Petőfi Sándor forradalmi látomás költészete

Petőfi Sándor forradalmi látomás költészete

• Petőfi Sándor 1823. január 1-én született Kiskőrösön.
• Édesapja Petrovics István, édesanyja Hrúz Mária.
• Anyagi okok miatt gyakran költöztek, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód, Selmecbánya, Kecskemét és Szabadszállás voltak a helyszínek.
• Tanulmányai befejeztével, nélkülöző évek következtek, vándorszínész lett, majd a Pesti Magyar Színházban statiszta, házitanító, majd 2 évig katona Sopronban - betegsége miatt leszerelték.
• 1841-ben Pápán újra kollégiumba kezdett járni.
• 1842-ben megjelent A borozó című első költeménye.
• 1843-44 telén Debrecenben segédszínészként nagy elszegényedésben élt.
• Vörösmarty Mihály segítségével kiadta első verses kötetét, a Verseket.
• Pestre költözött, ahol barátok lettek Arany Jánossal.
• 1845-ben híres, elismert költő lett, megalapította a Tízek társaságát.
• Három múzsája volt: Csapó Etelke (aki korán meghalt), Mednyánszky Berta (akinek az apja elutasította Petőfit), Szendrey Júlia, akivel 1847. szeptember 8-án összeházasodott.
• 1848. március 15-én a márciusi ifjak vezére lett.
• Debrecenben katonaként szolgált, ahol fia, Petőfi Zoltán született.
• 1849. július 31-én a segesvári csatában eltűnt.
• 1846-48 között forradalmi költészete volt.
• 1846-tól sokat olvasott a francia forradalomról és Karl Marxról.
• Forradalmi látomás költészete jövőbe tekintő verseket tartalmazott.

Világforradalom és "Egy gondolat bánt engemet"

• A világforradalom elérése volt a célja, hogy a világ népei összefogjanak a hatalom ellen, ami után egy ideális világ jön létre.
• Az "Egy gondolat bánt engemet" egy rapszódia műfajú lírai költemény, mely az óda műfajához tartozik, felindult hangvételű, csapongó gondolatmenetű, szaggatott formájú.
• A versben az a félelem jelenik meg, hogy ágyban hal meg, ami nem hősi halál.
• Könyörög Istenhez.
• Látványos halált, fa halálát, kőszírt leomlását várja, mert ő is így akar meghalni.
• A célja egy világforradalom megvalósítása, ami által létrejön a világszabadság.
• A költeményben a háború leírása és a világszabadságért küzdők és a lírai én temetésének bemutatása olvasható.

XIX. század költői

• A vers figyelmeztetéssel indul.
• Kétféle költő létezik: Aki a nagyobb célt hiányolja a költészetéből és aki a világszabadságért, a hazáért és a nagyobb jóért harcol.
• Mózes és Petőfi között párhuzamot vonható, Petőfi ki akarta a magyarokat vezetni a fogságból a Kánaánba, ő a lángoszlop költő.
• Azokra, akik nem a népért írják verseiket, átkot mond.
• A Habsburgok uralma alatt sosem lesz jobb a magyaroknak a hazug próféták szerint.
• Három dolog szükséges a Kánaán eléréséhez: jogegyenlőség, alapvető bőség, műveltség.
• A népet vezető vezér hálát nem várhat, legalább nyugodt szívvel halhat meg.
• A "XIX. század költői" a költészet közösségi, aktív szerepére összpontosít, az "Egy gondolat bánt engemet" a forradalmár személyes áldozatát helyezi előtérbe.
• A szabadság mindkét versben központi érték.
• Vátesz költő az, aki egyszerre népvezető és látnok.

Arany János balladái - Élete és a ballada általánosságban

• Arany János 1817-ben született Nagyszalontán.
• Szülei Arany György és Megyeri Sára voltak.
• Kilenc testvére volt, de csak ő és legidősebb nővére élték meg a felnőttkort, ezért Aranyt óvták, beteges, gyenge fizikuma miatt.
• Nagyszalontán és Debrecenben tanult, de abbahagyta, és vándorszínésznek állt, amit szülei nehezen viseltek.
• Arany álmában látta anyja halálát, hazament, apja megvakult a csalódottságtól, és anyja meghalt.
• 1840-ben feleségül vette Ercsey Júliát, két gyermekük született: Juliska és László.
• 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatot írt ki, Arany beadta a Toldit és megismerte Petőfit.
• 1882-ben egy felolvasáson megfázott és tüdőgyulladásban meghalt.
• A ballada egy olyan műfaj, amely egyesíti az epikus, lírai és drámai elemeket; a romantikában fedezték fel, tragikus történetet mesél el, szaggatott előadásmóddal, gyakori kihagyásokkal, ami a balladai homályt adja.
• Első jelentős balladái Nagykőrösön születtek 1853-tól.
• Második nagy balladakorszaka 1877-ben volt, amikor Gyulai Páltól egy "kapcsos könyvet" kapott és Őszikék címen alkotásokat tömörített.

Arany János balladái - Csoportosítás és Ágnes asszony

• Szerkezet szerint csoportosíthatóak: egyszólamú (pl. Walesi bárdok), többszólamú (pl. V. László), körkörös (pl. Ágnes asszony).
• Téma szerint csoportosíthatóak: népi (pl. Vörös rébék), történelmi (pl. Szondi két apródja), városi (pl. Híd-avatás).
• Az Ágnes asszony egy lélektani ballada.
• A lelkiismeret és az őrület harca van a középpontban.
• Ágnes asszony a véres lepedőt próbálja kimosni, amire a falubeliek felfigyelnek.
• A rendőrök letartóztatják és a bírósági tárgyaláson kiderül, hogy megölte a férjét a szeretőjével.
• Cella-beli fénynyaláb figyelésére koncentrál, ez menti meg a teljes megőrüléstől.
• Hazaengedik, ekkor már csak mos és mos, ami Ágnes lelkiállapotát jelképezi, hiszen a mosás vált a rögeszméjévé.
• Az évek eljártak felette, ráncos lett és a lepedőből is csak rongy maradt, képtelen szembenézni a bűnével.
• Három részre osztható: sejtetés, a megőrülés folyamata és a visszatérés.
• Három pillérvers-szak (1,20,26) jellemzi a megőrülést.
• Ágnes iránt először haragot, majd sajnálatot, végül szánalmat érzünk.
• A refrénben Ágnes Istenhez fordul segítségért.

Ady Endre Istenes versei - Élete

• Ady Endre 1877-ben született Érdmindszenten.
• 1919-ben halt meg Budapesten.
• Érdmindszenten kezdte az elemi iskolát, Nagykárolyban és Zilahban folytatta a középiskolát, Debrecenben pedig jogot tanult, de nem fejezte be.
• 1903-ban ismerte meg Diósy Ödönné Brüll Adélt (Lédát), aki férjezett volt és öt évvel idősebb Adynál.
• 1908-ban csatlakozott a Nyugathoz. – Elutasította a háborút, pacifista nézeteket vallott.
• 1915-ben ismerte meg Boncza Bertát (Csinszkát).
• Elvileg református volt, de nem gyakorolta a hitét, nem vett részt istentiszteleteken.
• Sajátos, bensőséges kapcsolatot szeretett volna Istennel, nem Isten léte volt számára fontos, hanem egyfajta támaszt keresett (lelki szükséglet), emiatt sokan istentelennek és erkölcstelennek tartották.
• Paradox módon vágyott a vallásosságra, de modern emberként nem volt szüksége Istenre, mivel a modern ember vallástalan.
• Jól ismerte a Biblia Zsoltárait.

Ady Endre Istenes versei -Illés szekerén és A Sion hegy alatt

• 1909-ben jelent meg az "Illés szekerén" című verseskötete.
• Illés egy bibliai személy, akit sokan Jézus elődjének tartottak; halálakor tűzszekéren ment fel a Mennybe.
• Az "A Sion hegy alatt" című verset 1908-ban írta.
• A vers témája Sion hegye, ahol Salamon temploma állt.
• Műfaja istenes vers, amely témájában Istennel foglalkozik, mély és vallásos tartalommal.
• A versben Isten öreg és szétszórt.
• Az ősz és a hideg az elmúlás jelképei, az emberek hite és vallásossága kezd eltűnni.
• A reformátusoknál tilos az Isten ábrázolása, Ady mégis leírja, hogyan néz ki Isten, bemutatva a vallásosság egyetemes problémáját, az elmúlást.
• A vallás csak az ünnepek alkalmával van jelen az életében.
• A harmadik versszakban megjelenik a lírai én, aki a vallástalanság miatt fázik és a gyerekkori vallásosságot keresi.
• A Sínai hegyen Mózesnek átadott Tízparancsolat és a Sion hegyek összekeverésével arra utal, hogy a földön mindenhol jelen van a vallástalanság.
• Isten és a lírai én találkoznak, Isten kedves és törődő lesz.
• A lírai én nem tudja megnevezni Istent, ez modern ember problémája: nem képes kapcsolatot létesíteni Istennel.
• Mindketten szeretnék, ha létrejönne köztük egy kapcsolat, de ez nem sikerül, Isten eltávozik és a kapcsolat kiüresedik.

Ady Endre Istenes versei - Az Úr érkezése és Hiszek hitetlenül

• Az Úr érkezése egy istenes vers.
• A vers témája Isten és a lírai én kapcsolata, amely különbözik a többi istenes verstől, hiszen itt a lírai én meg is találja Istent és kapcsolatba lép vele.
• A verset 1809-ben írta.
• A világ elhagyja a lírai ént, aki egyedül marad, de Isten megtalálja és megöleli őt.
• Megjelenik benne a tékozló fiú bibliai története, kiemelve Isten megjelenésének kibontakozását és egy pálfordulást.
• Ady verssorai általában a lírai énről szólnak, de ebben a versben háttérbe szorul, és Isten válik a lényegessé.
• A találkozás után az élete megváltozik, a vallás megjelenik az életében.
• Az időkezelés szempontjából a jelenből tekint vissza a múltba.
• 1910-ben jelent meg a "Minden titkok versei" című kötet, mely tartalmazza a "Hiszek hitetlenül Istenben" című verset.
• A vers címe egy paradoxon, mivel a hit és a hitetlenség ellentétes fogalmak.
• A vers azt sugallja, hogy az Isten-ember kapcsolat az akaráson múlik.
• A vers műfaja istenes vers, melynek nincs konkrét idő- és helyszíne, mivel egy mindig fennálló problémát, a zaklatottságot fejezi ki.
• Ekkor Ady már nagyon beteg volt, Lédával a kapcsolata megromlott és Európában háború közeledett.

Ady Endre Istenes versei - Istenkeresésről szól

• A vers az istenkeresésről szól.
• A lírai én minél hamarabb meg akarja találni Istent, mert csalódott és panaszkodik jelenlegi állapotára.
• A múltban semmiből sem szenvedett hiányt, Isten azonban nem volt része az életének.
• Úgy érzi, mindenki és minden ellene van, ezért Istent keresi, szép, tiszta, igazságos, szűzi, jóságos és derék tulajdonságokban látja, a Biblia szavaival élve.
• A versben idő- és értékszembesítés jelenik meg.
• A hatodik versszak a leghosszabb, amelyben a lírai én meg akarja találni Istent, de a modern ember problémái miatt nem tudja, mivel Isten létezése nem bizonyított, ezért minden csak a hit kérdése, egy titok.
• A költő megkérdőjelezi, hogy tud-e hinni Istenben, vagy magában a vallásban.
• Megjelenik a Szentháromság.
• A költő megkérdőjelezi saját vallásosságát.
• Fő célja megtalálni Istent.
• Úgy véli, hogy ha jó az élet, senkinek nincs szüksége vallásra, de ha minden rossz, akkor a vallásba menekülünk.
• A vers azt a kérdést veti fel, hogy modern emberként lehet-e hinni nem látható dolgokban.

Babits Mihály életrajza

• Babits Mihály 1883-ban született Szekszárdon és 1941-ben halt meg Budapesten.
• Értelmiségi családba született, apja bíró, míg anyja író volt.
• Pécsen járt gimnáziumba ami meghatározó volt a Dunántúlon a költészetére nézve.
• A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-francia szakon tanult.
• Négyessy László stílusgyakorlat szemináriumára járt ahol találkozott Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával és Tóth Árpáddal.
• Filozófus szeretett volna lenni, azonban ez nem sikerült, így középiskolai tanár lett.
• Ettől függetlenül minden művében mély, filozófikus tartalmak voltak jelen.
• Baján, Szegeden és végül Fogarason tanított.
• 1908-ban a Holnap című antológiába bekerültek a művei.
• Első kötete 1919-ben jelent meg, melynek címe Levelek Iris koszorújáról volt.
• 1910-es években visszament Pestre.
• Pacifista volt és ellenezte az 1914-ben kitört első világháborút.
• 1919-ben egyetemi tanár lett.
• 1921-ben feleségül vette Tanner Ilonát akit Íróként és Török Sophie álnéven is ismerhetünk.
• Esztergomban volt egy nyaralójuk amit Kézjegyes háznak neveztek.
• 1929-41 között a Nyugat főszerkesztője volt.
• Baumgarten életmű díjat kapott mely által fiatal magyar irodalmárokat támogatta.
• 1937-ben gégerákot kapott, ezután egy beszélő füzetben kommunikált.
• Ady halála után egy időre összekeveredett Csinszkával.
• Tanner Ilona előjegyzett jegyben járt el Szabó Lőrinccel.
• Költő, Író, Dráma és Műfordító volt ezen kívül Dante: Isteni színjátékát is lefordította.
• Epikus művei közé tartozik A gólyakalifa 1913-ból és a Sziget és tenger 1925-ből.
• Három költőtípust különít el: Homo politicus, Homo moralis és Homo esteticus.
• A Homo politicus a költészetet arra használja, hogy rávilágítson a politikai és társadalmi problémákra, ilyen költő volt Ady Endre.
• A Homo moralis az erkölcsi normákra hívja fel a figyelmet, ahogy Babits Mihály is tette műveiben.
• A Homo esteticust nem érdekeli a világ, csak a költészet, Kosztolányi Dezső volt ilyen alkat.

Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma - Élete és a regényről

• Mikszáth Kálmán 1847-ben született Szklabonyán és 1910-ben hunyt el Budapesten.
• Jókai Mór mellett az egyik legolvasottabb írónk volt.
• Pesten jogot tanult de nem fejezte be.
• Mauks Ilona lett a felesége 1973-ban és született egy gyermekük aki korán elhunyt.
• Később 1882-ban újra összejöttek.
• 1880-ban Pestre költözött.
• Tagja volt a MTA és a Kisfaludy Társaságnak.
• Műveiben a romantika, realizmus és modernség egyszerre van jelen és legtöbbször Dzsentri témában írt mőveket.
• A Beszterce ostroma műfajja: regény.
• 1894-ben írta.
• A regény a dzsentrik két fajtáját mutatja be: a modern világba képtelen beilleszkedni és akik alkalmatlanok a munkavégzésre.
• A történet az 1870-es években játszódik.
• A helyszín: Zsolna mellet található Nedeci kastély.
• A regény cselekményeiért a következők a felelőssek:
• Pongrácz István: Nedeci vár ura, régi feudállis rendszer szerint élő dzsetri aki maga lövagi tornákat szervez és háborúkat szervez maga ellen.
• Találl maga és az egyik vándorcirkusz mutatványosát Donna Esztellát akiért 600 Ft-ot fizet.
• Behenczi Károly egy hasznos munkára alkalmatlan dzsentri akit apja elkerget és így elkezdi a nedeci vár előkostolóját.
• Behenczi beleszeret Esztellába és elszöknek Behenczire, ami által Pongrác elkezdi a hadba indulást Esztella visszaszerzéséért.
• Egy új sztoriszál veszi kezdetét amiben egy orvos meghal és ott marad lánya Trnowszky Apolka.
• Péter és Gáspár lenének Apolka gyámjai viszont kölcsönös egymás utálása miatt nem vállallják a szerepet.

Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma - folytatás

• Apolka egy Zsolnai írnokhoz Klivényi Józsehhez kerül aki nem törődik vele és a kislánynak borzalmas sorsa lesz.
• Péter és Gáspár versengve elkezdík taníttatni a nagylány Apolkát aki a gazdagságba beleszereta ifjú Trnowszky Miroszlávba.
• Trnowszky és Apolka viszonyja nem tart sokáig és Klivényihez küldik vissza a lányt.
• Ezt a sorsot nehezen bírja és öngyilkos akar lenni.
• Azonba a 2 cselekmény szál elkezd összeérni.
• Apolka tervét a városvezetés megakadályozza.
• A nedeci sereg is megérkezik és mindenki Pongrácot akarja lebeszélni a háborúl és azt akarják rá beszélni hogy fogadja el Apolkát haditúsznak cserébe lemond Eszterella-ról. -Elkezdi nevelni és gyámnak akar lenni és e cél elérése érdekében ügyvédet hív.
• Ügyvédnek Tarnóczy Emilt kéri fel aki ekkor Trnowszky Mirosláva és a szerelem újra fellángol köztük.
• Együtt is maradnak.
• Pongrác viszont fél hogy elveszti Apolkát és ettől kezdve elkezdd megörűlni.
• Emil megvásárolja Eszterellát.
• Emil és Apolka össze házasodnak.
• Pongrác meghal.
• A regényt E/3 személyben írja az író objektív és szubjektív módon.
• A regény szereplői kevés lélektannal rendelkeznek anekdotikusak és tipizált ábrázolások.

Jókai Mór novellái - Élete

• Jókai Mór 1825-ben született Komáromban és 1904-ben hunyt le Budapesten.
• Eredeti neve: Jókay Móric melyet 1848-ban magyarosított.
• 1841-42-ben a Pápai kollágiumban tanult ahol ismeretségbe esett.
• 1842-től kezdve Kecskeméten tanult jogot.
• Tagja volt a Tíkek Társaságának.
• Ő volt az aki meg ismerte Laborfalry Rózsát egy Bánk Bán előadáson.
• Kisfaludy Társaságnak és a MTA-nak is tagja volt.
• Emellett baráti levelézést folytattatott Victor Hugoval.

Jókai Mór novellái - Novellái

• A novella rövid terjedelmú, egyetlen szálon folyik, kevés helyszín és szereplő fordul meg benne, viszont egy óriási csattanóval záródik.
• Történelmi novelláit 2 okból adta ki: a magyar mitológia megteremtése (tündérek, természetfeletti lények) és a dicső magyar múltról akart írni.
• A Tengerszem tündére 1854-ben íródott miközben Szent Anna tónál járt.
• A novella helysínje békés és ember nélkűli és maga a Szent Anna tó.
• Tündérkirály itt él lányaival.
• Megjelenik egy ember aki a leányok miatt kápolnát épít oda.
• Tündér király ekkor elellopatta az oláh pásztortól a kápolna harangját.
• Tündérek a szokatlan módon ellenétetessen viselkednek és gonoszak.
• Átkot hívnak a pásztorra és bikává változik és a a pásztorkirály megkapja a pénzt amiből aztán új harangot öntetnek.
• A harang ezt követően nem szól.
• Erre utal a Deus ex machina az isteni beavatkozás által Mária a harangkongatónak megjelenik és meséli el hol van az eredeti hang.
• Falu legéynei megpróbálják vissza szerezni de a tóba fulladnak.
• Gulyás 3 fiai közül 2 meghal és a meg ha maradó fiú összejön a király leányával.
• Össze házasodnak és lesz egy jó úszó gyerekük.
• Jön egy százsság amiért a király a felelős ès emiatt az emberek éheznek.
• Erre az anyuka megkéri a fiát hozza vissza a hangot tegye tönkre a tündér birodalmat.
• A gyerek felhozza a harangot amibe a halottak lelkei vannak.
• A királyság összeomlik, az anyuka lemond a halhatatlanságról mert számára a anyaság és a szereln fontosabb volt.
• A huszti beteglátogató 1860-ban íródott a Habsburg ellenes küzdelem miatt.
• Helyszin: Huszti várában a Labanc katona a felelős( Tallósy úr).
• Rédey sikertelenül ostromolja a várat.
• Rédey ekkor kitalálja hogy inkább gyogyítonak álcázza magá és úgy csempészi be a katonáit.
• Tallósy úr elküli katonáit a legközelebbi városba gyógyszerért.
• Mire azok vissza érnek a kuruc katonák már elfoglalják a várat és a labancok eltünnek.
• A kurucok ezt mind harc nélkül szerezik meg.
• Népmesei motívumok: Kuruc vezér furfangos és találékony és kiss eszes is mint a Labancoknak.
• A Labancoknál: Gazda tiszteletlen naiva gyors észjárású nincs tartása gyáva és áruló.

Vörösmarty Mihály: Szózat - Élete és a mű háttere

• Vörösmarty Mihály 1800-ban született Pusztanyéken és 1855-ben halt meg Pesten.
• Székesfehérváron kezdte Ciszterci gimnáziumban fejezte be viszont a pesti Piarista gimnáziumban.
• Nevelő is volt.
• 1822-ben Görbőn töltötte el joggyakorlatát és itt szerezte tudomásul a Habsburg ellenes mozgalmakat.
• Hazafias szerelme és érzelmei csalódásai okot adtak a Zalán futása cimű eposz megírásához.
• 1824 letezi az ügyvédi vizsgáit.
• 1830 MTA tagja és a romantikus triász tagja a az olyan személyek mint: Bajza József, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály.
• 1832-36 egy nagyon fontos esemény az országgyűlés amely a Habsburgoknak köszönhető hogy berekesztik mi által a magyarosok jobban függetlenedni akarnak.
• Vörösmarty ekkor ugy gondolta hogy ekkor kell csinálni egy magyaros felelemese és egy művet e képet reprezentált.
• 1836 ekkor írta meg a Szózatot.
• majd 1843-ban Egressy Béni szerezett hozzá zenét.
• 1830-31 megírta a Csongor és Tünde.
• 1836 a Kisfaludy társaság megalapítása.
• 1842 a forradalmi mozgalom alelnöke Ellenzi Kör-nek.
• 1843 feleségül vette Csajákhy Laurat.
• Világosi fegyverletétel után búdos ,feljelenti de elkerűl Nyékre.
• A Szózat a magyarokkiáltványa azt üzeni hogy össze kell tartani és a függetlenedés kérdésében.
• Óda magasztos és érzelmes.
• Keretest szerkezetű és a Himnusznak is hasonlít.
• A magyarokhoz szól és közelebbi mint ha Istenről írna .
• A hüt végigkisér az ember sírjába.
• Isten helyett itt szerepel a Sors.

Vörösmarty Mihály: Szózat - A mű elemzése

• A 3. vsz. a dicső múltról ír Árpádtól Hunyadi Jánosig és Rákóczi szabadsá harcokról de ez a cenzúra miatt nem írhatta le ezekről hanem álalakban tette az Attiláról az utolsó vacsoráról utallásokkal.
• A 6. vsz-tól a jelet érelmezi időszerú és felbecsűléses mert van jelemben irja hogy a múlt következménye.
• A 7 és 8 vsz.ba a jővő fele fordul mert már ennyit szenvedett a magyarság ha a sors nem lenne velük régen ők is meghaltak vola.
• A 9. vsz-ban és errőt említ és ezek kárba nem veszhet mert mindegyik romantikus fogalom.
• Vagi nagyon szépl lesz a jovő és hála imával fog mindenki elmondani de ez csak akkk leszn jo ha a Herdel jóslat következik be ès a végére a nemzet elpusztul ez már a hyminusbanna is megtud valósulni.
• Ha elbukunk akkor halálunknak dicsőségesnek kell lennie és sokan fognak gyászolni.

Herczeg Ferenc: Az élet kapuja - Élete és a mű háttere

• Herczeg Ferenc 1863-ban született Versec-en és 1954-ben hunyt el Budapesten.
• Német nyelvű családban született.
• Temesvári Piarista Gimnázium adott neki magyar műveltséget.
• Regényíró, Drámaíró, Újságíró, Országgyűlési képviselő is vol.
• MTA és a Kisfaludy Társaság tagja
• Konzervatív elitélte az új dogokat.
• Réionista aki Történelmi Magyarsághoz ragazkodott.
• Az élet kapuja: 1999 Írt Kisteregényben hármszor Jellöték nemzetközi díjra.
• De nem kapta meg.
• 1512, és/vagy 1513: 2 lászlo van hatalmon de nagyon gyenge kezű.
• De a valódi hitalom Bakócz esztergomi Tamások kezébe van oda.
• 2 létező Jellölt volt Bakócz tamások és Giova Tamások. Elemzés: Bakócz Tamás egy türkök elleni szent ligát akart létralhozni.

Herczeg Ferenc: Az élet kapuja -elemzés

• Mediaci és Szent Rómainak az befejezése.
• Mindkettejük pártolók keresése.
• Fértesi Tamással unokaként beveszi magát.
• Északon élvezik egy jó partit egy együttesen.
• És beleszeretet.
• Bakócz elmozdol Fiamattának és le szolt embereket támogatót tesy.
• Akkor eljött a pávovállaztas ideje és Medid is bemutatta a tudát.
• Támagot bérekkel félt szeden.
• Ennek ártalma beolvadt a tudásba.
• Vértesi sose volt kedves Fiametáho.
• A macsyarok aztán hazamentek és Bakócz engedélly elkapot egy keresztas háborút, vezérigazgató vezérigazgatónak. Cselény
• Két szála van Melyik a történelmi tény Szereimi fiktív
• Elbbezédés Az áhítatos hármas Motivumok -Éret kapuja rómák bejárata
• Bakosnál és megmaradás jellkésezi -Vértesi magyarok erősebbek -Fiometánál
• Az igazi szerelem lehetségét jellképezi.

Madách Imre: Az ember tragédiája

• 1823 - Alsósztregova
• 1864 - Alsósztregova
• bölcsészetett tanult
• 1844 ben házasságot köt Fráter Erzsébettel megőrül Imre anyja miatt
• 1859-60: megírja Az ember tragédiáját
• Az ember tragédiája:
• műfaja: emberiség dráma: emberi sors alapvető kérdéseivel foglalkozó müfaj forrása:
• Goethe-Faust • Faust köt alkut az ördöggel
• Az ember tragédiája
• szerkezet: • Isten köt alkut az ördöggel
• 15 szin
• keretszínek (biblikus): 1-3. + 15. szin történelmi színek (alomszínek): 4-14. •Adám és Éva álmodnak • 9. szin: Kivétel, az egy álom az álomban szin
• Elemzés: • 1. szin:
• Mennyben angyalok dicsérik Istent és a teremtést
• Jön Lucifer, aki kritizálni fogja rámutat, hogy mennyiben hibály