Helyi önkormányzatok és képviselői jogok

A képviselő-testületek határozatai normatív jellegűek, ha általános szabályt állapítanak meg, és egyedi jellegűek, ha konkrét ügyben hoznak döntést.

Az önkormányzati képviselők mandátuma a választásuk által jön létre, és általában öt éves időtartamra szól.

Kisebb településeken, 10 000 fő alatti lakosságszámmal, egyéni listás rendszerben választják a képviselőket. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz a képviselő.

Nagyobb településeken és Budapesten vegyes választási rendszerben választják a képviselőket. Az egyéni kerületi és a kompenzációs listás mandátumok kombinációja.

A képviselői megbízatás általában a mandátum leteltével szűnik meg. Kivételek: összeférhetetlenség kimondása, méltatlanság megállapítása, egy évig tartó távolmaradás az ülésekről, lemondás, a testület feloszlása, halál.

A képviselők az alakuló ülésen vagy az időközi választást követő ülésen esküt tesznek, és a választók érdekeit képviselik a települési önkormányzat működési területének egészéért vállalt felelősséggel.

A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak, és a megválasztásukkal jönnek létre, majd a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

A képviselő-testületek határozatai nemcsak normatív szabályokat hozhatnak létre, de egyedi ügyekben is dönthetnek. Ilyen határozatok lehetnek nem közigazgatási jogi aktusok is.

A kormányhivatali rendszer kezdetben bonyolult volt, két fő részre oszlott: a kormánymegbízott által vezetett törzshivatallal, amely a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét látta el, és a kormányhivatalba integrált területi szakigazgatási szervekkel.

A bonyolult szervezeti felépítés miatt a kormányhivatal irányítása is bonyolult volt, melyet a Kormány a Miniszterelnökséget vezető miniszteren keresztül végzett.

A kormányhivatalok integrációs folyamata során 2015-ben egyszerűsítették a szervezetüket, megszüntetve a fővárosi és megyei kormányhivatalok törzshivatala és integrált szakigazgatási szervei közötti megkülönböztetést.

Az integrációs folyamat eredményeként 2015. április 1-jétől megvalósult az integrált kormányhivatali rendszer.

Az integrált kormányhivatali rendszerben a korábbi szakigazgatási szervek kormányhivatali főosztályokká váltak, ezzel megszűnt a szakigazgatási szerv és törzshivatal közötti elkülönülés.

A nemzetbiztonsági, rendvédelmi, és intézményfenntartói feladatokat ellátó szervek nem lettek integrálva a kormányhivatali rendszerbe, mivel az eredeti célkitűzések miatt különállóak maradtak.

A megyei/fővárosi kormányhivatal szervezeti felépítéséhez tartoznak a járási (fővárosban: kerületi) hivatalok, melyek a korábban jegyzőkre bízott államigazgatási feladatok egy részét látják el.

A megyei/fővárosi kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkört gyakorol a kormányhivatali illetékességi területén működő államigazgatási szervek felett, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével.

Az Országgyűlés dönt az állam területének szervezéséről beleértve a megyék kialakítását és a fővárosi kerületek létrehozását.

A köztársasági elnök hatásköre a települési szintű területi szervezés, beleértve a községek, városok kialakítását, elnevezését és a város cím adományozását.

A kormányhivatal vezetője ideiglenesen a polgármester feladatait és hatáskörét gyakorolja, amennyiben a polgármester tisztségét megszüntetik.

A kormány felelős a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért. Azért felelős miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A kormány jogalkotási hatáskörrel rendelkezik a helyi önkormányzatokkal kapcsolatban.

A kormánynak jogában áll engedélyezni az önkormányzatok hitelfelvételét és az önkormányzati hatáskörbe vonni a nemzetközi kötelezettségvállalással kapcsolatos beruházásokat, ha fennáll a teljesítés elmaradásának veszélye.

A kormány javaslatot tehet az Országgyűlésnek az Alaptörvénynek ellentmondóan működő helyi képviselő-testületek feloszlatására.

Az Alkotmánybíróság feladata az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályok vizsgálata. Az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatára akkor kerül sor, ha az önkormányzati jogszabály közvetlenül sérti az Alaptörvényt.

A képviselő-testület szerve, amely a képviselő-testülettel mellérendelt viszonyban áll, és eltérő feladatokat és hatásköröket lát el.

A település, illetve a főváros választópolgárai közvetlenül választják öt évre, és a legtöbb érvényes szavazatot kapó jelölt nyeri el a tisztséget.

Főállásban vagy társadalmi megbízatásban lehet ellátni. A főállású polgármester díjazásra és költségtérítésre jogosult.

A polgármester tisztsége megszűnik, ha az új polgármestert megválasztják, ha a megválasztásának feltételei már nem állnak fenn, összeférhetetlenség kimondásával, méltatlanság megállapításával, jogi felelősségének bírósági ítéletben történő megállapításával, a tisztségről való lemondással, a képviselő-testület feloszlatásával vagy a halálával.

A képviselő-testület szerve, amelyet a képviselő-testület választ meg a tagjai közül, és a polgármestert segíti munkájában.

A képviselő-testület hivatala, amely a képviselő-testület és a polgármesteri hivatal közötti kapcsolatot biztosítja.

A képviselő-testület által megválasztott vezető tisztségviselő, aki a képviselő-testület munkáját irányítja, és a képviselő-testület hatáskörét gyakorlja, kivéve azokat a hatásköröket, amelyeket a törvény vagy a szabályzat a polgármesterre ruház.

A közszolgálati jogviszony létesítésekor és fenntartása során az alkalmazó közigazgatási szerv és a köztisztviselő korlátozott mértékben tud alkuszni a jogviszony feltételeiről.

A közszolgálati jogviszony nem munkaszerződéssel, hanem kinevezéssel (és annak elfogadásával) jön létre.

A közszolgálati jogviszony létesítésekor és fenntartása során szigorú feltételeknek kell megfelelni, mint például a büntetlen előélet, a cselekvőképesség, a magyar állampolgárság és a szükséges végzettség.

A köztisztviselő köteles azonosulni a közszolgálat jogszabályban rögzített elveivel, és hűséget vállalni hazájához és népéhez. Ezt az esküt vállalja.

A köztisztviselőknek korlátozott a további munkavállalás, gazdasági és politikai tevékenységének lehetősége, hogy elkerüljék az összeférhetetlenséget.

A köztisztviselőnek vagyonnyilatkozatot kell tenniük a közélet átláthatósága és a korrupció megelőzése érdekében.

A köztisztviselőknek fokozott felelősséget viselnek a munkájukért, ami fegyelmi és büntetőjogi szankciókkal járhat. A szabálysértéseket formális eljárásban vizsgálják.

A közszolgálati jogviszonyt csak a Kttv.-ben taxatíve felsorolt okokból lehet megszüntetni, például a közigazgatási szerv megszűnése, az átszervezés vagy a létszámcsökkentés miatt.

A jegyző dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésén, elkészíti az ülés jegyzőkönyvét, aláírja a képviselő-testület döntéseit, jelzi a jogszabálysértéseket, évente beszámol a tevékenységéről, előkészíti a polgármester ügyeket, dönt az átutalt hatósági ügyekben, dönt az önkormányzati és hatósági ügyekben, rögzíti a talált dolgok adatait.

A jegyző nemcsak államigazgatási feladatokat lát el, munkáltatói jogosultságokkal rendelkezik a polgármesteri hivatal munkavállalóival szemben.

A járási hivatalok létrehozása következtében a jegyzők államigazgatási feladatai csökkentek, és ezzel a jegyző összetett feladatrendszerében az önkormányzati feladatok kerültek előtérbe.

A helyi önkormányzat a működéséhez polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hozhat létre, amely végrehajtja a képviselő-testület döntéseit és előkészíti a polgármester vagy a jegyző feladataihoz kapcsolódó ügyeket.

A polgármesteri hivatal önálló feladatokkal és hatáskörökkel nem rendelkezik, de önállóan működő költségvetési szerv, amely jogi személy.

A polgármesteri hivatal segíti az önkormányzatok egymás közötti és az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolását.

Az állam finanszírozza a polgármesteri hivatal működését.

A járáson belüli községi önkormányzatok létrehozhatnak közös önkormányzati hivatalt, ha a területüket legfeljebb egy település választja el egymástól, és a lakosságszám nem haladja meg a kétezer főt.