Ókori Róma öröksége

Ókori Róma öröksége

• Az ókori Róma eredete a latin, etruszk és görög kultúrák találkozásában volt.
• A római történelem három fő korszakra osztható: a királyság kora, a köztársaság kora és a császárság kora.
• Romulus alapította Róma városát Kr.e. 753-ban.
• A Tiberis folyó mentén kialakult kereskedelmi kapcsolatok elősegítették az első települések létrejöttét.
• A királyság korában a római nép elégedetlen volt, és Kr.e. 510-ben elűzték a királyokat.
• Róma köztársasággá vált.
• A köztársaság idején kétszeres konzulusok irányították a köztársaságot, és irányították a hadsereget.
• A szenátus a külpolitikát és a pénzügyeket irányította.
• A köztársaság korában a társadalom három rétegre volt osztva: patriciusok, plebejusok és rabszolgák.
• A köztársaság korában a rómaiak fontos művészeti és építészeti emlékeket, pl. Colosseumot, Circus Maximusot, Pantheonot hoztak létre.
• A császárság idején nagy területű birodalom alakult ki, melyben a provinciák a helytartók által lettek irányítva.
• A császárság idején római területeket alakítottak ki, és határvédelem kiépítésével védték a birodalmukat
• Római emlékek Magyarországon is találhatóak, például amfiteátrumok.
• Róma fontos kereskedelmi útvonalakat épített ki.
• A római kultúra és infrastruktúra (pl. utak, vízvezetékek) jelentősen hozzájárult a meghódított területek kulturális és gazdasági fejlődéséhez.
• A rómaiak a latin nyelvet és írást is használták.
• A rómaiak fontos építészeti emlékeket hoztak létre (pl. vízvezetékek, az amfiteátrumban, színházakban, cirkusz és fürdők)
• A Római Birodalom kiterjedése elérte a legnagyobb mértékét Kr.u. 117-ben.
• A Gladiátorok kiképzett rabszolgák voltak, akik élet-halál harcot vívtak, szórakozásként szolgáltak a közönség számára
• A császárság idején a birodalom területét provinciákra osztották, amelyeket helytartók irányítottak.
• Róma társadalmi szerkezete: Patriciusok (földbirtokosok), Plebejusok (polgárok), rabszolgák