Petőfi költészete, forradalmi látomás

Petőfi Sándor forradalmi látomás költészete

• 1823. január 1-jén született Kiskőrösön
• Apja Petrovics István, anyja Hrúz Mária
• Anyagi okok miatt gyakran váltott iskolát: Sárszentlőrinc, Selmecbánya, Pest, Aszód, Kecskemét, Szabadszállás
• Tanulmányai befejeztével nehéz évek következtek, volt vándorszínész, statiszta a Pesti Magyar Színházban, házitanító
• 2 évig katona volt Sopronban, de gyengesége miatt leszerelték
• 1841-ben újra tanulni kezdett a Pápai kollégiumban
• 1842-ben írta első költeményét, "A borozó"-t
• 1843-44 telén Debrecenben élt, segédszínészként, nagy nyomorban
• Vörösmarty Mihály segítségével adta ki első verses kötetét, a "Versek"-et
• Pestre költözött, ahol megismerte Arany Jánost, aki a barátja lett
• 1845-re híres, elismert költő lett, megalapította a Tízek társaságát
• Három múzsája volt: Csapó Etelke (korán meghalt), Mednyánszky Berta (apja elutasította), Szendrey Júlia (1847. szeptember 8-án összeházasodtak)
• 1848. március 15-én a márciusi ifjak vezére volt
• Katona lett Debrecenben, megszületett fia, Petőfi Zoltán
• 1849. július 31-én eltűnt a Segesvári csatában
• 1846-48 között forradalmi költészete volt
• 1846-tól sokat olvasott a francia forradalomról és Karl Marxról
• Forradalmi látomás költészete jövőbe tekintő versekben nyilvánult meg, egyfajta látnokként tekintett a jövőre
• A világforradalmat akarta elérni, a népek összefogását a hatalom ellen, ami egy ideális világot hozhat létre

Egy gondolat bánt engemet

• Műfaja rapszódia, az óda műfajához tartozó, felindult hangú, csapongó gondolatmenetű, szaggatott formájú lírai költemény
• Attól fél, hogy ágyban hal meg, ami nem hősi halál
• Könyörög Istenhez, hogy ne így történjen
• A fa halálát, kőszirt leomlását látványos halálként írja le, és ő is így szeretne meghalni
• A célja a világforradalom és a világszabadság
• Harctéren akar meghalni
• A versben a háború leírása is megjelenik
• Bemutatja a világszabadságért küzdőket és a lírai én temetését is

XIX. század költői

• Ars poetica jellegű, megfogalmazza a költészet szerepét és a költők feladatát
• Figyelmeztetéssel indul
• Kétféle költő létezik: az egyiknek hiányzik a nagyobb cél a költészetéből, a másik a világszabadságért, a hazáért, a nagyobb jóért küzd
• Mózes-Petőfi párhuzam vonható: Petőfi ki akarja vezetni a magyarokat a fogságból a Kánaánba
• Láng oszlop költőként jelenik meg
• Átkot szór azokra, akik nem a népért írják a verseiket
• Hazug prófétáknak nevezi azokat, akik szerint a Habsburgoknál jobb lesz a magyaroknak
• Három dolog kell a Kánaán eléréséhez: jogegyenlőség, alapvető bőség, műveltség
• Aki vezeti a népet, lehet, hogy hálát nem kap érte, de legalább nyugodt szívvel hal meg
• A "XIX. század költői" a költészet közösségi, aktív szerepére koncentrál, míg az "Egy gondolat bánt engemet" a forradalmi harcos személyes áldozatát helyezi előtérbe
• A szabadság központi érték mindkét versben
• Vátesz költő az, aki egyszerre vezeti a népet és egyszerre látnok

Arany János Balladái

• 1817-ben született Nagyszalontán
• Szülei Arany György és Megyeri Sára voltak
• Kilenc testvére volt, de csak ő és a legidősebb nővére érte meg a felnőttkort, ezért nagyon óvták, beteges, gyenge fizikumú gyerek volt
• Nagyszalontán és Debrecenben tanult, de abbahagyta, vándorszínésznek állt, amit szülei nehezen viseltek
• Álmában látta anyja halálát, hazament, apja megvakult a csalódottság miatt, anyja meghalt
• 1840-ben feleségül vette Ercsey Júliát, két gyermekük született: Juliska és László
• 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatot írt ki, beadta a Toldit, és megismerte Petőfit
• 1882-ben egy felolvasáson megfázott, tüdőgyulladásban meghalt
• A ballada olyan műfaj, amely egyszerre egyesíti az epikus, lírai és drámai elemeket, a romantikában fedezték fel, tragikus történetet mesél el, előadásmódja szaggatott, gyakran vannak benne kihagyások, ezt hívják balladai homálynak
• Első jelentős balladái Nagykőrösön keletkeztek (nagykőrösi balladák), 1853-tól
• Második nagy ballada korszaka az 1877-ben Gyulai Páltól kapott "kapcsos könyv"-be írt Őszikék alkotásait tömöríti
• Balladáit szerkezet és téma szerint csoportosíthatjuk:
  • Szerkezet szerint lehet egyszólamú (pl. Walesi bárdok), többszólamú (pl. V. László), körmondatos (pl. Ágnes asszony)
  • Téma szerint pedig népi (pl. Vörös rébék), történelmi (pl. Szondi két apródja), városi (pl. Híd-avatás)

Ágnes asszony

• Lélektani ballada
• A lelkiismeret és az őrület küzdelme van a középpontban
• Ágnes asszony a véres lepedőt próbálja kimosni, amire a falubeliek felfigyelnek
• Jönnek a rendőrök és börtönbe viszik. A bírósági tárgyalásán kiderül, hogy szeretőjével megölte a férjét és kezd megőrülni
• A cellájában lévő kis fénynyaláb menti meg a teljes megőrüléstől
• Hazaengedik, mert már csak mos és mos, ami jelképezi a lelki állapotát, a mosás rögeszméjévé vált
• Eljárt felette az idő, ráncos lett, és a lepedőből is már csak egy rongy maradt
• Nem képes szembenézni a bűnével
• A ballada három részre osztható: a sejtetésre, a megőrülés folyamatára, a visszatérésre
• Három pillérvers szakasz (1, 20, 26) mutatja a megőrülés versszakaszait
• Először haragot, majd sajnálatot, végül szánalmat érzünk Ágnes iránt
• A refrénben Ágnes Istentől kér segítséget

Ady Endre Istenes versei

• 1877-ben született Érdmindszenten
• 1919-ben halt meg Budapesten
• Érdmindszenten járt elemi iskolába, Nagykárolyban és Zilahon középiskolába, Debrecenben pedig jogra, de nem fejezte be
• 1903-ban ismerte meg Diósy Ödönnét, Brüll Adélt (Lédát), aki férjezett volt és öt évvel idősebb Adynál
• 1908-ban csatlakozott a Nyugathoz
• Elutasította a háborút, pacifista volt
• 1915-ben ismerte meg Boncza Bertát (Csinszkát)
• Elvileg református volt, de nem gyakorolta a hitét, nem járt istentiszteletre
• Sajátos, bensőséges kapcsolatot akart Istennel, nem Isten léte volt fontos Ady számára, hanem csak egy támaszt keresett (lelki szükséglet), ezért sokan istentelennek, erkölcstelennek tartották
• Ellentét volt benne: vágyott a vallásosságra, de mivel modern ember volt, nem volt szüksége Istenre, mert a modern ember vallástalan
• Ismerte a Biblia zsoltárait
• 1909-ben jelent meg az "Illés szekerén" című verseskötete
• Illés bibliai személy, sokan Jézus elődjének tartották, mikor meghal, tűzszekéren megy fel a Mennybe

A Sion hegy alatt

• 1908-ban írta
• A Sion hegyen van Salamon temploma
• Műfaja istenes vers, ami Istenről szól, mély, vallási tartalom jellemzi
• Elemei:
  • Isten öreg, szétszórt
  • Az idő ősz és hideg, ami az elmúlás jelképe
  • Az emberek erős, bensőséges hite és vallásossága kezd elmúlni
  • A reformátusoknál tilos az Istenábrázolás, mégis leírja, hogy néz ki, ami egyetemes probléma, a vallásosság elmúlása
• A vallás csak az ünnepek alkalmával van jelen
• A harmadik versszakban megjelenik a lírai én, aki a vallástalanság miatt fázik, a gyerekkori vallásosságot keresi
• A Sínai hegyen adja Mózesnek Isten a tízparancsolatot, a Sion - Sínai hegyek összekeverésével arra próbál utalni, hogy a földön mindenhol jelen van a vallástalanság
• Isten és a lírai én találkoznak, Isten kedves, törődő
• A lírai én nem tudja megnevezni Istent, hogy legyen köztük valamiféle kapcsolat, ami a modern ember problémája, nem tud kapcsolatot létesíteni Istennel
• Mindketten szeretnék a kapcsolat létrejöttét, de nem jön össze, Isten távozik, megtörténik a kiüresedés

###. Az Úr érkezése

• Műfaja istenes vers
• Témája Isten lírai én kapcsolata, ami különbözik a többi istenes verstől, mert itt meg is fogja találni Istent, és kapcsolatba fog vele lépni
• 1809-ben írta
• A lírai én egyedül marad, de Isten megtalálja, megöleli
• Megjelenik a tékozló fiú története
• Kibontakozik Isten megjelenése
• Pálfordulás történik
• Ady versei általában a lírai énről szólnak, de itt háttérbe szorul, Isten a lényeg
• A találkozás után megváltozik a élete, megjelenik az életében a vallás
• Időkezelés: a jelenből tekint vissza a múltba
• 1910-ben jelent meg a "Minden titkok versei" verseskötet, melyben a "Hiszek hitetlenül Istenben" című verse is található
• A "Hiszek hitetlenül Istenben" vers címe paradoxon, az Isten-ember kapcsolat innentől az akaráson fog múlni
• Műfaja istenes vers
• Nincs benne idő-helyszín, mindig fennálló probléma, a zaklatottsága miatt
• Ekkor már nagyon beteg, Lédával a kapcsolata nagyon elromlik, készülődnek Európában a háborúra

Istenkeresésről szól

• Minél hamarabb meg akarja találni Istent
• Meg akarja találni
• Csalódott, panaszkodik a jelen állapotról
• A múltban semmiből sem szenvedett hiányt, viszont Isten nem volt része
• Úgy érzi, ellene van mindenki, mindenhol Istent keresi
• Szépség, tisztaság, igazság, szüzesség, jóság, derékség bibliai szavak
• Idő- és értékszembesítés
• A hatodik versszak a leghosszabb, meg akarja benne találni Istent, de a modern ember problémájából adódva nem tudja, mivel nincs Isten létezése bizonyítva, minden csak hit kérdése, titok
  • Tud-e hinni Istenben?
  • Mi maga a vallás?
• Megjelenik a Szentháromság
• Megkérdőjelezi a saját vallásosságát
• A fő célja megtalálni Istent
• Ha jó az élet, senkinek nem kell a vallás, de ha minden rossz, akkor a vallásba menekülünk
• Modern emberként lehet-e hinni nem látható dolgokban?

Babits Mihály: Jónás könyve

• 1883-ban született Szekszárdon
• 1941-ben halt meg Budapesten
• Értelmiségi családba született, apja bíró, anyja író
• Pécsre járt gimnáziumba, a Dunántúl meghatározó lesz a költészetében
• A Pázmány Péterre járt magyar-francia szakra
• A Négyessy László stílusgyakorlat szemináriumára járt, ahol találkozott Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával és Tóth Árpáddal
• Filozófus akart lenni, de nem sikerült, ezért középiskolai tanár lett
• Ettől függetlenül minden művében mély, filozófikus tartalmak lesznek
• Baján, Szegeden, Fogarason tanított
• 1908-ban a Holnap című antológiába bekerültek a művei
• 1919-ben jelent meg első kötete, "Levelek Iris koszorújáról" címmel
• Az 1910-es években visszamegy Pestre, mert hiányzik neki
• 1914-ben háborúellenes, pacifista
• 1919-ben egyetemi tanár lesz
• 1921-ben feleségül vette Tanner Ilonát, aki íróként Török Sophie álnéven publikált
• Esztergomban volt egy nyaralójuk, a Kézjegyes ház, ahol az ott jártak aláírták a falat
• 1929-41 között Új Nyugat főszerkesztője
• Baumgarten-díj: fiatal magyar irodalmárok támogatása, melynek elnöke Babits
• 1937-ben gégerákot kapott, aminek következtében beszélő füzettel kommunikált
• Ady halála után összeveszett Csinszkával
• Tanner Ilona jegyben járt Szabó Lőrinccel, aki Babits tanítványa és lakótársa volt, majd Szabó Lőrinc elcsábította a nőt
• Költő, író, drámaíró, műfordító, Dante: Isteni színjátékát fordította le
• Jelentős epikus művei: A gólyakalifa (1913), Sziget és tenger (1925)

A három költő típusa

• Homo politicus: aki a költészetet arra használja, hogy rávilágítson a politikai és a társadalmi problémákra (Ady Endre)
• Homo moralis: aki az erkölcsi normákra hívja fel a figyelmet (Babits Mihály)
• Homo esteticus: akit nem érdekel a világ, csak a költészet (Kosztolányi Dezső)
• Az "Elemzés" a Babits Mihály: Jónás könyve c. műről szól
• 1938, gége műtét elmegy a hangja, beszélgető füzetek
• Homo moralis típusú költő
• 1910-1938: I. világháború, Trianon, kommunizmus, szélsőjobb (Adolf Hitler)

Próféta szerepvállalása?

• Jónás története az Ószövetségből származik, próféta, Isten és emberek között van, Isten gondolatait közvetíti
• Ninivébe megy téríteni, de vihar tör ki,aminek isteni büntetés az oka mert menekül a feladat alól
• Jónás kéri a hajósokat, hogy dobják ki a tengerbe
• A cet lenyeli, 3 napig ott marad, vállalja a prófétaságot
• Ninivében prédikál, de nem sok hatása van, nem hisznek a prédikációjának
• Kimegy a pusztába és egy tök levél alatt időzik, hogy árnyékot kapjon
• Másnap Isten elszárítja a tököt
• Isten és Jónás találkoznak, Jónás azt szeretné a Ninive pusztuljon
• A tök jelképezi ninive sorsát
• A különbség Babits Jónásában és az eredeti Bibliabeli Jónás között, hogyBabitsnál Jónás elbújik a hajón, ami egy esendőbb figurát mutat, emellett ott több hangsúly van ami a Bibliában nincs.
• Műfaja elbeszélő költemény, verses epikai műfaj, amely a balladánál terjedelmesebb, az eposznál általában rövidebb, lehet nevezni verses elbeszélésnek, költői elbeszélésnek, költői beszélynek is

Parafrázis

• alteregó: azaz, az író saját képmását jelenti megjelenik egy műben
• Négy részre osztható:
  • Első rész: Jónás nem akar a prófétaságot.
  • Második rész: szenved Jónás.
  • Harmadik rész.Isten elmondja Jónásnak a dolgokat.
  • negyedik rész,isten megbocsájt mindenkinek.
• Üzenet: bármennyire nehéz is valami, bízzunk benne.
• Jónás imája a Jónás könyvének áldásos változata.

Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma

• 1847-ben született Szklabonyán
• 1910-ben halt meg Budapesten
• Jókai Mór mellett az egyik legolvasottabb író volt
• Pesten tanult jogot, de abbahagyta
• Felesége Mauks Ilona, egy gyermekük született, aki meghalt, ezért elváltak, de 1882-ben újra összejöttek
• 1880-ban költözött Pestre
• Tagja volt az MTA-nak és a Kisfaludy Társaságnak
• Műveiben egyszerre van jelen a romantika, a realizmus és a modernség
• A dzsentrikről írt
• A Beszterce ostroma egy regény
• A regény rendszerint hosszabb időszakot felölelő, szerteágazó cselekményű, számos szereplőt (fő- és mellékszereplőket) bemutató mű, az epika vezető műfaja, melynek középpontjában egy történet áll
• Formája elsősorban próza, de korábbról ismerünk verses regényeket is
• 1894-ben írta
• A regény kétféle dzsentrit mutat be: akik képtelenek beilleszkedni a modern világba és akik alkalmatlanok a hasznos munkavégzésre
• A regény az 1870-es években játszódik Zsolna mellett, a Nedeci kastélyban
• A cselekmény főszereplője Pongrácz István, a nedeci vár ura, aki a régi, feudális rendszer szerint élő dzsentri, aki lovagi tornákat rendez és háborút szervez
• Talál magának egy asszonyt, Donna Esztellát, aki egy vándorcirkusz mutatványosa megveszi 600 Ft-ért
• Behenczi Károly, aki szintén rokon a fő emberünkell(pongrács),.
• A Behenczi beleszeret Esztellába,el is szöknek, és a Behenczi emiatt hadba indul Besztercére ,Esztelláért mert bálványa lett.

Új cselekményszál

• Egy orvos meghal- meghal egy lány, Tárnowszky Apolka
• Péter és Gáspár lenne a gyámja,
• Apolka a zsolnai írnokhoz kerül Klivényi Józsefhez nem törődik vele
• Péter, Gáspár elkezdi taníttatni Apolkát Tárnowszky Miroszlávba visszaküldik Klivényihez
• Apolka öngyilkos akar lenni Kettőszál összeér:-Apolkának nem jön össze az öngyilkosság, városvezetés megállítja, -Közben nedeci sereg odaér mindenki lea krja lbeszélni Pográcvot.Elkezdi nevelnii a jámja akarr lenni Tarnóczy Emil és ujja féllopann akrja őt

Ám szál véget is ér

• Összejönnek Pográcz megőrül és elveszi Apolkát, megbánja
• Emil megvásárolja Esztellát
• Pongrácz meghal, és Emil és apólka össze házasodnak
• Elbeszélő: E/3, objektív is beleszövi a szubjektívot is, Szereplők anekdotikus (régi sztori), tipizált emberek.

Jókai Mór novellái

• 1825-ben született Komáromban
• 1904-ben halt meg Budapesten
• Eredeti neve Jókaj Móric, a "48-as" forradalom után magyarosíttatta nevét
• 1841-42 között Pápán tanult, itt ismerte meg Petőfit
• 1842-től Kecskeméten tanult jogot
• Tagja volt a Tízek társaságának
• Ő írta és olvasta fel a 12 pontot
• Egy Bánk bán előadáson ismerte meg Laborfalvy Rózát
• Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak és az MTA-nak
• Baráti levelezést folytatott Victor Hugoval
• A novellái rövid terjedelműek, egy szálon futnak, kevés helyszín és szereplő található benne, és csattanóval záródnak
• Történelmi novelláit két okból írta: hogy megteremtse a magyar mitológiát (tündérek, természetfeletti lények) és hogy bemutassa a dicső magyar múltat

Tengerszem tündére

• 1854-ben írta a Szent Anna tónál
• Elemei:
  • A helyszín békés, embernélküli táj a Szent Anna tónál
  • Tündérkirály él itt a lányaival
  • Megjelenik egy ember, aki egy kápolnát épít oda
  • A tündérkirály ellopatja egy oláh pásztorlegénnyel a kápolna harangját
  • A tündérek ellentétesen viselkednek, mint szoktak, gonoszak
  • A pásztort bikává változtatja a tündérkirály és a főnöke kapja meg a pénzt, amiből új harangot veretnek, de az nem szólal meg soha
• Az isteni közbeavatkozás az a Deus ex machina, ahol a harangkongatónak megjelenik Mária, aki elmondja, hol van az eredeti harang
• A falu legényei megpróbálják visszaszerezni, de vízbefulladnak
• A gulyás három fiának az első kettő meghal, míg a legkisebb összeházasodik a király lányával és jó úszó lesz

Vörösmarty Mihály: Szózat

• 1800-ban született Pusztanyéken
• 1855-ben halt meg Pesten
• Székesfehérváron kezdte és a pesti Piarista gimnáziumban fejezte be a tanulmányait, majd nevelő lett
• 1822 Görbőn töltötte a joggyakorlatát,ahol megismerte a Habsburg ellenes mozgalmakat
• Honfiúi érzései és szerelmi csalódásai vezették a Zalán futása megírására
• 1824-ben letette az ügyvédi vizsgáit
• 1830-tól az MTA tagja, és a romantika triászának tagja Bajza Jószeffel és Toldy Ferenccel
• 1832-36 a Országgyulés volt, de a hatalom be rekeszti.
• Vörösmarty ekkor azzal mentegetőzi magát éppen hogy egy müvet kell irnia
• 1836 ban írta a szózat megírását
• 1843 ban Egressy Béni megzénusíti
• 1830.csogon és tünde
• 1836 -Kisfaludy társaság megalapítása
• 1842- Forradalmi szlogane ellenzéki kör alelnöke
• 1843 fegyelmesküldöz.

Szózat

• Az a az ember kiatválása
• Műfaja óda
• A magyarokhoz szól, tegezve, közvetlen viszonyban (Himnusz Istenhez fordul segítségért)
• A nemzettudat végigkíséri az ember életét (bölcsőtől sírig)
• benenes a sOrsot említi.

Herczeg Ferenc: Az Élet Kapuja

• 1863-ban született Versecen

• 1954-ben hunyt el Budapesten

• Temesvári Gimnaziumban érettségizedett

• 1863-1958

• Revízionísta volt mindenben

• 1919 ben irta és egy kis regény

• A kisregény, terjedelmét és sajátosságait tekintve az elbeszélés és a regény között helyezkedik el

• Összeségében nemnyerte meg töbszőr jelőlték a Noble irodaim díjrá

• Töténelmi háttér

• Igazi hatalom az érsek kezébe van

• Gyuyla pápa betegeskedi

II lehetségs jelölt tartanak számon

• Bakód tamaś
• giovanni de médici
• Térídő elheljezése 1512-13a reneszánsz roma
• Bakócz tamás egy törtök elelenes szent libát akart létrehozni
• Medicina pénzt hozza a római
• Bakôcz tamáz segiti.
• Véteristi eli az mindnet áttvette
• a válsztás a vétesi házn múlott

Madách Imre:Az ember tragédiája

• 1823-ban született Alsó Sztregován.
• 1864-ben hal meg Alson.
• bocsészetet tanult.
• 1844-ben megnősült, utanna az anyukaja megőrült.
• 1859-60 megirta a tragédiát.

Madács tragédiáha.

• mufaja: emberiség dramaja.
• forrás:Goetha Faust .
• Faust köt alkolt az ördöggel
• isten köt.

A szerkezet

• 15 szín.
• 1.3 keret szinei( biblikusak)
• a töri szinei(4-14)
• 9: ez as ami mindent megtöténk.
• A menben angajlo ldkicsértk.Lucuár mindneggy megtesz A töbibe
• 2 fát tesz.
• Egy szabáj
• A tudás.
• a másikkal csalo.