Fejlődéslélektan Osztály 10

A személy genetikai felépítése, a szülőktől örökölt gének összessége.

A személy megfigyelhető tulajdonságai, beleértve a fizikai és mentális jellemzőket, a viselkedést és az egészséget.

A fejlődés során bekövetkező lassulás, a fejlődési ütem lelassulása.

A fejlődés során bekövetkező gyorsulás, a fejlődési ütem felgyorsulása.

A fejlődés során bekövetkező megrekedés, a fejlődés leállása egy adott ponton.

A fejlődés során bekövetkező visszalépés, a korábbi fejlődési szintre való visszatérés.

A fejlődési szakaszok meghatározása, a fejlődés menetének megfigyelése és leírása.

A fejlődéslélektan egyik leggyakoribb kutatási módszere, amely a fejlődést hosszabb idő alatt követi nyomon.

Egy tárgy egy másikat reprezentál, pl. labda az almát, kocka az embert. Segíti az új szenzomotoros sémák megszilárdulását és a későbbi tevékenységek begyakorlását.

Az a képesség, hogy tudjuk, egy elrejtett tárgy továbbra is létezik, még ha nem is látjuk.

Elsődleges érzelmek, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a kiváltó eseményekkel.

1-2 éves kor között jelentkezik, amikor a gyerek szókincse hirtelen bővül.

Közvetlen érzékletekhez, élményekhez és helyzetekhez kötött beszéd.

Egyszavas mondatok, amelyek egy teljes gondolatot kifejeznek. (pl. „Tej!”, „Autó!”)

Egyre tudatosabbá válik a gyerek önmaga és a környezete közötti különbség.

Autonómiatörekvések, dac és indulatosság megfigyelhető.

A közös játék során a gyerekek inkább saját gondolataikat fejezik ki, mintsem valódi párbeszédet folytatnak. 4-5 éves korban kevés információt adnak és nem kérdeznek. 9 éves korra már hatékonyabbá válik a kommunikációjuk.

A gyereknek nehézségei vannak más emberek gondolatainak és érzelmeinek megértésében. Nem tudja elképzelni, hogy mások másképp gondolkodnak, mint ő. 4-5 éves korban fejlődik ki.

A gyerek nem képes megkülönböztetni a látszattól a valóságot. Pl. megijedhet egy álarcos embertől, mert nem érti, hogy az csak egy kosztüm.

A gyerek nem képes valódi ok-okozati kapcsolatot felismerni. Gyakran összekeveri az eseményeket és a véletlenszerűségeket ok-okozati összefüggésbe helyezi.

A gyereknek jellemző a jelenségek magyarázatához való késztetése, ami gyakran fantázián alapul. A tárgyaknak és jelenségeknek gondolatokat, érzéseket és szándékokat tulajdonít.

A gyerek nem képes megkülönböztetni a saját kívánságait és a valóságot. Gyakran a saját igényei szerint értelmezi a világot.

A gyereknek nehézségei vannak a múlt, a jelen és a jövő, valamint a különböző időbeli szempontok megértésében.

A gyerek a világot a saját napi beosztása és a környezete szerint értelmezi, nem pedig a valóságos, objektiv szempontok alapján.

A gyermek fejlődését alakító folyamat, melyben a felnőtt kiválaszt és alakít mindennapi tevékenységeket, segítve a gyermekét a legközelebbi fejlődési zónában.

2-7 éves korban a legintenzívebb, kultúrától független, szimbólumai, félelmei és örömei tükrözik a felnőtt társadalmat. Fontos funkciókat tölt be a fejlődésben.

Freud szerint: vágyteljesítés, katarzis és konfliktusfeloldó szerepe. Anna Freud szerint: elhárító mechanizmus, a lelki traumák kivetítése. Erikson szerint: énfejlődés modellhelyzetei. Piaget szerint: a valóság idomítása a gyermek gondolkodásához.

Vigotszkij szerint: képzeletet, gondolkodást, alkotó- és kifejezőkészséget fejleszt. A játék belső igényekből fakad, örömet és átélést nyújt a gyermeknek.

Aktív, önmagáért való tevékenység, célja maga a játék. Örömszínezet, belső motiváció, nem közvetlenül kielégítő szükségleteket. Értelme és tartalma variábilis, a gyermek belső igényeit tükrözi.

Mozdulatok, mozdulatsorok játékos megismétlése és gyakorlása. Tapasztalatszerzés a mozgáskoordinációról, a tárgyi környezetről és az érzékelésről.

Manipuláció, észlelés, térlátás, mozgáskoordináció, képzelet, tervezés és új kombinálások. Példa: építőjáték.

Két vagy több gyermek szerepjátékot játszik, „mintha”- világot teremtve. Valós érzelmek megélése nem valóságos körülmények között.

Előre meghatározott, pontos szabályokat alkalmazó vagy rituális játékok. A szabálykövető viselkedés elemeit gyakoroltatják. Pl.: társasjáték.

Az erőszakos tartalmak fogyasztása és az agresszív viselkedés közötti összefüggés nem egyértelmű. Laborkísérletekben a gyk agresszívabbá válhat erőszakos filmek nézése után, de való életben ritkán van ilyen egyértelmű kapcsolat. Lehetséges, hogy már az agresszívabb személyek jobban vonzódnak az erőszakos tartalmakhoz.

A szülők felelőssége, hogy felügyeljék, mit néz a gyermekük, és beszéljenek vele a látottakról. Ezáltal a gyermek jobban értékeli a látottak közvetlen jelentését és a szellemi feldolgozására is képessé válik, de nem feltétlenül fogja tudni elkülöníteni a való életben alkalmazható tanulságokat a szórakoztató televíziós tartalomtól.

A képernyőhasználatot korhatárok alapján kell szabályozni. A 0-18 hónapos csecsemőknek egyáltalán nem javasolt a képernyő használata, a későbbi korcsoportokban pedig egyre több időt tölthetnek képernyő előtt, de fontos a szülői felügyelet és a kornak megfelelő tartalom kiválasztása. A képernyőhasználat mellett fontos, hogy a gyermek más aktivitásokkal is töltse idejét (játék, sportolás, olvasás stb.).

2-5 év között a gyerekek szókincse jelentősen bővül, és a mondataik is hosszabbak, bonyolultabbak lesznek. Az otthoni környezet is nagy hatással van a nyelvi fejlődésre: az ingerszegény környezet és az elhanyagolás szegényesebb szókincset eredményezhet. Gyakori jelenség a 2-3 éves korban a túláltalánosítás, amikor a gyermek a nyelvtani szabályokat nem mindig helyesen alkalmazza, és pl. a "lók" helyett a "lók" szót használja.

A társas fejlődés során a gyermek a közösségbe integrálódik, de ugyanakkor megtanulja az egyéni különbségeket is. A szocializáció során megtanulja a társadalom normáit, értékeit és ismereteit, ami segít neki, hogy sikeresen boldoguljon a társadalomban. A személyiségfejlődés során a gyermek saját érzésvilága, viselkedése alakul ki. A társas és személyiségfejlődés egymást kölcsönösen befolyásolja.

Az agresszió olyan formája, amely valamilyen kívánt cél elérésére irányul.

Az agresszió olyan formája, amely a dominancia kinyilvánítására irányul, és közvetlenül annak a személynek a fájdalmát célozza, akivel szemben irányul.

Az agresszió fejlődése az életkorral. A ~2 éves kortól fokozódó instrumentális agresszió, amely a birtoklás és az elnyerés célja. A 3-6 éves korban csökkenő instrumentális agresszió, de növekvő verbális és ellenséges agresszió.

A tanult viselkedést jelenti, amelyet a környezetben tapasztalt modell alapján sajátítunk el. Az agresszív viselkedés megfigyelése és utánozása.

Az agresszió kezelésének egyik elképzelése, amely szerint az agressziót lehetőség biztosításával lehet csökkenteni, hogy kiélessük az ártalmatlan módon.

Az agresszió kezelésének egyik elképzelése, amely szerint a viselkedés társadalmilag nem elfogadható jellegét kell hangsúlyozni, és nem megerősíteni az agresszív viselkedést.

A fejlődés során az egyén önálló személyisége kialakul. Ezt a folyamatot konfliktusok és kihívások kísérik, amelyek megoldása elősegíti az egészséges fejlődést.

Az emberi személyiség fejlődésének Erikson által leírt 8 szakasza. Mindegyik szakasz egyfajta krízissel jár, amelyet az egyénnek sikeresen kell megoldania a személyisége egészséges fejlődése érdekében.

Az egyénnek a társadalmi normáknak való megfelelés, a tekintély tisztelete és a szabályok betartása iránt érvényesülő igénye. Ez a szakasz a fiatalkori lázadáshoz vezethet.