jelzik: 1. a dicstelen és dicső halál szembeállítása, 2. a világforradalom és hősi halál látomása, 3. a nagy temetési nap látomása.

Egy gondolat bánt engemet versében szembeállított kétféle halál: statikus képek, távolságtartó hasonlatok a dicstelen halálhoz, elégikus hangnem.

Petőfi tájköltészetében eltávolodik a romantikus stílustól, és lírai realizmus felé halad. A valós tájat ábrázolja, mindenkori részletével. A költészet magasába emeli a valóság apró részleteit.

Egy költői stílus, amely a valóságot, a valóság apró részleteit ábrázolja, ellentétben a romantikus stílussal. Petőfi tájköltészetére jellemző.

A tájat egzotikus, vadregényes és látványos módon ábrázoló stílus. Petőfi tájköltészetétől eltérően.

Szimbolizálja a szabadságot, a korlátlan létezést, és a szülőföld érzését. Jelképként is működik a táj Petőfi verseiben.

A Tiszát a forradalom jelképétként ábrázolja Petőfi, mely a folyó és a forradalom szimbólumokként működik a költeményben.

A költőben az értékek hiányának és a sivárságnak a jelképe a téli puszta képében.

A versben a táj, a közel és távol, a lent és fent, valamint a kint és bent perspektíváinak váltakozása jellemző.

A költői képek kiindulási pontjai, amelyeket a továbbiakban a költő továbbfejleszt és megújít.

Módszerek a költői képek kibontakoztatására és komplexitásának növelésére.

A szerelem élményének a szentség szférájába emelése bibliai utalások révén.

A versszakokban megjelenő érzékek: látás, hallás, tapintás.

A vers legintenzívebb, legromantikusabb pontja, gyakran képgazdagságban és látomásszerűségben.

A szerelem metaforikus megjelenése, melyet a csók képvisel, az isteni egyesülés metaforája.

Az ember egy másik világba kerülésének érzése, ahol eltűnik a tér és az idő.

A lírai én intenzív, alig kontrollálható érzelmi állapotának meghatározása.

Túlzó kifejezésmód, melyet a lírai én a versben alkalmaz.

A versben szereplő, a verseket megtapasztaló hang, a költő alakja.

Petőfi forradalmi tevékenységeinek és a visszaszorulások által okozott lelki állapot, ami verseiben tükröződik.

1848-as forradalom Magyarországon, amely befolyásolta Petőfi költészetét.

Petőfi nem kedvelte a monarchiát, ez verseiben is megjelenik.

A történet középén való kezdése, közvetlenül a cselekménybe történő bemutatás.

Petőfi szerelmi dala, mely 1846 szeptemberében íródott Júliához. A vers a romantika és a népiesség ötvözetét mutatja. Maga a történet Petőfi szerelmi kapcsolatának alakulását mutatja. Eltávolodtak egymástól, a vers pedig a dicsőséges kapcsolatukat próbálja újra megálmodni.

A 19. század közepén kialakult művészeti és esztétikai irányzat, amely a racionalizmus ellenében az érzelmek, a képzelet és az egyediség fontosságát hangsúlyozza.

A népi líra és folklór elemeinek alkalmazása a költészetben, ebben az esetben Petőfi verseiben.

A költészetnek az a formája, amely emberi szerelmi érzéseket és kapcsolatokat fejezi ki.

A versben megszólaló, érzelmeket kifejező hang, a költő alakja.

A természet elemeinek (pl. bokor, Duna) alkalmazása a verseben, a lírai én érzelmeinek érzékeltetésére.

A versben megjelenő évszakok, melyek a kapcsolat változását szimbolizálják

Egy olyan állítás, mely ellentmondó vagy szokatlan, de mégis igaznak tűnhet.

A költemény alapvető képi összehasonlítása. Jellemzően valamit máshoz hasonlítanak, amely a lényeget képviseli.