Izomelettan bevezetés PDF

Összefoglalás A test helyzetének és helyének megváltoztatása ill. a belső szervek (szív, gyomor, béltraktus, érrendszer, egyéb üreges szervek stb.) igény szerinti mozgatása három típusú izomszövet jelenlétének köszönhető. Ezek a vázizom, szívizom és simaizom, melyekben az alapvető működés na...

Összefoglalás A test helyzetének és helyének megváltoztatása ill. a belső szervek (szív, gyomor, béltraktus, érrendszer, egyéb üreges szervek stb.) igény szerinti mozgatása három típusú izomszövet jelenlétének köszönhető. Ezek a vázizom, szívizom és simaizom, melyekben az alapvető működés nagyon hasonló: Az összehúzódást az aktin - miozin komplex egymáson való elcsúszása eredményezi (csúszófilamentum modell). Ezzel szemben a szervezet sejtjeinek és azok nyúlványainak önálló mozgása nem a csúszófilamentum modell alapján történik. Azt lényegében a mikrotubulus és aktin polimerizáció / depolimerizáció ATP felhasználás melletti változása hozza létre. Utóbbi mozgástípusokkal a jelen fejezetben nem foglalkozunk. Az izomtanban a három fő izomtípus működési sajátosságai közül a vázizomét ismertetjük legrészletesebben. A szívizom és a simaizom mozgására részletesen a Szív élettana c. fejezet, részben a gastrointestinális traktust tárgyaló fejezet tér ki. 5  Makroszkópikus szerkezet Az izomszövet kontraktilis sejtekből (izomsejt=izomrost) és az azt körülvevő kötőszövetes elemekből épül fel. Utóbbiak párhuzamos és sorbakapcsolt rostrendszerként javítják az izom teljesítményét. szarkomer - rendezett molekula 2 Z között aktin és miozin szálak Makroszkópikus szerkezet A vázizom a harántcsíkos elnevezést a fénymikroszkóppal is megfigyelhető, speciális (perjódsavas) festéssel kimutatható csíkozottságról kapta. 7  Makroszkópikus szerkezet ↳ nighte ↳ inomrost ↳ unitokoud , Az izomrostok (izomsejtek) kötegekbe, fibrillumokba rendezve helyezkednek el egymás mellett. Egyszerűsített számokkal: egy fibrillum kb. 1 mm, egy izomsejt (=rost) 100 micrometer, a sejten belüli összehúzódásra képes myofibrillum 1 micrometer átmérőjű. Utóbbi az elemi összehúzódási egységekből, a sarcomerekből épül fel. Egy sarcomer hossza 1,6 - 3,6 mikrométer között változik. 8  Makroszkópikus szerkezet aktin - könnyen átvilágítódik miozin - nem könnyen A sarcomer két Z-csík között foglal helyet. A Z-csíkból kiinduló aktinkötegek között miozin kötegek találhatók. Attól függően, hogy az aktin és miozin szálak milyen mértékben fedik egymást, a fény- ill. elektronmikroszkópos képen sávozottság alakul ki. Kevéssé fénytörő (isotrop, I) és fénytörő (anisotrop, A) szakaszok váltják egymást. A sarcomer közepén a miozinszálak felsodródása miatt M-(Mittelscheibe)-csík, körülötte a H-(Hansen)-sáv (ami csak Miozinból áll) alakul ki. 9  Makroszkópikus betűrődések - ciszterna, csatorna rendszer alakul ki izomrostba, szarkomerek közé benyomódva szerkezet kalcium raktár, spec. retik. csatornák - ca ki transzport prot - ca vissza sok kapilláris is mitokond. 10  A myofibrillum struktúrája A sarcomeren belül újabb három fehérjét mutattak ki, a titint, a nebulint és az alfa-aktinint. A titin a szervezet legnagyobb fehérjéje, egyetlen rúgószerű, spirális aminosavláncot alkot. A Z-csíktól indulóan a miozin kötegekhez tér és biztosítja, hogy amennyiben az izom túlnyújtása miatt az aktin és miozin kötegek teljesen szétcsúsznak, akkor is lehetséges maradjon a pontos visszatérés az eredeti helyre. A nebulin a sarcomer fejlődése során az aktinpolimerizáció irányát és helyeződését szabja meg, emellett védi a már kialakult aktinszálat más aktinkötő fehérjék átrendező hatásától. Az alfa-aktinin elágazó fehérje, mely fonatot alkotva a Z-csíkot hozza létre: kötőhelyet biztosít a sarcomer belseje felé irányuló aktin komplexek számára. 11 A myofibrillum struktúrája Nebulin aktinpolarizáció α- actinin (Z-lemez) hálózatos, aktin, nitin ide csatl., z lemez kialak Myosin kereszthidak (cross-bridges) legnagyobb feh állati szerkezetben Titin 12 rugószerű