Menedzsment operatív feladatok és minőségiskolák

A vállalat működését a társadalomban betöltött szerepe határozza meg.

Az érték, az áramlás és a folyamat a vállalati működés alapvető elemei.

A vállalkozás által létrehozott hasznosság, a piac számára biztosított előny.

A vállalaton belüli és kívüli erőforrások, információ és érték mozgalma.

A különböző lépések sorozata, melyek az érték létrehozását és az áramlást biztosítják.

A vállalat és a környezete közötti kölcsönhatás.

Milyen módszerekkel lehet meghatározni a vállalati működés folyamatait?

Hogyan szerveződik a vállalat működését a vállalat értékáramának javítására.

A vállalat működésének a vevői értékre összpontosító perspektívája. Két fő típusa van: stratégiai és operatív.

A vevőknek nyújtott teljes érték vizsgálata, beleértve a felhasználási élményt és a kapcsolódó eseményeket.

Az értékteremtésre koncentrál, az előállítási folyamatok és műveletek hatékonyságát vizsgálja.

A vevő igényeinek és elvárásainak figyelembevétele az érték meghatározásakor.

A vállalatnak a versenytársakhoz képest meglévő előnye, amely segít vonzani és megtartani a vevőket.

A termékhez kapcsolódó tulajdonságok, amelyek értéket képviselnek a vevők számára.

A termékben megtestesülő értékek hitelessége és valódi hasznossága a vevők számára.

A versenyelőny biztosítása és a vevők számára értékes tulajdonságok hiteles megtestesítése a termékekben.

A menedzsment azon feladata, amely a napi üzemeltetéssel, a folyamatok hatékony működtetésével és a közvetlen feladatokkal foglalkozik.

A vállalati működés olyan szemlélete, amely az értékteremtő folyamatokban mozgó anyagok, információk és erőforrások áramlását helyezi előtérbe.

Az áramlás megközelítésében a hangsúly az értéket teremtettől a felhasználóhoz vezető folyamatos mozgáson van.

A vállalat működését képező két alapvető terület. Az üzemi tevékenység az érték létrehozását, az üzleti tevékenység pedig az érték realizálását szolgálja.

Az áramlás megközelítésének egyik lényeges része, hogy mind az anyagok (termékek), mind az információk folyamatosan mozognak a vállalaton belül és kívül.

A "Total Quality Control" rövidítése. A minőségmenedzsment teljes körű megközelítése, amelynek célja a hibák minimalizálása és a termékek vagy szolgáltatások minőségének folyamatos javítása.

Japán eredetű, munkavállalói csoport, amelynek célja azonosítani és megoldani a munkahelyi minőségi problémákat, valamint javaslatokat tenni a folyamatok javítására.

A magyarországi minőségmenedzsment fejlődése a gazdasági változásokhoz és a nemzetközi trendekhez igazodott.

Nemzetközileg elismert szabványok, amelyeket a minőségmenedzsment rendszerek kiépítésére és működtetésére használnak.

A "Total Quality Management" rövidítése. A minőségmenedzsment átfogó megközelítése, amely az összes munkavállaló bevonását és a folyamatos javítást hangsúlyozza.

A japán minőségmenedzsment guru, aki kulcsszerepet játszott a minőségi körök elterjesztésében.

A „Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa” rövidítése. A Szovjetunió és szövetségesei által alapított gazdasági együttműködési szervezet.

A minőségirányítási rendszerekre vonatkozó nemzetközi szabvány, amelynek legújabb verziója a 2015-ös évben jelent meg.

A gyártási folyamat során a termékek megfelelőségének ellenőrzése, hibák felderítése. Célja a homogén termék előállítása.

A termelési folyamatokban a minőségi hibák megelőzése, szabályozása.

Rendszer, mely garantálja a minőség folyamatos megfelelőségét a meghatározott követelményeknek.

A minőség szemléletének széles körű integrálása a vállalat minden szintjén, minden tevékenységre kiterjedően, a minőség iránti elkötelezettség szellemében.

A minőségellenőrzési, szabályozási és biztosítási folyamatokban részt vevő szakemberek és szervezetek kulcsszerepet játszanak az elvárt minőség elérésében.

A termék megfelelőségének ellenőrzése a gyártás után, a lehető legtöbb hiba felderítésével.

A minőségnek a vállalaton belüli hozzáállása, szemlélete, mely befolyásolja a minőségügyi stratégiát és a folyamatokat.

A minőségellenőrzés passzív megközelítése, mely csak a hibák felderítésére koncentrál, de nem eleget tesz a megelőzésért.

A vállalaton belül kialakított részleg, amely a minőségi rendszerek kialakításáért és működtetéséért felelős, hibák felderítésével és a folyamatos javítással.

A minőségi rendszerek kialakítása a minőségellenőrzéstől a TQM-ig, a vevőközpontúság és a folyamatos javítás felé.

A TQM elsődleges célja a szervezet stratégiai befolyásolása, a versenyképes helyzetének biztosítása és a vevőközpontú működés kialakítása.

A TQM hangsúlyt fektet a piaci és fogyasztói igények kielégítésére, a vevők igényeinek megértésére és az elvárások túlszárnyalására.

A vevőközpontúság a TQM alapelve, amely azt jelenti, hogy a szervezet a vevői igényekre fókuszál, megérti azokat, és törekszik az elvárások túlszárnyalására, hogy biztosítsa a vevői elégedettséget.

A TQM kiemeli a folyamatos fejlesztés fontosságát, aminek célja a folyamatok minden lépésének optimalizálása, az eltérések és hibák minimalizálása, valamint a megbízhatóság növelése.

A TQM egyik fontos elve a teljes elkötelezettség, amely kiterjed minden alkalmazottra. Ez magában foglalja az ismeretek hasznosítását, az aktív részvételt, és a széles körű felhatalmazást.

A vevőközpontúság arra utal, hogy a vállalat megérti a vevői igényeket, elemzi azokat, és törekszik mindenkori kielégítésükre.

A folyamatos javítás magában foglalja a folyamatok valamennyi lépésének folyamatos fejlesztését az eltérések csökkentése és a megbízhatóság növelése érdekében.

A teljes elkötelezettség azt jelenti, hogy az alkalmazottak tudása ki van használva, aktívan részt vesznek a folyamatokban, és széles körű felhatalmazást kapnak a minőség javítása érdekében.