Kiejtésbeli kérdések

Kiejtésbeli kérdések/A kiejtés szerinti írásmód

• A köznyelvi, kiejtésbeli változatok egy adott szóban a magánhangzók és mássalhangzók hosszú vagy rövid kiejtését, valamint az adott szóképzők használatát szabályozzák.
• Vannak szavak, amelyekben a szóvégi h megtartása/eltartása a helyes kiejtést befolyásolja.
• A szóvégi h betű megtartásának különbségeket okozhat, mint például a méh és a méhhel szavak.
• Az i-vel kezdődő szavaknak a megfelelő írásmódja kettős lehet, mint például az méhvel és a méhhel
• A magánhangzók és mássalhangzók rövid vagy hosszú kiejtése a szóalakban változhat, és ez befolyásolhatja az írásmódot.
• Sok szóban a szótag végén hosszú U vagy Ű betűk szerepelnek.
• Vannak kivételek az általános szabályok alól, például a rövid U vagy Ü végű szavak (pl. áru, ürü).
• Az idegen szavaknak is önálló szabályai vannak. Pl. kettős magánhangzók.
• A toldalékok különböző szabályokat követnek a szavakhoz való csatolásban.

Tőváltozatok

• Az í és i betűk gyakoriak bizonyos szavaknál, amelyekben rövid és hosszú kiejtések is lehetségesek.
• A szó végén a a,e hangok rövid vagy hosszú alakja néha változtatja a szavak jelentését.
• A többes számú szavaknál, főneveknél esetleg más szabályok vonatkoznak a megfelelő betű helyettesítésekre.
• A szóvégeken betűcsoportok hosszú és rövid változataiban is vannak szabályok.
• Betűcsoportok különböző formái fordulhatnak elő.
• Szóalakok és toldalékok szabályai érvényesülnek bizonyos szavaknál.

Msh-s és msh-s kezdetet váltakoztató toldalékok

• A magánhangzóknak a mássalhangzókhoz való kapcsolódásának eltérő szabályai vannak az adott szóban.
• A hosszú és rövid hangok az utótaghoz történő kapcsolódása szabályozható.
• A szóvégeket megelőző hangok néha megváltoztatják a kiejtéseket és az írásmódokat.
• A mássalhangzók és magánhangzók egy vagy több hangváltozást eredményezhetnek.
• Sajátos viselkedésű toldalékok léteznek