Fejlődéslélektan Óvodapedagógus Hallgatóknak PDF

FEJLŐDÉSLÉLEKTAN VETKPIP123F ÓVO__01L 2024. október 26. Kontakt Lukács Borbála: [email protected] N 222 Egyéni konzultáció e-mailben történő egyeztetés alapján Követelmények Diasor (ppt) tartalma Kötelező irodalmak ismerete Írásbeli vizsga...

FEJLŐDÉSLÉLEKTAN VETKPIP123F ÓVO__01L 2024. október 26. Kontakt Lukács Borbála: [email protected] N 222 Egyéni konzultáció e-mailben történő egyeztetés alapján Követelmények Diasor (ppt) tartalma Kötelező irodalmak ismerete Írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban Tesztkérdések Rövid esszé Főbb témák 1. A fejlődés természete, alapkérdései, fogalmai. A fejlődéslélektan vizsgálati módszerei 2. Gének, öröklődés, érés és környezet. A fejlődést meghatározó tényezők és interakcióik. A fejlődés elméletei 3. Prenatális-, újszülött-, csecsemő- és kisgyermekkori fejlődés 4. Óvodáskori fejlődés. Óvoda-iskola átmenet 5. A kisiskoláskori fejlődés 6. A későbbi életszakaszok legfőbb fejlődéslélektani kérdései: serdülőkor, felnőttkor, időskor A FEJLŐDÉS Természete, elméletei, tudománya Freepik Fejlődéslélektan Az ember törzsfejlődésével (faj evolúciója) és egyedfejlődésével (egyedi élőlény fejlődése) foglalkozó pszichológiai tudományág Tárgya: az általános testi, értelmi, társas és személyiségbeli változások, amelyen az egyén keresztülmegy élete során Cél: kül. fejlődési funkciók leírása, definiálása, összehasonlítása, előrejelzése Gyermeklélektan: csecsemőkortól a serdülőkorig terjedő időszak történéseinek feltárása Neveléslélektan: alkalmazott tudomány, a szocializáció, felnevelkedés, az oktatás és intézményei, és ált. a nevelés és környezet hatásainak vizsgálata Mi a fejlődés? Balogh É. (2004): „…mennyiségi változások sorozata minőségi, ugrásszerű változást eredményez. A szervezet új, magasabb szinten folytatja működését, a környezethez való alkalmazkodását.” Vajda Zs. (2014): „… folyamat, amelyben a változások mind külső, mind belső hatások következményei, továbbá e változások kiszámíthatók, iránnyal rendelkeznek és strukturális természetűek (Wohlwill, 1991).” Cole & Cole (2006, 28. o.): „…testi és pszichológiai változások sorozata, amelyen az emberek életkoruk előrehaladtával keresztülmennek – fogantatásuktól életük végéig.” 1. Folyamatosság Mennyiségi változások: kis változások folyamatos felhalmozódása Minőségi változások: hirtelen megjelenő, új viselkedésminták Fejlődési szakaszok között minőségi különbségek Az új szakaszra váltás viszonylag gyorsan, egyszerre több területen zajlik Kritikus periódus: bizonyos specifikus környezeti vagy biológiai eseményeknek meg kell történniük a fejlődés normális folytatásához Szenzitív periódus: bizonyos tapasztalatoknak nagyobb a jelentősége egy adott szakaszban, mint máskor 2. A fejlődés forrásai „Nature vs. nurture” vita Öröklés: természet – veleszületett biológiai képességek Környezet: nevelés – társas környezet (család, közösség) egyénre kifejtett hatásai >>> ezek kölcsönhatása lényeges a fejlődés során 3. Egyéni különbségek Miért különbözünk? Genetika / környezet? Mennyire állandóak a jellemvonások? A pszichológiai jellemzők időbeli stabilitása a genetikai felépítésnek tulajdonítható állandó jellemvonásokon túl a környezet stabilitásától is függ A fejlődés törvényszerűségei 1. Plaszticitás: fejlődésre, változásra való képesség 2. Struktúra-dinamika egysége: érés-tanulás – a funkcionális változást megelőzi a testi struktúra változása 3. Differenciálódás-integrálódás: egyre több önálló képesség különül el, és egyre magasabb szintű irányítás alá kerül. A képességek egységes rendszert alkotnak, és kölcsönösen erősítik egymást. 4. Transzfer = átvitel – a különböző képességek változása hatással van egymásra (pozitív / negatív) 5. Koegzisztencia: kül. területeken eltérő fejlettség tapasztalható 6. Variabilitás és sztereotipizáltság: képesek vagyunk az új helyzetekhez rugalmasan alkalmazkodni, közben egyes viselkedések szokássá válnak Fejlődéselméletek 1. Biológiai érési megközelítés (pl. Arnold Gesell, Sigmund Freud) A változások endogén jellegűek – biológiai örökség következménye Fejlődés oka az érés ~ változások genetikailag meghatározott mintázata 2. Környezeti tanulási megközelítés (pl. John B. Watson, B. F. Skinner) A biológiai tényezők megalapozzák a fejlődést DE a változások oka exogén – környezetből, főként a gy erőfeszítéseit jutalmazó / büntető felnőttektől erednek Fejlődés kulcsa a tanulás – tapasztalat által módosul a viselkedés Fejlődéselméletek (folyt.) 3. Univerzális-konstruktivista megközelítés (pl. Jean Piaget) Az öröklés és a környezet kölcsönös, egymást kiegészítő szerepet játszik a fejlődésben A változások alapsorrendje univerzális, a környezeti befolyás a pillanatnyi fejlődési szakasztól függ Az egyén aktív szereplő, saját fejlődését alakítja 4. Kulturális megközelítés (pl. Lev Vigotszkij) Az öröklés és környezet a kultúrán keresztül fejti ki hatását (felhalmozott tudásra épül: nyelv kódolja; tárgyak, szokások, értékek, melyek generációk örökítenek át) A gy és gondozói is aktív közreműködők, „együtt konstruálnak” Ugyanaz a biológiai vagy környezeti tényező eltérően befolyásolhatja a fejlődést attól a sajátos kulturális és történelmi háttértől függően, amellyel adott esetben kölcsönhatásba kerül Modern fejlődéselméletek Tranzakciós modell (Sameroff és mtsai, 1975, 2005) A gy biológiai adottságai és a tanult készségei, személyiségjellemzői, valamint a szülő (illetve a környezet, a társadalom és a kultúra) jellemzői folyamatosan és kölcsönösen hatnak egymásra >>> gy, szülő és a család is fejlődik! Folyamatosan zajló, sokszereplős interakciók Eltérő gyk egy adott környezetet másként élnek át, másként reagálnak rá Minden gy személyisége, viselkedése sajátos válaszokat vált ki a környezetéből A gy személyisége alapján biz. környezeteket preferál, választ is közülük A fejlődés mögött nincs egyetlen központi magyarázó tényező, inkább többtényezős okság feltételezhető: Uazon oknak többfajta következménye lehet Különböző okokból uaz a következmény valósul meg Modern fejlődéselméletek Ökológiai perspektíva (Bronfenbrenner, 1986, 1989) A gy és családja egy tágabb rendszer része, amelyben a közvetlen intézményi hálózat, a társadalom, a kultúra sajátosságai is interakcióba lépnek egymással A fejlődést meghatározó kölcsönhatások a környezet egyre magasabb rendű szintjein és azok között érvényesülnek Danis és Kalmár (2011) Modern fejlődéselméletek Ökológiai perspektíva (Bronfenbrenner, 1986, 1989) 1. Mikrorendszer: a gy közvetlenül része 2. Mezorendszer: gyre közvetlenül ható környezetek 3. Exorendszer: a szülők közvetítése révén ható környezeti tényezők 4. Makrorendszer: tágabb történelmi, társadalmi-kulturális rendszer (attitűdök, szokások, eszmék, értékek, törvények, normák) 5. Kronorendszer: időtényező Danis és Kalmár (2011) Befolyásoló tényezők Rizikótényező = Adott tényező, körülmény, adottság pozitív kapcsolatban van egy kedvezőtlen fejlődési kimeneti tényezővel Pl. alkoholista szülők gyermekei többször szenvednek el bántalmazást Biológiai vagy környezeti rizikó: pl. gyermek sajátosságai, családszerkezet, házastársi kapcsolat, szülő pszichés állapota, egészsége, viselkedése, stressz, gazdasági, etnikai státusz, lakóhely problémák stb. Szocioökonómiai státusz (SES): iskolai végzettség, gazdasági és demográfiai helyzet Mozgó rizikó = a fejlődés folyamán bármikor megjelenhetnek a korábbi hatásokkal interakcióba lépő, további veszélyeztető és védő tényezők (Gordon & Jens, 1989) Befolyásoló tényezők Promotív faktor = Egy adott tényező, körülmény, adottság pozitív kapcsolatban van egy kedvező fejlődési kimeneti tényezővel Pl. az érzékeny, válaszkész, meleg szülői gondozás hozzájárul az optimális szülő- gyermek kötődés kialakulásához ~ Módosító tényező: a kedvezőtlen kimenetel kialakulását gátolhatja Reziliencia = rugalmas ellenálló képesség – a gy akár számos rizikótényezőnek van kitéve, mégis megfelelő vagy jó fejlődési kimenet figyelhető meg nála (Rutter, 1999) Befolyásoló tényezők Protektív faktor = Egy adott tényező, körülmény, adottság pozitív kapcsolatban van egy kedvező fejlődési kimeneti tényezővel veszélyeztetett mintában, de nincs kapcsolatban egy alacsony rizikójú mintában Pl. a gy könnyen kezelhető temperamentuma védőfaktor lehet rizikós mintában Személyes védőfaktor: „könnyű” temperamentum rizikócsoportban, „jó” fejlődési ütem, átlagos IQ, teljesítmény orientáció, szociális kompetencia Környezeti védőfaktor: „kis” család, anya iskolázottsága, biztonságos kötődés, jó kortárskapcsolatok, intézményi szintű segítség Befolyásoló tényezők Sérülékenység faktor Egy adott tényező, körülmény, adottság negatív kapcsolatban van egy kedvező fejlődési kimeneti tényezővel veszélyeztetett mintában, de nincs kapcsolatban egy alacsony rizikójú mintában Pl. sokgyermekes családok esete: hátrányos helyzetben nehéz nagyon sok gyermek szükségleteit kielégíteni, míg ez nem jelent akkora gondot egy stabil, meleg légkörű, jól szervezett családban A változások mintázata Tipikus fejlődésmenet Atipikus fejlődésmenet: (Retardáció:) A fejlődésben megmutatkozó lemaradás Akceleráció: a fejlődési tempó felgyorsulása Fixáció: a fejlődésben történő megrekedés Regresszió: a fejlődésben történő visszaesés egy már korábban meghaladott szintre A fejlődés genetikai háttere Genotípus = az egyén genetikai felépítése – géntípusok, amelyeket az egyén örököl, ami az egyén élete során változatlan Fenotípus = az egyén megfigyelhető jellegzetességei – testi és lelki jellemzők, egészség, viselkedés Viselkedésgenetika: a genetikai és környezeti tényezők viselkedésre gyakorolt hatásának vizsgálata – családkutatás, ikerkutatás, örökbefogadottak kutatása Különböző genotípusok ugyanabban a környezetben vannak – a fenotípusok változatossága a gének változatosságának következménye A genotípus ugyanaz, de a környezet változó – a fenotípusok változatai a környezet változásainak tudhatók be A genetikai tényezők közrejátszhatnak abban, hogy az egyén milyen lakókörnyezetben él, illetve hogyan formálja és válogatja meg saját tapasztalatait A fejlődéslélektan mint tudomány Módszerei: Vizsgálati eljárás: megfigyelés keresztmetszeti kísérlet hosszmetszeti (longitudinális) önbeszámolók (interjúk, kérdőívek) kombinált klinikai kikérdezés (pl. Piaget) keresztmetszeti longitudinális tesztek, projekciós módszerek produktumok vizsgálata (rajz stb.)  Fejlődési szakaszok Életkor Köznapi elnevezés Piaget Freud Erikson (év) 0–1 Csecsemőkor Szenzomotoros szakasz Orális szakasz Bizalom vs. Bizalmatlanság 1–3 Kisgyermekkor Anális szakasz Autonómia vs. Szégyen Műveletek előtti szakasz 3–6 Óvodáskor Fallikus szakasz Kezdeményezés vs. bűntudat 6–12 Iskoláskor Konkrét műveleti szakasz Latencia kora Teljesítmény vs. kisebbrendűség 12–18 Serdülőkor Formális műveleti szakasz Genitális szakasz Identitás vs. Szerepzavar 18–35 Fiatal felnőttkor Intimitás vs. elszigetelődés 35–65 Középső felnőttkor Alkotóképesség vs. Megrekedés 65 felett Késő felnőttkor Integritás vs. kétségbeesés PRENATÁLIS FEJLŐDÉS Freepik Prenatális szakasz 1. Csíraszakasz (0-2. gesztációs hét): fogamzás – méhfalba beágyazódás 2. Embrionális szakasz (2-8. gesztációs hét) Méhlepény, köldökzsinór Sejttömeg rétegei: ektoderma, endoderma, mezoderma Cefalokaudális és proximodisztális növekedési minta 18-60. nap: organogenezis – fontosabb szervek mindegyike primitív alakot ölt 3. Magzati szakasz (9-40. gesztációs hét) Csontok keményedésének első jeleitől a születésig Főleg mennyiségi növekedés Aktivitásszint növekszik A magzat érzékelési képességei Mozgás: vesztibuláris rendszer fogamzás utáni 5. hónapban már működik – anya testhelyzetének változásait érzékeli Látás: 26. héttől reagál a fényre Hallás: 5-6. hónaptól reagál a hangingerekre hallja az anya testén kívüli hangokat, és különbséget tud tenni közöttük legjobban az anya beszédhangja hallható, mert azt az anya testének rezgései is közvetítik Magzati tanulás Pl. anya hangosan olvassa uazt a verset a szülés előtti 6 héten – a születés után uazt a verset hallva a szopizás tempója megváltozott, míg az ismeretlen versre nem Az anya állapotának hatása a méhen belüli fejlődésre Pszichés állapot Extrém stressz >>> adrenalin, kortizon >>> mozgásos aktivitás vált. – vetélés, koraszülés Erős negatív attitűd a babavárással kapcsolatban >>> születési súly kisebb, több orvosi segítség Táplálkozás Megfelelő kalóriabevitel kiegyensúlyozott étrendben Folsav-, kalcium-, vastartalmú ételek Szélsőséges alultápláltság: 1. trimeszterben kpi idegrendszeri károsodás, koraszülés, halál; 3. trimeszterben alacsony születési súly Teratogének = környezeti tényezők, melyek eltérítik a normális fejlődést, és súlyos rendellenességekhez vagy halálhoz vezethetnek Gyógyszerek – típustól függően rendellenességek Koffein – spontán vetélés, kis születési súly Dohány – spontán vetélés, halvaszületés, újszülött halála Alkohol – magzati alkoholszindróma Drogok – függőség, változatos rendellenességek Fertőzések – rózsa-, bárányhimlő, diabetes, influenza, magas vérnyomás stb. Sugárzás, szennyezés https://www.ophthalmologyreview.org/articles/fetal-alcohol-syndrome Cole és Cole (2006) Fogékonyság a hatás jelentkezésének idejétől, a fejlődési szakasztól is függ Sajátos módon hatnak a kül. szövetekre Nem minden szervezetre hat ugyanúgy Anya élettani állapota is befolyásolja (életkor: 40 év) Nagyobb koncentráció >>> nagyobb rendellenes fejlődési kockázat Genetikai veszélyeztetettség Anya életkora: 35 év fölött jelentősen nő a rendellenesség valószínűsége Pl. Down-kór: 25 és alatt – 1:1500, 39 év – 1:150, 45 év – 1:30 Közeli rokonságban, szülők esetében öröklött betegség, pl. dongaláb, nyúlajak stb. Vérrokonság a szülők között: testi, értelmi épség veszélyeztetettsége PERINATÁLIS SZAKASZ by Tom Adriaenssen Születés Vajúdás: méhösszehúzódások >>> baba feje áthatol a kitágult méhnyakon a hüvelybe >>> előbújik a hüvelyből, a méhlepény leválik a méh faláról Kultúránként eltérő az eljárások, fájdalomcsillapítók alkalmazása, a születés folyamatában résztvevők személye Ideális esetben minimális orvosi beavatkozás, de ha az újszülött / az anya / mindkettő egészsége megkívánja, külső beavatkozás történhet Pl. vákuum extrakció, szülés megindítása, császármetszés, stb. Újszülött Csecsemőkor 1. hónapja Jellemzők: ~ 3200-3400 g ~ 52 cm Magzatmáz Fej torzulhatott  Fizikai állapot Apgar-skála (Virginia Apgar) születés után 1 és 5 perccel 5 életjel: szín, szívverés, reflexválasz, izomtónus, légzés Területenként max. 2 pont >>> 10 pont 4 pont alatt gyenge fizikai állapot – orvosi ellátás! medictests.com Lehetséges komplikációk Veszélyeztetett, ha valamilyen súlyos zavar jeleit mutatja Légzési probléma, fulladás Fejsérülés, agyvérzés: fizikai sérülés, oxigénhiány (hypoxia) Bélrendszer éretlensége – emésztési nehézség Fertőzés: szülőcsatorna fertőzöttsége, anya fertőzése Koraszülés Alacsony súly Koraszülés = 37. geszt. hét előtt született csecsemő Tüdő, emésztő- és immunrendszer éretlensége Szopás-nyelés-légzés koordinálásának nehézsége – gépi segítés Oki háttere összetett: ikrek, eügyi állapot, fertőzés, stressz, szociális helyzet stb. Kitettebbek a neurológiai zavaroknak, mozgás, értelmi fejlődési problémáknak UNICEF/UNI117109/Pirozzi Megfelelő gondozás kritikus! Szülő-gyermek kapcsolat kezdete Csecsemő léte a szülőtől függ – kapcsolat döntő fontosságú! Megalapozza a szülő első reakciója a csecsemőre, az első közös órák, a szülő elvárásai Etológiai vizsgálatok – „babaszerűség” Freepik Érzékelés Érzékszervek eltérő mértékben fejlettek születéskor Hallás Bizonyos frekvenciatartományokban nem kifinomult (gyors javulás cskorban, ~10 éves korra éri el a felnőtt szintet) Beszédhangokra az első órákban ráhangolódnak, emberi beszéd vs. környezeti hangok megkülönböztetése 2 napos korra a körülötte lévő beszélt nyelvet preferálja, 6-8 hónapos korra már csak az anyanyelv fonémakülönbségeit észleli Érzékelés (folyt.) Látás Éretlen szemlencse – retina mögé eső fókusz – homályos látás Szemmozgások koordinálása, idegpályák ingerületvezetése éretlen 2-3 hónapos a két szem észlelte látványt már összehangolja 7-8 hónaposan a látásélesség eléri a felnőtt szintet Fantz (1961): sematikus arc preferenciája az összekevert arccal szemben https://www.spectacleoptometry.com/blog/what-can-babies-see Érzékelés (folyt.) Szaglás, ízlelés Tapintás, hőmérséklet, testhelyzet Jól fejlett A méhen belüli időszak korai szakaszában fejlődik ki 8-10 napos korra az édesanya tejének szagát preferálják Születéstől jellemző az érzékenység, reflexszerű mozgások Édes-savanykás ízek, szagok preferenciája Arckifejezések a kül. ízekre válaszként hasonlóak a felnőttekéhez – veleszületett! Reflexek = specifikus fajtájú ingerlésre adott specifikus, jól integrált, akaratlan válaszok A kpi idegrendszer érettségét mutatja Életben maradáshoz szükséges: pislogási, fogó-, szopó- és nyelőreflex, Moro-reflex Néhány hónap alatt számos eltűnik, egyesek egy érettebb viselkedés részeként visszatérnek InterestingSTEM Érzelmek Kezdeti érzelemkészlet: elégedettség vs. ínség (?) Jelentős fejlődésen, differenciálódáson megy keresztül az értelmi képességek és az alakuló társas kapcsolatok révén Környezet érzelmi megnyilvánulásainak dekódolása tanult folyamat Az anyai mimika észlelése, dekódolása, az anya felismerése, a non-verbális kommunikáció alkalmazása a biztonságérzet kialakulásához szükségesek Temperamentum = időben tartós, különféle helyzetekre adott következetes egyéni válaszmód Thomas & Chess (1982): a temperamentum alapvető viselkedéses mutatói A temperamentum típusai A legtöbb cs besorolható 3 kategória valamelyikébe: Könnyű csecsemők (~40%): pozitív hangulat, játékos, biológiai funkciók rendszeresek, könnyen alkalmazkodik az új helyzetekhez, érdeklődő Nehéz csecsemők (~10%): negatív hangulat, ingerlékenység, biológiai ritmus rendszertelen, lassú alkalmazkodás, sokszor hevesen vagy negatívan reagál az új helyzetekre, intenzív válaszadás Lassan felmelegedő csecsemők (~15%): negatív hangulat, aktivitás alacsony fokú, válaszok általában gyengék, hajlamos visszahúzódni az új helyzetektől, több időt igényel az új helyzetekhez történő alkalmazkodáshoz + „Átlagos babák” (~35%): nem illenek a fenti kategóriákba Temperamentum stabilitása ≠ Személyiség: vonások ÉS célok, megküzdési stílus, motiváció, énkép, identitás! Külső és/vagy belső tényezők befolyásolják a megnyilvánulásait Az egyes jellemzők viselkedéses megjelenése az életkorral és a fejlődéssel természetesen változik (pl. egy negatív emocionalitású gyermek hatévesen jóval kevesebbet sír, mint hat hónaposan, de jóval többet aggodalmaskodik, szomorkodik) >>> a stabilitás vizsgálata nehézségekbe ütközik A kutatások alacsony vagy közepes stabilitást találnak Környezethez való alkalmazkodás Napirend kialakítása: tevékenységek sorrendje, időpontja, időtartama elvárások kölcsönös rendszerét alakítja ki – későbbi fejlődés alapja Alvás: idejük nagyobb részét alvással töltik, alvásigényük fokozatosan csökken az első héten 16,5 óra, ami a 4. hónap végére csökken 14 óra alá Etetés: 3-4 óránként vagy igény szerint Sírás: elsődleges kommunikációs eszköz; egyetemesen 6 hetes korig fokozatosan növekszik, majd csökken Tapasztalattal a szülők képesek biz. sírásmintázatokat differenciálni CSECSEMŐKOR 0-1 év Freepik Testi fejlődés Növekedés egyéni üteme eltérő Testsúly ~ megháromszorozódik Testhossz ~25 cm-rel nő Izomzat, csontozat növekedése >>> Testarányok változásai Szinaptogenetikus robbanás: a szinapszisok sűrűségének gyors növekedése az 1. évben 2,5 hó: látókéreg 6. hó: mozgatókéreg 7-9. hó: homloklebeny Mozgásfejlődés mérföldkövei 0-7 / 8. hónap 1-2 hónapos: hason fekve emeli a fejét 1-2. hónap 3-4. hónap 3-4 hónapos: emeli a mellkasát 4 hónapos: hasról hátra fordul 4-5 hónapos: mozgó tárgyat szemével követ, nyúl a dolgok felé és megpróbálja megfogni azokat; hátról oldalra fordul 5 hónapos: kezével kitámasztva megtartja a mellkasát, segítséggel ül 5-6 hónapos: hátról hasra fordul 6-7 hónapos: Támaszték nélkül rövid ideig ülve marad, hasáról hátára 5-6. hónap 7-8. hónap fordul, hason kúszik Mozgásfejlődés mérföldkövei 7-12. hónap 7-8 hónapos: segítség nélkül fel tud ülni, kapaszkodva feláll, segítséggel áll 8-10 hónapos: mászás 9-11 hónapos: feláll 12-13 hónapos: első önálló lépések A manipuláció fejlődése 2,5 hó: akaratlagos mozgáskontroll 3-4 hónapos: kezével játszik, megérinti a feléje nyújtott tárgyat 4-5 hónapos: a tárgyat szájába veszi, rázza 5-6 hónapos: képes megragadni a tárgyakat és 30-40 mp-ig megtartani 6-7 hónapos: a tárgyat egyik kezéből a másikba átteszi 7-8 hónapos: egy tárgyat nyugvó tárgyhoz ütöget 9-10 hónapos: hüvelyk és mutatóujj szembefordítása (csipeszfogás) 10-12 hónapos: csipeszfogással kisebb dolgokat (pl. gyöngy, szösz) felvesz A fejlődés mechanizmusai 1. Biológiai érési megközelítés Endogén ok – a központi idegrendszer érése és funkcionális változás Új viselkedések - fokozódó mielinizáció + agykéreg érése >>> korai reflexek újjászerveződése, akaratlagos viselkedések megjelenése 2. Környezeti tanulási megközelítés A reflexek környezeti ingerekkel való koordinációja tanuláson alapul Klasszikus kondicionálás: asszociációk alapján a cs elvárásokat alakít ki a környezeti változásokról Operáns kondicionálás: a kívánatos viselkedésforma elérése megerősítés által Utánzás kezdetleges, nem következetes A fejlődés mechanizmusai 3. Konstruktivista nézet (Jean Piaget) A cs cselekvésein keresztül sajátítja el az ismereteit – reflex Reflex ~ primitív séma, a psz működés alapegysége Séma = mentális struktúra, hasonló körülmények között a cselekvés modelljéül szolgál Reflexséma ~ cselekvési váz, fokozatosan formálódik a tapasztalat által Adaptáció folyamán a sémák megerősödnek, új sémákká alakulnak Asszimiláció = új tapasztalat meglévő sémába beépítése Akkomodáció = meglévő séma módosítása az új környezeti tapasztalat beépítésére Konstruktivista nézet (Piaget) Az adaptáció folyamata https://www.youtube.com/watch?v=EYbCE1udazw Asszimiláció Akkomodáció = meglévő ismeretek finomítása az új, = meglévő ismeretek módosítása a de kongruens infónak köszönhetően korábbi gondolkodásnak ellentmondó új infónak köszönhetően Pl. anyamell + cumi szopizása Pl. anyamell vs. takaró szopizása  https://www.structural- Konstruktivista nézet (Piaget) learning.com/post/assimilation-vs-accommodation Asszimiláció – akkomodáció Van egy uszkárom. „Jé, ott egy uszkár!” Aktuális tudás Új helyzet / tárgy AKKOMODÁCIÓ Egyensúly megtartása Mennyire uszkáros? Mennyire uszkáros? Egyensúly Ennek is van 4 lába, Ez is egy kutya, de ő tacskó. ASSZIMILÁCIÓ megbomlása de ő macska. Konfirmatív Korrektív visszajelzés visszajelzés Konstruktivista nézet (Piaget) Asszimiláció - akkomodáció Állandó egyensúlyozás asszimiláció – akkomodáció között Ekvilibráció = létező sémák és új környezeti tapasztalatok közötti egyensúlykeresés Egyensúly ~ komplexebb tudás, amely a fejlődés magasabb szintjére emel >>> minőségi átalakulások, szakaszok Piaget: a kognitív fejlődés szakaszai 12−18 év 4. FORMÁLIS MŰVELETI SZAKASZ 6−12 év 3. KONKRÉT MŰVELETI SZAKASZ 2−6 év 2. MŰVELETEK ELŐTTI SZAKASZ 0−2 év 1. SZENZOMOTOROS SZAKASZ Az első 2 év: szenzomotoros szakasz Adaptáció az érzékelés és az egyszerű motoros viselkedés koordinációja alapján 12−18 év 4. FORMÁLIS MŰVELETI SZAKASZ 6 alszakasz 1-4. alszakasz: 1. életév 6−12 év 3. KONKRÉT MŰVELETI SZAKASZ 5-6. alszakasz: 2. életév 2−6 év 2. MŰVELETEK ELŐTTI SZAKASZ 0−2 év 1. SZENZOMOTOROS SZAKASZ Szenzomotoros időszak és alszakaszai Az első év Időszak Alszakasz Jellemzői 0–1,5 hónap 1. Reflexsémák gyakorlása Alapvető reflexek gyakorlása Akaratlan keresés, szopás, fogás, nézés 1,5–4 hónap 2. Elsődleges cirkuláris reakciók Önmagukban élvezetes cselekvések ismétlései Saját testére irányul, és ahhoz vezet vissza 4–8 hónap 3. Másodlagos cirkuláris reakciók Saját cselekedet környezettel, tárgyakkal való kapcsolatának felismerése Kiterjesztett cselekvések, melyek érdekes változásokat eredményeznek a környezetben 8–12 hónap 4. Másodlagos cirkuláris reakciók Alapvető sémák, célirányos cselekedetek koordinációja kombinációja a kívánt hatás elérése érdekében (intencionalitás) Két séma kombinálása ~ problémamegoldás legkorábbi formái Gyakorló / explorációs játék Funkciógyakorlás, cselekvések ismételgetése ~ feszültség feloldása, „én csinálom” 1. Exploráció: új info gyűjtése, tapasztalatszerzés a körülötte lévő tárgyakról; letapogatás az érzékszervekkel újabb helyzetekben, amíg az újdonságlehetőségek végére nem ér 2. Manipuláció: mindent kézbe vesz, mozdulatokat kipróbál mindenféle tárgyon, ismétlődően kísérletezik 3. Ismétlődés, variációk: cél az info kódolása A reprezentációk alakulása A szenzomotoros szakasz végpontja a reprezentációalapú gondolkodás megjelenése A reprezentáció a tárgyállandóság formájában kezd kialakulni = a tárgyak anyagiak, azonosságukat megtartják, amikor helyet változtatnak, és akkor is léteznek, ha nem látjuk őket 4. szakaszig nem fogják fel, mert nem rendelkeznek róla reprezentációval ~ amit nem látnak, nem létezik ~8 hónapos: kezdődő reprezentáció, de nem tökéletes felfogás A tárgyállandóság kialakulásának szakaszai Időszak Alszakasz Jellemzői 0–1,5 hónap Reflexsémák gyakorlása Nem keresi a látóteréből kikerülő tárgyakat 1,5–4 hónap Elsődleges cirkuláris reakciók Arra fordul, amerre a tárgy eltűnt, aktívan azonban nem keresi, figyelme gyorsan másfelé fordul 4–8 hónap Másodlagos cirkuláris reakciók A teljesen eltűnő tárgyak „elfelejtődnek”, azonban a részben takart tárgy felé nyúl, viszont abbahagyja, ha az eltűnik 8–12 hónap Másodlagos cirkuláris reakciók A tárgyak akkor is léteznek, ha nem láthatóak, koordinációja DE jellegzetes keresési hiba - A nem B hiba A nem B hiba 8-12 hónaposok jellegzetes hibája: ha megtalálnak egy tárgyat valahol, és azt a szemük láttára új helyre rejtik, ott keresik, ahol először megtalálták, pl. https://www.youtube.com/watch?v=NDAEvLaW_lw https://www.youtube.com/watch?v=gnsy5UoQ3aQ ~ emlékszik, hogy a tárgy létezik, de nem képes szisztematikus gondolkodásra ezzel kapcsolatban >>> igazi reprezentáció ~24 hónapos korban WordPress.com Emlékezés Fokozatosan növekszik az 1. év végéig Rovee-Collier & Hayne (2000) Rovee-Collier és mtsai (1998): mobilrugdosási kísérletek 2 hós – 24h után azonnal rugdos, 3 nap után nem emlékszik 3 hós – 8 nap után azonnal rugdos, 13 nap után már nem 6 hós – 14 nap után azonnal rugdos, 21 nap után már nem DE ha megfelelő (viz.) emlékeztetőt kapnak az 1 hónappal korábbi gyakorlásból, a három hónapos csecsemők is képesek újra felidézni az előzőleg megszerzett tudást! Emlékezet – kategorizáció – óvatosság ~6-9 hó: óvatosabbá válnak, ha valami nem a megszokott módon történik Pl. Schaffer (1974): 4-9 hónaposoknak egy idegen tárgyat mutatott a habituáció eléréséig – új idegen tárgy bemutatása >>> 4 hós azonnal a tárgyért nyúl 6 hós kicsit tétovázik, de a tárgyért nyúlt 9 hós még tovább tétovázik ~ „9 hónaposok óvatossága” Alapja a korábbi tárolt események felidézésének képessége, azok jelenlegi eseményekkel való módszeres összehasonlítása Bizonytalanság – óvatosság Felnőtt cselekedetek igazítása a cs szükségleteihez, képességeihez Segítséggel, interakció révén végrehajtás >>> önálló elvégzés ~ Vigotszkij: legközelebbi fejlődési zóna Csak néhány felnőttre számíthatnak, akik a környezetüket az elvárásaiknak, tudásuknak megfelelően alakítják Kategorizáció: „Megbízhatóan segít” vs. „Kiismerhetetlen idegen” Idegen ~ nem bízhat abban, hogy megérti a jelzéseit, megteszi, amire szüksége van Kommunikáció jellegzetességei 0-6 hónap: elsődleges interszubjektivitás Cole és Cole (2006) Közvetlen interakciók cs-szülő között, szerepcsere és érzelemmegosztás 6-9 hónap: másodlagos interszubjektivitás Cs és gondozó saját magukon kívüli tárgyakra, emberekre vonatkozó tudásban osztoznak Szociális referencia: ismeretlen helyzetben a cs a gondozóra néz, jelzést vár, hogyan érezzen, cselekedjen Helyváltoztatás – tevékenységeket távolból is összehangolhatják – nyelv szükségessége! Nyelvelsajátítás kezdete Preverbális (nyelv előtti) szakasz 6-12 hó: környezet nyelvére jellemző 0-6 hó: állapotjelző hangadások sajátosságok 0-3 hó: sírási hangok 6-8 hó: gyakran hallott szavak megértése 2. hónap: sírás differenciáltabbá válik + 8-9 hó: kezdenek szavakat, kifejezéseket komfortérzést jelző gőgicsélés megérteni 2,5 hónap: szociális mosoly 6-10 hó: gagyogás (msh-mgh szótagok) (https://www.youtube.com/watch?app=d 10-15 hó: halandzsa, első szavak esktop&v=JCRmQa4XL9E) produkálása, holofrázisok (egyszavas 4 hó: saját név felismerése mondatok) Érzelmi kapcsolatok változása Helyváltoztatás képessége – fizikai eltávolodás a gondozótól Érzelmek kifejezése gyakoribb, intenzívebb, főleg célelérés akadályozottsága esetén ~7-8 hónapos kor - új érzelmi kötelék: kötődés Igyekvés az elsődleges gondozó közelében maradásra Nyugtalanság elválás esetén Boldogság az újra találkozáskor A gondozó jelenléte hiányában is felé irányított cselekvések Kötődés magyarázatai Freud: drive-redukciós elmélet Az embert a biológiai késztetések motiválják ~ izgalmi állapotok, melyek az életben maradás feltételeinek megteremtését motiválják Drive aktiválódik – szükséglet kielégítésére törekvés Szükséglet kielégül >> drive csökken >> biológiai egyensúly visszaáll Pszichoszexuális elmélet – 1. orális szakasz Az élvezet elsődleges helye a száj A kötődés első alanya az anya - a táplálékigényt kielégíti Állatkísérletes bizonyítékok Harlow és mtsai (1969): kísérletek rhesusmajmokkal (https://www.youtube.com/watch?v=UF7-fXiMevA) 8 majomkölyök elválasztva az anyjától, külön ketrecben két élettelen pótanyával: drótanya vs. szőranya még ha a drótanyától kapták az összes élelmet, akkor is csak az étkezés idejére jártak hozzá, csimpaszkodni visszamentek a szőranyára! >>> testi érintés fontossága a kötődés kialakulásában!  KÉSŐ FELNŐTTKOR 8. Kötődés magyarázatai Integritás vs. kétségbeesés (folyt.) 7. KÖZÉPSŐ FELNŐTTKOR Alkotóképesség vs. stagnálás FIATAL FELNŐTTKOR Erikson: pszichoszociális elmélet 6. Intimitás vs. izoláció Ahhoz kötődik, akikben megbízhat, KAMASZKOR hogy segíteni fogja 5. Identitás vs. szerepkonfúzió 1. szakasz: bizalom megszilárdul a ISKOLÁSKOR gondozó iránt 4. Teljesítmény vs. kisebbrendűség 2. szakasz: önálló cselekvés, nem ÓVODÁSKOR lesz nyugtalan a rövid leválások 3. Kezdeményezés vs. bűntudat miatt, autonómia megvalósulhat MÁSODIK ÉV 2. Autonómia vs. szégyen és kétely CSECSEMŐKOR 1. Bizalom vs. bizalmatlanság Kötődés magyarázatai (folyt.) John Bowlby: evolúciós magyarázat Ahhoz kötődik, aki a világ felfedezéséhez biztonságos hátteret biztosít „termosztát”: szabályozórendszer, egyensúly a biztonság iránti szükséglet és a tapasztalatszerzés vágya között Harlow és mtsai (1969): majmok idegen helyzetben megrémülve a szőranyához rohannak, nem a drótanyához, félelem csillapodása után figyelik a doboló mackót >>> biztonságérzet szükséges a felfedezéshez DE nincs szabályozásra lehetőség, nincs minta, szociális viselkedési szabályokat nem tudták elsajátítani Kötődés kialakulása Bowlby (1969): 1. Kötődés előtti szakasz (0 – 6 hét): szoros kapcsolat a gondozókkal, de az idegenre nem mutat differenciált reakciót 2. Kötődés keletkezése (6. hét – 6-8 hónapos): másként reagálnak az ismerős vs. ismeretlen emberekre, félelem jelei 3. Tiszta kötődés (6-8 hónap – 18-24 hónap): idegenfélelem + szeparációs szorongás megjelenése, kötődési szabályozórendszer fenntartása 4. Kölcsönös kapcsolatok (18-24 hónaptól): kötődés belső munkamodellé válik >>> egyre több külön töltött idő ellenére biztonságérzet a kölcsönös érzelmi kapcsolat miatt Mary Ainsworth Idegen helyzet teszt Gy, gondozó + idegen személy – Felfedezések mennyisége, reakciók a gondozó távozására, idegen szorongás, reakció a gondozó visszatérésére https://www.youtube.com/watch?v=QTsewNrHUHU&t=77s Idegen helyzet teszt Kötődési mintázatok 1. Biztonságos kötődés: feldúlja a szeparáció, a visszatérő gondozóval azonnal kapcsolatot keres, gyorsan megnyugszik, tovább explorál 2. Szorongó-elkerülő kötődés: kevés figyelem a gondozóra, mikor a szobában van, nem dúlja fel a gondozó távozása; az idegen is meg tudja nyugtatni; a visszatérő gondozót aktívan elkerüli, figyelem végig inkább a játékok felé 3. Szorongó-ellenálló kötődés: kezdetben is szorong, a gondozó mellett marad, kevés exploráció; feldúlt a gondozó távozásakor; visszatérésekor sír, egyszerre keresi és kerüli a fizikai kapcsolatot 4. Dezorganizált kötődés: nem képes rendezetten kezelni a feszültséget, ellentmondásos viselkedés, vagy érzelem nélküli, lehangolt Idegen helyzet teszt Kötődési mintázatok – szülői bánásmód, gondozás Kulcsfontosságú a gondozói szenzitivitás (= megfelelő módon észleli és értelmezi a csecsemő jelzéseit, és ezekre adott reakciója időzítésében és természetében meg felel a gyermek aktuális szükségletének) 1. Biztonságos kötődés: következetesen szenzitív gondozás 2. Szorongó-elkerülő kötődés: következetesen inszenzitív, nem kellően érzékeny gondozás (késleltetett vagy hiányzó reakciók a cs jelzéseire) 3. Szorongó-ellenálló kötődés: következetlenül inszenzitív gondozás (egyszer késleltetett vagy hiányzó reakciók, máskor megfelelő reakciók a cs jelzéseire) 4. Dezorganizált kötődés: inszenzitív gondozás + atipikus gondozói viselkedés (pl. zavart, bizarr/ellentmondásos érzelemkifejezés, visszahúzódó, ellenséges, fenyegető, durván beavatkozó viselkedés) DE nem kizárólagos oksági hatása van! Környezeti tényezők és kötődés Gyermeki temperamentum: hozzájárul, főleg más környezeti rizikótényezők jelenlétében, de önmagában nem jelentős mértékű Szülő személyisége: átlagos tartományban nincs kapcsolat, DE a pszichés problémák (pl. anyai depresszió) jelentősen befolyásolják Család: házassági/partneri kapcsolati nehézségek, halmozott környezeti rizikó (SES, bántalmazás, szenvedélybetegség) mellett nagyobb valószínűséggel jár együtt a bizonytalan kötődés Kulturális különbségek: gyereknevelési szokások hatása – pl. közösségben nevelt / nagyobb távolságtartást kialakító környezetben nevelt gyknél nagyobb arányban bizonytalan kötődés Védőfaktor: társas kapcsolatrendszer, intervenció A kötődés stabilitása Bowlby: az adott gondozóval átélt tapasztalatok egy specifikus mentális reprezentációban, belső munkamodellben tárolódnak és összegződnek Gondozó, saját maga és a szülő-cs kapcsolat reprezentációja 3. életévtől átalakulás – párbeszéden, partnerek kölcsönös megegyezésén alapuló kapcsolat kog fejlődéssel, verbalitással, mentalizációval kifinomultabb reprezentáció >>> a fizikai közelség igénye fokozatosan csökken Nagymértékű stressz esetén aktiválódik a kötődési viselkedés! Önmagáról és a közeli érzelmi kapcsolatokról alkotott kép formálódásában nagy szerephez jut Követéses vizsgálatok: NEM állítható, hogy a kisgyermek nagyon korai időszakban kialakult kötődési mintázata egy életre optimális vagy kedvezőtlen pályára terelné a fejlődést! Kötődés és társas-szociális fejlődés Érzelemszabályozási, önregulációs stratégia Társas interakciók szabályozása, kapcsolatok kezdeményezése Érzelmi állapotok megértése, empátia Felfedező viselkedés és kompetenciaérzés kognitív képességeket és figyelmet igénylő, kihívást jelentő problémamegoldási helyzetben Szociális kompetencia, szoros érzelmi kapcsolatokban való alkalmazkodás A korai kötődés és a pszichopatológia, viselkedési problémák megjelenése a magas, ill. halmozott szociális rizikójú környezetben nevelkedetteknél mutat összefüggést KISGYERMEKKOR 1-3 év Freepik Testi fejlődés 3 éves korra ~100 cm magas, ~13-15 kg Kül. agykérgi területek, ill. agykéreg és agytörzs közötti kapcsolatok mielinizációja felgyorsul Prefrontális kéreg – agytörzs Prefrontális kéreg – látás, hallás agykérgi területei >>>Agyi központok elkezdenek összehangoltabban működni  Nagymozgások fejlődése ~1. év vége: önálló állás, járás kezdete Cole és Cole (2006) Nagymozgások fejlődése (folyt.) Járásfejlődés szintjei: https://www.youtube.com/watch?v=jOIgR4o9Iu8 ~18 hónap: koordináltan jár, lépcsőn jár kapaszkodva, mellélépéssel ~20-24 hónap: labdát rúg, páros lábbal ugrál, koordináltan fut ~3 éves: váltott lábbal lépcsőzik, biciklizik (3 kerekűvel) Manipuláció Labdát gurít, dob Tépés nélkül lapoz Ollóval vág Kockából rá- és mellé épít Gyöngyöt zsinórra felfűz Parenting Science Zsírkrétával firkál, vonalat húz Poharat, kanalat stabilan tart – pohár- és evőeszközhasználat Szobatisztaság Feltétel: ürítést végző izmok feletti akaratlagos kontroll elérése Hólyagból és a végbélből eredő érzékelőpályák érettsége >>> agykéregbe jelek továbbítása Tanulás során jelek-ürítés szükségletének összekapcsolása Záróizmok megfeszítésének, elengedésének elsajátítása ~3 éves korban stabilizálódik a nappali szobatisztaság (az óvodák ált. feltételként szabják meg a szobatisztaságot!) Piaget: szenzomotoros időszak és alszakaszai A második év Időszak Szakasz Jellemzői 12–18 hónap 5. Harmadlagos cirkuláris reakciók A problémamegoldás eszközeinek módszeres változtatása Kísérletezés a következmények felfedezése érdekében, próba-szerencse viselkedés 18–24 hónap 6. Szimbolikus reprezentáció Cselekvéseket a korábbi tapasztalatok mentális kezdetei reprezentációi alapján kezdik végrehajtani Képek, szavak ismerős tárgyakra kezdenek vonatkozni A problémamegoldás új eszközeinek felfedezése szimbolikus kombinációk segítségével Piaget: a tárgyállandóság kialakulása Időszak Szakasz Jellemzői 12–18 hónap 5. Harmadlagos cirkuláris reakciók Keresi a tárgyat, miután látta, hogy hova tették, de nem törődik vele, ha nem találja 18–24 hónap 6. Szimbolikus reprezentáció Keresi az elrejtett tárgyat; bizonyos benne, hogy kezdetei lennie kell valahol >>> a tárgyállandóság kialakult, megszilárdult ~ szimbolikus reprezentáció meglétére utal https://www.youtube.com/watch?v=sauXDIV6g9k Játékfejlődés ~1 évesek: úgy használják a tárgyakat, ahogy a valóságban szokás + exploráció 12-30 hónapos: szimbolikus játékok (mintha-játék, fantáziajáték) megjelenése Egy tárgy egy másikat helyettesít, reprezentál (pl. labda az almát, kocka az embert) Segíti az újonnan elsajátított szenzomotoros sémák megszilárdulását Később fontossá váló tevékenységek begyakorlását segíti Pl. https://www.youtube.com/watch?v=agAW_58XDLk Beszédfejlődés ~1 éves: Egyszavas mondatok – holofrázisok 1,5-2 éves kor: a beszédfejlődés fordulata – szókincsrobbanás, „Mi ez?” korszak 2-3 éves: szituatív beszéd – tartalma a közvetlen érzékletekhez, élményekhez, helyzethez kötött; gyakran mondatértékű szavak Többszörös utasítást végre tud hajtani Szókincs többszáz szavas Többszavas mondatok, távirati stílus: pl. „Papa vezet autó.” Sokat utánozzák a felnőtteket Egyre érthetőbb a tágabb környezet számára „Miért?” korszak – kb. 3 éves kor Énkép Helyváltoztatás – önmagunk vs. gondozók / mások különbségének megtapasztalása >>> társas kapcsolatok új formái 18-24 hó: tudja, megnevezi, hogy ő maga látható a tükörben; önmaga és saját cselekvések megnevezése – „cselekvő én” ~2-2,5 éves: a különálló én kifejlődésének kezdete Fokozódó éntudat, önállóságérzés Felnőtt normákra fokozódó érzékenység Önmaguk elé célok állítása, és azok felnőtt normához mérése Erős vágy, hogy szülő ne szálljon szembe a tervekkel >>> autonómiatörekvések, dac, indulatosság Érzelmek ~1 éves: 6 alapérzelem átélése, kommunikálása (öröm, félelem, harag, meglepetés, szomorúság, undor) elsődleges érzelem: közvetlen kapcsolatban az őket kiváltó eseményekkel 18-24 hónapos: másodlagos érzelmek megjelenése (pl. büszkeség, bűntudat) Közvetett: akkor jelenik meg, amikor képes önmagáról gondolkodni, önmagát értékelni bizonyos társas normák, szabályok, célok fogalmai között ~ „társas érzelmek” Újonnan elsajátított képességek következménye: önmaga-mások felismerése, nyelvi- gondolati megjelenítése Azokat a normákat jelenítik meg, amelyekhez a gyerekek magukat mérik A korai tapasztalatok hatása Elsőbbség elve: elképzelés, hogy a gyk legkorábbi tapasztalatai határozzák meg későbbi fejlődésüket Szülő érzékeny, válaszkész a cs jelzéseire, állapotaira – mi a megfelelő szint? Kulturális eltérések – optimális feltételek meghatározásakor a cs és családjuk életkörülményeit figyelembe kell venni Ideiglenes elválás a szülőktől Kórházi tartózkodás: későbbi viselkedési problémák, DE rossz eügyi állapot miatti stressz, szülők reakciói is okozhatják Bölcsődei nevelés: gyenge ellátás mellett is csak más kockázati tényezők jelenlétében negatív társas és kog hatás, önmagában a szeparáció nem káros A korai tapasztalatok hatása (folyt.) Bölcsődei nevelés Intellektuális hatások: Megfelelő személyzet, jó felszereltség – legalább olyan jó értelmi fejlődés, mint az otthon nevelteknél Hátrányos helyzet esetén csökkenti, megelőzi a teljesítmény romlását ny és kog téren Társas hatások: ált. önállóbb, segítőkész, együttműködő gyk Előfordulhatnak viselkedésproblémák – minél hosszabb időt tölt a bölcsiben, annál vszínűbb az agresszív viselkedés, később ovis viselkedési problémák Több kortárskapcsolat, sokféle hasznos társas tapasztalat ~ idősebb gyk Élmények: csoporttevékenységbe bekapcsolódás, megfelelő társsá válás, elutasítás elfogadása – DE nem feltétlenül felel meg a családi viselkedési normáknak A korai tapasztalatok hatása (folyt.) Tartós elválás a szülőktől Árvaház (Dennis, 1973): Intézményi nevelés: Szegényes stimuláció és emberi érintkezés >>> 1. év végén mérhető értelmi elmaradás, 12-16 évesen szignifikáns elmaradás, képtelen a társadalomban funkcionálni Több intellektuális inger, változatosabb élmények >>> 10-14 évesek behozták a kezdeti intellektuális elmaradást, de átlag alatti teljesítmény Örökbe fogadottak: 2. év végére tipikus kog fejlődést mutattak, kölcsönös kötődés a nevelővel 2-6. évben örökbe fogadottak: kismértékű elmaradás az értelmi szintben Családjukhoz visszakerültek: Alapvetően poz hatás, de a környezet meghatározta a későbbi fejlődést Családi szocializáció Családi közeg formálja a viselkedést + megválogatja azokat a környezeteket, amelyekben a gyk tartózkodnak Családi élet kultúrközi összehasonlítása: ált. cél, hogy a gyk társas és személyiségfejlődése olyan irányba tartson, hogy megfeleljen a társadalom gazdasági tevékenysége és közösségi élete által támasztott követelményeknek Szocializációs minták egy társadalmon belül változhatnak, pl. családszerkezet, családtagok értékei, nézetei, iskolázottsága, jövedelme, személyisége függvényében  Szocializációs minták, szülői nevelési stílusok Maccoby & Martin (1983) Érzelmi viszony Elfogadó, érzékeny, Elutasító, érzéketlen, gyermekközpontú szülőközpontú Parancsoló, Irányító – kölcsönös, kétirányú Tekintélyelvű, hatalmát Korlátozás kontrolláló kommunikációt igénylő érvényesítő mértéke Nem követelő, Elnéző Gondatlan, elhanyagoló, kevéssé korlátozó közömbös Nevelési stílusok hatása Baumrind (1971): a gynevelési szokások többnyire a 3 minta vmelyikét követik 1. Tekintélyelvű család: meghatározott normákhoz alkalmazkodást követelik meg, hangsúly az engedelmességen 2. Irányító család: az indoklással és megbeszéléssel elért kontrollt tartják fontosnak 3. Engedékeny család: kerülik a túlzott kontrollt, a gyknek önálló döntést kell hozniuk >>> az irányító nevelés a gy nagyobb önbizalmával, erősebb önkontrolljával, nagyobb kíváncsisággal társul (amerikai minta) Családszerkezet hatása Egyszülős családok Egyedülálló fiatal anya: nagyobb valószínűséggel nagyobb agresszivitás, kisebb önkontroll, gyengébb értelmi képességek a gynél, mint idősebb házaspárok gynél Válás: gyakori negatív reakciók (pl. alvászavar, ingerlékenység, agresszió) Zavar mértéke a család anyagi helyzetétől, a gykel élő szülő új kapcsolatával alakuló új család szerkezetétől függ Nagycsaládok Kisebbségi és/vagy szegénységgel küzdő családoknál a problémamegoldás, stresszcsökkentés forrása, érzelmi támasz lehet Kisgyermekkor – összefoglalás Viselkedéses aspektus Társas aspektus Járás összehangolttá válik Elválással járó nyugtalanság csökkenése Kézügyesség fejlődése Az „én” megkülönböztető érzése Szobatisztaság alakulása A felnőttnormák elfogadása Módszeres problémamegoldás Másodlagos érzelmek kialakulása Szimbolikus játék Fogalmi reprezentációk Alapfokú szókincs, szókombinációk megjelenése ÓVODÁSKOR 3 – 6 / 7 év Freepik Testi fejlődés A végtagok rövidek, a fej a test 1/6-a 20-30 cm növekedés, évenként 4-5 cm 13-15 >>> 18-20 kg a korszak végén ~ 1,5-2 kg évente Első alakváltozás – arányosabb testalkat Fejlődő állkapocscsont – „baba-arc” eltűnik, fogváltás ~ 5 / 5,5 éves kortól Nagymozgás fejlődése Mozgékonyság 6-7 éves korig egyre kontrolláltabbá, harmonikusabbá válik Járás ritmusos, kar-láb mozgás összerendeződik, ütemre lép Távolságot képes sétálni Lépcsőn váltott lábbal jár, kapaszkodás nélkül Vonalon egyensúlyát megtartva végigsétál Futása koordinált, kontrollált Egy- és kétlábon ugrál Mászókán mászik, függeszkedik Megtanul triciklin, biciklin kerékpározni Öltözködés során önállósodik Egyensúlyérzék fejlődik Sportra taníthatóvá válik Manipuláció fejlődése Kiscsoportos Szem-kéz koordináció még tökéletlen – bizonytalan labdadobás, elkapni nem tud Gyurmázás fejlesztheti Nagycsoportos Két kéz mozgása összerendezett Labdaeldobás magabiztos (egy-, kétkézzel), célbadobás Labdaelkapás magabiztos Labdát gurít, pattintgat Finommozgások: papír tépése, nyírása, ragasztása, fűzése, hajtogatása; varrás; rajzolás Ábrázolás fejlődése Kisgyermekkor 1,5-3 év: firkakorszak A nyomhagyás öröme motiválja Az esztétikum nem lényeges A felnőtt kérdéseire utólag hasonlítani kezdi vmihez (értelmezett sztereotip firkák) 2-3. év: szándékos, előre tervezett, ábrázolás irányította rajzolás ~ szimbolikus megjelenítés, jelentéstulajdonítás, önkifejezés ~3 év: a foltok, vonalak reprezentálnak valamit Részletezés Térbeli viszonyok Mérei, V. Binét (1981) Ábrázolás fejlődése transzparencia Óvodáskor 3-4 év: megjelenik a gy tudása a rajzon, nem a látható jellemzői emberábrázolás kezdete, alapsémák alkalmazása 5. év: képzeletvezérelt, többszempontú ábrázolás, aránytalanság Intellektuális realizmus (Piaget): megjelenítést juxtapozíció meghatározza, amit tud a dologról, nem az, ami látszik Érzelmi szinkretizmus: azt a részt emeli ki, ami számára fontos Transzparencia: átlátszóság Juxtapozíció: szétdobáltság - aránytalanság, véletlenszerű irányok, érintkezés és bennefoglalás hiánya Mérei, V. Binét (1981) Ábrázolás fejlődése Iskoláskor Több szempontú ábrázolás, perspektíva ~7-9. év: érzékleti realizmus: egyre inkább a látványra hasonlít, emberi test egyre realisztikusabb, arányosabb 6-11/12 év: a tárgy látott részletei jelennek meg a rajzon az aktuális perspektívából Goodenough (1926):– emberalak ~ intelligencia színvonala >>> RQ mérése Mérei, V. Binét (1981) Ceruzafogás fejlődése Óvodáskor végére tökéletesedik a ceruzafogás, finommotoros koordináció McManus és mtsai (1988): a 3 éves gyerekek kézpreferenciájának iránya nagyjából rögzül, mértéke 7 éves korig növekszik 12-15 hó 2-3 év 3-4 év 4-5 év Tenyérfogás Átmeneti fogás 4-ujjas fogás 3-ujjas fogás Észlelés Alaklátás 4-5 éves: izoláltan felismeri a struktúraelemeket, de nem tudja az egészhez viszonyítani, ill. szinkretizmus: a maga számára legfontosabb kiemelése az egészből 6-7 éves: strukturált egész felfogása, rész-egész összefüggés felismerése Kategorizáció: 5-6 éves képes szín, nagyság és alak szerint, 6-7 éves szisztematikusan Térészlelés ~ testkép kialakulása Idő észlelése: tapasztalatfüggő – segíti a megszokott napirendhez való alkalmazkodás 6-7 éves: napszakok, évszakok, hét napjai, hónapok magabiztos ismerete, alkalmazása, események időrendi sorrendben való felsorolása Figyelem ~ koncentráció, szűrőmechanizmus >>> orientáció, tanulás, emlékezés alapja Ovisoknál spontán, önkéntelen figyelem túlsúlya Intenzitás és tartósság az éberség mértékétől, érzelmi ráhangolódástól függ Újabb ingerekkel terelhető Érdekesség esetén szándékos figyelem – erőfeszítést igényel, hamar fárasztja Koncentrált figyelem 6-7 éveseknél ~5-15 perc Emlékezet Rövid- és hosszútávú emlékezeti kapacitás is nő 5-6 éves kortól szándékos tanulás, stratégiák alkalmazásának kezdete 6-7 éves kortól egyre dominánsabb a szándékos emlékezet Piaget A kognitív fejlődés szakaszai 12−18 év 4. FORMÁLIS MŰVELETI SZAKASZ 6−12 év 3. KONKRÉT MŰVELETI SZAKASZ 2−6 év 2. MŰVELETEK ELŐTTI SZAKASZ 0−2 év 1. SZENZOMOTOROS SZAKASZ Értelmi fejlődés Piaget: műveletek előtti szakasz (2-6 év) Centrálás = „egyoldalúság”, két szempont egyidejű fenntartásának problémája Nem képesek figyelmüket egyetlen kiugró szempontnál többre összpontosítani https://www.youtube.com/watch?v=gnArvcWaH6I 3-4 évesek: a magasabb pohárban több folyadék van – csak a magasság szempontot figyeli, a szélességet nem! Egocentrizmus Kizárólag a saját szempontjából veszi figyelembe a világot, és nem képes arra, hogy a dolgokat más perspektívájából lássa 1. Téri nézőpontváltás: háromhegy-probléma – „Mit lát a maci / néni?” https://www.youtube.com/watch?v=v4oYOjVDgo0 Ovis nem érti 6 éves: tudja, hogy mindenhonnan más, de nem oldja meg 8-9 év: kevert perspektíva 10 év: tökéletes decentrálás Bruce et al. (2017) Egocentrizmus (folyt.) 2. Egocentrikus beszéd Közös játék során „kollektív monológok” valós dialógusok helyett Beszélő körülír egy tárgyat – hallgató kiválasztja 4-5 éves: kevés infót ad, nem is kérdez 9 évesen már hatékonyak Egocentrizmus (folyt.) 3. Tudatelmélet Nem képesek felmérni, hogy mások gondolatai különbözhetnek a sajátjaiktól, ill. nem képesek mentális nézőpontváltásra Pl. Hamis vélekedés teszt (01:20-): https://youtu.be/8hLubgpY2_w ~4-5. évre jelenik meg a tudatelmélet Látszat-valóság összekeverése Nem tudnak különbséget tenni aközött, amit látnak és aközött, amilyenek a dolgok valójában, pl. álarcos emberektől megijednek (~ identitáskonstancia hiánya) Félig vízbe merített egyenes pálca nem görbül meg Leegyszerűsített feladatok sem segítenek; sikertelenek azok a kísérletek, amelyekben tanítani próbálták a helyes megkülönböztetést 4-6 éves kor körül kezdenek egyértelmű különbséget tenni Prekauzális következtetések Nem képesek valódi ok-okozati érvelésre (dedukció, indukció), könnyen össze is keverik Transzduktív gondolkodás = egyik esetből következtetnek a másikra Prekauzális ~ megelőzi a valódi oksági gondolkodást Közvetlen analógia, Pl. „süt a nap és meleg van” – „azért süt a nap, mert meleg van” Mágikus gondolkodás A gyermek jelenségmagyarázata nem addig tart, ameddig a tudása >>> spekulációk az oksági viszonyokról Animizmus = megelevenítő gondolkodás, tárgyaknak, jelenségeknek tudat, szándék, érzések tulajdonítása (pl.: azért esik az eső, mert a felhők szomorúak) ~ 3 éveseknél, de 5 évesek már különbséget tesznek élő-élettelen között Finalizmus: cél-okság elve, mindennek valamilyen célja van (pl.: azért folyik a folyó, hogy vigye a hajókat) Artificializmus: művi előállítás, minden dolog emberi alkotás, szándékos cselekvés következménye (pl.: a tavak úgy keletkeztek, hogy az emberek ástak egy nagy gödröt és tele engedték vízzel) Gyermeki realizmus: minden valóság; a gyermeknek nincs meg az az ismerete, hogy a valóságnak vannak objektív (tárgyi, érzékelhető) és szubjektív (gondolatok, érzelmek) elemei, a kettőt egyneműnek tekinti, anyagi létezőnek (pl. álom) Óvodás gondolkodásának jellegzetességei Gyermekközpontúság (Pl. a felnőtt azért dolgozik, hogy a gyereknek legyen ruhája) Tájékozódás: a napi beosztásához igazodik a világ működése (pl. délelőtt nem indulhat a vonat, mert óvodában vagyok) Gyermekmitológia (Télapó, Jézuska, stb) Ellentmondások: sűrítések – próbálja egybedolgozni a valóságot és a mítoszt (pl. szülők vs. Nagyszülők Jézuskája, a vállalati Télapó) „Miért kell jónak lenni?”: büntetés, fenyegetés, ijesztegetés Gyermeki etimológia, önkényes jelentésadás Szónak vagy egy részének több jelentése van (pl. „élesztő” = halottakat életre keltő szer)  Cole és Cole (2006) Piaget elméletének kritikái A kognitív fejlődés egyenetlenebb Piaget interjú módszere nem megfelelő – elfedheti a képességeket a nyelvi gyakorlatlanság Bizonyos eljárások alkalmazásával hamarabb is láthatjuk jeleit egyes képességek meglétének Adott probléma különböző változatainak megoldása különbözhet, még ha azonos logikai műveleteket is kívánnak meg Pl. téri nézőpont felmérése lehetséges korábban is: egy farm makettnél a 3 évesek is jól teljesítettek, ha jól megkülönböztethetőek a tárgyak + figyeltek, hogy ki tudják magukat fejezni Kognitív fejlődés Neopiaget-iánus elméletek Megtartották Piaget alapvető feltételezéseit finomításokkal A fejlődés szakaszokban zajlik, de egyéni különbségek, kinél milyen hosszú ideig az egyes képességterületeken Területspecifikus a fejlődés, de a kognitív kapacitásnak vannak általános, életkorfüggő korlátai, pl. emlékezeti kapacitás Kognitív fejlődés Információfeldolgozási megközelítés Gondolkodás ~ számítógép Szoftver = kontrollfolyamatok irányítják az infoáramlást (figyelem, emlékezet, döntéshozatal) Sajátos gondolkodás ~ korlátozott kontroll és emlékezeti stratégia Életkorral javuló teljesítmény – a hardver érésével az infofeldolgozási rutinok is hatékonyabbak Cole és Cole (2006) Kognitív fejlődés Biológiai magyarázatok Agy növekedése Agyi éretlenség ~ korlátozott problémamegoldás A felnőttagy ~50%-a kisgyerekkor kezdetén, ~90%-a 6 évesen Mielinizáció Hippokampusz: emlékezet Prefrontális kéreg: nézőpontváltás Kognitív fejlődés Környezeti tanulási nézet Kog fejlődés = adott területen szerzett tapasztalat, tudás gazdagsága Nagyobb tudás adott témában >>> tudáselemek hatékonyabb előhívása Nagyobb tudásalap >>> hatékonyabb érvelés Sémák és forgatókönyvek Piaget: A gyk cselekvési sémákat hoznak létre, amelyek tárgyakat és viszonyukat képezik le >>> meghatározza, hogy a gy mit ért meg Azaz a környezeti struktúra leképeződik mentális struktúrába >>> mentális reprezentáció Forgatókönyv (script; Nelson, 1981, 1996): a mindennapi eseményekben való részvétel során általánosított tudás, az esemény reprezentációi Kijelölik az eseményben szereplőket, helyüket, szerepüket, a cselekvések sorrendjét Alapcselekvések sorrendje állandó, de változatok léteznek Kezdetben nagyrészt kulturális termék (a gy passzív résztvevő) – fokozatosan nagyobb szerepet vállal a tapasztalattal, belső reprezentációvá válik Pl. fürdetés Forgatókönyvek funkciói Irányítják a cselekvéseket ~ ismerős helyzetek bejóslása Együttműködés lehetősége a társas csoporttal: közös tudás, közös nyelv Többféle eseményben alkalmazható elvont fogalmak elsajátításának segítése Egyedi példákból általános kategóriák megalkotása >>> kontextusfüggetlen elterjedés az általános használhatóság függvénye Kognitív fejlődés Kulturális kontextus szerepe 1. Tevékenység biztosítása vagy hiánya: nem szerezhetünk ismereteket arról, amit nem tapasztalhatunk meg (pl. busmanok sivatagban vizet találnak vs. Amerikaiak víz pohárból öntése) 2. Alapvető tevékenységek gyakorisága: minél több lehetőség a gyakorlásra, annál jobb teljesítmény (pl. korcsolyázás Norvégiában vs. Mo-n) 3. Tevékenységek összekapcsolása: pl. a tevékenység egy részletével vagy a teljes folyamatával találkozik 4. Szerepek szabályozása: gy kezdő, mások irányítására utalt Rogoff (1990, 2000): irányított részvétel = a felnőtt a gy fejlődését alakítja azzal, hogy kiválasztja és alakítja a mindennapi tevékenységeket (vö. legközelebbi fejlődési zóna) Játéktevékenység 2-7 évesen a legintenzívebb Kultúrától függetlenül hasonló formában létezik: szimbólumai, félelmei, örömei, bánatai sajátosan tükrözik a felnőtti társadalmat Funkciója: Freud: vágyteljesítés, katarzis, konfliktusfeloldó szerepe Anna Freud: elhárító mechanizmus, a lelki traumák kivetítése Erikson: énfejlődés modellhelyzetei Piaget: a valóság idomítása a gy saját gondolkodásához Vigotszkij: képzeletet, gondolkodást, alkotó- és kifejezőkészséget fejleszt A gyermek játéka Freepik Aktív tevékenység Önmagáért való – célja maga a játék Örömszínezet: átélés, tevékenység öröme Belülről motivált, nem célra irányuló, nem közvetlenül szükségletkielégítő Értelme, tartalma variábilis A gy belső igényei, sajátos gondolatvilága serkenti Sajátos viselkedéssel jár, melyet sajátos tudatállapot, a játéktudat kísér Játékformák óvodáskorban 0-2 év: Funkcionális vagy gyakorló játékok Egy-egy mozdulat, mozdulatsor játékos megismétlése, gyakorlása vagy több mozdulat kombinálása >>> mozgáskoordináció, tárgyi környezet fizikai jellemzőiről, érzékletekről tapasztalatszerzés Millar (1974): exploráció, manipuláció, variáció 2-7 év: Szimbolikus- / „mintha”-játék, szerepjáték A felnőttek világában látott mindennapi szerepeket, tevékenységeket, viszonyokat újraéli Tulajdonságokkal ruház fel különböző tárgyakat, szereplőket Valóságos tárgyak behelyettesítése, eseménysor szimbolizálása ~ sűrítés Kettős tudat: valóságbeli jelenlétének tudatában van, közben teljesen beleéli magát a játék helyzetébe Társas viselkedés gyakorlásának lehetősége Jatekpszichologia.hu Játékformák (folyt.) Konstruáló, építő játék Manipuláció, észlelés, térlátás, mozgáskoordináció, képzelet, tervezés, újszerű kombinálás Szociodramatikus játék: mintha-játék, melyben 2 vagy több gy társas szerepeket játszik „mintha”-világ: nem valóságos körülmények között valós érzelmek megélése ~4-5 éves: szabályjáték előre meghatározott, pontos szabályokat alkalmazó vagy rituális játékok a szabálykövető viselkedés elemeivel (pl. bújócska, fogócska) szabályokat utánzással tartják meg Kisiskoláskortól valódi szabályjátékok!  Forrás: Gyermekút Mese A nyomtatott szöveg jelentést hordoz Nyelv „lehűtő” funkciója: a gy a párbeszédek és történet mondások révén képes csökkenteni a világban lévő bizonytalanságokat, az érzelmileg megterhelő eseményeke, konfliktusokat „kezelni” gondolkodásában, emlékezetében valamennyire eltávolítja az őt terhelő, elbizonytalanító dolgokat Képi és formavilága, valóságábrázolása megfelel a gy gondolkodásának (kettős tudat) Legközelebbi fejlődési zóna: annyi segítség a helyzetben, amennyit a gy képességei megkívánnak A mese szerepe Bruno Bettelheim A népmesekincs a kulturális hagyományt, a minden nemzedék számára visszatérő megoldandó konfliktusokat foglalja magában (pl. gyermek kiszolgáltatott helyzete, testvérféltékenység) Szimbolikus módon analógiákat kínál helyzetmegoldásokhoz A világot ahhoz hasonlónak mutatja, amilyennek a gyermek gondolja – képi, formai világa, valóságábrázolása pl. jó – rossz polarizáltsága: szélsőséges és leegyszerűsített szituációkat mutat, melyek könnyen átláthatók >>> segít a gyermeknek rendet tenni a zavaros világban Segíti a külvilág és belső érzelmek megértését, elfogadását Televízió hatása Már ~14 hónaposok is utánozzák, amit a tv-ben látnak (Meltzoff, 1988) ~2 éves: elsajátítja a hallottakat, azonosul a mesehősökkel, játékaiban visszaköszön Problematikus: nem tudnak különbséget tenni a látszat és a valóság között még 4 évesen sem ~6 évesek mérik fel a kül. típusú műsorok jellegét, valós-fikciós jellegét, de még összezavarhatók Szerkesztési mód problémája: rövid idejű bevágások adott perspektíváról – gyors helyszínváltások, nehezen követik a történet fonalát (még a ~9-10 éveseknek is nehéz, ha nem mutatják a cselekmény folyamatának lépéseit) Sebesség: nincs idő a látott tartalom átgondolására >> „mentális lustaság”, DE kutatásokkal nem bizonyított TV-s tartalom problémái Sztereotípiák: negatív attitűdöket kelthetnek, fenntarthatnak, saját társadalmi pozícióhoz való viszonyt befolyásolja Ffiak irányító szerepben, nők alárendeltek, érzékiek – egyre kevésbé Etnikai kisebbségek elnyomott szerepekben Erőszak: rengeteg műsorban valósághű vagy fikciós, pl. Gyalogkakukk ~ „Az erőszak a viták megoldásának módja” A hatásvizsgálatok ellentmondásosak: laborkísérlet esetén erőszakos film megtekintése után agresszívabban viselkedtek a gyk – valóságos helyzetben? Agresszívabb gy ~ több erőszakos műsort néz; ok-okozat nem megállapítható Szülők felelőssége a tapasztalatok felügyelete! ha a szülők együtt nézik a tévét gykel, és beszélgetnek arról, amit látnak, a gyk a látottak nagyobb részét képesek befogadni - de ált. inkább szórakozási forma, nem tanítás a cél Képernyőhasználat 0-18 hó: nem javasolt 18-24 hó: max. napi 1 óra a szülői felügyelet mellett 2-5 év: napi max. 1 óra >5 év: következetes keretek meghatározása, közös egyeztetéssel Fontos: kornak megfelelő tartalom, aktív idő megtartása más Freepik tevékenységeknek Beszédfejlődés Nő a beszédaktivitás Mennyiségi fejlődés Nagyobb szókincs – nagy egyéni eltérések Otthoni környezeti tényezők – ingerszegény környezet, elhanyagolás >>> szegényesebb szókincs Hosszabb, bonyolultabb mondatok Hangzóhibák lassan eltűnnek 2,5-3 éves: nyelvtani szabályok többségének elsajátítása Gyakori túláltalánosítások (pl. lók, kenyért) 6 éves: többezer szavas szókincs Társas fejlődés Kétoldalú: integrálódás a társadalmi közösségbe és elkülönülés egyénként Szocializáció = folyamat, melyben a társadalom normáit, értékeit, ismereteit elsajátítják Személyiségfejlődés = saját érzésvilág, viselkedés alakulása, amellyel a kül. körülményekre reagál Szocializáció Születéstől egész életen át tart Tanulási folyamat: normák, értékek, hagyományok, nézetek, attitűdök elsajátítása, amelyek az adott kultúrában, környezetben használatosak Kölcsönhatás: felnőtt és gy is aktív szereplő, környezet-egyén hat egymásra Első színtere a család, idővel a tágabb környezet szerepe nő – kortársak, oktatási intézmények, társadalom általánosságban Társadalmi szerep elsajátítása: kategóriák, amelyek meghatározzák az egyén csoporthoz fűződő viszonyát, adott szerepéhez kapcsolódó jogait, kötelezettségeit Személyiség = az egyén genetikai öröksége és személyes tapasztalatai révén kialakuló jellegzetes viselkedésmintázat, temperamentum, érzelmek, érdeklődés és értelmi képesség ötvözete Temperamentumból adódó vonások adják az alapját A környezettel való interakciók módját össze kell egyeztetni a tapasztalatokkal, érzelmekkel, szokásokkal Énkép = ahogyan az egyén saját magát másokhoz való kapcsolatában értelmezi Állandó feszültség a szocializációval – az egyéni vágyak gyakran ellentétesek a kulturális normákkal, elvárásokkal Önjellemzés Kisgykor: főleg konkrét fizikai jellegzetességek, képességek, kedvenc elfoglaltságok, fontos események 4-5 év: néhány tulajdonság csoportosítása (pl. „Jól futok és ugrok.”) Teljesen pozitív kép Mások jellemzése: főként a személy iránti érzelmek, poláris kategóriák Erkölcsi felfogás – jó vs. rossz? Piaget: kezdetleges elképzelések a számukra fontos emberek viselkedésre adott reakciói alapján Óvodás – Heteronóm erkölcs: Külső forrásból származik, a felnőtt iránti tiszteletből fakad Szabályok, normák betartása a büntetéstől való félelem miatt A szabályokat szó szerint kell érteni A szabályok állandóak és nem módosíthatóak A tekintélyszemélynek szót kell fogadni Következmény etika jellemzi, enyhítő körülményt nem vesz figyelembe Hit az igazságos világban (~mágikus gondolkodás) Internalizáció A tapasztalatok külső, kulturális rendje belső pszichológiai folyamatokká alakul, mely végül a viselkedések rendszerének alapjául szolgálnak A sikeres szocializáció alapja ~5 éves kor: szuperegó megjelenése ~ lelkiismeret Akkor jelenik meg, amikor belsővé tett normákkal rendelkezik arról, hogyan kell viselkedni A bűntudat jelzi a kibontakozását Erik Erikson A pszichoszociális fejlődés Az élet fő témája az identitás keresése = az én-világ viszonyáról alkotott viszonylag stabil kép Egész életen át tart, szakaszokból épül fel Mind az előzőre épül, újjászervezi, gazdagítja azt Mindegyikben egy „fő feladat”, krízis Konfliktusok forrását teljesíteni kell, hogy a következő stádiumba léphessen Mind nagyfokú sérülékenységet + új potenciált is kínál A változásokat a társadalmi intézményekkel és kulturális szokásokkal való szélesedő kapcsolatok követelik meg  KÉSŐ FELNŐTTKOR 8. Integritás vs. kétségbeesés KÖZÉPSŐ FELNŐTTKOR 7. Alkotóképesség vs. stagnálás Erik Erikson 6. FIATAL FELNŐTTKOR Intimitás vs. izoláció A pszichoszociális KAMASZKOR 5. fejlődés szakaszai Identitás vs. szerepkonfúzió ISKOLÁSKOR 4. Teljesítmény vs. kisebbrendűség ÓVODÁSKOR 3. Kezdeményezés vs. bűntudat MÁSODIK ÉV 2. Autonómia vs. szégyen és kétely CSECSEMŐKOR 1. Bizalom vs. bizalmatlanság  KÉSŐ FELNŐTTKOR 8. Integritás vs. kétségbeesés Önkontroll 7. KÖZÉPSŐ FELNŐTTKOR Alkotóképesség vs. stagnálás = Képesség, hogy akkor is a tekintély és 6. FIATAL FELNŐTTKOR a norma elvárásainak megfelelően Intimitás vs. izoláció cselekedjen, amikor nem akar, és nincs KAMASZKOR közvetlen felügyelet alatt 5. Identitás vs. szerepkonfúzió Tudja, mi az elvárt viselkedés, de nem ISKOLÁSKOR feltétlenül a társadalmi normák szerint 4. Teljesítmény vs. kisebbrendűség viselkedik ÓVODÁSKOR Erikson: konfliktus – kezdeményezés 3. Kezdeményezés vs. bűntudat szükséglete vs. negatív érzések, MÁSODIK ÉV bűntudat, ha a kezdeményezés 2. Autonómia vs. szégyen és kétely rosszallást vált ki CSECSEMŐKOR 1. Bizalom vs. bizalmatlanság  The New York Times Agresszió = más bántása céljából végzett cselekedet Instrumentális agresszió: egy kívánatos dolog megszerzésére irányul Ellenséges agresszió: a dominancia kinyilvánítása miatt közvetlenebbül a személyre irányul Bronson (1975) ~2 éves kortól fokozódó instrumentális agresszió – birtoklás, elnyerés célja 3-6 éves: csökkenő instrumentális, növekvő verbális és ellenséges agresszió, dulakodás Lányoknál inkább kapcsolati agresszió Az agresszió oka Irányzat Ok Evolúciós nézet A versengő-önző viselkedés előnyös Természetes, szükséges viselkedés, az érés velejárója Szociális tanuláselmélet Tanult viselkedés, jutalomhoz vezet Szülők jutalmazzák: megerősítik figyelmi fókusszal, helyesléssel Agresszió ~ modelltanulás Bandura: Bobo-baba (01:19) https://www.youtube.com/watch?v=dmBqwWlJg8U https://www.youtube.com/watch?v=XHIhkM1cAv4 Élő/filmbeli felnőtt modellt is utánoznak, rajzfilmfigurát vmivel kevésbé ~ Sajátos típusok eltanulása + felfogás, hogy elfogadható lehet az agresszív viselkedés Az agresszió kezelése Irányzat Kezelés Evolúciós nézet Támadás – megadás; Szülők, idősebb gyk felügyelik Dominanciahierarchia szabályozza: adott gykel szemben domináns vki minden olyan gykel szemben az, aki az adott gyk alatt áll a hierarchiában Frusztráció – katarzis Lehetőség biztosítása az ártalmatlan kiélésre > csökkenő hajlam Szociális Megszüntethető büntetéssel, főleg ha a szocializáció eszközeként, tanuláselmélet következetesen alkalmazzák >>> DE inkább növeli a gyakoriságot! Agressziót nem tüntetik ki figyelemmel, csak az áldozatra figyelnek, ill. csak az együttműködésről vesznek tudomást Kognitív nézet Kognitív tréning: racionális érvelés az agresszió ellen, áldozatok érzéseinek tudatosítása, alternatív viselkedésmód kitalálása Proszociális viselkedés Empátia, osztozkodás, segítségnyújtás, együttműködés Evolúciós nézet: nem kizárólagosan emberi vonás, de csak vérrokonokra korlátozódik Empátia, segítségnyújtás 1. év: „érzelmi fertőzés” – sírnak más babák sírása hallatán (~reflexszerű) 2. év: megértik, hogy a másik bánkódik, nem ők – gyakoribb vigasztalási próbálkozások, sokszor nem a másik igényeinek megfelelő módon (saját magának segítene) Óvodáskor: nyelv által olyan emberek iránt is, akiket nem ismernek, nincsenek jelen Fokozódó hajlam testvérek megvigasztalására Kisiskoláskor: pillanatnyi érzelmek és ált. körülmények megértése – embercsoportokkal empatizál Proszociális viselkedés elősegítése Az explicit jutalmazás, elismerés nem segíti elő Sikeresebb lehet: Explicit példamutatás: a felnőtt úgy viselkedik, ahogy azt a gytől kívánná ~ demonstráció Indukció: felnőtt olyan magyarázatokat, észérveket ad, amelyek a gy büszkeségére, felnőtté válni vágyására és másokkal való törődésére apellálnak Az érzelmi élet jellemzői A viselkedést legfőbb meghatározói az érzelmek Labilitás: könnyen kiváltható, hamar elmúlik Polarizáltság: gyorsan változik a végletek között Kisóvodás még nem képes érzelmi kontrollra, de az iskoláig sokat fejlődik Érzelmek szabályozása Mások érzelmi állapotainak értelmezése: 5-6 évesek már a felnőttekhez hasonló módon ítélik meg más gyk érzelmi állapotait és azok okait Saját érzelmeik módosításának módszerei: stratégiák kifejlesztése a megterhelő infók kezelésére Gyorsabb elsajátítás >>> jobban kijön másokkal ~ szociálisan kompetensebb Társas csoportok Kislétszámú, szervezetlen, laza játékcsoportok A csoportosulás több szinten mehet végbe: Együttlét: hely határozza meg Együttmozgás: a társ mozgása serkenti a csoporttagokat utánzásra Tárgy körüli összeverődés: a vonzó tárgy motiválja Összedolgozás: együttműködés >>> növeli a csoportkohéziót Tagolódás: alá-, fölé-, mellérendeltségi viszonyok kialakulása, vezető megjelenése Óvodai nevelés Elsősorban oktató jellegű intézmény Irányított tevékenységek, kül. játszóterületek biztosítása – ált. képességek eltérő szempontok szerinti fejlesztése Követelmények megfogalmazása Tanulás játékos formában Nincs nyomás a jó teljesítmény elérésére – önálló kísérletezés hangsúlyozása Freepik Az iskolába lépő gyermek Alkalmazkodási képesség nő: késztetések, indulatok kezelése, önszabályozás, késleltetés Tudás megszerzése, feladatvégzés iránti belső motiváció, teljesítmény öröme Különböző csoportok tagjának tekinti magát, eltérő pozíciókban Alkalmazkodás másokhoz Szabályok elfogadása, internalizálás, engedelmességre törekvés Az óvoda-iskola átmenet ~ 6 éves kor: gondolkodási képességek, önszabályozás, szociális készségek lehetővé teszik az új tanulási forma elsajátítására Iskolába lépés: ugrásszerű változás – új kontextus: helyszín, személyek, események, elvárások, teljesítmény és értékelése Felkészítés fontos! Család: a tanulás érték, nem megoldandó probléma Óvoda: feladatjellegű tevékenységek, társas helyzetek biztosítása Beiskolázás, tankötelezettség A legtöbb országban a gy életkorát veszik alapul Magyarország: a gy abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik Nem kötelező az iskolaérettség vizsgálata, de indokolt esetben a szülő kérelmére a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt (>>> kérelem az OH-nak – szakértői bizottság szakértői véleménye) Fizikai alkalmasság Megfelelő testsúly és testmagasság Délutáni alvás elmarad Fogváltás megkezdődött Kialakult kezesség Ép érzékszervek Kielégítő általános egészségi állapot Kognitív fejlettség Általános tájékozottság: tudja a teljes nevét, korát, lakhelyét, szülei nevét és foglalkozását, testvérei nevét Térben és időben tájékozódik Testséma kialakult Szem-kéz koordináció kialakult Figyelme tartós, rögzíthető Ok-okozati összefüggések felismerésére, következtetések levonására, egyszerű problémamegoldásra képes Vizuális és auditív emlékezet, információkat pontosan felidéz Beszédkészség, szókincs Elemi számolási készség, több-kevesebb-ugyanannyi fogalom kialakult Pszichés fejlettség Érdekli az iskola, tanulás Fontos a teljesítmény – várja a dicséretet, a kihívást Önállóságra törekszik Frusztrációtűrése fejlődik Kötelességtudata nő Feladattudata kialakult Késleltetésre képes Szociális érettség Felnőtt irányításának elfogadása Alkalmazkodó készség Szabálykövetésre, együttműködésre képes Szüleiről képes leválni, közösségben feloldódni Kortársakkal, pedagógusokkal képes kapcsolat kialakítására Prevenció fontossága NE az iskolába lépés előtt derüljön ki, hogy részképességzavar, tanulási nehézség (BTMN) áll fenn Óvodai felkészítés iskolaérettségi kritériumok figyelembe vételével Célzott fejlesztés a megfelelő szakemberek bevonásával Szenzitív szakaszban történő fejlesztés hatékonyabb „Éretlenség” mellett megkezdett tanulmányok hosszú távú hatással lehetnek az érzelmi életre, tanuláshoz/iskolához való viszonyra, felnőtt-gy kapcsolatra, kortárskapcsolatokra Óvodáskor – összefoglalás Viselkedéses aspektus Társas aspektus Műveletek előtti, prekauzális Szimbolikus- és kezdetleges gondolkodás szabályjátékok Egocentrizmus Heteronóm erkölcs Mágikus gondolkodás Önkontroll, érzelemszabályozás Rajzolás, mesehallgatás Növekvő proszociális viselkedés Rugalmas barátságok ISKOLÁSKOR 6−10 éves korig Freepik Testi fejlődés Testmagasság, testsúly számottevően növekszik Átlagos 6 éves: 105 cm, 22 kg Serdülőkor kezdetére: 150 cm, 45 kg Növekedést befolyásoló tényezők Gének: magasabb szülők >>> magasabb gyerekek különféle populációk magassága és növekedési üteme eltérő - európai, afroamerikai gy > ázsiai gy Környezet: Táplálkozás: kevesebb élelem, rosszabb eügyi ellátás >>> kisebb Egészség: még kisebb betegség hatására is lassul a növekedés, DE önkorrekciós folyamatok, gyors visszaállás Motoros fejlődés Jelentős fejlődés a mozgás terén: erő, gyorsaság, ügyesség Hangsúlyosabbá váló nemi különbségek Fiúk: erőt igénylő motoros képességek (pl. futás, ugrás, labdázás általában) Lányok: finommotoros képességek (pl. rajzolás, írás), egyensúlyozás, lábmunkára épülő motoros készségek (torna) OKA: Fiúk nagyobb izomtömege, testmagassága kb. 10 és fél éves korig Kulturális hatás: fiúknak, ill. lányoknak „való” cselekvésekre biztatás Az agy fejlődése Térfogatbeli növekedés és specifikus működési formák Mielinizáció (= kérgi idegsejtek közti ingerületek továbbítását felgyorsítja): kiemelten a frontális lebenyben Növekszik a szinapszisok száma >>> nagyobb számú kapcsolat, impulzusátadás az idegsejtek között Az elektromos aktivitás szinkronizációja (EEG-koherencia) növekszik az agy különböző területein >>> A területek hatékonyabb, összehangoltabb működése Homloklebeny már minőségileg magasabb szinten hangolja össze a többi agyi központ aktivitását >>> Figyelem vezérlése, tervezés, önreflexió A gondolkodás változásai „Kétoldalúvá válik” = decentrálás: több szempont figyelembe vételére képesek A tárgynak egyszerre egynél több tulajdonságát is képesek figyelembe venni Többszörös kritériumok alapján képesek kategóriákat képezni 12−18 év Minőségileg új szakasz: 4. FORMÁLIS MŰVELETI SZAKASZ konkrét műveletek 6−12 év 3. KONKRÉT MŰVELETI SZAKASZ 2−6 év 2. MŰVELETEK ELŐTTI SZAKASZ 0−2 év 1. SZENZOMOTOROS SZAKASZ Konkrét műveleti szakasz (6-12 év) Minőségileg új szakasz: konkrét műveletek (Piaget) Logikai rendszerbe illő, konkrét tárgyakra irányuló mentális műveletek elvégzésére válnak képessé (sorba rendezés, osztályozás, kategorizálás, konzerválás) Konkrét = a cselekvésekben részt vevő tárgyak, események jelenlétében vihetők végbe a műveletek ~ fogalmakban viszont még nem képesek gondolkodni >>> Rugalmasabb, szervezettebb gondolkodás >>> Problémamegoldás esetén többféle lehetőség átgondolása, lépések mentális felcserélése  Hyrnes-Berry és mtsai (2018) Konkrét műveleti szakasz (6-12 év) 1. Konzerváció Tárgyak és anyagok egyes tulajdonságai még akkor is ugyanazok maradnak, ha külső jellemzőik megváltoznak 5-6 éves: rájön a két dimenzió fontosságára, DE nem tudja egyidejűleg kezelni ~8 éves: megérti, hogy a pohár egyik dimenziójának változása ellensúlyozza a másik dimenzió módosulását bizonyos tulajdonságok megőrződése logikailag szükségszerű a látszat megváltozása ellenére is Magyarázatok: változatlanul hagyás (= identitás): ténylegesen nem változott a mennyiség kiegyenlítés (= kompenzáció): az egyik dimenzió változása mentálisan kiegyenlítődik egy másik dimenzió változásával megfordíthatóság (= reverzibilitás): az egyik művelet megsemmisíti a másik hatását Konzerváció egyéb területei Variációk: térfogat, súly, szám Piaget: univerzális, kultúrától független teljesítmény DE biz. kultúrák nem biztosítanak megfelelő tapasztalatokat, mindemellett taníthatók, más kultúrák tapasztalatai felgyorsítják a fogalmak elsajátítását https://practicalpie.com/concrete-operational-stage/ Decentrálás magyarázatai Emlékezet Neopiaget-iánus és információfeldolgozási elmélet: a gondolkodás kétoldalúságát az emlékezőképesség növekedése eredményezi 1. Emlékezeti terjedelem és emlékezeti folyamatok sebességének növekedése Case (1998): a munkamemória kapacitásának növekedése lehetővé teszi egy adott probléma több oldalának egyidejű megvizsgálását 4-5 év: 4 szám felidézése >>> 9-10 év: 6 számjegy (felnőtt: 7 számjegy) – DE kulturális eltérések előfordulnak A mentális feldolgozás és a hosszú távú memóriából előhívás sebessége nő 2. Gazdagabb tudásalap – a megjegyzendő dolgok ismeretének bővülése Több tapasztalat, nagyobb tudás kü