Közigazgatási jog 1. tételek alapján (2022/2023) PDF

Közigazgatási jog 1. tételek alapján könyvből kidolgozott 2022/2023 I. tétel ======== 1. A közigazgatás fogalma és alkotmányos meghatározottsága. ----------------------------------------------------------- A közigazgatás fogalma: - Az igazgatás együttműködő, észszerű cselekvés, vagyis az irán...

Közigazgatási jog 1. tételek alapján könyvből kidolgozott 2022/2023 I. tétel ======== 1. A közigazgatás fogalma és alkotmányos meghatározottsága. ----------------------------------------------------------- A közigazgatás fogalma: - Az igazgatás együttműködő, észszerű cselekvés, vagyis az irányítónak az a tevékenysége, amellyel másokat meghatározott magatartásra rávesz. - Az igazgatás olyan -- nem feltétlenül közhatalmi -- tevékenység, amelynek van alanya (az, aki igazgat), van tárgya (leginkább a büntetőjogból ismert passzív alany, azok a személyek, akiket igazgatnak), végül van tartalma. - POSDCoRB-értelmezés az igazgatásról: - tervezés (Planning), - tevékenységet végző szervezet (Organization), - irányítást segítő személyzet (Staffing), - irányítás (Direction), - tevékenységek összehangolása (Coordination), - beszámoltatás az elvégzett tevékenységről (Reporting) - önálló anyagi forrás vagy finanszírozás (Budgeting) - Az igazgatás hatalmi helyzetet feltételez. (fennáll az a helyzet, amelyben esély van arra, hogy valaki (az igazgatás alanya) ellenszegülés ellenére is érvényt tud szerezni akaratának) - Az igazgatás lényege a működés. (az igazgatás során az akaratnyilvánításnak észlelhető eredménye van, vagyis az akaratnyilvánítást mások tényleges cselekvése követi) - Az igazgatás legfontosabb mozzanata tehát a kinyilvánított akarat hatalom birtokában történő érvényesítése, az akaratnak megfelelő tényleges cselekvés. - ***A közigazgatás a hatalom, az állami szuverenitás birtokában végzett működés.*** - ***A közigazgatás, mint működés legfontosabb összetevőit jogszabályok, illetve az Alaptörvény határozza meg.*** - ***A közigazgatás nem önkényesen megválasztott célok, hanem a közügyek kívánatos állapotának elérése érdekében végzett működés.*** - ***A közigazgatás mindenekelőtt (tényleges eredményre vezető) működés.*** Az alkotmányos meghatározás: - Az alkotmányjog (és tudománya) nem tekinti elsődleges tárgyának a közigazgatást (és az államigazgatást). - Az Alaptörvény a közigazgatás (államigazgatás) fogalmát ismertnek tekinti, önállóan nem szabályozza, mindössze az irányításával és a közigazgatási feladatokkal kapcsolatos néhány rendelkezést tartalmaz. Ezek közül a legfontosabbak a következők: - A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, amely a törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre \[15. cikk (2) bekezdés\]. - A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatás feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat \[18. cikk (2) bekezdés\]. - A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal \[17. cikk (3) bekezdés\]. - A 23. cikk az önálló szabályozó szervekről rendelkezik, a VI. cikk szerint a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát független hatóság ellenőrzi. - Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék, a hatóságok a törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni, továbbá mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére (XXIV. cikk). - A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között önállóan igazgat \[32. cikk (1) bekezdés c) pont\]. - A polgármester és a megyei képviselő-testület elnöke, valamint a jegyző az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat \[34. cikk (3) bekezdés\]. - A bíróság dönt a közigazgatási határozatok törvényességéről \[25. cikk (2) bekezdés b) pont\], ennek ellátására külön bíróság is létrehozható \[25. cikk (4) bekezdés\]. - A közigazgatási hatósági döntések ellen mindenkit megillet a jogorvoslati jog \[XXVIII. cikk (7) bekezdés\]. 2. A települési önkormányzat jogállása, jogalanyisága, képviselete. A helyi önkormányzat szervezete I.: A képviselő-testület, a települési képviselő, a képviselő-testület bizottságai.  ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A képviselő testület - Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. - Önkormányzati döntéseket saját jogon a képviselő-testület hozhat. (VAGY helyi népszavazás) - A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja a polgármesterre, a bizottságára, a társulásra, a részönkormányzat testületére és a jegyzőre. A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: a rendeletalkotás; a szervezetének kialakítása; a helyi népszavazás elrendelése a gazdasági program meghatározása és a hitelfelvétel; az önkormányzati társulás létrehozása; a külföldi önkormányzattal való megállapodás; az intézmény alapítása; a közterület elnevezése; az eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; a bíróságok ülnökeinek megválasztása; az állásfoglalás intézmények átszervezéséről; a méltatlansági, vagyonnyilatkozati és összeférhetetlenségi ügyek; a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés; a településfejlesztési tervek jóváhagyása; a területszervezési kezdeményezés; valamint a vagyonátruházási döntés. A hatáskörök átruházása bármikor visszavonható. - A testület valamennyi döntésével kapcsolatban a polgármester felfüggesztő hatályú vétóval élhet. - A képviselő-testület csak önkormányzati feladat- és hatáskört láthat el, államigazgatási feladat- és hatáskör hozzá nem telepíthető. - Az önkormányzat képviselő-testülete szakaszosan működik, üléseit szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számban, de legalább évi hat alkalommal tartja. - A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül a polgármester hívja össze és vezeti. - Zárt ülést kell tartani önkormányzati hatósági ügy, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési, fegyelmi, kinevezési, felmentési ügy tárgyalásakor, valamint akkor, ha a testület választ. - A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés nyilvános. - Zárt ülésen a képviselő-testület csak egyedi határozatot hozhat, rendeletalkotásra ebben az ülésezési módban nincs lehetőség. - A képviselő-testület döntése rendelet vagy határozat. - A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van. A rendelet elfogadásához minősített többségű szavazás szükséges. - Az egyszerű többséget igénylő javaslatok elfogadásához a jelen lévő képviselők, a minősített többséget igénylő javaslatok elfogadásához az összes képviselő több mint felének igen szavazata szükséges. - A képviselő-testületek határozatai normatív természetűek és egyediek egyaránt lehetnek. - A normatív határozatok közjogi szervezetszabályozó eszközök. - Az egyedi határozatok nem közigazgatási jogi aktusok is lehetnek. A települési képviselő - Az önkormányzati képviseleti testületek tagjainak megbízatása képviselővé választásukkal keletkezik. A megbízatás korábban négy, 2014 óta öt évre szól. - A képviselők választása: - A tízezer lakost el nem érő települések esetén a település egy választókerületet alkot, és a képviselőket egyéni listás rendszerben választják. Képviselő az lesz, aki a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapta. - A tízezer lakost meghaladó településeken és a fővárosi kerületekben az önkormányzati képviselőket vegyes választási rendszerben választják: mandátum az egyéni választókerületben és kompenzációs listán szerezhető. Egyéni kerületben az jut mandátumhoz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, kompenzációs listáról pedig az egyéni választókerületekből összegyűlt töredékszavazatok arányában osztják ki a mandátumokat. - Az önkormányzati képviselők megbízatása általában megbízatásuk leteltével szűnik meg, de a soron következő általános önkormányzati választások előtt szűnik meg a képviselő megbízatása, ha: - megválasztásának feltételei már nem állnak fenn; - kimondták összeférhetetlenségét; - megállapították méltatlanságát; - egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésein; - lemondott megbízatásáról; - a képviselő-testületet feloszlatták; - a képviselő-testület kimondta feloszlását; - a képviselő elhunyt - A helyi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, és a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. - Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület alakuló ülésén, időközi választás esetén a megválasztását követő ülésen esküt tesz. - Az önkormányzati képviselő az önkormányzat működési területének egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit. - A képviselők jogai és kötelességei azonosak. - Képviselői jogok: - a testületi ülésen kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát, - önkormányzati ügyben a képviselő-testület szerveitől felvilágosítást és tájékoztatást kérhet, - tanácskozási joggal részt vehet a testület bizottságainak ülésein, megbízás alapján képviselheti a testületet - Az önkormányzati képviselő a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. - Képviselői kötelességek: - köteles a testületi üléseken megjelenni és a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni - Eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen. - Köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, és részükre évente legalább egy alkalommal tájékoztatást adni képviselői tevékenységéről. - Képviselői minőségére saját szakmai vagy üzleti ügyében nem hivatkozhat. - Az önkormányzati képviselőt megbízatása időtartamára tiszteletdíj, juttatás és költségtérítés illeti meg, amely közérdekből nyilvános adat. - Az összeférhetetlenség esetei: - az önkormányzati képviselő nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingatja. - Nem lehet továbbá központi államigazgatási szerv vezetője, köztisztviselője; - állami tisztviselő és kormánytisztviselő olyan államigazgatási szervnél, amelynek illetékességi területén az önkormányzat működik; - hivatásos állományúként szolgálati jogviszonyban álló; - jegyző vagy ugyanazon önkormányzat polgármesteri hivatalának köztisztviselője vagy alkalmazottja; - más települési önkormányzatnál képviselő, illetve polgármester; - a helyi önkormányzat gazdasági társaságának vezető beosztású tisztségviselője és személyes közreműködője; - médiatartalom-szolgáltató vezető beosztású tisztségviselője és személyes közreműködője. - Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot megválasztásától vagy az ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni, amennyiben nem teszi, úgy az önkormányzati képviselő megbízatása a képviselő-testület összeférhetetlenséget kimondó határozata meghozatalának napján, ha pedig jogorvoslati kérelmet terjesztettek elő, a jogerős bírósági döntés napján szűnik meg. - Idő előtt szűnik meg annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatása is, akinek méltatlanságát a képviselő-testület határozatban kimondta. - Méltatlanná válik az önkormányzati képviselői megbízatásra: - akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek - akinek az állammal vagy az önkormányzattal szemben 60 napot meghaladó idejű rendezetlen köztartozása van - akinek a felszámolás során ki nem elégített követelésekért való felelősségét a bíróság jogerősen megállapította - aki a vele szemben megindított bírósági eljárást lezáró jogerős döntés végrehajtását akadályozza - aki a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására - Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő testület bizottságai - A helyi önkormányzat képviselőtestülete által rendeleti formában megállapított szervezeti és működési szabályzat tartalmazza a bizottságok és a bizottsági tagok számának, a bizottságok feladat- és hatáskörének és működésük alapjainak szabályozását. - A szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságok megválasztása a képviselő-testület alakuló ülésén kötelező. - Száz főt meg nem haladó lakosságszámú településen a bizottsági feladatokat a képviselő-testület látja el. - Bizottság tagjává nem önkormányzati képviselőt is meg lehet választani. - A bizottság elnöke polgármester nem lehet. - A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelességei azonosak. - A képviselő-testület bizottsága kezdeményezi és előkészíti a testület döntéseit, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben pedig döntést hoz. - A bizottság működésére megfelelően alkalmazni kell a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat. - A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. II. tétel ========= A közigazgatási jog forrásai és a közigazgatás közreműködése a jogalkotásban. ----------------------------------------------------------------------------- A közigazgatási jog forrásai - A közigazgatási jog -- mint elkülönült jogág -- forrásai tökéletesen illeszkednek a hierarchikus rendbe. - A közigazgatási jog első helyen említendő forrása tehát az Alaptörvény. - Rögzíti a közhatalom gyakorlásában részt vevő legfontosabb intézményeket és ezek egymáshoz való viszonyát. - Meghatározza a közigazgatás szereplőit, és elkülöníti a közigazgatás két pillérét: a központi államigazgatást és az önkormányzati igazgatást. - Az Alaptörvény szerint a Kormány a közigazgatás központi szereplője, aki államigazgatási szerveket hozhat létre és biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét - Kimondja, hogy a közigazgatási anyagi jog legfontosabb szabályait -- mindazokat, amelyek az alapvető jogokat és kötelességeket szabályozzák -- csak törvény tartalmazhatja. (Alaptörvény I. cikkének (3) bekezdése) - A közigazgatási jog törvényben szabályozott tárgyai: - Törvényben kell szabályozni azokat a kérdéseket, amelyek az Alaptörvény rendelkezése folytán kizárólag törvényben szabályozandók. - A (külső) eljárási szabályok egy része szintén törvényi rendezést igényel. - Törvények szabályozzák az egyes ágazati jogviszonyokat. - Törvények szólnak más, esetenként több ágazatot is érintő törvények módosításáról, valamint egyes törvények rendelkezéseinek további szabályairól. - A következő szintet a Kormány rendeletei képezik: - Alkotható a Kormány eredeti -- közvetlenül az Alaptörvényen alapuló -- jogalkotási hatáskörében. - Alkotható valamely törvény kifejezett felhatalmazása alapján, mint végrehajtási rendelet. - A kormányrendelettel azonos szintű a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, amely külön törvényben meghatározott feladatkörben hozható, és kizárólag a pénzügyi igazgatásra vonatkozhat. - A kormányrendelet alatti szabályozási szintet a kormány tagjainak rendeletei jelentik, ideértve a miniszterelnök rendeletét is. Ezek kizárólag magasabb szintű jogszabály felhatalmazása alapján alkothatók, mégpedig a szubdelegáció tilalma mellett. (egy törvény a Kormánynak adott felhatalmazást végrehajtási rendelet alkotására, a Kormány ezt nem adhatja tovább) - Ezt követik az önálló szabályozó szerv elnökének rendeletei (ilyen jelenleg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, illetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal), amely törvényben meghatározott feladatkörben adható ki. - Végül az önkormányzati rendeletek, amely alkotható: - törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére vagy - törvény felhatalmazása alapján (más kérdésben). - A jogalkotásból származó normák mellett fontosak még az Alkotmánybíróság határozatait és a Kúria önkormányzati és jogegységi határozatai. - A jogszabályok mellett említést kell tenni a közjogi szervezetszabályozó eszközökről is amelyekkel szabályozni lehet a szervezeti és a (külső) eljárási szabályok kivételével az alaki jogot. - A nemzetközi jog hagyományos szabályai szintén alkalmazandóak. Ezeket magyar jogszabályként ki kell hirdetni így a jogrend részeként jelen vannak a közigazgatási jogban is. A közigazgatás közreműködése a jogalkotásban - A jogalkotási gyakorlatban előfordult megoldások összesen mindössze két alapvető változatba sorolhatók. - Alapvető döntések az Országgyűlésnél - Az Országgyűlés magának tartotta fenn a központi államigazgatás szervezetének meghatározására vonatkozó alapvető döntéseket. - A 2006. évi közigazgatási jogi reform: Széles körű jogalkotási felhatalmazás a Kormánynak - Széles körű szervezetalakítási felhatalmazást adott a Kormánynak. - Paradigmaváltás is bekövetkezett, ugyanis a Kormány a szervezetalakítási döntések zömét immár nem felhatalmazás alapján, hanem eredeti jogalkotói hatáskörében alkotja. - Következésképpen a korábban közigazgatási jogalkotásnak tekintett tevékenység döntő részét a Kormány immár kormányzati jogkörében végzi. - A közigazgatási jogalkotás a jogi normák kormányrendeletnél alacsonyabb szintjére, egyre inkább az állami irányítás egyéb jogi eszközeire szorul vissza - Az Alaptörvény kormányzati és közigazgatási rendszere: párhuzamosan növekvő autonómia és irányítás - Az Alaptörvény a Kormányt szubszidiárius intézményként szabályozza. - A Kormány lényegében szabadon kormányozhat (azaz rendeletei útján szabályozhatja a közigazgatás szervezetét és működését), illetve igazgathat. - Másfelől azonban az Országgyűlés az Alaptörvény megalkotásával bizonyos közigazgatási szerveket általában (önálló szabályozó szervek) vagy szinte konkrétan (független adatvédelmi hatóság) egyenesen az Alaptörvény szintjére emelt Másokat sarkalatos törvényben hozott létre, továbbiakat ugyan egyszerű törvényben, de „nevesítve". [Ennek eredményeként soha nem látott számú autonóm és önálló szabályozó szerv működik.] A fővárosi, vármegyei kormányhivatalok sajátos jogállása, elhelyezése a közigazgatás szervezetrendszerében. A fővárosi, vármegyei kormányhivatalok feladat- és hatáskörének típusai (ellenőrzés, államigazgatási jogkör, koordináció stb.), jellemzői, szervezete. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ - A vármegyei kormányhivatal illetékessége a székhelye szerinti vármegyére terjed ki. A fővárosi kormányhivatal illetékessége Budapest főváros területére, a Pest vármegyei Kormányhivatal illetékességi területe Pest vármegyére terjed ki. - A területi kormányhivatalok szervezete és hatáskörei: -  Kétszintű a kormányhivatalok vezetése. Általános politikai vezetője a kormánymegbízott. A kormányhivatal hivatali szervezetének szakmai vezetője a főigazgató. - A kormánymegbízott megbízatásának politikai természetére az utal, hogy megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével együtt megszűnik. - A főigazgató felett a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja. A főigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti, akit a főigazgató javaslatára a kormánymegbízott nevez ki és ment fel. - A területi kormányhivatal szervezete eleinte igen összetett volt: - része volt egyrészt a kormánymegbízott által vezetett törzshivatal (ez gyakorolta a kifejezetten a kormánymegbízottra telepített hatásköröket, így a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét), - részei voltak továbbá a kormányhivatalba integrált (koncentrált) területi ágazati szakigazgatási szervek, amelyeket a Kormány rendeletben határoz meg - Az összetett szervezet következtében összetett lett a kormányhivatal irányítása is, amit a Kormány végzett a Miniszterelnökséget vezető miniszter útján. - E bonyolult szervezeti keret egyszerűsítése, fejlesztése, valamint a területi integráció erősítése érdekében 2015-ben megszüntették a fővárosi és megyei kormányhivatalok osztott (törzshivatal és integrált szakigazgatási szervek) belső szervezeti rendszerét. - 2015\. április 1-jétől létrejött az integrált kormányhivatali rendszer. - Az integrált szervekből kormányhivatali főosztályok lettek, így tehát megszűnt a kormányhivatalok szakigazgatási szervre és törzshivatalra történő felosztása. - Néhány példa a területi kormányhivatalokba koncentrált szakigazgatási szervekre: - A nemzetbiztonsági, a rendvédelmi és az intézményfenntartói feladatokat ellátó szervek az eredeti célkitűzések miatt maradtak ki az integrációból. - A megyei, fővárosi kormányhivatali szervezet részét képezik továbbá a korábban jegyzőkre bízott államigazgatási feladatok egy részét átvevő járási (a fővárosban: kerületi) hivatalok is. - A kormányhivatal illetékességi területén működő államigazgatási szervek fölött -- a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével -- a területi kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkört gyakorol. A megyei/fővárosi kormányhivatal feladat- és hatásköre A fővárosi és megyei kormányhivatal alapvető feladata, hogy a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában. - Ennek keretében legfontosabb feladat- és hatáskörei az alábbiak szerint csoportosíthatók: - 1\. Elsőfokú és másodfokú hatósági hatáskörök. - 2\. Koordinációs feladatok. - 3\. Ellenőrzési hatáskörök. - 4\. Törvényességi felügyelet. - 5\. Szervezési, funkcionális és informatikai feladatok. - 6\. Képzési, továbbképzési funkciók. - 7\. Kormányablak működtetése. 1. Elsőfokú és másodfokú hatósági hatáskörök a. Általános elsőfokú hatóság a területi államigazgatásban a járási hivatal. b. A megyei/fővárosi kormányhivatal pedig általános másodfokú hatósági jogkört lát el a járási hivatalok, illetve a helyi önkormányzati szervek államigazgatási döntéseivel szemben. 2. Koordinációs feladatok c. A területi kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartoznak a központi államigazgatási szervek integráción kívül maradt területi szervei, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek, az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően. d. A területi kormányhivatal koordinációs jogkörében többek között: i. gondoskodik a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról, valamint a területi elektronikus ügyfél-tájékoztatási rendszer koordinálásáról, ii. közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével, az e-közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok területi összehangolásában, iii. kezdeményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati rendszerének összehangolását. 3. Ellenőrzési hatáskörök e. A rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével a területi kormányhivatal széles körű ellenőrzési jogkörrel rendelkezik a területi államigazgatási szervek, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási jogkörének gyakorlása felett. Az ellenőrzés tartalma, eszközrendszere és „erőssége" attól függ, hogy mely államigazgatási feladatot ellátó szervet érint az ellenőrzés. f. A területi kormányhivatal az ellenőrzés eredményeként több jogosítvánnyal is rendelkezik, így különösen: iv. tapasztalatairól tájékoztatja a felügyeleti szervet, illetve az ágazati minisztert v. ha jogszabálysértést tapasztal intézkedik (pl.: felügyeleti, fegyelmi szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményez stb.) g. A koordináció és az ellenőrzési jogkör alá tartozó szervek együttműködésre kötelesek a területi kormányhivatallal. 4. Törvényességi felügyelet h. A területi kormányhivatalok ellátják a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok és a térségi fejlesztési tanácsok törvényességi felügyeletét. i. A törvényességi felügyeleti eljárás célja az önkormányzati működés jogszerűségének biztosítása. 5. Szervezési, funkcionális és informatikai feladatok j. A legfontosabb idetartozó feladatok: a humánpolitika, a gazdálkodás, az üzemeltetés, az egyre kiterjedtebb informatikai feladatok, a szervezet működési hatékonyságának szervezése, fejlesztése. 6. Képzési, továbbképzési funkciók k. A területi kormányhivatal éves terv alapján szervezi a fővárosban, megyében az államigazgatási feladatokat ellátó helyi önkormányzati szervek köztisztviselőinek képzését, továbbképzését. l. Közreműködik a helyi önkormányzatok, valamint a nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselőinek, képviselőinek képzésében is. m. A területi kormányhivatal együttműködik továbbá a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel az állami tisztviselők képzési kötelezettségeinek, valamint az állami tisztviselők és közszolgálati tisztviselők továbbképzési kötelezettségének teljesítése érdekében. 7. A kormányablak működtetése n. A kormányablak célja, hogy minél több ügytípusra kiterjedően egy helyen lehessen ügyeket intézni, illetve amit nem lehet helyben intézni, azzal kapcsolatban is részletes tájékoztatást kapjanak az ügyfelek, működésének célja továbbá az állampolgárok elégedettségének növelése, illetve az egységes, modern és integrált ügyintézés megvalósítása. o. A kormányablak a járási hivatalok szervezeti egységeként működik. III. tétel ========== A közigazgatási anyagi jog -------------------------- **A közigazgatási anyagi jog tehát a jogalanyok magatartási szabályait és a közigazgatási szervek befolyásolási felhatalmazottságát tartalmazó szabályok összessége.** - Majdnem lehetetlen, és végső soron értelmetlen is lenne a közigazgatási anyagi jogot alkotó jogszabályok kimerítő felsorolása. A közigazgatási anyagi jog szabályai ugyanis a közigazgatási jogviszonyokban érvényesülnek ezek a jogviszonyok pedig rendkívül sokfélék. - A közigazgatási anyagi jog a társadalom tagjainak és szervezeteinek magatartására vonatkozó, vagyis a magatartást befolyásoló, valamint a befolyásolásra vonatkozó konkrét felhatalmazást (hatáskört) tartalmazó szabályokat foglalja magában. - A közigazgatási anyagi jog két elkülöníthető alanyi körre vonatkozik - a jogalanyokra (akiknek magatartására a szabály vonatkozik) - a közigazgatási szervekre (a szabály címzettje) - A befolyásolt magatartás szerint a közigazgatási anyagi jogi szabály tevésre vagy nem tevésre irányul, a nem tevésre vonatkozó szabály pedig ismét kétféle lehet aszerint, hogy tevéstől való tartózkodást, illetve tevés abbahagyását írja-e elő. (a cselekvéstől való tartózkodásra, illetve a cselekvés abbahagyására vonatkozó kötelezés logikailag tiltásként jelenik meg, nevezetesen a cselekvés vagy a cselekvés folytatásának tiltásaként) - A jogi hatás szempontjából az anyagi jogi szabály jogosító vagy kötelező lehet. - A közigazgatási szervek számára a jogalanyok befolyásolását biztosító szabályok - hatásköri szabályok - feladatkijelölő szabályok - Az anyagi jogi szabályok tartalmazzák a jogalanyok kívánt, az állami impérium birtokában előírt magatartását. Ezek hordozzák tehát a közfeladat mögött rejlő társadalmi értéket. - Ezek a szabályok biztosítják a felhatalmazást a jogalanyok magatartásának befolyásolására. A központi szervek és a helyi önkormányzatok viszonyrendszerének főbb jellemzői, a központi szervek önkormányzatokat érintő hatáskörei. A felterjesztési jog. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Az önkormányzatok részei az államnak, nem attól függetlenül létező szervezeti egységek. Az állami szuverenitás és a helyi közhatalom csak egységben szemlélhető. - Az önkormányzatok az állam valamennyi hatalmi ágazatának intézményeivel kapcsolatban állnak. - Az önkormányzatok nem állnak szemben az állammal, de kívül sem állnak rajta. - Az állam az önkormányzatok integrációs kerete, az önkormányzatok léte és működése az állam strukturális és funkcionális egységét nem bonthatja meg. - Az Országgyűlést illeti meg az alkotmányozó hatalom, az a hatalom, amely a közhatalom gyakorlásának alaprendjét megállapíthatja. - Az Országgyűlés maga -- mint törvényhozó -- számára meghatározott fő feladata, hogy törvényben szabályozza az önkormányzatokat. - Az Országgyűlés legfőbb népképviseleti szervként dönt a helyi képviseleti szerv, a képviselő-testület feloszlatásáról, ha az alaptörvény-ellenesen működik. - Az Országgyűlés dönt az állam területi tagozódásáról, valamint a vármegyékkel kapcsolatos területszervezési ügyekben és a fővárosi kerületek kialakításáról. - A köztársasági elnököt illetik meg a települési szintet érintő területszervezési hatáskörök. E hatáskörében dönt község alakításáról, elnevezéséről, a városi cím adományozásáról és a város elnevezéséről. - A köztársasági elnök ad megbízást a kormányhivatal vezetőjének, hogy gyakorolja a polgármestert megillető feladat- és hatásköröket, ha a polgármester tisztségét megszüntetik. - A Kormány a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter irányításával, a kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Az ezért felelős miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszter. - A Kormány a helyi önkormányzatokat illetően jogalkotási hatáskörrel rendelkezik. - A Kormány döntési jogkörébe tartozik az önkormányzatok hitelfelvételének előzetes engedélyezése, valamint a nemzetközi vagy európai uniós kötelezettségvállalással folyó beruházások megvalósításának saját hatáskörbe vonása, ha a teljesítés elmaradásának veszélye áll fenn. - A Kormány tesz javaslatot az Országgyűlésnek az Alaptörvénnyel ellentétesen működő helyi képviselő-testületek feloszlatására. - Az Alkotmánybíróság azt vizsgálhatja, hogy a jogszabályok nem ellentétesek-e az Alaptörvénnyel. Önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatára akkor kerülhet sor, ha az önkormányzati jogszabály közvetlenül sérti az Alaptörvényt. - Ha az önkormányzati rendelet elsődlegesen és közvetlenül az Alaptörvénynél alacsonyabb szintű jogszabállyal ellentétes, akkor felülvizsgálatát nem az Alkotmánybíróság, hanem a Kúria végzi el. - Az önkormányzatokat érintő ügyek alkotmányjogi panasz formájában is kerülhetnek az Alkotmánybíróság elé. IV. tétel ========= A közigazgatási funkciók és feladatok, ezek összefüggése a közigazgatás fogalmi elemeivel. Funkciók a „hatalmi" és a modern államban. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Az igazgatást olyan együttes emberi tevékenységnek neveztük, melyben nagyfokú racionalitás van. E nagyfokú racionalitás abban nyilvánul meg, hogy az igazgatásban megjelenik a szervezet és az irányítás. - Ahhoz, hogy a közigazgatás működését megértsük vagy részletesebben megismerjük, két további fogalmat kell bevezetnünk. - Az egyik a közigazgatási funkció.(A funkció a feladatokat tartalmuk felől közelíti meg.) - A másik a közigazgatási tevékenységfajta. (A tevékenységfajta pedig az igazgatási tevékenység és annak jogi szabályozottságának hasonlósága felől.) - A közigazgatás a végrehajtó hatalom részeként megjelenő igazgatási tevékenység, és mint ilyen, mások magatartását befolyásolja. - Ez a működés az állam feladatainak tényleges megvalósítását eredményezi, méghozzá az állami impérium birtokában végzett igazgatással, valamint közszolgáltatások nyújtásával. - **A közigazgatás fő funkciója: a társadalom szervezése és irányítása** - **Mindig valamilyen eredmény létrehozása a közigazgatás, mint társadalomirányítási eszköz alapvető rendeltetése.** - A közigazgatási feladatokat azért, amiatt hozzák létre (tételezik) a jogszabályok, mert valamilyen hatást (állapotot, változást, ezek megakadályozását), valami kívánt eredményt szeretnének elérni. - A közigazgatási fő funkciónál lényeges, hogy a jogok és a kötelezettségek tényleges érvényre juttatása és érvényesítése a cél. Az Alaptörvényben megfogalmazott államcélok és az állam alkotmányban rögzített kötelességei tényleges, a gyakorlatban történő megvalósítása is a közigazgatás alapvető rendeltetését képezi. - A modern közigazgatási rendszerek kialakulása előtti időszakban **a közigazgatás rendeltetése (vagyis funkciói) nagyon szoros kapcsolatban voltak az állam hatalmi jellegével. A közigazgatás öt alapvető területe az állam állami mivoltából fakadt.** **Ez az öt terület a külügyi, a rendészeti, a hadügyi, az igazságügyi és a pénzügyi közigazgatás volt. (A hatalmi állam közigazgatása)** - A rendészeti igazgatás a középkortól egyre inkább az úgynevezett biztonsági rendészetet jelentette. - Funkciók és feladatok a modern államban (négy alapvető csoport van, melyek tovább bonthatók) - Az első az állami szuverenitás megvalósításával összefüggő funkciók - a\) külső szuverenitással összefüggő funkciók: nemzetvédelem és a külügyek vitele - b\) belső szuverenitással összefüggő funkciók -- rendészet, igazságszolgáltatás, büntetés-végrehajtás, az állampolgárok állapotának nyilvántartása - c\) a tulajdonképpeni politikai funkciók, vagyis a politikai intézmények működtetése, kiszolgálása -- választások megszervezése, képviseleti szervek működésének biztosítása, közvélemény tájékoztatása - A második a gazdasági funkciók: - a\) pénzjegykibocsátás - b\) egyes ágazatokon belüli különleges intézkedések, energia, mezőgazdaság stb. - c\) gazdasági és pénzügyi koordináció, területi tervezés - d\) beruházási és hitelrendszer, adórendszer, árszabályozás stb. - A harmadik a társadalmi funkciók: - a\) egészségügy - b\) lakás- és városépítés - c\) érdekvédelem és egyes társadalmi rétegek védelme, - d) egyes társadalmi struktúrák védelme és átalakítása. - A negyedik funkciócsoport a kulturális és nevelési funkciók csoportja: - a\) tudományos kutatás - b\) oktatás - c\) tájékoztatás - d\) műemlékvédelem. - E funkciók a feladatokból, azok összevonásából származtathatók. - A modern állam tudatára ébredt, hogy nem önmagáért van, hanem az állampolgárok jogainak biztosítása mellett azok szociális, kulturális és gazdasági jólétét is igyekszik biztosítani. Így számos új feladat közigazgatási jellege is elismerésre került a fentebb említett ágazatokon belül, előtérbe hozva a közösség érdekeit. A köztestületek --------------- **A köztestületek önkormányzattal és úgynevezett közjogi jogi személyiséggel rendelkező, a tagságukhoz vagy a tagjaik által végzett tevékenységhez kötődő közigazgatási hatásköröket gyakorló és közigazgatási feladatokat ellátó atipikus közigazgatási szervek, melyek esetén a közhatalom gyakorlásához ugyanúgy demokratikus legitimációt kíván meg az Alaptörvény, mint az államigazgatási vagy helyi önkormányzati szervek esetén.** - A köztestületek törvényben rögzített közfeladatokat ellátó szervek - A köztestületek esetében a közigazgatási feladatok olyan decentralizációjáról van szó, amikor nem területi alapon, hanem személyi alapon történik meg a közigazgatási hatáskörök átadása. - A hatáskörátadás egy adott funkcióhoz, illetve az érintett személyi körhöz kapcsolódik, a „köztestület az érdekeltek önkormányzata". - A köztestületek leginkább közjogi jogi személyként írhatók le, ez a közjogi jogi személyiség azt a tényt fejezi ki, hogy a teljes körű polgári jogi, jogi személyiség mellett az állam központi szerveivel szemben, a közhatalmi jogköreik önkormányzati alapú gyakorlása érdekében bíróság által ellenőrzött (vagy védett) jogviszonyban vannak. - A köztestületek, mint közjogi jogi személyek, a magánjogi jogi személyiségen túlmutatóan közjogi jogosultságok és kötelezettségek alanyai. - A közjogi jogi személyiségből eredő főbb tulajdonságaik az alábbiak szerint összegezhetők: - a polgári jogon túlmutató jogok és kötelességek önálló alanyai - a közjogi jogi személy jogi beszámítási pont anyagi, eljárási és szervezeti jogi értelemben - célját, rendeltetését, feladatait jogszabály állapítja meg vagy ismeri el - feladatát, hatáskörét másnak nem adhatja át - önálló szervezete és állandó székhelye van - jogait és kötelességeit jogi felelősség mellett gyakorolja - a feladat- és hatáskörükhöz kötődő jogalanyiságuk a jogbiztonság egyik lényeges előfeltétele. - A legfontosabb általános törvényi szabályok és követelmények: - önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet - amelynek létrehozását törvény rendeli el, és nem az egyesülési jog alapján jön létre, - a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el - mind a magánjogi forgalomban, mind a hatásköreihez kötődő jogviszonyokban jogi személy - a közfeladat ellátásához szükséges -- törvényben meghatározott -- hatásköri jogosítványokkal rendelkezik - közfeladat ellátásához szükséges jogosítványokat önigazgatása útján érvényesíti - a köztestület szerveit a tagság hozza létre (legitimálja) - törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni - A köztestületek alapvetően tehát közfunkciót valósítanak meg. A köztestület eltér az egyesületektől abban, hogy: soha nem a tagok elhatározásából jön létre célját és a közfunkciót megvalósító feladatait nem a tagok döntik el, hanem a törvény tagjaival szemben (vagy éppen külső jogalanyokkal szemben is) közhatalmi jogokat gyakorolhat, amire törvény hatalmazza fel [Köztestülettípusok] - A köztestületek közül az Alaptörvény és a Tv. nevesítette - a Magyar Tudományos Akadémiát, - a Magyar Művészeti Akadémiát, - a gazdasági és szakmai kamarákat. - Közben törvény rendelkezése folytán számtalan újabb típusú köztestület jött létre. - Kamarai típusú köztestületek - a\) szakmai kamarák: - az igazságügyi ágazatban: az ügyvédi kamarák, a közjegyzői kamarák stb. - az egészségügyben: a Magyar Orvosi Kamara stb. - az agrárágazatban: a Magyar Állatorvosi Kamara stb. - a műszaki gazdasági ágazatban: a mérnöki kamarák és az építész kamarák - a pénzügyi ágazatban: a Magyar Könyvvizsgálói Kamara - a rendészeti igazgatásban: a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara - b\) gazdasági kamarák: - a kereskedelmi és iparkamarák, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - Nem kamarai szakmai köztestületek: - Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar - Magyar Rendvédelmi Kar - Magyar Tudományos Akadémia - Magyar Művészeti Akadémia - A gazdasági élet köztestületei: - Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara - hegyközségek - hegyközségi tanácsok - borrégiós tanácsok - Hegyközségek Nemzeti Tanácsa - Magyar Szabványügyi Testület - Nemzeti Akkreditáló Testület - 6\. Önkormányzati tűzoltóság - 7\. Sportköztestületek: - Magyar Olimpiai Bizottság - Magyar Paralimpiai Bizottság - Nemzeti Versenysportszövetség - Nemzeti Diák-, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség A szakmai kamarák fő feladata alapvetően - egyrészt valamiféle közellenőrzés - másrészt a közfeladatok között valamilyen tevékenység (hatósági) engedélyezése vagy közreműködés a tevékenység államigazgatási hatósági engedélyezésében - harmadrészt atipikus köztestületi feladat a szervezetek igazgatása és a közvagyon kezelése V. tétel ======== 1. A közigazgatási tevékenységfajták fogalma, osztályozása. ----------------------------------------------------------- A közigazgatás nagyon sokféle (egymástól jelentős módon eltérő) feladat megoldását jelenti, és e feladatmegoldás, a társadalom széles értelemben vett viszonyaira való hatásgyakorlás, a közigazgatás számára előírt valamilyen eredmény létrehozása egymástól különböző igazgatási tevékenységekben valósul meg. Ezek a tevékenységek sok szempontból eltérnek egymástól, így például: - a jellemző cselekmények összetételében, - a jogi szabályozottságuk mértékében és módjában, - jogi hatásukban, - a feladatmegoldás módjában, - a cselekvő alany személyében - és abban, hogy a hatásgyakorlás áll-e bírósági (vagy alkotmánybírósági) ellenőrzés alatt A csoportosítások során közigazgatási tevékenységfajtának a hasonló jogi sajátosságokkal jellemzőkkel rendelkező és hasonló igazgatási tevékenységet igénylő feladatok megvalósítását tekintjük. A jogi jellemzők alatt azt értjük, hogy: 1. milyen típusú igazgatottal kerül kapcsolatba a közigazgatás szerve; 2. rájuk milyen hatást gyakorol; 3. az igazgatás alanya és tárgya között milyen kapcsolat áll fenn; 4. az igazgatás cselekvési lehetőségét (hatáskörét) a jog milyen mértékben és módon szabályozza. Az igazgatási szempontok alatt azt értjük, hogy: 1. mi a cselekvés célja, rendeltetése; 2. milyen a cselekvés módja; 3. milyen a feladat megvalósításához szükséges munka neme. E megközelítés alapján az alábbi osztályozási szempontok adódnak: - a szervi (alanyi) meghatározás, - az igazgatás módja szerinti, - a tevékenységben megnyilvánuló hatalom szerinti, - a tevékenység „iránya" és „oka" szerinti (azaz a közigazgatási szervezethez tartozás miatt vagy attól függetlenül kerül sor az adott cselekményre). A közigazgatási szervezet szűkebb értelmében csak a tulajdonképpeni közigazgatási szerveket foglalja magában, tágabb értelemben minden olyan szervet vagy más jogalanyt is, aki/amely a közigazgatási feladatok megvalósításában, a hatáskörök gyakorlásában részt vesz, és a közigazgatás valamely szervéhez szervezeti kapcsolat fűzi. [A tevékenységfajták alanyi (szervi) osztályozása] - A tevékenységet végző közigazgatási szerv alapjellemzőjét, illetve a jellegadó főtevékenységét vesszük alapul - Az alanyi osztályozás önmagában nem sokat mond vagy mutat fel - Az alanyi osztályozás hagyományos (1990 előtti) osztályozása - az ágazati igazgatást végző szervek, (Az ágazati igazgatás fogalma, illetve az ágazati igazgatást végző szervek megjelölés értelmében alapvetően a központi államigazgatás szervei, nevezetesen az ágazati minisztériumok és az ágazati feladatot ellátó, országos hatáskörű szervek végezték az igazgatást.) - a funkcionális igazgatást végző szervek (alapvetően a gazdálkodó szervezetekre irányuló igazgatásként került meghatározásra, és azt az ún. központi funkcionális szervek végezték.) - A mai tevékenységi rendszerben az alábbi osztályozási szempontokat érdemes figyelembe venni: - Megkülönböztethetjük a központi szervek általi és a nem központi (területi) szervek általi tevékenységet, további megkülönböztetést kell tenni az államigazgatási, helyi önkormányzati és köztestületi szervek igazgatási tevékenysége között - Beszélhetünk testületi jellegű tevékenységről vagy hivatali jellegű tevékenységről. - Végül, érdemes megkülönböztetnünk azokat a közigazgatási szerveket, amelyek intézmények fenntartását végzik. [Az igazgatás módja szerinti osztályozás] Itt az osztályozás alapja az, hogy milyen eszközökkel, milyen cselekményekkel végzi a közigazgatási szerv az igazgatást. - a jog szempontjából alapvetően kétfélék lehetnek: - Jogi hatású cselekmények (aktus) - nem jogi hatású cselekmények. A tevékenység módja szerinti másik nagy kategória a jogérvényesítés.\ A jogérvényesítés a közigazgatási szerveknek az a tevékenysége, amellyel elősegítik, hogy a jogszabályok a valóságban gyakorolják a társadalomra azt a hatást, amiért kibocsátották őket.\ A jog érvényesítésének fő módja a jogalkalmazás. - A jogérvényesítés szociológiai értelemben a jogpolitikai cél társadalmi megvalósulását jelenti. - Jogdogmatikai értelmezés szerint jogérvényesüléséről akkor van szó, ha a címzettek a jogi normákban előírt magatartást ténylegesen teljesítik, tanúsítják. A közigazgatási jogban előírt magatartások a címzettek érdekei alapján alapvetően kétféle csoportba sorolhatók aszerint, hogy a jogalanyokra nézve kedvező(bb) vagy számukra éppen hátrányos(abb) magatartást írnak elő. A jogérvényesülésnek is több módját különböztetjük meg. Ezek a következők: - önkéntes jogkövetéssel megvalósuló jogérvényesülés; - végrehajtás útján megvalósuló jogérvényesülés; - jogalkalmazás útján megvalósuló jogérvényesülés; - jogérvényesítés jogilag kötetlen egyedi aktussal. Az önkéntes jogkövetéssel megvalósuló jogérvényesülés ahhoz a szabályozási megoldáshoz kötődik, amit ex lege szabályozási módnak nevezünk. A végrehajtás útján megvalósuló jogérvényesülés az önkéntes jogkövetés speciális fajtája. Ha a jogi normákban megfogalmazott jogalkotói akarat a címzetteket csak valamely közigazgatási szerv konkrét (egyedi) jogalkalmazó aktusa közvetítésével érintheti, akkor kerül sor a leggyakoribb és a legismertebb jogérvényesítési módra, a jogalkalmazásra. A közigazgatási jogalkalmazás fogalmát az alábbiak szerint adhatjuk meg: a közigazgatási jogalkalmazás olyan jogérvényesítő jogi művelet, amelynek során a közigazgatási szerv a konkrét jogalany (címzett) számára a jogszabály általános rendelkezései alapján konkrét (egyedi) aktusában jogot vagy kötelezettséget állapít vagy szüntet meg, illetőleg módosít. A közigazgatási jogalkalmazás nem tekinthető a jogalkalmazás egyetlen típusának, hiszen a legfontosabb jogalkalmazói döntéstípus a bírói döntés, a bírói jogalkalmazó határozat. A jogilag kötetlen, döntéstartalmú egyedi aktusok: - Ez a jogérvényesítési mód elsősorban a szervezetrendszeren belül érvényesülő igazgatásnak a hierarchiát feltételező területén, az irányító szerv és az irányított szervezetek kapcsolatában érvényesül. A jogérvényesítés folyamatában nagy a szerepe a közigazgatási szervek ellenőrző tevékenységének. Ezt módozatok kiegészítő, kísérő tevékenységeként jelöljük. Az ellenőrző tevékenységhez hasonlóan a jogérvényesítésnek igen lényeges, végső soron elengedhetetlen eszköze a szankcióalkalmazás. [A tevékenységben megnyilvánuló hatalom erőssége szerinti osztályozás:] Egyrészt van egy erősorrend a következők szerint: az igazgatott: - minden viszonyára, - a legtöbb viszonyára, - sok viszonyára, - egyes viszonyaira terjed ki a befolyás A másik fokozati rend a befolyás, az igazgatott akaratának a közigazgatási akarattal való „helyettesítésének" erősségével függ össze. 1., 2., 3., Az első három fokozatban a közigazgatás döntésével érintett viszonylatban az igazgatott autonómiája megszűnik. - Legerősebb a befolyás (első fokozat), ha a közigazgatási szerv cselekszik, és azt az igazgatott tűrni köteles. - A következő (második) fokozat, ha a közigazgatás egy magatartást, cselekvést megtilt. A tilalmak egy része jogszabályban jelenik meg a jogrendben. - A harmadik fokozat esetén a közigazgatás az igazgatottnak egy magatartás tanúsítását előírja. Ez esetben az előírások egyik típusa úgynevezett naturális tevékenységre vonatkozik, vagyis olyanra, amit az igazgatott egyébként is végezne a saját akaratából. A másik csoportba azok az előírások tartoznak, melyeket az érintettek közigazgatási előírás nélkül, önként sosem végeznének el. [Pl.:] a közterhek viselése, regisztráltatási kötelezettségek, katasztrófavédelmi munkakötelezettség stb. 4\. A negyedik fokozat az igazgatott autonómiájának korlátozása. Ezekben az esetekben a közigazgatás az igazgatott naturális tevékenységének feltételeit, azok végzésének módját határozza meg. 5\. Az ötödik területet, a közigazgatási befolyástól mentes igazgatotti tevékenység mezejét, melybe a közigazgatási szervek sem egyedi, sem normatív aktusaikkal nem avatkoznak bele. A közigazgatási befolyásolás/beavatkozás előbbiekben ismertetett fokozatai elsősorban a szervezeten kívül elhelyezkedő alanyokra, címzettekre alkalmazhatók. - Ha hierarchikus igazgatásról van szó, akkor az igazgatást végző államigazgatási szerv teljhatalmat gyakorol. - A hierarchián kívüli igazgatást az jellemzi, hogy egy adott közigazgatási szerv csak a hatáskörébe tartozó, a feladatkörébe tartozó tevékenységeket, igazgatott viszonyokat befolyásolhatja. A hierarchián kívüli igazgatás a jogállam közigazgatási hatalomgyakorlási módja. A jogállamra alapvetően a hierarchián kívüli igazgatás, mint jogilag korlátozott közigazgatás jellemző. A hierarchián kívüli igazgatás érvényesülési területeit az alábbiakban határozta meg: - a publikus jogalkotás (ez csak közreműködés a jogalkotásban), - a hatósági jogalkalmazó, jogérvényesítő tevékenység, - az ágazati és a funkcionális igazgatás, - a szervezetek működése feletti törvényességi felügyelet is A hierarchikus igazgatás az alá-fölé rendeltségen alapuló igazgatás volt -- más kifejezéssel az államigazgatási irányítás. Ma a megkülönböztetés hármas tagolást mutat: - Hierarchikus igazgatás (vagyis irányítás) -- meghatározó, majdnem teljes befolyásolási jog (ma ezt is már törvények szabályozzák). Ennek címzettjei a közigazgatási szervezetrendszerhez tartozó szervek -- tiszta igazgatási hatalom birtokában végzett igazgatás. - Hierarchián kívüli igazgatás a közigazgatás szervezetéhez tartozó szerv vagy intézet irányában, a szervrendszerhez tartozás okán -- itt szervezeti vagy más néven igazgatási hatalom mutatható ki, gyakran a közhatalmi igazgatásra jellemző formák és jogi eszközök útján, de a kényszerítés és a szankciók korlátozottak, alapvetően szervezeti jellegűek. - Hierarchián kívüli igazgatás a szervezethez nem tartozó jogalanyok tekintetében (vagy a szervrendszerhez tartozó jogalanyokra nézve, de nem annak okán, hogy oda tartoznak) -- ez a közhatalmi jellegű igazgatás, a közigazgatási kényszer és szankcionálás teljes eszköztárával. 2. A közszolgálati felelősségi rendszer (fegyelmi, büntetőjogi, kártérítési). ----------------------------------------------------------------------------- A közigazgatással kapcsolatba kerülő ügyfelek számára a szervezetszemélyzet együttesből a szervezet -- a szerv -- a meghatározó, ugyanis ez hordozza az állami impériumot. Az ügyfelek számára tehát a közigazgatási szerv az állami impérium birtokosaként, és nem munkavégző szervezetként jelenik meg. A szerv feladatait azonban valakinek el kell látnia: valakiknek a közigazgatási szerv keretében munkát kell végeznie - a közigazgatás alapfeladatait ellátó személyzet nem „közönséges" munkaviszonyban áll, hanem megkülönböztetett munkavégzésre irányuló, közszolgálati jogviszonyban - sajátos (de az általános munkajogra épülő) szabályok rendezik a nem közhatalmat gyakorló állami alkalmazottak, a törvény szerinti elnevezéssel a közalkalmazottak munkaviszonyát (Kjt.) - A közigazgatási szervek közhatalmat gyakorló személyzetének jogállását a közszolgálati törvény rendezte (Kvt.) - külön törvények szabályozzák a nem közigazgatáshoz tartozó, de az állami közhatalom birtokában működő „magisztrátusok", azaz ügyészek és ügyészégi, alkalmazottak, bírók, igazságügyi alkalmazottak jogállását (Üsztv.), (Bjt.), (Iasz.) A közigazgatási személyzet biztosításának két nagy modellje: - a zárt (elkülönült, karrier-), - a rendvédelmi szervek személyi állománya mindenhol zárt közszolgálati rendszerben működik - a zárt munkajogi rendben működő közigazgatási személyzet növeli a közigazgatás autonómiáját - a stabil rendszer csökkentik az aktuális politikai vagy egyéb érdekeknek való megfelelés kényszerét, és professzionális működést tesznek lehetővé - A közszolgálatban álló szempontjából a zárt rendszer kiszámíthatóságot és a munkaerőpiaci folyamatokkal szemben biztonságot jelent. - Hátrányok: - Az előmenetel zártsága a kiszámíthatóság mellett motivációhiányhoz is vezethet - a munkaerőpiaci biztonság nehezen befolyásolható költségigénnyel jár - a nyílt (a versenyszférával azonos, szélsőséges esetben zsákmány-) rendszer. [A hazai elkülönült civil közszolgálati jog legfontosabb sajátosságai az alábbiak:] - [Elkülönült jogi szabályozás:] az Mt. helyett a Kttv. szabályozza a közszolgálatban állók, a közigazgatási államtitkárok és helyettes államtitkárok, valamint az egyéb közigazgatási szerveknél foglalkoztatott köztisztviselők és közszolgálati ügykezelők (a továbbiakban együtt: **köztisztviselők**) jogállását. - [Kötött tartalmú jogviszony:] az alkalmazó közigazgatási szerv és a köztisztviselő, mint munkavállaló nem, vagy csak kis mértékben tud „alkudni" a jogviszony létesítésekor vagy annak fennállása alatt. A jogviszony legfontosabb összetevőit a Kttv. szabályozza. - [Aktusszerű jogviszony-keletkeztetés:] a közszolgálati jogviszony nem munkaszerződéssel, hanem kinevezéssel (és a kinevezés elfogadásával) jön létre. - [Szabályozott kiválasztás:] közszolgálati jogviszony gyakran pályázat, máskor meghívás alapján, büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel, ügykezelői feladatkörre legalább középszintű szakképesítéssel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn. - [A hűség (lojalitás) megkövetelése:] a köztisztviselő nem egyszerűen munkaszerződése folytán, hanem a jogviszony jellegéből adódóan köteles azonosulni a közszolgálat jogszabályban rögzített elveivel. Ezt emeli ki az eskü, amelyben a köztisztviselő vállalja a hűséget hazájához, népéhez. - [Összeférhetetlenség:] korlátozott a további munkavállalás, gazdasági, illetve politikai tevékenység. - [A vagyonnyilatkozat]: az összeférhetetlenségi szabályok érvényesülését, valamint a közélet átláthatóságát és tisztaságát hivatott biztosítani. - [Fokozott felelősség a munkaviszonyhoz képest:] a sajátos fegyelmi és büntetőjogi felelősségi szabályokban testesül meg. Lényege, hogy ha a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelmi vétséget követ el, amelyet formális eljárásban kell megállapítani. A fokozott büntetőjogi felelősség abban nyilvánul meg, hogy a köztisztviselő alanya (elkövetője) lehet olyan bűncselekményeknek, amelyeket csak hivatalos személy követhet el (hivatali visszaélés, bántalmazás hivatalos eljárásban stb.) - [Fokozott munkajogi védelem:] a határozatlan idejű közszolgálati jogviszony megszüntetésére csak a Kttv.-ben taxatíve felsorolt okokból kerülhet sor. - Ezek közül a legfontosabb objektív alapúak: a közigazgatási szerv megszűnése, az átszervezés, a vezető, felügyelő vagy irányító által elrendelt létszámcsökkentés, illetve a nyugdíjasnak minősítés. - Szubjektív alapú felmentési ok a méltatlanság, a nem megfelelő munkavégzés, az egészségügyi alkalmatlanság, a megváltozott munkakörre tekintettel a köztisztviselő által benyújtott kérelem vagy a vezetői bizalomvesztés. - A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. - [Kiszámítható előmenetel:] a felsőfokú végzettségű köztisztviselő a szolgálati jogviszonya időtartamától függően gyakornok, fogalmazó, tanácsos, vezető tanácsos, főtanácsos, vezető főtanácsos besorolást, a középfokú végzettségű pedig gyakornok, előadó, főelőadó, főmunkatárs besorolást kap. Ezzel párhuzamosan a köztisztviselői illetményalaphoz társuló növekvő szorzószámok határozzák meg alapilletményét, amelyhez különböző pótlékok társulnak. - [Az utasítás:] a fokozottan kötött munkavégzés biztosítéka. A köztisztviselőnek ugyanis nemcsak a jogszabályok előírásait kell betartania, de köteles felettese utasítását is végrehajtani. VI. tétel ========= A helyi önkormányzat szervezete II.: A polgármester. Az alpolgármester. A jegyző. A képviselő-testület hivatala. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------- [A polgármester] - A polgármester a képviselő-testület szerve. - A képviselő-testület és a polgármester eltérő feladat- és hatáskörökkel rendelkező intézményeit a mellérendeltség jellemzi. - A polgármestert és a főpolgármestert a település, illetve a főváros választópolgárai közvetlenül választják öt évre. Minden választópolgár csak egy jelöltre szavazhat, és a tisztséget az nyeri el, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. - A polgármesteri tisztséget főállásban vagy társadalmi megbízatásban lehet ellátni. - A főállású polgármester díjazásra és költségtérítésre jogosult. A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíja a polgármesteri illetmény 50%-a, amelyről részben vagy egészben lemondhat - A polgármester tisztsége megszűnik: - az új polgármester megválasztásával; - ha megválasztásának feltételei már nem állnak fenn; - összeférhetetlenség kimondásával; - méltatlanság megállapításával; - sorozatos törvénysértő tevékenysége miatti jogi felelősségének bírósági ítéletben történő megállapításával; - a tisztségről való lemondással; - a képviselő-testület feloszlatásával; - a halálával. - Szigorú és differenciált összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. - A képviselő-testület elnöke a polgármester, ő hívja össze és vezeti az üléseket, képviseli a képviselő-testületet. Megvétózhatja a képviselő testület döntéseit. - Az önkormányzatok működésével kapcsolatos igazgatási feladatkörében a polgármester irányítja a polgármesteri hivatalt. - A polgármester dönt a hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben. - A polgármestert munkájában alpolgármester segíti. [Alpolgármester] - Egy alpolgármesternek lennie kell a polgármester mellett, de a polgármester munkáját több alpolgármester is segítheti. - Az alpolgármestert a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja minősített többségű titkos szavazással. - Az alpolgármesterek közül legalább egyet a képviselő-testület saját tagjai közül választ meg. - Társadalmi megbízatású polgármester esetén az alpolgármesteri tisztség is csak társadalmi megbízatásban tölthető be. - Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. - Az alpolgármester megbízatását a képviselő-testület a megválasztásra irányadó eljárás alkalmazásával visszavonhatja. [A jegyző:] - A polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt -- a polgármester irányítása alatt -- a jegyző vezeti. - A jegyző a polgármester hivatali alárendeltje, első számú beosztottja. - A jegyzőt aljegyző helyettesíti, aki a jegyző által meghatározott feladatokat látja el. - A jegyzőt a polgármester pályázat alapján nevezi ki határozatlan időre. - A jegyző: - dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben; - munkáltatói jogokat gyakorol a polgármesteri hivatal munkavállalóinak tekintetében; - gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; - tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és bizottságai ülésén; - elkészíti a testületi ülés jegyzőkönyvét; - a polgármesterrel együtt aláírja a képviselő-testület döntéseit, és gondoskodik azok kihirdetéséről, illetve közzétételéről; - jelzi, ha jogszabálysértő döntést vagy működést észlel; - évente beszámol a képviselő-testületnek a polgármesteri hivatal tevékenységéről; - döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; - dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; - dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben; - rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a törvény által előírt körözési és felkutatási adatokat. - A járási hivatalok létrehozása nyomán a jegyzők államigazgatási feladatai jelentősen lecsökkentek, és ezzel a jegyző összetett feladatrendszerében előtérbe kerültek az önkormányzati feladatok. [Képviselő testületi hivatal (polgármesteri hivatal/közös önkormányzati hivatal)] - A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátására, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítése és végrehajtása érdekében polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre - A polgármesteri hivatal önálló feladat- és hatáskörökkel nem rendelkezik, de önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely polgári jogi értelemben jogi személy. - A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. - A hivatal működését az állam finanszírozza - Közös önkormányzati hivatalt azok a járáson belüli községi önkormányzatok hoznak létre, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma egyenként nem haladja meg a kétezer főt. - Közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei állapodnak meg az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül. 2. A szervezetrendszeren kívüli igazgatás fogalma, elhatárolási szempontjai. A szervezetrendszeren kívüli igazgatás összefüggése a jogállamiság elvével, a bírósági felülvizsgálat jogintézményével, a tevékenységfajták igazgatás módja és a hatalom erőssége szerinti osztályozásával, a jogérvényesítéssel, a szabályozási módszerekkel, valamint az igazgatottak körével. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- **Érdemes elolvasni mellé az V. tétel 1. részét!** A szervezeti (szervezetrendszeri) igazgatás nagyon tág, összefoglaló elnevezés, minden olyan tevékenységet lefed, mely a közigazgatási szervezet valamelyik elemére, mint a szervrendszer részesére, alkotóelemére hat, és csak ezen a szervezeti kapcsolaton keresztül irányul az igazgatott közigazgatási feladatainak ellátására. A szervezeti és a szervezeten kívüli igazgatás közötti talán legfontosabb különbséget az igazgatottak személyében látjuk. - A szervezeti tevékenység célkeresztjében mindig a közigazgatási feladatot ellátó közigazgatási jogalanyok állnak. - A szervezeti tevékenység is két nagy területre bontható: - egyik része hierarchikus kapcsolatban valósul meg, - más részét nem jellemzi meglévő hierarchia. - A szervezeten kívüli igazgatás mindenkor nélkülözi a hierarchiát. - Ennek az igazgatási tevékenységfajtának a centrumában a tevékenységgel érintett közigazgatási jogi jogalany közjogi természetű jogainak és kötelezettségeinek megállapítása áll. - Ha tehát a szervezeten kívüli igazgatási tevékenységgel érintett jogalany közigazgatási jogalany (szerv, intézet vagy azok munkaszervezete), a szervezeten kívüli igazgatás is kapcsolatban van az igazgatott által ellátott közigazgatási feladatokkal, de nem az igazgatotti feladatellátás jogszabályokkal rögzített és állandósult formája (a szervezet és a szervezeti kapcsolatok) a tevékenység fő tárgya. - A szervezeten kívüli igazgatás során az igazgatási tevékenység címzettje (az igazgatott) nem azért kerül igazgatási viszonyba, mert ő része a közigazgatási szervrendszernek. VII. tétel ========== A közigazgatási tevékenységfajták igazgatás módja szerinti osztályozása; a jogérvényesítés -- jogérvényesülés. -------------------------------------------------------------------------------------------------------------- [Az igazgatás módja szerinti osztályozás] Itt az osztályozás alapja az, hogy milyen eszközökkel, milyen cselekményekkel végzi a közigazgatási szerv az igazgatást. - a jog szempontjából alapvetően kétfélék lehetnek: - Jogi hatású cselekmények (aktus) - nem jogi hatású cselekmények. A tevékenység módja szerinti másik nagy kategória a jogérvényesítés.\ A jogérvényesítés a közigazgatási szerveknek az a tevékenysége, amellyel elősegítik, hogy a jogszabályok a valóságban gyakorolják a társadalomra azt a hatást, amiért kibocsátották őket.\ A jog érvényesítésének fő módja a jogalkalmazás. - A jogérvényesítés szociológiai értelemben a jogpolitikai cél társadalmi megvalósulását jelenti. - Jogdogmatikai értelmezés szerint jogérvényesüléséről akkor van szó, ha a címzettek a jogi normákban előírt magatartást ténylegesen teljesítik, tanúsítják. A közigazgatási jogban előírt magatartások a címzettek érdekei alapján alapvetően kétféle csoportba sorolhatók aszerint, hogy a jogalanyokra nézve kedvező(bb) vagy számukra éppen hátrányos(abb) magatartást írnak elő. A jogérvényesülésnek is több módját különböztetjük meg. Ezek a következők: - önkéntes jogkövetéssel megvalósuló jogérvényesülés; - végrehajtás útján megvalósuló jogérvényesülés; - jogalkalmazás útján megvalósuló jogérvényesülés; - jogérvényesítés jogilag kötetlen egyedi aktussal. Az önkéntes jogkövetéssel megvalósuló jogérvényesülés ahhoz a szabályozási megoldáshoz kötődik, amit ex lege szabályozási módnak nevezünk. A végrehajtás útján megvalósuló jogérvényesülés az önkéntes jogkövetés speciális fajtája. Ha a jogi normákban megfogalmazott jogalkotói akarat a címzetteket csak valamely közigazgatási szerv konkrét (egyedi) jogalkalmazó aktusa közvetítésével érintheti, akkor kerül sor a leggyakoribb és a legismertebb jogérvényesítési módra, a jogalkalmazásra. A közigazgatási jogalkalmazás fogalmát az alábbiak szerint adhatjuk meg: a közigazgatási jogalkalmazás olyan jogérvényesítő jogi művelet, amelynek során a közigazgatási szerv a konkrét jogalany (címzett) számára a jogszabály általános rendelkezései alapján konkrét (egyedi) aktusában jogot vagy kötelezettséget állapít vagy szüntet meg, illetőleg módosít. A közigazgatási jogalkalmazás nem tekinthető a jogalkalmazás egyetlen típusának, hiszen a legfontosabb jogalkalmazói döntéstípus a bírói döntés, a bírói jogalkalmazó határozat. A jogilag kötetlen, döntéstartalmú egyedi aktusok: - Ez a jogérvényesítési mód elsősorban a szervezetrendszeren belül érvényesülő igazgatásnak a hierarchiát feltételező területén, az irányító szerv és az irányított szervezetek kapcsolatában érvényesül. A jogérvényesítés folyamatában nagy a szerepe a közigazgatási szervek ellenőrző tevékenységének. Ezt módozatok kiegészítő, kísérő tevékenységeként jelöljük. Az ellenőrző tevékenységhez hasonlóan a jogérvényesítésnek igen lényeges, végső soron elengedhetetlen eszköze a szankcióalkalmazás. [A tevékenységben megnyilvánuló hatalom erőssége szerinti osztályozás:] Egyrészt van egy erősorrend a következők szerint: az igazgatott: - minden viszonyára, - a legtöbb viszonyára, - sok viszonyára, - egyes viszonyaira terjed ki a befolyás A másik fokozati rend a befolyás, az igazgatott akaratának a közigazgatási akarattal való „helyettesítésének" erősségével függ össze. 1., 2., 3., Az első három fokozatban a közigazgatás döntésével érintett viszonylatban az igazgatott autonómiája megszűnik. - Legerősebb a befolyás (első fokozat), ha a közigazgatási szerv cselekszik, és azt az igazgatott tűrni köteles. - A következő (második) fokozat, ha a közigazgatás egy magatartást, cselekvést megtilt. A tilalmak egy része jogszabályban jelenik meg a jogrendben. - A harmadik fokozat esetén a közigazgatás az igazgatottnak egy magatartás tanúsítását előírja. Ez esetben az előírások egyik típusa úgynevezett naturális tevékenységre vonatkozik, vagyis olyanra, amit az igazgatott egyébként is végezne a saját akaratából. A másik csoportba azok az előírások tartoznak, melyeket az érintettek közigazgatási előírás nélkül, önként sosem végeznének el. [Pl.:] a közterhek viselése, regisztráltatási kötelezettségek, katasztrófavédelmi munkakötelezettség stb. 4\. A negyedik fokozat az igazgatott autonómiájának korlátozása. Ezekben az esetekben a közigazgatás az igazgatott naturális tevékenységének feltételeit, azok végzésének módját határozza meg. 5\. Az ötödik területet, a közigazgatási befolyástól mentes igazgatotti tevékenység mezejét, melybe a közigazgatási szervek sem egyedi, sem normatív aktusaikkal nem avatkoznak bele. A közigazgatási befolyásolás/beavatkozás előbbiekben ismertetett fokozatai elsősorban a szervezeten kívül elhelyezkedő alanyokra, címzettekre alkalmazhatók. - Ha hierarchikus igazgatásról van szó, akkor az igazgatást végző államigazgatási szerv teljhatalmat gyakorol. - A hierarchián kívüli igazgatást az jellemzi, hogy egy adott közigazgatási szerv csak a hatáskörébe tartozó, a feladatkörébe tartozó tevékenységeket, igazgatott viszonyokat befolyásolhatja. A hierarchián kívüli igazgatás a jogállam közigazgatási hatalomgyakorlási módja. A jogállamra alapvetően a hierarchián kívüli igazgatás, mint jogilag korlátozott közigazgatás jellemző. A hierarchián kívüli igazgatás érvényesülési területeit az alábbiakban határozta meg: - a publikus jogalkotás (ez csak közreműködés a jogalkotásban), - a hatósági jogalkalmazó, jogérvényesítő tevékenység, - az ágazati és a funkcionális igazgatás, - a szervezetek működése feletti törvényességi felügyelet is A hierarchikus igazgatás az alá-fölé rendeltségen alapuló igazgatás volt -- más kifejezéssel az államigazgatási irányítás. Ma a megkülönböztetés hármas tagolást mutat: - Hierarchikus igazgatás (vagyis irányítás) -- meghatározó, majdnem teljes befolyásolási jog (ma ezt is már törvények szabályozzák). Ennek címzettjei a közigazgatási szervezetrendszerhez tartozó szervek -- tiszta igazgatási hatalom birtokában végzett igazgatás. - Hierarchián kívüli igazgatás a közigazgatás szervezetéhez tartozó szerv vagy intézet irányában, a szervrendszerhez tartozás okán -- itt szervezeti vagy más néven igazgatási hatalom mutatható ki, gyakran a közhatalmi igazgatásra jellemző formák és jogi eszközök útján, de a kényszerítés és a szankciók korlátozottak, alapvetően szervezeti jellegűek. - Hierarchián kívüli igazgatás a szervezethez nem tartozó jogalanyok tekintetében (vagy a szervrendszerhez tartozó jogalanyokra nézve, de nem annak okán, hogy oda tartoznak) -- ez a közhatalmi jellegű igazgatás, a közigazgatási kényszer és szankcionálás teljes eszköztárával. 2. A közszolgálati jogviszony keletkezése, megszűnése. A közszolgálati jogviszony tartalmának főbb szabályai.  -------------------------------------------------------------------------------------------------------------- [A hazai elkülönült civil közszolgálati jog legfontosabb sajátosságai az alábbiak:] - [Elkülönült jogi szabályozás:] az Mt. helyett a Kttv. szabályozza a közszolgálatban állók, a közigazgatási államtitkárok és helyettes államtitkárok, valamint az egyéb közigazgatási szerveknél foglalkoztatott köztisztviselők és közszolgálati ügykezelők (a továbbiakban együtt: **köztisztviselők**) jogállását. - [Kötött tartalmú jogviszony:] az alkalmazó közigazgatási szerv és a köztisztviselő, mint munkavállaló nem, vagy csak kis mértékben tud „alkudni" a jogviszony létesítésekor vagy annak fennállása alatt. A jogviszony legfontosabb összetevőit a Kttv. szabályozza. - [Aktusszerű jogviszony-keletkeztetés:] a közszolgálati jogviszony nem munkaszerződéssel, hanem kinevezéssel (és a kinevezés elfogadásával) jön létre. - [Szabályozott kiválasztás:] közszolgálati jogviszony gyakran pályázat, máskor meghívás alapján, büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel, ügykezelői feladatkörre legalább középszintű szakképesítéssel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn. - [A hűség (lojalitás) megkövetelése:] a köztisztviselő nem egyszerűen munkaszerződése folytán, hanem a jogviszony jellegéből adódóan köteles azonosulni a közszolgálat jogszabályban rögzített elveivel. Ezt emeli ki az eskü, amelyben a köztisztviselő vállalja a hűséget hazájához, népéhez. - [Összeférhetetlenség:] korlátozott a további munkavállalás, gazdasági, illetve politikai tevékenység. - [A vagyonnyilatkozat]: az összeférhetetlenségi szabályok érvényesülését, valamint a közélet átláthatóságát és tisztaságát hivatott biztosítani. - [Fokozott felelősség a munkaviszonyhoz képest:] a sajátos fegyelmi és büntetőjogi felelősségi szabályokban testesül meg. Lényege, hogy ha a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelmi vétséget követ el, amelyet formális eljárásban kell megállapítani. A fokozott büntetőjogi felelősség abban nyilvánul meg, hogy a köztisztviselő alanya (elkövetője) lehet olyan bűncselekményeknek, amelyeket csak hivatalos személy követhet el (hivatali visszaélés, bántalmazás hivatalos eljárásban stb.) - [Fokozott munkajogi védelem:] a határozatlan idejű közszolgálati jogviszony megszüntetésére csak a Kttv.-ben taxatíve felsorolt okokból kerülhet sor. - Ezek közül a legfontosabb objektív alapúak: a közigazgatási szerv megszűnése, az átszervezés, a vezető, felügyelő vagy irányító által elrendelt létszámcsökkentés, illetve a nyugdíjasnak minősítés. - Szubjektív alapú felmentési ok a méltatlanság, a nem megfelelő munkavégzés, az egészségügyi alkalmatlanság, a megváltozott munkakörre tekintettel a köztisztviselő által benyújtott kérelem vagy a vezetői bizalomvesztés. - A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. - [Kiszámítható előmenetel:] a felsőfokú végzettségű köztisztviselő a szolgálati jogviszonya időtartamától függően gyakornok, fogalmazó, tanácsos, vezető tanácsos, főtanácsos, vezető főtanácsos besorolást, a középfokú végzettségű pedig gyakornok, előadó, főelőadó, főmunkatárs besorolást kap. Ezzel párhuzamosan a köztisztviselői illetményalaphoz társuló növekvő szorzószámok határozzák meg alapilletményét, amelyhez különböző pótlékok társulnak. - [Az utasítás:] a fokozottan kötött munkavégzés biztosítéka. A köztisztviselőnek ugyanis nemcsak a jogszabályok előírásait kell betartania, de köteles felettese utasítását is végrehajtani. VIII. tétel =========== A szervezetrendszeri és szervezetrendszeren kívüli igazgatás alapvető fogalmi elemei. ------------------------------------------------------------------------------------- A szervezeti (szervezetrendszeri) igazgatás nagyon tág, összefoglaló elnevezés, minden olyan tevékenységet lefed, mely a közigazgatási szervezet valamelyik elemére, mint a szervrendszer részesére, alkotóelemére hat, és csak ezen a szervezeti kapcsolaton keresztül irányul az igazgatott közigazgatási feladatainak ellátására. A szervezeti és a szervezeten kívüli igazgatás közötti talán legfontosabb különbséget az igazgatottak személyében látjuk. - A szervezeti tevékenység célkeresztjében mindig a közigazgatási feladatot ellátó közigazgatási jogalanyok állnak. - A szervezeti tevékenység is két nagy területre bontható: - egyik része hierarchikus kapcsolatban valósul meg, - más részét nem jellemzi meglévő hierarchia. - A szervezeten kívüli igazgatás mindenkor nélkülözi a hierarchiát. - Ennek az igazgatási tevékenységfajtának a centrumában a tevékenységgel érintett közigazgatási jogi jogalany közjogi természetű jogainak és kötelezettségeinek megállapítása áll. - Ha tehát a szervezeten kívüli igazgatási tevékenységgel érintett jogalany közigazgatási jogalany (szerv, intézet vagy azok munkaszervezete), a szervezeten kívüli igazgatás is kapcsolatban van az igazgatott által ellátott közigazgatási feladatokkal, de nem az igazgatotti feladatellátás jogszabályokkal rögzített és állandósult formája (a szervezet és a szervezeti kapcsolatok) a tevékenység fő tárgya. - A szervezeten kívüli igazgatás során az igazgatási tevékenység címzettje (az igazgatott) nem azért kerül igazgatási viszonyba, mert ő része a közigazgatási szervrendszernek. A közigazgatási alaki jog és a szervezeti jog. ---------------------------------------------- [Az alaki jog] A közigazgatási alaki jogot úgy értelmeztük, mint a jogalanyok magatartása kikényszerítésének módját és a közigazgatás működési rendjét meghatározó szabályokat. - Az alaki jog célja az anyagi jog érvényesítése. - Az alaki jog a jogalanyoknak azokat a jogait és kötelezettségeit szabályozza, amelyek az anyagi jog érvényre juttatása céljából jelentőséggel bírnak. - Tárgyuk szerint a közigazgatási alaki jog szabályai közé a következők tartoznak: - az eljárási szabályok, - a belső eljárás szabályai, - az ügyviteli, - az ügyrendi szabályok. - A közigazgatási alaki jogi szabályok közül a legfontosabbak az eljárási szabályok, más néven a külső alaki szabályok. - alanyai nem kizárólag a közigazgatási szervek, hanem az anyagi jog másik alanyát képező jogalanyok is, a természetes személyek és a társadalom szervezetei - Legfontosabb forrása az Ákr. - A belső eljárási szabályok a közigazgatás szervezetei közötti, illetve szervezeten belüli működési szabályokat tartalmazzák, amelyek jellemzően a hierarchikus igazgatási (irányító-ellenőrző), kivételesen a mellérendelt szervezetek közötti tevékenységre vonatkoznak. - a külső jogalanyok számára nem kiemelkedő fontosságúak, mivel külső jogalanyokra vonatkozó rendelkezéseket nem tartalmazhatnak - Az ügyviteli szabályok a közigazgatási szervek ügykezelését, az ügyintézést és a belső szervek, illetve ezek munkatársai közötti érintkezés rendjét szabályozzák. - Az ügyrendi szabályok, nem minden közigazgatási szerv, hanem csak a testület döntéshozatalát rendezik: a testületi ülések összehívásának rendjét, a döntéshozatal előkészítését, a szavazást. [Szervezeti jog] A közigazgatási szervezeti jog az egyes közigazgatási szervek létrehozatalát, belső felépítését (szervezeti egységeit), vezetési struktúráját és a szervezeten belüli munkamegosztást szabályozza. - A szervezeti jogot következetesen elkülönítjük az alaki jogtól. Ennek magyarázata az, hogy az alaki jog elsősorban a közigazgatás működését szabályozza, vagyis tartalma dinamikus, míg a szervezeti jog statikus: a közigazgatás szervezetét mint (kvázi) állandó struktúrát határozza meg. - A közigazgatási szervezeti jog jelentősége: a szervezet (vagy vezetője) kapja a hatáskört és a feladatot. A szervezet (pontosabban a nevében eljáró személy) fogja tehát a külső jogalanyok magatartását befolyásolni. Ennek megfelelően a közigazgatási szervezeti jogot magas szintű jogforrások. - a közigazgatási anyagi, alaki és szervezeti szabályok nem feltétlenül elkülönülten jelennek meg, jellemzően egyazon jogforrás tartalmaz mindhárom szabályozási területhez tartozó szabályokat IX. tétel ========= Szervezetrendszeri tevékenységfajták I.: Az irányítás (fogalma, hatóköre-viszonyai, eszközrendszere, szabályozási módja, alanyai -- típusai, megosztott irányítás). ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Az irányítás a szerv szakmai és szervi tevékenységével összefüggő, hatalmi viszonyon és ebből következően alá-fölé rendeltségen nyugvó, az irányított önállóságát jelentős mértékben korlátozó közigazgatási tevékenységfajta. - Az irányítás mindig két különálló (egymástól legalábbis jogi értelemben véve elkülönült) szerv között megvalósuló tevékenység. - Az irányítási tevékenységet végző (irányító szerv) és az irányítás tárgya (az irányított szerv) egymástól mindig elkülönült jogalany, tehát az irányító tevékenység kívülről hat az irányítottra. - Az irányított szerv lényeges viszonyaira meghatározó befolyást gyakorol, tudnunk kell, hogy az irányítás szinte mindig az irányított szerv vezetésére hat. - **Az irányítás a vezetés igazgatása.** - Az irányítás minden formája uralmi viszonyt feltételez. - Az irányító szerv rendelkezik azokkal az eszközökkel, melyekkel el tudja érni, hogy az irányított szerv (és annak vezetése) az ő akarata szerinti tevékenységet fejtsen ki, vagyis el tudja érni, hogy az ő (az irányító) akarata érvényesüljön az irányított viszonyaiban. - Az irányítás lényege tehát az irányított viszonyai feletti meghatározó befolyás érvényesítése. - Az irányítási tevékenység alanya mindig egy másik (a felettes vagy irányító) szerv. - Viszonyokat tekintve: - szervi viszonyok - ÖSSZEFÜGGNEK: - a szerv létesítésével, megszüntetésével; - átszervezésével, fejlesztésével; - személyi feltételek biztosításával; - tárgyi feltételek biztosításával; - anyagi (pénzügyi) feltételek biztosításával; - a belső szervezeti rend kialakításával; - a vezetés meghatározásával - szakmai viszonyok - Irányítás és annak eszközei: - szervi irányítás (eszközök) - szakmai irányítás (eszközök) - A teljes irányítási jogkör: - az irányító szerv egymaga rendelkezik azokkal a jogi eszközökkel, melyek az irányított szerv teljes szervi és alapvető szakmai irányításához szükségesek - [A szerv konstituálásával összefüggő jogkörök:] a szerv alapítása, átszervezése, valamint a szerv megszüntetése. - [Személyzeti jogkör]: a szerv vezetőjének kinevezése, felmentése, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlását jelenti. - Az ellenőrzési jogkör: az irányított szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzése. - [Szabályozási jognak nevezett irányítási jogkör:] egyik legfontosabb összetevője a szerv szervezeti és működési szabályzatának (SzMSz) jóváhagyása. - [Aktus-felülvizsgálati jogkör:] szerv döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás. - [Egyedi döntési jogkör:] Ezalatt a jogszabályban meghatározott esetekben a szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyását értjük - Az irányítás leginkább hatásos eszköze az egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására. - Jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés. - Az államigazgatási szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a hatáskörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése. - A megosztott irányítási jogkör: - A teljes irányítási jogkör nem egyetlen szervet illet, hanem két szerv között van elosztva, ilyenkor az irányított szerv felett irányítási hatalom érvényesül, de azt nem egy irányító szerv gyakorolja. - LÉNYEGE: - az államigazgatási szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi ellenőrzése, - az államigazgatási szerv döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás, - jogszabályban meghatározott esetekben az államigazgatási szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, - egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, - jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés hatásköröket valamely központi államigazgatási szerv vezetője vagy kormánybiztos gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy más szerv gyakorolja a szűkebb értelemben vett szervezetirányítási jogköröket és más a szerv tevékenységének irányításával összefüggő jogköröket. - A megosztott irányítási jogkör nemcsak az államigazgatási szervezetben, hanem az önkormányzati szervek világában és a közintézetek irányításában is ismert. A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreinek rendszere, típusai, tartalma. ---------------------------------------------------------------------------- A helyi önkormányzás úgy valósul meg, hogy az e joggal rendelkező helyi közösségekben települési vagy területi önkormányzatok el azokat a feladatokat, gyakorolják azokat a hatásköröket, amelyek a törvény, de mindenekelőtt az Alaptörvény előírásai értelmében alapvető jelentőségűek a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása szempontjából. - Az önkormányzáshoz való jog annyi, amennyi belőle a feladat- és hatáskörök gyakorlásában megmutatkozik. - A helyi lakosság széles körét érintő és a tömeges mindennapi igényeket kielégítő közszolgáltatások megszervezése a helyi önkormányzás lényege, az önkormányzatok feladat- és hatásköreinek pedig az önkormányzás így meghatározott céljához és rendeltetéséhez kell igazodnia. - Az Alaptörvény, illetve a Mötv. generálklauzulát alkalmaz, Ez a szabályozási mód nagy szabadságot ad a mindenkori törvényhozónak a helyi önkormányzatok által ellátható feladatok kijelölésében és megváltoztatásában. - A Mötv.  lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok maguk, önként vállaljanak többletfeladatokat. Erre azonban csak akkor van lehetőségük, ha az adott ügyfajtát nem utalja más szerv kizárólagos hatáskörébe. - Saját feladat- és hatásköreiben eljárva az önkormányzat helyi közügyeket intéz. [A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköreinek rendszere:] - Az önkormányzat feladat- és hatáskörének viszonyítási pontja a helyi közügy, amelynek intézését az önkormányzat önállóan látja el. - A helyi közügyek körének intézését az önkormány