0. izomélettan bevezetés

Izomszövet

• Az izomszövet három fő típusa: vázizom, szívizom és simaizom.
• A három típus alapvető működése az aktin-miozin komplex egymáson való elcsúszásán alapul, ami összehúzódást eredményez.
• A vázizom makroszkopikusan harántcsíkolt megjelenésű, ez a fénymikroszkóppal is megfigyelhető.
• Az izomszövet kontraktilis sejtekből (izomsejt=izomrost) és körülvevő kötőszövetes elemekből épül fel.
• Az izomrostok kötegekbe, fibrillumokba rendeződnek. Egy fibrillum kb. 1 mm, egy izomsejt 100 mikrométer, a myofibrillum 1 micrometer átmérőjű.
• A myofibrillum a sarcomerekből épül fel, melyek az összehúzódás alapvető egységei. Egy sarcomer hossza 1,6-3,6 mikrométer.
• Minden sarcomer két Z-csík között helyezkedik el, az aktin és miozin szálak váltakozása képezi a sávozottságot.
• A sarcomer közepén a miozinszálak felsodródása miatt M-csík, körülötte a H-sáv alakul ki.
• Az izomrostokban kalcium raktárként szolgáló speciális retikulum csatornák találhatók, melyek kalcium ki- és bejutást biztosítanak.
• A mitokondriumok koncentráltan fordulnak elő az izomrostokban, biztosítva az ATP-termeléshez szükséges energiát.

A myofibrillum struktúrája

• A sarcomeren belül három további fehérje található: titin, nebulin és alfa-aktinin.
• A titin a szervezet legnagyobb fehérjéje, egyetlen rúgószerű spirális aminosavláncot alkot, a Z-csíktól a miozin kötegekhez tér.
• A nebulin az aktin polimerizáció irányát és helyeződését szabja meg, valamint védi az aktinszálat.
• Az alfa-aktinin hálózatos struktúrát képez, amely a Z-csíkot hozza létre.

Izomszövet

• A test mozgása háromféle izomszövetnek köszönhető: vázizom, szívizom és simaizom

• Az izmok alapvető működése a csúszófilamentum modell: aktin és miozin szálak egymáson való csúszása

• A szervezet sejtjeinek és azok nyúlványainak mozgása mikrotubulus és aktin polimerizáció/depolimerízáció útján történik

• Ez a dokumentum a vázizom működésére koncentrál

• A szívizom és a simaizom működése a Szív élettana és a gastrointestinális fejezetekben lesz részletesen tárgyalva

• Az izomszövet kontraktilis sejtekből (izomrostok) és a körülvevő kötőszövetből épül fel

• A kötőszövet javítja az izom teljesítményét

• A vázizom harántcsíkos, ezt a fénymikroszkóppal is megfigyelhető

• Az izomrostok kötegekbe, fibrillumokba rendeződnek

• Az izomsejt (rost) átmérője 100 mikrométer, a myofibrillum 1 mikrométer, a sarcomer 1,6-3,6 mikrométer

• A sarcomer két Z-csík között helyezkedik el, Z-csíkból kiinduló aktin szálak között miozin szálak vannak

• A miozin és aktin szálak egymáshoz viszonyított elhelyezkedése miatt fény- ill. elektronmikroszkópos képen sávozottság alakul ki

• A sarcomer közepén a miozinszálak felsodródása miatt M-(Mittelscheibe)-csík, körülötte a H-(Hansen)-sáv (csak miozin) alakul ki

• A myofibrillum struktúrájában 3 fontos további fehérjét találunk: titin, nebulin, alfa-aktinin

• A titin a szervezet legnagyobb fehérjéje, rugószerű, spirális lánc, biztosítja az izom eredeti hosszának visszaállítását

• A nebulin az aktinpolimerizáció irányát és elhelyezkedését szabályozza, védi az aktinszálakat más aktinkötő fehérjék átrendeződése ellen

• Az alfa-aktinin fonatot alkot a Z-csík létrehozásában ### A myofibrillum struktúrája

• Nebulin aktin polarizációt irányít

• α-aktinin (Z-lemez) hálózatos, aktin és titin kötődik hozzá

•  Myosin kereszthidak (cross-bridges)

•  Titin a legnagyobb fehérje az állati szervezetben, rugószerű

Izomszövet

• A test helyzetének és helyének megváltoztatása, valamint a belső szervek mozgatása három izomszövetnek köszönhető, ezek: vázizom, szívizom és simaizom.
• Az izomszövetek alapvető működése hasonló: az összehúzódást az aktin és miozin komplex egymáson való elcsúszása eredményezi (csúszófilamentum modell).

Vázizom szerkezet

• Makroszkópikus szinten a vázizom harántcsíkoltnak tűnik a fénymikroszkópban látható csíkozottsága miatt.
• Az izomrostok kötegekbe (fibrillumokba) rendeződnek, minden fibrillum kb. 1 mm, egy izomrost (sejt) 100 mikrométer, a sejten belüli myofibrillum 1 mikrométer átmérőjű.
• A myofibrillumok az elemi összehúzódási egységekből, a sarcomerekből épülnek fel.
• Egy sarcomer hossza 1,6-3,6 mikrométer között változik.
• A sarcomer két Z-csík között helyezkedik el.
• A Z-csíkból kiinduló aktinkötegek között miozin kötegek találhatók.
• Az aktin és miozin szálak egymáshoz viszonyított elhelyezkedése fény- és elektronmikroszkóp alatt sávozottságot eredményez.
• Két különböző szakasz figyelhető meg: kevéssé fénytörő (isotrop, I) és fénytörő (anisotrop, A) szakaszok.
• A sarcomer közepén a miozinszálak felsodródása miatt M-csík (Mittelscheibe) és körülötte H-sáv (Hansen) alakul ki, mely csak Miozinból áll.

Myofibrillum struktúra

• A sarcomeren belül további három fehérjét azonosítottak: titin, nebulin és alfa-aktinin.
• A titin a legnagyobb fehérje a szervezetben, egyetlen rúgószerű, spirális aminosavláncot alkot.
• A Z-csíktól kiindulva a miozin kötegekhez kapcsolódik, biztosítva, hogy a túlzott nyúlás esetén is helyreálljon az eredeti állapot.
• A nebulin az aktinszál fejlődését irányítja, meghatározza az aktinpolimerizációt, emellett védi az aktinszálat a véletlenszerű átrendeződéstől.
• Az alfa-aktinin elágazó fehérje, hálózatot alkotva létrehozza a Z-csíkot, kötőhelyet biztosítva az aktin komplexeknek a sarcomer belseje felé.

Izomszövet

• A test helyzetének és a belső szervek mozgatása három típusú izomszöveten alapul: vázizom, szívizom és simaizom.
• A három típusú izomszövet az összehúzódást az aktin és miozin molekulák egymáshoz viszonyított elmozdulása révén éri el (csúszófilamentum modell).
• A vázizom makroszkopikus szerkezetében a sejtek kötegekbe, fibrillumokba rendeződnek.
• Az izomrostok (izomsejtek) mérete: egy fibrillum kb. 1 mm, egy izomsejt (=rost) 100 mikrométer, a sejten belüli összehúzódásra képes myofibrillum 1 mikrométer átmérőjű.
• A myofibrillumok elemi összehúzódási egységei a sarcomerek, melyek hossza 1,6 - 3,6 mikrométer között változik.
• A sarcomer két Z-csík között helyezkedik el, ahol az aktinszálak rögzülnek.
• A Z-csíkok között miozin szálak helyezkednek el, és a miozin és aktin szálak egymáshoz viszonyított elhelyezkedése képezi a fénymikroszkóppal látható csíkozottságot.
• A sarcomer közepén a miozinszálak felsodródása miatt M-(Mittelscheibe)-csík, körülötte a H-(Hansen)-sáv (ami csak miozinból áll) alakul ki.
• Az izomrostokhoz kapillárisok és mitokondriumok is kapcsolódnak.

A myofibrillum struktúrája

• A sarcomeren belül három további fehérjét mutattak ki: titint, nebulint és alfa-aktinint.
• A titin a szervezet legnagyobb fehérjéje, rugószerű, spirális aminosavlánc, amely a Z-csíktól a miozin kötegekhez tart, biztosítva az izom eredeti hosszának visszanyerését túlzott nyújtás esetén.
• A nebulin szerepe az aktinpolimerizáció irányának és elhelyezkedésének szabályozása, valamint az aktinszál védelme más fehérjékkel szemben.
• Az alfa-aktinin elágazó fehérje, fonatot alkotva Z-csíkot hoz létre, amely kötőhelyet biztosít a sarcomer belseje felé irányuló aktin komplexek számára.

Ez a kvíz az izomszövet három fő típusát és működésüket tárgyalja: vázizom, szívizom és simaizom. A kvíz segítségével mélyebb betekintést nyerhetsz az izomrostok felépítésébe és kontrakciós mechanizmusába. Tudd meg, mennyire vagy jártas az izomszövet fontos aspektusaiban!